udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 3811-3840 | 3841-3870 | 3871-3900 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2017. szeptember 18.
Elhunyt Szilágyi Pál matematikus, intézményépítő
Életének 84. évében elhuny Szilágyi Pál matematikus, egyetemi tanár, intézményépítő, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen volt rektorhelyettese, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egykori rektora.
Szilágyi Pál Tasnádon született 1933. június 18-án, a középiskolát Nagyváradon végezte. 1954-ben végezte el a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1954–1959 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde volt. Az egyetemek egyesítése után a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanított 2003-ig. 1992–1996 között a matematika-informatika kar dékánhelyettese, 1996–2000 között az egyetem rektorhelyettese volt. 2003–2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, míg 2000-től a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagja volt.
1963-ban szerzett doktori címet matematikából, 1972–1973-ban Humboldt-ösztöndíjas volt Németországban, miután a hatóságok hosszú halogatás után engedélyezték a kiutazását. Rektorhelyettessége alatt kezdődött a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának részleges önállósága. Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kialakításában és fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért több kitüntetésben részesült. 1989 után több, egyetemszervezéssel kapcsolatos cikket, tanulmányt írt. Szilágyi Pál matematikus, egyetemi tanár, intézményépítő munkásságára hívja fel a figyelmet a szerkesztőségünkbe eljuttatott nekrológjában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. Mint írja, a szövetség „kegyelettel emlékezik mindazon vállalásokra, amelyeket az erdélyi magyar oktatás előmozdításáért, kiszélesítéséért tett”. Szilágyi Pál a rendszerváltást követően életét végérvényesen a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésének szentelte” - mutat rá a szövetségi elnök. Emlékeztet, hogy 1996-tól a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteseként Szilágyi Pálnak elengedhetetlen szerepe volt a magyar tagozat kiépítésében, de jelentős része volt az erdélyi magyar magánegyetemek hálózata fejlesztési programjának kialakításában is. „A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektoraként Szilágyi Pálnak a legnehezebb időszakban kellett helyt állnia. Hite, konoksága és munkabírása vezette az intézményépítésben, segítette át az egyetemet útkeresési időszakán” - áll a nekrológban. „Tisztában volt azzal, hogy Románia magyar nyelvű egyetemi oktatásának problémáit, hiányosságait nem elegendő csupán papírra vetni. (…) Szilágyi Pál tudta, hogy az a nemzet, az a közösség, amely gyermekei, felnövekvő nemzedékének fejlődésébe fektet, nem elvándorolni készül, hanem szülőföldjén akar boldogulni, jövőt tervezni magának. Ő itthon képzelte el közössége jövőjét. Emellett kötelezte el magát. Ezért dolgozott.” - emlékeztet a szövetségi elnök. Krónika (Kolozsvár)2017. szeptember 18.
Etikus(s)
Lopva nyitottam ki aznap a kolozsvári, román nyelvű helyi napilapokat: vajon bennük van a hír? Mert a főoldalon nem látom… Pedig igazából ott lenne a helye annak, hogy U-s huligánok a Kolozsvári CFR magyar galerije által a CMC-pályán szervezett focitorna magyar résztvevőire támadtak, s az sem zavarta őket, hogy a rendezvényen nők, gyerekek is voltak.
Bent sem volt.
Érdekes, (érdekes egy francot…), hogy két hete a székelyudvarhelyi miccs-botrányról azon nyomban beszámoltak e lapok, ha emlékezetem nem csal, főoldalon, jókora betűkkel odabiggyesztett címekben, nehogy valaki ne vegye észre. Micsoda disznóság! Hogy ezek a magyarok mit nem képzelnek magukról!? Persze, miután kiderült, hogy az egész megjátszott-megrendezett, mondhatni szemenszedett hazugság, akkor már nem igyekeztek erről írni. Pedig igazán illett volna, csak hát szegény meg nem vásárolt miccs biztosan nem tudta elküldeni a cáfolatát – különben a sajtóetika szerint a cáfolatot ugyanazon a helyen és ugyanakkora terjedelemben illik közölni, mint a cikk, ami kiváltotta…
Most viszont sehol egy bekezdés erről a megdöbbentő balhéról. Pedig súlyosságát tekintve akárhogy is nézzük: az, hogy valakit nem szolgálnak ki egy boltban (még ha igaz is), mégsem hasonlítható össze azzal, hogy 30 személy láncokkal, botokkal beront egy magánrendezvényre, s ott ütlegelni kezdi az útjába kerülőket.
Persze, ne legyünk naivak. Nyilván, arról van szó, hogy ha magyar „bánt” románt, annak van hírértéke, ha viszont román bántja a magyart, akkor annak nincs. Neki szabad. Legalábbis így tűnik egyes (és sajnos nagyon sok) többségi napilap szerkesztőségi elve szerint, mint ahogyan a közösségi portálok felhasználói is így gondolják, hiszen ez a hír korántsem terjedt futótűzként, szemben a miccs-üggyel. Ja, hogy ez nem nemzetiségi kérdés, etnikai konfliktus volt, hanem focidrukkerek közötti hürmür? Akkor a támadók miért nem azt kiabálták, hogy „hajrá U!”, s miért azzal kezdték, hogy „Románia, Románia!”
S ha már szerkesztőségi elveknél tartunk: míg a miccs-sztori többszáz kilométerre történt – ami már messze nem tartozik a kolozsvári napilapok lefedettségi területéhez –, addig ez az incidens Kolozsváron. Márpedig eddig én úgy tudtam, hogy helyi lapnak elsősorban a helyi történésekre kell figyelnie (bár azért az igazsághoz tartozik, hogy később, amikor Kelemen Hunor az ügyben a belügyminisztériumhoz fordult, azt már megírták belső oldalon, röviden összefoglalva az incidens részleteit…)
Kár, igazán nagy kár, hogy nem csak a hatóságok alkalmazzák a kettős mércét a magyar-román ügyekben, hanem a román sajtó is, amely ilyenformán számomra egyre inkább elveszti a hitelességét. Ám azzal, hogy ezentúl beléjük se nézek, a jelenség nem oldódik meg. Mint ahogy mi is hiába írjuk tele magyar nyelvű újságainkat az igazunkkal, sérelmeinkkel, az ugyanúgy nem jut el a román ajkúakhoz. Erre kellene kitalálni valami jó megoldást, jobbat, mint ami most van, hiszen az a néhány sabingherman és fehérholló nem tűnik elegendőnek. Márpedig enélkül a magyarellenesség nevű ragályos betegséget nem lehet visszaszorítani, aminek mi isszuk meg a levét, és nekünk lesz kuss. Nemcsak a CMC-pályán…
Balázs Bence / Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 19.
Csomortányi: nem tudni, kivel tart az RMDSZ
Éles bírálatot fogalmazott meg Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke a Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus Engedd hazámat értenem című kötetét ismertető, több erdélyi várost érintő bemutatósorozat kapcsán.
A Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett nyílt levelében Csomortányi úgy fogalmaz: Lengyel László közgazdász-politológust „nehéz lesz emlékezetünkből kitörölni”. Mint felidézi: a szakember több ízben hangoztatta, „hogy miért is rossz minden, amit a nemzeti oldal tesz, és miért is demokratikus és hasznos a balliberális oldal valamennyi rezdülése”
Az EMNP bihari elnöke rámutatott: a Markó Bélával közösen írt kötet szeptember 14-ei nagyváradi bemutatóján Lengyel az Orbán Viktor vezette kabinetre utalva úgy fogalmazott, „van egy kormány, mely a fejünk felett hadonászik, és adott esetben kiteszi az asztalra, hogy Erdélyért vérzik a szíve”.
Lengyel arra is kitért, hogy szerinte Magyarország nemzetközi megítélése olyannyira mélypontra süllyedt, hogy bármit tesz vagy mond a kormány, annak az ellenkezője történik, ezért „sokkal többet árt Budapest, ha megszólal Erdély-ügyben még annál is, mintha inkább néma maradna”. Csomortányi ennek nyomán kifogásolja, hogy az RMDSZ „Lengyel Lászlók erdélyi turnéjait” szervezi, ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy vajon a szövetség is ezt az álláspontot képviseli-e?
A néppárti politikus azt is kifogásolja, hogy a nagyváradi eseményen részt vett Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Csomortányi emlékeztet: Szabó néhány éve „a kormánypártok gyengítésének nyílt szándékával” tett javaslatot „erdélyiek magyarországi pártjának bejegyzésére”. „A Lengyel–Markó–Szabó szereplés másnapjáig azt gondoltam, ezúttal csupán a sötét RMDSZ-ként emlegetett bihari párttársainak magánakciójáról van szó, mígnem kiderült, hogy a nagyváradi bemutató után alig egy nappal, Kolozsváron már az ön főszereplése mellett folyt le ugyanaz” – intézi szavait Kelemenhez Csomortányi. Hangsúlyozza: a szövetség elnökét erre nem kötelezte a kisebbségi létből adódó alkukényszer, így érthetetlenek számára az okok, holott a néppárti politikus szerint a 2018-as centenáriumi évforduló közeledtével „soha nem volt még oly nagy szükség a következetes és hiteles erdélyi magyar politikára és a magyar összefogásra, mint most”. Krónika (Kolozsvár)2017. szeptember 19.
Nem támogatja a PSD az anyanyelvhasználat bővítését
Éhségsztrájkol Florin Roman (PNL) az "RMDSZ-követelések" miatt
Korainak tartja Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy Romániában csökkentsék a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban, és a PSD nem támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát.
Liviu Dragnea hétfőn nyilatkozott erről a parlamentben, hozzátéve, hogy "roppant érzékeny" kérdésről van szó, a PSD pedig akkor fogja az anyanyelvhasználati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja.
A szociáldemokrata politikus elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: a PSD a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést.
A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselője hétfőn éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott "kiváltságok" elleni tiltakozásul. A házelnök szerint Florin Roman PNL-s képviselőnek "más okot kéne keresnie a tiltakozásra", a PSD ugyanis szerinte semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül.
Az MTI érdeklődésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi elnöke nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előre lépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre a PSD eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát - jegyezte meg az RMDSZ frakcióvezetője.
A képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár az RMDSZ törvényjavaslata, amely a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené az anyanyelvhasználati küszöböt. A magyar parlamenti frakció májusban kezdeményezte a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvény módosítását, amellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni. Az RMDSZ ugyanakkor szankciók törvénybe iktatását is javasolja, melyekkel azokat az önkormányzatokat lehetne sújtani, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 19.
Nem bővül az anyanyelvhasználat (Dragnea hárít)
Korainak tartja Liviu Dragnea SZDP-elnök az anyanyelv-használati jogok bővítését a közigazgatásban. Az RMDSZ ugyanis felére – 20-ról 10 százalékos lakossági arányra – csökkentené azt a küszöböt, amelyen már anyanyelven is elérhető lenne a hivatali ügyintézés.
Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot idén májusban nyújtották be, jelenleg a képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár, és kiváltotta a nacionalista körök éles ellenkezését. A tervezet szankciókat is tartalmaz, előírná azoknak az önkormányzatoknak a megbüntetését, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. „Roppant érzékeny” kérdésről van szó, az SZDP pedig akkor fogja az anyanyelv-használati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja – nyilatkozta tegnap Dragnea. A kormánykoalíció vezetője elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: az SZDP a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt, a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést. A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az NLP egyik képviselője tegnap éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott „kiváltságok” elleni tiltakozásul. Dragnea szerint Florin Roman ellenzéki képviselőnek „más okot kéne keresnie a tiltakozásra”, az SZDP ugyanis semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előrelépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre az SZDP eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 20.
Kolozsvárra és Nagyváradra látogat Orbán Viktor kormányfő
Háromnapos látogatást tesz Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén-október elején Erdélyben és a Partiumban. A kormányfő Kolozsváron részt vesz a reformációs ünnepségsorozaton, a nagyváradi PKE-n pedig megnyitja az egyetemi tanévet.
Orbán Viktor miniszterelnök részvételével ünnepli meg a reformáció 500. évfordulóját Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK). A kerek évforduló alkalmából szeptember végén ünnepségsorozatot rendeznek a kincses városban, ahol múzeumot és szobrot is felavatnak, a közeli Szászfenesen pedig templomot szentelnek. Kiss Gábor, az egyházkerület sajtóreferense szerdán a Krónikának elmondta, a központi rendezvény keretében szeptember 30-án, szombaton 11 órakor ünnepi istentiszteletet tartanak a Farkas utcai református templomban, ahol a miniszterelnök is jelen lesz. A reformáció kezdete 500. évfordulójának megünneplésén kívül az istentiszteleten hálát is adnak azért, hogy az elmúlt időszakban számos egyházi intézményt sikerült felújítani a kincses városban. „Emellett az esemény szimbolikus jellege miatt is kiemelkedő lesz, hiszen 500 református, evangélikus és unitárius lelkipásztor palástban fog bevonulni a templomba, ahol ugyanennyi gondnok és presbiter is jelen lesz” – tudtuk meg Kiss Gábortól.
Az ünnepség a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán folytatódik, ahol leleplezik Szász Domokos egykori erdélyi református püspök mellszobrát. Ezt követően a teológia mellett, az Apafi kollégium udvarán felavatják a Bocskai tér 14. szám alatti épületben kialakított Erdélyi Református Múzeumot, majd pedig a Protestáns Teológiai Intézet új sportpályáját.
Ugyancsak Orbán Viktor részvételével szentelik fel másnap, október elsején a Kolozsvárral szomszédos Szászfenes új református templomát.
Az elmúlt másfél évtizedben 22 ezer lelkesre duzzadt település (az ország legnagyobb községe) református gyülekezetének eddig nem volt önálló temploma, az istenháza felépítését a magyar állam 160 millió forinttal támogatta.
Magyarország miniszterelnöke lesz a díszvendége a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem október 2-ai tanévnyitójának is. Orbán Viktor beszédet mond a nagyvárad-újvárosi református templomban 11 órakor tartandó istentiszteletet követő ünnepségen, majd részt vesz a PKE Sulyok István utcai új épületének felavatásán. Egyébként a magyar állam által finanszírozott felsőoktatási intézmény tanévnyitóján beszédet mond Pálfi József rektor, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány vezetője és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)2017. szeptember 20.
Álságos kisebbségvédelem? – beszélgetés Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökével –
Az Európai Parlamentben a FUEN elnöke nemrég azt mondta, hogy az Európa több régiójában tapasztalható kisebbségellenes intézkedések és diszkriminatív történések Ukrajnából, Romániából, az Egyesült Királyságból megerősítenek bennünket abban, hogy szükség van a kisebbségvédelmi európai csomagra. Az Európai Uniónak védenie kell közösségeinket, szavatolnia kell a megszerzett jogokat, ezért van szükség arra, hogy minél többen aláírják a Minority SafePack kezdeményezést. Ugyanakkor a Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén konkrét történetekkel szemléltette az uniós szintű kisebbségvédelmi csomag szükségességét.
– Kezdjük tehát az elején. Ha jól tudom, a kezdeményezés terve a 2012-es moszkvai FUEN-kongresszuson született. A kezdeményezők 2013 nyarán nyújtották be az Európai Bizottsághoz a FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági Szervezete által kidolgozott dokumentumot, a bizottság azonban visszautasította azzal, hogy a dokumentumban foglaltak egy része nem tartozik az EB kompetenciájába.
– A polgári kezdeményezés intézménye egy viszonylag új lehetőség arra, hogy az unió állampolgárai befolyásolják az uniós jogalkotási folyamatot. Fontosnak éreztük, hogy az elsők között éljünk ezzel a lehetőséggel, hiszen az európai őshonos kisebbségek helyzetének megfelelő rendezése 50 millió európai polgárt érint közvetlenül. Azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni az erdélyi magyaroknak, miért nincs az rendben, hogy a kisebbségek ügye jelenleg kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik – nap mint nap tapasztaljuk, hogy ez milyen visszaélésekhez, jogfosztásokhoz és jogcsorbításokhoz vezet Romániában, ahol sajnos gyakran a létező törvényes keret sem jelent kellő garanciát a kisebbségi jogok gyakorlásához. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak osztoznia kell ezeken a kompetenciákon a tagállamokkal, és garanciát kell biztosítania a kisebbségek számára, hiszen ők is az EU egyenrangú állampolgárai kell hogy legyenek.
Az európai polgári kezdeményezés intézményének bevezetése végre lehetőséget biztosított arra, hogy lépni tudjunk ebben az ügyben. Egy 11 pontból álló javaslatcsomagot nyújtottunk be az Európai Bizottságnak, amely a Minority SafePack nevet kapta. Az EB azt állította, hatáskörén kívül esik a csomag tartalma, ezért visszautasította ennek bejegyzését.
Az őshonos kisebbségek emberei viszont makacsok, bele kívánnak szólni azokba a dolgokba, amelyek róluk szólnak, felelős európai polgárként maguk kívánják kezdeményezni, hogy az EU a kisebbségvédelem területével is foglalkozzon.
– A kezdeményezők a luxemburgi Európai Törvényszékhez fordultak. A törvényszék helyt adott a Minority SafePack kezdeményezőinek, az Európai Bizottság alelnöke pedig tudomásul vette a döntést, és elfogadta a csomag részleges iktatását. Ami azt is jelentette, hogy elkezdődhet az aláírásgyűjtés.
– Az Európai Törvényszék döntése fordulópontnak számít a Minority SafePack történetében. Emlékezzünk vissza, hogy amikor a kezdeményezők a törvényszékhez fordultak, Románia és Szlovákia is beszállt a perbe az EB oldalán – sőt, Románia a tárgyalásokon is képviseltette magát. Az is jelzi az ügy fontosságát, hogy Kelemen Hunor azért mondott le miniszteri tisztségéről, mert Románia beszállt a perbe az akkor kormányon lévő RMDSZ megkerülésével és tudta nélkül. Szerencsére a román külügy keze sem ér annyira messze, mint azt szeretnék, és a törvényszék nekünk adott igazat, ezzel lépéskényszerbe hozva az Európai Bizottságot. Az Európai Bizottság ezt követően meghívott bennünket egy tárgyalásra, amelyen megállapodást kínált, amelyet elfogadtunk, lényegében az eredeti 11 pontból 9-et elfogadott. Így kezdődhetett el az aláírásgyűjtés, amelyhez kérjük a kisebbségek problémáira nyitott uniós állampolgárok támogatását.
– Egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni, legkevesebb hét EU-s országból…
– A legnagyobb értéke az elmúlt éveknek, amióta a kezdeményezés útjára indult, a kisebbségi közösségek szolidaritása, egymás támogatása, amelyet a FUEN körül sikerült megteremteni. Ez a legnagyobb erőnk az aláírásgyűjtés során is, a sikerhez legalább 1 millió érvényes aláírásra lesz szükség az Európai Unióban, úgy, hogy legalább 7 tagállamnak teljesítenie kell a küszöböt, amelyet az EP-képviselők száma alapján határoznak meg. Így például Németországban 72000, Romániában 24000, Magyarországon 15750, Szlovákiában 9750 aláírásra van szükség ahhoz, hogy az adott ország beszámítson a hét közé. Nyilván, a cél nem csupán a küszöb elérése, hanem az aláírások számának teljesítése, így például Romániában 250 ezer aláírás összegyűjtését tűztük ki közösen az RMDSZ-szel.
Az egy év valójában ennél jóval kevesebb, hiszen egy ilyen méretű, az EU összes tagállamát érintő kampányra fel is kell készülni. Az online aláírásgyűjtés már elindult a minority-safepack.eu és a jogaink.eu oldalakon, de nyilván emellett a papíralapú aláírásgyűjtés is folyik, Európa számos kisebbségi vagy kisebbségek által nagy számban lakott régiójában lesznek nagyszabású aláírásgyűjtési kampányok. Erdélyben a Kolozsvári Magyar Napokon és a Vásárhelyi Forgatagon is külön standokkal volt jelen az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack kampány, de ettől a héttől már házról házra járnak az RMDSZ önkéntesei aláírásokat gyűjteni.
Szlovákiában szintén beindult az aláírásgyűjtés, a napokban személyesen egyeztettem a horvátországi és szlovéniai tagszervezeteinkkel is, és hamarosan bekapcsolódik a többi partnerszervezetünk is. Magyarországon nemsokára szintén indul majd az országos aláírásgyűjtés. A FUEN a nemzeti kisebbségek legnagyobb európai ernyőszervezete, mintegy 90 tagszervezettel, elsősorban az ő feladatuk az aláírások összegyűjtése, mi pedig a kampány koordinálását, a központi üzeneteket, az arculati elemeket, illetve a jó gyakorlatok megosztását és a helyi kampánycsapatok felkészítését vállaljuk. Fontos, hogy Németország, Dánia és természetesen Magyarország is támogatja az ügyünket.
– Mikor jár le az aláírásgyűjtés határideje?
– Az aláírásokat 2018. április elejéig kell összegyűjteni, reményeink szerint azonban az egymillió aláírás már ennél jóval korábban össze fog gyűlni.
– Mi történik utána?
– Ez részben rajtunk is múlik. Nemcsak az aláírások összegyűjtése a feladatunk, hanem minél több döntéshozó támogatásának a megszerzése is. Tisztában vagyunk azzal, hogy nyomást kell gyakorolnunk az uniós döntéshozatalra, nem véletlen, hogy a kampánnyal párhuzamosan folyamatosan gőzerővel zajlik a lobbitevékenységünk is. Az elmúlt héten Strasbourgban, az Európai Parlamentben ismertettük a polgári kezdeményezést, októberben pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén lesz téma a Minority SafePack. Biztató számunkra, hogy maga Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is támogatja kezdeményezésünket, illetve Németország és Magyarország stabil partnereink. De ennél is többre van szükség ahhoz, hogy amikor az egymillió aláírás az Európai Bizottság asztalára kerül, akkor ne próbálják azt egy fiókba süllyeszteni, hanem induljon be a jogalkotási folyamat, és szülessen meg az a keret, amely biztosítani tudja a kisebbségek számára azt, hogy igazán otthon érezhessék magukat szülőföldjükön. Azt is tervezzük, hogy az aláírásokkal együtt a jogi aktusok tervezetét is asztalra tesszük Brüsszelben.
– Mint várható volt, az ügy támadások kereszttüzébe került: Románia és Szlovákia szerint a kezdeményezés célja az EU meggyőzése arról, hogy helyt adjon az autonómiatörekvéseknek.
– Románia mindent megpróbál megtenni a Minority SafePack megakadályozásáért, mind külföldön, mind belföldön megpróbál keresztbe tenni, ahol lehet. Az autonómiatörekvésekkel való „rémisztgetés” egy erőtlen kísérlet arra, hogy a román közvéleményt ellenünk fordítsák.
– Egyes „szakértők” szerint egy ilyen döntés kinyitná Pandóra szelencéjét, és mélyen sértené például Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Görögország és főleg Románia „alapvető alkotmányos érdekeit”.
– A Minority SafePack a kisebbségvédelemben előremutató intézkedéseket tartalmaz. Arról szól, hogy az EU-nak védenie és népszerűsítenie kellene az őshonos nemzeti közösségeket, a regionális nyelveket, az általuk közvetített kulturális és nyelvi sokszínűséget. Ez a tervezet nem kíván elvenni semmit a többség jogaiból, nem az államnyelvek ellen született. Számos kisebbség példája bizonyítja, hogy Európában – már csupán Erdélyben hosszú lenne a jogsértések listája – nem minden tagállam becsüli meg a kisebbségeit és nem dolgoz ki számukra megfelelő jogvédelmi keretet. A mi kezdeményezésünk ezen kíván fordítani.
– A nyáron, minden korábbi ígérete ellenére, bíróságon támadta meg Románia kormánya a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozatot – a keresetet még Sorin Grindeanu volt miniszterelnök írta alá. Ezt EU hivatalos közlönye is közzétette. A kormány azt kérte a bíróságtól, nyilvánítsa semmissé az Európai Bizottságnak a Minority SafePack bejegyzésére vonatkozó március 29-ei határozatát. Érvelésük szerint a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányul.
– A támadás egyértelműen az erdélyi magyar közösség ellen irányul, az utóbbi időszak magyarellenes hangulatának folytatása. 2018-ban, amikor a nacionalista hangulat vélhetően tovább erősödik, ennek a kezdeményezésnek a sikere Románia kudarca lenne. Románia külügyminisztériuma többször egyértelműen tudtunkra adta: nem áll érdekében, hogy ez a kezdeményezés sikerrel járjon. Azáltal, hogy most a törvényszéken is megtámadta a kezdeményezést, Románia elismeri, hogy reális esélye van a sikernek. Ezért minden eszközt megpróbál bevetni, jóformán érvek nélkül is megpróbál minden módszerrel keresztbe tenni nekünk. De ezzel is csak azt bizonyítja, hogy álságos a kisebbségvédelme: ha Romániában valóban példaértékűen rendezve lenne a kisebbségek helyzete, az égvilágon semmi félnivalójuk nem kellene legyen a Minority SafePacktől, sőt, tovább megyek, Románia az élére állna egy európai keretbe illesztett, a kisebbségeket értékként védelmező kezdeményezésnek.
– Ez a lépés befolyásolhatja-e, hátráltathatja-e az aláírásgyűjtési akciót? Mert mindent jelent, csak éppen nem a párbeszédre való nyitottságot, sem azt, hogy európai módon kívánná rendezni a többség-kisebbség viszonyát.
– Maga a per nem befolyásolja az aláírásgyűjtést. Az EU törvényszékén körülbelül két év alatt születhet döntés, az ítélethirdetés tehát a Minority SafePackre vonatkozóan okafogyottá válik, sőt, remélhetőleg addig már a jogalkotás folyamatában is előbbre tartunk.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)2017. szeptember 22.
„Karnyújtásnyira az emberektől” – magyar ügyintéző iroda nyílt Kolozsvár szívében
Iroda nyílt Kolozsvár szívében, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2. szám alatt, ahol anyanyelvükön fordulhatnak a város lakói az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány munkatársaihoz. Az önkormányzati és városgazdálkodási problémák mellett a magyarországi országgyűlési választáshoz szükséges regisztráció ügyében is segítséget kaphatnak a kolozsvári magyarok a hét öt napján.
A pénteki megnyitón Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, közös teret álmodtak meg, amelyben mind otthon érezhetik magukat. „A lényeg, hogy karnyújtásnyira legyünk a kolozsvári emberek számára” – fogalmazott a volt alpolgármester.
Önkormányzati ügyekben, közösségi kérdésekben fontos, hogy közel legyenek a döntéshozók azokhoz, akiktől a megbízást kapták. Egy ilyen időszakban, amikor nagy kihívások előtt állunk, ez különösen hangsúllyal bír – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A következő években három erős tényezőtől függ a sorsunk: az érdekérvényességi képességeinktől, a magyarországi választások eredményeitől és az EU-s reformoktól, amelyek az őshonos kisebbségek védelmét kellene garantálják a Minority SafePacket elfogadva – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ elnöke elmondta azt is, a magyarországi választásokhoz szükséges regisztrációban szintén segíteni fognak a munkatársak. "Nekünk az a fontos, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amelyik bebizonyította, hogy a határon túli magyarok érdekeit képviseli. A magyar kormányzó pártokban partnerre leltünk és ezt kívánjuk megtartani. A barátok egymásra számítanak: mi is segítséget kaptunk és segítsége nyújtunk” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy olyan buta provokációkra lehet még számítani, mint amilyen a miccs-botrány volt, de erős reményre ad okot az, hogy a román részről is sokan képviselték a józanságot az ügy megítélésében.
Nagy Zoltán, az Eurotrans Alapítvány elnöke elmondta, két éve kezdték el a honosítási munkát, Erdélyben húsz irodát működtetve, Erdélyen kívül hármat az országban, összesen nyolcvan munkatárssal. 2015 szeptembertől kezdték el a vidéki kiszállásokat, mert az elmúlt időben megcsappant az érdeklődők száma. Ezen a héten december 18-ig tartó door to door kampányt is indítottak a regisztrációval kapcsolatos információnyújtásért és a Minority SafePack aláírásgyűjtéséért.
Az iroda eggel 9 és délután 6 között tart nyitva. Az RMDSZ és az alapítvány munkatársai mellett az önkormányzati képviselők fogadóóráira is itt lehet ellátogatni. maszol.ro2017. szeptember 22.
Kelemen Hunor: sürgősségi kormányrendelettel kell újraalapítani a katolikus gimnáziumot
Sürgősségi kormányrendelettel kellene újralapítani a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot Kelemen Hunor szerint. Az RMDSZ elnöke többek között erről beszélt a Maszolnak adott interjúban, amelyben a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatot bővítő módosításai elfogadásának esélyeiről, a centenáriumról tett kijelentéseinek visszhangjáról és a román-magyar párbeszéd lehetőségeiről is kérdeztük.
- A bukaresti parlament szerdán nyilatkozatban ítélte el az ukrán oktatási törvényt. Az egyöntetűen megszavazott állásfoglalásban felszólítják Kijevet, hogy az oktatási törvényt igazítsa a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásaihoz. De hát amint az RMDSZ árnyékjelentéseiből kiderül, Románia sem tartja be maradéktalanul ezeket az egyezményeket. Nincs itt ellentmondás?
- A chartával kapcsolatosan érdemes néhány dolgot egészen pontosan látni, mert másképpen nem lehet megérteni a történetet. Ez egy menü jellegű dokumentum, és a tagállamoknak a ratifikáláskor válogathatnak, hogy mi vállalnak el. Mindenik esetnél van három alpont, fokozat, és ha a tagállam a gyengébb fokozatot választja, akkor az egy teljesen más kötelezettséget jelent a részéről, mint azok esetében, akik az erősebb fokozatú megoldást fogadják el. Romániában egy olyan pillanatban sikerült ratifikálni a chartát, amikor a politikai osztály nagy többsége elfogadta az erősebb változatokat, és a menüből nagyon sokat választott. Ukrajna ehhez képest egy gyengébb fokozatot ratifikált, és csak ezt lehet számon kérni rajta. Persze, amit Ukrajna ratifikált, az még mindig megakadályozná egy ilyen, nyelvi jogokat korlátozó oktatási törvénynek az elfogadását, ha betartaná az egyezményt. De fontos ez, mert amikor én Románián számon kérem a nyelvi chartának az alkalmazását, akkor egészen mást kérek számon, mint Ukrajna esetében.
A parlamentben szerdán elfogadott dokumentumot több szempontból is fontosnak tartom. Az egyik szempont nyilván az, hogy megszületett, és fontos, hogy Románia is részt vegyen ebben az állásfoglalási hullámban, ami térségben elindult, mert jelentős román kisebbség él ott. Ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy Románia szembesüljön a saját kettős beszédével. Ezt mi a parlamentben is a szerdai hozzászólásunkban világossá tettük: gyakorlatilag ők most azzal találkoztak a saját nemzettársaik, az Ukrajnában, Bukovinában élő románok esetében, mint amit mi sokszor számon kérünk rajtuk a nyelvi jogokat illetően. Akkor hiteles egy állam ilyen szempontból is, ha nem használ kettős mércét, amikor a saját területén élő, és amikor a más ország területén élő kisebbségekről van szó. És talán ez egy jó alkalom arra, hogy a román politikusoknak egy része ezen elgondolkodjon. Nem hiszem azt, hogy most ettől hirtelen mindenki megvilágosodik és abbahagyja a kettős beszédet, de biztos lesznek olyanok, akik elgondolkodnak.
. Lát esélyt erre az önvizsgálatra a román politikai osztály részéről?
- Nem azt mondom, hogy látok esélyt, de ez egy jó alkalom, hogy legalább azok, akik nem elvakultan magyarellenesek és nem zsigeri gyűlölet mozgatja őket a kisebbségek ellen, elgondolkozzanak azon, hogy íme: van egy olyan helyzet, amikor nekik is a román kisebbségekkel kapcsolatosan erősebb álláspontot kell képviselni. Persze, jó lenne, ha Románia erőteljesebb nemzetpolitikát érvényesítene akár az ukrajnai, akár a szerbiai, Timok-völgyi román közösség felé. A Timoc-völgyi románokkal beszéltem, jártam a közösségükben, és az ukrajnai románok képviselőivel is talákoztam évekkel ezelőtt. Elmondták: gyakran úgy érzik, hogy őket a román állam leírta, a román politika nem foglalkozik velük. Néha küldenek egy-egy tankönyvcsomagot, bizonyos értelemben ilyen szempontból apróságnak tekinthető nyelvkönyveket, és ezzel ők letudják a problémát. Ezt ezek a román közösségek nem tartják kielégítőnek. Az ukrajnai fejlemények miatt elképzelhető, hogy ezt a román álláspontot fölülvizsgálják.
Az is fontos, hogy Németh Zsolt kezdeményezésére a román delegáció vezetője is elfogadta, hogy az Európai Tanács közgyűlésén együtt lépjenek föl az októberi ülésszakon, és együtt fogalmazzanak meg álláspontot, együtt kérjenek vitát az ukrajnai oktatási törvényről. Szóval, ha nehezen is, de van egy olyan téma, és pontosan a kisebbségvédelem, ahol a román és a magyar kormány, vagy a román és a magyar politika, parlament, közgyűlési képviselők együtt tudnak föllépni. Ez fontos, mert ebben a pillanatban a román-magyar viszony azért sok sebből vérzik, és ha kisebbségpolitikában együtt lépnek föl, akkor minden bizonyára a bizalmatlanságokból is le lehet valamennyit dolgozni.
- Az ukrán oktatási törvény már foglalkoztatta a romániai döntéshozókat, amikor Liviu Dragnea PSD-elnök kijelentette, hogy túl korainak tartja az anyanyelv-használati küszöb csökkentését a közigazgatásban. Az RMDSZ törvényhozási prioritásainak listáján az elsők közt szerepelt ez a jogszabály-módosítás. Ezek szerint kénytelen lesz a szövetség lemondani róla?
- Nem mondunk le róla, ez egy rosszul feltett kérdés. Ha valaki azt hiszi, hogy ha egy román politikus nyilatkozik valamit, akkor lemondunk a törvénykezdeményezéseinkről, törekvéseinkről, akkor szerintem leegyszerűsíti, lebutítja, és teljes mértékben kontextustól függetlené próbálja tenni ezt a kérdést. A kontextushoz tartozik, hogy miért nyilatkozta ezt Liviu Dragnea, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, hogy mi volt júliusban. Az is benne van a képben, hogy miért lett ez hirtelen aktuális, ki pörgette föl teljesen értelmetlen, manipulatív szándékkal ezt témát a múlt héten. A Nemzeti Liberális Párt, mert a közigazgatási bizottságban erről a törvénytervezetről nem is beszélt senki, de bejelentette az egyik képviselőjük, a frakcióvezető, hogy éhségsztrájkba kezd. Ezen most már az egész ország röhög, mert az éhségsztrájk az ebédtől az uzsonnáig tartott, de akkor mindenki rászállt a témára, mintha már a PSD engedményt tett volna az RMDSZ-nek. Ezt azért tette a PNL, hogy a PSD-t tudják reakcióra késztetni, holott még el sem kezdődött a vita a közigazgatási bizottságban. Az igaz, hogy a munkaügyi bizottságban elfogadták a javaslatunkat, és azt mondják, hogy a testület elfogadta az anyanyelv-használati küszöb lecsökkentését 10 százalékra. Holott júniusban megbeszéltük, hogy 15 százalékos lesz a kompromisszum, június óta pedig nem volt semmiféle tárgyalás erről a kormánypártokkal. Tárgyalás azonban lesz, mert a közigazgatási bizottság ülése előtt le kell ülnünk és meg kell néznünk, hogy erről mit gondol a PSD.
Másrészt pedig azt is látni kell, hogy a parlamentben a kormánypártokon kívül más partner ebben a pillanatban nincs, akivel a törvénytervezeteinkről egyáltalán beszélni lehet. Ha tehát a parlamentben mi a 30 szavazatunk mellé még akarunk negyven akárhány százalékos támogatottságot, valakivel fog kelleni beszélni. Én mindig azt kérdezem azoktól, aki pontosan ismerik, látják, hogy mi van a parlamentben: mit javasolnak nekünk, kivel tárgyaljunk? Ha van egy jó javaslat, én szívesen elfogadom. Ha engem meg tud győzni valaki, hogy Traian Băsescuval vagy Ludovic Orbannal tárgyaljunk azok után, amit mondtak az RMDSZ-ről, én nagyon szívesen tárgyalok velük. Nincsen semmiféle problémám azzal, hogy a román politikában azzal tárgyaljunk, aki a parlamentbe bejutott és megbízatást kapott.
Tehát nem volt tárgyalás a törvénytervezetről a kormánypártokkal, és nem mondtunk le róla. Nem tudom, hogy a PSD-ALDE-nak mi lesz az álláspontja, amikor leülünk erről tárgyalni, és nem gondolom, hogy ma ebben a kérdésben ki lehet mondani a végszót. Egy valamit viszont gondolok erről: most a képviselőháznak első házként el kellene fogadnia egy olyan kompromisszumos megoldást, amelyet mi is jónak tartunk, a román többség is elfogad a parlamentben. És ezt a román társadalom előtt is úgy lehet felmutatni, hogy nem veszítenek, a félelmeiket nem támasztja alá. És abban bárkinek igaza van, mindegy, hogy Klaus Johannis vagy Liviu Dragnea mondja: meg kell próbálni meggyőzni a román társadalomnak a jelentős részét, hogy az elvárásaink iránt nyitott legyen, ne legyen elzárkózó. Ha az ősz folyamán sikerül a képviselőházban egy kompromisszumos jó megoldást elfogadni, akkor még mindig át fog menni a törvény a döntő házhoz, a szenátushoz. Nem vagyok biztos abban, hogy a mostani hangulatban, 2018-ban ezt át lehet vinni. De nincsen baj, mert egyrészt ott nincs hallgatólagos elfogadási határidő, nem szorít a cipő. Másrészt a román politikának 2018-ban kellene egy gesztust tennie, és azt mondania, hogy a nyelvhasználati jogokat bővítem. Ebből nem veszít semmit Románia, erősebb lesz a román társadalom, nő a kohézió, a bizalom, és éppen a századik évfordulón. Ha román politikus lennék, így gondolkodnék, és így érvelnék a román társadalom felé. Ezt javasoltam nekik is: ez lenne a centenárium esztendejében az a gesztus, amit szerintem minden további nélkül a román politika megtehetne. Hogy hogyan fognak dönteni, nem tudom, de engem rettenetesen dühít az, és nem csak engem, hogy bármi történjen ebben az országban, bárki van kormányon, az ellenzék a magyar kártyával veri a kormányoldalnak a fejét. Amikor a PSD volt ellenzékben, akkor a Demokrata Pártnak verték a fejét a MOGYE-vel, most a PSD van kormányon, a liberálisok ellenzékben, és most ők azok, akik a magyar nyelvhasználati jogokkal verik a PSD fejét. Tehát, a legnagyobb probléma az, hogy gyakorlatilag a magyar kártyát, a magyarellenességet, a szélsőséges nacionalizmust és a nem jó értelemben vett patriotizmust használják a belpolitikai harcokban. Nem arról beszélnek, hogy mi legyen az infrastruktúrával, mi legyen a gazdasággal, mi legyen a szociális ellátórendszerrel, mi legyen a egészségüggyel. Erről nekik nincsenek elképzeléseik, egyetlen gondolatuk van, hogy a mikrofontól elüvöltsék, hogy most a PSD-ALDE a hazaáruló, s eladta Erdélyt.
- A katolikus gimnázium diákjainak helyzetét ideiglenesen sikerült kormányzati beavatkozással megoldani. Miért nem lehetett ezt a lépést korábban, már a nyár folyamán megtenni?
- Én nem tartom pozitívnak azt, ami történt. Olyan félelme ugyanis senkinek nem volt, hogy nem fognak valahova iskolába járni a gyerekek a tanévkezdéskor. Azért tartom ezt ideiglenes állapotnak, mert senki nem szűntette meg törvényesen az iskolát, erről bírósági ítélet nem született. A legnagyobb probléma, hogy mégis elfogadta a tanfelügyelőség, tanügyminisztérium, hogy ennek az iskolának nincs jogi személyisége.
- Korábban azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ mielőbb kezdeményezni fogja a katolikus gimnázium újraalapítását. Megvárják, hogy előbb lezáruljanak az iskola jelenlegi peres ügyei?
- A jogászok véleménye megoszlik ebben a kérdésben. Van, aki azt mondja, hogy meg kell várni a végleges bírósági döntést, én meg azt mondom, hogy nem kell megvárni, illetve azokkal a jogászokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy nem kell megvárni. Emellett szól több érv. Az egyik az, hogy ezt az iskolát nem szűntette meg még senki jogilag, a másik érv az, hogy ebben a pillanatban ennek az iskolának nincs jogi személyisége. Ilyen körülmények között minden további nélkül el lehet indítani egy iskolaalapítást, más névvel, természetesen, a következő tanévtől. Azt készséggel elismerem, hogy a 2017-2018-as tanévet nem lehet ilyen értelemben újraírni, de a 2018-2019-es tanévtől működhet jogi személyiséggel más néven, a katolikus gimnázium. A dilemma csak az, hogy ezt hogyan érjük el. Én a durvább, a fapadosabb megoldást javasoltam és javaslom a kormánynak, nem a mostani, egyszerűbbnek tűnő megoldást. Az egyszerűnek tűnő megoldás az, amit a törvény lehetővé tesz, és egyszer már belebukott ez az egész történet: önkormányzati határozat, utána tanfelügyelőségi engedély, akkreditálás, és február 25-ig, amíg az iskolahálózatot be kell jelenteni, ezt az egész procedúrát végig lehetne járni. Ez lenne a jelenlegi törvény szerinti logikus, értelmes, decentralizáció jegyében a követhető út. A marosvásárhelyi önkormányzatban ma a többséget tudjuk biztosítani az iskola létrehozásáról szóló határozat elfogadásához, ezt a nyáron elfogadott 3-4 határozattal bizonyítottuk. Jogilag is meg tudjuk pontosan indokolni, föl tudjuk építeni, hogy hogyan kell kinéznie egy ilyen önkormányzati határozatunk. A tapasztalatunk azonban az, hogy mivel ezeket a határozatokat meg lehet támadni, meg is fogják támadni a közigazgatási bíróságon, mert mindig akad olyan Dan Tănasă típusú „őrűlt”, aki ezt megtegye. Ha pedig megtámadják, akkor a bíróság felfüggeszti, és kicsúszunk a határidőkből.
Ezért azt mondtam, hogy egy durvább megoldást kellene átgondolni jogi szempontból, mert politikailag én meg tudom érvelni. Ez egy sürgősségi kormányrendelet lenne, amit nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon. Ehhez nyilván a tanügyi törvényt is kell módosítani: lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a kormány hozzon létre tanintézményt. Volt már erre precedens: a Spiru Haret egyetem helyzetének rendezését is sürgősségi rendelettel oldotta meg a kormány. Tudom, hogy nem ez a legelegánsabb megoldás, de a közigazgatási bíróságon mindent megtámadnak, és nagyon sokszor veszítünk. Ha pedig nyerünk, akkor már késő, mert kiléptünk a határidőkből. Ezért szerintem ebben a helyzetben, tapasztalataink birtokában, politikailag teljességgel indokolt eszköz a sürgősségi rendelet. A közösség, az egyház a kormánytól várja a megoldást ebben az ügyben. Amúgy erre sok idő nincsen. Az iskolahálózatot a következő tanévre február 25-ig el kell fogadni, és addig jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt kell létrehozni. Ha azt várjuk, hogy a jelenlegi peres ügyek lezáruljanak, és csak utána fogunk neki az iskolaalapításnak, az igazságszolgáltatás ütemét ismerve attól tartok, hogy ez akár 2019-ig is elhúzódhat. Másrészt a mostani helyzetet csak ideiglenes, és nagyon gyenge megoldásnak tartom. Ebben az értelemben teljesen jogos a katolikus Státusnak az a döntése, hogy felbontja a szerződést az önkormányzattal az Unirea Főgimnázium befogadásáról.
- A katolikus gimnázium helyzetét összekapcsolva azzal, hogy a munkaügyi szakbizottság kedvezően véleményezte a közigazgatási törvény módosítását, elindultak sajtóspekulációk arról, hogy kormányra készül az RMDSZ. Ezt hogy kommentálja?
- Épületes marhaság ez a spekuláció. Elnézést, ha valakit ezzel a reakciómmal valakit megbántottam, de szó nincs ilyesmiről.
- Egy sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy nem csak az ellenzék, hanem a „mély állam” is érdekelt az RMDSZ elszigetelésében. Nem képzelhető el, hogy a deep state-nek köze van a magyar közösség megbélyegzésére tett kísérletnek, az óriási sajtóvisszhangú „kauflandos videónak”?
- Ez a videó egy buta, primitív provokáció volt. Én azért ennél többre tartom képesnek a deep state-et és azokat az intézményeket, amelyek ilyesmire tehetnek kísérletet.
- Valós román-magyar párbeszéddel bizonyára elejét lehetne venni ezeknek a provokációknak. De a jelek szerint ez a dialógus még a román értelmiségi elittel is nehézségekbe ütközik. Gondolok itt a BBTE rektorának az állásfoglalásaira, illetve az Andrei Pleșuval lefolytatott vitájára a centenáriumról elhangzott kijelentéseiről. Mi az ön szempontjából a tanulsága a román filozófussal folytatott vitának?
- Sok bírálat ért a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseim miatt, egyikre sem válaszoltam, csak Andrei Pleșura reagáltam. Nagyon kevés embert figyelt fel arra, ami a mondandóm egyik lényege az interjúban, illetve az interjú megjelenése után a Pleșuval folytatott vitában mondtam. Talán Marius Diaconescu volt az egyetlen, aki azt mondta: „Oké, megöltük, felnégyeltük, kiutasítottuk az országból, elvettük az állampolgárságát, kinyírtuk Kelemen Hunort. De még van valami, amiről még nem beszéltünk, és ami fölött szándékosan vagy véletlenül átsiklottunk. Kelemen egy adott pillanatban azt mondja, hogy párbeszédre van szükség a román és a magyar társadalom között. 2018 után 2019 jön, a centenárium éve után ugyanis nem ér véget a világ: van-e közös jövő? Kelemen párbeszédre hívja a román társadalmat, és mi nem válaszolunk erre. Készek vagyunk mi párbeszédet folytatni a magyarokkal? Van, aki a román társadalom részéről párbeszédet folytasson? Miért nem fogjuk szaván, lássuk, a magyarok készen állnak-e párbeszédre, vagy ezt Kelemen csak úgy bedobta a köztudatba?”
Azt gondolom, hogy túl a nacionalista hisztérián, és túl azon, hogy durva karaktergyilkossággal végigsepertek rajtam és az RMDSZ-en 5-6 héten keresztül, ezt a részét a mondandómnak nem akarták érteni vagy nem vették figyelembe. Ha van néhány ember, aki odafigyel erre, akkor azt hiszem, hogy van egy jó alkalom a párbeszédre. Ugyanis én arra is fel akartam hívni a figyelmet, hogy nincs érdemi dialógus a többség és kisebbség között. Andrei Pleșu érezte ezt, csak kicsit másként közelített hozzá.
Az nem igaz, hogy nem kezdeményeztünk párbeszédet: csak mi kezdeményeztünk. Az autonómiatervezettel például elértük az ingerküszöböt: román egyetemek például bekapcsolódtak az erről szóló vitába, utána azonban ez leült. Később még egy-két témával elértük az ingerküszöböt, de az nem korrekt, hogy mi csak ilyen dolgokkal érjük el az ingerküszöböt, utána egy pár napig akarnak beszélni, utána meg elsikkad a téma, és kapjuk a pofokat. Azt hiszem, ez egy olyan időszak, amikor lehet, hogy provokatív módon, de talán el lehet jutni oda, hogy leüljünk, s elmondjuk egymásnak, hogy mi fáj, beszéljünk a kölcsönös félelmekről. Nem azt mondom, hogy ez holnap, holnapután meg fog történni, de szándékomban áll továbbra is arra biztatni őket, hogy ezt ne spóroljuk meg, ne kíméljük egymást ettől a dialógustól.
Cseke Péter Tamás / maszol.ro2017. szeptember 22.
Tudose személyesen tájékoztatta Jakubinyi érseket, hogy nem foglalkoznak az iskolakérdéssel
Nem akarja azt a látszatot kelteni a román kormány, hogy nyomást gyakorolhat rá Budapest, így egyelőre nem akar lépéseket tenni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének megoldásáért, mondta a Krónikának Potyó Ferenc érseki helynök.
A román kormány jelen pillanatban nem akar lépni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének rendezése érdekében, nehogy azt a látszatot keltse, hogy a magyar kormány nyomására cselekszenek. Mindezt Mihai Tudose miniszterelnök egy személyes telefonbeszélgetés keretében hozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tudomására – mondta el csütörtökön a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynökét azt követően kerestük meg, hogy a Romániai Püspöki Konferencia őszi üléséről kiadott közleményben nem szerepelt a vásárhelyi iskola ügye, és arra voltunk kíváncsiak, hogy szerepelt-e kérdés a szeptember 18–20. között Jászvásáron lezajlott találkozó napirendjén.
Potyó Ferenc elmondta, most nem volt mit tárgyalni érdemben az iskolaügyről, és emlékeztetett, hogy korábban a püspöki konferencia állásfoglalásban vállalt szolidaritást a gimnáziummal.
A szerdai nap pikantériájának nevezte ugyanakkor az általános helynök, hogy miután találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, Mihai Tudose miniszterelnök felhívta Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket, a beszélgetés során pedig kijelentette: a román kormány jelenleg semmit nem akar tenni iskolaügyben, nehogy úgy tűnjön, hogy a magyar kormány nyomására cselekszik.
Mint ismeretes, Budapest több ízben is nyíltan kiállt a katolikus gimnázium mellett, a magyar kormány éppen a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt emelt vétót Romániának az OECD-hez való csatlakozása ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán – miután New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka keretében román kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt – az MTI hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: „a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”.
Mint mondta, Románia esetében azért is „csalódást keltő” a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert „a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos.
Demokrácia és valóság
Potyó Ferenc általános helynök ismételten kiemelte, hogy egy demokratikus államban nem így kellene eljárni, hiszen Románia alkotmánya lehetővé teszi a felekezeti iskolák működtetését.
Létezik ugyan egy adminisztratív hiányosság, de Potyó – Călin Popescu Tăriceanut, a szenátus elnökét idézve – újfent leszögezte, a történetben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) nem lenne semmi keresnivalója.
A pápai prelátus beszélt arról is, hogy miután a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem tartotta be az iskolaépületek bérlésére vonatkozó, 2014-ben kötött szerződést, az jogilag érvényét veszítette, a városházának pedig egy hónap áll a rendelkezésére a helyzet rendezésére. Krónika (Kolozsvár)2017. szeptember 23.
Közelebb hozzák a döntéshozókat a kolozsvári magyarokhoz
Anyanyelvükön kérhetnek és kaphatnak ezentúl tanácsot és segítséget önkormányzati ügyekben, városgazdálkodási és közösségi kérdésekben a kolozsvári magyarok a ma délelőtt megnyitott ügyintéző irodában. Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány által megálmodott közösségi tér az egyik Státus-palotában, a Szentegyház utca 2. szám alatt lelt otthonra. A munkatársak aláírásokat gyűjtenek majd a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, konkrét segítséget nyújtanak a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokat megelőző regisztrációban, de az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolításában is. Az elkövetkező időszakban az erdélyi magyarok helyzetét érdekérvényesítési képességeik, a Minority SafePack sorsa és a magyarországi választások eredményei határozzák meg – hangsúlyozta a megnyitón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Horváth Anna, a szövetség kolozsvári szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a lényeg az, hogy biztos pontként „karnyújtásnyira legyünk a magyar emberektől.”
„Azt szeretném, hogy ez a Szentegyház utca 2. szám alatti iroda biztos pont legyen a kolozsvári magyarok életében” – hangsúlyozta a kolozsvári magyar ügyintéző iroda megnyitóján Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Mint mondta, amikor az Eurotrans Alapítvány és az RMDSZ kolozsvári szervezete a közösségi tér létrehozását eltervezte, szempontnak tekintette, hogy „karnyújtásnyira legyenek” az emberektől. Emlékeztetett, a tavalyi választási kampányban a tanácsosjelöltek az ígérték, „szoros kapcsolatban” maradnak a kolozsváriakkal, ezt a célt is szolgálná ez az iroda. Ennek megfelelően az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői rögzített időpontokban fogadóórákat tartanak majd itt, illetve tematikus rendezvényeket is szerveznek majd, amelyekre olyan szakértőket hívnak meg, akik specifikus kérdéskörökben, például a belvárosi homlokzatfelújítások kapcsán tanácsokkal, javaslatokkal szolgálhatnak.
Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban különös hangsúllyal bír az, hogy az önkormányzati döntéshozók közel legyenek azokhoz, akiktől a megbízást kapták – emelte ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Úgy vélte, a személyes találkozásokat semmivel sem lehet pótolni, az ügyintéző iroda pedig közelebb hozza az embereket az RMDSZ-hez is. Az elkövetkező éveken a romániai magyarok érdekérvényesítési képességét jelentős mértékben meghatározza majd a magyarországi választások kimenetele, az Európai Unió reformja, amelynek során növelniük kell a befolyásukat az őshonos kisebbségeknek is, hogy jogaik védelme uniós feladat is legyen – fejtette ki. Kelemen szerint „rossz üzenet” az, hogy Románia megtámadta az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottságot a Minority SafePack bejegyzése miatt. „Azt mutatja, az ország fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön a nemzetállami hatáskörből” – állapította meg. Az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett, európai kisebbségügyi javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére is. „Én optimista vagyok, már nyertünk pert a SafePack kapcsán az uniós bíróságon, ezt is meg fogjuk nyerni, az egymillió aláírás pedig össze fog gyűlni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Említést tett arról, hogy 2018-ban, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumi évében a romániai magyar közösség „erős és buta” provokációkra számíthat, erre utal a legutóbbi, székelyudvarhelyi magyarellenes hisztériakeltési kísérlet is. Mindamellett reményre ad okot, hogy a román társadalomban a józanságot képviselő hangok is megszólaltak, ezekre a továbbiakban oda kell figyelni – állapította meg. Meggyőződéssel jelentette ki, hogy a szövetségnek a feszültségek közepette is „egyenesen kell beszélnie”, az erdélyi magyarok elvárásait pontosan megfogalmaznia. Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek le kell fordítania az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban leírt ígéreteket a 21. század jogi nyelvezetére, el kell mondania, hogy az elmúlt évszázadban milyen értékeket adtak hozzá a romániai magyarok a társadalomhoz, hogyan járultak hozzá a modern Románia kialakulásához, és nem fogadják el, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljék őket.
Szót ejtett az RMDSZ elnöke arról is, hogy az elmúlt években partnerre lelt a Magyarországon kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetségben, és ezt a partnerséget erősíteni szeretnék a továbbiakban is. „Az az érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bebizonyította, nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban egyaránt fontos helyet foglalnak el az erdélyi magyarok” – hangsúlyozta. Ennek megfelelően, a most megnyitott iroda munkatársai segítséggel szolgálnak a magyarországi választásokat megelőző regisztráció lebonyolításában is. Jó munkát kívánt a munkatársaknak, azt, hogy ebben a közösségi térben mindig megértést és nyitottságot tapasztaljanak a magyar emberek.
Az Eurotrans Alapítvány elnöke, Nagy Zoltán beszámolt arról, hogy a magyar állammal kötött együttműködési szerződés alapján két éve kezdték el az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolításával kapcsolatos munkát: Erdélyben húsz irodát működtetnek, Erdélyen kívül hármat, Bákóban, Bukarestben és Galacon, összesen nyolcvan munkatárssal. Mivel azt tapasztalták, hogy a kezdeti érdeklődést követően megcsappant a honosítottak száma, a munkatársak 2015 szeptemberétől vidéki kiszállásokra is járnak. Mindmáig 3200 ilyen kiszállás volt, illetve 640 konzuli napot szerveztek, 40 ezer ember honosításához járultak hozzá az elmúlt két év alatt. Rövidesen elindul a háromhónapos door to doorkampány is a regisztrációval kapcsolatos információnyújtás érdekében és a Minority SafePack aláírásgyűjtéséért.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 23.
Kelemen Hunor: Érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely számára fontosak az erdélyi magyarok
A romániai magyarságnak az az érdeke, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bizonyította: nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban fontos teret foglalnak el az erdélyi magyarok – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Az RMDSZ elnöke pénteken Kolozsváron beszélt erről azon az eseményen, amelyen magyar nyelvű ügyintéző irodát nyitottak a kincses város Főterén. Kijelentette: az RMDSZ partnerre lelt a Fidesz–KDNP-ben, és tovább szeretnék erősíteni ezt a partnerséget. Az eseményről az RMDSZ tájékoztató hírlevele számolt be. Az RMDSZ elnöke rámutatott: régi álma és vágya volt a szövetségnek, hogy Kolozsvár belvárosában is legyen egy olyan hely, ahova betérhetnek ügyeiket intézni a magyar emberek. Az RMDSZ kolozsvári szervezete és az Eurotrans Alapítvány új közösségi terében segítenek a magyarországi választásokra való regisztrációban is. Kelemen Hunor kifejtette: kihívásokkal teli időszak elé néznek, hiszen a következő években legalább három fontos tényezőtől függ, hogy miként tudja érvényesíteni érdekeit a romániai magyarság. A politikus utalt a román Ókirályságnak a politikai értelemben vett Erdéllyel való egyesülésének, vagyis Nagy-Románia létrejöttének jövő évben sorra kerülő századik évfordulójára, a magyarországi választások kimenetelére, valamint az európai uniós reformokra. Úgy vélte, az Európai Unió reformja során az őshonos kisebbségeknek növelniük kell befolyásukat, hogy helyzetük orvoslása uniós feladat is legyen, ne csak tagállami hatáskör. Úgy vélte, Románia fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön hatásköréből, erre utal szerinte, hogy Bukarest beperelte az Európai Bizottságot a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzése miatt. Nagy Zoltán, az Eurotrans Alapítvány elnöke közölte: immár tízfős központi csapat és további hetven személy segít a könnyített honosítás megszerzésében. Az alapítványhoz két év alatt 27 ezer honosítási dosszié került, de több mint 45 ezer emberrel vették fel a kapcsolatot, és 3300 vidéki kiszállásuk volt. MTI; Nyugati Jelen (Arad)2017. szeptember 23.
Kihívások elé nézünk
A romániai magyarságnak érdeke, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bizonyította: nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban fontos teret foglalnak el az erdélyi magyarok – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Kolozsváron, ahol magyar nyelvű ügyintéző irodát nyitottak.
Kijelentette: az RMDSZ partnerre lelt a Fidesz–KDNP-ben, és tovább szeretnék erősíteni ezt a partnerséget. Kifejtette: kihívásokkal teli időszak elé néznek, hiszen a következő években legalább három fontos tényezőtől függ, hogy miként tudja érvényesíteni érdekeit a romániai magyarság: a román centenáriumtól, a magyarországi választások kimenetelétől, és az európai uniós reformoktól. A politikus szerint az őshonos kisebbségek helyzetének orvoslása uniós feladat kellene legyen, nem csak tagállami hatáskör. Szerinte Románia fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön hatásköréből, erre utal, hogy beperelte az Európai Bizottságot a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés miatt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 24.
Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát
Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), miután Liviu Dragnea, a PSD elnöke ígéretet tett a marosvásárhelyi iskolahelyzet megoldására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel. Mint írta, a párt vezetője telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, ennek során tett ígéretet Liviu Dragnea a helyzet megoldására. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a római katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Teológiai Líceum 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Transindex.ro2017. szeptember 25.
Szijjártó: A román külügyminiszter megköszönte országa OECD-tagságának támogatását
Megköszönte Teodor Melescanu román külügyminiszter a magyar kormánynak, hogy megadja a támogatást Románia OECD-tagságához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-vel, miután telefonon beszélt román kollégájával.
A magyar tárcavezető - aki Hanoiban tartózkodik az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttség tagjaként - elmondta azt is: Teodor Melescanu ismét arról biztosította őt, a román kormány mindent megtesz azért, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy minél előbb megnyugtató módon rendeződjön.
Szijjártó Péter szombaton közölte az MTI-vel, hogy Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), miután Liviu Dragnea, a román kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ígéretet tett a marosvásárhelyi iskolahelyzet megoldására. A pártvezető telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, ennek során tett ígéretet Liviu Dragnea a helyzet megoldására – közölte akkor a külgazdasági és külügyminiszter, jelezve: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a marosvásárhelyi magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen.
MTI; itthon.ma/karpatmedence2017. szeptember 25.
Dragnea az Antena 3 műsorában beszélt az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetésről
Biztosította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzete a jövő tanévre rendeződni fog kormányhatározat vagy törvény révén – közölte Liviu Dragnea vasárnap este az Antena 3 televízió műsorában, hozzátéve, hogy cserében a magyar miniszterelnök megígérte, hogy Magyarország támogatni fogja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke azt is elmondta a televíziócsatornának adott vasárnap esti interjúban, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közvetítésével valósult meg a telefonbeszélgetés.
“Felhívtam Kelemen Hunor urat és azt mondtam: ‘szeretnék beszélni Orbán úrral telefonon, lehetséges? Talán megvan a telefonszáma, vannak közös ismerőseik, kapcsolataik.’ ‘Igen!’ – vissza is hívott, és közölte, hogy kedden 1:00 órakor beszélhetünk telefonon. És beszéltünk. A párbeszédre nagyon nyitott partner, véleményem szerint intelligens politikus, pragmatikus, és van humorérzéke. És a következőkben állapodtunk meg: mintsem hogy országaink évek óta veszekedjenek, ahelyett, hogy gazdaságilag együttműködnénk és együtt erősítenénk egymást (mert nagyon sok közös érdekünk lehet, gazdasági és stratégiai szinten és az EU-ban való közös munka terén), azt hiszem, jobb, ha megoldásokat találunk azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg és a jövőben foglalkoztatnak bennünket. És azt mondtam neki: ‘szerintem teljesen jogos az a kérés és az az igény, hogy működjön a szóban forgó líceum. (…) Azt mondtam, hogy meg fogjuk oldani ezt a problémát, oly módon, hogy a jövő iskolai évre létrejöhessen ez a líceum. Vagy kormányhatározatot fogadunk el, vagy törvényt a parlamentben, minden legális lépést megteszünk, hogy az a líceum létrejöjjön’ – mondta Liviu Dragnea.
A PSD elnöke azt is hozzáfűzte: cserében a magyar kormányfő megígérte, hogy utasítani fogja a Washingtonba készülő magyar külügyminisztert: közölje, hogy Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).
A PSD elnöke hozzátette: alkalmat keresnek személyes találkozókra, hogy javítsanak a két ország közötti együttműködésen.
www.agerpres.ro; erdon.ro2017. szeptember 25.
Dragnea megígérte Orbánnak: megoldják a római katolikus iskola helyzetét
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton egy közösségi oldalon tudatta: arról biztosította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy Románia megoldja a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetét.
Dragnea telefonon egyeztetett a magyar kormányfővel, a beszélgetés során két dologban állapodtak meg: Románia megoldja a marosvásárhelyi iskola helyzetét, Magyarország pedig ismét támogatni fogja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ami a román külpolitika egyik fő célkitűzése.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen.
Dragnea elmondta: elmagyarázta Orbán Viktornak, hogy a marosvásárhelyi "helyzet" egy bírósági ítélet nyomán állt elő, és nincs szó a katolikus egyház vagy a magyar kisebbség elleni támadásról. Hozzátette: a román hatóságok kötelessége, hogy gyors, törvényes és tartós megoldást találjanak az iskola helyzetére. "Megígértem, hogy megtaláljuk ezt a megoldást" - írta Liviu Dragnea.
A szociáldemokrata pártelnök szerint Orbán Viktor értékelte a román fél párbeszédre való hajlandóságát, és megígérte, hogy Magyarország támogatni fogja Románi felvételét az OECD-be. Dragnea a bejegyzésben nem pontosította, hogy konkrétan mi lesz a megoldás.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszol.ro hírportálnak adott egyik interjúban úgy vélte, a kormánynak sürgősségi rendelettel kellene ismét megalapítania az iskolát, különben nincs garancia arra, hogy a tanintézmény elkezdheti működését a 2018-2019-es tanévtől.
A korrrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 25.
Megoldást ígérnek (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton tudatta: arról biztosította Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, hogy Románia megoldja a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetét. Cserébe Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát.
Dragnea telefonon egyeztetett a magyar kormányfővel, s két dologban állapodtak meg: Románia megoldja a marosvásárhelyi iskola helyzetét, Magyarország pedig ismét támogatni fogja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ami a román külpolitika egyik fő célkitűzése. Dragnea közölte: elmagyarázta Orbán Viktornak, hogy a marosvásárhelyi helyzet egy bírósági ítélet nyomán állt elő, és nincs szó a katolikus egyház vagy a magyar kisebbség elleni támadásról. Hozzátette: a román hatóságok kötelessége, hogy gyors, törvényes és tartós megoldást találjanak az iskola helyzetére. „Megígértem, hogy megtaláljuk ezt a megoldást” – mondta Liviu Dragnea. A szociáldemokrata pártelnök szerint Orbán Viktor értékelte a román fél párbeszédre való hajlandóságát, és megígérte, hogy Magyarország támogatni fogja Románi felvételét az OECD-be. Dragnea nem pontosította, hogy konkrétan mi lesz a megoldás. A két politikus közötti telefonbeszélgetést követően Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere úgy nyilatkozott: országa támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is. Kelemen Hunor úgy véli, a román kormánynak sürgősségi rendelettel kellene ismét megalapítania az iskolát, különben nincs garancia arra, hogy a tanintézmény elkezdheti működését a 2018–2019-es tanévtől. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 26.
Az RMDSZ támogatná a 15 százalékos anyanyelv-használati küszöb elfogadását
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség egyet tudna érteni azzal, hogy 15 százalékban állapítsák meg azt a küszöbértéket, amelyet el kell érnie egy kisebbségnek egy település lakosságának arányában ahhoz, hogy használhassa anyanyelvét a közigazgatásban.
A politikus erről a közigazgatási törvény módosításának közigazgatási szakbizottsági keddi vitája előtt nyilatkozott. Szerinte a képviselőházi testület elhalasztja majd a jelentés elfogadását ebben a témában.
Mi egyet tudnánk érteni egy 15 százalékos küszöbbel. Ha létrejönne egy kompromisszum a 15 százalékkal, akkor a mostani mintegy 400 település, amely a 20 százalékos küszöb alá esik, további 73-74-gyel bővülne ki, tehát szó sincs az egyesek által emlegetett 2 000 településről” – fogalmazott Kelemen.
Az RMDSZ elnöke szerint a kompromisszummal senki nem veszítene. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem arról szól, hogy hivatalos nyelvvé váljon a magyar, csak arról, hogy a közigazgatásban használni lehessen a magyar nyelvet ott, ahol teljesülnek ezek a feltételek. Hozzátette: „a 15 százalék mindenki számára egy hasznos és korrekt kompromisszumot jelentene”.
Agerpres; maszol.ro2017. szeptember 26.
Vásárhelyi iskolaügy: kétkedve fogadják az újabb ígéretet
Kétkedve fogadja Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója Liviu Dragnea PSD-elnök azon ígéretét, hogy kormányhatározattal vagy törvénnyel alapítják újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát. Emlékeztetett: az ügyben számos vállalás maradt ígéret szintjén.
Ígéretként kezeli Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium újjáalapítására vonatkozó bejelentését Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója. A katolikus egyház képviselője ugyanis továbbra is szkeptikus ennek megvalósítását illetően.
„Már az eddigiekben is nagyon sok ígéretet kaptunk” – fogalmazott hétfőn a Krónikának Holló László, emlékeztetve, hogy többek között a vatikáni nagykövet, a pápai nuncius marosvásárhelyi látogatásakor is a helyzet rendezését ígérték az illetékes intézmények, és azóta is „ígéret maradt”.
Elmondta, bár minden, a helyzetet megoldó támogatást szívesen vesznek és örülnek neki, ezek közül sok ígéret szintjén maradt, ezért már minden ígéretet kétkedve fogadnak. „Azért remélem, hogy ha valaki ilyen szinten ígéretet tesz, azt megtartja” – tette hozzá az egyház képviselője. Holló László, aki pár hete a lapunknak adott interjúban szkeptikusan nyilatkozott az iskola újjáalakítását illetően, most, a magas szintű, kormányközi egyeztetések hatására sem bízik sokkal jobban a sikerben.
Azért vagyok szkeptikus, mert látom azokat az erőket, amelyek az iskola ellen működnek” – jelentette ki lapunknak. Emlékeztetett, hogy 2018-ban a nagy egyesülés centenáriumát ünnepli a román állam. „Ebben a miliőben nem lesz könnyebb iskolát alapítani, mint korábban” – vélte az alapítvány vezetője. Ugyanakkor azon reményének adott hangot, hogy ha Liviu Dragnea Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek tett ígéretet az iskola újraalapítására, akkor „az úgy is lesz”.
„Mindent megteszünk”
Liviu Dragnea, a nagyobb kormánypárt elnöke az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban jelentette be, hogy kormányhatározattal vagy törvénnyel hozná létre újra a tanévkezdés előtt megszüntetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumot. Dragnea a televíziócsatornának adott vasárnap esti interjúban az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés részleteire is kitért, elmondta, hogy a telefonbeszélgetés Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közvetítésével valósult meg, számolt be az Agerpres.
„Elmondtam neki: megoldjuk ezt a kérdést úgy, hogy a következő tanévtől az az iskola (a Római Katolikus Gimnázium) létrejöjjön. Vagy kormányhatározatot fogadunk el, vagy törvényt a parlamentben, de mindent megteszünk azért, hogy ez az iskola megalakuljon” – idézte a PSD-s politikus újabb nyilatkozatát a hírügynökség.
Dragnea az interjúban Orbán Viktort „párbeszédre nyitott, intelligens, rendkívül pragmatikus és jó humorérzékű” politikusként írta le. „Veszekedünk évek óta ahelyett, hogy együttműködnénk a gazdaságban és erősebbek lennénk együtt, mert sok közös érdekünk van: gazdasági is, stratégiai is, illetve a közös EU-s munka terén is. Azt hiszem, jobb, ha megoldásokat keresünk arra, ami a jelenben és a jövőben érdekel bennünket. Elmondtam: teljesen jogosnak találom a kérést, hogy az az iskola működjön” – idézte a telefonbeszélgetést Liviu Dragnea.
Az alsóház elnöke a marosvásárhelyi iskolahelyzet megértetése végett elmagyarázta, hogy a római katolikus egyház, miután visszakapta a marosvásárhelyi iskolaépületeit, nem tette ki azokból a román tannyelvű Unirea Főgimnáziumot, csak annyit kért, hogy cserében a kisebbik épületében jöjjön létre egy római katolikus iskola. „Erre a kérésre a román állam igent mondott” – fogalmazott az MTI beszámolója szerint a PSD elnöke.
Kelemen: már volt rá példa
A katolikus iskola helyzetének sürgősségi kormányrendelettel való rendezése mellett érvelt a Maszol.ro hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. A szövetségi elnök rámutatott, bár nem ez a „legelegánsabb megoldás”, a különböző tanácsi és tanfelügyelőségi határozatokkal ellentétben ezt nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon.
„Ehhez nyilván a tanügyi törvényt is kell módosítani: lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a kormány hozzon létre tanintézményt” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint erre is volt precedens, a Spiru Haret egyetem helyzetének rendezését így oldották meg.
Liviu Dragnea a tévéstúdióban arra is kitért, hogy a vásárhelyi iskolaügy rendezésére tett ígéretéért cserébe Orbán Viktor megígérte, utasítja külügyminiszterét: támogassa Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). „Találkozókat kell még rögzítenünk, hogy megkeressük, melyek a legjobb utak ahhoz, hogy jó együttműködés alakuljon ki a két ország között” – fogalmazott Dragnea.
A Dragnea–Orbán-telefonbeszélgetést követően Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szombaton közölte: Magyarország támogatja Románia felvételét az OECD-be. A tárcavezető hétfőn az MTI-nek arról is beszámolt, hogy román kollégája, Teodor Melescanu telefonon megköszönte a támogatást. Elmondta, Melescanu ismét arról biztosította, hogy a román kormány mindent megtesz azért, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy minél előbb megnyugtató módon rendeződjön.
Mint ismeretes, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és múlt csütörtökön emelt vádat ez ügyben Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése oda vezetett, hogy a Római Katolikus Gimnázium az idei tanévtől megszűnt önálló intézményként működni. Diákjai és tanárai ugyan továbbra is az egyházi épületben maradtak, de az osztályok a Bolyai Farkas Gimnáziumhoz lettek rendelve.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)