udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
506
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 481-506
Névmutató:
Geoana, Mircea Dan
2008. június 13.
Hiába várták Szatmárnémetiben a Focus TV stúdiójába Dorel Coicát, hogy „megmérkőzzön” Ilyés Gyulával a városvezetői székért, a PSD polgármesterjelöltje nem jelent meg. Távolmaradása miatt az RMDSZ jelöltje egyedül válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Mértékadó román újságírók szerint a román jelölt szakmailag nem állta volna a versenyt Ilyéssel. A szociáldemokrata polgármesterjelölt a vita helyett Mircea Geoana országos pártelnököt hívta Szatmárnémetibe, hogy jelenlétével bátorítsa a szocialista szavazókat. Időközben Ilyés Gyula is kapott kampányerősítést. Borbély László fejlesztési miniszter szaladt el Szatmárnémetibe, megnézni néhány fontos beruházás kivitelezését. /Sike Lajos: Coica nem állt ki Ilyéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./2008. július 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./2008. augusztus 30.
A liberális Calin Popescu Tariceanu, a demokrata-liberális Theodor Stolojan és a szociáldemokrata Mircea Geoana is jelezte: szívesen vennék, ha pártjuk őket nevezné meg miniszterelnök-jelöltnek. Újabb miniszterelnöki mandátumra pályázik Calin Popescu Tariceanu. /Sz. K. : Önjelölt miniszterelnök-jelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2008. szeptember 23.
Húszezer eurót ígért Mircea Geoana, a PSD elnöke a külföldön élő románoknak, ha azok hazatérnek Romániába. /Geoana 20 ezer eurót ígér a hazatelepedőknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ Az elemzők kiszámolták, hogy az államnak nem lenne annyi pénze, de hát ez kampányígéret. A romániai politikában a hazudozás úgyszólván bele van kalkulálva minden megnyilatkozásba. /Veres István: Drága kampányfogás lenne… = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./2008. szeptember 29.
A szociáldemokraták és a konzervatívok, a PSD-PC együttes kongresszusa szeptember 27-én megválasztotta Mircea Geoana PSD-elnököt a szövetség kormányfő-jelöltjének. /Geoana a kormányfőjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2008. október 14.
Egyetlen párttal sem zárják ki a szövetkezést a liberálisok, de jó lenne, ha maradna a jelenlegi helyzet, és az RMDSZ-szel alakíthatnak kormányt a választásokat követően – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház PNL-s elnöke. Olteanu hevesen bírálta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) populista megnyilvánulásai miatt. Mircea Geoana pártelnök például azt ígérte a külföldön dolgozó románoknak, hogy fejenként 25 000 euró üti a markukat, ha visszatérnek Romániába. /Olteanu: „Az RMDSZ-szel kormányoznánk tovább” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2008. november 18.
Mircea Geoana biztos abban, hogy az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyeri a november 30-i parlamenti választásokat. Kormányra jutása esetén, a PSD nem fogja támogatni a kisebbségi törvénytervezetet. A romániai magyarok elszámolták magukat 2004-ben, amikor úgy döntöttek, hogy a jobboldali koalíciót részesítik előnyben, s nem a PSD mellé állnak – hangsúlyozta. /T. Sz. Z. : Mircea Geoana nem támogatná a kisebbségi törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2008. december 8.
A Demokrata-Liberális Párttal (PDL) folytatja a koalíciós tárgyalásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti többség kialakítása érdekében. Mircea Geoana pártelnök kijelentette: az együttműködés feltétele, hogy az RMDSZ ne legyen tagja a kormánynak. Mircea Geoana bejelentését követően Markó Béla úgy vélekedett: meg van győződve róla, hogy a PDL nem hagyja cserben a szövetséget. /Lázár Lehel: Nem kell az RMDSZ a szociáldemokratáknak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2008. december 9.
„Szerintem ez elhibázott döntés volt a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről” – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök a Mircea Geoana pártelnök által bejelentett feltételt, miszerint a szociáldemokraták készek koalícióra lépni a demokrata-liberálisokkal, ha ebből a szövetségből kimarad az RMDSZ. /S. M. L. : Markó: hibáznak Geoanáék. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2008. december 9.
Sokkhatásként érhette az RMDSZ vezetőit az, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana bejelentette: pártja kormánykoalíció kialakítását szorgalmazza az „elnöki párt” PD-L-lel – azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ maradjon ki a szövetségből. Az ilyen típusú nyílt támadásoktól az RMDSZ és a romániai magyar közvélemény már eléggé elszokott, írta Salamon Márton László vezércikkében. A parlamentből eltűnt Nagy-Románia Párt képviselőinek helyeit „elosztották” egymás közt a bejutó román parlamenti pártok. Ilyen helyzetben pedig az RMDSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy a következő négy évben az önvédelem lesz az elsőrendű feladat. /Salamon Márton László: Sokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2008. december 10.
A PD-L és a PSD tárgyalt a kormánykoalíció közös megalakításáról. Előtte Emil Boc PD-L-elnök kijelentette: mind az RMDSZ-t kizárni akaró PSD-vel, mind pedig Markóékkal folytatják a tárgyalásokat. Az újságírók elől valósággal elbújtak a politikusok, PSD-s források konkrét neveket szivárogtattak ki a javasolt miniszterek személyéről. A miniszterelnök-helyettesi és a szenátuselnöki tisztséget a szociáldemokraták, míg a képviselőház elnökét a demokrata-liberálisok adnák. A miniszterelnök-helyettes Mircea Geoana PSD-elnök lenne, aki a külügy tevékenységét is felügyelné, a szenátus elnöki székébe pedig Miron Mitrea ülne. /M. L. : RMDSZ, üllő és kalapács közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2008. december 11.
Traian Basescu államfő a Demokrata Liberális Párt (PD-L) hivatalos miniszterelnök-jelöltjét, Theodor Stolojant kérte fel kormányalakításra. Folytatódtak a nagykoalíció létrehozására irányuló tárgyalások a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között. December 10-én ismét tárgyalt a PD-L és az RMDSZ. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a demokraták tartják a szavukat, az RMDSZ-t be akarják venni a kormányba. Markó kijelentette: Mircea Geoana RMDSZ-t kirekesztő nyilatkozataival sérti a romániai magyarságot. Theodor Stolojan /sz. Targoviste, 1943/ 1990 után pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd az országos privatizációs hatóság elnöke volt. Az 1991-es bányászjárás után miniszterelnöki székbe került. A 2000-es elnökválasztásokon a PNL jelöltje, 2002-ben pedig a párt elnökévé választották. 2003-ban választási szövetségre lépett az akkori – Traian Basescu által irányított – PD-vel, így jött létre a D. A. Szövetség, amely a 2004-es választások előtt Stolojant nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének. Nem sokkal azonban a választások előtt Stolojan – egészségi állapotára hivatkozva – bejelentette visszavonulását. Stolojant és több társát 2006-ban kizárták a PNL-ből, megalakítva a PLD-t, amelynek elnöke lett. Később egyesültek a PD-vel, jelenleg ennek alelnöke. /Theodor Stolojant kérte fel Basescu kormányalakításra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2008. december 12.
Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is elismerte, hogy a két párt közötti tárgyalások az RMDSZ miatt akadtak el, a PSD elzárkózik a szövetség koalícióba vételétől, míg a PD-L folytatná a tárgyalásokat a magyar érdekvédelmi szervezettel. Közben olyan hírek keltek szárnyra, hogy PD-L-s politikusok megkeresték a PNL-t, hogy parlamenti együttműködést ajánljanak nekik, valamint támogatásukat kérték egy PD-L–RMDSZ alkotta kisebbségi kormányhoz, amennyiben nem sikerül megegyezniük a PSD-vel. Daniel Buda demokrata-liberális képviselő szerint pártja az RMDSZ-szel kíván kormányozni. „Azt sem rejtem véka alá, hogy a magyarok részvétele a kormányban nagyon jó jelzés a külföld felé” – magyarázta a politikus, aki korábban RMDSZ-ellenes kirohanásairól volt híres. /B. S. : Magyar akadály a tárgyalásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2008. december 12.
Az RMDSZ, mint mindig, azt az egy dolgot veszi figyelembe, hogy a romániai magyarság ügyét könnyebb kormányban képviselni, mint csak a parlamentben – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Elmondta, hogy két-három héttel ezelőtt Mircea Geoana PSD-elnök és kollégái naponta hívták az RMDSZ-es politikusokat, és különböző változatokat ajánlottak a kormányzásra. Azóta gyorsan meggondolták magukat. Basescu államfő viszont hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t is a koalícióban szeretné látni. Kelemen Hunor úgy látja, hogy a választáson az RMDSZ hozta a négy évvel ezelőtti formáját, a kormányzás nem koptatta el olyan mértékben, hogy a választók elpártoltak volna tőle. Az RMDSZ-t vádolják legtöbbet azzal, hogy bármilyen koalícióban megpróbál benne lenni, hatalomközelben akar maradni. Kelemen ezt a vádat butaságnak tartja, mert az RMDSZ kipróbálta az ellenzéki szerepet is. /Vincze Lóránt: Nagyon nehéz lesz együtt dolgozni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2008. december 13.
Derűlátóan nyilatkozott mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke a két párt között zajló koalícióalkotási tárgyalások menetéről. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása már csak az utolsó akadály a tervezett nagykoalíció kormányprogramjának aláírásában. Geoana elmondta: a Partnerség Romániáért című kormányprogram tartalmát több mint 90 százalékban véglegesítették. PSD továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az RMDSZ-t ne vegyék be a kormányba. Emil Boc, a PD-L elnöke is megerősítette, hogy a két párt számos elvi kérdésben közös nevezőre jutott a kormányprogram tekintetében. Közölte: megegyeztek abban, hogy érvényben marad az egységes adókulcs, de a kiskeresetűekre is figyelni fognak. A demokraták tárgyalnak párton belül és az RMDSZ-el is arról, miként oldják fel a patthelyzetet. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta: az Európai Néppárt – amelynek a PD-L és az RMDSZ egyaránt tagja – határozottan szorgalmazza az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. /B. T. : Tovább közeledett az egyezséghez a PD-L és a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2008. december 15.
Aláírta a koalíciós megállapodást a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt, illetve a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD-PC). Az RMDSZ-nek csupán államtitkári tisztségeket ajánlott fel a PD-L, amit a szövetség visszautasított. Emil Boc pártja így próbált valamiféle „kompromisszumos” megoldást keresni arra, hogy a szociáldemokraták RMDSZ-re vonatkozó feltételének is eleget tegyen, és a szövetség se vádolhassa szószegéssel. A választások két nagy győztes pártja alkotta nagykoalíció csaknem hetven százalékos parlamenti támogatottságot élvez. A tervek szerint a Theodor Stolojan vezette kormánynak 19 tárcavezetője, és négy tárca nélküli minisztere lesz. A PSD-PC szövetségnek eggyel több tárcája lesz, mint a PD-L-nek, a miniszterelnök-helyettesi tisztség is őt illeti meg. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél külön jelöltet indít a jövőre esedékes elnökválasztáson. A gazdasági stabilitást, a munkahelyek megőrzését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a decentralizáció folyamatának gyorsítását, az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek az új kormány legfőbb feladatai között a Partnerség Romániáért címet viselő dokumentumban, amelyet Emil Boc, a PD-L és Mircea Geoana, a PSD elnöke látott el kézjegyével Bukarestben. A jelek szerint RMDSZ-részről nem törődött bele mindenki az ellenzéki pozíció megváltoztathatatlanságába. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke úgy véli, a PSD–PD-L kormányzás nem fog egy évnél tovább tartani, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után az RMDSZ is egyenlő partnerként kerülhet be a kormányba. /Aláírta a koalíciós megállapodást a PD-L és a PSD-PC szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2008. december 16.
Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő nyilatkozatban bírálta a Markó Béla vezette RMDSZ politikáját, mondván az RMDSZ – kiesvén a PD-L és a PSD nagykoalíciójából – csak most jött rá arra, hogy a román pártok többé-kevésbé valamennyien magyarellenesek. Tőkés még Theodor Stolojan miniszterelnök-jelölt visszalépése előtt juttatta el nyilatkozatát. „Sajnálatos és nevetséges, hogy Markó Bélának és elvtársainak közel húsz évre volt szükségük annak felismerésére, amit minden világosan látó erdélyi magyar ember mindig is tudott, éspedig hogy a román versenypártoknak – akárcsak a szlovákoknak – pártállástól függetlenül, többé vagy kevésbé a legfőbb közös jellemzőjük a magyarellenesség. Több mint tízévnyi kormánybeli vagy kormányoldali politizálás közben ezt nem látni, nem észrevenni: csapnivaló politikai helyzetfelismerésre, mondhatni vétkes politikai vakságra vall” – olvasható a nyilatkozatban. Tőkés szerint súlyos hiba volt, hogy az RMDSZ, tizenkét évvel ezelőtti kormányra kerülése óta, a román politikai nacionalizmus kisebbségi „szekértolójaként” segítette elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, az Európa Tanáccsal, a NATO-val és az Európai Unióval, hogy Romániában jó úton halad a kisebbségi ügyek megoldása. Másfelől viszont – folytatódik a nyilatkozat – nem valószínű, hogy a történtek után a román politikum a heves magyarellenesség hibájába esne. Valószínűleg igazat mond Mircea Geoana pártelnök, amikor ismételten kijelenti, hogy az eurokonformitás minimumát betartva ezentúl is tartják majd magukat a társadalmi befogadás elvéhez, és elítélik az etnikai diszkriminációt. /Tőkés bírálja Markót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2008. december 19.
Az új kormány majdnem felét egykori miniszterek alkotják. Az újak közül több személyt illetően is az a gyanú merül fel, hogy személyes-politikai kapcsolatuk miatt foglalhatják el a miniszteri tárcákat, nem feltétlenül szakértelmük jogosítja fel őket arra. A legszembetűnőbb példa Elena Udrea, Traian Basescu államfő volt tanácsadója, a „szőke ciklon”, akinek pályafutása a Demokrata Liberális Pártban (PD-L) is szédítően gyors iramban ívelt felfelé, most az idegenforgalmi miniszteri széket is elfoglalhatja. Basescu közvetlen munkatársai is várhatóan tagjai lesznek a kormánynak. Mihai Stanisoara, a védelmi miniszteri poszt várományosa jelenleg is az államfő tanácsadója. Elena Udrea az államfőt körülvevő szakapparátus ex-ei közé tartozik, hiszen ő korábban távozott az elnöki hivatal tanácsadói posztjáról. Udrea a 2004-es kormányzás elején Basescu tanácsadójaként robbant be a politikai életbe. A PSD részéről a kormányfő-helyettesi tisztséget a 2000–2004 között vezető Nastase-kabinetben is már miniszterként tevékenykedő Dan Nica tölti be. Kormányzati szerepkörben új arcnak számít Gabriel Oprea, a belügyminiszteri poszt várományosa, Adrian Nastase egyik leghűségesebb embereként tartották számon. /B. T. : Régi-új arcok egyaránt találhatók a Boc-kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A Basescu államfőhöz közel álló PDL küldöttsége a kabinet összetételéről egyeztettek Basescuval. Boc beismerte, hogy a PDL számára szerette volna megszerezni a belügyi tárcát, de a PSD-vel kötött megállapodás értelmében paritásos alapon kellett elosztani a minisztériumokat. Mircea Geoana, a PSD elnöke elmondta: ő lesz a szenátus elnöke, majd egy törvénymódosítás nyomán a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) most létrehozandó alelnöki tisztségét is megkapja, így a PSD számára kedvező egyensúlyi viszony áll majd elő. /Balogh Levente: Megosztoztak a tárcákon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2008. december 19.
1998-tól kezdődően, december 18-án tartják a nemzeti kisebbségek napját Romániában. Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közösen szervezett konferenciát Romakutatások: eredmények és tervek címmel. A megnyitón Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az intézet romakutatási stratégiájáról, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke pedig a romákkal kapcsolatos kutatásokról és publikációkról beszélt. Ezt követően romakutatásról szóló kiadványokat mutatták be. /Kisebbségek napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és az Etnikumközi Viszonyok Központja bemutatta az Etnikumközi viszonyok változása című, 2008 októberében és novemberében végzett kutatás előzetes eredményeit, ugyanakkor az intézet éves tevékenységét is összegezték. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: az intézet a román–magyar kölcsönös viszonyok alakulását 1996-tól kezdődően tanulmányozza. A jelenlegi vizsgálat ennek a kutatássorozatnak az egyik állomása. A felmérések szerint a románok és magyarok közötti viszony fokozatosan javulnak. Korábban országos szinten többnyire konfliktusosként jellemezték a magyarok és románok közti kapcsolatokat. Egyre inkább megerősödik a magyarok körében az a vélekedést, hogy a románokhoz való viszonyt mindenekelőtt helyi szinten, de országos szinten is az együttműködés jellemzi. Az erdélyi románság is azon az állásponton van, hogy az utóbbi években a román–magyar viszony inkább az együttműködés felé hajlott. /F. Zs.: Együttműködés jellemzi a román-magyar viszonyt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A romániai magyarok jobban bíznak Traian Basescu államelnökben, mint Markó Béla RMDSZ-elnökben – derül ki felmérésből: a megkérdezett magyarok 46,8 százaléka nagyon bízik Basescuban, míg Markóban csak 46,1 százalékuk. Emil Boc D-LP elnök 22,3 százalék bizalmát élvezi, míg Mircea Geoana csupán 9,4 százalékét. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmagyarázta, minek köszönhető ez a különbség Basescu és Markó között.,,A magyarok számára a román politikusok más szinten vannak, őket nem feltétlenül a magyar politikusokkal hasonlítják össze” – szögezte le. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 42,1 százaléka és a románok 39 százaléka számára egyáltalán nem bír fontossággal a politika. A magyarok 85,5 százaléka, illetve a románok 79,5 százaléka vallotta azt, hogy a legnagyobb bizalma az egyházban van, és legkevésbé a parlamentben bíznak: a magyaroknak 21,9 és a románoknak 15,6 százaléka. A kutatás eredményei szerint a romániai magyarok jobban bíznak az állami intézményekben, mint a románok. Erdélyben a románok 68 százaléka véli úgy, hogy jó az együttműködés románok és magyarok között, szemben a 2000-ben mért 43,1 százalékkal. A magyarok 72,8 százaléka nyilatkozta azt, hogy bízik a románokban. A felmérésből kiderül: a románok szerint a magyarok büszkék, egységesek, önzőek, civilizáltak és szorgalmasak. A romániai magyar közösség, szorgosnak, becsületesnek, megosztottnak és civilizáltnak tartja magát. /Jobban bízunk Basescuban, mint Markóban? (Közvélemény-kutatás a román–magyar viszonyról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./2008. december 20.
December 19-én válsághelyzet alakult ki a nagykoalícióban, végül mindkét ház elnöki tisztségét az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Mircea Geoana és Roberta Anastase tölti be a következő négy évben. A vita Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke miatt tört ki, akinek a Szociáldemokrata Párt (PSD) odaígérte a szenátus elnöki tisztségét. A demokraták azonban hallani sem akartak erről. A demokraták ódzkodása érthető, hiszen Voiculescu, Traian Basescu államfő egyik legádázabb politikai ellenfele. A Voiculescu családja által birtokolt médiatröszt az államfő egyik legfőbb bírálója. Emellett a PC elnökét a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elmarasztalta, megállapítva róla, hogy Felix fedőnéven együttműködött a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal. Végül Mircea Geoana lett a szenátus elnöke, a szenátus egyik alelnöke Dan Voiculescu lett, az RMDSZ pedig Verestóy Attila révén megkapta a szenátus házbizottságának háznagyi tisztségét. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ-es frakcióvezető elmondta: a képviselőházban a frakcióvezetők egyezsége értelmében az RMDSZ a képviselőház állandó bizottságában is a háznagyi tisztségre jogosult, emellett várhatóan megkapja a külügyi bizottság elnöki tisztségét, a tanügyi és a mezőgazdasági bizottság alelnöki posztját, és még két szakbizottság titkári funkcióját. A külügyi bizottság elnöki tisztségére Borbély Lászlót jelölik, az oktatási bizottság alelnöki tisztségének Kötő József, a mezőgazdaság alelnöki funkciójának pedig Kelemen Atilla a várományosa. /B. T. : Máris csikorog a nagykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./