udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5072
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 5071-5072
Névmutató:
Gelmarean, Alin
2001. október 25.
Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2001. október 29.
Okt. 28-án Marosvásárhelyen az angliai támogatásnak köszönhetően átadták a Lidia Gyermekotthon újabb helyiségeit. A Vártemplomban a keresztény ember belső szabadságáról szóltak az előadások. Igét az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza hirdetett. Dr. Tonk Sándor teológiai professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka kiemelte, hogy Erdély szellemiségének meghatározói között van a vallási tolerancia is, az 1586-os tordai országgyűlés kapcsán arról beszélt előterjesztésében, miként élte meg a 16-17. századi Marosvásárhely a vallásbéke-vallásháborúk időszakát. /Járay Fekete Katalin: Ünnepelni a keresztény ember belső szabadságát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./2001. október 29.
1994-től évente megrendezik Cán a Xántus János Általános Iskola napjait, melyek elsősorban arra hivatottak, hogy a résztvevők megemlékezzenek a csíktaplocai származású, sokoldalú tudósról, Xántusz Jánosról. Idén kétnapos /okt. 26-27/ rendezvénysorozat volt. Az első napon vetélkedők zajlottak, Xántus János természettudományi munkásságát idézve a tanulóknak kőzeteket, állatokat, növényeket kellett felismerniük. A második napon ünnepi műsor következett. Ferencz Erzsébet igazgatónő Xántus János munkásságát ismertette, majd az iskola tanulói mutatták be ünnepi műsorukat. Az ünneplés az iskola udvarán zárult, ahol a jelenlévők a Xántusz-domborműnél illetve -kopjafánál helyezték el koszorúikat. /Erős Katalin Gyöngyi: Xántus Jánosra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 29./2001. október 30.
Okt. 25-én Marosvásárhelyen továbbképző tanfolyam indult a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület közreműködésével. A történelem szakos tanárok módszertani képzését szolgáló ismeretterjesztő előadássorozat nyitórendezvényén dr. Darai Lajos filozófus, főiskolai tanár Székesfehérvárról, az őstörténet-kutatásról és tanításáról illetve az egyetemes és a magyar őstörténeti kronológia összehasonlító módszertanáról értekezett. Dr. Herényi István ny. jogász, történész Budapestről pedig a Kárpát-medencét benépesítő, honfoglalás előtti népekről. - Ez a továbbképzés Csihák Györgynek, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnökének köszönhető. Az egyesület 1985-ben jött létre Zürich székhellyel, ám az utóbbi pár évben átköltözött Magyarországra és bizonyos vonatkozásban Erdélybe. Így az elnök több alkalommal is tartott előadást Marosvásárhelyen, Nyárádszeredában, Csíkszeredában. A Kodolányi János Főiskola felkarolta ezt a tervet. A továbbképzőn előadások hangzanak el a történelemkutatás módszertanáról, a magyar őstörténet-kutatásról, a középkor és az újkor történelmének magyar vonatkozásairól és a magyar művelődéstörténetről. /Járay Fekete Katalin: Történelem szakosok módszertani továbbképzése. Nemzettudat és nemzeti történelemtudat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./2001. október 31.
Okt. 30-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban ülésezett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. "Az internetet nekünk, szétszórtságban élo magyaroknak találták ki..." - ez a mondat lehetne a mottója a találkozónak. A konferencia magyarországi kezdeményezői meghívták erre az alkalomra mindazokat a szervezeteket, közintézmények, újságok képviselőit, honlapszerkesztőket, akik az internetes magyar-magyar kapcsolattartásban már egy ideje közreműködnek. Jelen voltak kulturális vagy érdekvédelmi nonprofit szervezetek képviselői Magyarországról és a környező országokból, olyanok, akik a magyar anyanyelvű internethasználók művelődési igényeit kielégíteni szándékozó honlapokkal foglalkoznak. A nemzetközi társaság ügyvezető elnöke, Komlós Attila mellett a Magyar Elektronikus Könyvtárt Moldován István, a Neumann János Digitális Könyvtárt Reisz T. Csaba, a New York-i székhelyű HHRF Magyar Emberijogi Alapítványt budapesti munkatársa, Kott Ferenc képviselte. A HHRF érdekvédelmi szervezet által biztosított ingyenes webhelyen olvasható 1999 márciusa óta a Szatmári Friss Újság internetes változata. Eddig több mint 142 ezer látogatója volt ennek az oldalnak. A Határon Túli Magyarok Hivatalát Bátai Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát pedig Kálóczy Katalin képviselte. Meghívták a konferenciára az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági szakembereket, olyan újságok, elektronikus folyóiratok, portálok készítőit, amelyekkel az interneten találkozhat a magyarul böngésző olvasó, így a Transindex vagy a Világhírnév nevű, Kolozsváron készülő portálok szerkesztői is jelen voltak. A megbeszélések témái közt szerepelt: a magyar irodalom feldolgozása az interneten, elektronikus könyvtárépítés, irodalmi folyóiratok, multifunkcionális portálok szerkesztése és működése. Megfogalmazódott egy összefogó nyilvántartás, a magyar nyelvű közösségi honlapok regisztrálásának igénye is. /Debreczeni Éva: Virtuális kapcsolataink az interneten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./2001. november 3.
Szarvas-rege című előadásának bemutatóra készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Témája a regöléssel fennmaradt magyar eredetmonda. /Orza Calin, a műsor koreográfusa: Szarvas- rege. Bemutatóra készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2001. november 5.
Dr. Cseke Péter /Kolozsvár/ egyetemi tanár, a Politikatudományi és Közigazgatási Kar dékán-helyettese az újságíró szakon szociográfiát is oktat. Tényfeltárás - szociográfia című egyetemi jegyzete az idén jelent meg az Erdélyi Könyvtanács kiadásában. A Ceuasescu-diktatúra "tudatosan igyekezett elmetszeni mindazokat a szálakat, amelyek bennünket az erdélyi, a magyar múlt értékeivel kapcsoltak össze." - emlékezett Cseke Péter. A változások újabb és újabb jelenségekkel állítják szembe az egyes embert, amelyeket nem tud értelmezni, hiszen nincsenek háttérinformációi, a szociográfiai riportnak pedig ez lenne a funkciója. Cseke úgy látja, hogy "sok adósságunk van a szociográfia területén, ehhez kellene felkészíteni a hallgatókat." /Köllő Katalin: Értelmezni a világ változásait. Újjászületőben a szociográfiai riport. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2001. november 6.
Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2001. november 7.
Értékes kiadvány a Csíkszeredai Panoráma című, havi ingyenes programmagazin. Olvasható benne a Sapientia EMTE dékánjával készült beszélgetés. Gazdag a Teátrum rovat. A budapesti Térszínház vendégjátékának műsora mellett a Csíki Játékszín műsortervét is közzéteszik. /Cs. Kovács Katalin: Panoráma, de milyen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2001. november 10.
Kovács Ildikó rendező, a bábszínház Nagyasszonya újra dolgozik a kolozsvári bábszínházban, ahonnan jó néhány éve hiányzott. 1984-ben ugyanis a bábszínház akkori igazgatónője nyugdíjaztatta Kovács Ildikót, aki már rendezett az ország tizenegy bábszínházánál, és Magyarországon is hétnél. Az új román igazgató azután felkérte Kovács Ildikót, rendezzen újra. Kovács Ildikó közben ír egy könyvet, melyet a Színháztudományi Intézet rendelt meg. Az a címe, hogy Játék és Mágia, ebben kifejtette gondolatait a játékról. Csak az lesz jó bábos, aki még tud játszani, ezért van olyan kevés bábos a világon, jegyezte meg. Kovács Ildikó elmondta még, hogy életrajzának a címe: Csak! "Csak" magyarnak születtem Romániában, "csak" női rendező lettem, "csak" párton kívüli voltam egy pártállamban, "csak" elvált asszony, "csak" autodidakta rendező, és "csak" egyedül neveltem a gyermekemet." /Köllő Katalin: A nagy játékos. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2001. november 12.
Nov. 8-9-én Marosvásárhelyen, a református Vártemplomban tartották az Ifjú Múzsák II. Nemzetközi Fesztiválját. E dalos rendezvény a Kecskeméti Pedagógiai Főiskola karnagy- tanárának, Smuta Attilának, illetve a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Társaságnak és testvérvárosi kapcsolatának köszönhető. E vándorfesztivál első hangversenyére tavaly Kecskeméten került sor, melyen a Kovács András karnagy vezette Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar is részt vett. Az első napon hat marosvásárhelyi: a pedagógiai főiskola leánykara, a Bolyai Kollégium református vegyes kara, a művészeti líceum Armonia kórusa, az Adventista Keresztyén Egyház Laudate Domini vegyes kara, a kántor- tanítóképző főiskola Cantemus kórusa és a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar lépett fel. Másnap a kecskeméti Arcus énekegyüttes, a szintén kecskeméti Perlaton női kar, végül a bajai Ad libitum vegyes kar aratott sikert. /Járay Fekete Katalin: Múzsák hajléka volt a Vártemplom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./2001. november 13.
Fergeteges sikere volt nov. 10-én Bethlenben a vers- és prózamondó találkozónak, amelyre végül is a vártnál többen neveztek be Beszterce-Naszód megye majd minden sarkából. A 147 kisdiákot, 45 pedagógust és mintegy 80 szülőt a helyi református templomban Szakács János lelkész, majd Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Nagy Elek Katalin, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. A találkozón nem a besztercei és bethleni diákok aratták a legnagyobb sikert, hanem a kisebb települések elemistái: a magyardécseiek, felőriek, cegőtelkiek, szentmátéiak és tacsiak. /Sz. Cs.: 147 kisiskolások vers- és prózamondó találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2001. november 14.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal tüntette ki Muzsnay Magdát, a kolozsvári és a bukaresti rádió munkatársát, melynek átadására nov. 12-én került sor Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke adta át a díjat. Muzsnay Magda nevéhez - a sok szép riport mellett - az az egyedülálló "aranyszalagtár" fűződik, mely az erdélyi művelődési élet jeles személyiségeinek a hangját őrzi, és szinte felbecsülhetetlen értéket jelent. /Köllő Katalin: Életműdíj átadás - szűk szakmai körben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2001. november 14.
A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülőfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros. A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezető elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Calinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), főtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvető és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megőrzése, terjesztése. /Bejegyezték a Magyarörmények Romániai Szövetségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2001. november 15.
Sebestyén Nagy Erzsébet évtizedeken át a lapok /köztük a Dolgozó Nő, Brassói Lapok/ levelezője volt. A Szülőföldem című folyóirat, majd a Magyar Rádió pályázatot hirdetett: ki-ki kutassa fel és mutassa is be a környezetében fellelhető különböző magyar vonatkozású emlékeket. Erre az Emlékév- pályázatra a makfalvi kollégium történetét írta meg. Írását azonnal műsorra tűzték. /Járay Fekete Katalin: Néha maga az élet diktál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./2001. november 19.
Az ausztriai és a magyarországi Kamilliánus Rend vezetőinek jelenlétében szentelték fel nov. 17-én Kolozsváron, a Hajnal negyedben felépített Mozgássérültek Szent Kamill Otthonát. Az otthon megszületésének gondolata Tokay Rozáliától, a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöknőjétől származik, akit a terv kivitelezésében 95 százalékban az Osztrák Kamilliánus Rend, és a felső-ausztriai Schieldberg és környékének lakói segítettek. Az otthonban több mint száz rászoruló lakhat emberi körülmények között. /Köllő Katalin: "Szíveteket kezetekben hordozzátok " = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./2001. november 22.
A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kezdeményezésére magyar nyelvi kutatóállomásokat létesítenek Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken és Kárpátalján. A megbízott szakemberek Budapesten tanácskoztak november 12-13-án, az MTA Domus Hungarica székházában, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, dr. Szarka László részvételével. A magyar nyelvi tanácsadásra mind nagyobb a szükség, hiszen az elmúlt ötven évben a hivatalokban vagy a szakmákban csak az adott ország nyelvét lehetett használni, így nem alakulhatott ki a magyar hivatali vagy szakmai szókincs az anyaországgal szomszédos országok magyarlakta területein. A nyelvi irodákat civil szerveződések, határon túli magyar tudományos társaságok keretében kívánják működtetni. Az erdélyi kutatóállomás Kolozsváron működik majd, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, dr. Péntek János professzor vezetésével; Ukrajnában Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola épületében dr. Csernicskó István vezetésével; Jugoszláviában Szabadkán, a Tudományos és Művészeti Akadémia épületében, Gábrityné dr. Molnár Irén vezetésével; Szlovákiában a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda keretében, dr. Misad Katalin vezetésével. Fő tevékenységi területei között lesz a magyar lakosság különféle rétegei nyelvhasználatának kutatása, a kétnyelvűség sajátosságainak vizsgálata, nyelvi adatbázis építése, szaknyelvi regiszterek fejlesztése, helyi kutatók eredményeinek számbavétele, továbbá nyelvi közönségszolgálat, valamint tudományos konferenciák szervezése. Dr. Péntek János elmondta, hogy a kezdeményezés elsősorban intézményalapítási terv, folyamatos működtetésről is szó van. Erdélyben dr. Péntek János szakmai felügyeletével az induló új intézmény ügyintézője dr. Benő Attila lesz, a tanszék fiatal adjunktusa, az MTA köztestületi tagja. Lesz egy félállású munkatársa Sepsiszentgyörgyön is, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségénél. /Guther M. Ilona: MTA-kutatóállomások a régiókban. Magyar nyelvhasználati vizsgálatok kezdődnek a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2001. november 26.
Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben", Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez". Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. - A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek. /Köllő Katalin: Változó világban megújuló egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2001. november 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2001. november 30.
Nagybányán néhány hete díszes kovácsoltvas keretbe foglalt egyszerű kőoszlop áll a Virághegy alatt. Az emlékmű a városban elhunyt első és második világháborús áldozatok emlékét őrzi. Az evangélikus temető sarkában eltemetett német és magyar katonákra már csak néhány idősebb ember emlékszik a városban. 1950-ben az anyakönyveket is elvitték, úgyhogy ezekben sem tud utánanézni, mondta Köncze G. Árpád evangélikus lelkész. A honfoglalás 1100. évfordulóján facsemetékkel ültették körbe a sírhantok helyét - ma egy áll a tizenegy fenyő közül. Volt egy olyan elképzelés is, hogy négy fenyőfa vegye körül az emlékművet. A fekete sírkő hátára felvésették a következő magyar és német nyelvű szöveget: Német és magyar I-II. világháborús hősök emlékére!- A vidék legújabbkori történelmében először Koltón avattak világháborús emlékművet, 1999 őszén: a Pákai Ferenc szilágykrasznai tanár által faragott kopjafa és emlékharang előtt sziklatömbbe ágyazott bronztábla őrzi a 36 koltói és katalini hősi halott nevét. 2000 júliusában Szinérváralján újították fel a református temetőben már évtizedek óta kallódó I. világháborús emlékművet. A faragott kőtömb és díszsírhely a környéken (Nagysikárlón, Váralján és Ilobabányán) elesett magyar katonahősök, a II. Székely Hadosztály emlékét vigyázza. /Dávid Lajos: Fenyő és obeliszk. Világháborús emlékmű az evangélikus temetőben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./