udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
512
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 511-512
Névmutató:
Tokay György
2003. április 12.
Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 15.
Erdélyben Neptun egyet jelent a hatalmi motivációjú politikai korrupcióval, a román hatalomnak való behódolással. Az utolsó SZKT-ülésen Tokay György büszkén mutatott rá, hogy az a politikai magatartás, amiért őt kis híján megfosztották frakcióvezetői tisztségétől, ma az RMDSZ egészének politikai irányvonalát határozza meg. Frunda György 1996-ban állította, hogy az 1995-ös atlantai tanácskozás legitimálta Neptunt. Akkor - miként arról az Erdélyi Napló 1996 októberében hírt adott - Markó Bélában volt még annyi tartás, hogy rámutasson: a nyílt színen, az RMDSZ minden irányzatának részvételével zajlott atlantai tanácskozás nem legitimálta, hanem korrigálta Neptunt. Kősbb Markó Béla élére állt a neptuni csapatnak s oroszlánrészt vállalt az RMDSZ neptuni pályára állításában. /Borbély Zsolt Attila: Neptun mint politikai irányzék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./2003. május 8.
A majd hét évtizeddel ezelőtt lebontott aradi Szabadság emlékmű helyreállítására létrehozott alapítvány mutatkozott be hivatalosan Aradon. Az alapítványt az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy megnyerje az emlékmű ügyéhez a romániai, a határon túli és az anyaországi magyarság anyagi támogatását. Az aradi városi tanács döntést hozott arról, hogy a szoborcsoportot az eredeti alapzaton Arad belvárosában, a Tűzoltó téren állítják fel ismét. Szakértői számítások szerint a restauráláshoz és a helyreállításához mintegy 300 ezer eurónak megfelelő összegre van szükség, amit a városi tanács nem tud biztosítani. Az aradi Szabadság emlékmű helyreállítása összmagyar ügy - fogalmazott Tokay György parlamenti képviselő, az alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője. Tokay elmondta, azt szeretnék, ha idén okt. 6-ra már új helyén állna az emlékmű. /Alapítvány az aradi Szabadság emlékmű helyreállítására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./2003. június 28.
Jún. 27-én a képviselőház megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát az igazságszolgáltatásban. Az NRP képviselői tiltakozásképpen kivonultak az ülésteremből. A jún. 26-i plenáris ülésen több olyan módosító indítvány vitájára került sor, amelyekkel a Nagy-Románia Párt (NRP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát kívánta korlátozni. Az RMDSZ álláspontját Varga Attila és Tokay György képviselők ismertették, akik elmondták: az új Büntető Perrendtartásban már biztosított jog az egyik jelentős oka annak, hogy Európa elismeréssel szól a nemzeti kisebbségek helyzetének romániai rendezéséről. Az alkotmány 127. cikkelyének új szövege (nem hivatalos fordításban) a következő: "Az anyanyelv és tolmács használata az igazságszolgáltatásban (1) Az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik. (2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságok előtt anyanyelvükön kifejezni magukat, a szerves törvény rendelkezései szerint. (3) A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani." /Megszavazták a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát. A többség elvetette a módosító ellenjavaslatokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2003. június 30.
Az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására eddig valamivel több mint 16 millió lejt gyűjtöttek össze Romániában - közölte Tokay György, az RMDSZ parlamenti képviselője. Számítanak a magyar kormány anyagi támogatására. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának érdekében Magyarországon is gyűjtést indítottak, eddig 6 millió 847 ezer forint gyűlt össze. /Gyűjtés az aradi Szabadság-szoborra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2003. július 15.
Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/2003. augusztus 11.
Politikai szempontból analfabetizmus, erkölcsi szempontból pedig súlyos vétek, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Tokay György képviselő. Szerinte sok az önsajnálat a magyarságban. Tokay úgy látja, hogy az EMNT-vel valakik kedvező tárgyalási pozíciókat kívánnak kiharcolni maguknak. Az első választásokon, 1990-ben Nagyváradon létrejött az úgynevezett Európa Párt, amelyet Csapó József fémjelzett. Ő és az RMDSZ annak idején megegyeztek abban, hogy nem indul külön, így lett ő az első a szenátusi listán Bihar megyében. Valakik most ugyanezt próbálják cselekedni.Tokay létkérdésnek tartja a parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy vannak-e korrupt politikusok az RMDSZ-ben, Tokay igennel válaszolt. Fiatalítani kellene, ő például már nem indul a következő választásokon. A tizennégy év számára elegendő volt. /Cseke Péter Tamás: Túl sok az önsajnálat a magyarságban. Interjú Tokay György RMDSZ-es képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2003. augusztus 21.
Elmaradhat az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása, miután a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium nem hagyta jóvá az RMDSZ kezdeményezését. Razvan Theodorescu tárcavezető megerősítette a döntést, és elmondta, a jóváhagyás megtagadása esztétikai és történelmi okokra alapul. "A köztéri műemlékekkel foglalkozó országos bizottság július 18-i ülésén egyhangúlag a szoborcsoport elhelyezése ellen szavazott. Az alkotás esztétikai szempontból nem felel meg a köztéri emlékművek modern városi környezetbe történő beillesztésével kapcsolatos jelenlegi felfogásnak. A döntésnek másrészt történelmi oka is van: a szaktárca csak a román történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi", közölte Theodorescu. Az RMDSZ képviselői szerint a művelődésügyi minisztérium döntése helytelen, mivel ennek alapján "az ország összes régi emlékművét le kellene rombolni". "A bíróságon támadjuk meg ezt az adminisztratív döntést, amelyet számunkra ismeretlen okokból egy hónapig titokban tartottak. Csak most szereztünk tudomást róla. A miniszter úr úgy érvel, hogy az emlékmű esztétikai szempontból nem felel meg a jelenlegi felfogásnak - ez aberráció. Ebben az esetben az ország összes régi emlékművét le kellene rombolni", nyilatkozta Tokay György RMDSZ-képviselő. Tokay szerint egyelőre nem merül fel a kormánypárttal fenntartott kapcsolatok megromlásának kérdése, mivel a döntésre remélhetőleg visszatérnek. Király Andrást, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke leszögezte, a szoborcsoport elhelyezésére beindított munkálatokat nem állítják le. "Erről önkormányzati határozat született, megvan minden szükséges engedély, a minisztériumi döntésről senki nem tudott. Szégyen, hogy az egyesült Európa perspektívájában még mindig frusztrációink vannak a százötven évvel korábban történtekkel kapcsolatban. Az emlékmű az aradiaké, történelmük részét képezi, közadakozásból állították fel, újraelhelyezése szintén közadományokból történik", nyilatkozta Király András. /Nem engedélyezik a Szabadság-emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Hiller István kulturális miniszter aug. 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen kijelentette: "szükséges, hogy ne csak országon belül, hanem a nemzet egészében tudjunk gondolkodni, s az uniós csatlakozást ne csak Magyarország szempontjából lássuk fontosnak, hanem a környező országokéból is, mert így tudjuk megvalósítani a békés nemzetegyesítést". Bejelentette ugyanezen alkalommal, hogy még október 6-a előtt ismét felállítják ismét Aradon a Szabadság-szobrot. /Még október 6-a előtt felállítják Aradon a Szabadság-szobrot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2003. augusztus 21.
Bognár Levente alpolgármester kijelentette: "Mivel a városi önkormányzathoz eddig semmiféle hivatalos, a visszaállítási folyamatot leállító átirat nem érkezett, a tanácsi határozat értelmében folytatjuk a munkálatokat. Végigjártunk valamennyi közigazgatási procedúrát, építkezési engedélyünk van, a szobrok pedig a város tulajdonát képezik" Véleményét osztja Dorel Popa polgármester, a kormánypárt Arad megyei szervezetének elnöke is. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője leszögezte: az RMDSZ bíróságon támadja meg az eddig titokban tartott határozatot. A képviselő szerint elképesztő a művelődési miniszter érvelése, annak alapján ugyanis a Romániában található szinte összes emlékművet, köztéri alkotást le kellene bontani. Tokay ugyanakkor kifejezte azon meggyőződését, hogy "ez a kínos tévedés, egyes bürokraták packázása nem fogja megrontani a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ kapcsolatait". Markó Béla szerint a művelődési minisztérium mondvacsinált ürüggyel próbálja lassítani vagy megakadályozni a szobor visszaállítását. "Nevetségesnek tartom, hogy egy már valamikor létezett szobor visszaállítása esetében arról vitatkozzunk, hogy művészeti vagy műemlék-szempontból érték-e vagy nem érték - nyilatkozta az RMDSZ szövetségi elnöke az aradi Nyugati Jelen napilapnak. - Tehát itt nyilvánvalóan olyan kísérletről van szó, hogy lassítsák vagy akadályozzák a felállítást, esetleg visszatántorítsák az aradiakat attól, hogy folytassák, amit megkezdtek. Itt van az esély, hogy Arad példát mutasson akár Bukarestnek is arról, hogy románok és magyarok akár a kényes kérdéseket is meg tudják oldani, ha van rá akarat."Az idei PSD-RMDSZ egyezményben nem szerepel a Szabadság-szobor visszahelyezéséről rendelkező kitétel, mivel a pártvezetők ezt a kérdést a tavalyi protokollumban tisztázni vélték. A művelődési minisztérium kizárólag abban az esetben illetékes a beleszólásra, ha a megyei művelődési igazgatóság óvását a helyhatóságok nem veszik figyelembe. Kereskényi Sándor szenátor szerint ilyen értelemben az aradi Szabadság-szobor ügye helyhatósági kérdés, amely az RMDSZ területi szervezetére és a városi polgármesteri hivatalra tartozik. /Gujdár Gabriella, Rostás Szabolcs: Nem esztétikus az aradi Szabadság-szobor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2003. augusztus 22.
A kommunista diktatúra udvari költője, Adrian Paunescu - a kormánypártnak köszönhetően -a politika vezéregyénisége lett. Politikusként a szenátusban vív ádáz küzdelmet a "románok jogaiért", esti szabad idejében pedig a tv-csatornák műsorvezetőjeként a legaljasabb módon gyalázza a magyarokat. A Realitatea Tv-ben légből kapott vádak, a hamisított adatok tömkelegét zúdítja naiv nézői nyakába, bőven kimerítve a nemzeti uszítás, a gyűlöletkeltés valamennyi vádpontját. Az egyik olvasónk felrótta a lapnak, hogy nem reagál a Paunescu-féle történelemhamisításra, az RMDSZ a kormánypárttal kötött megállapodás dacára semmit sem tesz a magyarellenes hangulatkeltés megfékezésére. Az olvasó felháborodása jogos, hiszen az aradi vértanúk, illetve a Szabadság-szobor kapcsán például annyi valótlanság, alaptalan állítás hangzott el, hogy Tokay György RMDSZ-képviselő telefonon megpróbált ugyan azon melegében bekapcsolódni az ún. vitába, de végül kénytelen volt lecsapni a kagylót. Az RMDSZ-nek viszont lépnie kellene: az állam- és kormányfőt gyalázó OTV-t meglepő gyorsasággal sikerült felfüggeszteni, majd megszüntetni; ugyanígy Paunescut és őt dicsőítő janicsárjait le kellene tiltani valamiképpen a képernyőről. /Ferencz L. Imre: Gyalázzák a sajátjukat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2003. szeptember 1.
Aug. 30-án választmányi ülést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András megyei elnök, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke ismertette a szobor körüli legújabb fejleményeket, illetve az október 6-i programot. Az aug. 19-i tévéadás felkavarta az indulatokat, mivel azonban a visszaállításhoz szükséges valamennyi engedélyt törvényesen bocsátották ki, a munkálatok folytatódnak. Szeptember végére a szobor felállításra készen fog állni. Az október eleji program: okt. 4-én a szabadságharc hőseire emlékeznek; 5-én 15 órakor a Szabadság-szobor ünnepélyes leleplezése; 6-án délelőtt emlékező szentmise a minorita templomban, délután koszorúzás a Vesztőhelyen. Tokay György parlamenti képviselőt leszögezte, még a legszélsőségesebbek sem szeretnék, ha ország-világ talibánokként ismerné meg őket. Tokay harciasan beszélt: "a Szabadság-szobor felállítását befejezett tényként kezelem, mert ha Aradon békés eszközökkel, egyetértésben meg tudjuk oldani, nincs az az Atyaúristen, aki Bukarestből meggátolhatná! Amíg állni nem látjuk a szobrot, egy pillanatig sem ülhetünk a babérjainkon, akár radikális módszerekre is fel kell készülnünk!" Tárgyaltak az oktatásról is. Aggasztó a megyei magyar nyelvű oktatás helyzete, amit előbb Nagy Gizella oktatási alelnök, majd Matekovits Mihály ismertetett. Előbbi az ijesztően fogyatkozó diáklétszámra hívta fel a figyelmet: az elmúlt tanévben Aradon 563 magyarul tanuló általános iskolás létszáma a 2004/2005-ös tanévre előreláthatóan 470-re, míg a megyében a tavalyi 997-ről három év alatt 944-re csökken. A helyettes főtanfelügyelő a magyarul oktató pedagógusok csappanását emelte ki. A megyében az elmúlt tanévben 236-an oktattak magyar nyelvű intézetekben, további 85 katedra várja a jelentkezőket. /Balta János: Választmányi ülést tartott az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./2003. szeptember 8.
Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2003. szeptember 9.
Szept. 8-án késő este, 23 óra után jelezte Markó Béla szövetségi elnök: "A Szabadság-szobor visszaállításának meggátolása kapcsán kezdett egyeztető tárgyaláson az RMDSZ-SZDP csúcsvezetősége felvázolt néhány lehetséges kiutat a patthelyzetből." Megegyeztek abban, hogy szept. 10-én, amikor Adrian Nastase miniszterelnök is itthon lesz, közösen találnak elfogadható megoldást. Az RMDSZ-t a szövetségi elnök mellett Tokay György, Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László képviselte. Tokay György parlamenti képviselő kijelentette: "Most is azt mondhatom, mint legutóbb, a szobor állni fog!" /Balta: Éjszakába nyúló egyeztetés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./2003. szeptember 11.
Szept. 10-én a Szabadság-szobor ügyében közel kétórás, kemény tárgyalás zajlott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Adrian Nastase miniszterelnök között. A megbeszélés végén Markó Béla elmondta: "A miniszterelnök javaslata: Aradon hozzanak létre egy román-magyar megbékélési parkot, amelynek a terve szeptember végéig készülne el egy hattagú szakembercsoport által. Közülük 3-at az RMDSZ, 3-at pedig az SZDP nevez ki. Markó a javaslatot az RMDSZ Operatív Tanácsa elé terjeszti. "Jól tudom, hogy e park ötlete egyszer már zátonyra futott Aradon, az újabb ötlet pedig mindenképp kétségessé teszi az október 5-ére tervezett szoboravatást. További kérdés: ha elfogadjuk a bizottság létrehozását, az ki tud-e dolgozni olyan tervet, amellyel mindkét fél egyetért? A miniszterelnök mereven elzárkózik a visszaállítási munkálatok folytatásától a park tervének az elkészültéig. Érzésem szerint a kormánypárt csúcsvezetőségében az elmúlt napokban felerősödött a Szabadság-szobor ellenzőinek a tábora. Holnap Tokay György és Kelemen Attila társaságában Ion Iliescu államfővel tárgyalunk, aki szept. 15-én Budapestre utazik" - nyilatkozta a szövetségi elnök. /(Balta): Régi-új ötlet: megbékélési park. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./ 2003. szeptember 18.
Tokay György Arad megyei parlamenti képviselő az Operatív Tanács közleményéről kifejtette: Pozitívum, hogy az Operatív Tanács nagyon komoly figyelmeztetést intézett mindazokhoz, akik ebben az ügyben majd a végső döntést meghozzák. A nyilatkozat nyitott egy olyan javaslat számára, amelyet Iliescu is, Nastase is megfogalmazott, hogy egy megbékélési komplexum keretében álljon a szobor. A Medgyessy-látogatáskor erről a kérdésről a két állam viszonyában valamilyen megállapodásnak meg kell születnie. Tokay számára elfogadhatatlan, hogy 30 milliós büntetéssel sújtják a polgármestert, aki betartotta a törvényeket. /Nem fogadható el sine die halasztás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./2003. szeptember 22.
Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2003. szeptember 23.
Szept. 22-én vitafórumot szerveztek a minorita kultúrház nagytermében, ahol a száznál több egybegyűlt előtt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Tokay György parlamenti képviselő, Horváth Levente, az Egyesület gazdasági megbízottja és Bognár Levente, Arad alpolgármestere számoltak be a Szabadság-szobor felállításának vonatkozásairól. Király András a helyszínről beszélt Markó Bélával, aki a Szabadság-szoborral kapcsolatos kormányvitáról tájékoztatott: a kormány állítólag hajlandó elfogadni a Tűzoltó teret a megbékélési park színhelyéül, a szobor felállítási munkálatainak folytatását azonban nem támogatja a térnek parkká történő átalakítási tervének az elkészültéig. Tokay György nyugtázta: megsértettek bennünket a jog alapjain álló, abban hívő becsületes állampolgárokként, magyarként és jó ízléssel rendelkező emberekként. Ennek azonban csak fokoznia kell az eltökéltségünket és küzdelmünket az igazunkért. /(Balta): Vitafórum a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2003. szeptember 24.
Szept. 22-én Aradon több mint hetvenen voltak jelen a minorita kultúrházban a Szabadság-szoborról tartott vitafórumon. Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke nyitotta meg a fórumot: "Elérkezett az idő, hogy beszámoljunk arról, hol is tart a Szabadság-szobor ügye" - mondta, majd röviden vázolta a szobor körüli eseményeket, kezdve a tavaly november 26-án meghozott tanácsi határozattól. A szobor kész arra, hogy felkerüljön a talapzatra. A szobrászok hat nap alatt felraknák a szoborcsoportot, csak a munkálatok engedélyezésére várnak. Tokay György képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke amellett állt ki, hogy a Szabadság-szobor körüli munkálatokat záros határidőn belül be kell fejezni. Leszögezte: "Megsértettek bennünket, mint a jog alapján álló becsületes állampolgárokat, és megsértettek bennünket, mint magyarokat, mint jó ízlésű embereket. Ennek csak politikai okai vannak." Horváth Levente városi tanácsos közölte: Ausztráliától Szabadkáig rengeteg támogatás érkezett. /Karácsonyi Zsolt: A szobrászok hat nap alatt felraknák a szoborcsoportot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./2003. október 1.
Tokay György, Arad megyei RMDSZ-képviselő szept. 30-án a parlamentben politikai nyilatkozatban méltatta az 1848-as forradalom vértanúinak emlékét. Emlékeztetett, hogy a parlamentben szokássá vált: okt. 6. környékén a magyar képviselők kegyeletteljes szívvel emlékeznek meg az 1848-as forradalomról. "Kossuth és Balcescu ennek az időszaknak jelképértékű alakjai voltak és maradnak." A "szabadság eszméjét ünnepeljük. A magyarok szabadságáról van szó, a románok szabadságáról, a csehek, lengyelek szabadságáról, mert a szabadságot soha senki nem sajátíthatja ki." "Mi, magyarok, megemlékezünk arról a 13 tábornokról, akiket aljas módon meggyilkoltak egy látszatper nyomán. Becsületes katonákról, akik soha nem vezettek hadjáratot románok ellen." Az emlékükre "emelt egyik emlékmű az aradi Szabadság-szobor. Vitathatatlan művészeti értékű alkotás. Az aradiak kezdeményezték ennek a szobornak a visszaállítását, közadakozásból származó alapokból. Arról álmodtak, hogy 2003. október 5-én a Szabadság-szobor teljes fényében elfoglalja jól megérdemelt helyét városunk közterén, jelképezve a szabadság eszméjét és a vértanú forradalmárok iránti hálánkat." Azonban ezt ellenezték azok, akik a valós megbékélést nem akarják. "Jogi és esztétikai ürügyek, áltörténelmi, a tudomány iránti és az itt élő románok és magyarok közös érdekei iránti megvetéstől átitatott elméletek rajzottak el", hogy megakadályozzák a megbékélést. "Bizonyosak vagyunk afelől, hogy az aradi Szabadság- szobrot újra felállítják, élő bizonyságaként annak, hogy Románia valóban európai állam". /A szabadság eszméjét ünnepeljük. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./2003. október 1.
Tizenhárom év után először, két alkalommal emlékezik meg a romániai és a határon túli magyarság az 1848-49-es szabadságharcban kivégzett 13 tábornokra. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezésre hívta a magyarokat anélkül, hogy egyeztettek volna a szövetség helyi képviselőivel. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője elmondta: ez a mostani megemlékezés fájdalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5-én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs lehetőség, a szobor visszaállításával kapcsolatos munkálatokat leállították. Az RMDSZ nem mondott le az emlékmű majdani felállításáról. Tőkés László püspök bejelentette, hogy az egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bihar és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében - szinte egy időben az RMDSZ által szervezett rendezvénnyel - a Tűzoltó téren megkoszorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy nem értesítették az EMNT által szervezett rendezvény kapcsán. Vekov Károly, Kolozs megyei parlamenti képviselő tegnap Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: jó ötletnek tartja, hogy létrejöjjön az Aradra tervezett megbékélési park, azonban úgy vélte, nem ebben van a helye a Szabadság-szobornak. Kifejtette: az emlékmű kérdését helyi szinten kellett volna megoldani, és nem volt helyes, hogy kívülállók beleavatkoztak az újraállítás ügyébe. /Borbély Tamás: Ünneprontó egységbontás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./