udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3976 találat lapozás: 1-30 ... 3751-3780 | 3781-3810 | 3811-3840 ... 3961-3976

Névmutató: Kelemen Hunor

2017. augusztus 15.

Hivatalosan is megnyitották a 8. Kolozsvári Magyar Napokat
Bár a múlt hétvégén már számos programra – kiállításmegnyitókra, beszélgetésekre és a Balaton zenekar magyarfenesi koncertjére – is sor került, hétfőn este, a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében hivatalosan is megnyitották a 8. Kolozsvári Magyar Napokat.
A Transylvanicum mottójú kulturális fesztivál nyitógáláján köszöntőbeszédet mondott Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke köszöntőjében kifejtette: hosszú évtizedeket kellett várni ahhoz, hogy a kolozsvári magyarok felszabadultan ünnepelhessenek a város közterületein. Az elmúlt évek jó és rossz történései, a közösségünket ért veszteségek, vagy a magyar napok tavalyi méltánytalan meghurcolása ellenére is itt vagyunk, együtt lehetünk a létjogosultságában megkérdőjelezhetetlen – erdélyi értéktárunk meghatározó transzivanikumává vált – ünnepen.
A főszervező szerint a közösségépítés mellett fontos, hogy mit mutatunk meg magunkból a többségi románság és a nagyvilág számára, ugyanis akik elbújnak, azok ellenszenvet vagy félelmet keltenek. Csak akkor tisztelhető és szerethető egy közösség, ha láthatóvá és érthetővé válik, nemcsak a Kolozsvári Magyar Napok idején, hanem az év 365 napján. Építő, értékteremtő, alkotó közösség vagyunk, de nem elég csak termelni, meg kell mutani kincsesládánk rejtelmeit. Ez a fajta hozzáállás lehet a mi létünk garanciája – nyomatékosította Gergely Balázs.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke személyes visszaemlékézéssel indította beszédét, felelevenítve: 1987-ben egy olyan időszakban költözött Kolozsvárra, amikor felszámolóban volt minden, ami magyar. „Mélyről indultunk, de volt erőnk feljönni, volt erőnk talpon maradni. És ez annak a kultúrának is köszönhető, a szó legtágabb értelmében értve a kultúra fogalmat, amely ennek a városnak, Kolozsvárnak minden porcikájában él, és eddig mindent túlélt” – fogalmazott. Véleménye szerint Kolozsvár vonzása évszázadok alatt sem csökkent, hiszen most is ezresével, tízezresével vonzza a magyar fiatalokat Erdély minden szegletéből. Ez is igazolja, hogy van magyar jövő a kincses városban.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a Kolozsvári Magyar Napokat példaértékű rendezvénynek nevezte, mely megmutatja, mit jelent az erdélyi magyarság számára a normalitás. „Ünnepelni gyűltünk össze, örülni egymásnak és közös sikereinkek. Miután nyolc évvel ezelőtt megszületett e rangos rendezvény ötlete, az példaértékűvé vált, és azóta Nagyváradon, Temesváron, Marosvásárhelyen és Brassóban is hasonló fesztiválokat kezdtek szervezni” – mondta Toró. „A Kolozsvári Magyar Napok az erdélyiek és – transylvanicumként – az erdélyiség sikere is. Közösen teremtett örökségünk 100 évnél is régebbi – elég, ha csak Kolozsvár tavalyi, 700 éves évfordulójára gondolunk” – jelentette ki a néppárt ügyvezető elnöke. Toró úgy vélekedett: a modern, 21. századi transzilvanizmus megoldást jelenthet a magyar közösség gondjaira, mely képes nemet mondani a gyűlöletre és intoleranciára, mely ellen a bukaresti politika nem akar fellépni.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, ünnepi beszédében a magyar identitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, ehhez kapcsolódva pedig kijelentette: nem azok a történelem igazi nyertesei, akiknek erősebbek fegyvereik vagy hangosabbak a hazugságaik, hanem azok, akiknek erősebb az identitása. A magyarországi politikus – Németh László gondolatait alapul véve – rámutatott: a legutóbbi idők hadviselési trükkjei között található annak sulykolása, hogy a nemzetállamok kora lejárt Európában. Kövér László szerint a kelet-közép-európai térség államai rá kell döbbenjenek arra, hogy nemzeti érdekeik úgy érvényesíthetőek, hogy ezzel nem veszélyeztetik – sőt, erősítik – szomszédjaikat. A cselekvésre és együttműködésre képes nemzetállamot, mely állampolgárait határokon belül és kívül is szolgálja, az országgyűlés elnöke annak biztosítékának látja, hogy a kárpát-medencei magyarság ne süllyedjen a „kizsákmányolt bennszülöttek” sorába.
Beszéde végén Kövér László megköszönte a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek munkájukat, valamint azt, hogy tevékenységükkel az összetartás élményének erősítését és a magyar identitás védelmét szolgálják.
A felszólalásokat követően a Magyar Állami Népi Együttes Mihályi Gábor koreográfus által színpadra vitt Tánckánon – Hommage ŕ Kodály című előadását tekinthette meg a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség. A darabban egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozott ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán és kortársa, Bartók Béla kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhettük nyomon. Méltó kezdete volt a kolozsvári magyarság legnagyobb ünnepének.
Az elkövetkező egy hétben Kolozsvár számos helyszínén, több száz kulturális programra kerül sor a 8. Kolozsvári Magyar Napok keretein belül. A részletes program, valamint a fesztivállal kapcsolatos egyéb tudnivalók és beszámolók megtalálhatóak a www.magyarnapok.ro internetes oldalon, valamint a rendezvény Facebook-oldalán.
A Kolozsvári Magyar Napok sajtóirodája; Erdély.ma

2017. augusztus 16.

A nemzetállam gálája
Szűcs László jegyzete Kövér László kolozsvári nemzetállami jókívánságairól, avagy miért kötelező kelléke a politikus egy kulturális fesztivál megnyitójának.
Alig meglepő módon szinte semmilyen sajtóvisszhangot nem váltott ki Magyarországon Kövér László hétfő esti kolozsvári beszéde, amikor a legfontosabb romániai magyar kulturális fesztivál megnyitásakor azt tartotta a legfontosabbnak, hogy erős, szuverén nemzetállamokat kívánjon a szomszédos országoknak. Milyen furcsán hat e Kolozsvárott elhangzott „gondolatok” mellé tenni Klaus Iohannis elnök pár nappal korábban a mărăşeşti-i emlékműnél elhangzott Európa-barát szavait. A magyar házelnök beszéde egyébként érdekes szövegkörnyezetben hangzott el, hisz ugyanazon este, ugyanarról a színpadról Kelemen Hunor RMDSZ-elnök éppen azt ecsetelte érzékletesen, milyen felemelő élmény volt számára pontosan harminc esztendeje a kincses városba kerülve a diktatúrával elegy totális nemzetállamban megélnie Kolozsvár reményt adó szellemiségét. 1987-ben aligha gondolt arra, milyen remek találmány a nemzetállam.
Szolgált még érdekességgel a nyitógála, ugyanis találgatásokra adhat alkalmat, hogy az est negyedik szónoka – a főszervező Gergely Balázs, s a már említett Kövér László és Kelemen Hunor mellett – Tőkés László lett volna (ahogy tette ezt több alkalommal, legutóbb 2015-ben), s aki erre még vasárnap kiadott közleményében is felhívta a sajtó szíves figyelmét. Hogy aztán másnap helyette miért Toró. T. Tibor EMNP ügyvezető elnök szólt az ünneplő kolozsváriakhoz, erről nincs információnk, de a műsorváltozás jogát tiszteletben tartva hajlamosak vagyunk azt gondolni, a szónokváltásban szerepe lehetett annak, hogy Kövér László köztudomásúlag nem igazán kedveli a volt református püspököt, aki őt nem is oly rég bírálta is a nyilvánosság előtt.
Egyébként hosszú évek óta nem és nem vagyok képes megérteni, miért kell az olyan jelentős kulturális rendezvénysorozatokat, mint amilyenek a Kolozsvári Magyar Napok is, de sorolhatnék több más hasonlót e vidékről, kizárólag politikus díszvendégeknek megnyitniuk, méghozzá az esetek többségében a kultúra világától távol eső témák kifejtésével. Avagy ez is része a nemzetállami közeg kisebbségi leképeződésének? Még szerencse, a Magyar Napok színes és nívós programözöne gondoskodik arról, hogy a politikai üzenetek hamar a kollektív feledés jótékony homályába vesszenek. erdon.ro

2017. augusztus 16.

A nemzettudat mint megtartó erő (Kolozsvári Magyar Napok)
Hétfőn este ünnepélyes keretek között nyitották meg a 8. Kolozsvári Magyar Napokat. A nyitógálán elsőként Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke állt mikrofon elé, majd Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke és Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szólalt fel, üdvözölvén a rendezvényt, melyből lehet és érdemes is példát s erőt meríteni.
Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője úgy vélte, a Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt hét év alatt kiérdemelte a Transylvanicum jelzőt, és a románság elismerését is kivívta. Kijelentette: közösségépítő, közösségerősítő folyamat zajlik e rendezvény során Kolozsváron. Szerinte a rendezvény létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, de fontos észrevenni, hogy a magyar közösség csakis a többséggel való kommunikáció által vívhat ki magának tiszteletet. „Azok a közösségek, amelyek rejtőzködnek, titkolóznak, elbújnak, soha nem megbecsülést keltenek maguk iránt, hanem ellenszenvet vagy félelmet” – fogalmazott. Hozzátette: a magyarság továbbra is a robbanásszerűen fejlődő Kolozsvár aktív, építő közössége akar lenni, ehhez pedig nemcsak teremteni kell, hanem közszemlére kell tenni az értékeket. „A Kolozsvári Magyar Napok mára nemcsak egy a sok kulturális program közül, hanem egy brand, vagy még annál is több. Mágia, varázslat, ragadós példa” – kezdte ünnepi beszédét Kelemen Hunor a rendezvény megnyitóján, majd arról beszélt, hogy 1987-ben, amikor a kincses városba költözött, felszámolódóban volt minden, ami nem román. A kommunizmusban, de az elmúlt száz évben is a magyar közösség többnyire olyan dolgokat kapott, amelyeket nem kért, és nem érdemelt meg, de nem szabad azt hinni, hogy mindez egyetlen ember műve volt, mint ahogy egyetlen diktátor sem lenne képes egyedül arra, amit tesz – mutatott rá. Elmondta: minden kedvezőtlen körülmény ellenére neki meggyőződése volt, hogy a magyar közösségnek van esélye talpon maradni, és ma is így gondolja, mert a város nyitottsága, erős kulturális jellege, befogadókészsége jelenleg is ezrével, tízezrével vonzza az erdélyi magyar fiatalokat. Van magyar jövő ebben a városban és ebben a régióban, de szerinte a jövőt úgy kell kitalálni, hogy a román és magyar jövőképek egymásba érjenek, és ne egymás ellen épüljenek. Ennek az alapja pedig csakis az őszinte beszéd és kölcsönös tisztelet lehet. „Ünnepelni gyűltünk össze, örülni egymásnak és közös sikereinknek. Miután nyolc évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szellemi műhelyében – Gergely Balázs főszervező irányításával – megszületett e rangos rendezvény ötlete, példaértékűvé vált, és azóta Nagyváradon, Temesváron, Marosvásárhelyen és Brassóban is hasonló fesztiválokat kezdtek szervezni” – mondta Toró T. Tibor, a Néppárt ügyvezető elnöke. A politikus szerint e fesztiváltengelyen Kolozsvár zászlóshajó tudott maradni, mely a normalitást, a kulturális sokszínűséget és az együttélés örömét hirdeti. Klaus Johannis államelnök legutóbbi kijelentései nyomán az elmúlt napokban többször is felmerült a Kolozsvár és a Nagyszeben közötti párhuzam – mondta Toró, kijelentve, mi nem szeretnénk a szászok sorsára jutni, nem szeretnénk, ha elöljáróink az egyszerűbb érvényesülés érdekében elrománosítanák neveiket, nem szeretnénk, ha néhány tízezres közösséggé válnánk Erdélyben. A Kolozsvári Magyar Napokat az „élni akaró közösség” rendezvényének nevezte, mely ha Bukarestből nem is így látszik, Erdély fővárosában ez mégis valóság. Beszéde végén kijelentette: „A modern, 21. századi transzilvanizmus megoldást jelenthet a magyar közösség gondjaira, mely képes nemet mondani a gyűlöletre és intoleranciára, mely ellen a bukaresti politika nem akar fellépni.” Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint a múlt sokszor megtapasztalt egyik tanulsága, hogy „az idők igazi nyerteseinek soha nem azok bizonyulnak, akiknek erősebbek a fegyvereik vagy hangosabbak a hazugságaik, hanem azok, akiknek erősebb az identitása és a hite”. Németh László 1941-ben Kolozsváron elmondott gondolataiból kiindulva a 21. századi hadviselés részének tekintette, hogy az alávetésre szánt közösségeknek először nem a területét, hanem a tudatát igyekeznek megszállni. E tudattorzítás részének tekintette annak a sulykolását, hogy a nemzeti identitás és a nemzeti államok kora lejárt Európában. „Mi, magyarok azt kívánjuk minden szomszédunknak, amit önmagunknak: nemzetközi együttműködésre képes, erős, szuverén nemzetállamot, amely nem a nemzeti kizárólagosság gondolatára épül, hanem a különböző nemzetekhez tartozó polgárai méltóságának egyenlő tiszteletére; amely nemcsak a területén élő többségnek, hanem a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségeknek is biztosítja identitását” – fogalmazott Kövér László. Úgy vélte, a Kárpát-medence Európa megújulásának egyik hajtóerejévé válhat, ha az itteni államok túl tudnak lépni a nemzeti felsőbbrendűségre, kizárólagosságra irányuló 20. századi törekvéseiken. A térség államainak szerinte azt kell felismerniük, hogy úgy érvényesíthetők a nemzeti önérdekek, hogy ezzel nem veszélyeztetik, hanem erősítik a szomszédaik érdekérvényesítési lehetőségeit is. Az Országgyűlés elnöke a kolozsvári magyarság józan nemzettudatát olyan megtartó erőnek nevezte, amelyből „nemcsak Budapesten és Bukarestben, hanem mindenhol Európában lehet és érdemes is példát s erőt meríteni”.
Könyv Tőkés Lászlóról
Tőkés László Hit és nemzet című breviáriumát mutatták be tegnap délután Kolozsváron a magyar napok során. A Magyar Napló Kiadó által megjelentetett könyvet a kisvárdai Tőkés László Alapítvány kurátorának, Szabó Ferencnek a felkérésére Jánosi Zoltán állította össze Tőkés László által írt, illetve róla szóló szövegekből, az életutat idéző képekből és illusztrációkból és Ady Endre találó verseiből. Amint maga Tőkés elmondta, némiképp számára is meglepetés volt a kötet, hiszen – bár tudott az előkészületeiről – nem avatták be a tartalmi kérdésekbe. Ő maga is a kinyomtatott könyvet vehette kézbe, és lapozhatta megelégedéssel. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azért tartotta fontosnak a művet, mert Tőkés László életútját megvillantó könyv még nem jelent meg. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ünnepi beszédében magyar értékmentőnek nevezte Tőkés Lászlót. Úgy vélte, a lelkész-politikus Temesváron megfogalmazott programja ma is érvényes: ennek kulcsszavai a román–magyar megbékélés és a keresztény Európa. Balaton Zoltán, Tőkés egykori temesvári harcostársa elmondta: a könyv olyan olvasmány, amelyet akkor vehetünk a kezünkbe, amikor elfáradunk, amikor fogytán a lelkesedésünk. „Eligazítás a zűrzavaros világban” – jellemezte. Úgy vélte, a breviárium mindazt tartalmazza, amit Tőkés László felvállal, amiből nem enged. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 16.

Feljelentést tett az EMNP gyűlöletszítás miatt (Kelemen Hunor kijelentése jogos)
Ügyészségi feljelentést tett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (RMNK) elnöke, Alexandru Cumpănaşu ellen, aki – az EMNP megítélése szerint – magyarellenes gyűlöletet szított az RMDSZ-vezető, Kelemen Hunor kijelentésére reagáló nyilatkozatával.
A feljelentést Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke jelentette be tegnap.
Hangoztatta: Kelemen Hunor kijelentése, mely szerint az erdélyi magyarság nem tudja és nem akarja ünnepelni Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának 2018-ban esedékes centenáriumát, az erdélyi magyarság egészének az életérzését fejezi ki.
Toró T. Tibor azt vélte uszításnak, hogy a koalíció közleményét aláíró Alexandru Cumpănaşu Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását kezdeményezte. Meglepőnek tartotta továbbá, hogy a javaslat a gyűlöletbeszéd hullámát indította el, és alig volt hallható józan hang a román társadalomban a témával kapcsolatban.
Az EMNP ügyvezetője nyomatékosította: a román törvények szerint nem vonható meg az állampolgárság azoktól, akik ezt születésükkel szerezték. Úgy vélte: a fenyegetés mégis megfélemlítő hatással van az egész erdélyi magyar közösségre. Azt is megjegyezte, az efféle kijelentések a román társadalomra hatnak kedvezőtlenül, hiszen ezután a román politikusok arra éreznek késztetést, hogy maguk is „beszálljanak a versenybe, és megmutassák, hogy ki jobb román”. Ez pedig akadályozza a román–magyar kiegyezést.
Toró T. Tibor szomorúnak tartotta, hogy Klaus Iohannis államfő sem hagyta válasz nélkül Kelemen Hunor kijelentését. Az elnök arról biztosította a közvéleményt, hogy az erdélyi szászok a románokkal együtt ünneplik meg az egyesülés centenáriumát. A politikus furcsállotta, hogy az államfő a szász közösség nevében beszélt.
Toró kijelentette, Kelemen Hunor nyilatkozata üdvözlendő, ezekben a kérdésekben ugyanis sokkal kifizetődőbb az egyenes beszéd, mint a „sumákolás”. Mint mondta, nem Kelemen Hunort akarják az ügyészségi feljelentéssel megvédeni, őt képesnek tartják arra, hogy megvédje magát, de fontosnak gondolják a magyar közösség megvédését a „centenárium előestéjén” a hasonló támadásoktól. „Vallom, hogy a centenárium nekünk is egy esély a tisztázásra. Próbáljunk élni ezzel a lehetőséggel” – fogalmazott Toró T. Tibor.
Mint ismert, az RMDSZ elnökével a kolozsvári Szabadság napilap közölt interjút augusztus elején. Ebben a politikus kijelentette: „a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”.
Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság „sündisznóállásba” zárkózna a centenárium évében, ezért a szövetség konferenciákat szervez, és kiadványokkal készül felmutatni, hogy mivel járult hozzá a magyarság az elmúlt száz évben Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában. A kijelentésekre adott válaszként a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció előbb Kelemen Hunor román állampolgársága megvonását kezdeményezte, majd egy újabb közleményben arra tett javaslatot, hogy vonják vissza a Kelemen Hunornak 2000-ben adott Románia Csillaga állami kitüntetést.
Háromszék / Erdély.ma

2017. augusztus 17.

Kelemen Hunor, a szélsőséges
A románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. Kelemen Hunor mondta ezt nemrég a kolozsvári Szabadság című napilapnak adott interjúban, s a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vélhetően álmában sem gondolta volna, hogy napokon át tartó hisztériahullámot indít el a magyarok többsége számára szinte közhelyes megállapítással. A bukaresti napilapok többsége felháborodott véleménycikkekben versenyt futott az RMDSZ-elnök elítélésében.
A Realiatea hírtelevízió több napon át emelte az egyik legnézettebb esti műsorának fő témái közé a „botrányos” kijelentést, a meghívottak hosszú monológokban gyalázták Kelemen Hunort, az RMDSZ-t és a magyar kormányt. A legnagyobb visszhangot kiváltó kommentár azonban Vasile Antonie Tamas előpataki ortodox pap Facebook-bejegyzése volt, amelyben egyebek mellett egy senkinek nevezte Kelement, aki „meggyalázza azt az országot, amely pénzt ad neki azért, hogy kigúnyolja szimbólumait és népét”. Az RMDSZ tiltakozása után később a görögkeleti egyház vezetése elhatárolódott a pópa megnyilvánulásától, s szigorúan magánvéleménynek minősítette azt.
Az ellenzéki jobboldali Nemzeti Liberális Párt részben magyar származású elnöke, Ludovic Orban is fontosnak tartotta az állásfoglalást: sértőnek nevezte a románokra nézve Kelemen nyilatkozatát. Az akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció előbb az RMDSZ-vezető román állampolgárságának megvonását sürgette, néhány nappal később pedig annak a magas rangú állami kitüntetésnek a visszavonását követelte, amelyet éppen a magyar–román kapcsolatok javítása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak Kelemennek.
Tény, hogy az állítás igazságtartalma ellenére, ilyen nyíltan az RMDSZ vezetése részéről az utóbbi huszonhét évben még nem fogalmazódott meg a Románia és Erdély egyesülését jubiláló nemzeti ünneppel kapcsolatos magyar hozzáállás. Az erre érkezett reakció mégis aránytalanul hangos volt és olykor egyértelműen soviniszta jelleget öltött. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kabinet, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és s a baloldalhoz közel álló média szinte teljesen mellőzte a témát, nem szállt be a nacionalista licitbe. Ez pedig némi magyarázatot ad a Kelemenre – és közvetett módon az erdélyi magyarokra – zúduló gyűlölethullám miértjére is.
Az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociáldemokratákkal, s az utóbbi hónapokban ehhez szigorúan tartotta magát, megszavazott minden olyan kezdeményezést, amely létfontosságú volt a Liviu Dragnea vezette pártnak, beleértve saját miniszterelnökének lecserélését. Ezáltal Kelemen Hunorék a jobboldali ellenzék egyik fő céltáblájává váltak. Az RMDSZ-t szidni hálás feladat, hiszen a román szavazók többségét amúgy is zavarja, hogy „a magyarok” állandóan kormányon vagy a hatalom közelében vannak. Ráadásul az RMDSZ szidalmazása és a magyarellenesség között nagyon vékony a határvonal, és ezt sokszor tudatosan lépik át a politikusok, véleményformálók.
Kelemen Hunorék démonizálásával az ellenzék egyszerre három dolgot próbál elérni: hazaárulónak minősíti a szociáldemokratákat, amiért egy „románellenes” párttal szövetkezik, igyekszik felkorbácsolni a kedélyeket a PSD-n belül, kihasználva, hogy a baloldalon belül is sokakat zavar az RMDSZ-szel való kokettálás, s végül egy patriótaattitűdöt próbál magára ölteni, amelyet most, a nagyromán centenárium küszöbén különösen szívesen fogad a potenciális szavazó.
A belpolitikai motivációkkal párhuzamosan elkezdődött egy karaktergyilkossági kísérlet is Kelemen Hunorral szemben. Az RMDSZ elnöke „szélsőséges”, „románellenes” és a „nacionalista, revizionista, Európa-ellenes, oroszbarát” Orbán Viktor bábja. S miután az ellenzék a szociáldemokratákra is igyekszik ráaggatni a Nyugat-ellenes jelzőt, szépen összeáll a kép egy hazafiatlan, a román érdekeket semmibe vevő, Moszkva felé kacsingató hatalmi szövetségről. Amelynek egyetlen alternatívája az Európai Unió és az Egyesült Államok irányába elkötelezett jobboldali erő, a Nemzeti Liberális Párt, fő szövetségesével, Klaus Johannis államfővel.
A szász származású elnök – aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát vezette – egy szászkeresztúri fesztiválon kijelentette: a romániai szászok a románokkal együtt ünneplik meg 2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát.
Nyilvánvaló üzenet volt ez Kelemen Hunornak, s általában a magyaroknak. Arról már nem esett szó az államfői beszédben, hogy tulajdonképpen kik is ünneplik, hiszen a szász közösség gyakorlatilag eltűnt Erdélyből. Az egykoron negyedmilliós kisebbség létszáma mára alig több mint tízezerre apadt, közülük sem mindenki német anyanyelvű. Ahogyan egy kommentelő a Facebookon megjegyezte, alighanem Németországban lesz az önfeledt ünneplés. Oda vándoroltak ki és ott élnek a mai napig Johannis szülei is.
A Kelemen-féle nyilatkozattal, s az azt követő nacionalista lavinával elindult a magyar–román kölcsönös kóstolás időszaka. A nagy hangzavarban egyébként máris megjelent néhány olyan román újságcikk, amely megértő az ünneplést mellőző magyarokkal. Jó esetben idővel egyre bővül ez az elfogadó réteg a véleményformálók körében. A rosszabbik változat szerint – ez a valószínűbb – mostantól kezdve nagyítóval figyelnek majd minden centenáriummal kapcsolatos magyar megnyilvánulást, és a hisztéria állandósul.
Jövőre döntő lesz a magyar–román együttélés hangulatát illetően, hogy miként viszonyul a kérdéshez a bukaresti kormány, illetve a hatalmon lévő szociáldemokraták. Csendben maradnak, avagy beszállnak a magyarellenes licitbe? Nyilván ez szorosan összefügg az RMDSZ-szel való együttműködéssel is. De ugyancsak meghatározó lesz az erdélyi magyarok közérzetére, hogy sikerül-e végre egy határozottabbat lépni előre a magyar–román államközi viszony alakításában. Egy államfői vagy miniszterelnöki találkozó pozitív üzenete akkor is jótékony hatású az együttélésre, ha nem párosul valamiféle írott megállapodással.
Pataky István / Magyar Idők (Budapest)

2017. augusztus 18.

A Románia Modernizálásáért Országos Koalíció elnöke szerint Kelemen Hunor nem vállalja fel saját népe történelmét
Alexandru Cumpănaşu, a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR) elnöke azt nyilatkozta csütörtökön a románok marosfői nyári egyetemén, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői 'nevetségessé tették magukat', és hogy őt nem tudják megfélemlíteni. "Az RMDSZ és az EMNP képviselői nevetségessé tették magukat. Engem nem tudnak megfélemlíteni sem az ügyészséggel, sem a rendőrséggel, sem a magyar gárdával' - idézi Cumpănaşut a Demokrácia Gyakorlatbaültetéséért Egyesület csütörtöki közleménye. Cumpănaşu azt mondta: az RMDSZ elnöke nem tarthatja meg a Románia Csillaga érdemrendet.
"Kelemen Hunor nem jogosult a Románia Csillaga érdemrendre, mert megsértette a román népet azáltal, hogy határozottan megtagadta, hogy román állampolgárként felvállalja saját népe történelmét. A CNMR, a magyar vezetők nyílt fenyegetőzése ellenére mindent el fog követni azért, hogy az érdemrendet visszavonják. (...) A magyar vezetők támadása szolidaritásra késztet bennünket és talán felkelt egy minimális román érzelmet a román politikai vezetőkben is. És még egy okom van arra, hogy ezt a mocskos támadást megköszönjem: lehetőségem lesz arra, hogy jobban megismerjem a románok helyzetét és a kolozsvári magyar vezetők tolvajlásait' - mondta a közlemény szerint Cumpănaşu.
Toró T. Tibor, az EMNP vezetője szerdán jelentette be, hogy a párt gyűlöletszítás vádjával bűnvádi feljelentést tett Alexandru Cumpănaşu ellen.
Az EMNP elnöke szerint uszításnak minősül az, hogy a CNMR közleményét aláíró Alexandru Cumpănaşu Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezte, amelyet ez születése által kapott.
'Az állampolgárságot az alkotmány 5. cikkelye alapján ebben az esetben nem lehet megvonni, ezért ezt felvetni diszkriminációnak számít, mert azt sugallja, hogy az állampolgárság megvonható más magyar etnikumú személytől is, amennyiben szabadon kinyilvánítja véleményét' - írja a Kolozs megyei ügyészség főügyészéhez benyújtott feljelentésben.
agerpres; Transindex.ro

2017. augusztus 18.

„Nem magyar érdek a magyarok közti viszály”
A jót tenni jó. Dolgozni jó ügyekért ugyancsak jó. Ebből az is következik, hogy rossz az, ha elmulasztjuk a jó cselekedetért való munkálkodás lehetőségeit.
Úgy gondolom, hogy egyre többen érezzük, rossz hatásai vannak az egységben való cselekvés elszalasztott lehetőségeinek, amelyek magyar közösségünk megosztását állandósítják. Nem magyar érdek a magyarok közti viszály.
Nagyvárad városvezetése kimutatta a foga fehérjét és bepróbálkozott. Rossz magyarsággal, törvénytelen, kisebb betűkre cserélte a városháza bejáratánál a magyar feliratokat. Az újságírók és állampolgárok bejelentésére, a magyarság bizalmából közképviseleti feladatott kapott RMDSZ önkormányzati képviselet, annak rendje és módja szerint, július 31-én egy perirat első lépését iktatta a polgármesteri hivatalban. Erről a sajtó azonnal be is számolt. Magyar szövetségünk békéltető eljárásban kérte a hibák kijavítását, illetve olyan új táblák kihelyezését, amelyek a törvény előírásainak megfelelnek (a magyar nyelvű felirat betűméretei, karakterei feleljenek meg a román nyelvű feliratban használtakénak).
A nyilvánosság és beadványunk békéltető eljárása módot adott a városházi illetékesek és az RMDSZ-es tanácsosok közötti álláspont-egyeztetésre, és arra, hogy megszövegezésre kerüljön az új tábla szövege és elkészüljön annak makettje. A legújabban kihelyezett tábláknál javaslataink többségét beépítették, és bár még lenne mit javítani, a legfőbb követelményeknek megfelelnek, már nincs kisebb betűvel írva a magyar megnevezés és a helyesírási hibák is javaslatunkra ki lettek javítva – erről az e-mailen zajlott egyeztetésről nyilván bizonyítékaink is vannak.
A közösség és képviselet közös és határozott fellépése eredményesnek bizonyult, hisz Nagyboldogasszony ünnepére a városvezetés jónak látta a hibás, helytelen és a törvénynek nem megfelelő táblákat lecserélni.
Azt gondoljuk, jó lehetőség lett volna ez az ügy, hogy az RMDSZ és a közösségi jelzések mellé a Néppárt képviselői is csatlakozzanak. Együtt munkálkodhattunk volna.
Ehelyett mit tapasztalunk, a Csomortányi-féle párt nyilatkozatot bocsájt ki egy olyan ügyben, melyben az első hivatalos lépést és magát a békéltető eljárást is bizonyítottan az RMDSZ önkormányzati képviselői fogalmazták, iktatták, sőt a hivatal alkalmazottai velük egyeztetve véglegesítették a feliratokat.
Sikerült. Miért? Azért, mert beadványunk igaz volt, törvényességet védett és erőt, elszántságot mutatott. Most, amikor az országos Néppárt vezetői Kelemen Hunor mögé állnak, érthetetlen, hogy a Csomortányi-féle néppártvezetés miért próbálja újból megbontani a magyar egységet.
Közös vállalás
Nekünk volt és van más ajánlatunk, lépjünk fel közösen, legyen akcióegység. Erről egyeztek meg Tusványoson Porcsalmi Bálint és Toró Tibor országos ügyvezetők is. Legyen közös vállalás, közös munka, és akkor az eredmény is közösen mutatható fel. A vállalás és a felmutatás között azonban ott a munka, azt is kell vállalni, nemcsak a kommunikálást, a sajtónyilatkozatot.
A konkrét városházi magyar feliratok ügyében, hála Istennek, szinte minden a nyilvánosság előtt zajlott. A sajtó szinte mindenről írt, világos mindenkinek: a törvénytelen városházi felirat ügyében az RMDSZ hivatalos lépéseket tett és az ügy megoldódott.
Tudjuk, hogy mi történik azokkal, akik idegen tollakkal ékeskednek és azt is, hogy a sánta kutyát már rég utolérték. Ez a sok csúsztatás, mellébeszélés már nem újdonság senkinek, mégis arra kérnénk a Csomortányi-párt jeles képviselőit, legközelebb csatlakozzanak hozzánk, lehet, hogy közösen még ennél is nagyobb erőt tudunk felmutatni.
Az eredményeket pedig nagyváradi magyarságként lehet majd felmutatni, hiszen ez az a közösség, amelyért dolgozunk.
Tisztelettel, ifj. Ritli László, az RMDSZ Nagyvárad városi szervezetének megbízott elnöke 2017. augusztus 16., Nagyvárad / erdon.ro

2017. augusztus 18.

Románia megtámadta a kezdeményezést (Minority SafePack)
Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését – jelentette be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Vincze Lóránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Tájékoztatásuk szerint a Románia által benyújtott keresetről az elmúlt napokban adott hírt az európai közlöny. Június 28-ai keresetében a román kormány azt kérte az európai bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés bejegyzésére vonatkozó március 29-ei határozatát. Bukarest keresetében arra hivatkozott, hogy a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányul. Románia azt is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nem hozott fel egyetlen érvet sem annak alátámasztására, hogy jogosult a kezdeményezésben felsorolt területek szabályozására. Vincze Lóránt FUEN-elnök kijelentette: „Románia a demokrácia perifériájára sodorja önmagát azáltal, hogy egyedüliként támadta meg az EB határozatát. Szembe megy ötvenmillió kisebbségi európai polgárral, az erdélyi magyarsággal és azokkal a tagállamokkal, amelyek támogatják a polgári kezdeményezést. Ezzel önmaga rombolja le azt az általa elterjesztett mítoszt, hogy példaértékű a romániai kisebbségvédelem. A polgári kezdeményezéssel kapcsolatos előző perben Románia már veszített, és most újra veszíteni fog” – fogalmazott a FUEN elnöke. Hozzátette: különös, hogy Románia nem túlságosan aktív Brüsszelben, ám egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy a nemzeti kisebbségek törekvései ellen fellépjen. Porcsalmi Bálint elmondta: a román kormánynak is el kellett fogadnia azt a külügyminisztérium által előkészített memorandumot, amely a bírósági keresetre vonatkozik. Mint kifejtette, a beterjesztés időpontjában még Sorin Grindeanu volt a miniszterelnök, aki az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások során többször megígérte, hogy nem fogja megtámadni az EB határozatát. Az ügyvezető elnök megjegyezte, felkérik Sorin Grindeanut, hogy tisztázza: aláírta-e a román kormány memorandumát. Porcsalmi Bálint kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy ilyen körülmények között még érvényesnek tekinti-e az RMDSZ a baloldali koalíció parlamenti támogatásáról kötött megállapodást. Kijelentette, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elkövetkező napokban tárgyalni fog a szövetség politikai partnereivel. Azt is hozzátette azonban, hogy nem fognak azért menni a kormányhoz, hogy „kinyújtott kézzel kunyeráljanak”. Az ügyvezető elnök szerint a polgári kezdeményezés támogató aláírásainak a gyűjtése folytatódik, és elindították a papír alapú aláírások összegyűjtését is. Megjegyezte, a Románia által indított per legkevesebb két évig tart.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ vagy a FUEN be akar-e avatkozni a Románia által indított perbe, mindketten nemleges választ adtak. Vincze Lóránt magyarázatként hozzátette: a perbe csak az EU tagállamai, illetve az unió intézményei, mint például az Európai Parlament vagy a Régiók Bizottsága avatkozhatnak be. A FUEN elnöke hozzátette: számítanak arra, hogy Magyarország – amiként a polgári kezdeményezés bejegyzéséért folytatott pereskedésben – ezúttal is beavatkozik a perbe a kisebbségi jogok pártján.
Az egyes kisebbségi jogok EU-s kodifikálását kezdeményező polgári kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság (EB), de elutasító határozatát a kezdeményezők megtámadták az EU luxemburgi bíróságán, és pert nyertek. Ezt követően márciusban az EB megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről. A kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük egy év alatt ahhoz, hogy kezdeményezésük mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az RMDSZ már a múlt heti zilahi kongresszusán bejelentette: negyedmillió romániai aláírás összegyűjtését vállalja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 21.

A BBTE rektora kitessékelné az RMDSZ elnökét Romániából
Ha nem ismered el a román nemzeti ünnepet, nem élhetsz ebben az országban – jelentette ki a Realitatea hírtelevízióban Ioan Aurel Pop kolozsvári történész.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorát arra reagáltatták, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég kijelentette: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. Ioan Aurel Pop közölte, minden román állampolgár erkölcsi és törvényes kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti ünnepet, mivel a rektor szerint nem lehet szétválasztani egy bizonyos államhoz való tartozást és a nemzeti jelképek iránti tiszteletet. „Kelemen Hunor kijelentése összességében sértette meg a román nemzetet, kezdve az egyszerű avasi vagy máramarosi román embertől egészen Andrei Pleșuig.
Azt mondani, hogy az elmúlt száz évben nem történtek nagy dolgok, felér az ország valamennyi polgárának megsértésével” – jelentette ki a BBTE rektora.
A szombaton sugárzott műsort egyébként az az Alexandru Cumpănașu vezette, aki az általa vezetett Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) nevében előbb Kelemen Hunor román állampolgársága megvonását kezdeményezte, majd arra tett javaslatot, hogy vonják vissza a politikusnak 2000-ben adott Románia Csillaga állami kitüntetést.
A CNMR korábban közleményben tudatta: az államfő által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanácsnál és a parlamentnél tesz panaszt a kijelentés miatt, mely – értelmezése szerint – kétségbe vonja a román állam létét, a törvényeket, a történelmet, a kultúrát és a nemzeti identitást. A társaság felszólította Kelemen Hunort, mondjon le a parlamenti képviselői mandátumáról, és tisztázza az RMDSZ viszonyát a román állammal.
A Cumpănașu-féle szervezet úgy vélte: az RMDSZ elnöke az idegen állampolgár szemszögéből belülről támadja a román államot, és elvitatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a román nép tett az elmúlt 27 évben azért, hogy a magyar nyelv, kultúra és identitás védelmében minden feltételt teljesítsen. Ezek az intézkedések a CNMR szerint a pozitív diszkrimináció határáig mentek, és oda vezettek, hogy a román lakosság elvándorolt vagy elszigetelődött a magyar többségű térségekben.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

2017. augusztus 22.

Kolozsvár, az erdélyi magyar kultúra fellegvára?
Valóban Kolozsvár az erdélyi magyar kultúra központja? Ha igen, milyen is ez a város, milyen szerepet tölt be az erdélyi magyar kultúrában, kinek milyen felelőssége van egy ilyen központban? Ezekről a kérdésekről beszélgettek a Kolozsvár, az erdélyi magyar kultúra fellegvára. Irodalmi interferenciák című rendezvényen vasárnap délután a TIFF-házban, Balázs Imre József, Kelemen Hunor és Markó Béla költők, valamint Szilágyi István író részvételével. A beszélgetést László Noémi moderálta.
László Noémi első körben arra volt kíváncsi, beszélhetünk-e egyáltalán arról, hogy Kolozsvár az erdélyi magyar kultúra fellegvára, és ha igen, milyen is ez a Kolozsvár, vagy általában milyen jellemzői vannak egy kulturális centrumnak. László Noémi szerint lehet, hogy Kolozsvár inkább periféria, mint centrum.
Markó Béla úgy vélte, nem a fellegvár szót kellene használni ebben a kontextusban, hiszen a kifejezés egy defenzív helyzetre utal. Markó hangsúlyozta: 1990 körül sokkal több kulturális centrumot képzeltek el Erdélyszerte, így központ kellett volna legyen Kolozsvár mellett Marosvásárhely is, amely viszont nem tudott azzá válni az elmúlt közel 30 év alatt. Ám a költő szerint Kolozsvár sem töltötte be ezt a szerepet az 1990-es években, a piros-sárga-kék padokon ülve senki sem érezhette azt, hogy ez a város az erdélyi magyar kultúra centruma. Ez a helyzet szerencsére megváltozott, és Kolozsvár jelenleg tényleg központtá vált, jegyezte meg. Véleménye szerint a kincses város a „modernitás, nyitás, európaiasodás létesítménye is a magyar kultúrában. Kolozsvárnak igénye van arra, hogy ne csak az itt lakók beszéljenek róla” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve, ez annak is köszönhető, hogy „itt lezajlottak fontos viták, amelyek eredménye, hogy Európához kell mérni magunkat”.
Kelemen Hunor szerint nem lehet egységes kulturális centrumról beszélni. Ha az akadémiai szférát és a színházat tekintjük, akkor Kolozsvár tényleg centrum Erdélyben, viszont, ha képzőművésztről beszélünk, akkor már nem. Irodalmi szempontból pedig, véleménye szerint, az kéne mérvadó legyen, hogy az erdélyi magyar írók, költők külföldön is ismertek legyenek, köteteiket lefordítsák más nyelvekre.
Balázs Imre József kifejtette: a város hatalmas változásokon ment és megy át, Kolozsvár lassan a nemzetközi kultúrát befogadó központtá is válik. „Nem szabadna csak a magyar kultúra centrumaként beszélni a városról” – jegyezte meg a költő.
Szilágyi István elmondta: úgy látja, hogy míg Kolozsvár lassan túlnépesedik, addig például a magyar iskolák száma csökken. Az írót inkább az aggasztja, mi lesz a várossal és annak lakóival.
A beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy nem a kulturális intézmények, hanem azok vezetőinek felelősségéről kell beszélni, hisz ők jelölik ki, hogy milyen úton halad az adott intézmény, a közvetlen környezethez mérik magukat, vagy inkább az európai, tágabb mércét veszik figyelembe. Kelemen Hunor kiemelte: ilyen meghatározó személy volt például Kántor Lajos, aki nélkül a Korunk nem tett volna le ilyen mérhető teljesítményt az asztalra. Markó Béla szerint tudatos kulturális programokra van szükség, amelyek alapján eldönti a város, merre akar menni, kinek mi a szerepe. Balázs Imre József hozzáfűzte, ilyen programok már léteznek Kolozsváron, ilyen az Igen, tessék mozgalom, vagy a kulturális tömegrendezvény, a Kolozsvári Magyar Napok is.
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 22.

Szolgálati lakások a magyar államtól
A magyar állam támogatásával felépített orvos- és művészlakásokat adott át tegnap Szatmárnémetiben az erdélyi Studium-Prospero Alapítvány. Az alapítvány által felépített és berendezett ingatlanban három kétszobás és három egyszobás lakást ajánlanak fel olyan fiatal magyar orvosoknak, színészeknek, zenészeknek, akik a szatmárnémeti egészségügyi, illetve kulturális intézményekben vállalnak munkát.
Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára az átadóünnepségen elmondta: az államtitkárság 2015-ben közel 90 millió forinttal, 2016-ban pedig további 30 millió forinttal járult hozzá az erdélyi orvos- és művészlakások építéséhez. A sepsiszentgyörgyi, majd szatmárnémeti lakások után Csíkszeredában nyílik lehetőség hasonló lakások építésére. Hozzátette: ezek nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az általánossá vált elvándorlás körülményei között is maradjanak magyar orvosok az erdélyi városokban, ahol nagy szükség van rájuk.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözölte, hogy „kitágult” a magyar nemzetpolitika, és immár ehhez hasonló programokat is kész támogatni. „Fontos, hogy az orvosaink itthon maradjanak, mert óriási az orvoshiány. Kell tudnunk biztosítani az utánpótlást. Kellenek olyan közösségek (…), amelyek megteremtik azokat a körülményeket, hogy egy fiatal orvos házaspár el tudja kezdeni az életét. Ez a nemzetpolitika részét képezi. Ezt folytatni kell. Látjuk, hogy a következő esztendők semmivel sem lesznek könnyebbek, mint amelyekhez hozzászoktatott Románia az elmúlt száz esztendőben” – nyilatkozta, és azt kívánta, hogy „lengje be gyerekzsivaj az átadott épületeket”. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere kijelentette: pár évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy munkaerőhiánnyal szembesül a város, de ez az oka annak, hogy jelenleg kevesebb fejlesztést tudnak elvégezni, mint amennyit finanszírozhatnának.
Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Studium-Prospero Alapítvány elnöke elmondta: a most átadott lakások mellett egy hetedik kétszobás lakást is vásárolt az alapítvány a város központjában; azt a szatmárnémeti magyar közösség dönti el, hogy kik költözhetnek be. Az orvosként politizáló Vass Levente szerint az egyetemi városokban – például Marosvásárhelyen – biztosított az orvosutánpótlás, de a Szatmárnémetihez hasonló városok számára az elszármazott szakemberek hazacsalogatása a tét. Megjegyezte: a marosvásárhelyi kórházakban 350 magyar rezidens orvos dolgozik, akik közül 23-an Szatmárnémetiben, heten pedig a Szatmár megyei Tasnádon érettségiztek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 23.

Kelemen Hunor: szükséges, de nem elégséges a román-magyar kulturális párbeszéd
Kelemen Hunor szerint szükség van a román és a magyar kultúra közötti párbeszédre, de ez nem elég a román-magyar együttélés problémáinak a rendezésére.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Vásárhelyi Forgatag kulturális rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján beszélt erről szerda este Marosvásárhelyen. Beszéde szövegét az RMDSZ juttatta el a sajtónak.
Kelemen Hunor kijelentette: "Sokkal jobban kellene ismernünk egymás kultúráját, de túl azon, meg kell próbálnunk az állam és kisebbség viszonyáról, az alapvető értékekről és szabadságjogokról, a közösnek tűnő jövőről, a közös problémákról őszinte, értelmes és néha fájó párbeszédet folytatni". Hozzátette: ez a párbeszéd lehetséges és szükséges, még ha "kínkeserves" részei is lesznek.
A párbeszédet azért is szükségesnek tartotta, mert "eszközökben nem válogatva próbálnak nyomni a megszűnés szélére egy magyar katolikus iskolát itt, Marosvásárhelyen; több mint öt esztendeje nem alkalmazzák a tanügyi törvényt, és közben kioktatnak, hogy hogyan kell éreznünk magunkat ebben az országban" - fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke szerint olyan jövőképre van szükség, amely sem a román többség, sem az itt élő más nemzeti kisebbségek jövőjével nem ellentétes. Olyan magyar jövőt vázolt fel, amelyben csakis a magyarok döntésén múlik, hogy lesznek-e holnap vagy holnapután is magyar ünnepek, magyar hétköznapok Erdélyben, mert a román állam mindent biztosít ezekhez. "Ma ettől még távol vagyunk" - állapította meg.
Kelemen Hunor azt is megemlítette, hogy Marosvásárhelynek a kultúrában, a gazdaságban és a társadalmi folyamatokban is vissza kell szereznie azt a centrumszerepet, amellyel egykor a tágabb régiójában rendelkezett. Ez pedig mindenekelőtt a marosvásárhelyi polgárok akaratán és döntésein múlik.
A marosvásárhelyi magyar kulturális napoknak számító Vásárhelyi Forgatag rendezvénysorozata múlt pénteken kezdődött, és vasárnapig tart. A szerdai hivatalos megnyitó ünnepségen a köszöntők után Zséda koncertjét nézhette, hallgathatta a Kultúrpalota dísztermét megtöltő közönség. (MTI)

2017. augusztus 24.

A magyar kultúra ünnepe: hivatalosan is megkezdődött az 5. Vásárhelyi Forgatag
A magyar kultúra ünnepének nevezte köszöntőbeszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Vásárhelyi Forgatag szerda megnyitóján a marosvásárhelyi rendezvénysorozatot. A Kultúrpalota nagytermében úgy fogalmazott, hogy a Forgatag értékekről, értékteremtésről, értékmentésről, újról és régiről, azok szintéziséről szól. A megnyitó ünnepségen jelen voltak a meghívott testvértelepülési küldöttségek mellett a város és a megye előljárói, helyi és országos, romániai és magyarországi politikusok.
Elsőként a két főszervező, Portik Vilmos és Soós Zoltán lépett a színpadra, hogy köszöntse a Kultúrpalota nagytermét megtöltő közönséget. „A szervezőcsapat tagjai valamennyien hittel és meggyőződéssel dolgoztak, hogy ötödik alkalommal is megvalósuljon a Vásárhelyi Forgatag” – mondta köszöntőjében Portik, aki szerint az a legnagyobb értelme a Forgatagnak, hogy nagyon sok sokféle ember képes leülni egymás mellé és együtt ünnepelni.
Pirosbetűs napokról, vagyis pirosbetűs hétről beszélt Soós Zoltán, aki az 500 éve Mátyás király által Marosvásárhelynek adományozott vásárjogról beszélt, illetve arról is szólt, hogy milyen nagyszerű, hogy a Kárpát-Medence más-más vidékeiről érkező magyar küldöttségekkel együtt ünnepelhetnek a vásárhelyi magyarok. „Mert Marosvásárhelynek volt múltja, van jelene és van jövője is” – hangsúlyozta.
Vitorlát kell bontani
Portik Vilmosnak és Soós Zoltánnak, valamint szervezőtársaiknak gratulált Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, amiért immár ötödik alkalommal szervezik meg a Forgatagot, általában komoly ellenszélben. „Azok, akik hosszú ideje vitorláznak, pontosan tudják, hogy a szélcsendnél még az ellenszél is jobb. Nekünk pedig a történelem azt tanította, különösen az elmúlt száz esztendőben, hogy vitorlát kell bontani, mert szél vagy ellenszél, az mindig akad.
Azt kívánom, hogy még sokáig legyetek képesek vitorlázni itt, Marosvásárhelyen, és legyen hozzá jó szél, de néha legyen kedvező időjárás is. Azt gondolom, rég megérett az idő arra, hogy tudjunk és képesek legyünk haladni” – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ-elnök ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Forgatag mindenek előtt a magyar kultúra ünnepe, és ez így van rendjén. Ünnep, mert értékekről, értékteremtésről, értékmentésről, újról és régiről, azok szintéziséről szól. Ugyanakkor számvetés is, felmutatása annak, amit a különböző műfajok és művészeti ágak alkotói „asztalra” tettek.
„Jó látni azt, hogy szellemiekben gazdagodunk, hogy évről-évre többek leszünk. Ezért is jöttem örömmel” – hangsúlyozta, köszönetet mondva az alkotóknak, akik lehetővé teszik az ünnepet. Mert nekünk ünnep, de az ő teljesítményük mögött – legyen az irodalom, színház, zene, tánc, vizuális művészetek, film vagy bármi más – rengeteg munka van, nappalok és éjszakák, keményen átdolgozott hónapok, gyakran esztendők. Elsősorban őket kell ünnepelnünk és megbecsülnünk.
Vásárhely centrum szerepe
Arról is beszélt Kelemen, hogy a nyolcvanas években, amikor Marosvásárhelyre érkezett, ahol aztán négy évet töltött, arról a helyről, ahonnan jött, a város sok szempontból centrumnak számított. De nemcsupán akkor, hanem évszázadokon át. Hogy mitől lesz valami centrum, mi kell ahhoz, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig centrumnak számítson? – tette fel a kérdés a politikus, majd válaszolt is rá: mindenek előtt befolyás, vonzó erő, ami a tekintetet abba az irányba fordítja. Ami a helykereső embernek otthont ad, mert odavonzza valamilyen látható, de inkább láthatatlan erő által. Ahol élni nemcsak lehet, nem a túlélés helye, hanem egyszerűen jó, mert pluszminőséget biztosít, versenyképes és motivál.
„A mi 21. századunkban nem egyszerű kihívás ennek eleget tenni. Talán nem is lenne jó, ha csak egyetlen centrum lenne. Talán ez ma már lehetetlen elvárás. Ám úgy gondolom, hogy Vásárhelynek meg kell őriznie azt a helyét és szerepét ebben a régióban, Székelyföld szélén, de nem csak Székelyföld számára, amellyel rendelkezett. És ha vannak olyan területek, ahol elveszítette, ott vissza kell azt szereznie. Kultúrában, gazdaságban, társadalmi folyamatokban egyaránt. Ez pedig azokon múlik mindenek előtt, akik itt élnek. A vásárhelyi polgárok akaratán és döntésein” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy ezért nemcsak szurkol, hanem szerény lehetőségeivel és eszközeivel készen áll arra is, hogy segítsen.
Hogyan lesz holnap?
Kelemen továbbá arra is kitért, hogy a Forgatagot úgy emlegetik, mint a marosvásárhelyi magyar napokat. „Az itt élő magyar embereknek minden nap magyar nap. Az Erdélyben élő magyar emberek életében két ünnep között a magyar hétköznapok állnak. Persze, ezek kicsit mindig másabbak, mint a budapesti, ráckevei, nyitrai, újvidéki vagy munkácsi magyar napok. És mégis van valami közös bennük: a nyelv, a kultúra, a történelem, az identitásunk alapjai. A közös alapra pedig rendszeresen rá szoktunk kérdezni, mindenki a saját társadalmi környezetében a kihívásait látva és láttatva. Hogyan lesz holnap? És holnapután? Hát azután? Lesznek-e transzilván magyar hétköznapok és magyar ünnepek? Itt is bátran kell mondanunk és vállalnunk: ez is csak rajtunk múlik! A mi döntéseinken, a mi választásainkon” – szögezte le a politikus.
Arra is kitért ünnepi beszédében Kelemen Hunor, hogy az elmúlt hetekben találkozott olyan felvetéssel mind román, mind magyar oldalról, hogy ezt a kérdést feltenni ma színtiszta nacionalizmus. „Ugyanis román részről azt állítják, hogy nekünk még soha ilyen jól nem ment dolgunk. Példaértékű kisebbségpolitikáról beszélnek, s közben korlátozzák az anyanyelv használatát, és csakis a mi közösségi szimbólumaink sértik a szemüket, senkit és semmit nem kímélve, eszközökben nem válogatva próbálnak nyomni a megszűnés szélére egy magyar katolikus iskolát itt, Marosvásárhelyen” – emlékeztette hallgatóságát.
Nem akarunk összeveszni senkivel
Felidézte azt is, hogy több mint öt éve nem alkalmazzák a tanügyi törvényt a MOGYE esetében. „És közben kioktatnak, hogy hogyan kell éreznünk magunkat ebben az országban, és csodálkozva háborognak azon, hogy nem akarjuk, mert nem tudjuk ünnepelni velük együtt a centenáriumot. Kitessékelnek az országból, s azt a látszatot keltik, hogy minden bajnak mi vagyunk az okozói, és ha mi nem lennénk, akkor ez az ország lenne a mennyei haza” – fogalmazott.
Ugyanakkor magyar oldalról egyesek azért nyafognak, hogy „miért akarunk összeveszni a románokkal”. Holott Kelemen szerint „nem akarunk összeveszni senkivel, ám azt szeretnénk, hogy ezer év után Erdélyben és száz év után Romániában arra a kérdésre, hogy lesznek-e holnap, holnapután és azután magyar hétköznapok és magyar ünnepek Erdélyben, a válasz egyértelmű legyen: az állam, amelynek polgárai vagyunk, valóban mindent biztosít ahhoz, hogy ez csak és kizárólag a mi döntésünkön múljon. Ma ettől még távol vagyunk”.
Végül a két nemzet közötti párbeszédre, a kényes és kellemetlen, fájó dolgok megbeszélésére, a közös jövőhöz szükséges lépésekre is felhívta a figyelmet Kelemen.
Nehéz év áll előttünk
A Vásárhelyi Forgatag a marosvásárhelyi közösség legnagyobb rendezvénye, amely remélhetőleg ahhoz is hozzájárul, hogy a román és magyar közösség békében éljen egymás mellett – mondta Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki a jövőre várható nehézségekre is figyelmeztetett, arra, hogy az 1918-as centenáriuma kapcsán már most mennyi támadás éri a magyarságot. „Holott mi itthon vagyunk, és nem mondunk le otthonunkról, ugyanakkor a román és a szász közösség is itthon van és ezt tiszteletben tartjuk” – jelentette ki.
Az ünnepi szónokok sorában továbbá Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, parlamenti képviselő lépett mikrofonhoz, őt követte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselője, valamint Kovács Ferenc, a díszvendég Nyíregyháza polgármestere.
Zsedényi Adrienn, népszerű nevén Zséda koncertjével folytatódott az 5. Vásárhelyi Forgatag nyitóönnepsége.
Antal Erika / maszol.ro

2017. augusztus 24.


Centenárium: a PNL alelnöke is nekiment Kelemen Hunornak
Az RMDSZ elnöke polgári engedetlenségre és alkotmánysértésre bujtogat a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseivel - véli a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Gigel Ştirbu, aki nyílt levélben kéri fel Kelemen Hunort, hogy tisztelje Romániát.
"Elnök úr, én mindig is tiszteltem önt, mint ahogy minden Romániában élő, magyar nemzetiségű állampolgárt és az ő értékeiket. Nem tudom azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ön az országunk számára oly jelentős eseményhez közeledve állásfoglalásaival gyűlölködést és széthúzást szít, ugyanakkor a törvények, a kultúra és a nemzet történelmének megsértésére uszít" – idézte csütörtökön az Agerpres Gigel Ştirbu nyílt levelét.
A PNL alelnöke szerint Kelemen Hunornak az egyesülés centenáriumával kapcsolatos kijelentései "felháborítóak, és súlyosan sértik a román állam nemzeti identitását". Ştirbu ugyanakkor emlékezteti az RMDSZ elnökét az alkotmány első cikkelyére, amely kimondja, hogy Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam.
"Nyilvános állásfoglalásai alapján teljesen egyértelmű, hogy polgári engedetlenségre és az alkotmány előírásainak megszegésére való felbujtással állunk szemben. Ez esetben kérdem én: milyen álláspontot képviselne akkor, ha a párttörvényt kiegészítenék egy cikkellyel, amely előírná, hogy helyezzenek törvényen kívül bármely egyesületet vagy politikai pártot, amely megsérti az alkotmány első cikkelyének előírásait. Kérdem ezt öntől annak tudatában, hogy az alakulat, amelyet képvisel, és amely úgy véli, hogy 'az elmúlt 100 évben a román állam rendszeresen kísérletet tett a kisebbségek asszimilációjára, illetve arra, hogy megsemmisítsen mindent, ami nem román', ez az alakulat a rendszerváltást követően ahányszor csak alkalma adódott, nem habozott kormányra lépni, sőt mi több, sokszor döntő szerepe volt a többség kialakításában" - fogalmaz levelében a PNL-alelnök.
Gigel Ştirbu szerint Kelemen Hunornak mindezzel az a nyilvánvaló célja, hogy "konfliktuszónává alakítsa Erdélyt". "Kelemen Hunor, ne tévessze szem elől, hogy ön a román parlament tagja, nem a magyarországié, és legalább annyi illendőség legyen önben, hogy tisztelje az országot, amelynek költségvetéséből önt is fizetik" - olvasható a liberális alelnök nyílt levelében.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szabadság című kolozsvári napilapnak adott interjúban azt mondta, a magyaroknak nincs mit ünnepelniük 2018-ban, Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulója alkalmából. A szövetségi elnök ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az elmúlt 100 évhez köthető jelentősebb megvalósítások hiányában a román politikusok a nacionalista retorikához folyamodnak majd.
Agerpres; maszol.ro

2017. augusztus 25.

Forgatag-megnyitó a Kultúrpalotában
Telt házas közönség énekelte állva a magyar és székely himnuszt szerdán délután a Kultúrpalota nagytermében, a Vásárhelyi Forgatag megnyitójának első perceiben.
Az egybegyűlteket – melyek között a tizenéves és a még fiatalabb korosztály is képviseltetett – Ritziu Ilka Krisztina Székely János, negyedszázada elhunyt költő, próza- és drámaíró Krokodilok és elefántok című, ma is érvényes üzenetű versével köszöntötte.
A továbbiakban a házigazda szerepét is betöltő színművésznő Kinda Szilárd színésszel együtt idézte fel a színes szélforgó 2013-as felbukkanását, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mintájára született rendezvénysorozatot a tenni akarás vágya hívta életre. A továbbiakban a Forgatag két főszervezője, Portik Vilmos és Soós Zoltán szólt a marosvásárhelyiekhez és a határon túlról is érkezett vendégekhez.
Portik a hitből és meggyőződésből dolgozó szervezőcsapatnak – kiemelten a láthatatlan háttérmunkát végző tagoknak – mondott köszönetet, és azt is megemlítette, hogy a Forgatag első alkalommal élvezi nemcsak a megyei önkormányzat, hanem a város anyagi támogatását is. A főszervező az együttlét ünnepének nevezte a rendezvénysorozatot, amelynek lényege, hogy „egy asztalhoz tudunk kerülni sokan, sokfélék”.
Magyar ünnep- és hétköznapok
Soós Zoltán arra a történelmi pillanatra emlékeztette a hallgatóságot, amikor Mátyás király országos vásártartási jogot adományozott a városnak, és a fél évezredes kiváltság megéléseként, a hagyomány feltámadásaként értékelte a piros betűs Forgatag ünnepet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a Vásárhelyi Forgatag „számvetés is, felmutatása annak, hogy szellemiekben gazdagodunk, hogy évről évre többek leszünk”. Az RMDSZ-elnök kiemelte, bár a Forgatagot úgy emlegetik, mint a marosvásárhelyi magyar napokat, az itt élő magyar embereknek minden nap magyar nap, és a két ünnep között a magyar hétköznapok állnak. A magyar transzszilván hétköznapok megteremtéséért, a magyar jövő biztosításáért viszont még bőven van tennivaló. „Sokkal jobban kellene ismernünk egymás kultúráját, de túl azon meg kell próbálnunk az állam és kisebbség viszonyáról, az alapvető értékekről és szabadságjogokról, a közösnek tűnő jövőről, a közös problémákról őszinte, értelmes és néha fájó párbeszédet folytatni.” Kelemen Hunor szerint azért különösen fontos ez, mivel „eszközökben nem válogatva próbálnak a megszűnés szélére nyomni egy magyar katolikus iskolát itt, Marosvásárhelyen; több mint öt esztendeje nem alkalmazzák a tanügyi törvényt, és közben kioktatnak, hogy hogyan kell éreznünk magunkat ebben az országban”. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, Marosvásárhelynek a kultú-rában, a gazdaságban és a társadalmi folyamatokban is vissza kell szereznie azt a központi szerepet, amellyel egykor rendelkezett.
– Az erdélyi városokban megrendezett kulturális napok arra ösztönöznek, hogy vitorláinkból kifogjuk a változás szelét – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a Vásárhelyi Forgatag közösségépítő szerepét emelte ki, majd beszédében arra is kitért, hogy 2018 nehéz év lesz az erdélyi magyarság számára, hiszen az ország akkor ünnepli Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját. A megyei tanácselnök szerint ennek az időszaknak a feladata a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd mellett a magyar értékek felmutatása lesz.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke így értékelte a Forgatagot: „Kell ez a rendezvény, mint megerősítés abban a városban, ahol a magyar közösség tagjai gyakran érzik kiszorítva magukat, ahol másodrendűnek tekintik őket”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Marosvásárhely mindig is az értékteremtő, értékmegtartó polgárok városa volt, ezt bizonyítja a Forgatag is. Az EMNP alelnöke ugyanakkor úgy vélte, annak érdekében, hogy Vásárhely újra az őt megillető helyre kerüljön, nemcsak ezekben a napokban, de a többi 51 hétben is szükség van a pörgésre, egy Bernády- vagy egy Bolyai-tervre, amelyben mindenkinek megvan a maga helye, szerepe.
Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke a székely-magyar szellemiség fantasztikus lenyomatának nevezte a Kultúrpalotát, ahova mindig szívesen, megilletődve tér vissza. Dr. Kovács Ferenc, a Forgatagon díszvendégként jelen levő Nyíregyháza polgármestere a Ligetben mától zajló programjaikról szólt, majd minden marosvásárhelyi és Marosvásárhely környéki résztvevőt meghívott a számos nevezetessége miatt vonzó turisztikai helyszínnek számító városba.
Hazahívó erő
A felszólalók sorát dr. Mernyei Ákos, a magyar kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztériuma európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára zárta. Mernyei a Forgatag hazahívó erejéről szólt, majd hangsúlyozta: „A magyar kormány számára a világ magyarsága egyetlen közösséget alkot, ennek megfelelően felelősségtudata az egész Kárpát-medencére kiterjed”. A helyettes államtitkár igazi sikertörténetnek nevezte a Forgatagot, amely jelentős szerepet tölt be a nemzeti öntudat, a lélekmagyarság erősítésében.
A köszöntők után Zsedényi Adrienn énekesnő és a Kvartett vette át a színpadot. Zséda sokszínű zenei utazásra hívta a marosvásárhelyieket, dzsesszdallamok, sanzonok, operaária és saját slágerek váltották egymást az egyórás produkció során. A legszemélyesebb üzenet mégis talán a La vie en rose (Egy rózsa élete) című Piaf-dal előtt hangzott el: „nem az a fontos, hogy hova vágyunk, hanem az, hogy honnan nem tudunk elszakadni”.
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely)

2017. augusztus 25.

Kelemen Hunor szerint Romániában egy láthatatlan „mély állam” hozza a magyarellenes intézkedéseket
Kelemen Hunor szerint Romániában egy láthatatlan és számonkérhetetlen „mély állam” hozza a magyarellenes intézkedéseket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Zeteváralján tartott erről előadást pénteken, a szövetség és a vele együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) aktivistáinak az „edzőtáborában”.
A politikus a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés megakadályozására irányuló román törekvéseket és a kommunista rezsim által államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását is e „mély állam” ténykedésének tulajdonította.
Mint felidézte, Románia annak idején az Európai Bizottság (EB) oldalán szállt be a kezdeményezők által indított perbe, hogy megakadályozza a polgári kezdeményezés bejegyzését. Miután elveszítette a pert, és az EB bejegyezte a kezdeményezést, most a bizottságot pereli. Megemlítette: az első pereskedés elindításakor tagja volt a bukaresti kormánynak, de nem tudta kideríteni, hogy milyen szervezet hozta meg a perbe lépésre vonatkozó döntést. Azt mondták, ez a román állam konszolidált álláspontja, és érzékeltették, hogy ezt valahol máshol döntötték el – idézte fel a politikus.
Létezik valahol egy olyan struktúra, amely képes az országot implikálni egy olyan döntésbe, amely nemcsak a romániai magyarok, hanem a FUEN-ben (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) részt vevő őshonos közösségek ellen irányul. Ezzel Románia azt üzeni, hogy nem barátja az őshonos nemzeti kisebbségeknek – állapította meg az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint a „mély állam” állította le a kommunizmus idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását is. Megjegyezte: Románia a NATO- és EU-csatlakozás előtt elfogadta, hogy természetben szolgáltatja vissza az elkobzott javakat, de ezeknek csak a felét adta vissza. A láthatatlan állam keze az igazságszolgáltatást használta fel arra, hogy a román állam által elindított folyamatot leállítsa. Megjegyezte: sokkal tisztességesebb lenne, ha az állam módosítaná a törvényt, és kijelentené, hogy leállítja a visszaszolgáltatást. A törvény azonban életben van, a restitúciós bizottság működik, de semmilyen visszaszolgáltatási döntést nem hoz.
Kelemen Hunor bajnak tartja, hogy a láthatatlan állam úgy szerez egyre nagyobb befolyást, hogy nem vonható felelősségre, és nem is váltható le, mert nincs megválasztva. Megjegyezte: a román alkotmány erősen köti az államfőt a láthatatlan állam képviseletéhez, hiszen az államfőnek a titkosszolgálatokhoz, az ügyészséghez, a nemzetbiztonsági tanácshoz, a hadsereghez és az erőszakszervekhez kapcsolódó hatáskörei is vannak.
Ne higgyétek, hogy lehet szabadság, jólét, stabilitás, ha nem a választott politikusok hozzák meg a politikai döntéseket minden területen. Ha szemet hunytok, akkor előbb-utóbb a láthatatlan állam, a mély állam olyan hatalomra tesz szert, amely előbb utóbb a szabadságot, a jólétet, a parlamenti demokráciát fogja kikezdeni. Ezért nem is szabad rá haragudni, mert ez a természete: minél több információ, minél több hatalom, minél több befolyás” – fogalmazott zeteváraljai előadásában az RMDSZ elnöke. Székelyhon.ro

2017. augusztus 26.

Kelemen: A román állam felszámolta volna kultúránkat
A két világháború között és Ceausescu idején is egyértelmű volt a román állam vezetőinek szándéka a magyar nyelv, kultúra, oktatás felszámolására – indokolta a Hetek című közéleti hetilapnak adott interjújában az RMDSZ elnöke, hogy miért látja úgy: az erdélyi magyaroknak nincs mit ünnepelniük Erdély és Románia egyesítésének jövőre esedékes, 100. évfordulóján.
Interjút adott a Heteknek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar párt vezetője egy hónapja a kolozsvári Szabadságnak adott interjújában azt mondta: az erdélyi magyarságnak nincs mit ünnepelnie 2018-ban, a román államiság centenáriumán. A kijelentés komoly indulatokat váltott ki a román közéletben.
A Hetek című közéleti hetilapnak adott interjújában az RMDSZ elnöke elmondta: szerinte
ha a román állam az elmúlt száz évben nem törekedett volna folyamatosan és nagyon nyíltan arra, hogy agresszívan asszimilálja a kisebbségeket, és felszámoljon a társadalomban kultúrát, nyelvet, oktatást, önrendelkezést, mindent, ami nem román, akkor a mai nemzedékek másképp viszonyulnának ehhez Románia és Erdély egyesülésének évfordulójához.
ha a román állam az elmúlt száz évben nem törekedett volna folyamatosan és nagyon nyíltan arra, hogy agresszívan asszimilálja a kisebbségeket, és felszámoljon a társadalomban kultúrát, nyelvet, oktatást, önrendelkezést, mindent, ami nem román, akkor a mai nemzedékek másképp viszonyulnának ehhez Románia és Erdély egyesülésének évfordulójához.
Arra a felvetésre, hogy júliusi kijelentései után felvetődött, hogy vonják vissza Románia Csillaga érdemrendjét, Kelemen Hunor úgy reagált: ha elveszik a kitüntetést, azt a látszatot keltik, hogy ha az ember kapott egy állami kitüntetést, már nem fogalmazhat meg kritikus mondatokat a román állam irányába.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ részt vesz-e a tervek szerint a centenáriumi ünnepségsorozaton, Kelemen Hunor kitérő választ adott, ám hozzátette: 1990-ben az erdélyi magyarság képviseletében az RMDSZ tett egy gesztust, és december elsején elment Gyulafehérvárra az ünnepre. „A szervezet elnöke, szenátora, Szőcs Géza megpróbált egy korrekt, tisztességes és tisztelettudó beszédet mondani. Az eseményt rögzítő felvétel máig megtekinthető, így sokak számára ismert a történet: Szőcs Gézába az első mondat után belefojtották a szót, és az akkori miniszterelnök [Petre Roman – a szerk.],
Arra a felvetésre, hogy júliusi kijelentései után felvetődött, hogy vonják vissza Románia Csillaga érdemrendjét, Kelemen Hunor úgy reagált: ha elveszik a kitüntetést, azt a látszatot keltik, hogy ha az ember kapott egy állami kitüntetést, már nem fogalmazhat meg kritikus mondatokat a román állam irányába.
a politikai „gyűlöletkórus” karmesteri szerepét játszva vezényelte az ujjongó jelenlevők aktív statisztálásával a román népakarat egyértelmű üzenetét, amely az országból a magyarokat kiüldöző rigmusok formájában nyilvánult meg” -emlékeztetett az RMDSZ elnöke.
Kelemen arra a felvetésre is reagált, hogy a Babes-Bolyai Egyetem rektora Románia elhagyására szólította fel júliusi kijelentései után. „Itt születtem ebben az országban, sőt ezer évre visszamenően az összes ősöm, ha nagyon vicces akarok lenni, akkor nem én kértem Romániát, miért mennék el innen” – reagált az ellene intézett kirohanásra Kelemen Hunor. atv.hu

2017. augusztus 26.

Dákopátia
Nemrég egy érdekes dologra lettem figyelmes: az egyik legabsztraktabb, már-már a józan ész határát súroló összeesküvés-elméletekkel telezsúfolt dákopát oldalt osztotta meg Ioan Bolovan történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese saját Facebook oldalán. A neves kutató és történész, aki egyben a hallgatókkal való kommunikációért is felelős az egyetemen, Ioan Aurel Pop akadémikus, egyetemi rektor azon interjúját osztotta meg, amelyben Kelemen Hunor centenáriumról tett kijelentését méltatlannak tartja és az ország elhagyását javasolja neki. A jelenség fölöttébb aggasztó, két oknál fogva is: egyrészt bizonyítja, milyen mélyen behálózta a romániai közgondolkodást ezeknek az oldalaknak a jelenléte, másrészt aggodalomra ad okot az is, hogy a tudomány legszentebb templomában, fellegvárában még annak vezetői is áltudományos oldalakat osztanak meg, közvetett módon népszerűsítve az áltudományos híreket és az elburjánzani látszó dákomán mozgalmakat.
Ioan Bolovan Facebook posztjával nem az a gond, hogy sajátjának érzi az egyetem rektorának kijelentését: talán munkaköri kötelesség ez, baráti kiállás, véleményszimpátia. Ez az ő személyes döntése, joga van hozzá azt gondolni, hogy Kelemen Hunornak ünnepelnie kellene, vagy ha nem, akkor hagyja el az országot. Nem épp a legdemokratikusabb gondolkodás, de aligha meglepő a történésztől, akinek több közös könyve van Ioan Aurel Poppal. Ám ami számomra aggasztó és egyenesen elszomorító, az a tény, hogy az ország egyik legnagyobb egyetemének rektor-helyettese, a tudományosság fellegvárának egyik hivatalos méltósága, taláros képviselője egy áltudományos, nemegyszer xenofób és Holokauszt-tagadó hírportált népszerűsít közvetett módon. Nem tudni, hogy szándékosan ezt az oldalt akarta megosztani, vagy elsősorban a Ioan Aurel Poppal készült interjú miatt tette ezt, ellenben figyelmesebb is lehetett volna, hiszen az interjút minden hivatalos román sajtóorgánum lehozta, így lett volna miből válogatni, politikai nézeteitől függetlenül. Az, hogy ő magánszemélyként ilyen oldalakat is kedvel és követ sajnos igen aggasztó, ám az hogy meg is osztja ezt a nagyközönséggel, már-már elfogadhatatlan és etikailag kifogásolható.
Míg az egyetem másik rektor-helyettese, Daniel David neves pszichológus hosszú interjúban ecsetelte, milyen lépéseket kellene meghonosítani az egyetemi oktatásban és kutatáspolitikában a nemzetközi tudományos világban való nagyobb jelenlét érdekében, addig az egyetem másik rektor-helyettese sajnos elfelejti, hogy oldalát ezrek nézik, hallgatók százainak jelenti ő a tudományos etalont, példaképet és a tanár, oktató szerepét. Sajnos ezek az apró, talán nem is szándékos, de mégis létező jelenségek rámutatnak egy rendszer és a kollektív mentalitás súlyos problémáira. Jól jelzik azt az Emanuel Copilaş által újkonzervativizmusnak nevezett jelenséget, amelynek gyökerei a Ceauşescu-féle nacionál-kommunista történetírásban eredeznek. A neves temesvári politológus szerint, a kortárs romániai értelmiség egy része akarva, vagy akaratlanul, de velejéig megfertőződött azzal a nacionál-kommunista eszmevilág újfajta változatától, amelynek előzményével évtizedeken át hamis történelem-oktatást gyakoroltak 1968 és 1990 között. Magyarán: a hivatalos, akadémiai román történetírásban alig változott a helyzet 1990 után, legfeljebb árnyaltabb lett a paletta, de sajnos pontosan az ilyen apró források mutatnak rá arra, hogy mit is olvas egy román történész magánemberként csendes magányában, otthon. Dák oldalakat? Összeesküvés-elméleteket? Mégis mit keresett Ioan Bolovan azon a bizonyos dák honlapon, ahol Holokauszt-tagadás, magyar-gyűlölet és megannyi más, a legionárius mozgalmak eszméit követő írás jelenik meg? Rejtély marad számunkra és csak remélni tudjuk, hogy mindez a véletlen műve és nem kell egy ártatlan Facebook-bejegyzésben a román történész-elit eltévelyedését és válságát látnunk.
Az esetet követően Ioan Bolovan saját Facebook oldalán elnézést kért.
T. Szabó Csaba / Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 28.

A centenárium elfogadásától, tiszteletben tartásától a megünnepléséig hosszú az út
Nekünk a párbeszédet kell keresnünk a román többséggel. Ennek a párbeszédnek pedig őszintének kell lennie. Lehet, ettől dühösek lesznek egyesek, de szükséges, hogy kimondjuk azt, amit az elmúlt száz évről gondolunk, hogy a többség is elmondja, mitől fél. Ha ki tudjuk beszélni félelmeinket, ha biztosítják azokat a jogi kereteket, amelyeknek köszönhetően jó lesz magyarként élni Romániában, sokkal nagyobb lesz a bizalom a két közösség között. Bizalom hiányában ugyanis nem lehet tervezni, nem lehet közös jövőt építeni – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök augusztus 25-én Zeteváralján, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet Edzőtáborában.
A három héttel ezelőtt megjelent Szabadságos interjú következményeiről elmondta: tulajdonképpen egy, a közbeszédben folyamatosan visszatérő témáról fejtette ki álláspontját. Arra mutatott rá, amelyről az RMDSZ már régen kialakította a véleményét, és amelyet következetesen kommunikált az elmúlt években is: a romániai magyar közösségnek nincs mit ünnepelnie 2018. december 1-jén. „Száz év alatt folyamatosan olyan tendenciákkal találkoztunk, amelyek asszimilációs törekvésként határozhatók meg, a két világháború közötti időszakban, a királyi diktatúrában, de a kommunizmusnak a sztálini, majd Ceaușescu-féle időszakában is a kisebbségek felszámolása zajlott.” A nyolcvanas évek utolsó felében nem lehetett önálló iskolákat működtetni, magyar helységnévtáblákat kitenni, az identitás minden olyan elemét, amely fontos – nyelv, kultúra, egyház –, folyamatosan szűkítették, afelé terelték, hogy az asszimiláció gyors és hatékony legyen: „természetesen, ez más kisebbségeket is érintett, zsidókat, németeket, akiket kiárusítottak. Ceaușescu emberkereskedő is volt egyben, hiszen megpróbált megszabadulni azoktól az etnikumoktól, amelyek értékeikkel nyomot hagytak az elmúlt évszázadban Románián.”
Mint kifejtette: a modern állam infrastruktúrában sem volt képes olyat alkotni, amely összekötné a történelmi régiókat, nemhogy felgyorsult a mobilitáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése, ezzel ellentétben: ma több időbe telik az ország egyik végéből a másikba eljutni, mint ezelőtt száz évvel. „Reálisan kell megvizsgálnunk, hol volt, hova jutott az ország. Amit mondtam, azt a bántás, a sértés szándéka nélkül mondtam” – emelte ki.
Az elmúlt időszak uszításaihoz már hozzászokott a Szövetség, ahhoz viszont nem, hogy ebbe a Román Tudományos Akadémia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora is bekapcsolódik. Ennek hihetetlen súlyos kockázatai vannak, annak a radikális nacionalizmusnak, amelynek a végét még nem igazán lehet látni – véli Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke – aki 2018 és a deep state címmel tartott előadást – meghatározása szerint a deep state rejtőzködő, de nagyon erős szereplője a politikának: nem romániai sajátosság, minden országban megvan a maga szerepe, a kérdés pedig az, hogyan lehet ezt kontroll alatt tartani. „A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési fázisában tartunk jelenleg. Azt mondtuk, s most is folyamatosan azt hangoztatjuk, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét európai uniós szintre kell emelni. Románia most is, mint legutóbb, megtámadta a kezdeményezést, azt kéri: függesszék fel Európa tagállamai az aláírásgyűjtést. Arra hivatkoznak, hogy ez a kezdeményezés veszélyezteti a multikulturalizmust. Politikai döntés arról, hogy meg kell támadni a MSPI-t, tulajdonképpen sosem volt itthon. A parlamenti többség vezetői sosem ültek le, döntötték el, hogy ezt a kezdeményezést meg kell akadályozni. A volt miniszterelnök azt állítja, ilyen döntés nem született a kormányban. A külügy is hárít, a keresetet mégis valaki, valahogy benyújtotta” –vázolta az RMDSZ elnöke, aki szerint mégiscsak léteznie kell egy olyan láthatatlan struktúrának, amely a politikai döntésektől független képes eljárni nemcsak olyan kérdésekben, amelyek a magyar közösség ellen irányulnak, hanem 60 millió más EU-s kisebbség ellen is.
A restitúciós ügyek is hasonló cipőben járnak – véli Kelemen Hunor: a mély állam keze, az igazságszolgáltatás egy része olyan folyamatokat állít le, amelyeket maga a román állam indított el néhány évvel ezelőtt, a Szövetség nem találja annak módját, hogy hogyan lehet ebből a helyzetből kitörni: „olyan eszközöket használnak, amelyekhez a politika nem tud hozzáférni. Ilyen körülmények között a nagy kérdés, hogy hol is tart az állam a hatalmi ágak egyensúlyával, a feladat pedig az, hogy meggyőzzük a román társadalmat, nem jó, hogy a két párhuzamos állam versenyzik egymással, hogy a láthatatlan államot nem lehet felelősségre vonni. Ennek nem kell a választó bizalmát kérnie ahhoz, hogy hasson az emberek életére.”
A megoldás szerinte az, ha az emberek nem hunynának szemet e felett, ha nem generálnának olyan közhangulatot egyesek egy igazságügyhöz kapcsolódó törvény kapcsán, amitől felrobban az ország. „Csak akkor tudunk változtatni, ha pontosan látjuk, hogy a mély állam a szabadságunkat veszélyezteti, a parlamentáris demokráciát kezdi ki” – adott hangot határozott meggyőződésének. Nyugati Jelen (Arad)

2017. augusztus 29.

A társnemzet arroganciája
Úton-útfélen látjuk és érzékeljük, hogy egyre erősödik a nacionalista gőg, amely áthatja a többségi társadalom majd minden szegmensét. Az állam elnöke, a szász gyökerű Johannis is kijelentette, hogy az országban megmaradt német kisebbség is együtt ünnepli majd Nagy-Románia létrehozását a többséggel 2018-ban. Ezek szerint az államfő vigad, csak azt nem tudni, hogy a kisebbségből, amelyből szegről-végről vétetett, hányan állnak mögé, s kik azok, akik vele egyetértenek. Nem nagyon érzékeltem, hogy különösebben tiltakoztak volna ez ellen a hazai német ajkúak, pedig illene, hiszen – minekutána dekára kiárusították őket annak idején az NSZK-nak – alig maradtak az országban huszonvalahány-ezren. Van-e vajon hangadója, másképp gondolkodója a maradéknak? Azért írtam országot, mert a romániai németektől elvették azt a hazát, amelyben évszázadokig éltek. Nem hinném, hogy különösebben kellene dörgölőzniük, s elmerülniük az ünnepi frázispufogtatás hagymázas gőzében, hiszen – dacára annak, hogy 1918-ban elődeik méltóztattak odaállni a nagyromán térfélre – ezt a tettet különösebben senki meg nem köszönte nekik. Sőt. Hogy mi játszódott s mi játszódik le azok lelkében, akik talán kényszerből, esetleg trendi hatásra, botorul országot cseréltek, azt én nem tudom, csak sejtem, hiszen hosszú ideig éltem a saját anyaországomban, de ide mindig hazajöttem, s oda csak vissza. Ilyenformán élhetnek az egykori szász szomszédaink is, csak nem nagyon mondják, restellik, s néha csak irodalomban, moziban mesélik el. Egyébként eléggé tragikus részletek körvonalazódnak ezeken a lelki ablakokon át. Egyik barátom, aki a honi magyar sajtó útvesztőiben őszült meg, folyton felhívja a figyelmemet egyik-másik román nyelvű lapban vagy internetes portálon megjelenő förmedvényekre. Vannak köztük olyan fogalmazványok is, amelyek – bár még nem kezdődött el a nacionalista tobzódás tetőződésének időszaka a társnemzet kebelében – kimerítik a fasizmus, a xenofóbia és az etikátlanság fogalmát. Becstelen, ocsmány írások, hitvány dolgozatok, amelyekért jobb helyeken büntetés járna. És csak töredékét nézem meg az ajánlott szakirodalomnak! Pár napja mondta ez az úriember, hogy: „Nézd meg, ebből is kibújt a nackó!”, és figyelem, olvasom, s hát látom a nagy értelmiségit, aki gurunak számít azokon a szakterületeken, ahol működik, hogy valóban, pedig évtizedek óta eszi a magyarbarát kenyeret, a sok ösztöndíjat, talán még kitüntetése is van a román-magyar kapcsolatok ápolása végett, mint Kelemen Hunornak a magyar-román viszony gyümölcsöző építése terén. Így lesz iszony a nagy testvériségből. Pedig van testvériség. Lennie kell, hiszen másképp nem lehet normálisan élni. Minden egyéb út járhatatlan, csak maszlag és hazugság, olyan, mint az EU, tele megfizetett Pilátusokkal, akik nem lehetnek így másak, csak a korlátoltság és a dekadencia helytartói. A nép egyébként azt kiáltaná, hogy: „Jézust! Jézust!”, de valahogy a technika által mindig másvalami hangzik: „Barabást! Barabást!”, mert vannak ügyes nemzetféltők, papjai a csökött intelligenciának, akik vezénylik – évszázada immár – a kórust, hogy szorongjunk, s rettegjünk a következő pillanattól. Mi pedig, mit mondjunk mást: „Köszönjük, jól megvagyunk!” Semmi evoé, hisz korlátozták a levegővételt, kisajátították és beépítették az örökpanorámát. A mi arroganciánk a kitartás. Kicsit már unalmas, de a helyzet egyhamar nem változik. Ez van. Csakazértis.
Simó Márton / Hargita Népe (Csíkszereda)

lapozás: 1-30 ... 3751-3780 | 3781-3810 | 3811-3840 ... 3961-3976




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék