udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2002. július 16.
A lemorzsolódás érezhető a szórványban, mondják Radnóton. Egyre kevesebb a gyermek az általános iskolában. S bár van I-VIII. osztályig magyar tannyelvű oktatás, minden osztályban 12-13 a taglétszám, s ez egyre csökken. Az energetikai líceumban már nincs magyar osztály, így a jobb tanulók, ha van rá anyagi lehetőség, Marosvásárhelyre mennek, a szerényebb körülmények között levők pedig román osztályban folytatják tanulmányaikat. A városi tanácsban a magyarságot érintő problémák esetében az ellenszavazó-gépezet egységesen működik 14:3 arányban, a kisebbségiek ellenében. A Pető Ildikó által vezetett tánccsoport is fellépett Kecskeméten, a nemzetközi gyerektalálkozón. Megszüntették a magyar igazolványt érintő tájékoztató irodát is, tájékoztatott Türke László, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Radnóton, a református egyház tavalyi adatai szerint, 66 temetés és 32 keresztelő volt. /Fogyatkozunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2002. július 16.
Marosvásárhelyen működik Kron Ernő könyvkötő műhelye. A nyolcvanadik életévéhez közeledő Kron Ernő egy könyvkötő-dinasztia utolsó sarja. Dr. Varga Gábor főiskolai tanár megírta a család történetét dióhéjban: Adatok egy vásárhelyi könyvkötő dinasztia történetéből. A Debreceni Bibliofil Műhely 10. kiadványa, 1997. Készült 100 példányban. Kron Ernő István (sz. 1924) A könyvkötést, díszítést szabadidejében művelte, nyugdíjazása óta csak ezzel foglalkozik. /Balázs Ildikó: Rendhagyó tudósítás egy könyvkötő-dinasztiáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./2002. augusztus 10.
Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: https://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./2002. augusztus 17.
Magyarlapádon kórustalálkozó volt, eljöttek a nagyvárad-szőlősi egyházi kórus tagjai. A rendezvényen szavalatokat is hallhattak a jelenlevők, köztük Csiha Kálmán és Turmezei Erzsébet verseit. /Balázs Ildikó: Kórustalálkozó Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2002. augusztus 28.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 2002-2003-as évadterve elkészült. Szabó K. István rendező elmondta: mindig pénzhiánnyal küszködnek, ennek ellenére reménykednek abban, hogy kivitelezhetőek lesznek az előadások. Új színésszel, Szabó Jenővel gyarapodott a társulat, aki Nagyváradról szerződött az udvarhelyi színházhoz. Megpróbálnak együttműködési rendszert kialakítani a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal, kölcsönösen játszanának egy bérletes nagyszínpadi előadást, valamint egy gyermekelőadást. /Nagyálmos Ildikó: Hosszú távra érdemes színházat tervezni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./2002. szeptember 5.
A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem az idei tanévtől már Kolozsváron is várja a tanulni vágyókat. A meghirdetett környezeti földrajz-környezettudomány szakról dr. Mócsy Ildikó fizikus, a szak kezdeményezője leszögezte: ez egy interdiszciplináris tudományág, és a 20. században jelent meg. Magába foglalja a szennyező anyag kimutatásától, a környezetre és az emberre kifejtett hatásig minden közbeeső folyamatot és ezáltal a fizika, kémia, biológia, egészségtan, építészet, földrajz, földtan, jog és közgazdaság egyes ágazatait. A környezettudományon belül az épített környezetre szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni. Ebben tér el pl. a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának keretén belül működő Ökológia és környezet szaktól. /Sándor Boglárka Ágnes: Környezettudományi szakembereket képez a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2002. szeptember 6.
Dr. Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke rendkívül fontos kezdeményezésnek tartja a Partiumi Magyar Napokat. Ha ezt rendszeressé tudják tenni, akkor az emberek identitása is erősödhet, és megmutatja a többségi nemzetnek, hogy a magyar kisebbség milyen formában és minőségben járul hozzá az ország kulturális, művészeti életéhez. Dr. Szakály Sándor a konferencián a határon túli magyarok helyzetéről tartott előadást. Az integrálódás nem egyenlő az asszimilációval. A Duna TV alapvető célja, feladata és küldetése, hogy a határon túl élő magyarságot összekösse a Magyarországon élőkkel, ugyanakkor egymás gondjairól, vagy éppen eredményeiről tudósítsa őket. Hogy hogyan alakítják sorsukat azok, akik kisebbségben élnek, azt rájuk kell bízni. "Nekünk Magyarországon egyetlenegy feladatunk és kötelességünk az, hogy minden erővel támogassuk azokat a törekvéseket, amelyeket megfogalmaznak." - szögezte le a történész. /Benedek Ildikó: A Duna Televízió megőrzi semlegességét, miközben a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./2002. szeptember 7.
A Látó 8-9., augusztus-szeptemberi száma közölte az Erdélyi Magyar Drámapályázat a Millennium jegyében (ERDRAMIL) díjazott munkáit, Hatházi András: A dilis Resner, Kiss Csaba: Hazatérés, Láng Zsolt: Játék a kriptában, Kincses Elemér: Csatorna című színműveit, valamint Balási András tanulmányát (Don Juan imája). A pályázatról Ungvári Zrínyi Ildikó közölt értékelést (Ki legyen az erdélyi magyar drámaíró? - ERDRAMIL-csoportkép indiánnal). /b.d. [Bölöni Domokos]: Kortárs drámák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./2002. szeptember 10.
Dr. Lipcsey Ildikó - a történelemtudományok kandidátusa, az Erdélyi Magyarság című folyóirat főszerkesztője lett a budapesti székhelyű Erdélyi Szövetség ügyvezető elnöke. Az Erdélyi Szövetség korábbi elnöke Székelyhídi Ágoston, lemondott tisztségéről. Dr. Lipcsey Ildikó alelnök az Erdélyi Szövetség elnökségének soron következő üléséig ügyvezető elnökként vezeti az egyesületet. Az Erdélyi Szövetség a Magyarok Világszövetsége tagszervezete és az MVSZ budapesti székházában működik. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2002. szeptember 17.
A Bod Péter Tanítóképzőben /Kézdivásárhely/ az idei tanévet 302 diák kezdte meg négy filológia-idegennyelv, négy tanító-óvodapedagógus két matematika-informatika és két természettudományi osztályban. Idén 28-28 tanulóval három kilencedik osztály indult. Bajcsi Ildikó igazgató és Prezsmer Imola tanfelügyelő köszöntötte a tanárokat és diákokat. A megnyitón Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, a képző címzetes tanára és Ferencz Attila alpolgármester volt jelen. /Iochom István: A Bod Péter Tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./ 2002. szeptember 19.
Megelégelték egy éve kinevezett igazgatójuk visszaéléseit a kolozsvári Puck Bábszínház alkalmazottai, akik a Kolozs megyei tanácshoz eljuttatott beadványukban Traian Savinescu menesztését kérik. A beadvány szerint az intézmény vezetője egy év alatt a csőd szélére sodorta a bábszínházat, önkényeskedő vezetése következtében elfogadhatatlanul lesüllyedt a művészi színvonal. Előadások betiltása, nem megfelelő műsorpolitika, be nem tartott pénzügyi ígéretek, visszaélés, megalázás, zsarolás - ez csak töredéke annak a "vádiratnak", amelyet a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatója ellen az alkalmazottak megfogalmaztak. Az igazgató mellőzi a bábszínháznál évek óta dolgozó - és a bábosszakma által nemzetközileg elismert - színészeket, rendezőket, helyettük tapasztalatlan bedolgozó munkatársakkal működik. A mellőzöttek közé sorolható Kovács Ildikó rendező, akinek koncepcióját figyelmen kívül hagyva az igazgató maga döntött a Micimackó szereposztását illetően. Az igazgató a román és a magyar tagozatvezetőt leváltotta. "A bábszínház magyar tagozatának jelenleg vezetője sincs, és még két színészre szükség lenne" - állítja György László, az egyik elbocsátott színész, hozzátéve, hogy a bábszínház rossz anyagi helyzete ellenére a Magyarországról kapott mintegy 800 ezer forintos támogatást sem használták fel, és emiatt nagy az esélye, hogy visszavonják. György László elbocsátása miatt a bírósághoz fordult jogorvoslatért, és igazat adtak neki. /Lázár Lehel: Menesztenék a Puck igazgatóját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./2002. szeptember 23.
Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2002. október 1.
Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./2002. október 3.
Október 3-án és 4-én a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat vendégszerepelt Kézdivásárhelyen. A marosvásárhelyi háromtagú színtársulat délelőtt Méhes György Krumpli és Pityóka című darabját, délután pedig az erdélyi kortárs magyar költők verseiből szerkesztett, Levél helyett című előadást mutatta be. A Kozsik előadóművész-házaspár, Ildikó és József, valamint Máier András zenész és dalszerző bemutatták a társulatot. Versimádatuk tette szükségszerűvé, hogy társulatot hozzanak létre. Az eredeti csapat 1997-ben állt össze, verselőadóként jelentkeztek. A Tamacisza első munkája egy József Attila versekből összeállított versdráma volt. Ezzel egyidőben a kisgyerekek számára zene-vers-báb-hármassal sikerült egy interaktív előadás-típust megkedveltetni. Bejárva egész Székelyföldet, de Erdély szórvány-vidékeit is, több mint háromszáz előadást tudhat a csoport maga mögött. /(dimi): A Tarmacisza Kézdivásárhelyen. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./2002. október 7.
Az Aradi Állami Színházban megtartott okt. 6-i megemlékező ünnepség előtt Dessewffy Sándor, a Vértanúk Öröksége Egyesület budapesti elnöke tartott megnyitó beszédet. Varga Vilmos, Kiss Törék Ildikó művészházaspár Európa márciusától az aradi Golgotáig versben és prózában című pódiumműsora után a Kárpát-medence dalnoka, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai a Krónikás Ének Zeneiskola fiataljai következtek. /(puskel): Fényes ég alatt. Megemlékező díszelőadás a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./2002. október 8.
Irodalmi összeállítással emlékezett Wass Albert íróra (1908-1998) a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme Budapesten, a Kossuth Klubban, szeptember 28-án. Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az irodalmi délelőtt az írót kívánta "rehabilitálni". Ezt követően a Vándor vagyok hazátlanul című, az idős íróról készült portréfilmet láthatták az érdeklődők, melyet É. Szabó Márta készített, s amelyet 1990-ben mutatott be a Magyar Televízió. Előadások hangzottak el. Medvigy Endre irodalomtörténész az írói pálya rövid bemutatása keretében felhívta a kutatás figyelmét néhány pontatlanságra. Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezető főiskolai tanára Wass Albert nyelvéről, írói stílusáról végzett kutatásairól beszélt. Bertha Zoltán irodalomtörténész ismertette a Wass-kutatás, életmű-feldolgozás eredményeit. /Balázs Ildikó: Minden csillag Zágon felé mutat. Wass Albert-matiné Budapesten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./2002. október 12.
Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2002. október 19.
Egy társadalmi osztály büntetett és szétszórt csoportja: az erdélyi arisztokrácia élete villant fel Marosi Ildikó interjúkötetében. /Örökbe hagyott beszélgetés Gróf Teleki Mihállyal. Argumentum Kiadó, Budapest, 1999/ Az emlékezés kitért arra is, hogyan éltek a kitelepítés után kényszerlakhelyen, nyomorúságos szükséglakásokban, a Duna-csatornán, egyesek pedig a börtönben. /Balázs Ildikó: Hová tűnt az erdélyi arisztokrácia? Marosi Ildikó örökbe kapott beszélgetései. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./2002. október 21.
Nem tekintem a magyar nemzet képviselőjének a szélsőséges jobboldalt - jelentette ki a Nobel- díjas Kertész Imre azon a fogadáson, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége adott tiszteletére okt. 19-én Budapesten. Megfogalmazása szerint: "nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne". Utalt arra, hogy Magyarországon politikailag két front áll egymással szemben, s véleménye szerint ez a hasadás természetellenes. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte, hogy az irodalmi kitüntetés felemeli a magyarországi zsidókat. A Nobel-díj azt jelzi: mindig kell, hogy legyenek szilárd, ércnél maradandóbb emlékeztetők, amelyek hírül adják, hogy az Auschwitzok megengedhetetlenek. "A csendőrmítosz ápolói, a nyilasok utódai, az Árpád-sávos lobogóval felvonulók - akárhogy akarják is - nem számíthatnak a történelem megbecsülésére" - mondta. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke úgy vélekedett: a Nobel-díj kimondatlan és megkésett bocsánatkérés a világ jobbik felétől. Bizonyítja "élet és halál nagy urainak, hogy soha el nem évülő bűnt követtek el", s bizonyítja leszármazottaiknak, hogy nem elég azt mondani: bocsánat, tévedtünk. Az ünnepségen Kertész Imre felesége felolvasta azt a levelet, amelyben Izrael állam elnöke fejezi ki gratulációját népe és saját maga nevében. Írása szerint, Kertész Imre életműve felkeltette a világ figyelmét az emberiség talán legsötétebb korszaka, a zsidó holokauszt iránt. Az eseményen a meghívottak közül jelen volt Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára, Judith Varnai Shorer Izrael állam budapesti nagykövete, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is. Kertész Imre a hét végén több helyen is dedikálta könyveit, majd okt. 20-án, vasárnap visszautazott Berlinbe. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre fogadása a Mazsihisznél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ 2002. október 21.
Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./