udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1808
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 1801-1808
Névmutató:
Kovács Péter
2002. július 27.
Románia alkotmányának első cikkelyét, amely az országot nemzetállamként határozza meg, csupán kétlépcsős stratégiával lehetne módosítani - jelentette ki Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor. Elsősorban a 148-as cikkely megkötéseit kellene feloldani, mely bizonyos cikkelyek - mint a szóban forgó első számú - megkérdőjelezhetetlenségét mondja ki. Az RMDSZ továbbra is fenntartja a magyar tannyelvű egyetem alkotmányos elismerését, a közigazgatás átszervezésének reformját, és a közigazgatási törvény bizonyos kitételeinek az alkotmányba foglalását, mely szerint mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás intézményeiben anyanyelven, tolmács segítségével tárgyalhatnak az ügyfelek. A szenátor az ingatlanszolgáltatás kolozsvári helyzetéről is beszámolt. Eddig 3500 ingatlan-visszaigénylési kérést adtak be. Eddig csupán kétszázat vizsgált fölül a hetente összeülő bizottság, ennek fő oka, hogy a polgármesteri hivatal csupán két hivatalnokot bízott meg a beadott dokumentumok feldolgozásával. Már tizenkét éve folyik a huzavona ebben az ügyben, de ilyen ütemben 2010-ig fejeződnének be a visszaszolgáltatások. /Rostás-Péter Emese: Kétlépcsős stratégia. Eckstein-Kovács Péter az alkotmánymódosításról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./2002. július 31.
Júl. 30-án Kolozsváron a rendőrség rajtaütésszerű ellenőrzést tartott a polgármesteri hivatalban azt követően, hogy a sajtóban megjelent: Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó eltávolítani Ion Antonescu marsall egészalakos szobrának makettjét az üvegteremből. A rendőrök lefényképezték az üvegteremben lévő Antonescu-maketteket és jegyzőkönyvet készítettek, amit Gheorghe Turc, az intézmény képviselője nem volt hajlandó aláírni. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a maketteket nem távolították el az üvegteremből úgy, ahogy az egyes újságokban megjelent. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: Funar súlyos törvénysértést követ el. A tanácsosok rendszerint itt üléseznek, az ülés pedig nyilvános, így ezen bárki részt vehet. /K. O.: Vizsgálat Antonescu-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ 2002. augusztus 21.
Nem tette le a rögzített határidőre a szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ. A szövetség képviselői így próbálják elérni, hogy tovább folyjék az egyeztetés. Szándékosan nem tette le az RMDSZ szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság által megjelölt augusztus 20-i határidő előtt. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ azért nem írta alá a megállapodást, mert úgy értékelte, az leszűkíti az alkotmánymódosító bizottság munkájának területeit. /Gazda Árpád: Különutas RMDSZ. Politikai egyeztetést kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2002. szeptember 6.
Az RMDSZ kitart a nemzeti államként való meghatározás törlése mellett. Nem mond le az RMDSZ arról a - több mint tízéves - követeléséről, hogy töröljék a román alkotmány első cikkelyéből Románia "nemzeti államként" való meghatározását. Az RMDSZ által a parlament alkotmányozó bizottságához benyújtott csomag még további, a kisebbségi közösségek jogállására vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. Köztük szerepel az anyanyelv közintézmények és bíróságok előtti használatának alkotmányos szavatolása is mindenütt, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az RMDSZ javaslata szerint az alkotmány első cikkelyében szereplő, Románia "nemzeti államként" való meghatározása helyett: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam" szerepeljen. Az egységes állam csak a föderatív berendezkedést zárja ki - magyarázta Eckstein-Kovács Péter. - Azon belül lehetnek autonóm területek. Az RMDSZ javaslata a román államot "a román állampolgárok szolidaritására" alapozza. Az 1991-ben elfogadott alaptörvény 4. szakasza szerint "az állam alapja a román nép egysége", ez viszont asszimilációs törekvéseknek válhat a kiindulópontjává. Az RMDSZ következő javaslata: "a nemzeti kisebbségi közösségek államalkotó tényezők". Ehhez kapcsolódik: a nemzeti közösségek identitásának megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szolgáló intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elve alapján működnek. A kisebbségi nemzeti közösségek státusát külön sarkalatos törvénynek kell szabályoznia. A hivatalos nyelvre vonatkozóan a következő megfogalmazást javasolja az RMDSZ: "Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya meghaladja a 20 százalékot, biztosítják az illető nemzeti kisebbség nyelvének használatát szóban és írásban a helyi közhatóságok, a dekoncentrált közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságok előtt". Szerepel a javaslatok között a hagyományos település- és utcanevek, valamint egyéb földrajzi elnevezések kisebbségi nyelven való kifüggesztésének garantálása is. Az RMDSZ-csomag további, a jogállamiság megerősítését célzó javaslatokat is tartalmaz. /B.M., G.Á.: Államalkotó tényező lesz a magyarság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./2002. szeptember 11.
A szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szept. 5. és 8. között szervezte meg első ízben vezetőképző táborát Szatmárhegyen. A táborban 30 ifjúsági szervezeti vezető, valamint 13 előadó vett részt. Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, nagy szükség van az ifjúság aktív közéleti szerepvállalására. Sógor Csaba szenátor a közéleti szerepvállalás felelősségéről , majd Szőcs Péter történész Ifjúság és kulturális értékeink címmel tartott előadást. Kerezsi Miklós, a Nutrisam Rt. vezérigazgatója a külföldi befektetések fontosságáról beszélt. Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Riedl Rudolf alprefektus beszélt a fiatalok képviselőinek a közigazgatás és ifjúság viszonyáról, kapcsolatáról. Kereskényi Sándor szenátor Az ifjúság aktív részvétele a közéletben címmel tartott előadást, a vezetőképző tábor záró tematikája pedig Ifjúság és RMDSZ volt, amelyen Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, Kabai István, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke és Borboly Csaba ifjú politológus világította meg a témakört. /E. A.: Harminc ifjúsági szervezet vezetője és tizenhárom előadó vett részt a MIK vezetőképző táborában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./ A MIK vezetőképző táborban elhangzott, hogy a mai fiatalok számára egészen mást jelent a közképviselet, tehát a motivációjuk is más. Ennek a motivációnak a megfogalmazására mindenképpen szükség van, mondta Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök. A kialakuló párbeszéd során Kabai István, a városi szervezet elnöke, Kereskényi Gábor, Kovács Péter és Borboly Csaba mondták el véleményüket. /b.i.: A közéleti szereplésre vállalkozó fiatalokkal szembeni elvárás: Ambíció, szakmai tudás és elkötelezettség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11. /2002. szeptember 12.
Szept. 11-én Kolozsváron találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetősége. A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium által előkészített egyeztetés célja a Magyar Ifjúsági Konferencián való részvétel kérdéseinek megbeszélése volt. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Porcsalmi Bálint titkár és Borboly Csaba vezetőségi tag képviselte, a MIT részéről pedig részt vett Jakab István elnök, Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke és Somogyi Attila, aki a MIK állandó bizottságának is tagja. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kifejtette: a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi régió nincs kellőképpen képviselve, hiszen mind a tíz küldöttet a MIT nevesíti. Ezért tárgyaltak. Nem jutottak végeredményre a képviseleti kérdésben, de előrelépés történt. A MIT és a MIÉRT egyetértett abban, hogy a Konferencia nem tölti be azt a feladatát, amiért létrejött, tehát nem igazán egyeztető fóruma a régió ifjúsági szervezeteinek, túlságosan elpolitizált. Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: MIÉRT kifejezte igényét, hogy tagja legyen a Konferenciának. Egyezség született, hogy a minisztérium javaslatát, amelyeket egyeztet a régiókkal, mindannyian elfogják. /Balázsi-Pál Előd: MIT-MIÉRT egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2002. szeptember 18.
Levélben fordul Kovács László külügyminiszterhez a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöksége, amelyben kérik egyik csíkszeredai tagtársuk bántalmazásának kivizsgálását és diplomáciai lépésekkel a hasonló esetek előfordulásának megakadályozását. Toroczkai László, a HVIM elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy ugyanilyen tartalmú levelet juttattak el Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének is. Toroczkai László tájékoztatása szerint szept. 12-én este a HVIM csíkszeredai alapszervezetének vezetőit a város főterén civil ruhás, románul beszélő személyek támadták meg. A támadás elől a négy fiatal közül három elfutott, az ott maradó 17 éves T. Gy.-t, a HVIM helyi elnökét pedig az ismeretlenek órákig ütlegelték, miközben a mozgalomhoz fűződő kapcsolatáról faggatták és táskáját átkutatták. A történteket közelről szemlélő rendőrök nem avatkoztak az eseményekbe. Toroczkai László közlése szerint szept. 14-én a román határőrizeti szervek a csengersimai határátkelőnél durván bántak a HVIM elnökségének magyar állampolgárságú tagjaival, akik egy erdélyi találkozóra utaztak. /Csíkszeredai fiatal bántalmazása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) közleményében határozottan tiltakozott amiatt, hogy Csíkszereda központjában szept. 12-én délután két "civil ruhás" személy - a belügyminisztérium egységeinek tétlensége mellett - ifjúsági szervezeti vezetőket indokolatlanul bántalmazott és vallatott, majd a vezetőjüknél található személyes és szervezeti iratokat törvényes alapok nélkül elkobozta. A CSTIT felkérte Ráduly Róbert Kálmánt, a Csíki Területi RMDSZ elnökét; Zsombori Vilmost, Hargita Megye Tanácsának elnökét; dr. Csedő Csaba Istvánt, Csíkszereda polgármesterét és Kovács Pétert, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, hogy az eset alapján kezdeményezzenek eljárást a tettesek felelősségre vonása érdekében. /Szüszer-Nagy Róbert: Tiltakozik a CSTIT Verés ideológiai alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./2002. szeptember 30.
A Hunyad megyei Algyógyon tartotta meg második idei találkozóját az Itthon Fiatalon Mozgalom /IFM/. Az IFM 1999-ben alakult, 2000-ben szervezetként bejegyezték. - Nem fektetünk túlzott hangsúlyt az országos rendezvényekre - mondta Koródi Attila IFM-elnök. Számukra a legfontosabb a helyi kisközösségek, ifjúsági szervezetek működése, ezeknek támogatása helyi szinten. A tagszervezetek állandó kapcsolatot tartanak fenn egymással az interneten heti rendszerességgel megjelenő hírlevél által. Az algyógyi találkozón részt vett Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke is, aki rendkívül fontosnak értékelte az IFM tevékenységét, a szórványközösségek megerősítésében felvállalt szerepét. Külön kiemelte a Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) fejlődését. A HUMMIT-nak, ernyőszervezetként sikerült összefognia a megyében működő magyar ifjúsági szervezeteket. /Gáspár-Barra Réka: Algyógyon találkoztak. Itthon Fiatalon Mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2002. október 1.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szept. 30-i politikai nyilatkozatában ismertette azt a tűrhetetlen helyzetet, amely Kolozsváron alakult ki Gherghe Funar polgármester visszaéléseinek következtében. Funar felszólította a városban működő intézményeket, hogy ne vegyék figyelembe az államhatalmat képviselő szervek intézkedéseit és rendeleteit; sőt újabban arra buzdítja a polgárokat, hogy feljelentsék a prefektust és az alprefektust. Egy neves szakorvos megfogalmazta: Funar patológiás eset, ezért tarthatatlan az a tény, hogy még mindig Kolozsvár önkényes vezetője. Bizonyos mértékben ő felelős a város válságos gazdasági helyzetéért. Eckstein-Kovács Péter továbbá kifejtette: a helyi RMDSZ által megfogalmazott feljelentéseket különféle kibúvókkal egyszerűen nem fogadják el. /Autonómiát igen - hatalmi visszaéléseket nem. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 1., 2295. sz./2002. október 5.
Har-Kov vagy Kolozsvár? tette fel a kérdést Herédi Zsolt. Kolozsváron megvalósult egy őrült egyszemélyes uralma, aki nem ismer el semmilyen hatalmat a sajátján kívül. Egy helybeli neves szakorvos megfogalmazásával élve patológiás eset, a legnevesebb nyugati kiadású turisztikai útikalauzok Kolozsvárra vonatkozó fejezeteiben is (mad maior). Ezt viszont a hatalom tétlenül nézi. Eddig az állami hatalom minden képviselője, (legyen az prefektus vagy rendőrfőnök), aki ujjat húzott vele, pórul járt. A helyi tanács tehetetlen vele szemben. Eckstein-Kovács Péternek politikai nyilatkozatban kell a parlament segítségét kérnie a helyzet orvoslásához. Ha egy magyar helységben egy magyar vezető a legkisebb mulasztást vét, rögtön lecsapnak rá, keményen megbüntetik. Funarnak sikerült a "jó román" képét kialakítania magáról, ami immunitást is jelent, mentesíti minden törvény előtti felelősségre vonás alól. /Herédi Zsolt: Har-Kov vagy Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 15.
Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a hét végén Kolozsváron rendezte ez évi műhelytáborát, aminek célja a MIT és tagszervezetei helyzetállapotának értékelése volt. Az értekezleten kidolgozták a szervezet közeljövőre szóló stratégiai tervét. Jakab István, a MIT elnöke felkérte Kovács Pétert, a MIÉRT elnökét, hogy a MIT által javasolt feladatkörök és a MIÉRT javaslatai mentén együtt vitassák meg az együttműködés lehetőségeit. Ugyanakkor a MIT felszólította az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságát, hogy a másfél évvel ezelőtt beterjesztett SZKT-döntés megóvásának ügyében a hivatalos határozatukat hozzák a MIT tudomására. A másfél évvel ezelőtti SZKT-döntés felülbírálta a MIT által az SZKT-ba delegált emberek nevét tartalmazó listát. E döntés után a MIT kilépett az SZKT-ból. /B. T. MIT-MIÉRT barátság? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2002. október 17.
A Szabadelvű Kör és a Társadalmi Párbeszéd Csoport Mit vár a civil társadalom az RMDSZ-től címen vitaestet szervezett Bukarestben. Az RMDSZ olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megingatták a vele szembeni bizalmat. Eltávolodás észlelhető a román civil társadalom és az RMDSZ között, ami könnyen nézeteltéréssé válhat - hangzott el a vitaesten. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint fontos, hogy ez a jelzés eljusson az RMDSZ-hez. Dinu Zamfirescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja szerint az RMDSZ feladott olyan értékeket, amelyeket mindig is képviselt, amikor megszavazott olyan törvényeket, mint a titoktörvény, a replikatörvény, a párttörvény és - bizonyos mértékben - a Pruteanu-féle nyelvtörvény. /Salamon Márton László: Civilben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ A Társadalmi Párbeszéd Csoport és az RMDSZ Szabadelvű Köre által szervezett bukaresti vitaesten viszont kiderült: nem csak Reform Tömörülés vagy Tőkés László áll szemben az RMDSZ vezetésével. A Szabadelvű Kör társrendezőként való feltűnése azt jelenti, hogy az eddig a csúcsvezetés támogatójaként ismert platform is fontosnak tartja erősíteni az önvizsgálatra való hajlamot. /Csinta Samu: Össztűz. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2002. október 18.
Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttsége Magyarországon tárgyalt olyan intézmények képviselőivel, amelyek hatáskörébe tartoznak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Borboly Csaba titkár, Benedek Csaba elnökségi tag és Krézsek Vilhelm csíkszeredai városi tanácsos, az RMDSZ-t Porcsalmi Bálint, az Ügyvezető Elnökség ifjúsági előadója képviselte. Okt. 15-én a MIÉRT képviselői találkoztak Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselővel, a Magyar Szocialista Párt budapesti főpolgármester-jelöltjével, majd okt. 16-án tárgyalásokat folytattak a Metszéspont iroda és a Mobilitás munkatársaival. Ezt követően a MIÉRT küldöttségét Zilahi László, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának vezetője fogadta. Okt. 17-én az MSZP országos kampányzáró rendezvénye alkalmával a MIÉRT képviselőinek alkalma volt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is beszélgetni. /A MIÉRT küldöttsége Magyarországon folytat tárgyalásokat. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 18., 2309. sz./2002. október 21.
Okt. 19-én Bukarestben Eckstein-Kovács Péter és Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke találkozott Soros György magyar származású amerikai üzletemberrel. A beszélgetés témája a romániai civilszféra helyzete és szerepe volt, ugyanakkor elemezték a Nyílt Társadalom Alapítvány jelenlegi és eljövendő roma programjait. /Soros Györggyel tárgyaltak a romániai civil szféra helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21., 2310. sz./2002. október 26.
Törvénytelennek tartom a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) azon határozatát, amely szerint mindössze két tagot delegálnak a mai SZKT-ülésre, ahol fontos szervezési problémákat vitatnak meg - jelentette be okt. 25-i sajtóértekezletén Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kifejtette: elvből nem ért egyet a megyei szervezetek politizálásával. Eckstein elmondta: az MKT-döntés miatt panaszt tesz a megyei szabályzatfelügyelő bizottságnál. /Köllő Katalin: Törvénytelen az MKT döntése. Eckstein-Kovács bírálja a megyei képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2002. október 28.
Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2002. október 29.
Okt. 28-án az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Kovács Péter és titkára, Borboly Csaba találkozott Jakab Istvánnal, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökével. Napirenden a romániai magyar ifjúságot érintő kérdések megbeszélése szerepelt. Előreláthatóan december hónap folyamán megalakul egy munkacsoport, amely elemzi a kivándorlás főbb okait, megoldásokat keres Magyarország elszívó hatásának csökkentésére. A kisebbségi oktatás kérdéskörére vonatkozóan a felek feltérképezik azon területeket, ahol hiányosságokat észlelnek. A megbeszélésen a MIÉRT képviselői bemutatták az elmúlt három évben a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium, az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatásainak összesítését, amelyben a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és tagszervezeteinek juttatott összegek indokolatlanul nagyok. A felek megegyeztek, hogy az elkövetkezendő időszakban az arányos elosztás érdekében a különböző elbíráló testületekben közös jelenlétre van szükség. /MIÉRT - MIT találkozó. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 29., 2316. sz./ 2002. november 8.
A háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsall emlékét ápoló szervezet működik Kolozsváron. Az Antonescu Liga kolozsvári székhelye ugyanabban az ingatlanban található, ahol a kormánypárt helyi szervezete is irodákat bérel. A Nagy-Románia Párt egyik szenátora által vezetett Liga a törvényes rendelkezések dacára - miszerint tilos háborús bűnösök kultuszát, nyilvános népszerűsítését űzni - zavartalanul működik tovább. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora kifejtette: a kolozsvári eset azt bizonyítja, hogy a román kormány rendelkezéseit helyi szinten nem alkalmazzák. Eckstein kilátásba helyezte, hogy interpellál a parlamentben a szervezet betiltása és kilakoltatása érdekében. /Zavartalanul működik az Antonescu Liga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ 2002. november 11.
Nov. 10-én üléseztek az RMDSZ programját és alapszabályzatát módosító MIÉRT-munkabizottságok. Borboly Csaba, a MIÉRT titkára kifejtette, hogy Markó Béla szövetségi elnök kérte fel a szövetséggel együttműködő ifjúsági szervezetet, dolgozza ki a program- és a statútummódosító javaslatokat. A fiatalok szeretnék, ha az RMDSZ új programjában is szerepelne a szórványban és a vidéken élő fiatalok hathatós támogatása. Szeretnék, ha az új statútum előírná: az ifjúság minden szinten 15%-os arányban képviseltesse magát. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke a hét végén részt vett a Fiatal Szociáldemokratáknak, a kormánypárt ifjúsági szervezetének kongresszusán. Kovács szerint felmerült a két ifjúsági szervezet közötti együttműködési szerződés megkötésének lehetősége. Kovács szerint csupán egy tucat karrierista fiatal állt be a Demokrata Pártba. /Borbély Tamás: Minden szintre kiterjedő képviseletet kérnek a fiatalok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2002. november 16.
Eckstein-Kovács Péter szenátor a vele készített interjúban leszögezte: először az alkotmánymódosítást kell véghezvinni, és csak azután lehetne megtartani az előrehozott választásokat. A szenátor nem támogatja az előrehozott választásokat, mert egy parlamenti választás rendkívül költséges, azonkívül elég hosszú időre megbénítja a közigazgatás munkáját. /Borbély Tamás: Az időpontnál fontosabb a csatlakozási folyamat. Interjú Eckstein-Kovács Péter szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./