udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
926
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 901-926
Névmutató:
Gyurcsány Ferenc
2006. szeptember 22.
A korábbi napokhoz hasonlóan szeptember 20-án este mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth téri demonstráción. A tüntetők Gyurcsány Ferenc és a kormány leváltását követelték. Takács András, a demonstráció egyik vezéralakja, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke eltanácsolta a demonstráció résztvevőit attól, hogy a Magyar Rádió épületéhez vagy bármelyik másik közintézményhez vonuljanak. Takács András bejelentette, hogy a tüntetők akarata alapján megalakult a Nemzeti Kerekasztal. Egyes tüntető csoportok éjjel különböző utcákban összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik a Blaha Lujza térig szorították a tüntetőket. Hatvankét embert állított elő az éjszakai budapesti rendbontások során a rendőrség. A Kossuth tér szeptember 17-e, vasárnap este óta folyamatosan kormányellenes tüntetések színtere. A téren a Gyurcsány-kormánynak koporsót állítottak. A kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Napok óta többnyire békés kitüntetések zajlanak Magyarország több nagyobb településén, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Pécsett és máshol. /Kitartanak a Gyurcsány Ferenc lemondásáért tüntetők. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./2006. szeptember 22.
Szeptember 21-én hajnali negyed négyig tartottak Budapesten az utcai rendzavarások, amelyek azonban lényegesen kisebb mértékűek voltak, mint az elmúlt két éjszaka. A Kossuth téren folyamatosan gyülekeztek az emberek, a külföldi és nemzetközi tévétársaságok közvetítőkocsijai felsorakoztak a tér szélén. Szeptember 21-én a Fidesz úgy döntött: az önkormányzati választások utánra halasztja a szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését. Kövér László választmányi elnök elmondta, arról kaptak tájékoztatást, hogy a tervezett békés demonstrációt provokációk zavarhatják meg, információjuk van készülő robbantásos merényletekről. Hozzátette: a halasztás oka, hogy az állam, a kormány nem tudja, nem akarja az állampolgárok alkotmányban rögzített szabadságjogát, a gyülekezéshez való jog békés gyakorlásának feltételeit biztosítani. Az MSZP helyes döntésnek tartja, hogy a Fidesz elhalasztja a tervezett demonstrációját, közölte Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes. Hozzátette, Magyarországnak és a magyar nemzetnek arra van szüksége, „hogy Orbán Viktor tartsa kordában frakciójának szélsőséges tagjait, szólítsa fel politikusait, hogy senkit ne bíztassanak Magyarország alaptörvényének és más jogszabályainak megsértésére”. – Nagyon örülök, hogy a hétvégi demonstráció közül a rendezők egyet lemondtak, az egyetlen helyes döntést hozták meg – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Elmondta továbbá, hogy a kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén, a kormány politikáját pedig nem befolyásolja az önkormányzati választás végeredménye. Hasonlóképpen pozitívan értékelte a nagygyűlés elhalasztását az SZDSZ, MDF és KDNPP is. Eddig 33 személy vált ismertté, akiket a rendőrség bűncselekménnyel gyanúsít a tüntetésekkel kapcsolatban – jelentette be Bene László országos rendőrfőkapitány. /Elhalasztják a szeptember 23-ra tervezett Hősök téri nagygyűlést Provokációktól és robbantásos merényletektől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 22.
Budapest utcáin, a Kossuth téren az elmúlt két éjszakához hasonlóan tízezres tömeg tüntetett. A szónokok az erőszakos megnyilvánulásoktól való tartózkodásra szólították fel a jelenlévőket. Szeptember 21-én petíciót ismertetett a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom képviselője. A dokumentumban azt javasolják, hogy a választók gyakoroljanak nyomást a „Gyurcsány Ferencnek asszisztáló parlamentre”, és minden, de legalább 139 képviselő mondjon le, hogy a köztársasági elnök új választásokat írhasson ki. /Fall Sándor: A Kossuth téren folytatódik a békés tüntetés a Gyurcsány-kormány ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 22.
Gyurcsány Ferenc szégyelli magát. Nem a költségvetés állapota, a magyar államháztartás csődje, a több éves gondatlan közvagyonkezelés és mindezeknek a választók előtti zseniális eltitkolása miatt. Ő az egyetlen, aki az országot képes kihúzni a kátyúból, és esze ágában sincs lemondani. Azonban szégyelli, hogy a vandál csőcselék tör-zúz és minősíthetetlen képet fest Magyarországról. Ugyanakkor a kiszivárogtatott miniszterelnöki beszédet sem lehetett arcpirulás nélkül olvasni-hallgatni, amely végső soron az utcai tüntetésekhez vezetett. Gyurcsány Ferenc és csapata szándékosan összemossa az okot az okozattal. Nem hajlandó távozni. Felőle tüntethetnek az emberek, ameddig akarnak, végül majd csak megunják. /Németh Júlia: Lendületben az ország? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 23.
Kényszerből mondta le a Fidesz a szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését, miután miniszterek közölték, hogy az államhatalom nem képes a gyűlésen tervezett robbantásos merényleteket megakadályozni – közölte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az ellenzéki politikus, aki az interjúban „beteges hazudozónak” minősítette a miniszterelnököt, elfogadhatatlannak nevezte, hogy politikai hazugságokkal lehessen választásokat nyerni Magyarországon. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte, hogy a Fidesz lemondta tervezett demonstrációját, de rámutatott, hogy az ellenzéki párt az áldozat szerepében tetszeleg, holott „felelőtlen felbujtó, olykor tettes”. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök visszahívta provokátorait az utcákról. /Csendesedtek a budapesti éjszakák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./2006. szeptember 23.
Gyurcsány Ferenc jól bírja az elmúlt napok megpróbáltatásait, hihetetlen energiát fordít arra, hogy megértesse az emberekkel céljait, viszont keveset alszik – mondta el Dobrev Klára közgazdász, a miniszterelnök felesége. /Dobrev Klára: Gyurcsány Ferenc jól bírja a megpróbáltatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2006. szeptember 25.
Mintegy 25 ezer ember gyűlt össze szeptember 23-án Budapesten, a Kossuth téren, a miniszterelnök és a kormány távozását követelő tüntetések hatodik napján. Több ismert aktív és volt politikus, ismert személyiség, illetve az elmúlt napok tiltakozó akcióiban vezető szerepet vállaló személy szólt a tömeghez. A felszólalók között volt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, aki az előző napon elindított fehér mozgalomhoz való csatlakozásra kérte a Kossuth téri demonstrálókat. Tőkés László, Makovecz Imre, Szűrös Mátyás, valamint Pozsgay Imre is szólt a tömeghez. Tőkés László erdélyi református püspök szerint a kormányfőnek semmi erkölcsi alapja nincs elítélni az utcai rendzavarókat. A nép nevében kíván tíz ismert személy követelést átadni Szili Katalinnak, a magyar parlament elnökének – közölte Papp Lajos szívsebész. A követelések között alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és ideiglenes kormány felállítása szerepel. A követeléseket késő este ismertették a Kossuth téren, ahol mintegy 25 ezer ember hallgatta a szónokokat. Felolvasták Böjte Csaba dévai ferences szerzetes üzenetét is. A Kossuth téri tüntetők bejelentették, hogy szeptember 25-től, hétfőtől az egész országra kiterjesztik demonstrációjukat. Magyarország több vidéki városában is volt demonstráció, ahol a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. /Békésen zajlott a legnépesebb budapesti demonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./2006. szeptember 25.
Budapesten a tüntetők fő szervezői petíciót akarnak átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Több szónok amnesztiát követelt minden, a budapesti zavargások alatt elfogott embernek. Nem lehet és nem szabad együttműködni azokkal, akik ma vitatják és tagadják a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének alapját – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az MSZP rendezvényén, amelyen liberális politikusok is jelen voltak. Hozzátette: fogalma sincs, mit keresnek a magyar jobbközép politikusai a Kossuth téren, ahol a szónokok szélsőséges, radikális, alkotmányellenes és idegengyűlölő beszédeket tartanak. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a hazudozást külföldön, ne próbálja belpolitikai célokra használni diplomáciai tárgyalásait. /A magyarországi válság hírei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2006. szeptember 25.
Komoly teszt előtt áll Magyarország: az immár napok óta Budapest és számos magyarországi város utcáin folyamatosan tüntető tömegek elérik-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya lemondását? Az ország jövője, a nemzet alapvető értékrendje forog kockán. Az, hogy hazugságra vagy felelősségre alapul Magyarország jövője. A teljhatalmú párt fittyet hányt a lakosságra. /Chirmiciu András: Teszt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2006. szeptember 26.
Magyarországon az úgynevezett magyar ,,demokrácia” csődjének lehetünk tanúi. A Gyurcsány-kormány és annak holdudvara, az ,,új típusú szocialisták”, balliberálisok végtelenül elszántak abban, hogy a hatalmat semmiképpen nem engedik ki a kezükből. Gyurcsány Ferenc nagy hazugságvallomásának kiszivárogtatása után szabadult el a pokol, s a miniszterelnök ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a magyar társadalomtól, csak legyintett, mondván, bármilyen tiltakozási hullám is lesz, majd ,,lecseng”, s megy minden tovább a régiben. A jól megfizetett bértollnokok, a mindenféle ,,politológusok” többsége, a tévécsatornák kommentátorai különös véd- és dacszövetségben harcolnak Gyurcsány és cimborái hatalmának megtartásáért. Démonizálják Orbán Viktort, aki Antall József után egyedül volt képes nemzetben és nemzeti érdekekben gondolkodni, írta Magyari Lajos, a lap főmunkatársa. /Magyari Lajos: Lecseng-e a lecsenghetetlen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./2006. szeptember 26.
Áder János fideszes politikus Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyvéből idézett részleteket, felszólította a hazudós miniszterelnököt, hogy ne szervezzen önmaga ellen merényletet, és felfedte az elhíresült 23 milliós román invázióról költött mese keletkezésének hátterét. A könyvben Gyurcsány elárulta, hogy ő találta ki és ő szervezte meg a 23 milliós románnal való riogatást. Miközben tehát Romániához dörgölődző szocialista-balliberális kormányzat december elsején a Kempinski Szállóban Nastase kormányfővel koccintgatott, a magyar lakosság bizonyos rétegeit a románok és Románia ellen heccelte, és Orbán Viktor árokásásairól hazudtak az erdélyi magyarság ellen uszított embereknek. Gyurcsány Ferencet és magasztalóit az sem zavarja, hogy voltaképpen az uniós szabályozásokkal is szembemennek, hisz a csatlakozás egyik alapeleme a munkaerő szabad mozgása. A ,,23 millió románozás” vérig sértette a romániai magyarságot is. Ennek a következménye, hogy Gyurcsány és emberei azóta nemkívánatos személyek Erdélyben, ahol a füttykoncertek hamarabb kezdődtek, mint Magyarországon. Erre a füttyre Erdélyben az Eörsi Mátyás- és Dobolyi Alexandra-féle ,,küldetések” még inkább rászolgálnak. Ugyancsak Gyurcsány találta ki a ,,köteles akciót”, amellyel Kövér Lászlót megpróbálták ,,romba dönteni”. /Sylvester Lajos: Azt hazudja, hogy nem hazudott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./2006. szeptember 26.
Nem a Gyurcsány-beszéd jelenti az igazi társadalmi veszélyt, hanem az az alapgondolat, amellyel a szocialista és a liberális oldal megpróbálja Gyurcsány Ferencet és csapatát felmenteni a felelősség alól, s amely úgy hangzik, hogy „minden politikus hazudik”. Az MDF virtuális szövetségesével, a számos vonatkozásban szintén gátlástalanul hazudozó Fideszel is keményen szembehelyezkedve, mindvégig színtiszta igazat mondott, állította Bíró Béla. Hozzátette: ha a magyarországi közvéleményben élne még az erkölcs halvány emléke, most a liberális, a szocialista és a Fidesz-KDNP szavazók többsége az MDF-re szavazna. /Bíró Béla: Hazugságok a hazugságról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./2006. szeptember 26.
Másképpen látszanak a magyarországi történések a külső és a belső szemlélők számára. A nemzetközi sajtóban szinte nincs olyan magyarországi tudósítás, amelyik ne idézné fel, hogy a budapesti tüntetések Gyurcsány Ferenc botrányos lelepleződése és a lemondás elutasítása után kezdődtek. Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön arra is kitért, hogy föl kell készíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit, és vezető publicistákat. Meg kell tanítani őket, hogy ne szisszenjenek föl minden pillanatban. Úgy tűnik sikerült. /Gazda Árpád: Mikkamakka távollétében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2006. szeptember 26.
Szeptember 17-én valami megváltozott Magyarországon. A cinikus és nyílt beismerés hatására néhány óra alatt több ezres indulatos tömeg gyűlt össze az Országháznál. „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”- zúgott a tömeg. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. Gyurcsány Ferenc azonban nem ijedt meg a következményektől, sőt, internetes köznaplójában büszkén vállalta balatonőszödi mondatait. A cinikus és trágár szöveg példa nélkül való a magyar politikatörténetben. Szeptember 19-én az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a Gyurcsány-kormányt. Egyre több vidéki városban volt tüntetés, szimpátiatüntetés volt ezen kívül Szabadkán, később Zentán, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, de tüntettek New Yorkban és Londonban is az ott élő magyarok. A Kossuth téren fölolvasták az Erdélyi Magyar Ifjak üzenetét. Ugyancsak támogató nyilatkozatot adott ki az erdélyi és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Petrétei József rendvédelmi miniszter bejelentette, hogy „az elmúlt napokban a fegyverhasználat is jogos lett volna”. A rendőrök számos ártatlan járókelőt is brutálisan megvertek és letartóztattak. Elhurcolt a rendőrség például egy tizennégy év körüli gyereket a saját házuk kapujából. Édesanyja hiába szaladt utána sírva, hogy a fiú ott lakik, és semmi köze az eseményekhez. Számos újságírót bántalmaztak munkavégzés közben. A Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el először. Ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötődéséről ismert Such György az elnöke. Valószínű, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt a beszéd közlése. /Ágoston Balázs: Forradalom van a mi utcánkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./2006. szeptember 27.
Folytatódnak a Kossuth-téri tüntetések, a rendőri készenlét enyhült. Vidéken több városban is folytatódtak a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő demonstrációk, így többek között Szegeden, Kaposváron, Székesfehérváron, Szekszárdon és Debrecenben. Nyílt levélben kérte Mádl Ferenc volt köztársasági elnök tíz más ismert értelmiségivel együtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy mondjon le tisztéről. A nyilvánosságra került májusi Gyurcsány-beszéd „egyértelművé tette az ország számára, hogy a teljes előző kormányzati ciklusban és azóta is Ön, majd kormánya éveken át tudatosan megtévesztette a magyar állampolgárokat az ország valós helyzetét illetően, s ezzel lehetetlenné tette, hogy felelős döntést hozzanak a 2006-os országgyűlési választásokon”. „Vannak rendkívüli helyzetek, amikor egy politikus éppen visszavonulásával teheti a legtöbbet a hazájáért. Ezt kérjük most Öntől!” – végződik a Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levél. – Gyurcsány megköszönte a rendőrök helytállását. /Folytatódnak a Kossuth-téri tüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Kupper András, a Fidesz–MKDSZ budapesti elnöke-frakcióvezetője és Pesti Imre (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy szerintük a Fidesz lejáratását célzó, szándékos kormányzati provokáció áll az MTV épületének múlt heti ostroma során történtek mögött, s az érintett rendőröktől kapott friss információjuk szerint a tévészékház ostroma alatt, éjjel fél egytől reggel hétig több száz „high-tech” felszerelésű kommandós rendőr várakozott bevetési parancsra, ez azonban „vélhetően politikai nyomásra” elmaradt. /Nem számít újabb erőszakos cselekményekre a magyar rendőrség a hétvégén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2006. szeptember 28.
Várhatóan a közterület-tulajdonos fővárosi önkormányzat engedélye nélkül zajlik majd a választási kampánycsend idején az a hét végi rendezvény Budapesten, a Kossuth téren, ahol napok óta tüntetnek a kormány ellen. A szervezők kulturális rendezvényt akarnak tartani a téren a kampánycsend alatt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közzétette blogjában első balatonőszödi beszédét, amely a szocialista frakció ülésének elején hangzott el. Szeptember 17-én a második, 25 perces balatonőszödi beszéd került nyilvánosságra. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke a Kossuth tér előtt tüntetők egy csoportjának átadott követeléséről mondta, a követelés nemhogy tárgyalásra, még szándékaik megismertetésére sem igazán alkalmas. Az alkotmány módosítására, illetve új alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyűlés jogosult – hangsúlyozza Szili Katalin. /(SINKA): A magyarországi válság eseményei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./2006. szeptember 30.
Alaposan felborította a pártok előzetesen kidolgozott kampányterveit a miniszterelnök balatonőszödi beszédének közzététele után kirobbant belpolitikai vihar. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az utolsó két hétben csak két vidéki eseményen vett részt. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor a belpolitikai események miatt lemondta vidéki kampánykörútját, elhalasztotta a szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését. A demonstrációk hatására az Szabad Demokraták Szövetsége több vidéki városban lemondta a Liberális Hét elnevezésű programját. /Felborította az előzetes kampányterveket a belpolitikai vihar. Kiszámíthatatlan, hogy ki húz hasznot a botrányból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2006. október 2.
Sütő András méltatása a/ Újabb életmű vált kerek egésszé, Sütő Andrásé. Fodor Sándor barátjának érzete az írót. Annak a Hazának volt a védelmezője, amelynek nincsenek földrajzi határai. Dél-Erdélyben élte át 1940-1944 közötti négy esztendőt, emiatt nem volt nehéz Sütő Andrást a Román Kommunista Párt mellé állítani. Munkásságának első periódusában a Kommunista Párt elbeszélőjét-drámaírója volt. Azután az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei megjelenésével kezdődően (1970), már a népe ügyének elkötelezett írója lett. Az Istenek és falovacskák c. esszékötet pedig (1973) ugyanúgy a magyar irodalom európai rangú művelőjévé avatja, mint az Egy lócsiszár virágvasárnapja továbbá a Csillag a máglyán c. drámái. Ezeket újabb drámák, naplójegyzetek, esszék követték. A szellemi Haza, az anyanyelv iránti ragaszkodás jellemezte, ezért volt még első korszakában Bözödi György védelmezője, ezért emelte báró Kemény Jánost az Új Élet szerkesztőségébe a fizikai munkából. 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes támadás idején fél szemét kiverték, mindmáig nem sikerült megtalálni a tetteseket. /Fodor Sándor: Búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ b/ Századunk egyik legnagyobb írója, a kisebbségi magyar sors metaforája: művei többek irodalmi alkotásoknál, a korszak kritikái, jelentette ki az elhunyt Sütő Andrásról Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. Gálfalvi György, a Látó című folyóirat főszerkesztője, a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókjának titkára úgy fogalmazott: korszakos jelentőségű írótól búcsúzunk. Sütő András egész életműve kivételes értékű kincse az egyetemes magyar irodalomnak. Farkas Árpád költő személyes jó barátja volt Sütő Andrásnak, akit az erdélyi és az egyetemes magyar nemzeti közösség egyik legtisztábban látó emberének nevezett. Gálfalvi Zsolt író, a Romániai Magyar PEN-klub elnöke szerint Sütő András halálával a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb kortárs alkotója távozott. Az ötvenes évek legkritikusabb kortárs írójának nevezte Sütő Andrást a Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos. „Életpályája indokolja, hogy Sütő András emléke megmaradjon, irodalmi és történelmi szempontból is jelentős művei beépüljenek századunk magyar, román és egyetemes irodalomtörténetébe” – hangoztatta. Mindannyiunk közül Sütő Andrásnak volt a legnehezebb dolga, mert őt már korán megpróbálta korrumpálni a hatalom, de hiába – mondta Kányádi Sándor költő, műfordító. Nem adta el a lelkét, és szimbolikus figurává nőtte ki magát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményében leszögezte: oka van a gyászra ma mindenkinek, aki magyarnak vallja magát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar irodalom rövid időn belül második meghatározó egyéniségét veszítette el. /Pályatársak, kortársak Sütő Andrásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ c/ Nagy író ment el közülünk, egyike a legnagyobbaknak az utolsó, több mint fél évszázad magyar irodalmában, méltatta Sütő Andrást Dávid Gyula. Olyan korban élt, amikor nagyokat lehetett tévedni. És ő is tévedett – nagyokat. Saulus volt – de volt ereje megfordulni a damaszkuszi úton. Akkor, amikor ezért üldöztetés, sőt életének veszélyeztetése járt. „Könnyű álmot” ígérve, egyszer csak megszólította Őt a szülőföld. És ő attól a pillanattól kezdve felvállalta népe, nemzete sorsának képviseletét ország-világ előtt. /Dávid Gyula: Halála hírére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ d/ Sütő András elhunytáról a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor közösségünk egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el, írta Markó Béla. Sütő András életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Sütő András nem csak szóban, hanem tettben is szembefordult a létünket veszélyeztető zsarnoki hatalommal, és síkra szállt az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartása mellett. 1989 decemberében Sütő András a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapítója és első elnöke, később tiszteletbeli elnöke, majd a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja volt. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Sütő András halálára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ e/ Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre, írta Sütő András halálhírére Farkas Árpád. Sütő András több mint negyedszázada Szavaink Nagyfejedelme. /Farkas Árpád: Búcsú Sütő Andrástól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2006. október 3.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: bizalmi szavazást kér a kormány programjáról. A szavazást október 6-án tartják a parlamentben. Ez egyfajta válaszlépés Sólyom László köztársasági elnök október 1-jén mondott, nagy visszhangot kiváltó beszédére, amelyben élesen bírálta Gyurcsányt a botrányt kiváltó őszödi beszéde miatt. Az elnök jelezte, a megoldás kulcsa a parlament kezében van. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hazug, ócska trükknek nevezte a bizalmi szavazást. Közölte: azt várják a koalíciótól, hogy bizalmi szavazás helyett konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Amennyiben azonban csütörtökön 13 óráig nem történik meg az első döntő lépés a miniszterelnök menesztése érdekében, akkor a Fidesz október 6-ára, péntek délutánra a Kossuth térre hívja az embereket. Hozzátette: nem csak egy gyűlésről van szó, hanem egy folyamat veheti kezdetét, ami addig tart, amíg Gyurcsány nem távozik. Az MSZP szerint Orbán Viktor a parlamenti demokráciának adott ultimátumot. – Orbán Viktor téved, ha azt hiszi, hogy a parlamentet ultimátumokkal lehet befolyásolni és irányítani – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Demszky Gábortól budapesti főpolgármester alig 1,7 százalék előnnyel nyert a független, de ellenzéki támogatásnak örvendő Tarlós Istvánnal szemben. Magyarországon mindegyik megyében az ellenzék győzött a helyhatósági választáson /egy megyében döntetlen/, egyedül Budapest kivételt képez. Míg 2002-ben a szociálliberális koalíció a 23 megyei jogú város közül 17-nek volt képes polgármestert adni, most mindössze 7 megyei jogú diadalmaskodott. Budapesten a kormányoldal jelentős pozíciókat veszített: Pesten az V., a XVI. és a XVII. kerületet, Budán pedig a XI. kivételével minden kerületnek ellenzéki polgármestere lett. A fővárosi közgyűlésben gyakorlatilag „holtverseny” alakult ki, mivel Demszky Gábor megőrizte főpolgármesteri posztját, a közgyűlésben egyfős többsége lesz a koalíciónak. /Gyurcsány bizalmi szavazást kér maga ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 3.
A szocialista-liberális kormánykoalíció vereségére a jobboldali ellenzékkel szemben a közvélemény-kutatások egyértelműen utaltak. Gyurcsány Ferenc hazugság-sorozatának leleplezése következtében kibontakozott tüntetéssorozat és országos felháborodás megsemmisítővé fokozta a vereséget Valamennyi megyei közgyűlés az ellenzék kezébe került, csak Heves és Somogy megyében alakult ki patthelyzet. A kormánypártoknak csupán Budapestet sikerült megtartani – minimális különbséggel. Vasárnap Magyarország politikai térképe alaposan átrendeződött. Orbán Viktor szerint a választók elutasították a hazugságra alapuló politizálást. Gyurcsány Ferenc ellenben úgy látja: az általa vezetett kormány megszorító intézkedései tették népszerűtlenné a szocialistákat, s korántsem a szerinte az ellenzék által mesterségesen felfújt erkölcsi válság. /Chirmiciu András: Ellentmondások. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./