udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 836 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 811-836

Névmutató: Kovács András

2008. október 14.

A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa Kovács András karnagy vezetésével a múlt héten Magyarországon vendégszerepelt, eleget téve a tiszaújvárosi és a mezőkeresztesi kórusok meghívásának. A vendéglátó kórusokat Birtalan Judit volt marosvásárhelyi karnagy vezeti, aki zeneszerző férjével, Birtalan Józseffel együtt, kitelepedésük óta alaposan megmozgatta Tiszaújváros és környékének kóruséletét, kulturális állóvizét. Létrehozták e két együttest, melyeket a vásárhelyi közönség is hallhatott tavasszal, amikor a XVII. Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztiválon énekeltek. /Dévay Piroska kórustag: Tiszaújvároson énekelt a Psalmus kórus. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2008. október 20.

Marosvásárhelyen a Látó-színpad vendége volt október 18-án a budapesti Élet és Irodalom hetilap négy szerkesztője. Kovács Zoltán, Rádai Eszter, Megyesi Gusztáv és Csuhai István a hetilap szerkesztéséről, a munkájuk során felmerülő kérdésekről beszéltek. Az ÉS-ben rendszeresen publikáló Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője faggatta az Élet és Irodalom szerkesztőit arról, hogy mi történt azóta, hogy 2001-ben, ugyancsak a Látó Irodalmi Színpadán, bemutatkoztak a marosvásárhelyi olvasók előtt. Az ötven éve működő lapról Kovács Zoltán elmondta, jelenleg húszezer példányban jelenik meg. /A. E. : Élet és Irodalom Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ „Néha fontosabb az, hogy ki ír le valamit, mint az, hogy miről szól az írása” – vélekedett Kovács Zoltán, a liberális beállítottságú ÉS főszerkesztője. Elmondta, a lap ma már önfenntartó. /Máthé Éva: Szerzők politikai skatulyákban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

2008. október 23.

Hármas ünnepség színhelye volt október 22-én a Kolozsvár Társaság zsúfolásig megtelt székhelye. Előbb Kiss András levéltáros mondott laudációt annak kapcsán, hogy a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet adományozták Jakó Zsigmond történészprofesszornak. Számba vette a kitüntetett történelmi eseményekben is bővelkedő pályafutását, annak szülőföldjétől, a Partiumtól Budapesten keresztül Kolozsvárig, ahol három nemzedéknyi történészt nevelt ki, négy országban élt és három egyetemen tanított, anélkül, hogy életterét felcserélte volna. A Kolozsvár Társaság emlékplakettje, melyet – az ünnepelt távollétében – lánya, Jakó Klára vett át, Kolozsi Tibor alkotása és a Szent György-szobrot ábrázolja. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő kolozsvári Komp-Press Kiadó eddigi mérlegét a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József vonta meg. Az eddig megjelent 110 könyvcím dokumentum jellegű, történelmi és képzőművészeti kiadványok. A legfrissebb termék Kovács Kiss Gyöngy Megidézett múlt című tanulmány- és forráskötete, a kiadványt Kovács András művészettörténész mutatta be. A könyv tartalma négy tömbbe tagolódik: Kolozsvár – a polgárok „respublikája” (16–17. sz.); A város és építői; Habsburg-installáció és erdélyi emlékirodalom; Test és szellem. /Ö. I. B. : Jakó Zsigmond díjazása és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2008. október 25.

Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke adta át a Háromszék szerkesztőségének az Árpád fejedelem díjat. Laudációjában hangsúlyozta, a Háromszék olyan magyar szellemi műhely, mely „romániai-erdélyi viszonylatban a legnagyobb példányszámban, legnépesebb olvasóközönség számára sugároz a Kárpát-medencéből világmagyarságig kihajló nemzeti megmaradást és jövőépítést célzó eszmeiséget anélkül, hogy bármely politikai vagy hatalmi szférával szembeni függetlenségét feladta volna. Ezért ma már nagyon sokan a Háromszéket a magyar nyelvterület hatalmi szféra által legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. ”Történelmi nemzettudat-építését értékfelmutatás jellemzi. Népszerű összefoglalókat közölt a magyar nép történetéről (Nemeskürty Istvántól), s még tudományosabbat Székelyföld históriájáról (Egyed Ákostól) több mint ötven-nyolcvanezer olvasója ébresztésére. Rendszeresen megemlékezik nemzetünk történelmének, irodalmának, művészetének nagyjairól, figyeli a magyar diaszpóra szellemi világát is. A Háromszék a napilapok közül legkövetkezetesebb elkötelezettje az autonómia eszméjének. A lap újságírói: Sylvester Lajos, Kisgyörgy Zoltán, Bogdán László, B. Kovács András, Simó Erzsébet, Magyari Lajos, Ferencz Csaba, Fekete Réka, Áros Károly, Váry O. Péter, Farkas Réka, Farcádi Botond, Szekeres Attila, Mózes László. /Gubcsi Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszék szerkesztőségének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2008. október 30.

Románból fordított magyar űrlapokat készítettek a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársai, ezekre azért van szükség, mert hét éve hatályos a törvényes előírás, hogy ahol a kisebbségiek lélekszáma eléri a húsz százalékot, anyanyelvüket használhatják a hivatalos ügyintézésben, azonban ez nem érvényesült. A Székelyföldön kívüli régiókban e két- vagy többnyelvűség még az élőbeszédben sem lelhető fel a hivatalokban, nincsenek ugyanis a nyelvet ismerő vagy azt szolgálatkészen használó tisztviselők a megfelelő állásokban. A magyar kérvények elfogadását vagy magyar hivatalos közlemények kiadását illetően a törvény amolyan élettelen, ,,írott malasztnak” minősíthető. Baj van az állampolgári mentalitással is, ezt mutatja, hogy Székelyföldön elfogadják a magyarul írt kérvényeket, és nem szenved hátrányt az ügyintézésben az, aki anyanyelvén szólítja meg őket, mégsem él mindenki ezzel a jogával. Erdély többi régiójában nagyobb azonban a baj, ott több évszázados többnyelvűségi hagyomány indult pusztulásnak. A törvényt megszavaztatni évtizedes küzdelembe került. Legalább annyi erőfeszítést kellene szentelni annak, hogy érvényt szerezzenek neki a mindennapi ügyintézésben is. Ennek a feladatnak nincs gazdája. A magyar képviselőknek el kellene érniük, hogy mindenhová magyarul is beszélő tisztviselők kerüljenek. /B. Kovács András: Anyanyelven a hivatalokban kiírását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2008. november 5.

A vita kedvéért képletesen két „szembenálló” tábor tagjaiként írók és újságírók vettek részt azon a Látó szépirodalmi folyóirat által szervezett marosvásárhelyi találkozón, amelyen a napi sajtó és a szépirodalom kapcsolatát elemezték a jelenlévők. A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc /KAF/, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra. Vita volt arról, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban. A Látó írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban. KAF ismertette a Látónál bekövetkezett változásokat: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. KAF szerint a lap megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte. /Máthé Éva: Ívlapról hírhasábra? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2008. november 15.

Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2008. november 15.

A csíkszeredai Bookart Kiadó a mostani Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be először, jeles munkatársi gárdával, olyan szerkesztőkkel például, mint Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és szerzőkkel, mint Markó Béla, Hajdú Farkas-Zoltán, Tánczos Vilmos, s az illusztrátorok közt Siklódy Ferenccel, Irsai Zsolttal. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította, szakítva az általános gyakorlattal, nem közalapítványok támogatásával, hanem magánvállalkozásban. Elsősorban erdélyi szerzők műveit szeretnék kiadni, nem csupán magyar szerzőkét, hanem németekét és románokét is, magyar fordításban. Kiadványai között van a Németországban élő, segesvári születésű Dieter Schlesak „Capesius, az auschwitzi patikus” című dokumentumregénye, amelyet Hajdú Farkas-Zoltán tolmácsolt magyarul. A dokumentumregény Victor Capesius, egykori segesvári gyógyszerész, SS-tiszt tetteit tárja fel, aki számtalan honfitársát küldte gázkamrába Auschwitzban. Kovács András munkája az ironikus Erdélyi létlap című könyv. A kiadónál látott napvilágot Markó Béla A Hold fogyókúrája című új gyermekverskötete. Markónak a Bookartnál megjelent két előző könyve, a Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek. A politikusként versírással nemigen foglalkozó Markó úgy érezte, költőként is meg kell szólalnia, így születtek meg gyermekvers-kötetei. Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi tanár egy csíki székely ember nyelvét és világát gyúrta könyvvé Elejtett szavak címen. /N. M. K. : Minőség, mindenáron! Bemutatkozott a Bookart Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2008. november 18.

A Látó szépirodalmi folyóirat által régóta szervezett Irodalmi Színpadra hagyományosan délután kerül sor. Kivétel volt a múlt szombati, november 15-i rendezvény. A korai időpont oka: író–olvasó-találkozó a folyóirat szerkesztői és az érdeklődő magyar szakos pedagógusok között, akik félig megtöltötték Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermét. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője üdvözölte őket, majd a folyóirat munkatársai olvastak fel saját műveikből. /Nagy Botond: Délelőtti Színpad. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2008. november 19.

Magyar miniszter, szenátor járta végig a kampány során Marosvásárhely intézményeit, s kiderült, kétnyelvű feliratok még ott sincsenek mindenütt, ahonnan az RMDSZ vezérkara származik, s ahol a húsz százalékot jóval meghaladja a magyarság aránya. Még kevesebb helyen áll magyarul is tudó alkalmazott az ügyfél rendelkezésére, magyar űrlapokat pedig úgyszólván sehol nem tartanak. A nyelvhasználatra vonatkozó jogi előírások tehát amolyan írott malasztnál nem egyebek. Jóval kritikusabb a helyzet szórványvidékeken, vagy ahol a magyarságot – több tízezres nagyságrendje ellenére – hivatalos és nem hivatalos nyomásgyakorlással amolyan szigetlétre szorították vissza, mint Kolozsváron vagy Nagyváradon, Szatmárnémetiben vagy Aradon, Brassóban vagy Zilahon. A kilenc évtizedes nemzeti elnyomás sajátos mentalitásváltozást idézett elő a kisebbségi polgárok jó részében, a lemondás és konfliktuskerülés, tetten érhető sokak viselkedésében. Egy kilencvenéves antidemokratikus hagyomány él tovább mindhárom székely megye hivatali struktúráiban. Ezeket a struktúrákat annak idején a nemzetállami homogenizálás, a beolvasztás céljával hozták létre, és részben ma is így működnek. A kizárólagos nyelvi uralom eszközei voltak, és ma sem egyebek. /B. Kovács András: Közintézmény vagy a nyelvi uralom eszköze? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2008. november 24.

November 22-én, szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ szakosztályi előadásaival folytatódott a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat. Kolozsváron a Műszaki Tudományok Szakosztálya a Bocskai-házban tartott konferenciát, Bitay Enikő elnök az intézményközi kutatások, a kutatók közötti kapcsolattartás fontosságára emlékeztetett. Az EME-székházban a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály tanácskozott, ennek bevezetőjében Kovács András igazgató a kutatóintézet munkáját mutatta be. Osváth Imola és Berecki Sándor fiatal kutatóknak Debüt-díjat adományoztak. Az Apáczai-líceumban a Természettudományi Szakosztály munkálatait Egyed Ákos EME-elnök nyitotta meg. A Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztály szekcióüléseit a BBTE közgazdasági karán tartották meg, az Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosztály pedig a Szentegyház utca 2. szám alatti előadóteremben ülésezett. Az Agrártudományi Szakosztály Marosvásárhelyen tartotta meg konferenciáját. A Matematikai és Informatikai Szakosztály már korábban, november 14-én tanácskozott. /Ö. I. B. : Konferenciák szombatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2008. december 3.

Három meghívottat látott vendégül a hosszú hétvégén Kolozsváron a Fesztivál Café az Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának programjában: Molnár Leventét, Mihai Maniutiut és Kovács András Ferencet. A Három nővér című előadás Fedotyikjaként Molnár Levente (becenevén Kecske) olyan szereplőt játszott, aki állandóan fotózik. Molnár Levente beszélgetőpartnere, Selyem Zsuzsa irodalmár a kettős színpadi (és azon kívüli) létezés okán beszélt a látszat és valóság kapcsolatáról. A román rendezővel folytatott beszélgetés ürügyeként Maniutiu magyar fordításban megjelent prózakötete szolgált. A sintér emlékiratai. Scardanelli című kötet Karácsonyi Zsolt fordításában, egy szlovákiai magyar könyvkiadó gondozásában jelent meg. A három nap hangulati csúcspontja volt a Kovács András Ferenccel való találkozás. Kovács András Ferenc, közismert nevén KAF, színházi verseiből olvasott fel, meglehetős teatralitással. /Musca Szabolcs: Hosszú hétvége a Fesztivál Caféban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 4.

A napokban aláírták a Sapientia Alapítvány és a magyar kormány képviselői a Sapientia EMTE új tanévre szóló finanszírozási szerződését. Az előirányzott 1,4 milliárd forint nem elégséges. Kató Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, korábban már kérték, hogy legyen biztos a támogatás összege, ne legyen évről évre vita tárgya. A hálózatos egyetem nem egy helyen működik, fenntartása drágább. A finanszírozók ezt ma már elfogadják. Tavaly 1,68 milliárd forintba került az egyetem, idén 1,42 milliárd forintot kaptak a magyar költségvetésből. Ebből kiszámítható, mennyit kell az egyetemnek saját forrásból hozzátennie. A legkézenfekvőbb bevételt a tandíjak jelentik. Számolni kell azonban azzal, hogy nem csupán a romániai állami, hanem a magánegyetemekkel is versenyezniük kell. A 300 millió forintot idén csak tandíjakból nem tudják előteremteni. Túl vannak egy nehéz időszakon, mikor több oldalról támadás érte az egyetemet. A vád az volt, hogy mivel magyarul oktatnak, a munka eredménye az intelligencia exportja lesz. Mára a gazdasági helyzet azonban megváltozott, a kivándorlás ma már annyira nem cél. Több mint hétezer magyar–román vegyes vállalat alakult Romániában, ezek a cégek a kétnyelvű fiatal végzettet fogják keresi. Ez erdélyi és magyar egyetem, mindazokat a tudományokat meg kell tartaniuk, melyek a teljes egészet szolgálják. Igazi egyetemet építenek, melyben helye van minden diszciplínának. Szükséges a román állam anyagi hozzájárulása, ezt ki kell kiharcolni. A Sapientia EMTE-n ma kb. 3700 hallgató tanul, ez a magyarul tanuló erdélyi diákság 26 százaléka. Az erdélyi magyar egyetemi hallgatók száma 38 000 körüli, és ma még mindig mindössze 13 000 (34 százalék) tanul anyanyelvén, ebben a Sapientia és a Partiumi Egyetem szerepét nem lehet túlhangsúlyozni. A Sapientia négy karán a következő szakok működnek az idén: Kolozsváron a környezetföldrajz szak – környezettudomány szakirány, fotóművészet, filmművészet, média szak és nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok; Csíkszeredában: könyvelés és gazdálkodási informatika, agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, általános közgazdaság, környezetgazdaság, valamint román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom; ugyanitt a vidékfejlesztés szakirány, a kommunikáció és PR szakok mellett környezetmérnöki és élelmiszer-ipari mérnökképzés is folyik; Marosvásárhelyen a pedagógia, kommunikáció és közkapcsolatok, az informatika, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, a kertészmérnöki és fordítói szakok működnek. /B. Kovács András: Egy állami magánegyetem (A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új tanévben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2008. december 10.

Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2008. december 15.

Tánczos Vilmos: Elejtett szavak, Dieter Schlesak: Capesius, az auschwitzi patikus, Kövi Sára Balettka kötetével, valamint az Erdélyi létlap című válogatáskötettel mutatkozott be Csíkszereda polgármesteri hivatalában a helyi BookArt kiadó. A rendezvény résztvevői Hajdú Áron, a kiadó vezetője, Bakó Rozi, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Tánczos Vilmos voltak. Hajdú Áron elmondta, a vállalkozás létrejöttében nagy segítségére volt Tőzsér József és a nemrég elhunyt Domokos Géza. /Horváth István: Bemutatkozott a BookArt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2008. december 22.

Rendkívüli év volt az idei, mondta Kovács András Ferenc, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, utalva arra, hogy 2008-ban kétszer adtak nívódíjat szerzőiknek. A Látó szerkesztői rendhagyó módon nem várták meg januárt a legszínvonalasabb írások szerzőinek díjazásával, hanem még év vége előtt átadták azokat. Marosvásárhelyen a Bernády Házban december 20-án nyújtották át a legjobbaknak az oklevelet esszé-, próza- és vers-kategóriában, illetve a pályakezdőknek szóló debütdíjat, a vele járó Batsányi-plakettet (Hunyadi László munkáját), illetve pénzösszeget. Váradi Nagy Pál a Látó márciusi számában megjelent Öregtorony című novellájáért debütdíjban részesült. Selyem Zsuzsa az esszé, valamint Király László a vers-kategóriában harmadik alkalommal vette át az elismerést. A Látó velencei számában közölt prózai szövegével Márton László budapesti író nyerte el az elismerést. /Antal Erika: Rendhagyó nívódíjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2009. január 8.

A Kovászna megyei könyvtár belső katalógusát internetre viszi. A könyvtár www.kmkt.ro honlapján, mely pillanatnyilag fejlesztés alatt áll, nemsokára a címek és szerzők, témák világában is lehet majd tájékozódni, jelezte Szonda Szabolcs igazgató. Az év vége az állománygyarapítás terén is eredményes volt a megyei könyvtár számára, a lexikonok, kézikönyvek mellett, az egyetemmel egyeztetve, a hallgatók által igényelt könyvek közül is sikerült a hozzáférhetőeket beszerezniük, vásároltak továbbá sok szépirodalmi kötetet is. /B. Kovács András: A megyei könyvtár kilép az internetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2009. január 13.

A Látó szépirodalmi folyóirat áprilisi számát a román irodalomnak és kultúrának szentelik. A Látót Budapesten is bemutatják. Kovács András Ferenc főszerkesztő bízik abban, hogy a Maros Megyei Tanács által finanszírozott Látó működését, rendezvényeit ez nem fogja befolyásolni gazdasági válság. A múlt évet értékelve a főszerkesztő elmondta, az augusztus–szeptemberi, drámairodalomnak és színházi témáknak szentelt Látó-szám mellett igen nagy sikernek örvendett a VelenceLátó és az örmény tematikájú kiadás. Sikeresek voltak a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit is. /A. E. : BukarestLátó Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2009. január 22.

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2009. február 5.

Traian Basescu kijelentésének, hogy Romániában soha nem lesz területi autonómia, van egy komoly és üdvözlendő hozadéka. Ennek hallatán Sólyom László magyar államfőnek alkalma kínálkozott, hogy megfogalmazza országa álláspontját, miszerint a kisebbségek e törekvéseit, alkotmányos keretek közt zajló tisztázás esetén, állama igenis, támogatja. Ezzel Magyarország arra vett irányt, hogy hosszú ódzkodás után leszögezze, kiáll az utódállamokba szorult magyar kisebbségek egyenjogúsítása mellett. Sólyom László mandátumának egyik legfontosabb üzenete ez. A védhatalmi státus körül évtizedekig tartó méltatlan bújócska zajlott a magyar közéletben. Basescu félreérthetetlenné tette Budapesten: országa csak a románoknak édeshazája, a többieket, akik pedig még mindig sokan vannak, amolyan másodrendű polgároknak tekinti. /B. Kovács András: Ha végre védhatalom is akadna... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./


lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 811-836




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék