udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
814
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 811-814
Névmutató:
2008. március 20.
Egy hónappal ezelőtt meggyalázták Marosvásárhelyen a Vár körüli Rákóczi Ferenc- és a Borsos Tamás-mellszobrokat. Március 20-a körül újabb magyarellenes falfirkák jelentek meg a város különböző pontjain. A Moarte bozgorilor! felirat a város szívében, az egykori Egressy Gábor utcából a volt Baross Gábor (ma Horea) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori a Ballada utca egyik házfalán. A jelenség a Marosvásárhely fekete márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek. Kincses Előd, aki egyike azoknak, akik akkor is kiálltak a magyarok ügyéért, a mostani falfirkákról elmondta: az ifjúság egy részének ez az ultranacionalista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz. A nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak. Emlékeztetett: 1990. március 19-én vasvillával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a padlásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára megtámadta őket, és kiverte az azóta végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét. „Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen” – hangsúlyozta a fekete március egyik főszereplője. – Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs semmiféle kézzelfogható eredménye. /Bögözi Attila: A magyarellenes falfirkákban a fekete március szelleme kísért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./2008. május 22.
„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./2008. június 23.
Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./2008. június 30.
Az utóbbi hónapokban két per is zajlott a székelyudvarhelyi csereháti épületegyüttes évek óta húzódó ügyében. Egyikben a székelyudvarhelyi bíróságon Kincses Előd, a város ügyvédje azt kérte, hogy szüntessék meg a koncessziós szerződést, mivel a szerződés utáni összeget már régen nem fizetik a polgármesteri hivatalnak. Ha ez sikerül, akkor az elvesztett alappert is újra lehet indítani – reménykedik az ügyvéd. Ugyanakkor a marosvásárhelyi táblabíróságon az úgynevezett alapper folyik, amelyben a koncessziós és ajándékozási szerződéseket támadták meg. Itt a táblabíróság már két alkalommal a bukaresti ortodox apácák javára döntött, így a Szeplőtelen Szív Kongregáció az épület jelenlegi tulajdonosa. – A pereket folytatni kell, ehhez az újonnan alakult udvarhelyi tanácsnak meg kell újítania ügyvédi meghatalmazásomat. Írásban értesítettem őket, és várom, hogy döntsenek – közölte Kincses Előd. /M. L. F. : Kincses a tanács meghatalmazását várja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./2008. szeptember 26.
Független jelöltként indul az őszi parlamenti választásokon Kincses Előd ügyvéd a Maros megyei 2-es számú választási körzetben, ahol Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szenátorjelöltje. Az ügyvéd egyike lesz azoknak a független jelölteknek, akiket a Magyar Polgári Párt támogatni készül a választásokon – erősítette meg Szász Jenő, az MPP elnöke. Kincses azoknak az RMDSZ-tagoknak a szavazatára számít, akik elégedetlenek a jelenlegi vezetőség politikájával, és azon MPP-szimpatizánsokra, akik kiábrándultak a politikából, illetve azokra a románokra is, akik demokratikus átalakulást, változást akarnak. Kincses azt kifogásolja az RMDSZ részéről, hogy a „program és a tettek között óriási a szakadék”. /Kincses indul Markó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei kampányfőnöke úgy véli: indulásával Kincses a magyarság képviseletét sodorja veszélybe, ennek ellenére nem tartja őt Markó Béla komoly vetélytársának. Kincses szerint az autonómia is csupán olyan szlogen, amit az RMDSZ négyévente elővesz. A titkárnővel, tanácsossal és kabinetfőnökkel folytatott egyeztetések ellenére a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kikérnie Markó Béla véleményét Kincses indulását illetően. /Szucher Ervin: Kincses Előd lett Markó kihívója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2008. szeptember 27.
Ezt a parlamentet mielőbb ki kell cserélni. A parlament minősége és a helyzet is azt kívánja, hogy a választásokat most kell megtartani, nyilatkozta sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte az RMDSZ jelöltjei jól felkészült emberek. Újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy a Kincses Előd független jelöltként való indulása ugyanabban a választókerületben, ahol ő is indul, azt jelenti, ebben látott lehetőséget, hogy a közéletben láthatóbbá váljon. Markó kijelentette, Kincses Elődnek és másnak is módja lett volna az RMDSZ-en belül megméretkezni. Független jelöltként nincs esélye mandátumhoz jutni, de szavazatokat vihet el az RMDSZ-től. /Mózes Edith: Markó Béla: A tulipán a garancia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./2008. szeptember 30.
A Magyar Polgári Párt (MPP) területi szervezeteinek szeptember 24-éig kellett nevesíteniük azokat a független jelölteket, akiket támogatni kívánnak a novemberi parlamenti választásokon, azonban a listák leadása még nem történt meg. A területi szervezetekben viták zajlanak arról, hogy a polgári párt elnöksége jól döntött-e, amikor úgy határozott: pártként nem indul, azonban egyes választókerületekben független jelölteket támogat. Az MPP Kovászna megyei szervezete továbbra is tiltakozik a pártelnökség független jelöltek támogatására vonatkozó döntése ellen. Meghívták Szász Jenő elnököt, hogy szeptember folyamán Sepsiszentgyörgyön egy rendkívüli elnökségi ülés keretében ütköztessék álláspontjainkat, a meghívásra azonban még nem kaptak választ. Az MPP Maros megyei szervezete egyelőre csak Kincses Elődöt támogatja az RMDSZ ellenében. Az MPP Bihar megyei szervezete független jelölteket akar indítani a parlamenti választáson. /Zűrzavar az MPP-ben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./2008. október 3.
A szatmári magyarság a júniusi helyhatósági választáson az RMDSZ révén valósággal túlnyerte magát. A megye összlakosságának 37 százalékát kitevő magyarság a fontos tisztségek 70 százalékát vitte el. (Övé a megyeitanács-elnöki és a hat közül a négy legjelentősebb város polgármesteri széke.) A rendszerváltás óta ilyen még nem volt. Szatmár megyében egymást tángálja a jó magyar, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Hetek óta a helyi sajtó leggyakoribb témája két magyar líceum egymásnak feszülése. A kérdés: költözik-e tavasszal Szatmárnémeti leghíresebb iskolája, a Kölcsey Főgimnázium, hogy a patinás épületet visszaadja jogos tulajdonosának, a Református Gimnáziumnak (amely különben jó éve egy másik visszakapott épületben működik), vagy továbbra is a helyén marad? Az önkormányzatnak nincs olyan alkalmas épülete, ahol közel nyolcszáz diákot el lehetne helyezni. Az újságíró szerint egyes „nagy magyaroknak” fontosabb más magyarok kiütése, szerinte erre példa Kincses Előd képviselőként való indulása Markó Béla ellenében. /Sike Lajos: Üsd ki? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 8.
Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./2008. október 11.
Maros megyében két független jelöltet is támogat a Magyar Polgári Párt (MPP), Bihar és Kolozs megyében viszont az RMDSZ jelöltjeinek várhatóan nem lesz MPP-s magyar ellenfelük. Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke bejelentette: Kincses Előd támogatása mellett Kozsik József helyi színész kampányát is segítik, aki Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt ellenében fog indulni. A legtöbb magyar ellenjelölttel egyelőre Markónak kell megküzdenie, ugyanis Kincses mellett a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Schwartz László orvost indítja szenátori mandátumért, ugyanabban az egyéni választókerületben. Tőkés László nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem foglal állást. Az egyházkerület papjaihoz és híveihez intézett körlevélben kifejtette: „egyházkerületünk elsőrendűen nem pártokat, hanem értékeket, társadalmi, nemzeti és egyházi érdekeket támogat. Ennek megfelelően, az őszi országos választásokon egyházkerületünk valamennyi hiteles magyar jelöltet támogatásáról biztosít – függetlenül pártbéli hovatartozásuktól” – áll a dokumentumban. „Az egyházkerület továbbra is eltökélten támogatja az EMNT párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit – közös nemzeti érdekeink szolgálatában –, és ugyanerre szólítja fel közéletünk meghatározó szereplőit, valamint az egyes gyülekezeteket. Egyben felszólítja őket, hogy semmilyen idegen – politikai – érdeknek ne engedjenek, hanem az egyházuk érdekeit híven képviseljék a küszöbön álló választásokon. ” /(-or-): Két független jelöltet támogat Maros megyében az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2008. október 13.
Kozsik József a másik független jelölt Maros megyében, akit a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat az őszi parlamenti választásokon – döntött az MPP Maros megyei szervezete küldöttgyűlésén. Így az MPP Kincses Előd független szenátorjelöltet támogatja, valamint Kozsik Józsefet. /(Antal Erika): Kozsik József függetlenként indul. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2008. október 14.
Fekete Attila Gyula vállalkozó indul a sepsiszentgyörgyi képviselői kerületben, Szilágyi Sándor baróti vállalkozó pedig az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magában foglaló szenátori kerületben független jelöltként, jelentette be Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Ezzel már négyre bővült a Magyar Polgári Párt által támogatandó, megnevezett függetlenek száma, Kincses Előd és Kozsik József Maros megyei szenátor-, illetve képviselőjelölt után. /Kovács Zsolt: Négy „független” neve ismert. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2008. október 17.
Bepanaszolta az RMDSZ sajtóirodája a Marosvásárhelyi Televíziót (TTM) az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) az adó október 15-én sugárzott vitaműsora miatt. Ebben Kincses Előd ügyvéddel, leendő független jelölttel beszélgetett a műsor vezetője. „Azért fordultunk panasszal a testülethez, mert a Maros tévé megsértette a CNA választási kampányra vonatkozó határozatát. A kampány ugyanis még nem kezdődött el, ez a műsor pedig nyíltan vállalt kampányműsor volt” – mondta Csernik Attila, az RMDSZ sajtótanácsosa. Szucher Ervin műsorvezető elmondta, a műsor meghívottja Kincses Előd ügyvéddel együtt Markó Béla RMDSZ-elnök volt, aki nem tudott megjelenni. Szucher szerint Kincsessel a parlamenti választásokról beszélgetett. „Kincses egyelőre csak szeretné jelöltetni magát, de mivel az ehhez szükséges aláírások még nem gyűltek össze, nem is nevezheti magát jelöltnek” – érvelt Szucher. /Antal Erika: Bepanaszolt egy vásárhelyi tévécsatornát az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./2008. október 18.
Egyelőre hat vagy hét olyan független jelölt indulása tűnik biztosnak a parlamenti választáson, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. Az RMDSZ több erdélyi megyében is letette jelöltlistáit a megyei választási bizottságoknál. Az RMDSZ-t az egyik külföldi szenátori választókerületben Károlyi Béla neves tornaedző képviseli. Az MPP Hargita megyében csak két jelöltet támogat, Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, valamint Garda Dezső jelenlegi RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Kovászna megyében az MPP a következő független jelölteket támogatja: Rákosi János kézdivásárhelyi MPP-tanácsos, Fekete Attila Gyula és Szilágyi Sándor. Az MPP Maros megyében támogatja Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet. /B. T. : Hat vagy hét független magyar jelölt indulása tűnik biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2008. október 22.
Az RMDSZ programjának a felvállalásával és kivitelezésével lát neki a választásoknak Kincses Előd, Maros megyei független jelölt, a sajtónak úgy nyilatkozott: RMDSZ programja jó politikai program, és „kár, hogy a szövetség csúcsvezetői nem tartották tiszteletben”. „Ha bejutok a szenátusba, nekem csak az lesz a feladatom, hogy életbe is ültessem” – mondta el az ismert marosvásárhelyi jogász. Kincses hozzátette, hogy felvállalja a Magyar Polgári Párt programját is, prioritásként kezeli az anyanyelvhasználat ügyét és az autonómia kérdését. Az indulásához szükséges 4369 aláírás helyett jóval több, mint hatezret gyűjtött össze, de csak 4900-at nyújt be a választási irodához. A listák három példányban való hitelesítése ugyanis jelentős kiadással jár. Kincses Előd nem biztos abban, hogy az RMDSZ nem óvatja meg valakivel a jelöltségét. Erre már volt precedens, mondta, amikor 2000-ben azért nem hagyták jóvá a választásokon való részvételét, mert nem csak román, hanem magyar állampolgársággal is rendelkezett. Az akkor indított perek és az uniós nyomás következtében időközben ezt a megszorító kitételt törölték a törvényből. Kincses elmondta, hogy Maros megyében számos olyan kis település létezik, ahol az emberek, mielőtt aláírtak volna, azon morfondíroztak, hogy mi lesz, ha erről tudomást szerez a polgármester. /Szucher Ervin: Tart az óvásoktól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./2008. október 23.
Négyre csökkenhet azoknak a független jelölteknek a száma, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. A Kovászna megyei Fekete Attila vállalkozó és a Maros megyei Kincses Előd jelöltségét elutasította az illetékes megyei választási iroda. Előbbi esetében tartalmi, utóbbinál pedig formai hibák merültek fel. Fekete Attila jelöltségét azért utasították el, mert nem gyűjtött össze elegendő támogató aláírást. A vállalkozónak a választási iroda elnöke szerint 2241 kézjegyre lett volna szüksége, de csak 2079-et tudott felmutatni. A vállalkozó részvétele a parlamenti választásokon tehát 162 aláíráson bukhat el. Kincses Előd, Markó Béla RMDSZ-elnök kihívója benyújtotta iratcsomóját a Maros megyei választási irodához, de a támogató aláírásokat csak egyetlen eredeti példányban tette le. A többi három másolatot annak ellenére sem fogadták el, hogy azokat közjegyzőnél hitelesítette. A megyei választási iroda döntése szerint így a Kincses dossziéja hiányos. Kincses is megfellebbezi a megyei választási iroda döntését. /Elutasították két független jelöltségét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ „Bírói segédlettel eddig két esetben akadályozták meg a jelölésemet: ’90-ben a Vatra Romaneasca, 2000-ben az RMDSZ. Remélem, most igazságos döntés születik, és nem akadályozzák meg az indulásomat” – jelentette ki végül Kincses Előd. /(mózes): A Megyei Választási Iroda elutasította Kincses Előd jelölését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./2008. október 25.
Kincses Előd független jelöltnek adott igazat október 24-én a Maros megyei törvényszék, amely érvénytelenítette a helyi megyei választási iroda döntését, miszerint a Magyar Polgári Párt által támogatott jelölt nem indulhat a választásokon. A bíróság döntése még nem végleges, mivel megtámadható 24 órán belül. Kincses az RMDSZ elnökének, Markó Bélának lesz az egyik ellenfele. /Mégis indulhat Kincses Előd a választásokon? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2008. október 27.
Megóvta az RMDSZ a törvényszéknek azt az ítéletét, amely szerint Kincses Előd indulhat függetlenként a választásokon. A törvényszék megállapította: az ügyvéd által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel, így nincs akadálya a jelölésének. Kincses Előd – aki független jelöltként Markó Béla RMDSZ-elnök ellenében indulna a Maros megyei 2-es körzetben – úgy tudja, az RMDSZ-nek a törvény értelmében semmilyen lehetősége nincs beavatkozni. Frunda György ezzel szemben úgy értékelte, a halasztás nem legális, mert a törvény szerint a bíróságnak 24 órán belül döntenie kell a fellebbezésről. Az RMDSZ-es szenátor szerint Kincses Elődöt a választási iroda törölte a jelöltek listájáról, mivel az előírt határidőn belül nem született döntés az ügyében. Frunda elmondta, az RMDSZ jogilag kifogásolta az ítéletet, mivel „a törvény alapján világos”, hogy minden jelöltnek kötelező négy példányban leadni az aláírásokat. „Ha valaki jelöltként indul, akár függetlenként, akár egy párt színeiben, annak kötelessége négy példányban letenni az aláírásokat a választási irodába” – hangsúlyozta Frunda. /Antal Erika: Megóvták Kincses indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Kincses Előd annak az ügyvédnek adott megbízást, aki a marosvásárhelyi fekete március idején a Vatra Romaneasca tagjaként a magyarok ellen buzdított, mondván, az ember folyamatosan nem forralhat bosszút, mert akkor soha megbékélés nem lesz. Kincses elmondta, hogy ügyének tárgyalásán ott volt Frunda György szenátor, aki időnként valamit súgott az RMDSZ ügyvédjének, tehát Frunda súgóként volt jelen. /(Lokodi Imre): Kincses Előd „vátrás” ügyvédje. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Szepessy László, az RMDSZ marosvásárhelyi Elnöki Hivatalának igazgatója megdöbbentőnek tartja, hogy Kincses Előd, aki függetlenként akar indulni a választásokon, Ioan Sabau Poppal szövetkezik /ő az ügyvédje/, aki köztudottan a Vatra Romaneasca alapító tagja. Szepessy számára már nem kérdés, hogy Kincses Előd a barikád melyik oldalán áll. /A barikád melyik oldalán áll Kincses Előd? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./2008. október 27.
„Ez egy terrorista támadás volt” – ismételte meg Andrei Schwartz, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke azt a megfogalmazást, amellyel Aurel Vainer parlamenti képviselő, a szervezet elnöke minősítette korábban a bukaresti, Giurgiului úti zsidó temető meggyalázását. Mintegy 130 felbecsülhetetlen értékű, évszázados sírkő esett teljesen a vandalizmus áldozatául, további mintegy száz sírkő pedig még helyrehozható módon rongálódott meg. A zsidó közösségi vezetők elítélik a fővárosi rendőrség szóvivőjének nyilatkozatát: Christian Ciocan úgy vélekedett, nem minősíthető antiszemitának a cselekedet, vagy legalábbis „a vizsgálat első eredményei nem utalnak erre”. Az elmúlt években több zsidó temetőt gyaláztak meg Romániában, de Bukarestben ez az első jelentősebb eset. A bukaresti temetőgyalázás egybeesett egy, az antiszemitizmusról szóló bukaresti konferenciával, amelyet a hétvégén tartottak a helyi Zsidó Közösségi Központban. Az Antiszemitizmus a romániai sajtóban című kerekasztalon Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője és meghívottja, Asztalos Csaba – az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke – felidézte Molnár József, a Székely Nemzeti Tanács erdőszentgyörgyi küldöttjének esetét. Molnár József kijelentette, Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy „egy második Izraellé válik”. A CNCD akkor ötmillió régi lejes pénzbírsággal sújtotta Molnárt, aki azonban ügyvédje, Kincses Előd révén megóvta a marosvásárhelyi bíróságon a döntést, amelyet érvénytelentettek. /Vandálok garázdálkodtak a bukaresti zsidó temetőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2008. október 28.
Október 27-én az ítélőtábla helyt adott Kincses Előd kifogásának, hogy az RMDSZ nem fellebbezhette meg a korábbi bírói ítéletet, amely szerint a független jelölt által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel. „Az RMDSZ sem politikailag, sem jogilag nem gondolta végig mindezt, sőt jogi képviselője szakmai hibát is elkövetett” – jelentette ki Kincses Előd. „Elfogadjuk a döntést, nem kommentáljuk, inkább a kampánnyal foglalkozunk” – reagált a bírói döntésre Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Kincses indulhat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ „Sajnálom, hogy a választási törvényre fittyet hányva, bizonyos RMDSZ-vezetők betegesen rettegnek a versenyhelyzettől, és semmiként nem akarják feladni a közel két évtizeddel ezelőtt megszerzett státusukat. Nem értem Markó Bélát, miért fél a választóktól, miért nem engedi, hogy majd ők döntsenek”- nyilatkozta Kincses. Politikai pályafutása során Kincses Elődöt harmadik alkalommal próbálták megakadályozni, hogy szenátori tisztségre pályázzon. 1990 tavaszán a Vatra Romaneasca emelt óvást ellene. „Akkor meglepő módon az RMDSZ nem élt a törvény adta lehetőséggel, és nem támadta meg az alapfokon hozott döntést. Így engem töröltek a lista első, és egyetlen befutó helyéről, amire Markó Béla léphetett elő” – emlékeztetett a marosvásárhelyi jogász-politikus. Kincsest rá egy évtizedre, 2000-ben az RMDSZ óvta meg, amikor függetlenként próbált versenybe szállni. Akkor azzal az ürüggyel nyújtottak be óvást Kincses Előd ellen, hogy kettős állampolgárként nem vehet részt a választásokon. „A moldovai Ilie Ilascut a románok nem óvták meg, ő bekerülhetett a parlamentbe. Annak ellenére, hogy Takács Csaba és Kelemen Atilla megígérték, hogy nem fordulnak a törvényszékhez, az RMDSZ emberei ezt mégis megtették. Nevetséges, hogy egy olyan alakulat óvott meg a kettős állampolgárságom miatt, amely abban az időben kimondottan szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását” – tette hozzá Kincses. /Szucher Ervin: Kincses megmérkőzhet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./