udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
520
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 511-520
NĂŠvmutatĂł:
Kossuth Lajos
2015. augusztus 19.
Ĺseink pĂŠldĂĄja ad erĹt
SzĂŠkelyfĂśldi helytĂśrtĂŠneti kĂśrĂşton a LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlis EgyesĂźlet
SzĂŠkelyfĂśldre indult kĂŠtnapos helytĂśrtĂŠneti kĂśrĂştra a hĂŠt vĂŠgĂŠn a marosvĂĄsĂĄrhelyi LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlisEgyesĂźlet. Az idegenvezetĹ szerepĂŠt BalĂĄs ĂrpĂĄd tanĂĄr vĂĄllalta el, aki egĂŠsz Ăşton fĂĄradhatatlanul, szĂnesen, ĂŠrdekesen magyarĂĄzta azoknak a telepĂźlĂŠseknek a tĂśrtĂŠnetĂŠt, ĂŠrdekessĂŠgeit, tĂśrtĂŠnelmi jelentĹsĂŠgĂŠt, amelyeken ĂĄthaladtunk.
Szombaton reggel MarosszentgyĂśrgy irĂĄnyĂĄba indultunk. Az elsĹ megĂĄllĂł a marosvĂŠcsi vĂĄrkastĂŠlynĂĄl volt, ahol a vĂĄrkertben KemĂŠny JĂĄnos sĂrjĂĄnĂĄl helyeztĂŠk el az egyesĂźlet koszorĂşjĂĄt. A helyszĂnt, KemĂŠny JĂĄnost vagy az ErdĂŠlyi Helikon ĂrĂłkĂśzĂśssĂŠget nem kell kĂźlĂśn bemutatni a NĂŠpĂşjsĂĄg olvasĂłinak. ElĂŠg annyi, hogy ez volt a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti idĹszak legsikeresebb ĂŠs legrangosabb ĂrĂłi szervezĹdĂŠse.
Innen indultunk tovĂĄbb a GyergyĂłi-medence felĂŠ.
A ditrĂłiak bĂźszkesĂŠge
Az 56 mĂŠter hosszĂş, 23 mĂŠter szĂŠles, 1000 ĂźlĹ- ĂŠs 2000 ĂĄllĂłhellyel rendelkezĹ kĂŠttornyĂş templom SzĂŠkelyfĂśld messze hĂres temploma, a ditrĂłiak bĂźszkesĂŠge neogĂłtikus stĂlusban ĂŠpĂźlt, toronymagassĂĄga 75 mĂŠter. MindkĂŠt tornyĂĄn talĂĄlhatĂł toronyĂłra, ami mĂŠg ma is mĹąkĂśdĹkĂŠpes. Az ablakkeretek csĂşcsĂvesek, ami ugyancsak a neogĂłtikĂĄra utal. A templom fĹoltĂĄrĂĄt carrarai mĂĄrvĂĄnybĂłl kĂŠszĂźlt szobrok dĂszĂtik: JĂŠzus Szent SzĂve, Szent IstvĂĄn ĂŠs Szent LĂĄszlĂł kirĂĄlyok szobrai, a falu szĂźlĂśttjĂŠnek, SiklĂłdi LĹrincnek a mĹąvei. A szentĂŠly ĂŠs a hajĂł ablakait, amelyeken a tizenkĂŠt apostol lĂĄthatĂł, RĂłth Miska, a szentĂŠlyt dĂszĂtĹ szekkĂłkat Pauli Erik olasz festĹ kĂŠszĂtette.
A TatĂĄrdomb ĂŠs a LĂĄzĂĄr-kastĂŠly
GyergyĂłszĂĄrhegy felĂŠ haladva lĂĄthatĂł a TatĂĄrdomb. A legenda szerint hĂĄromezer tatĂĄrral vette fel a harcot hĂĄromszĂĄz szĂŠkely 1658-ban SzĂĄrhegy hatĂĄrĂĄban. Az otthonukat vĂŠdĹk legyĹztĂŠk, megfutamĂtottĂĄk a tĂzszeres tĂşlerĹben lĂŠvĹ ellensĂŠget. Ĺseink hĹsiessĂŠge ma is pĂŠldakĂŠnt ĂĄll elĹttĂźnk, erĹt kell adjon arra, hogy felĂźl tudjunk kerekedni a nehĂŠzsĂŠgeken â ĂĄll a felirat.
GyergyĂłszĂĄrhegy ĂŠlete ĂśsszefonĂłdott a LĂĄzĂĄr csalĂĄd tĂśrtĂŠnetĂŠvel. A LĂĄzĂĄr-kastĂŠly 1532-ben ĂŠpĂźlt, 1632-ben bĹvĂtettĂŠk. Itt tĂśltĂśtte gyermekkora egy rĂŠszĂŠt Bethlen GĂĄbor. 1499-ben LĂĄzĂĄr AndrĂĄs pĂĄpai bullĂĄt kĂŠr a helybeli kolostor alapĂtĂĄsĂĄhoz. 1665-ben LĂĄzĂĄr IstvĂĄn egy darab terĂźletet a ferences szerzetesek szĂĄmĂĄra bocsĂĄtott, ahol kĂĄpolnĂĄt is ĂŠpĂttetett nekik. 1669-ben KĂĄjoni JĂĄnos Ăşj ĂŠpĂźletet emeltetett. 1670-ben egy aranyozott, ezĂźstĂśzĂśtt, festett cifra oltĂĄrt is rendeltek a zĂĄrda templomĂĄba.
Sajnos, a folyamatban levĹ perek miatt a kastĂŠlyba nem tudtunk bemenni.
ĂrmĂŠny templom â GyergyĂłszentmiklĂłs
A kĂśvetkezĹ megĂĄllĂł a gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠny templom volt, amelyet lĹrĂŠsekkel ellĂĄtott, szabĂĄlytalan vonalĂş fal Ăśvez, keleti ĂŠs nyugati oldalĂĄn kĂŠt kisebbfajta bĂĄstyĂĄhoz hasonlĂł, kĂvĂźl fĂŠlkĂśrĹą, belĂźl szĂśgletes alaprajzĂş ĂŠpĂtmĂŠny talĂĄlhatĂł. A kĹfal ablakszerĹą mĂŠlyedĂŠseiben elhelyezett, Krisztus kĂnszenvedĂŠsĂŠnek jeleneteit ĂĄbrĂĄzolĂł ĂŠrtĂŠkes fametszetek 1750 kĂśrĂźl kĂŠszĂźlhettek, ezek jelenleg az ĂśrmĂŠny plĂŠbĂĄnia ĂŠpĂźletĂŠben talĂĄlhatĂłk.
Az ĂŠszaki mellĂŠkoltĂĄrhoz tartozik a templom legĂŠrtĂŠkesebb festmĂŠnye, amely 1752-ben kĂŠszĂźlt a velencei mechitarista kolostorban. A kĂŠpen VilĂĄgosĂtĂł Szent Gergely, az ĂśrmĂŠnyek elsĹ katholikosza jelenik meg. VilĂĄgosĂtĂł Szent Gergely ĂŠlete legfontosabb cselekedetekĂŠnt az addig keresztĂŠnyĂźldĂśzĹ III. Tiridat kirĂĄly megtĂŠrĂtĂŠsĂŠt tartjĂĄk szĂĄmon, mely maga utĂĄn vonta az egĂŠsz ĂśrmĂŠny nĂŠp keresztĂŠnnyĂŠ vĂĄlĂĄsĂĄt.
Ember, vĂŠsd szĂvedbe, hogy ez a fĂśld mindig szĂŠkely volt ĂŠs az is marad!
GyergyĂłalfalu templomĂĄnak felirata szerint a templom 1213-ban ĂŠpĂźlt, a 15. szĂĄzadban gĂłtikus stĂlusban ĂĄtĂŠpĂtettĂŠk, majd 1766-ban barokkizĂĄltĂĄk. Egykori vĂŠdĹfalĂĄnak csak tĂśredĂŠke maradt az 1930. ĂŠvi restaurĂĄlĂĄs utĂĄn. A templomkertben ĂĄll az I. ĂŠs II. vilĂĄghĂĄborĂş ĂĄldozatainak emlĂŠkmĹąve, a bejĂĄrattĂłl jobbra pedig egy zĂĄszlĂłtalapzat, amelyet 1942-ben Budapesten ĂŠlt alfalviak ĂĄllĂtottak. Ennek felirata: Ember, vĂŠsd szĂvedbe, hogy ez a fĂśld mindig szĂŠkely volt ĂŠs az is marad!
A templomtĂłl jobbra ĂŠs balra park van, ahol IstvĂĄn hitvĂŠdĹ pap, a csĂksomlyĂłi pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂş elindĂtĂłjĂĄnak szobra lĂĄthatĂł.
Kossuth-szobor â GyergyĂłcsomafalva
1894-ben LĂĄszlĂł Gyula indĂtvĂĄnyozta, hogy MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂĄllĂtsanak szobrot Kossuth Lajosnak. A BernĂĄdy GyĂśrgy vezette 380 tagĂş szoborbizottsĂĄg 1897-ben KĂśllĹ MiklĂłs gyergyĂłcsomafalvi szobrĂĄszt bĂzta meg a mĹą elkĂŠszĂtĂŠsĂŠvel: "Faragja szĂŠkely kĂŠz az emlĂŠket, vezesse vĂŠsĹjĂŠt szĂŠkely szĂv, mint ahogy a szobor szĂŠkely fĂśldben ĂĄlljon". 1899. jĂşnius 11-ĂŠn MarosvĂĄsĂĄrhelyen lepleztĂŠk le Kossuth Lajos ĂŠrcszobrĂĄt. 1921-ben a romĂĄn hatalom ledĂśntĂśtte, 1995-ben a Borsos MiklĂłs MĹąvĂŠszetĂŠĂŠrt AlapĂtvĂĄny kĂśzgyĹąlĂŠse kezdemĂŠnyezte a Kossuth-szobor ĂşjbĂłli felĂĄllĂtĂĄsĂĄt az alkotĂłmĹąvĂŠsz szĂźlĹfalujĂĄban. Ăgy 2001-ben kerĂźlt felavatĂĄsra GyergyĂłcsomafalva kĂśzpontjĂĄban a KĂśllĹ MiklĂłs ĂĄltal alkotott Kossuth-szobor SĂĄntha Csaba ĂĄltal Ăşjraalkotott pontos mĂĄsa. A szobrot is magĂĄba foglalĂł teret ifj. KĂśllĹ MiklĂłs mŹÊpĂtĂŠsz, a szobor alkotĂłjĂĄnak kĂŠsei rokona tervezte.
MadĂŠfalvĂĄn
a madĂŠfalvi veszedelem, azaz a szĂŠkelyek legyilkolĂĄsĂĄnak emlĂŠkĂŠt ĹrzĹ emlĂŠkmĹą megkoszorĂşzĂĄsĂĄra kerĂźlt sor. A szĂŠkelyek legyilkolĂĄsĂĄnak emlĂŠkĂŠt ĹrzĹ kĹoszlopot, KĂśllĹ MiklĂłs alkotĂĄsĂĄt, amelynek tetejĂŠn kitĂĄrt szĂĄrnyĂş turulmadĂĄr lĂĄthatĂł, 1905. oktĂłber 8-ĂĄn avattĂĄk fel.
A szombat esti Csaba kirĂĄlyfi rockopera volt az egyik fontos rĂŠsze a programnak. DĂŠlutĂĄn azonban hatalmas esĹ kerekedett, ĂłrĂĄkig zuhogott, mĂĄr azt hittĂźk, lehetetlen lesz felmenni a csĂksomlyĂłi nyeregbe, a pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂşk helyszĂnĂŠre. VĂŠgĂźl mĂŠgis elĂĄllt az esĹ, ĂŠs megtartottĂĄk az elĹadĂĄst. A szĂĄllĂĄsra valĂł visszatĂŠrĂŠs csoportunk szĂĄmĂĄra kisebbfajta kalanddal ĂŠrt fel, de vĂŠgĂźl mindenki hazaĂŠrt ĂŠs elĂŠgedetten fogyasztotta a finom vacsorĂĄt: zsĂros kenyeret vĂśrĂśs hagymĂĄval.
A csĂksomlyĂłi MĂĄria-szobor 500 ĂŠve
VasĂĄrnap dĂŠlelĹtt a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeumba lĂĄtogattunk, ahol a csĂksomlyĂłi kegyszobor 500. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl A csĂksomlyĂłi MĂĄria-szobor 500 ĂŠve â MĂĄria-tisztelet ErdĂŠlyben cĂmmel nyĂlt emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄs. A kiĂĄllĂtĂĄs a MĂĄria-szobor olyan tĂĄrgyi emlĂŠkeit â a BatthyĂĄny IgnĂĄc pĂźspĂśk ĂĄltal adomĂĄnyozott fĂŠmkoronĂĄk ĂŠs jogar, a KisjĂŠzus ruhĂĄcskĂĄi, amelyekbe mĂŠg a 20. szĂĄzad kĂśzepĂŠig ĂśltĂśztettĂŠk â mutatja be, amelyeket elsĹ alkalommal lĂĄthat a nagykĂśzĂśnsĂŠg.
Az emlĂŠkezĂŠs parkja
SzĂŠkelyudvarhelyen a szoborpark "lakĂłit" ismertette BalĂĄs ĂrpĂĄd tanĂĄr Ăşr. A szobrok 12 ismert tĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠget â KĂłs KĂĄroly, Bethlen IstvĂĄn, WesselĂŠnyi MiklĂłs, Bethlen GĂĄbor, FrĂĄter GyĂśrgy, Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly, Csaba kirĂĄlyfi, Hunyadi JĂĄnos, BĂĄthori IstvĂĄn, II. RĂĄkĂłczi Ferenc, Bem apĂł, NyirĹ JĂłzsef â, valamint tizenharmadikkĂŠnt a nĂŠvtelen VĂĄndor SzĂŠkelyt ĂĄbrĂĄzoljĂĄk.
Az emlĂŠkezĂŠs parkjĂĄnak lĂŠtrehozĂłja a SzĂŠkelyudvarhelyĂŠrt AlapĂtvĂĄny, a szoborparkot 2004- ben avattĂĄk fel. Innen mentĂźnk tovĂĄbb KeresztĂşrra.
KoszorĂşzĂĄs PetĹfi vĂŠn kĂśrtefĂĄjĂĄnĂĄl
A GyĂĄrfĂĄs-kĂşriĂĄban tartĂłzkodott ĂŠlete utolsĂł ĂŠjszakĂĄjĂĄn PetĹfi SĂĄndor. SokĂĄig volt PetĹfi ittlĂŠtĂŠnek "ĂŠlĹ" tanĂşja az Ăśreg kĂśrtefa, amelyet utĂłbb mĂĄr csak vaspĂĄntok tartottak Ăśssze. HelyĂŠre a kegyelet Ăşj csemetĂŠt Ăźltetett, mely elĹtt emlĂŠktĂĄblĂĄt helyeztek el KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor nĂŠgy sorĂĄval: "Haldoklik az Ăśreg tanĂş,/PetĹfi vĂŠn kĂśrtefĂĄja./Azt beszĂŠlik Ĺ lĂĄtta volt/ verset Ărni utoljĂĄra."
KĂŠsĹ dĂŠlutĂĄn mĂĄr csak lassĂtottunk HĂŠjjasfalvĂĄn Zeyk Domokos szobra elĹtt, FehĂŠregyhĂĄzĂĄn az IspĂĄnkĂştnĂĄl, majd SegesvĂĄr ĂŠrintĂŠsĂŠvel, fĂĄradtan, de ĂŠlmĂŠnyekkel gazdagon ĂŠrkeztĂźnk haza MarosvĂĄsĂĄrhelyre.
MĂłzes Edith
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. augusztus 25.
Ăj Ăşton az Arbor VĂĄllalkozĂłk SzĂśvetsĂŠge
MĂŠg ebben az ĂŠvben lĂŠtre kell hozni a gyergyĂłszĂŠki vĂĄllalkozĂĄsok tĂśmĂśrĂźlĂŠsĂŠt, egy Ăşgynevezett klasztert â ez a kĂśzeljĂśvĹ cĂŠlja az Arbor VĂĄllalkozĂłk SzĂśvetsĂŠge megĂşjult vezetĹsĂŠge szĂĄmĂĄra.
Nemcsak âfĂĄsokrĂłlâ van szĂł, hanem szĂĄmos olyan ĂĄgazatot is egybefognĂĄnak, ami a faipar nĂŠlkĂźl nehĂŠz helyzetbe kerĂźlne. A gyergyĂłszĂŠki klasztert mĂŠg ebben az ĂŠvben szeretnĂŠk megalakĂtani â jelentette be BajkĂł Tibor (fotĂłnkon), az Arbor VĂĄllalkozĂłk SzĂśvetsĂŠge Ăşj elnĂśke. Az Ăşj Arbor vezetĹ egy tĂśbb mint harmincpontos âtennivalĂł listĂĄvalâ vĂĄg neki az Ăşj kihĂvĂĄsnak. A szĂśvetsĂŠgnĂŠl MolnĂĄr Judith helyĂŠt veszi ĂĄt BajkĂł, akinek elismerĂŠssel kĂśszĂśntĂŠk meg az eddigi tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, ĂŠs lecserĂŠltĂŠk a KĂśllĹ IstvĂĄn ĂĄltal irĂĄnyĂtott adminisztrĂĄciĂłt is. A mindennapi Ăźgymenetet ezutĂĄn Madaras GyĂśngyvĂŠr lĂĄtja el â kĂśzĂśltĂŠk. Az alelnĂśki tisztsĂŠget hĂĄrom szemĂŠly, Csata Levente, Bencze Attila ĂŠs Isa IstvĂĄn tĂśltik be. Ugyanakkor szĂŠkhelyvĂĄltoztatĂĄsra is sor kerĂźl, a szervezet szeptember 1-jĂŠtĹl a gyergyĂłszentmiklĂłsi Kossuth Lajos utca 208/A cĂmen, a Tig-rad irodaĂŠpĂźletĂŠben mĹąkĂśdik.
LeszĂśgezik, az Ăşj vezetĂŠs prioritĂĄsa a klaszter lĂŠtrehozĂĄsa, ami ugyan elsĹsorban faipari cĂŠgeket fognĂĄ egybe, de vĂĄrjĂĄk mĂĄs gazdasĂĄgi ĂĄgazatok kĂŠpviselĹit is, akĂĄr szĂĄllĂtĂĄsban, akĂĄr pĂŠldĂĄul a turizmusban ĂŠrdekeltek. Az Arbor ugyanakkor visszatĂŠrne azokhoz a tevĂŠkenysĂŠgekhez, amelyek a korĂĄbbi ĂŠvekben vonzĂłvĂĄ tettĂŠk a vĂĄllalkozĂĄsok szĂĄmĂĄra, azaz szakmai kurzusokat szervezne, tanĂĄcsadĂĄssal segĂtene a cĂŠgeknek tevĂŠkenysĂŠgĂźk fejlesztĂŠsĂŠre.
Az Ăşj Arbor-elnĂśk hozzĂĄtette, az a tapasztalat, hogy a nyugati vĂĄsĂĄrlĂł-partnerek szĂvesebben kĂśtnek szerzĹdĂŠseket olyan cĂŠgekkel, amelyek valamilyen megbĂzhatĂł szervezet tagjai, hiszen ez garanciĂĄt is jelent az adott cĂŠg komolysĂĄgĂĄra. Ugyanakkor a szĂśvetsĂŠg mĂĄs, mĂĄr lĂĄthatĂł elĹnyeit is sorolja. A Schweighofer fĹąrĂŠszĂźzem elleni kĂźzdelmet is teljesen hiĂĄbavalĂłnak hittĂŠk sokan, de amikor az Arbor ĂŠs szĂĄmos hasonlĂł szervezet Ăśsszefogott, ĂŠs egyre szĂŠlesebb kĂśrben tudtĂĄk megismertetni az osztrĂĄk gyĂĄr SzĂŠkelyfĂśldre telepĂźlĂŠsĂŠnek veszĂŠlyeit, sikerĂźlt tĂśbb tekintetben is visszaszorĂtani az osztrĂĄk betelepĂźlĂŠs lehetsĂŠges kĂśvetkezmĂŠnyeit. âNem az a cĂŠl, hogy a fa egyszerĹąen kitermelĹdjĂśn ĂŠs eladĂłdjon, hanem hogy itt, helyben legyen felhasznĂĄlva, feldolgozva, minĂŠl gazdasĂĄgosabban. Ma is rengeteg rĂśnkszĂĄllĂtĂł kamionnyi fa hordja el a fĂĄt. Akik viszik, azok nem Arbor tagokâ â szĂśgezte le BajkĂł Tibor.
Gergely Imre
SzĂŠkelyhon.ro2015. szeptember 8.
â⌠hogy ezt a vĂĄrost⌠rĂŠszben elromĂĄnosĂthassaâ
Mit is jelentett a âhorthysta-fasiszta terrorâ alĂłli felszabadĂtĂĄs?
SepsiszentgyĂśrgyĂśn ma katonai csinnadrattĂĄval kĂŠszĂźlnek megemlĂŠkezni a vĂĄros romĂĄn ĂŠs orosz csapatok ĂĄltali âfelszabadĂtĂĄsĂĄnakâ 71. ĂŠvfordulĂłjĂĄrĂłl. NehĂŠz megĂŠrteni, hogy a tĂśbbsĂŠgĂŠben magyarok lakta KovĂĄszna megyĂŠben mi cĂŠlja lehet egy ilyen erĹdemonstrĂĄciĂłnak, de hogy a bĂŠkĂŠs egyĂźttĂŠlĂŠst nem segĂti elĹ, arra mĂŠrget vehetĂźnk. JĂłzsef Ălmos sepsiszentgyĂśrgyi helytĂśrtĂŠnĂŠszt arra kĂŠrtĂźk, foglalja Ăśssze, mit is jelentett a szĂŠkelysĂŠgnek a âhorthystaâfasiszta terrorâ alĂłli felszabadĂtĂĄs, amit most ĂĄllĂtĂłlag nekĂźnk is ĂźnnepelnĂźnk kellene.
1944 augusztusĂĄban mĂĄr elkerĂźlhetetlennek lĂĄtszott a szĂśvetsĂŠges ĂĄllamok csapatainak vĂŠgsĹ gyĹzelme. Ăszak-ErdĂŠly polgĂĄri ĂŠs katonai vezetĂŠse a szovjet ĂŠs vele augusztus 23-ĂĄn szĂśvetkezett romĂĄn csapatok kĂśzeledĂŠsĂŠre a visszavonulĂĄs ĂŠs a kiĂźrĂtĂŠs menetĂŠt igyekezett megszervezni. ElsĹkĂŠnt a kĂśztisztviselĹk hagytĂĄk el szolgĂĄlati helyĂźket, majd az oktĂłber 26-i Ăz-vĂślgyi ĂĄttĂśrĂŠs hĂrĂŠre a polgĂĄri lakossĂĄg kezdte meg a menekĂźlĂŠst hol szervezett, hol szervezetlen formĂĄban.
Szeptember 2-ĂĄn, amikor KĂśkĂśs, Illyefalva, Uzon ĂŠs ElĹpatak mĂĄr az ellensĂŠg kezĂŠn volt, SzentivĂĄnyi GĂĄbor, HĂĄromszĂŠk fĹispĂĄnja felszĂłlĂtja SepsiszentgyĂśrgy lakossĂĄgĂĄt is a vĂĄros kiĂźrĂtĂŠsĂŠre. Augusztus kĂśzepĂŠtĹl mintegy 30 ezer hĂĄromszĂŠki lakos menekĂźlt el, egyesek csupĂĄn a kĂśzeli, eldugottabb helysĂŠgekben, mĂĄsok MagyarorszĂĄgon vagy mĂŠg tovĂĄbb kerestek menedĂŠket. Ekkor vagonĂroztĂĄk be a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum szĂĄmos fĂŠltve ĹrzĂśtt tĂĄrgyĂĄt, amit aztĂĄn a zalaegerszegi vasĂştĂĄllomĂĄson bombatalĂĄlat semmisĂtett meg.
Gyors hatalomĂĄtvĂŠtel
SepsiszentgyĂśrgyre szeptember 8-ĂĄn este vonult be a vĂĄrostĂłl dĂŠlre, az Olt vonalĂĄn ĂĄllĂł romĂĄn hegyivadĂĄsz hadtest egyik hadosztĂĄlya ĂŠs egy orosz alakulat, ahol csupĂĄn egy szĂĄzad tartalĂŠkos ĂŠs nĂŠhĂĄny nĂŠmet harckocsi gyenge ellenĂĄllĂĄsĂĄba ĂźtkĂśzĂśtt. Az ĂŠrkezĹ csapatokat a baloldali beĂĄllĂtottsĂĄgĂş Ferencz ZoltĂĄn megyehĂĄzi levĂŠltĂĄros ĂŠs Albert IstvĂĄn vĂĄroshĂĄzi tisztviselĹ fogadtĂĄk, ĂŠs âadtĂĄk ĂĄt a vĂĄrostâ. Albertet a vĂĄroshĂĄza ĂłvĂłhelyĂŠn mĂĄr elĹzetesen polgĂĄrmesternek vĂĄlasztotta az otthon maradt lakossĂĄg, szĂŠkĂŠt azonban nem foglalhatta el, hiszen az ĂŠrkezĹ romĂĄn csapatokkal szinte egy idĹben jelent meg, ĂŠs vette vissza hatalmĂĄt, nĂŠhĂĄny Ăşj szemĂŠllyel kiegĂŠszĂźlve, a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠskor tĂĄvozni kĂŠnyszerĂźlt romĂĄn adminisztrĂĄciĂł. Az 1945 mĂĄjusĂĄban SopronbĂłl SepsiszentgyĂśrgyre visszatelepĂźlĹk nĂŠvsora. A korĂĄbban elmenekĂźlĹket nyomor ĂŠs szegĂŠnysĂŠg vĂĄrta itthon
VisszatĂŠrtek rĂŠgi beosztĂĄsukba a nĂŠgy ĂŠvvel ezelĹtt a HĂĄromszĂŠk elhagyĂĄsĂĄra kĂŠnyszerĂźlt romĂĄn hivatalnokok, rendĹrĂśk is. A polgĂĄrmesteri szĂŠket nĂŠhĂĄny napra Ilie Sima foglalta el, majd visszatĂŠrt Eugen Sibianu volt polgĂĄrmester. Az elĹbbi elsĹ tĂŠnykedĂŠsei kĂśzĂŠ tartozott a Kossuth Lajos utca Szeptember 8. nĂŠvre valĂł ĂĄtkeresztelĂŠsĂŠnek kĂŠrvĂŠnyezĂŠse a bevonult hegyivadĂĄsz hadosztĂĄly parancsnokĂĄtĂłl. Ăjra feltĹąnt Cerghi Pop Victor gyĂłgyszerĂŠsz is, akit 19-ĂŠn prefektusnak neveznek ki, ĂŠs aki a beiktatĂĄsi ĂźnnepsĂŠgen kijelentette, âmeg kell semmisĂteni minden fĂŠszket, amely a romĂĄn nemzet lĂŠtĂŠrdekeit szabotĂĄlja.â
Az oroszoktĂłl jobban fĂŠltek
Hogy SepsiszentgyĂśrgy lakossĂĄga mikĂŠnt ĂŠlte meg az immĂĄr gyĹztes csapatok bevonulĂĄsĂĄt, egy-kĂŠt levĂŠltĂĄri dokumentummal ĂŠrzĂŠkeltethetĹ, hiszen a fogyatkozĂł ĂŠlĹ emlĂŠkezet egyre kevesebb adatot tud szolgĂĄltatni. 1944. szeptember 30-i iktatĂĄssal P. G. VasĂşt utca (akkor mĂĄr ismĂŠt I. G. BrÄtianu) 90 sz. alatti lakos a polgĂĄrmester tudomĂĄsĂĄra hozza, hogy lakĂĄsĂĄÂnak elhagyĂĄsĂĄra kĂŠnyszerĂźlt, mivel az âorosz katonĂĄkkal van tele, akik bĂştoraimat ĂśsszetĂśrtĂŠk, majorsĂĄgomat lelĹttĂŠk, Ăgy ĂŠletem biztonsĂĄga miatt kĂŠnytelen voltam onnan eljĂśnni.â J. Ă. arra emlĂŠkszik, hogy Kossuth Lajos utcai lakĂĄsukba nĂŠhĂĄny napra egy egĂŠsz teherautĂłnyi orosz katona â fĂŠrfiak ĂŠs nĹk â rendezkedtek be. A csalĂĄdnak bĂĄntĂłdĂĄsa nem esett, sĹt, a sajĂĄt fĹztjĂźkbĹl kĂnĂĄltĂĄk meg Ĺket. Az egyik tiszt a meggyfa ĂĄrnyĂŠkĂĄban az ĂŠdesapjĂĄval sakkozott, a nĹk viszont a kertben levĹ gyĂźmĂślcsĂśt mind megettĂŠk.
F. R. azt mesĂŠli el, hogy Z. E. helybĂŠli ĂźgyvĂŠd felesĂŠge ĂŠs cselĂŠdje nem menekĂźlt el. Az augusztus 23-i fordulat utĂĄn lekĂśltĂśztek a pincĂŠbe, ĂŠs ott vĂĄrtĂĄk a helyzet alakulĂĄsĂĄt. A cselĂŠd naponta felmerĂŠszkedett, hozta a hĂreket. Kisebb lĂśvĂśldĂśzĂŠseket, ĂĄgyĂşszĂłt hallottak. Szeptember 9-ĂŠn kiment a vĂĄrosba, ahol a romĂĄn katonĂĄk kĂśzĂśtt Nicolae Cambrea tĂĄbornokot fedezte fel, aki Z. E. felesĂŠge testvĂŠrĂŠnek volt a fĂŠrje. ĂllĂtĂłlag Ĺ vezette az ElĹpatak felĹl SzentgyĂśrgyre ĂŠrkezĹ hegyivadĂĄsz egysĂŠget. Egy szemerjai mesĂŠli, hogy a lakosok megtapsoltĂĄk, mert az oroszoktĂłl inkĂĄbb fĂŠltek (innen az elĹpataki Ăşt negyvenes ĂŠvekbeli Gen. Cambrea elnevezĂŠse).
A pĂłpa szĂĄndĂŠka
Alexandru PetruČ frissen kinevezett ortodox lelkĂŠsz 1944. oktĂłber 6-ĂĄn Sibianu polgĂĄrmesternek cĂmzett (jelenleg a szentgyĂśrgyi levĂŠltĂĄrban ĹrzĂśtt) levelĂŠben kĂŠri a deportĂĄlt Silberstein IzsĂł nyomdĂĄjĂĄt ĂŠs a MikĂł kĂśnyvesboltot az ortodox egyhĂĄz hasznĂĄlatĂĄba helyezni ĂŠs megnyitĂĄsĂĄt engedĂŠlyezni, âhogy ezt a vĂĄrost ĂŠs fĹkĂŠnt annak kereskedelmĂŠt legalĂĄbb rĂŠszben elromĂĄnosĂthassaâ. Megjegyzi, a kĂśnyvesbolt cĂŠlja a romĂĄn kultĂşra terjesztĂŠse lenne, ĂŠs âĂŠgbekiĂĄltĂł volna, ha annak bĂŠrletĂŠt egy kisebbsĂŠgi vagy bĂĄrmely mĂĄs szemĂŠly nyernĂŠ el.â Sibianu polgĂĄrmester mindkĂŠt kĂŠrĂŠst elutasĂtja, egyrĂŠszt azzal, hogy Silberstein fia hazaĂŠrkezett, ĂŠs Ĺ veszi ĂĄt a nyomdĂĄt, mĂĄsrĂŠszt pedig a kĂśnyvesbolt a tanfelĂźgyelĹsĂŠg kezelĂŠsĂŠbe fog kerĂźlni.
Az ismĂŠt uralomra jutott romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs a megfĂŠlemlĂtĂŠs eszkĂśzĂŠvel sĂşjtotta a helyi lakossĂĄgot, hogy rĂĄvegye a szĂźlĹfĂśldjĂŠrĹl valĂł âĂśnkĂŠntâ tĂĄvozĂĄsra. Megalakultak a hĂrhedt Maniu-gĂĄrdĂĄk, melyeknek garĂĄzdĂĄlkodĂĄsĂĄrĂłl (Ăgy a szĂĄrazajtai ĂŠs csĂkszetdomokosi vĂŠrengzĂŠsekrĹl) szĂĄmtalan emlĂŠkezĂŠs, leĂrĂĄs lĂĄtott napvilĂĄgot. Cerghi Pop Victor gyĂłgyszerĂŠsz is e gĂĄrda aktĂv tagja, szervezĹje ĂŠs tĂĄmogatĂłja volt. Luka LĂĄszlĂłnak, az 1945.mĂĄrcius 6-ĂĄn hatalomra kerĂźlt, dr. Petru Groza vezette elsĹ âdemokratikusâ kormĂĄny miniszterĂŠnek kĂśzbelĂŠpĂŠsĂŠre kellett vĂŠgleg elhagynia HĂĄromszĂŠket.
Szovjet fennhatĂłsĂĄg alatt
SzĂŠkelyfĂśld lakossĂĄga 1944. november 14-ĂŠn szabadult meg a Maniu-gĂĄrdĂĄk atrocitĂĄsaitĂłl, amikor az erdĂŠlyi magyar lakossĂĄg veszĂŠlyeztetettsĂŠgĂŠre hivatkozva, a romĂĄniai SzĂśvetsĂŠges EllenĹrzĹ BizottsĂĄg nevĂŠben Vinogradov tĂĄbornok ĂĄtiratĂĄban kĂśzli SÄnÄtescu miniszterelnĂśkkel, hogy âa VĂśrĂśs Hadsereg ĂĄltal felszabadĂtott ErdĂŠlyben tilos a romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs bevezetĂŠse.â Ăs felszĂłlĂtottĂĄk a romĂĄn hatĂłsĂĄgokat, hogy 24 Ăłra alatt vonuljanak ki Ăszak-ErdĂŠlybĹl. SepsiszentgyĂśrgy katonai parancsnoka egy Odinkov nevezetĹą szovjet tiszt lett. A szovjet katonai fennhatĂłsĂĄg 1945. mĂĄrcius 13-ig tartott, amikor mĂĄr vĂŠglegessĂŠ vĂĄlt a demokratikus erĹk vĂĄlasztĂĄsi gyĹzelme.
MĂŠg 1944 ĹszĂŠn megkezdĹdĂśtt a hĂĄborĂşs kĂĄrok helyreĂĄllĂtĂĄsa. A tanĂĄcs, pĂŠnzĂźgyi lehetĹsĂŠgeihez kĂŠpest, pĂŠnz- ĂŠs ĂŠpĂtĹanyag-tĂĄmogatĂĄsban rĂŠszesĂtette a kĂĄrosult lakĂłhĂĄzak tulajdonosait, Ăşt- ĂŠs jĂĄrdajavĂtĂĄsokat vĂŠgeztek, ĂşjjĂĄĂŠpĂtettĂŠk, illetve helyreĂĄllĂtottĂĄk az ĂĄllomĂĄs felĂŠ vezetĹ fa- ĂŠs vashidat, valamint a szemerjai patakon ĂĄtvezetĹ hidat. A hazatĂŠrĹ kereskedĹk Ăşjra megnyitottĂĄk boltjaikat, az ĂĄru beszerzĂŠse viszont nagy nehĂŠzsĂŠgekbe ĂźtkĂśzĂśtt.
A SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgiumban az 1944â45-Ăśs tanĂŠv megnyitĂłjĂĄt csak december 10-ĂŠn tarthattĂĄk meg, annak ellenĂŠre, hogy az oktatĂĄs cĂŠljainak megfelelĹen megkezdtĂŠk az iskolĂĄk osztĂĄlytermeinek felĂşjĂtĂĄsĂĄt. Az elmaradt javĂtĂłvizsgĂĄkĂŠrt fizetni kellett, a menekĂźlĂŠsbĹl visszatĂŠrtek magĂĄnvizsgĂĄt kellett tegyenek 100 pengĹ tandĂj ĂŠs 25 pengĹ beiratkozĂĄsi dĂj befizetĂŠse ellenĂŠben. A tanĂtĂłkĂŠpzĹt ĂśsszevontĂĄk a MikĂłval, vegyes osztĂĄlyokban folyt a tanĂtĂĄs, hogy ne veszĂtsen senki ĂŠvet.
VĂŠlelmezett ellensĂŠg
SokĂĄig mindkĂŠt fizetĹeszkĂśz, a pengĹ ĂŠs a lej is ĂŠrvĂŠnyben volt Ăszak-ErdĂŠly terĂźletĂŠn, mĂgnem 1944. november 27-ĂŠn Kerekes BĂŠla, HĂĄromszĂŠk megbĂzott fĹispĂĄnja a megyĂŠben el nem rendeli a lej kĂśtelezĹ hasznĂĄlatĂĄt, ĂŠs fel nem szĂłlĂtja a lakossĂĄgot a pengĹnek az 1 pengĹ=40 lej paritĂĄs alapjĂĄn valĂł bevĂĄltĂĄsĂĄra.
Prefektusi rendelettel ĂŠrtĂŠktelenĂtettĂŠk el a pengĹt
TegyĂźnk mĂŠg emlĂtĂŠst az EllensĂŠges Vagyonokat KezelĹ ĂŠs EllenĹrzĹ PĂŠnztĂĄr (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice â rĂśviden CASBI) 1945. februĂĄr 10-i megalakĂtĂĄsĂĄrĂłl. Ez tĂśrvĂŠnyben fogalmazta meg a âvĂŠlelmezett ellensĂŠgâ fogalmĂĄt, mely azokra a magyar ĂŠs nĂŠmet nemzetisĂŠgĹą romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrokra vonatkozott, akik a kĂśzeledĹ front elĹl elmenekĂźltek, ĂŠs 1944. szeptember 12-ig (romĂĄn-szovjet fegyverszĂźneti egyezmĂŠny) nem tĂŠrtek vissza. Az ezutĂĄn hazatĂŠrĹk otthonukat nem foglalhattĂĄk vissza, egy rĂŠszĂźket a mai katonai lĹtĂŠren a magyar katonasĂĄg ĂĄltal itt hagyott barakkokban helyeztĂŠk el, ĂŠs teljes bizalmatlansĂĄg vette kĂśrĂźl Ĺket.
A CASBI-tĂśrvĂŠny ĂŠs vĂŠgrehajtĂĄsĂĄnak cĂŠlja a magyar kisebbsĂŠg elszegĂŠnyĂtĂŠse volt. Ily mĂłdon az elmenekĂźltek ingĂłsĂĄgait ĂŠs ingatlanjait lefoglaltĂĄk, raktĂĄroztĂĄk, majd szĂŠtosztottĂĄk tĂśbbnyire az Ăşj adminisztrĂĄciĂł helyi ĂŠs ide helyezett alkalmazottai, valamint a besszarĂĄbiai menekĂźltek, kisebb rĂŠszben a valĂłban rĂĄszorulĂłk kĂśzĂśtt. MĂĄr a Groza-kormĂĄny beiktatĂĄsa utĂĄn a kĂĄrosultak nagy rĂŠsze pert indĂtott vagyona visszaszerzĂŠsĂŠĂŠrt, ezek ĂŠrdekes ĂŠs tanulsĂĄgos anyaga bĂĄrki ĂĄltal hozzĂĄfĂŠrhetĹ az ĂĄllami levĂŠltĂĄr szentgyĂśrgyi fiĂłkjĂĄban.
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2015. szeptember 17.
Magyar segĂtsĂŠggel rendezĹdĂśtt ĂĄt EurĂłpa
NagyvĂĄrad- Izgalmas kĂŠrdĂŠseket feszegetett szerda este Csorba LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnĂŠsz, a Magyar Nemzeti MĂşzeum fĹigazgatĂłja NagyvĂĄradon, a Szacsvay AkadĂŠmia keretĂŠben tartott elĹadĂĄsĂĄban. Az ĂŠrdeklĹdĹket Borsi Imre LĂłrĂĄnt, a Bihar megyei RMDSZ ĂźgyvezetĹ alelnĂśke kĂśszĂśntĂśtte.
Nagyhatalmi politika ĂŠs KĂśzĂŠp-Kelet-EurĂłpa ĂşjjĂĄszervezĂŠsĂŠnek alternatĂvĂĄi, 1848â1867 cĂmmel tartott elĹadĂĄst szerda este az Ady Endre LĂceum dĂsztermĂŠben Csorba LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnĂŠsz, a Magyar Nemzeti MĂşzeum fĹigazgatĂłja. Arra hĂvta fel a figyelmet: a jelzett idĹszak fontos szakasza EurĂłpa, illetve MagyarorszĂĄg tĂśrtĂŠnelmĂŠnek, mert lĂŠnyeges problĂŠmĂĄk oldĂłdtak meg bizonyos irĂĄnyba, ĂŠs olyan mozgalmak indultak el, melyek hatĂĄsait a mai napig ĂŠrzĂŠkeljĂźk. JellemzĹ, hogy a vilĂĄg vezetĹ nagyhatalma Anglia volt, mely a âfĂŠnyes elszigeteltsĂŠgâ (splendid isolation) elvĂŠt alkalmazva arra tĂśrekedett, hogy a kontinens szĂĄrazfĂśldi rĂŠszĂŠnek nĂŠgy nagyhatalma, vagyis FranciaorszĂĄg, PoroszorszĂĄg, Ausztria ĂŠs OroszorszĂĄg egyensĂşlyban legyen egymĂĄssal. A tĂśrĂśkĂśk ekkor mĂĄr nem szĂĄmĂtottak, ItĂĄlia megosztott volt, ĂŠs a gyenge SpanyolorszĂĄg sem rĂşgott labdĂĄba. ViktĂłria kirĂĄlynĹ egy egĂŠsz korszak, illetve vilĂĄgbirodalom nĂŠvadĂłja lett, Lord Palmerston brit ĂĄllamfĂŠrfi pedig kiĂĄllt a szabadsĂĄg ĂŠs emberi jogok tisztelete mellett, ĂŠs bĂźszke volt arra, hogy hazĂĄja alkotmĂĄnyos monarchia mĹąkĂśdĹ parlamenttel. Ezzel pĂĄrhuzamosan FranciaorszĂĄgba ismĂŠt visszatĂŠrt a prosperitĂĄs, lendĂźletes fejlĹdĂŠsnek indult, III. NapĂłleon gyarapĂtani kĂvĂĄnta a gyarmatokat. FelemelkedĹben volt a Bismarck vezette PoroszorszĂĄg is, kĂźlĂśnbĂśzĹ befolyĂĄsolĂĄsi Ăśvezetekkel. A Habsburg Birodalom ĂŠlĂŠn ĂĄllĂł Ferenc JĂłzsef 1848-ban megtanulta, hogy MagyarorszĂĄg nĂŠlkĂźl nincs csĂĄszĂĄrsĂĄg, ĂŠs rettegett kĂźlĂśnĂśs ĂĄllamalakulatĂĄnak felbomlĂĄsĂĄtĂłl. MiklĂłs cĂĄr OroszorszĂĄga elkĂŠpesztĹ potenciĂĄllal rendelkezett, de nem ĂŠrt el megfelelĹ fejlettsĂŠgi szintet. Ugyanakkor nyilvĂĄnvalĂł volt, hogy a kelet-eurĂłpai nĂŠpek helyzete a vilĂĄgpolitikai fordulatok fĂźggvĂŠnye, vagyis sorsukat nem Ĺk dĂśntik el. Aki akkoriban nem volt tisztĂĄban ezzel, az âostoba voltâ.
A Koszta-affĂŠr
A magyar szabadsĂĄgharcot ĂŠs forradalmat a kor kĂŠt legerĹsebb hadserege leverte, vilĂĄgpolitikai nagysĂĄgĂş gondolkodĂłkĂŠnt azonban Kossuth Ăşgy vĂŠlte, ha a feltĂśrekvĹ fiatal ĂłriĂĄs, vagyis az EgyesĂźlt Ăllamok aktĂvabb szerepet vĂĄllalna EurĂłpĂĄban Ăşgy, hogy anĂŠlkĂźl segĂtene, hogy csapatokat kĂźldene ide, az kedvezĹ fejlemĂŠny lenne a magyar fĂźggetlensĂŠg kivĂvĂĄsa szempontjĂĄbĂłl. Amerikai propagandakĂśrĂştja ugyan mĂŠg Lincolnra is nagy hatĂĄssal volt, aki idĂŠzte Ĺt 1863-ban gettysburgi csĂşcsbeszĂŠdĂŠben, sĹt egy ĂŠvszĂĄzaddal kĂŠsĹbb mĂŠg Kennedy is hivatkozott rĂĄ, azonban mint ismert, csupĂĄn szellemi munĂciĂłnak bizonyult mindez, mert az USA nem tett semmit, ĂŠs egĂŠszen 1916-ig, az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşba valĂł belĂŠpĂŠsĂŠig nem vĂĄllalt fontos vilĂĄgpolitikai szerepet- magyarĂĄzta a tĂśrtĂŠnĂŠsz. EkĂśzben persze mĂĄs jelentĹsebb esemĂŠnyek is zajlottak magyar szempontbĂłl MagyarorszĂĄgon kĂvĂźl, olyanok is, melyek mĂĄr egy modernebb kor eljĂśvetelĂŠt vetĂtettĂŠk elĹre, amikor a diplomĂĄciĂĄban jĂł esetben odafigyelnek arra, hogy hol kezdĹdik az egyĂŠni emberi jog kĂśzĂśssĂŠgi akceptĂĄlĂĄsa, illetve mikĂŠnt kell rendezni az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgok egymĂĄshoz valĂł viszonyĂĄt. Ilyen volt a nemzetkĂśzi jog egyik ĂĄllatorvosi lovĂĄnak szĂĄmĂtĂł Koszta-affĂŠr, melynek nĂŠvadĂłja, Koszta MĂĄrton egy olyan egykori magyar honvĂŠdszĂĄzados volt, aki emigrĂĄlt, ĂŠs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot kĂŠrt az EgyesĂźlt ĂllamoktĂłl. Kapott is errĹl egy papĂrt, azonban mikor a tĂśrĂśkorszĂĄgi Izmir kikĂśtĹjĂŠben kĂĄvĂŠzott a barĂĄtaival, befutott egy osztrĂĄk hajĂł, melynek egyik utasa felismerte Ĺt, ĂŠs az anekdota szerint az osztrĂĄkok ezĂŠrt elfogtĂĄk, hogy hadbĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂĄllĂtsĂĄk. SzerencsĂŠjĂŠre azonban egy amerikai hadihajĂł is kikĂśtĂśtt ĂŠppen, ĂŠs kĂŠtsĂŠgbeesĂŠsĂźkben Koszta ismerĹsei ennek kapitĂĄnyĂĄhoz fordultak segĂtsĂŠgĂŠrt. A tĂśrtĂŠnet vĂŠgĂźl happy enddel zĂĄrult, ugyanis a kapitĂĄny kĂśzbeavatkozĂĄsĂĄnak ĂŠs Koszta amerikai ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen a volt honvĂŠdszĂĄzados megmenekĂźlt, az ĂźgyĂŠt pedig napjainkig a nemzetkĂśzi jogtĂśrtĂŠnet egyik alapesetekĂŠnt tanĂtjĂĄk.
Magyarok ItĂĄliĂĄban
EkĂśzben EurĂłpa keleti rĂŠszĂŠn 1853-ban kitĂśrt a krimi hĂĄborĂş, melynek eredmĂŠnyekĂŠppen OroszorszĂĄg lĂĄtvĂĄnyosan meggyengĂźlt- ĂŠs ez egy ĂĄtrendezĹdĂŠsi folyamat kezdetĂŠt jelentette-, FranciaorszĂĄg pedig megerĹsĂśdĂśtt, ĂŠs igyekezett ezĂŠrt hĂĄlĂĄjĂĄt kifejezni a Sartre-Piemonte kirĂĄlysĂĄg irĂĄnt. KĂśzben ugyanis ĂŠrdekes folyamatok kezdtek el zajlani az itĂĄliai fĂŠlszigeten, melyek aztĂĄn az egysĂŠges olasz ĂĄllam kialakulĂĄsĂĄhoz vezettek. Kossuth ĂŠs mĂĄs jelentĹs korabeli magyar szemĂŠlyisĂŠgek jĂł lehetĹsĂŠget lĂĄttak ebben, Ăşgy gondolva, hogy ennek megfelelĹ ĂĄrĂĄnak megkĂśvetelĂŠsĂŠvel segĂtik az olaszoknak az osztrĂĄkok szembeni fĂźggetlenedĂŠsi tĂśrekvĂŠsĂŠt azzal a cĂŠllal, hogy ezĂĄltal talĂĄn a magyar szabadsĂĄgot is sikerĂźl kiharcolni. Garibaldi, Giuseppe Mazzini ĂŠs Cavour grĂłf, piemontei miniszterelnĂśk mellett Ăgy olyan jelentĹs magyar politikusok ĂĄlltak ki, mint Kossuth Lajos, Klapka GyĂśrgy, Teleki LĂĄszlĂł, TĂźrr IstvĂĄn, TĂźkĂśry Lajos, Dunyov IstvĂĄn vagy Frigyesy GusztĂĄv, az olasz egyesĂtĂŠsi kĂźzdelmeknek tehĂĄt szĂĄmos magyar szĂĄlai vannak- nyomatĂŠkosĂtotta Csorba LĂĄszlĂł.
KĂśzben 1859-ben francia segĂtsĂŠggel egyesĂźlt Moldova ĂŠs HavasalfĂśld, 1863-ban LengyelorszĂĄgnak volt ĂśnĂĄllĂłsodĂĄsi prĂłbĂĄlkozĂĄsa, de a cĂĄr nem hagyta, ĂŠs a nĂŠmet egysĂŠg is megvalĂłsult. MagyarorszĂĄgon Kossuth ĂŠs DeĂĄk Ferenc ĂĄllĂĄspontjai ĂźtkĂśztek az orszĂĄg jĂśvĹjĂŠt illetĹen, mĂgnem elĂŠrkezett 1867, vagyis a kiegyezĂŠs ĂŠve, ĂŠs nĂŠhĂĄny ĂŠvtizeden belĂźl a klasszikus egyensĂşlypolitikĂĄnak bĂşcsĂşt inthetett EurĂłpa.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2015. szeptember 28.
15. Filmtettfeszt
IdĂŠn szeptember 30. ĂŠs oktĂłber 4. kĂśzĂśtt szervezik meg ErdĂŠly magyar filmfesztivĂĄljĂĄt. A Filmtett âszĂźletĂŠsnapi rendezvĂŠnyekĂŠntâ KolozsvĂĄron megalapĂtott Filmtettfeszt elsĹ kiadĂĄsĂĄt 2001-ben szerveztĂŠk meg, amelynek cĂŠlja az volt, hogy friss magyar filmeket vetĂtsenek le a kolozsvĂĄri kĂśzĂśnsĂŠgnek â olyan alkotĂĄsokat vĂĄlogattak be, amelyek nem kerĂźltek moziforgalmazĂĄsba RomĂĄniĂĄban â, ugyanakkor bemutatkozĂĄsi lehetĹsĂŠget ĂŠs nyilvĂĄnossĂĄgot akartak biztosĂtani az erdĂŠlyi filmesek alkotĂĄsainak. Az azĂłta eltelt tĂśbb mint egy ĂŠvtizedben a magyarorszĂĄgi filmvĂĄlogatĂĄs mellett megerĹsĂtettĂŠk a program erdĂŠlyi vonulatĂĄt is: nĂŠmafilmek, amatĹr alkotĂĄsok, kisjĂĄtĂŠk-, dokumentum- ĂŠs animĂĄciĂłs filmek befutott alkotĂłktĂłl, diĂĄkmunkĂĄk, illetve ErdĂŠlyben kĂŠszĂźlt egĂŠszestĂŠs alkotĂĄsok egyarĂĄnt terĂtĂŠkre kerĂźltek.KĂsĂŠrĹrendezvĂŠnykĂŠnt kĂśzĂśnsĂŠgtalĂĄlkozĂłk, filmes tĂŠmĂĄjĂş kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠsek, kĂśnyvbemutatĂłk, kĂźlĂśnfĂŠle workshopok ĂŠs filmszakmai gyorstalpalĂłk tarkĂtjĂĄk ĂŠvrĹl ĂŠvre a programot.
A Filmtettfeszt 2011-ben kilĂŠpett KolozsvĂĄrrĂłl: a Metrion EgyesĂźlet segĂtsĂŠgĂŠvel egy napra NagyvĂĄradra is ĂĄtkĂśltĂśzĂśtt. 2012-ben nagyszebeni ĂŠs szĂŠkelyudvarhelyi helyszĂnek csatlakoztak, 2013-ban hĂŠt, 2015-ben pedig â hĂĄla lelkes partnereiknek â Ăśsszesen 12 erdĂŠlyi vĂĄrosban (az emlĂtetteken kĂvĂźl NagybĂĄnyĂĄn, CsĂkszeredĂĄban, SzĂŠkelyudvarhelyen, SepsiszentgyĂśrgyĂśn, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen, KovĂĄsznĂĄn, BesztercĂŠn, Zilahon ĂŠs Aradon) szerveztĂŠk meg a Filmtettfesztet. HelyszĂnek: KolozsvĂĄr GyĹzelem / Victoria mozi (HĹsĂśk u. 51. sz.), Sapientia ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetem â aula (Tordai Ăşt 4. sz.), Insomnia CafĂŠ (Egyetem u. 2. sz.), NagyvĂĄrad: Partiumi KeresztĂŠny Egyetem â DĂszterem (VĂĄroshĂĄza u. 36.), SzĂŠkelyudvarhely: VĂĄrosi KĂśnyvtĂĄr (KĹkereszt tĂŠr 2. sz.), StĂşdiĂł mozi (RĂĄkĂłczi Ferenc u. 1. sz.), HomorĂłd mozi (Kossuth u. 20. sz..), Kaufland parkolĂł (Bethlen GĂĄbor u. 79. sz.); Nagyszeben: Habitus KĂśnyvesbolt (Kispiac tĂŠr 4. sz.); CsĂkszereda: CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum (VĂĄr tĂŠr 2. sz.); SepsiszentgyĂśrgy: KĂłnya ĂdĂĄm MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz (Kossuth Lajos u. 13. sz.); NagybĂĄnya: Teleki Magyar HĂĄz (ThĂśkĂśly Imre Ăşt 5â7. sz.); KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely: VigadĂł MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz (GĂĄbor Ăron tĂŠr 21. sz.); KovĂĄszna: VĂĄrosi MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz (1918. December 1. u. 1. sz.); Beszterce: ZsinagĂłga MultikulturĂĄlis KĂśzpont (Grigore BÄlan u. 10. sz.); Zilah SzilĂĄgy Megyei KulturĂĄlis ĂŠs MĹąvĂŠszeti KĂśzpont (1918 Dec. 1. tĂŠr, 11. szĂĄm); Arad: TEBA-gyĂĄr (Maros-part).
SimĂł MĂĄrton
SzĂŠkelyhon.ro2015. oktĂłber 3.
ĂllandĂł kiĂĄllĂtĂĄs nyĂlt az Aradi EreklyemĂşzeum kincseibĹl
VĂŠgre ezt is megĂŠrtĂźk!
2015. oktĂłber elseje bizonyĂĄra emlĂŠkezetes dĂĄtumkĂŠnt marad meg az aradi magyarsĂĄg, de a megyei mĂşzeum legĂşjabb kori tĂśrtĂŠnelmĂŠben: a mĂşzeum tĂśrtĂŠnelmi rĂŠszlegĂŠnek is helyet adĂł KultĂşrpalota mĂĄsodik emeletĂŠn megnyĂlt az egykori EreklyemĂşzeum gyĹąjtemĂŠnyĂŠbĹl rendezett ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄs. A hĂĄrom terem mintegy 130 tĂĄrgyat mutat be a kĂśzĂśnsĂŠgnek, ami tĂśredĂŠke ugyan az egykori hatalmas anyagnak, mĂŠgis nagy lĂŠpĂŠs az eddigiekhez kĂŠpest. Mint ismeretes, az 1960-as ĂŠvekben erĹsen megnyirbĂĄltĂĄk, majd a hetvenes ĂŠvek âkulturĂĄlis forradalmĂĄbanâ majdnem teljesen felszĂĄmoltĂĄk az 1848â49-es magyar forradalom Aradon kivĂŠgzett mĂĄrtĂrjainak emlĂŠkĂŠt is ĹrzĹ kiĂĄllĂtĂĄst. TegnapelĹtt ĂgĂŠret hangzott el arra, hogy a jĂśvĹben mĂŠg nagyobb teret, helyet kap az ereklyemĂşzeum.
A rendezvĂŠnyt Peter HĂźgel mĂşzeumigazgatĂł nyitotta meg. Elmondta, hogy a mostani ĂĄllandĂł tĂĄrlat megnyitĂĄsa rĂŠsze a mĂşzeum teljes kiĂĄllĂtĂĄsi rendszere, a mĂşzeumok vĂĄrosunkbeli jelenlĂŠte ĂŠs szerepe ĂşjragondolĂĄsĂĄnak. Egyszermind bejelentette a rĂŠszleg bĹvĂtĂŠsĂŠnek szĂĄndĂŠkĂĄt.
Gheorghe FalcÄ polgĂĄrmester visszatekintĂŠssel kezdte. VĂĄrosunknak, mondta, nagy hiĂĄnyossĂĄgai voltak az infrastruktĂşrĂĄval kapcsolatban, ami arra kĂśtelezte a vĂĄrosvezetĂŠst, hogy tĂśbb terĂźleten dolgozzon az utĂłbbi ĂŠvekben. 2000-ben a gazdasĂĄga ânyikorgottâ, ma Arad egy 74 ezer munkahellyel rendelkezĹ vĂĄros, 1 szĂĄzalĂŠkos munkanĂŠlkĂźlisĂŠggel.
2015-ben a kĂśzigazgatĂĄs nĂŠgy nagy irĂĄnyban tevĂŠkenykedik: beruhĂĄzĂĄs a kultĂşrĂĄba, nevelĂŠsbe, egĂŠszsĂŠgĂźgybe ĂŠs a zĂśldĂśvezet fejlesztĂŠsĂŠbe. âDolgozunk a jĂśvĹ ĂŠvi kĂśltsĂŠgvetĂŠsen, ami Arad szĂĄmĂĄra fontos dolgokat akar megvalĂłsĂtani. PĂŠldĂĄul a Teba ĂĄtvĂŠtelĂŠt â egyrĂŠszt mert ipari ĂśrĂśksĂŠg, mĂĄsrĂŠszt mert helyet biztosĂt a mĂşzeumnak kollekciĂłk elhelyezĂŠsĂŠre. 2015 a nagy ĂŠv, amelyben Arad megkapta, dokumentumokkal, szĂĄz szĂĄzalĂŠkban az aradi vĂĄrat, amelynek azonban mĂŠg vĂĄrnia kell arra, hogy civileket fogadjon, mert elĹbb a gĂĄji kaszĂĄrnyĂĄt kell befejeznĂźnk, aztĂĄn nekilĂĄtunk annak feltĂŠrkĂŠpezĂŠsĂŠhez, hogy mikĂŠnt mutasson ez a vĂĄr. SzĂŠp mĂşltja van, ĂŠs kĂŠszĂźlnĂźnk kell arra, hogy bebĂştorozzuk Arad mĂşltjĂĄval, kĂŠszĂźlve az Arad, EurĂłpa KulturĂĄlis FĹvĂĄrosa idĹszakra isâ â mondta. MegemlĂtette: azt hiszi, 2000-ben az elsĹ romĂĄn tisztsĂŠgviselĹ volt, aki koszorĂşt helyezett el a vesztĹhelyi obeliszknĂŠl, s akkoriban az ĂşjsĂĄgok egy rĂŠsze azt Ărta: nem lehet, hogy egy mĂłc ilyet tegyen, ĂŠs hogy politikai karrierje befejezĹdĂśtt. âAz ĂśnĂśk segĂtsĂŠgĂŠvel a karrierem nem fejezĹdĂśtt be, sĹt felfelĂŠ Ăvelt, mert ugyanazon ĂŠrtĂŠkekben hittĂźnk. Ennek a vĂĄrosnak szĂŠp ĂŠs gazdag a tĂśrtĂŠnelmi mĂşltja, amit be kell mutatni azoknak is, akik nem ĂŠrtenek egyet vele. Ami tettĂźnk ĂŠs teszĂźnk, az, hogy felmutassuk e vĂĄros ĂŠrtĂŠkeit. 2004-ben, amikor polgĂĄrmester lettem, megprĂłbĂĄltam megtanulni Arad tĂśrtĂŠnelmĂŠt. Ez alkalmat adott arra is, hogy sikerĂźljĂśn az eddigi rejtett ĂŠs ĂŠrtĂŠkes dolgokat a felszĂnre hozni. KĂśszĂśnĂśm ĂnĂśknek, s annak, akivel mĂĄr 12. ĂŠve egyĂźtt dolgozom, BognĂĄr Ăşrnak, aki ma Ăźnnepli szĂźletĂŠsnapjĂĄt. EgyĂźtt kĂvĂĄnjunk neki boldog szĂźletĂŠsnapotâ â fejezte be a polgĂĄrmester.
BognĂĄr Levente, Arad alpolgĂĄrmestere (aki ĂŠpp GyulĂĄrĂłl tĂŠrt vissza, ahol jelen volt a Salacz Gyula szĂźlĹhĂĄzĂĄn elhelyezett emlĂŠktĂĄbla megkoszorĂşzĂĄsĂĄn), megkĂśszĂśnve a jĂłkĂvĂĄnsĂĄgokat, hangsĂşlyozta: a mai nap valamennyi aradiĂŠ is. âEgy kĂźlĂśnĂśsen fontos pillanatot ĂŠlĂźnk ĂĄt, a vĂĄrosi ĂŠlet normalitĂĄsĂĄĂŠt. Azt hiszem, ez az ĂŠrtĂŠkek napjaâ, mondta, ĂŠs â âa vĂĄros kultĂşrĂĄjĂĄĂŠrt, kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠgĂŠĂŠrt ideiglenesen felelĹ tisztsĂŠgviselĹkĂŠntâ kĂśszĂśnetet mondott mindeninek, aki a kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠg megĹrzĂŠsĂŠhez ĂŠs ĂĄpolĂĄsĂĄhoz hozzĂĄjĂĄrult. Az egykori ereklyegyĹąjtemĂŠnyhez kapcsolĂłdĂł gyermekkori emlĂŠkeit felelevenĂtve hangsĂşlyozta: âVĂŠgre, egy elĂŠg hosszĂş ĂŠs kegyetlen korszak utĂĄn, amikor az ĂŠrtĂŠkeket szĂĄmĹąztĂŠk Arad kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠgĂŠbĹl, tĂśbbekkel egyĂźtt, akik eurĂłpai mĂłdra gondolkozunk, sikerĂźlt Ăşjra ĂŠrtĂŠkesĂtenĂźnk azt, ami ĂŠrtĂŠk. Amikor a kulturĂĄlis fĹvĂĄrosrĂłl beszĂŠlĂźnk, szĂĄmunkra nagyon fontos, hogy ezek az ĂŠrtĂŠkek, amelyek Arad ĂŠrtĂŠkei is â Arad az Ăśsszes nemzeti kisebbsĂŠg, etnikai ĂŠs vallĂĄsi kĂśzĂśssĂŠg ĂĄltal is lĂŠtrehozott anyagi ĂŠs szellemi ĂŠrtĂŠkek ĂśsszessĂŠge â ĂŠrvĂŠnyre jussanak. A polgĂĄrmesterrel ĂŠs HĂźgel Ăşrral folytatott szĂĄmos beszĂŠlgetĂŠs sorĂĄn is elmondtam: ez a tovĂĄbbiakban vonzĂĄsi pont lesz a turistĂĄk szĂĄmĂĄra, ĂŠs ezĂĄltal is felĂŠpĂthetjĂźk a kĂślcsĂśnĂśs elismerĂŠs vĂĄrosĂĄt, egy modern, nyugati vĂĄrostâ â fejezte be beszĂŠdĂŠt, amelynek utolsĂł mondata magyarul hangzott el: âĂśrĂźlĂśk, hogy elĂŠrtĂźk, s eljutottunk ide, hogy ezt ma kĂśzĂśsen is megĂźnnepeljĂźkâ.
A Pro Identitas elnĂśki minĹsĂŠgĂŠben jelen volt FaragĂł PĂŠter beszĂŠdĂŠt Ăgy kezdte: âA mai nap nagyon kĂźlĂśnleges Arad, ĂŠs minden lakosa szĂĄmĂĄra. A megyei mĂşzeum ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄsĂĄnak megnyitĂĄsa lehetĹvĂŠ teszi vĂĄrosunk e tĂśrtĂŠnelmi kincsĂŠnek bemutatĂĄsĂĄt. MeggyĹzĹdĂŠsem, hogy a megyei mĂşzeum bĂźszke lehet ezekre a kincsekre, amelyek nĂśvelni fogjĂĄk vonzerejĂŠt. E kollekciĂł darabjai mĂşltunk tanĂşsĂĄgtĂŠtelei, szĂźksĂŠgszerĹą volt, hogy lĂĄthassĂĄk ĂŠs tanulmĂĄnyozhassĂĄk az ĂŠrdeklĹdĹk. MĂĄtĂłl megvan a lehetĹsĂŠg, ezĂŠrt minden kĂśzremĹąkĂśdĹnek â helyhatĂłsĂĄgnak, a mĂşzeum szakembereinek, ĂŠs megkĂźlĂśnbĂśztetett mĂłdon Peter HĂźgel igazgatĂłnak â kĂśszĂśnetet mondokâ.
Magyar nyelvĹą beszĂŠdĂŠben FaragĂł PĂŠter tĂśbbek kĂśzĂśtt elmondta: szĂĄmĂĄra ez a 2015. ĂŠv Aradi Magyar Napok legfontosabb, leginkĂĄbb vĂĄrt esemĂŠnye. âA kommunizmus soha, sehol nem hozott jĂłt, ennek az intĂŠzmĂŠnynek a pincĂŠjĂŠbe szĂĄmĹązte az ereklyĂŠket. Az Aradi KĂślcsey EgyesĂźlet kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre pĂĄratlan gyĹąjtemĂŠnnyel gazdagodott az aradi mĂşzeum. Most abban a KultĂşrpalotĂĄban vagyunk, amelyet azĂŠrt is ĂŠpĂtettek meg elĹdeink, hogy ennek a kincsnek mĂŠltĂł helye leszen. MĂĄtĂłl ismĂŠt lĂĄthatĂłak, ĂŠs mĂĄtĂłl magyar, romĂĄn ĂŠs bĂĄrki eljĂśhet megcsodĂĄlhatni Ĺket.
Az ereklyemĂşzeum a 48â49-es szabadsĂĄgharc Aradon kivĂŠgzett 13 mĂĄrtĂr tĂĄbornokĂĄnak ĂĄllĂt emlĂŠket. BĂzom benne, hogy a kĂśvetkezĹ generĂĄciĂłk mĂĄr szabadon lĂĄtogathatnak ide, tanulva ĂĄpolhatjĂĄk a mĂşltat, Ĺrizhetik tĂśrtĂŠnelmi ĂŠrtĂŠkeinket, emlĂŠkeinket.â
A hivatalossĂĄgok utĂĄn szĂłt kapott Felicia Oarcea muzeolĂłgus, a kiĂĄllĂtĂĄs rendezĹje is. âAz aradi kulturĂĄlis ĂŠrtĂŠkek felkarolĂĄsĂĄnak szĂĄndĂŠka egy romĂĄnâmagyar egyĂźttmĹąkĂśdĂŠshez, a hatĂĄron ĂĄtnyĂşlĂł HURO programhoz vezetett. (Ennek eredmĂŠnyekĂŠnt jelent meg egy nagyszerĹą album ĂŠs repertoĂĄr az aradi ereklyemĂşzeum kincseirĹl â szerk. megj.) A mostani ĂĄllandĂł tĂĄrlat 130 kĂśrĂźli kiĂĄllĂtĂĄsi darabot mutat be, a relikviagyĹąjtemĂŠny, mint tudjuk, tĂśbb mint 17 ezer darabot Ăślel fel. Kezdetnek emlĂŠkezetesebb darabokat ĂĄllĂtottunk ki, fehĂŠr- ĂŠs tĹązfegyvereket, amelyeket honvĂŠdek, a forradalom kiemelkedĹ szemĂŠlyisĂŠgei hasznĂĄltak â kĂśzĂźlĂźk kiemelnĂŠm TĂśrĂśk GĂĄbor polgĂĄrmestert, Dimitrie Halca alpolgĂĄrmestert, az 1949-es februĂĄri harcokban kitĹąnt Asztalos SĂĄndort. Nem utolsĂłsorban â az elsĹ teremben â lĂĄthatĂł a kĂŠsĹbbi polgĂĄrmester, Salacz Gyula portrĂŠja, atillĂĄjĂĄval ĂŠs kardjĂĄval egyĂźtt. HasonlĂłkĂŠppen lĂĄthatĂłk Kossuth Lajos ĂŠs a tĂĄbornokok nĂŠhĂĄny szemĂŠlyes tĂĄrgya, amelyek a mĂşzeum âĂśrĂśksĂŠgâ ĂŠs âalapâ kategĂłriĂĄjĂĄba tartoznak. Az elĹbbiek kĂśzĂśtt van Kossuth pisztolya (a kĂsĂŠrĹ, valĂłdisĂĄgĂĄt igazolĂł ĂrĂĄssal), amelyet szemĂŠlyi orvosa adomĂĄnyozott az ereklyemĂşzeumnak, Damjanich JĂĄnos ĂŠs Kiss ErnĹ pisztolykĂŠszlete stb.
Szerepel a 13 tĂĄbornok kivĂŠgzĂŠsĂŠrĹl szĂłlĂł festmĂŠny, Damjanich fotelje ĂŠs mankĂłja, az urna, amelyben Leiningen tĂĄbornok szĂvĂŠt ĹriztĂŠk. Az utolsĂł termet fĹkĂŠpp Arad vĂĄra tĂśrtĂŠnelmĂŠnek szenteltĂźk, portrĂŠknak, az aradi vĂĄrban fogvatartottak ĂĄltal kĂŠszĂtett tĂĄrgyaknak, Somogyi JĂłzsef hadnagy sakk-kĂŠszletĂŠnek. Ăs itt lĂĄthatĂł az aradi SzabadsĂĄg-szobor makettje is.
Mi, aradiak tisztĂĄban vagyunk az eurĂłpai ĂŠrtĂŠkekkel, ezĂŠrt a tovĂĄbbiakban ki akarjuk terjeszteni a kiĂĄllĂtĂĄsi felĂźletet, legalĂĄbb az egykori kiĂĄllĂtĂĄs terjedelmĂŠnek egy rĂŠszĂŠig.â
Az ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄs megnyitĂłjĂĄn elhangzottakat â minthogy valamennyi beszĂŠdet szabadon mondtĂĄk el â nem Ĺrzi majd meg dokumentum, ezĂŠrt is idĂŠztem valamennyibĹl hosszabban.
A nĂŠzĹk tĂśbbsĂŠgĂŠt azonban minden bizonnyal jobban ĂŠrdekli a kiĂĄllĂtĂĄs, amely most, az aradi vĂŠrtanĂşk kivĂŠgzĂŠse elĹestĂŠjĂŠn mĂŠg idĹszerĹąbb. A nĂŠhĂĄny fotĂł legfeljebb ĂzelĂtĹkĂŠnt szolgĂĄl â ezt a kiĂĄllĂtĂĄst alaposan meg kell nĂŠznie mindenkinek, aki a mĂşlt irĂĄnt ĂŠrdeklĹdik. RemĂŠljĂźk, az iskolĂĄsok sem hagyjĂĄk ki.
JĂĄmbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2015. oktĂłber 7.
âKapcsokra van szĂźksĂŠgâ â Az aradi vĂŠrtanĂşkra emlĂŠkeztek ErdĂŠly-szerte
A magyarâromĂĄn sorskĂśzĂśssĂŠg tudatosĂtĂĄsĂĄt, a nemzet megmaradĂĄsĂĄt kell segĂtenie az aradi vĂŠrtanĂşk kivĂŠgzĂŠsĂŠre valĂł megemlĂŠkezĂŠsnek â mondta SemjĂŠn Zsolt magyar miniszterelnĂśk-helyettes kedd dĂŠlutĂĄn Aradon, az oktĂłber 6-ai megemlĂŠkezĂŠsen.
A SzabadsĂĄg-szobor kĂśrĂźli tĂŠr felĂşjĂtĂĄsai miatt a VesztĹhelyen tartott megemlĂŠkezĂŠsen a kormĂĄnyfĹhelyettes az aradi vĂŠrtanĂşk tĂśrtĂŠnelmi szerepĂŠt mĂŠltatta, illetve az oktĂłber 6-ai megemlĂŠkezĂŠsek mĂşltbeli akadĂĄlyoztatĂĄsĂĄra emlĂŠkeztetett. RĂĄmutatott, hogy miutĂĄn 11 ĂŠvvel ezelĹtt sikerĂźlt a vĂĄr kazamatĂĄibĂłl kiszabadult SzabadsĂĄg-szobrot felĂĄllĂtani, kĂźlĂśnĂśsen fĂĄjdalmas volt az emlĂŠkmĹąvet ĂŠrt Ăşjabb atrocitĂĄs.
âA szoborgyalĂĄzĂłknak persze fogalmuk se volt arrĂłl, hogy a kivĂŠgzett tĂĄbornokok â kettĹ kivĂŠtelĂŠvel â mĂŠg csak a kĂśrnyĂŠkĂŠn sem jĂĄrtak ErdĂŠlynek, romĂĄn lakossĂĄgĂş terĂźleteken semminemĹą hadmĹąveleti tevĂŠkenysĂŠget nem vĂŠgeztek, romĂĄn csapatokkal ĂźtkĂśzetek sorĂĄn nem talĂĄlkoztak" â mondta SemjĂŠn. Kiemelte: termĂŠszetellenesek ĂŠs kontraproduktĂvak a politikai villongĂĄsok, hiĂĄba vannak utak a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtt, ha nincs szellemi nyitottsĂĄg az autonĂłmia, a nyelvi jogok biztosĂtĂĄsa ĂŠs a szimbĂłlumok tiszteletben tartĂĄsa irĂĄnt.
HangsĂşlyozta: minĂŠl tĂśbb ĂśsszekĂśtĹ kapocsra van szĂźksĂŠg a 450 kilomĂŠteres magyarâromĂĄn hatĂĄrszakaszon, ezĂŠrt szorgalmazta, hogy a tĂz, mĂĄr megĂŠpĂźlt kĂśzĂşti hatĂĄrĂĄtkelĹt mihamarabb adja ĂĄt a romĂĄn fĂŠl a forgalomnak. âĂs szeretnĂŠm ehelyĂźtt is hangsĂşlyozni, hogy mi most is nyitottak vagyunk mindenre, ami a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtti partnersĂŠget szolgĂĄlja, ĂŠs ami elĹsegĂti, hogy MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia minĂŠl tĂśbb szĂĄlon legyen ĂśsszekĂśtve" â fogalmazott SemjĂŠn Zsolt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnĂśk Ăźnnepi beszĂŠdĂŠben kifejtette: a szabadsĂĄg nem lehet kizĂĄrĂłlagosan egy nemzetĂŠ. âNem lehet egy nĂŠp szabad, amĂg a vele ĂŠlĹ mĂĄs nĂŠpek vagy etnikumok nem ĂŠrzik magukat szabadnak" â mondta.
âNem elĂŠg egyszer felĂĄllĂtani a szobrot"
Aradon mĂĄr hĂŠtfĹn este elkezdĹdĂśtt az ĂźnnepsĂŠgsorozat, a SzabadsĂĄg-szobor felĂĄllĂtĂĄsĂĄnak 125. ĂŠvfordulĂłjĂĄt Ăźnnepelte az RMDSZ ĂŠs a SzabadsĂĄg-szobor EgyesĂźlet.
Az esemĂŠnyen emlĂŠkĂŠremmel kĂśszĂśntĂŠk meg kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠgeknek, orszĂĄgos ĂŠs helyi intĂŠzmĂŠnyeknek azt, hogy 16 ĂŠvvel ezelĹtt segĂtettĂŠk ĂŠs tĂĄmogattĂĄk a szobor kiszabadĂtĂĄsĂĄt, 11 ĂŠve pedig kĂśztĂŠri visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt. Zala GyĂśrgy szobrĂĄsz tizenhĂĄrom aradi vĂŠrtanĂşnak emlĂŠket ĂĄllĂtĂł, kĂśzĂśssĂŠgi adomĂĄnyokbĂłl lĂŠtrehozott alkotĂĄsĂĄt 1890. oktĂłber 6-ĂĄn lepleztĂŠk le.
â125 ĂŠves mĹąalkotĂĄst ĂźnneplĂźnk, egy olyan szoborcsoportot, amelynek hĂĄnyatott sorsa volt, megjĂĄrta a poklok bugyrait. Ennek a remekmĹąnek a 125 esztendeje azt mutatja, hogy sokkal tĂśbb idĹt tĂśltĂśtt rabsĂĄgban, mint amennyit szabadon. VisszaĂĄllĂtĂĄsa utĂĄn 11 ĂŠvvel azt remĂŠlem, hogy a kĂśvetkezĹ idĹkben is kĂśztĂŠren marad annak ellenĂŠre is, hogy a tĂśrtĂŠnelem nem egyirĂĄnyĂş utca, amelyen nem lehet visszafordulni" â hangsĂşlyozta Kelemen Hunor a Ioan Slavici Ăllami SzĂnhĂĄzban megtartott ĂźnnepsĂŠgen.
EmlĂŠkeztetett, hogy 74 ĂŠvig sĂnylĹdĂśtt rabsĂĄgban a szobor, rejtegettĂŠk, mint olyasvalamit, amitĹl fĂŠlnek. âNem igaz az, hogy ha 74 ĂŠves rabsĂĄga utĂĄn kiszabadĂtottuk, akkor ez a szobor az idĹk vĂŠgezetĂŠig szabad lesz" â mondta Kelemen Hunor, majd a visszaĂĄllĂtĂĄst vĂŠghezvivĹk âcsapatkapitĂĄnyĂĄnak", MarkĂł BĂŠla szenĂĄtornak, volt szĂśvetsĂŠgi elnĂśknek nyĂşjtotta ĂĄt az emlĂŠkĂŠrmet.
âEz a szobor volt az utĂłbbi 25 ĂŠvben a mi igazi prĂłbatĂŠtelĂźnk. Hitnek, meggyĹzĹdĂŠsnek, kitartĂĄsnak, a jĂśvĹbe vetett bizalomnak a prĂłbatĂŠtele" â jelentette ki MarkĂł BĂŠla, aki emlĂŠkeztetett: 1989 utĂĄn az ĂŠrdekvĂŠdelem ĂŠs ĂŠrdekkĂŠpviselet arra vĂĄllalkozott, hogy âaz ĂŠbredezĹ szabadsĂĄgot kiteljesĂti".
Ăgy vĂŠlte, elsĹsorban az aradiaknak kell kĂśszĂśnetet mondani, hiszen Ĺk voltak azok, akik teljes meggyĹzĹdĂŠssel hittek abban, hogy a szobor visszaĂĄllĂthatĂł.
âSzobrainknak ĂŠrdekes tĂśrtĂŠnetĂźk van, hiszen nem elĂŠg Ĺket egyszer fĂślĂĄllĂtanunk, tĂśbbszĂśr is fel kell ĂĄllĂtanunk. De ĂŠn remĂŠlem, hogy a SzabadsĂĄg-szobor most mĂĄr egyszer ĂŠs mindenkorra ĂĄll" â nyomatĂŠkosĂtotta.
KirĂĄly AndrĂĄs ĂĄllamtitkĂĄr, a SzabadsĂĄg-szobor EgyesĂźlet elnĂśke a mĹąalkotĂĄst âaz ĂśrĂśk magyar gyĂĄsz szĂŠp arĂĄjĂĄnak" nevezte, ĂŠs hozzĂĄtette: az emlĂŠkĂŠrem kitĂźntetettjei kĂśzĂźl mindenkinek megvan a sajĂĄt, szoborhoz kapcsolĂłdĂł kĂĄlvĂĄriĂĄja, megvolt a maga szerepe ĂŠs feladata az emlĂŠkmĹą visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄban.
FaragĂł PĂŠter, az RMDSZ Arad megyei szervezetĂŠnek elnĂśke beszĂŠdĂŠben kiemelte: Zala GyĂśrgy 125 ĂŠves monumentĂĄlis mĹąve hitet ĂŠs erĹt adott.
âSzabadsĂĄg nĂŠlkĂźl nincs teljes ĂŠrtĂŠkĹą ĂŠlet"
Az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) ĂŠs az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt (EMNP) szintĂŠn hĂŠtfĹn este tartott megemlĂŠkezĂŠst NagyvĂĄradon, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem dĂsztermĂŠben. A rĂŠsztvevĹket Nagy JĂłzsef Barna, az EMNT partiumi rĂŠgiĂłelnĂśke kĂśszĂśntĂśtte. Elmondta, a hĹsĂśkre valĂł emlĂŠkezĂŠs ma azĂŠrt kĂźlĂśnĂśsen fontos, mert âolyan pĂŠldĂĄt adtak nekĂźnk, amibĹl erĹt merĂthetĂźnk a mindennapokban".
SzilĂĄgyi Zsolt, a nĂŠppĂĄrt elnĂśke beszĂŠdĂŠben a szabadsĂĄg szeretetĂŠnek fontossĂĄgĂĄra hĂvta fel a figyelmet. âA szabadsĂĄgĂŠrt minden idĹben ĂŠs korban kĂźzdeni kellett ĂŠs kell, hiszen szabadsĂĄg nĂŠlkĂźl nem ĂŠlhetĂźnk teljes ĂŠrtĂŠkĹą ĂŠletet. A szabadsĂĄgĂŠrt valĂł kĂźzdelem jegyĂŠben tĂśrtek ki forradalmaink 1848-ban, 1956-ban ĂŠs 1989-ben TemesvĂĄron is" â mondta SzilĂĄgyi, aki felelevenĂtette, hogy milyen emlĂŠkezetes volt szĂĄmĂĄra, temesvĂĄri diĂĄkkĂŠnt 1988-ban, majd '89-ben, titokban, a SzekuritĂĄtĂŠ megfigyelĂŠse alatt, elutazni Aradra, a vesztĹhely kĂśzelĂŠbe.
A nĂŠppĂĄrt elnĂśke hozzĂĄtette: âAz ifjĂşsĂĄgnak a temesvĂĄri â ĂŠs mindegyik â forradalom azt Ăźzeni, hogy szabadsĂĄg nĂŠlkĂźl nincs teljes ĂŠrtĂŠkĹą ĂŠlet. A szabadsĂĄg szeretete olyan ĂŠrtĂŠk, amihez a mai korban is igazodni lehet. Ennek fĂŠnyĂŠben ĂŠrthetjĂźk meg azt, hogy ma is a szabadsĂĄgĂŠrt kĂźzdenek azok, akik meg akarjĂĄk vĂŠdeni EurĂłpa hatĂĄrait, keresztĂŠny kultĂşrĂĄnkat."
SzilĂĄgyi Zsolt beszĂŠde utĂĄn nĂŠgy bĂŠkĂŠscsabai szĂnĂŠsz â Nagy Erika, MĂŠszĂĄros MihĂĄly, SzabĂł Lajos, Tomanek GĂĄbor â adta elĹ A magyar szabadsĂĄg szentjei cĂmĹą ĂśszszeĂĄllĂtĂĄst. Az eredeti dokumentumokra, visszaemlĂŠkezĂŠsekre ĂŠpĂźlĹ drĂĄmai elĹadĂĄst nagy ĂŠrdeklĹdĂŠssel fogadta a kĂśzĂśnsĂŠg. A megemlĂŠkezĂŠs vĂŠgĂŠn a VĂĄradi Dalnokok dalĂĄrdĂĄja adta elĹ az alkalomhoz illĹ mĹąsorĂĄt. A megemlĂŠkezĂŠs a SzĂłzat kĂśzĂśs elĂŠneklĂŠsĂŠvel ĂŠrt vĂŠget. Kedd dĂŠlelĹtt, az EMNT ĂŠs a nĂŠppĂĄrt vezetĹi megkoszorĂşztĂĄk NagysĂĄndor JĂłzsef nagyvĂĄradi szĂĄrmazĂĄsĂş aradi mĂĄrtĂr emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄt is.
âFĹhajtĂĄskor tudunk erĹt merĂteni"
SepsiszentgyĂśrgyĂśn kedd dĂŠlutĂĄn mintegy kĂŠtszĂĄzan gyĹąltek Ăśssze az aradi vĂŠrtanĂşk emlĂŠkĂŠre szervezett ĂźnnepsĂŠgen. A megyei kĂśnyvtĂĄr mĂśgĂśtt nĂŠgy ĂŠvvel ezelĹtt lĂŠtrehozott emlĂŠkparkban A tizenhĂĄrmak emlĂŠkezete cĂmĹą mĹąsort mutattĂĄk be a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium diĂĄkjai ĂŠs a ReformĂĄtus KollĂŠgium Refsonor kĂłrusa. Az esemĂŠnyre BalĂĄzs Antal kopjafafaragĂł felĂşjĂtotta a parkban talĂĄlhatĂł, ĂĄltala kĂŠszĂtett kopjafĂĄkat. A rendezvĂŠnyen SzabĂł Lajos sepsiszentgyĂśrgyi kanonok-plĂŠbĂĄnos mondott beszĂŠdet ĂŠs ĂĄldĂĄst, majd a rĂŠsztvevĹk elhelyeztĂŠk az emlĂŠkezĂŠs koszorĂşit.
KolozsvĂĄron tĂśbb mint Ăśtvenen gyĹąltek Ăśssze a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben kedd dĂŠlutĂĄn, TamĂĄs AndrĂĄs honvĂŠd alezredes emlĂŠkoszlopĂĄnĂĄl. Az RMDSZ szervezte megemlĂŠkezĂŠs a kolozsvĂĄri reformĂĄtus kollĂŠgium kĂłrusĂĄnak mĹąsorĂĄval kezdĹdĂśtt, majd KĂĄdĂĄr IstvĂĄn rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnos ĂŠs JobbĂĄgy JĂşlia unitĂĄrius lelkĂŠsz mondott imĂĄt.
A rĂŠsztvevĹket Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte, ĂŠs a megemlĂŠkezĂŠs fontossĂĄgĂĄra hĂva fel a figyelmet. âAzĂŠrt kell tisztelegnĂźnk ma, mert mi magyarok olykor hajlamosak vagyunk arra, hogy elcsĂźggedjĂźnk. Ilyenkor erĹt tudunk merĂteni elĹdeink pĂŠldĂĄjĂĄbĂłl" â fogalmazott. MagyarorszĂĄg kolozsvĂĄri fĹkonzulĂĄtusa rĂŠszĂŠrĹl AlbertnĂŠ Simon Edina konzul mondott beszĂŠdet, amelyben a nemzeti egysĂŠg ĂŠrtĂŠkĂŠt hangsĂşlyozta. A Farkas utcai reformĂĄtus templomban is Ăśkumenikus ĂĄhĂtatot tartottak. A megemlĂŠkezĂŠst a KolozsvĂĄri Magyar OperĂĄban hagyomĂĄnyos gĂĄlamĹąsor zĂĄrja, melyen fellĂŠp a TabĂĄn NĂŠptĂĄncegyĂźttes.
Az aradi vĂŠrtanĂşkra emlĂŠkeztek Budapesten
Katonai tiszteletadĂĄs mellett ĂźnnepĂŠlyesen felvontĂĄk a nemzeti lobogĂłt az 1849-es aradi vĂŠrtanĂşk emlĂŠknapjĂĄn kedd reggel Budapesten a Parlament elĹtti Kossuth tĂŠren. A kegyelet kifejezĂŠsekĂŠnt MagyarorszĂĄg lobogĂłja egĂŠsz nap fĂŠlĂĄrbĂłcon maradt a nemzeti gyĂĄsznapon. A megemlĂŠkezĂŠsen ott volt Ăder JĂĄnos kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk, SimicskĂł IstvĂĄn honvĂŠdelmi miniszter, BenkĹ Tibor vezĂŠrkari fĹnĂśk, a diplomĂĄciai testĂźlet tĂśbb tagja, pĂĄrtok, katonai ĂŠs ĂĄllami szervezetek kĂŠpviselĹi, valamint a HonvĂŠdelmi MinisztĂŠrium KatonaSuli programjĂĄban rĂŠszt vevĹ budapesti kĂśzĂŠpiskolĂĄk ĂŠs a Kratochvil KĂĄroly HonvĂŠd KĂśzĂŠpiskola diĂĄkjai ĂŠs kĂsĂŠrĹik. Az ĂźnnepsĂŠg vĂŠgĂŠn a dĂszzĂĄszlĂłalj tiszteletadĂĄsa mellett a Magyar takarodĂł hangjaira felolvastĂĄk a tizenhĂĄrom aradi vĂŠrtanĂş nevĂŠt. A Kossuth Lajos tĂŠrrĹl az emlĂŠkezĹk a BatthyĂĄny-ĂśrĂśkmĂŠcseshez vonultak ĂĄt, hogy mĂŠcsesekkel tisztelegjenek az oktĂłber 6-ĂĄn Pesten kivĂŠgzett BatthyĂĄny Lajos, MagyarorszĂĄg elsĹ fĂźggetlen, felelĹs kormĂĄnya miniszterelnĂśkĂŠnek emlĂŠke elĹtt.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2015. oktĂłber 13.
BelsĹ parancs a nemzetegysĂŠg
Aki Ăgy tudja siratni a szabadsĂĄgharcosok ĂĄldozatait, az igenis mĂŠltĂł a szabadsĂĄgra. ValĂł igaz, hogy a 18 ĂŠves korĂĄban csĂĄszĂĄrrĂĄ koronĂĄzott, sĂźvĂślvĂŠny I. Ferencz JĂłzsef ĂŠs miniszterei, tĂĄbornokai mindent megtettek tervszerĹąen, hogy a magyarsĂĄgot gyarmatosĂtsĂĄk, nĂŠmetesĂtsĂŠk, ĂĄtkeresztelgessĂŠk idegen nevekre, kitĂśrĂślve a kĂśzĂŠletbĹl is anyanyelvĂŠt. Ez a csĂĄszĂĄroid legĂŠny utoljĂĄra Metternich nevĹą miniszterĂŠtĹl kapott kĂśnyveket, hadd tĂĄjĂŠkozĂłdna. A szabadsĂĄgharc idejĂŠn a minisztert kiiktattĂĄk, de Ĺ leveleiben Ăłva intette az uralkodĂłt a gyarmatosĂtĂĄstĂłl, mint kĂŠptelen vĂĄllalkozĂĄstĂłl, mert âa magyarsĂĄgot soha nem bĂrja FelsĂŠged nĂŠmettĂŠ kĂŠnyszergetniâ.
Az AKCIĂnak mindig megvan a megfelelĹ REAKCIĂja, a visszahatĂĄsa, akĂĄr a rugĂłnak. A magyar nyelv lett az ĂśsszefogĂł abroncs, mind MohĂĄcs, mind VilĂĄgos utĂĄn. Az egysĂŠget vĂĄllalta az arisztokrĂĄcia is, ĂŠs nem az ĂĄltalĂĄnos behĂłdolĂĄst. EmlĂŠkeztetni szeretnĂŠm a mostani magyarokat, szabadokat â ha vannak szabad magyarok EurĂłpĂĄban ma â ĂŠs megkĂśtĂśtteket, NemeskĂźrty IstvĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠszĂźnk, mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnĂŠszĂźnk adataival arra az idĹszakra, amikor az anyanyelv volt az egyetlen kĂśtelĂŠk a nemzettudatban. Na meg a 19. szĂĄzad irodalma. Medgyes Lajos, Lisznyai DamĂł KĂĄlmĂĄn ĂŠs szĂĄmos kĂśzĂŠpszerĹą, de lelkes magyar irodalmĂĄr vette a tollat, ĂŠs a maga mĂłdjĂĄn Ărt, Ărt, magyarul, nemzetgyĂĄszban, kevĂŠs remĂŠnnyel. BĂĄrĂł KemĂŠny Zsigmond elismerte a szabadsĂĄgharc leverĂŠse utĂĄni kĂŠnyszerhelyzetet, ĂĄm maga is tollat ragadott, tudvĂĄn, hogy a szĂł maga a megtartĂł ige. Az elnyomĂłk hirdettĂŠk: NĂŠmetorszĂĄg tĂşlzsĂşfolt (!), tessĂŠk ĂĄttelepedni nyĂĄjas elĹjogokkal MagyarorszĂĄgra, birtokra ĂŠs kĂśzĂŠletre, ne pedig AmerikĂĄba! Ăme, az emlĂŠkeztetĹ, mĂĄra is ĂŠrvĂŠnyes, azĂłta is tervszerĹą megoldĂĄs a magyarsĂĄg kinyĂrĂĄsĂĄra kisebbsĂŠgben, illetve anyaorszĂĄgĂĄban! LĂĄsd, ahogy ĂŠn lĂĄtom, hogy ĂśsszekovĂĄcsolĂł a nyelvĂźnk. NemeskĂźrty IstvĂĄn csodĂĄlatos ĂŠrvelĂŠssel mutatja fĂśl az âĂşj hĂĄborĂşâ jelensĂŠgĂŠt 1850 utĂĄn, melyben erĹt adĂł rĂŠszt vĂĄllalt a fĹnemessĂŠg is, noha onnan sokan elleneztĂŠk a 48-as szabadsĂĄghĂĄborĂşt.
Rohamosan elterjed felsĹbb kĂśrĂśkben a 9 ezĂźstbetĹąs fekete karperec, nyakĂŠk. A 13 aradi vĂŠrtanĂş kezdĹbetĹąibĹl ĂĄllott, ĂŠs ez volt a szĂśvege:
Pannonia Vergiss Deine Toten Nie Als Klager Leben Sie. Magyarul:
PannĂłnia, ne feledd halottaidat, mint vĂĄdlĂłk, tovĂĄbb ĂŠlnek Ĺk.
A cenzĂşra mindenĂźtt mĹąkĂśdĂśtt, a magyar lapok megszĹąntek, ĂŠs ennek arĂĄnyĂĄban terjedt remĂŠnyĂĄradatkĂŠnt: GyĂĄva a csĂĄszĂĄr! Sok szĂĄzan hagytĂĄk el menekĂźlve az orszĂĄgot, kĂźlfĂśldĂśn szervezkedve, sokan voltak bĂśrtĂśnĂśkben. Garay JĂĄnos megsegĂtĂŠsĂŠre az aradi vĂĄrban raboskodĂł szabadsĂĄgharcosok 61 forint 2 krajcĂĄrt gyĹąjtĂśttek Ăśssze, ĂŠs a bĂśrtĂśnĹrĂśkkel egyezkedve juttattĂĄk ki onnan. Arany JĂĄnos, Gyulai PĂĄl, Tompa MihĂĄly, EĂśtvĂśs JĂłzsef Ărtak, A falu jegyzĹje c. regĂŠny meghĂłdĂtotta AngliĂĄt, AmerikĂĄt. ĂltalĂĄnos megvetĂŠs illette Ferencz JĂłzsefet. Kossuth Lajossal az ĂŠlen a csĂĄszĂĄr 36 magyar vezĂŠrt, minisztert, kormĂĄnytagot ĂtĂŠlt kĂśtĂŠl ĂĄltali halĂĄlra âin effigieâ (jelkĂŠpesen, tĂĄvollĂŠtĂźkben), kĂśtĂŠlen a nĂŠvtĂĄbla. Haynau, a hĂłhĂŠrtĂĄbornok eurĂłpai kĂśrĂştjĂĄn elment Londonba is. Ott a serfĹzĹk fĂślismertĂŠk rettenetes bajuszĂĄrĂłl, nosza, megkergettĂŠk, utolĂŠrtĂŠk ĂŠs kemĂŠnyen megvertĂŠk. Az angol miniszterelnĂśk csak annyit mondott erre:
ElĂŠg lett volna, ha fĂśldobĂĄljĂĄk egy pokrĂłccal a levegĹbe...
VĂśrĂśsmarty 1854-ben megĂrta A vĂŠn cigĂĄny c. versĂŠt, Arany JĂĄnos a Velszi bĂĄrdokat. Az anyanyelv ĂŠlt, ĂŠlt a maradĂŠk irodalom, kĂŠptelensĂŠg volt â igaza volt Metternichnek â megĂĄllĂtani a zĂĄszlĂłkĂŠnt hĂvogatĂł anyanyelv uralmĂĄt. Ăs tĂśrpĂźlt, egyre tĂśrpĂźlt a csĂĄszĂĄr ĂĄzsiĂłja.
1859-ben csĂşnyĂĄn kikapott SolferinĂłnĂĄl, hadban, III. NapĂłleon ĂŠs II. Viktor EmĂĄnuel piemonti kirĂĄly seregeitĹl. A sors kegyes volt... A magyar nĂŠpdalkincs bosszĂşt ĂĄllt az elvesztett, koldusokkĂĄ senyvedt honvĂŠdekĂŠrt. Arany JĂĄnos CsalĂĄdi kĂśr c. versĂŠben a mesĂŠltetĹ gyermekre szĂłlt szelĂden: Nem mese az, gyermek. Ăs mesĂŠlt a honvĂŠd, magyarul.
ErĹs, ĂŠletes nagy pĂŠlda MohĂĄcs Ăłta is a megtartĂł anyanyelv a magyarok szĂĄmĂĄra.
CzegĹ ZoltĂĄn
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely2015. oktĂłber 14.
MarosvĂĄsĂĄrhelyi mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄk eredmĂŠnyeibĹl
A vĂĄros szĂnevĂĄltozĂĄsa II.
ImmĂĄr mĂĄsodjĂĄra tartanak mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti konferenciĂĄt a MarosvĂĄsĂĄrhely mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄja program munkatĂĄrsai A vĂĄros szĂnevĂĄltozĂĄsa cĂmmel. A 2015. oktĂłber 17-ĂŠn, szombaton 9.30 Ăłrakor a Maros Megyei MĂşzeum vĂĄrbeli ĂŠpĂźletĂŠnek nagytermĂŠben kezdĹdĹ rendezvĂŠny fĹkĂŠnt a projekt keretei kĂśzĂśtt zajlĂł munka 2015-Ăśs eredmĂŠnyeit tĂĄrja a kĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ.
A konferencia a tavalyi rendezvĂŠny ĂĄltal teremtett hagyomĂĄnyhoz hĂven a MagyarorszĂĄgon mĹąkĂśdĹ hasonlĂł programok ismertetĂŠsĂŠvel indul. Entz GĂŠza mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz â a marosvĂĄsĂĄrhelyi program mentora â a mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄk magyarorszĂĄgi helyzetĂŠrĹl ĂŠs esĂŠlyeirĹl, FarbakynĂŠ Deklava Lilla, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia BTK MĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti IntĂŠzetĂŠnek munkatĂĄrsa a budapesti LipĂłtvĂĄros mĹąemlĂŠki adatbĂĄzisa ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄnak kezdeti tapasztalatairĂłl tart elĹadĂĄst. A marosvĂĄsĂĄrhelyi tĂŠmĂĄk irĂĄnyĂĄba OrbĂĄn JĂĄnos projektvezetĹ (a Maros Megyei MĂşzeum kutatĂłja) elĹadĂĄsa vezet majd ĂĄt, aki a topogrĂĄfiaprojekt 2015-ben elĂŠrt eredmĂŠnyeit Ăśsszegzi.
A projekt munkatĂĄrsai az utĂłbbi hĂłnapokban a Kossuth Lajos ĂŠs az Arany JĂĄnos utcĂĄk kĂśrnyĂŠkĂŠnek ĂŠpĂźleteit vettĂŠk szĂĄmba: az ĂŠpĂźletekrĹl rĂŠszletes mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti leĂrĂĄs ĂŠs helyszĂni fotĂłdokumentĂĄciĂł kĂŠszĂźlt, de a legtĂśbb esetben sikerĂźlt a tĂśrtĂŠnetĂźkre vonatkozĂłan is Ăşj, eddig ismeretlen adatokat fellelni, gazdagĂtva a vĂĄros historizĂĄlĂł ĂŠs szecessziĂłs ĂŠpĂtĂŠszetĂŠre vonatkozĂł ismereteket. Ezzel kapcsolatban Oniga Erika a Kossuth Lajos utca, BordĂĄs BeĂĄta az Arany JĂĄnos utca szĂĄzadfordulĂłs lakĂłhĂĄzairĂłl tart elĹadĂĄst.
Ezzel egy idĹben 2015-ben nĂŠhĂĄny emblematikus vĂĄsĂĄrhelyi emlĂŠk tĂśrtĂŠnetĂŠnek monografikus kutatĂĄsa is zajlott. LadĂł Ăgota doktorandusz az Iskola utcai zsinagĂłga, KarĂĄcsony IstvĂĄn pedig a rĂŠgi vĂĄrmegyehĂĄza (a mai polgĂĄrmesteri hivatal) tĂśrtĂŠnetĂŠt ĂŠs stilisztikai ĂśsszefĂźggĂŠseit elemzi. A vĂĄros elsĹ dualizmus kori kĂśztĂŠri alkotĂĄsĂĄnak, a ma is kultuszhelykĂŠnt mĹąkĂśdĹ SzĂŠkely vĂŠrtanĂşk emlĂŠkmĹąvĂŠnek tĂśrtĂŠnetĂŠt VĂŠcsei Hunor doktorandusz, MarosvĂĄsĂĄrhely szobrainak avatott kutatĂłja dolgozza fel. Kiss LorĂĄnd restaurĂĄtor az ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠg szinte teljesen elfeledett, ĂĄm annĂĄl sĂŠrĂźlĂŠkenyebb kategĂłriĂĄirĂłl, a dĂszĂtĹfestĂŠsekrĹl ĂŠs stukkĂłkrĂłl beszĂŠl.
A rendezvĂŠnyt a Maros Megyei MĂşzeum, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi KulturĂĄlis KĂśzpont, valamint az AlapĂtvĂĄny a Magyar MĹąemlĂŠki TopogrĂĄfia TĂĄmogatĂĄsĂĄra (Budapest) szervezi. TĂĄmogatĂłi a Maros Megyei TanĂĄcs, a Forster KĂśzpont (Budapest), valamint a Pro Professione AlapĂtvĂĄny (Budapest). A rĂŠszletes program az alĂĄbbi linken ĂŠrhetĹ el: https://www.facebook.com/events/1015402938521522/
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. oktĂłber 19.
MĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti konferenciĂĄt tartottak MarosvĂĄsĂĄrhelyen
MĂĄsodik alkalommal szerveztek mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti fĂłrumot szombaton a Maros Megyei MĂşzeum nagytermĂŠben. A rendezvĂŠnyen a marosvĂĄsĂĄrhelyi ĂŠs magyarorszĂĄgi mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄk legĂşjabb eredmĂŠnyeit ismertettĂŠk.
Az esemĂŠny Entz GĂŠza budapesti mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz, SoĂłs ZoltĂĄn, a Maros Megyei MĂşzeum igazgatĂłja ĂŠs OrbĂĄn JĂĄnos MarosvĂĄsĂĄrhely mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄja programvezetĹ megnyitĂłjĂĄval kezdĹdĂśtt. Entz GĂŠza szerint a topogrĂĄfiai felmĂŠrĂŠs cĂŠlja az, hogy a helyi kĂśzĂśssĂŠgek mĂŠltĂł mĂłdon tudjĂĄk kezelni a civilizĂĄciĂł tĂĄrgyi lenyomatait. SoĂłs ZoltĂĄn mĂşzeumigazgatĂł elmondta: a vĂĄroskĂŠp ĂŠvrĹl ĂŠvre pusztul, ĂŠs a mai vĂĄrosvezetĂŠs nem rendelkezik koncepciĂłval ennek megmentĂŠsĂŠre. âA vĂĄrosnak tizenĂśt ĂŠve nincs a kĂśzponti Ăśvezetekre vonatkozĂł szabĂĄlyzata sem. EzĂŠrt lĂŠnyeges lenne, hogy ez a munka, az elkezdett mĹąemlĂŠki topogrĂĄfia, a jĂśvĹben is folytatĂłdjon, hiszen elĹbb-utĂłbb lesz egy olyan vĂĄrosvezetĂŠs, amely tĂĄmogatja a vĂĄroskĂŠp visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt. AnnĂĄl is inkĂĄbb, mert MarosvĂĄsĂĄrhely szecessziĂł szempontjĂĄbĂłl orszĂĄgos szinten a legnagyobb ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠggel rendelkezikâ â fogalmazott SoĂłs.
OrbĂĄn JĂĄnos az elmĂşlt ĂŠvek eredmĂŠnyeit ismertette. Mint mondta, a RĂłzsĂĄk tere, az Iskola ĂŠs a Baross GĂĄbor utcĂĄk felmĂŠrĂŠse mĂĄr 2013-2014-ben megtĂśrtĂŠnt. IdĂŠn az Arany JĂĄnos ĂŠs a Kossuth Lajos utcĂĄkban talĂĄlhatĂł ĂŠpĂźletek szĂĄmbavĂŠtelĂŠre kerĂźlt sor. A munkĂĄban MihĂĄly Melinda, BordĂĄs BeĂĄta, VĂŠcsei Hunor kolozsvĂĄri, illetve Oniga Erika, KovĂĄcs MĂĄria ĂŠs OrbĂĄn JĂĄnos marosvĂĄsĂĄrhelyi mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠszek vettek rĂŠszt. A szĂĄmbavĂŠtel sorĂĄn az 1898-as, 1911-es ĂŠs 1919-es ĂŠvekbĹl szĂĄrmazĂł telekĂśsszeĂrĂĄsok segĂtsĂŠgĂŠvel sikerĂźlt azonosĂtani az ĂŠpĂźletek egykori tulajdonosait. A telkeket a vĂĄros 1898-as felmĂŠrĂŠse alapjĂĄn azonosĂtottĂĄk. Ezeken kĂvĂźl felhasznĂĄltĂĄk a hĂĄzak ĂŠpĂtĂŠsi engedĂŠlyeit, kĂŠrvĂŠnyeket, jegyzĹkĂśnyveket, tervrajzokat, amelyek jĂł esetben megmaradtak a levĂŠltĂĄrban. Az idĂŠn vizsgĂĄlt kĂŠt utca ĂŠpĂźleteinek tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge 1890 ĂŠs 1910 kĂśzt ĂŠpĂźlt, egy rĂŠszĂźk mĂŠg ma is hordoz neoreneszĂĄnsz, neobarokk ĂŠs szecessziĂłs elemeket.
Az elĹadĂĄssorozat elsĹ rĂŠszĂŠben BordĂĄs BeĂĄta rĂŠszletesen ismertette az Arany JĂĄnos utcĂĄban vĂŠgzett felmĂŠrĂŠs eredmĂŠnyeit, majd Oniga Erika a Kossuth Lajos utca rĂŠgi ĂŠpĂźleteit mutatta be, korabeli iratokkal, kĂŠpeslapokkal, csalĂĄdi kĂŠpekkel ĂŠs levelezĂŠsekkel bĹvĂtve a levĂŠltĂĄri dokumentĂĄciĂłt.
A rendezvĂŠny mĂĄsodik rĂŠszĂŠben LadĂł Ăgota, KarĂĄcsony IstvĂĄn Kiss LorĂĄnd ĂŠs VĂŠcsei Hunor mutatta be elĹadĂĄsĂĄt. SzĂł esett a marosvĂĄsĂĄrhelyi zsinagĂłga kutatĂĄsi helyzetkĂŠpĂŠrĹl, a marosvĂĄsĂĄrhelyi VĂĄrmegyehĂĄza homlokzatvĂĄltozatairĂłl, a 18-19. szĂĄzadi marosvĂĄsĂĄrhelyi ĂŠpĂźletbelsĹkrĹl valamint a SzĂŠkely VĂŠrtanĂşk emlĂŠkmĹąvĂŠnek tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl.
OrbĂĄn JĂĄnos elmondta, 2016-ban a Cuza VodÄ utcĂĄban folytatjĂĄk a felmĂŠrĂŠst, az AranykakastĂłl a SzabadsĂĄg utca sarkĂĄig.
Nemes Gyula
SzĂŠkelyhon.ro2015. oktĂłber 19.
Egy kĂśnyv szĂźletĂŠse
El nem mulaszthatom, hogy most, KĂĄdĂĄr GyulĂĄtĂłl bĂşcsĂşzva, el ne mesĂŠljem, mikĂŠppen is szĂźletett meg az a kiadvĂĄny, amely hĂĄrom rĂŠszben, harmincezret is meghaladĂł pĂŠldĂĄnyszĂĄmban jelent meg 1991-ben. MindjĂĄrt a fordulat utĂĄni hetekben, hĂłnapokban rengeteg megbeszĂŠlĂŠs, titkos ĂŠs nyilvĂĄnos tanĂĄcskozĂĄsok, nagy tĂśmegeket vonzĂł gyĹąlĂŠsek kĂśvettĂŠk egymĂĄst. Akkor vetĹdĂśtt fel erĹteljesen a mĂĄsodik magyar elmĂŠleti kĂśzĂŠpiskola lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠse, s ott, a volt leĂĄnylĂceum egyik termĂŠben, a megbeszĂŠlĂŠs szĂźnetĂŠben vetettem fel GyulĂĄnak az Ăśtletet, hogy sĂźrgĹsen ĂŠrdemes lenne megĂrni az erdĂŠlyi, a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠt.
Ĺ mĂĄr tanfelĂźgyelĹkĂŠnt sok mindennel prĂłbĂĄlkozott a nemzeti ĂśnazonossĂĄg megszilĂĄrdĂtĂĄsĂĄnak ĂźgyĂŠben, kezdemĂŠnyezte tĂśbbek kĂśzĂśtt Ăşj igazgatĂł ĂĄllĂtĂĄsĂĄt a levĂŠltĂĄr ĂŠlĂŠre, de ezt a kĂŠrdĂŠst akkor elnapoltĂĄk, s kĂŠsĹbb mĂĄr hiĂĄba prĂłbĂĄlkoztak. Elmondtam neki, hogy kĂŠt-hĂĄrom tĂśrtĂŠnĂŠsszel is beszĂŠltem egy ilyen tĂśrtĂŠnelmi mĹą megĂrĂĄsĂĄrĂłl, de nem vĂĄllaltĂĄk. Ĺ igent mondott. Akkor mĂĄr megvolt az ĂĄltalam lĂŠtrehozott kiadĂł, amelynek elsĹdleges cĂŠljĂĄt iskolai segĂŠdanyagok kiadĂĄsa kĂŠpezte, tehĂĄt kĂźlĂśnĂśsebb akadĂĄlya nem volt annak, hogy egy ilyen, arĂĄnylag rĂśvid terjedelmĹą munkĂĄt megjelentessĂźnk. FelvĂĄzoltam neki elkĂŠpzelĂŠsem, amit el is fogadott.
Az elsĹ rĂŠszben: AdalĂŠkok a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠhez a magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠt taglalta a kezdetektĹl 1541-ig, s mivel elsĹsorban iskolĂĄsoknak szĂĄntuk, fĂźggelĂŠkkĂŠnt kĂśzĂśltĂźk a hivatalos romĂĄn tĂśrtĂŠnelem erre az idĹszakra vonatkozĂł tanĂtĂĄsĂĄt. VĂĄrhatĂł volt a felhĂĄborodĂĄs romĂĄn rĂŠszrĹl. GyulĂĄt a minisztĂŠriumban gorombĂtottĂĄk le, engem az egyik ĂĄllamtitkĂĄr prĂłbĂĄlt elmarasztalni, de ezzel nem sokra ment. Mondanom sem kell, hihetetlen gyorsasĂĄggal fogyott el a 33 ezer pĂŠldĂĄny, s a diĂĄkoknĂĄl is szorgalmasabb olvasĂłknak bizonyultak szĂźleik.
Persze, tartottunk a bĂrĂĄlatoktĂłl, ezĂŠrt is kĂŠrtem meg dr. Egyed Ăkos egyetemi tanĂĄrt, hogy pillantson bele, s ennek az lett a vĂŠge, hogy a KolozsvĂĄrra felutazĂł KĂĄdĂĄr GyulĂĄval mĂŠg ĂŠjszaka is a kĂŠziratot olvastĂĄk. A lektorĂĄlĂĄst itthon Cserey ZoltĂĄn, KĂłnya ĂdĂĄm ĂŠs Magyari Lajos vĂŠgezte, a kĂŠsĹbbiekben pedig csatlakozott hozzĂĄjuk KozĂĄk Albert is. Ugyanis gyors Ăźtemben elkĂŠszĂźlt a mĂĄsodik â Az 1541â1711 kĂśzĂśtti idĹszak â, majd a harmadik â Az 1711â1920 kĂśzĂśtti korszak â rĂŠsz is. MindhĂĄrom ĂśnĂĄllĂł kiadvĂĄnykĂŠnt jelent meg. ĂriĂĄsi megtiszteltetĂŠst jelentett szĂĄmomra KĂłnya ĂdĂĄm egyĂźttmĹąkĂśdĂŠse, aki a lektorĂĄlĂĄs mellett a mĂĄsodik kĂśtet szĂĄmĂĄra Ăśsszefoglalta, kĂŠpekkel illusztrĂĄlta az erdĂŠlyi reneszĂĄnsz mĹąvĂŠszetet, a harmadikban pedig kĂśzĂślhettĂźk A mĹąvĂŠszetek tĂĄgulĂł kĂśrĂŠben cĂmĹą tanulmĂĄnyĂĄt.
A hivatalossĂĄgok szemĂŠben szĂĄlka lehetett a kĂŠpanyag is, hiszen pĂŠldĂĄul mindhĂĄrom fedĹlapjĂĄn addig nehezen hozzĂĄfĂŠrhetĹ, ritkĂĄn lĂĄthatĂł szemĂŠlyek, szemĂŠlyisĂŠgek szerepeltek, a honfoglalĂł magyar, II. RĂĄkĂłczi Ferenc ĂŠs Kossuth Lajos. NyilvĂĄn, a nagyon alacsony ĂĄr miatt nem tudtunk a tĂĄrgykĂśr nagyszerĹąsĂŠgĂŠhez mĂŠltĂł kĂźlcsĂnt biztosĂtani, ennek ellenĂŠre nyugodtan nevezhetjĂźk hiĂĄnypĂłtlĂł munkĂĄnak KĂĄdĂĄr Gyula elsĹ kĂśnyvĂŠt.
PĂŠter SĂĄndor
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely2015. oktĂłber 21.
MĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti konferencia MarosvĂĄsĂĄrhelyen
PusztulĂł mĹąemlĂŠkeink
OktĂłber 17-ĂŠn, szombaton a Maros Megyei MĂşzeum vĂĄrbeli ĂŠpĂźletĂŠnek nagytermĂŠben a MarosvĂĄsĂĄrhely mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄja program munkatĂĄrsai mĂĄsodik alkalommal tartottak mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti konferenciĂĄt A vĂĄros szĂnevĂĄltozĂĄsa II. cĂmmel, melyen a projekt idei eredmĂŠnyeit ismertettĂŠk.
Entz GĂŠza mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz a mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄk magyarorszĂĄgi helyzetĂŠrĹl ĂŠs esĂŠlyeirĹl, a MagyarorszĂĄgon mĹąkĂśdĹ hasonlĂł programokrĂłl beszĂŠlt. Mint kifejtette, az anyaorszĂĄgban a szocializmus ĂŠveiben, 1952â1987 kĂśzĂśtt volt csĂşcson a mĹąemlĂŠkvĂŠdelmi topogrĂĄfia. A marosvĂĄsĂĄrhelyi mĹąemlĂŠki topogrĂĄfia mentorakĂŠnt remĂŠnyĂŠt fejezte ki, hogy a vĂĄroskĂśzpont felmĂŠrĂŠsĂŠt kĂśveti majd a teljes vĂĄros mĹąemlĂŠkeinek feltĂŠrkĂŠpezĂŠse, illetve jĂśvĹre kiadĂĄsban is megjelenhetnek az eddigi munkĂĄk. A mĹąemlĂŠki topogrĂĄfiĂĄt sajĂĄtos kulturĂĄlis kĂśzfeladatnak nevezte, mely hozzĂĄjĂĄrul ahhoz, hogy a helyi kĂśzĂśssĂŠgek mĂŠltĂł mĂłdon kezeljĂŠk az ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠg tĂĄrgyi lenyomatĂĄt, ezĂŠrt erkĂślcsi ĂŠs anyagi tĂĄmogatĂĄsban kell rĂŠszesĂteni, annak ellenĂŠre, hogy a kultĂşrĂĄnak nincs magasan a csillaga. HangsĂşlyozta annak fontossĂĄgĂĄt, hogy az ĂśrĂśksĂŠgvĂŠdelem ĂŠs mĹąemlĂŠkvĂŠdelem kifejezĂŠseket el kell kĂźlĂśnĂteni, sok esetben ugyanis ĂśsszemossĂĄk a jelentĂŠsĂźket. SoĂłs ZoltĂĄn intĂŠzmĂŠnyvezetĹkĂŠnt megĂĄllapĂtotta, miszerint a vĂĄroskĂŠp ĂŠvrĹl ĂŠvre pusztul, amit fĹkĂŠpp a mĹąemlĂŠkvĂŠdelem szabĂĄlyozĂĄsi hiĂĄnyossĂĄgĂĄnak tulajdonĂt. RemĂŠnyĂŠt fejezte ki, hogy egyszer majd hozzĂĄĂŠrtĹ fĹĂŠpĂtĂŠsze lesz MarosvĂĄsĂĄrhelynek, a vĂĄroskĂŠp kialakĂtĂĄsĂĄban ugyanis a kellĹ szakĂŠrtelem nĂŠlkĂźlĂśzhetetlen. FarbakynĂŠ Deklava Lilla, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia BTK MĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti IntĂŠzetĂŠnek munkatĂĄrsa a budapesti LipĂłtvĂĄros mĹąemlĂŠki adatbĂĄzisa ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄnak kezdeti tapasztalatairĂłl tartott elĹadĂĄst. HĂĄmori PĂŠter fotĂłsnak kĂśszĂśnhetĹen magas szĂnvonalĂş fĂŠnykĂŠpdokumentĂĄciĂłval, az ĂŠpĂźletbelsĹ ĂŠs -kĂźlsĹ dĂszĂtĂŠsek legaprĂłbb rĂŠszleteit is megmutatva, lepusztult ĂŠs kevĂŠsbĂŠ lepusztult ĂŠpĂźlethomlokzatokat, ĂŠpĂźletbelsĹket tekinthettek meg a jelenlĂŠvĹk.
MĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠszek talĂĄlkozĂĄsa
OrbĂĄn JĂĄnos mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz, projektvezetĹ, a Maros Megyei MĂşzeum kutatĂłja a marosvĂĄsĂĄrhelyi eredmĂŠnyeket Ăśsszegezte. Mint elmondta, a mĹąemlĂŠki topogrĂĄfia projektjĂŠt helyi ĂŠs magyarorszĂĄgi szervezetek tĂĄmogatjĂĄk: a Maros Megyei TanĂĄcs, a budapesti Forster KĂśzpont, a Pro Professione AlapĂtvĂĄny, a Maros Megyei MĂşzeum, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi KulturĂĄlis KĂśzpont, a budapesti AlapĂtvĂĄny a Magyar MĹąemlĂŠki TopogrĂĄfia TĂĄmogatĂĄsĂĄra, illetve a Bethlen GĂĄbor Alap. Mint felelevenĂtette, 2013â2014 kĂśzĂśtt a RĂłzsĂĄk tere felmĂŠrĂŠsĂŠn dolgoztak, ĂŠs mĂŠg folytatjĂĄk, 2014-ben az egykori Baross GĂĄbor, ma Horea utca ĂŠpĂźletĂĄllomĂĄnyĂĄt, az idĂŠn februĂĄrtĂłl jĂşliusig az Arany JĂĄnos ĂŠs Kossuth Lajos utca mĹąemlĂŠk ĂŠpĂźleteit mĂŠrtĂŠk fel. Mint jelezte, ebben az ĂŠvben munkĂĄjuk hangsĂşlyosabban egĂŠszĂźlt ki levĂŠltĂĄri kutatĂĄsokkal, amit a tĂĄmogatĂĄsnak ĂŠs az idĹben elkezdett munkĂĄlatoknak tulajdonĂt. A vizsgĂĄlt ĂŠpĂźletĂĄllomĂĄny a XVIII. szĂĄzad vĂŠgi, XIX. szĂĄzad eleji ĂŠpĂźletek, dĂśntĹ tĂśbbsĂŠgĂźk neoreneszĂĄnsz, neobarokk, illetve szecessziĂłs elemeket hordozĂł hĂĄzak, illetve a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt ĂŠpĂźlt Ăśt ĂŠpĂźlet. Az idei munkĂĄlatok finanszĂrozĂłja a budapesti Forster AlapĂtvĂĄny volt. A projektben rĂŠszt vevĹ marosvĂĄsĂĄrhelyi Oniga Erika, KovĂĄcs MĂĄria ĂŠs OrbĂĄn JĂĄnos, a megyei mĂşzeum munkatĂĄrsai mellett a KolozsvĂĄron ĂŠlĹ MihĂĄly Melinda, Bordos BeĂĄta ĂŠs VĂŠcsei Hunor is rĂŠszt vett, mindannyian a BBTE mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti tanszĂŠkĂŠnek vĂŠgzettjei. Az ĂŠpĂźletekrĹl rĂŠszletes mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti leĂrĂĄs ĂŠs helyszĂni fotĂłdokumentĂĄciĂłk kĂŠszĂźltek, esetenkĂŠnt sikerĂźlt a tĂśrtĂŠnetĂźkre vonatkozĂłan is Ăşj, eddig ismeretlen adatokat fellelni, gazdagĂtva a vĂĄros historizĂĄlĂł ĂŠs szecessziĂłs ĂŠpĂtĂŠszetĂŠre vonatkozĂł ismereteket, ilyen a LĂĄnyi-hĂĄz gazdag levĂŠltĂĄri anyaga.
MĹąemlĂŠk ĂŠpĂźletekben romatanyĂĄk
Amint a projektvezetĹ kifejtette, fĹkĂŠnt a meglĂŠvĹ ĂŠpĂźletek szĂĄmbavĂŠtelĂŠre ĂśsszpontosĂtottak. A Kossuth utcĂĄban negyvenhat lakĂłhĂĄzat, az Arany JĂĄnos utcĂĄban tizennĂŠgyet, illetve az Arany JĂĄnos ĂŠs volt Iskola utca sarkĂĄn lĂŠvĹ PetrĂĄs-hĂĄzat, valamint Ăśt kĂśztĂŠri szobrot rĂśgzĂtettek. BordĂĄs BeĂĄta az Arany JĂĄnos, egykor Kis- szentkirĂĄly utca tĂśbbnyire egyszintes lakĂłhĂĄzait â melyek kĂśzĂźl legtĂśbb ĂĄtalakĂtĂĄson esett ĂĄt â mĂŠrte fel ĂŠs mutatta be Az Arany JĂĄnos utca kĂśrnyĂŠkĂŠnek historizĂĄlĂł ĂŠpĂźleteirĹl szĂłlĂł ĂŠrtekezĂŠsĂŠben. Oniga Erika a Kossuth Lajos utca, az egykori Nagy-szentkirĂĄly utca szĂĄzadfordulĂłs lakĂłhĂĄzairĂłl tartott elĹadĂĄst. A LĂĄnyi- hĂĄz tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl eddig feldolgozatlan, gazdag levĂŠltĂĄri anyagot ĂŠs fotĂłdokumentĂĄciĂłt tĂĄrt fel, amely LĂĄnyi OszkĂĄr ĂŠletĂŠbe is betekintĂŠst nyĂşjt. MindkĂŠt elĹadĂł ĂŠrtekezĂŠsĂŠnek vĂŠgkĂśvetkeztetĂŠse, hogy a vĂĄros mĹąemlĂŠk ĂŠpĂźleteinek nagy rĂŠsze lepusztulĂĄsra ĂtĂŠltetett. A kĂŠt emlĂtett utca elĂĄllamosĂtott polgĂĄri hĂĄzaiban Ăźzlet- ĂŠs irodahelyisĂŠgek mĹąkĂśdnek, de nem mellĂŠkes a roma csalĂĄdok szĂĄmĂĄra kiutalt szociĂĄlis lakĂĄskĂŠnt szolgĂĄlĂł lakrĂŠszek szĂĄma sem, ahol az ĂĄllagmegĹrzĂŠsnek nem sok jele mutatkozik, a pusztulĂĄsnak annĂĄl inkĂĄbb.
ZsinagĂłga â kommunikĂĄciĂł vagy dominancia?
A mĹąemlĂŠkek felmĂŠrĂŠsĂŠvel pĂĄrhuzamosan nĂŠhĂĄny emblematikus marosvĂĄsĂĄrhelyi ĂŠpĂźlet tĂśrtĂŠnetĂŠnek monografikus kutatĂĄsa is zajlott. LadĂł Ăgota doktorandusz a Jakob Gertner nĂŠmet ĂŠpĂtĂŠsz ĂĄltal tervezett volt Iskola utcai zsinagĂłgĂĄt ismertette. KutatĂĄsi eredmĂŠnye sokatmondĂł sajtĂłtĂśrtĂŠneti szempontbĂłl is, ugyanis mint kifejtette, a zsinagĂłga ĂŠpĂtĂŠsi munkĂĄlatairĂłl alig talĂĄlni hĂrĂŠrtĂŠkĹą tudĂłsĂtĂĄst a korabeli sajtĂłban, ellentĂŠtben a Kossuth-szobor ĂĄllĂtĂĄsĂĄval, amelyrĹl szĂĄmtalan tudĂłsĂtĂĄs fellelhetĹ. Az 1899-es ĂŠvi alapkĹletĂŠtelrĹl megjelent egyetlen hĂrt a kutatĂł szerint a hĂłnapokig tartĂł ĂŠpĂtkezĂŠs alatt egyetlen tudĂłsĂtĂĄs kĂśvette a SzĂŠkely Lapokban. A zsinagĂłga felavatĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł tudĂłsĂtĂĄsban az 1900. szeptember 17-i lapszĂĄmban "Az Ăr imĂĄdĂĄsĂĄra ĂŠs a hazaszeretet ĂĄpolĂĄsĂĄra emelt" templomkĂŠnt jellemeztĂŠk. Amint az elĹadĂł jelezte, megfejtĂŠsre vĂĄr a kĂŠrdĂŠs, hogy a bizĂĄnci templom stĂlusĂş impozĂĄns ĂŠpĂźletre a kĂśrnyezettel valĂł kommunikĂĄciĂł vagy a dominancia jellemzĹ. KarĂĄcsony IstvĂĄn a polgĂĄrmesteri hivatal, a rĂŠgi vĂĄrmegyehĂĄza tĂśrtĂŠnetĂŠt ĂŠs stilisztikai ĂśsszefĂźggĂŠseit elemezte. Mint kifejtette, az egykori vĂĄrmegyehĂĄza homlokzatĂĄnak 1939, 1942, 1945 ĂŠs 1992-es ĂŠvi vĂĄltoztatĂĄsainak hĂĄtterĂŠben mind-annyiszor a nemzeti szimbĂłlumteremtĂŠs ĂĄllt. Az ĂŠpĂtĂŠszeti stĂlusok megvĂĄltoztatĂĄsĂĄban nyomon kĂśvethetĹ a tĂŠrsĂŠg uralkodĂł hatalmainak vĂĄltakozĂĄsa.
A vĂĄros elsĹ dualizmus kori kĂśztĂŠri alkotĂĄsĂĄnak, a ma is kultuszhely szerepĂŠt betĂśltĹ SzĂŠkely VĂŠrtanĂşk emlĂŠkmĹąvĂŠnek a tĂśrtĂŠnetĂŠt VĂŠcsei Hunor doktorandusz, MarosvĂĄsĂĄrhely szobrainak avatott kutatĂłja dolgozta fel. 1875. jĂşnius 27-ĂŠn a marosvĂĄsĂĄrhelyi PostarĂŠten kerĂźlt sor az emlĂŠkmĹą leleplezĂŠsĂŠre. A hat ĂŠs fĂŠl mĂŠter magas, Jablonszky Vince budapesti szobrĂĄsz ĂĄltal kivitelezett, klasszikus formajegyekbĹl ĂŠpĂtkezĹ grĂĄnit obeliszk az 1854. mĂĄrcius 10-ĂŠn kivĂŠgzett, Habsburg-ellenes ĂśsszeeskĂźvĂŠsben rĂŠszt vevĹ hĂĄrom szĂŠkely szabadsĂĄgharcosnak, TĂśrĂśk JĂĄnosnak, GĂĄlfi MihĂĄlynak valamint HorvĂĄth KĂĄrolynak ĂĄllĂt emlĂŠket. A jelenlĂŠvĹk betekintĂŠst nyerhettek a szoborbizottsĂĄg ĂĄldozatkĂŠsz tevĂŠkenysĂŠgĂŠbe, illetve az emlĂŠkmĹą elhelyezĂŠse kĂśrĂźl kialakulĂł vitĂĄt is megismerhettĂŠk. Kiss LorĂĄnd falkĂŠp-restaurĂĄtor az ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠg szinte teljesen elfeledett, ĂĄm annĂĄl sĂŠrĂźlĂŠkenyebb kategĂłriĂĄirĂłl, a dĂszĂtĹfestĂŠsekrĹl ĂŠs stukkĂłkrĂłl beszĂŠlt a 18â19. szĂĄzadi marosvĂĄsĂĄrhelyi ĂŠpĂźletbelsĹk. DĂszĂtĹfestĂŠsek ĂŠs stukkĂłdĂszek cĂmĹą ĂŠrtekezĂŠsĂŠben.
Szer PĂĄlosy Piroska
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. oktĂłber 21.
Florea: tĂśrvĂŠnytelen lenne az utcanĂŠvtĂĄblĂĄk kĂŠtnyelvĹąsĂtĂŠse
MegerĹsĂtette Dorin Florea, MarosvĂĄsĂĄrhely polgĂĄrmestere szerdĂĄn, amit mĂĄrkorĂĄbban feltĂŠteleztĂźnk: a polgĂĄrmesteri hivatal ĂĄltal kĂśzzĂŠtett feladatfĂźzet szerint egymilliĂł lejt kĂśltene a vĂĄroshĂĄza olyan utcanĂŠvtĂĄblĂĄkra, amelyeknek nincs kĂśze a valĂłs kĂŠtnyelvĹąsĂŠghez.
Ugyanolyan tĂĄblĂĄkat kĂŠszĂttetnek, mint amilyenek eddig is voltak: âPiaĹŁa Trandafirilor tĂŠrâ felirattal, s nem âPiaĹŁa Trandafirilor â RĂłzsĂĄk tereâ szĂśveggel, mint ahogyan azt a magyar kĂśzĂśssĂŠg elvĂĄrta volna.
A Civil ElkĂśtelezettsĂŠg Mozgalom (Cemo) kĂŠpviselĹi szerdĂĄn kĂśzlemĂŠnyben hĂvtĂĄk fel a figyelmet arra, hogy a marosvĂĄsĂĄrhelyi polgĂĄrmesteri hivatal 7188 utcanĂŠvtĂĄbla elkĂŠszĂtĂŠsĂŠre Ărt ki versenytĂĄrgyalĂĄst, de csupĂĄn 1715 tĂĄbla esetĂŠben jelĂślte meg, hogy kĂŠtnyelvĹą tĂĄblĂĄt kĂŠr, ĂŠs ezeknĂŠl is olyan tĂĄblamĂŠreteket szabott meg, amelyek lehetetlennĂŠ teszik a kĂŠtnyelvĹą feliratozĂĄst.
A feladatfĂźzet mellĂŠkletĂŠben bemutatott ĂŠs mĂŠretezett kĂŠtnyelvĹą tĂĄblĂĄk egy romĂĄn szemĂŠlyisĂŠgrĹl elnevezett utca nevĂŠt pĂŠldĂĄzzĂĄk, amely esetĂŠben csupĂĄn a magyar âutcaâ szĂł van feltĂźntetve az utcanĂŠv utĂĄn. âHa a tĂĄblamĂŠret azonos az egynyelvĹą ĂŠs kĂŠtnyelvĹą utcanĂŠvtĂĄblĂĄk esetĂŠn, kizĂĄrt, hogy MarosvĂĄsĂĄrhelyen lesznek kĂŠtnyelvĹą utcanĂŠvtĂĄblĂĄkâ â ĂĄll a Cemo kĂśzlemĂŠnyĂŠben.
A kĂŠtnyelvĹąsĂŠgĂŠrt kĂźzdĹ egyesĂźlet arra emlĂŠkeztetett, hogy immĂĄr tĂśbb mint 14 ĂŠve hĂşzĂłdik a marosvĂĄsĂĄrhelyi utcanĂŠvtĂĄblĂĄk kĂŠtnyelvĹąsĂtĂŠsĂŠnek az Ăźgye, ĂŠs ebben az idĹszakban az ĂśnkormĂĄnyzat soha nem szĂĄnt olyan jelentĹs Ăśsszeget az utcanĂŠvtĂĄblĂĄkra, mint most. A Cemo abban is szĂĄndĂŠkossĂĄgot lĂĄtott, hogy a vĂĄrosi ĂśnkormĂĄnyzat februĂĄrban szavazta meg az utcanĂŠvtĂĄblĂĄk cserĂŠjĂŠre szĂĄnt pĂŠnzĂśsszeget, de ĂŠv vĂŠgĂŠre hagyta a kĂśzbeszerzĂŠst, hogy kevĂŠs lehetĹsĂŠg maradjon az egynyelvĹą utcanĂŠvtĂĄblĂĄk megrendelĂŠsĂŠnek megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra.
âA marosvĂĄsĂĄrhelyi utcĂĄk ĂŠs terek neveinek kĂśrĂźlbelĂźl 75 szĂĄzalĂŠka lefordĂthatĂł (a 2007-ben elfogadott 71-es tanĂĄcshatĂĄrozat alapjĂĄn lefordĂtott utcanĂŠvjegyzĂŠk ĂŠs a Cemo ĂĄltal bevont szakemberek ĂĄltal frissĂtett lista szerint), kĂśvetkezĂŠskĂŠpp legalĂĄbb 5391 kĂŠtnyelvĹą utcanĂŠvtĂĄblĂĄra lenne szĂźksĂŠg ahhoz, hogy megvalĂłsulhasson a vĂĄros minden utcĂĄjĂĄban ĂŠs terein a teljes tĂĄblacsereâ â hĂvja fel a figyelmet kĂśzlemĂŠnyĂŠben a Cemo. A szervezet egyĂŠbkĂŠnt szeretnĂŠ megtorpedĂłzni a kĂśzbeszerzĂŠst.
Dorin Florea polgĂĄrmester szerdĂĄn arra a kĂŠrdĂŠsĂźnkre, hogy a megrendelt utcanĂŠvtĂĄblĂĄk kĂŠtnyelvĹąek lesznek-e, azt vĂĄlaszolta: nem, mert az tĂśrvĂŠnytelen lenne. Florea ĂŠrtelmezĂŠse szerint vannak szabvĂĄny-utcanĂŠvtĂĄblĂĄk, amelyek az ĂĄllam hivatalos nyelvĂŠn tĂĄjĂŠkoztatjĂĄk a vĂĄroslakĂłkat ĂŠs turistĂĄkat, hogy melyik utcĂĄban jĂĄrnak. Ezeken, ĂŠs a legtĂśbb ilyen lesz, csak az utca vagy a tĂŠr szĂł lesz magyarul, vagyis a fĹtĂŠren a PiaĹŁa Trandafirilor tĂŠr szĂśveg fog a tĂĄblĂĄn megjelenni. Lesznek olyan tĂĄblĂĄk, amelyek a mĹąemlĂŠkekre lesznek elhelyezve, ezek is egynyelvĹąek, vagyis romĂĄnok lesznek. ĂgyszintĂŠn azok, amelyeket ĂştkeresztezĹdĂŠsekben helyeznek el.
âA hagyomĂĄnyos utcaneveket kĂźlĂśn mĂĄs tĂĄblĂĄkra ki lehet Ărni, el lehet helyezni, pĂŠldĂĄul a Kossuth Lajos utcĂĄt is, ha akarjĂĄk a magyar tanĂĄcsosok. De a hivatalos szabvĂĄnytĂĄblĂĄkra magyar fordĂtĂĄsok nem kerĂźlhetnek fel. Illetve van mĂŠg az a megoldĂĄs, hogy az utca kĂŠt elejĂŠn ĂŠs kĂśzepĂŠn csakis romĂĄn nyelvĹą tĂĄblĂĄk lesznek. De ha valaki kĂŠri, akkor a hĂĄzĂĄn lehet kĂŠtnyelvĹą tĂĄbla, de nem szabvĂĄnymĂŠretben. A tĂĄblĂĄk egyĂŠbkĂŠnt is nagyrĂŠszt a turistĂĄkat tĂĄjĂŠkoztatjĂĄk, nekik vannak, s nem a helyieknek, akik tudjĂĄk, hogy melyik utca hol vanâ â mondta a polgĂĄrmester.
Mint ismeretes, a kĂśzigazgatĂĄsi tĂśrvĂŠny azokon a telepĂźlĂŠseken Ărja elĹ a kĂŠtnyelvĹą feliratozĂĄst, amelyeken egy kisebbsĂŠg szĂĄmarĂĄnya meghaladja a 20 szĂĄzalĂŠkot. A tĂśrvĂŠny azonban nem rendelkezik kĂźlĂśn az utcanevekrĹl is.
Simon VirĂĄg
SzĂŠkelyhon.ro2015. oktĂłber 30.
â56-os emlĂŠkkirĂĄndulĂĄs
A SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi osztĂĄlyainak egy csoportja immĂĄr mĂĄsodik alkalommal vett rĂŠszt az anyaorszĂĄgi RĂĄkĂłczi SzĂśvetsĂŠg oktĂłber 23-ai diĂĄkutaztatĂĄsi programjĂĄban. OktĂłber 22â24. kĂśzĂśtt 44 diĂĄk ĂŠs kĂsĂŠrĹtanĂĄraik â Kiss MĂĄria, SzĂŠp Helga, TĂłkos Ibolya, Kinda EleonĂłra ĂŠs ErĹss Botond â HajdĂşnĂĄnĂĄsra, a Csiha GyĹzĹ szakkĂŠpzĹ iskolĂĄba lĂĄtogatott. Ezzel az intĂŠzmĂŠnnyel mĂĄr ĂŠvek Ăłta testvĂŠriskolai kapcsolatban ĂĄllunk.
OktĂłber 23-ĂĄn az 1956-os forradalom 59. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl szervezett ĂźnnepsĂŠgen vettĂźnk rĂŠszt, amelyre a KĂŠky Lajos VĂĄrosi MĹąvelĹdĂŠsi KĂśzpontban kerĂźlt sor. A mikĂłs diĂĄkok alkalomhoz illĹ, szĂnvonalas ĂŠs felemelĹ hangulatĂş elĹadĂĄst mutattak be TĂłkos Ibolya magyar szakos tanĂĄrnĹ irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval, amelyben a vĂŠres forradalom legfontosabb momentumait keltettĂŠk ĂŠletre. Ezt kĂśvetĹen a vĂĄros elĂśljĂĄrĂłival ĂŠs a kĂźlĂśnbĂśzĹ intĂŠzmĂŠnyek kĂŠpviselĹivel, valamint a civil szervezetekkel egyĂźtt megkoszorĂşztuk a hajdĂşnĂĄnĂĄsi 1956-os emlĂŠkmĹąvet. KĂŠsĹbb az egyedi famennyezetĹą reformĂĄtus templomot ĂŠs a vĂĄrosi mĂşzeumot tekintettĂźk meg, ahol az ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄsok mellett a magyar olimpikonokrĂłl ĂŠs az 1956-os forradalomrĂłl is volt egy-egy tĂĄrlat. MegismerkedhettĂźnk a hajdĂşsĂĄgi kopjafaĂĄllĂtĂĄsi szokĂĄsokkal ĂŠs a szalmakalap kĂŠszĂtĂŠsĂŠnek fortĂŠlyaival, egy kiadĂłs sĂŠta utĂĄn pedig a gyĂłgyfĂźrdĹben lazĂtottunk.
OktĂłber 24-ĂŠn Debrecenbe lĂĄtogattunk, ahol a Nagytemplom elĹtt megkoszorĂşztuk a Kossuth-szoborcsoportot, meglĂĄtogattuk a ReformĂĄtus KollĂŠgiumot, benne az iskola- ĂŠs az egyhĂĄztĂśrtĂŠneti kiĂĄllĂtĂĄst, a patinĂĄs kĂśnyvtĂĄrat. A dĂszteremben beĂźlhettĂźnk Kossuth Lajos fapadjĂĄba is. MeghatĂł ĂŠlmĂŠny volt az Ăłdon folyosĂłkon, Nyilas Misi nyomĂĄn sĂŠtĂĄlni, pihenni a tĂśbb szĂĄz ĂŠves padokban, belekĂłstolni a korabeli diĂĄkok ĂŠletĂŠbe. LenyĹągĂśzĹ volt a 3000 fĂŠrĹhelyes Nagytemplom, ĂŠs ĂŠlmĂŠnyteljes a NagyerdĹ is, az Ăşjonnan ĂŠpĂźlt stadionnal ĂŠs a SzĂŠkely utcĂĄval, a magyar tĂśrtĂŠnelem ĂŠs irodalom nagyjainak szobraival. ElsĂŠtĂĄltunk a Kossuth Egyetemre, lerĂłttuk kegyeletĂźnket az â56-os emlĂŠkhelynĂŠl, ĂŠs feltĂśltĹdtĂźnk egyetemi levegĹvel. ĂtszellemĂźlve tĂŠrtĂźnk vissza HajdĂşnĂĄnĂĄsra, ahol nagyon Ăzletes disznĂłtoros vacsorĂĄval fogadtak.
HazafelĂŠ leperegtek elĹttĂźnk az elmĂşlt napok felemelĹ ĂŠs lelket melengetĹ esemĂŠnyei, hĂĄlĂĄval gondoltunk testvĂŠriskolĂĄnkra ĂŠs a RĂĄkĂłczi SzĂśvetsĂŠgre: nekik kĂśszĂśnhetjĂźk, hogy egyĂźtt emlĂŠkezhettĂźnk kĂśzĂśs tĂśrtĂŠnelmĂźnk egy-egy szomorĂş, de ĂśsszekovĂĄcsolĂł esemĂŠnyĂŠre.
Kinda EleonĂłra
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. november 11.
KiĂĄllĂtĂĄs a magyar emigrĂĄciĂłrĂłl
A 17â19. szĂĄzad kĂśzĂśtti tĂśrĂśkorszĂĄgi magyar emigrĂĄciĂł ĂŠletĂŠbe nyĂşjt bepillantĂĄst a november 12â17. kĂśzĂśtt a nagyvĂĄradi vĂĄrban lĂĄthatĂł fĂŠnykĂŠptĂĄrlat.
A fotĂłkiĂĄllĂtĂĄs az egri EszterhĂĄzy KĂĄroly FĹiskolĂĄn volt lĂĄthatĂł, mely dr. JĂĄnos Szabolcs, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem lekĂśszĂśnĹ rektora ĂŠs dr. VerĂłk Attila, az egri fĹiskola dĂŠkĂĄnhelyettesĂŠnek szemĂŠlyes kapcsolatĂĄnak ĂŠs kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠnek kĂśszĂśnhetĹen most NagyvĂĄradra kerĂźl, tĂĄjĂŠkoztatta a sajtĂłt tegnap HuszĂĄr IstvĂĄn NagyvĂĄrad alpolgĂĄrmestere. Mint elmondta, a nagyvĂĄradi polgĂĄrmesteri hivatal tĂĄrsszervezĹje ennek a tĂĄrlatnak, melyet november 12-ĂŠn dĂŠlelĹtt tizenegy ĂłrĂĄtĂłl nyitnak meg a nagyvĂĄradi vĂĄr L. ĂŠpĂźletĂŠben. A kiĂĄllĂtĂĄs ingyen lĂĄtogathatĂł november 17-ig naponta 9â17 ĂłrĂĄk kĂśzĂśtt. HuszĂĄr IstvĂĄn elmondta, hogy a polgĂĄrmesteri hivatal meghĂvĂłkat kĂźld ki a magyar tanintĂŠzmĂŠnyekhez, illetve magyar-, ĂŠs tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrokhoz abban bĂzva, hogy minĂŠl tĂśbben lĂĄtni fogjĂĄk a tĂĄrlatot, mely NagyvĂĄradrĂłl a kolozsvĂĄri ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet szĂŠkhĂĄzĂĄba fog ĂĄtkerĂźlni.
A szĂĄmĹązetĂŠs mindennapjai
A nagyvĂĄradi kiĂĄllĂtĂĄs megszervezĂŠsĂŠben tevĂŠkenykedĹ MihĂĄlka NĂĄndor tĂśrtĂŠnĂŠsz a tĂĄrlat kapcsĂĄn a sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn tudatta, hogy egy tĂśbb mint nyolcvan felvĂŠtelbĹl ĂĄllĂł fĂŠnykĂŠpkiĂĄllĂtĂĄsrĂłl van szĂł. âAz egĂŠsz kiĂĄllĂtĂĄsnak az a koncepciĂłja, hogy a 17. szĂĄzadtĂłl kezdve a 19. szĂĄzadig a magyar jelenlĂŠtet dokumentĂĄltĂĄk TĂśrĂśkorszĂĄgban, ThĂśkĂśly ImrĂŠtĹl, Mikes Kelemenen ĂŠs RĂĄkĂłcziĂŠkon ĂĄt Kossuth Lajosig. A magyar emigrĂĄciĂł jelenlĂŠtĂŠnek helyszĂnei, emlĂŠkhelyei, valamint kĂźlĂśnbĂśzĹ dokumentumok felvĂŠtelei lesznek lĂĄthatĂłk, kezdve a rodostĂłi RĂĄkĂłczi laktĂłl a Kossuth Lajos emlĂŠkszobĂĄig ĂŠs emlĂŠkhĂĄzig, valamint a hozzĂĄjuk kapcsolĂłdĂł egyĂŠb ĂŠpĂźletek, utcĂĄk, palotĂĄk is lĂĄthatĂłk, melyekben a kor szultĂĄnjai ĂŠs pasĂĄi laktakâ. MihĂĄlka NĂĄndor kifejtette, hogy ĂŠrdekes dokumentumokrĂłl is kĂŠszĂźltek fĂŠnykĂŠpek, tĂśbbek kĂśzĂśtt olyan levelekrĹl, amelyek ĂĄrulkodnak arrĂłl, hogy milyen Ăşton-mĂłdon tĂśrtĂŠnt, ĂŠs mennyibe kerĂźlt Kossuth Lajosnak a kĂśltĂśztetĂŠse egyik vĂĄrosbĂłl a mĂĄsikba, melynek kĂśltsĂŠgĂŠt egyĂŠbkĂŠnt a tĂśrĂśk ĂĄllam teljes egĂŠszĂŠben magĂĄra vĂĄllalta. Mint mondta, a tĂĄrlaton feltĂĄrulnak a magyar tĂśrtĂŠnettudomĂĄny szĂĄmĂĄra ĂşjdonsĂĄgnak szĂĄmĂtĂł informĂĄciĂłk is, de ezek nem nagy volumenĹą felfedezĂŠsek, hanem inkĂĄbb a tĂśrĂśkorszĂĄgi magyar emigrĂĄciĂł mindennapjaiba nyĂşjtanak mĂŠlyebb bepillantĂĄst. KĂźlĂśn ĂŠrdekessĂŠge a kiĂĄllĂtĂĄsnak az, hogy megmutatja azt, maguk a tĂśrĂśkĂśk mikĂŠppen viszonyultak a magyar emigrĂĄciĂłhoz. A tĂĄrlat anyagĂĄbĂłl az derĂźl ki, mondta MihĂĄlka NĂĄndor, âhogy a magyar emigrĂĄciĂł jĂłl ĂŠrezte magĂĄt TĂśrĂśkorszĂĄgban, ĂŠs rendkĂvĂźl hĂĄlĂĄs is volt ezĂŠrt, mert a tĂśrĂśkĂśk mindent elkĂśvettek annak ĂŠrdekĂŠben, hogy otthonosan ĂŠs kĂŠnyelmesen ĂŠrezzĂŠk magukat magyarjaink TĂśrĂśkorszĂĄgban.â
Pap IstvĂĄn
erdon.ro2015. november 14.
Ănnep mesĂŠvel, balladĂĄval
EnnĂŠl szebb Ăźnnepet a magyar nyelv napjĂĄn el sem tudok kĂŠpzelni, mint hogy a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum BartĂłk TermĂŠben, Kossuth Lajos, Cserey JĂĄnosnĂŠ arckĂŠpe alatt ĂśsszegyĹąlnek nĂŠpviseletbe ĂśltĂśzĂśtt fiatalok, akik mesĂŠket, balladĂĄkat szĂłlaltatnak meg â kĂśszĂśntĂśtte tegnap a Kriza JĂĄnos OrszĂĄgos BalladamondĂł, BalladaĂŠneklĹ ĂŠs MesemondĂł Verseny rĂŠsztvevĹit Tapodi Zsuzsa egyetemi tanĂĄr, a zsĹąri elnĂśke.
BihartĂłl BĂĄkĂłig, TemesvĂĄrtĂłl SzatmĂĄrig, KolozsvĂĄrtĂłl Bukarestig tizenĂśt megyĂŠbĹl ĂŠrkezett szĂĄznyolcvan versenyzĹ SepsiszentgyĂśrgyre, kicsik ĂŠs nagyok, akik a mesĂŠk ĂŠs balladĂĄk vilĂĄgĂĄban jĂłl ĂŠrzik magukat, bĂĄtrak ĂŠs tehetsĂŠgesek, szeretik a szĂŠpet, az igazsĂĄgosat. FĂşdd el, jĂł szĂŠl, fĂşdd el...; Szegedi Mariska; Eladott lĂĄny; Kerekes IzsĂĄk; SĂĄrig mĂŠrges kĂgyĂł â megannyi jĂłl ismert balladĂĄnk ĂĄltalĂĄnos ĂŠs kĂśzĂŠpiskolĂĄs diĂĄkok elĹadĂĄsĂĄban ĂŠs sok-sok mese kicsiktĹl ĂŠs nagyoktĂłl tĂśbbek kĂśzĂśtt a kis egĂŠrkĂŠrĹl, a rĂłzsĂĄt nevetĹ kirĂĄlykisasszonyrĂłl, Bolondos GyurkĂĄrĂłl, a kis gĂśmbĂścrĹl, a szegĂŠny ember igazsĂĄgĂĄrĂłl.
Az AnyanyelvĂĄpolĂłk ErdĂŠlyi SzĂśvetsĂŠge tizenĂśt esztendĹvel ezelĹtt szervezett balladaversenyt, 2009-tĹl a magyar nyelv napjĂĄn tartjĂĄk a mesemondĂłk vetĂŠlkedĹjĂŠt, amelyhez kĂŠsĹbb a balladamondĂĄs ĂŠs balladaĂŠneklĂŠs is csatlakozott â elevenĂtette fel a verseny tĂśrtĂŠnetĂŠt Szekeres JolĂĄn, az oktatĂĄsi minisztĂŠrium tanĂĄcsosa. A verseny tĂĄrsszervezĹje a NapsugĂĄr gyermekirodalmi lap, a KovĂĄszna Megyei TanfelĂźgyelĹsĂŠg ĂŠs a KĂłs KĂĄroly SzakkĂśzĂŠpiskola, fĹ tĂĄmogatĂł az oktatĂĄsi szaktĂĄrca.
Fekete RĂŠka
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. november 23.
Vig Emese: Haza a magasban â Egyed Ăkos
november 26., csĂźtĂśrtĂśk 22 Ăłra
A Vig Emese rendezte portrĂŠfilm Egyed Ăkos erdĂŠlyi magyar tĂśrtĂŠnĂŠszrĹl szĂłl.
1990 Ăłta a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia kĂźlsĹ tagja, az Ăşjraalakult ErdĂŠlyi MĂşzeum â EgyesĂźlet elnĂśke (2002 â 2010 kĂśzĂśtt).
KĂśzĂŠpiskolĂĄit SepsiszentgyĂśrgyĂśn vĂŠgezte, majd 1948-tĂłl a Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetem hallgatĂłja lett. 1951 ĂŠs 1953 kĂśzĂśtt ugyanitt gyakornok, ezt kĂśvetĹen a kolozsvĂĄri TĂśrtĂŠneti IntĂŠzet kutatĂłja lett. 1990 ĂŠs 1994 kĂśzĂśtt a debreceni Kossuth Lajos TudomĂĄnyegyetemen, 1995 ĂŠs 1997 kĂśzĂśtt az EĂśtvĂśs LorĂĄnd TudomĂĄnyegyetemen meghĂvott elĹadĂłkĂŠnt tartott elĹadĂĄsokat.
KutatĂĄsai az 1848-as forradalomra ĂŠs ErdĂŠly 1867-tĹl 1914-ig terjedĹ tĂśrtĂŠnetĂŠre irĂĄnyulnak. GazdasĂĄgtĂśrtĂŠnettel ĂŠs a szĂŠkely tĂĄrsadalom gazdasĂĄgi ĂŠs tĂĄrsadalmi kĂŠrdĂŠseivel foglalkozott.
ElsĹ ĂrĂĄsĂĄt a kolozsvĂĄri IgazsĂĄg kĂśzĂślte 1953-ban. SzĂĄmos szaktanulmĂĄnya ĂŠs tĂĄjĂŠkoztatĂł cikke jelent meg kĂźlĂśnbĂśzĹ folyĂłiratokban ĂŠs napilapokban.
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. december 9.
SepsiszentgyĂśrgyĂśn is tĂźntettek
Mintegy kĂŠtszĂĄzan gyĹąltek Ăśssze tegnap SepsiszentgyĂśrgy fĹterĂŠn, hogy a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi Beke IstvĂĄn Attila szabadon bocsĂĄtĂĄsĂĄt kĂśveteljĂŠk, illetve tiltakozzanak a titkosszolgĂĄlatok ĂŠs a romĂĄn mĂŠdia manipulĂĄciĂłja, hazugsĂĄgai ellen.
Az ĂŠpĂźlĹ fĹtĂŠren ĂśsszegyĹąltek kĂśzĂźl tĂśbben szĂŠkely zĂĄszlĂłval ĂŠrkeztek, kĂŠk-arany karkĂśtĹt viseltek, nĂŠhĂĄnyan csillagszĂłrĂłt gyĂşjtottak. A politikusokat MPP-s vezetĹk, volt ĂŠs jelenlegi nĂŠppĂĄrtosok kĂŠpviseltĂŠk, RMDSZ-es vezetĹ nem volt jelen az esemĂŠnyen.
Az akciĂłt A MagyarsĂĄg MegmaradĂĄsĂĄĂŠrt SzĂśvetsĂŠg nevĂŠben kezdemĂŠnyezĹ BedĹ ZoltĂĄn rĂśviden ismertette a megmozdulĂĄs cĂŠljĂĄt: a romĂĄn hatalom packĂĄzĂĄsai ellen tĂźntetĂźnk, azt ĂźzenjĂźk, hogy nem fĂŠlĂźnk, nem lehet megfĂŠlemlĂteni bennĂźnket, az igazsĂĄg mellett kiĂĄllunk. Ma BekĂŠt viszik el, holnap bĂĄrkire sor kerĂźlhet â figyelmeztetett. A romĂĄnsĂĄgnak is Ăźzent: ne dĹljenek be a mĂŠdiĂĄbĂłl ĂĄradĂł uszĂtĂĄsnak, fogjunk Ăśssze az igazsĂĄgĂŠrt, ĂŠs vessĂźnk vĂŠget a gyĹąlĂśletnek, amit sĂśtĂŠt erĹk, a Securitate utĂłdszervezetei szĂtanak, hogy a zavarosban folytathassĂĄk Ăźzelmeiket, ĂŠs eltereljĂŠk a lakossĂĄg figyelmĂŠt a gazdasĂĄgi gondokrĂłl, arrĂłl, hogy mintegy ĂśtmilliĂłnyian az orszĂĄg hatĂĄrain kĂvĂźl kĂŠnytelenek megĂŠlhetĂŠst keresni, valamint a korrupciĂłrĂłl, ami a hatalmi kĂśrĂśket behĂĄlĂłzza. BedĹ ismertette a felvonulĂĄs ĂştvonalĂĄt is â ezen mĂłdosĂtani kellett, ugyanis a RomĂĄn HĂrszerzĹ SzolgĂĄlat elĹtt nem szabad tĂźntetni â, a tĂśmeg a KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen immĂĄr tĂśbb mint egy hete zajlĂł tĂźntetĂŠsekrĹl ismert jelszavakat skandĂĄlva a Kossuth Lajos utcĂĄn menetelt, majd a prefektĂşrĂĄnĂĄl ĂĄllt meg, vĂŠgĂźl a tĂśrvĂŠnyszĂŠk ĂŠpĂźlete elĂŠ vonult. Beke Isti ĂĄrtatlan, SzĂŠkelyfĂśld, csatlakozz!, Hol a bomba?, Hazudik a SRI, Hazug romĂĄn mĂŠdia, Korrupt romĂĄn hatalom, IgazsĂĄgot akarunk!, Aki magyar, velĂźnk tart!, EngedjĂŠtek szabadon!, Terrorista SRI â skandĂĄltĂĄk a rĂŠsztvevĹk. A felvonulĂĄst rendĹrĂśk, csendĹrĂśk biztosĂtottĂĄk, ĂĄtmenetileg lezĂĄrtĂĄk a forgalmat azokon a szakaszokon, ahol vonultak a tĂźntetĹk.
A fĹtĂŠrre visszaĂŠrve imĂĄval, a magyar ĂŠs a szĂŠkely himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠvel zĂĄrult a tĂźntetĂŠs, amely a kezdemĂŠnyezĹk szerint mostantĂłl naponta zajlik majd SepsiszentgyĂśrgyĂśn is, gyĂźlekezĹ 16 Ăłrakor a fĹtĂŠren. EngedĂŠlyt egyelĹre e hĂŠt vĂŠgĂŠig kaptak, de jĂśvĹ hĂŠt elejĂŠn Ăşjabb kĂŠrĂŠst nyĂşjtanak majd be â kĂśzĂślte BedĹ.
A hetedik nap KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen
Tegnap dĂŠlutĂĄn folytatĂłdott a tĂźntetĂŠs KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen. A tĂśbb szĂĄz fĹs tĂśmeg a megszokott Ăştvonalon â GĂĄbor Ăron tĂŠr, rendĹrsĂŠg, bĂrĂłsĂĄg, ĂźgyĂŠszsĂŠg ĂŠs fĹtĂŠr â vonult vĂŠgig, ĂŠs a lapunkban mĂĄr tĂśbbszĂśr is kĂśzĂślt jelszavakat skandĂĄlta. MiutĂĄn visszatĂŠrtek a fĹtĂŠrre, a GĂĄbor Ăron-szobor mĂśgĂśtti pĂłdiumon BĂrĂł Levente tanĂtĂł, NĂŠmeth LorĂĄnd Csaba ĂĄllatorvos, TĂłdor ElĹd kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz ĂŠs Beke ErnĹ szĂłlt az egybegyĹąltekhez, majd NĂŠmeth LorĂĄnd Csaba felolvasta azt a magyar ĂŠs romĂĄn nyelven megĂrt petĂciĂłt, amelyet Klaus Johannis ĂĄllamelnĂśknek, Dacian CioloĹ kormĂĄnyfĹnek ĂŠs a kĂŠt hĂĄzelnĂśknek juttatnak el. Az ĂźgyvĂŠdi kiadĂĄsok fedezĂŠsĂŠre a mĂşlt hĂŠten elkezdĹdĂśtt gyĹąjtĂŠs ezen a hĂŠten is folytatĂłdik, ĂŠs a Beke IstvĂĄn Attila szabadon bocsĂĄtĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl kezdemĂŠnyezett alĂĄĂrĂĄsgyĹąjtĂŠs is elkezdĹdĂśtt. A tegnapi tĂźntetĂŠs szokĂĄs szerint a magyar ĂŠs a szĂŠkely himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠvel ĂŠrt vĂŠget.
A bukaresti tĂĄblabĂrĂłsĂĄg lapzĂĄrtĂĄig mĂŠg nem tĹązte napirendre a Beke IstvĂĄn Attila elĹzetes letartĂłztatĂĄsa ellen benyĂşjtott fellebbezĂŠsi kĂŠrĂŠst. (iochom)
Ezer lej adomĂĄny
NĂŠhĂĄny Ăłra alatt kĂśzel ezer lej gyĹąlt Ăśssze azon az adomĂĄnygyĹąjtĹ akciĂłn, amelyet a HĂĄromszĂŠki KĂśzĂśssĂŠgi AlapĂtvĂĄny kezdemĂŠnyezett az igazsĂĄgtalanul meghurcolt Beke IstvĂĄn Attila perkĂśltsĂŠgeinek fedezĂŠse ĂŠs hazahozatala ĂŠrdekĂŠben â tĂĄjĂŠkoztatott Bereczki Kinga, a HKA elnĂśke. Mint mondta, az adomĂĄnyozĂłk kĂśzĂśtt volt olyan nyugdĂjas, aki kĂŠt-hĂĄrom lejt tudott felajĂĄnlani, de akadt olyan is, aki BrassĂłbĂłl utazott SepsiszentgyĂśrgyre csak azĂŠrt, hogy ily mĂłdon fejezze ki szolidaritĂĄsĂĄt.
FarcĂĄdi Botond
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. januĂĄr 22.
âMindig nagy izgalommal vĂĄrtam a kurucok gyĹzelmĂŠtâ BeszĂŠlgetĂŠs az ĂŠletmĹądĂjjal kitĂźntetett Egyed Ăkos tĂśrtĂŠnĂŠsszel, akadĂŠmikussal
ĂletmĹądĂjjal tĂźnteti ki Egyed Ăkos tĂśrtĂŠnĂŠszt, akadĂŠmikust a Magyar KultĂşra Napja alkalmĂĄval az RMDSZ. Az 1929. november 25-ĂŠn ErdĹvidĂŠken, Bodosban szĂźletett Egyed Ăkos â vagy egyszerĹąen Ăkos bĂĄcsi, ahogyan a legnagyobb tisztelet mellett mindannyian szĂłlĂtjuk â tĂśbb ĂŠvtizedes tĂśrtĂŠnĂŠszi pĂĄlyĂĄja sorĂĄn hiĂĄnypĂłtlĂł forrĂĄsmunkĂĄkkal gyarapĂtotta az erdĂŠlyi tudomĂĄnyos ĂŠletet, ĂŠs hozzĂĄjĂĄrult tĂśrtĂŠnelmĂźnk szĂĄmos homĂĄlyos foltjĂĄnak a tisztĂĄzĂĄsĂĄhoz, avagy tisztĂĄbban lĂĄttatĂĄsĂĄhoz. A kolozsvĂĄri TĂśrtĂŠneti IntĂŠzet kutatĂłja, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia kĂźlsĹ tagja, hosszĂş ideig az Ăşjraalakult ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet elnĂśke, munkĂĄssĂĄgĂĄt szĂĄmos elismerĂŠssel, dĂjjal jutalmaztĂĄk az ĂŠvek sorĂĄn. BeszĂŠlgetĂŠsĂźnk a ma este, ĂźnnepĂŠlyes keretek kĂśzĂśtt KolozsvĂĄron ĂĄtadandĂł legfrissebb elismerĂŠs kapcsĂĄn kĂŠszĂźlt, amelyben Egyed Ăkos ĂŠletpĂĄlyĂĄjĂĄrĂłl mesĂŠl, illetve az ezt meghatĂĄrozĂł legfontosabb mozzanatokat elevenĂti fel.
- RendkĂvĂźl ĂŠrtĂŠkes forrĂĄsmunkĂĄk egĂŠsze sora fĹązĹdik Ăkos bĂĄcsi nevĂŠhez. Ha szabad Ăgy fogalmaznom, igazi vĂŠrbeli tĂśrtĂŠnĂŠsszel ĂĄllunk szemben. ValĂłjĂĄban honnan ered a tĂśrtĂŠnelem irĂĄnti ĂŠrdeklĹdĂŠse?
â A tĂśrtĂŠnelem irĂĄnti vonzĂłdĂĄsom fokozatosan alakult ki, ĂŠs tĂśbb forrĂĄsbĂłl eredt. Egyike volt a mese. Mint a legtĂśbb gyermek, ĂŠn is nagyon szerettem mesĂŠt hallgatni, amire volt is lehetĹsĂŠgem a csalĂĄdban ĂŠs az ĂłvodĂĄban. Bodosban, ErdĹvidĂŠken, ahol szĂźlettem, nagy mesĂŠlĹkben nem volt hiĂĄny. Benedek Elek mesĂŠskĂśnyvei akkor kĂśzkĂŠzen forogtak, ĂŠs nem volt nehĂŠz a polcrĂłl levenni s belĹle nĂŠhĂĄnyat felolvasni, amikor kĂŠrtem. ĂdesapĂĄm tanĂtĂł volt a szĂźlĹfalumban, aki nemcsak szĂvesen olvasott mesĂŠt, de maga is mondott, fĹkĂŠnt tĂśrtĂŠneteket â meseszerĹąen. JĂłl emlĂŠkszem, hogy gyermekkoromban, fĹleg tĂŠlen tĂśbbszĂśr fekĂźdnĂśm kellett, mert tĂźdĹgyulladĂĄsban voltam. Persze unalmas volt az ĂĄgy, ĂŠs ennek ellensĂşlyozĂĄsĂĄra valĂłsĂĄggal kĂśveteltem a mesemondĂĄst. ĂdesapĂĄm sok kis tĂśrtĂŠnetet rĂśgtĂśnzĂśtt nekem II. RĂĄkĂłczi FerencrĹl, a kurucok ĂŠs labancok csatĂĄirĂłl, s mindig nagy izgalommal vĂĄrtam a kurucok gyĹzelmĂŠt. TalĂĄn innen ered az a kĂŠsĹbbi tervem, hogy foglalkozzam a RĂĄkĂłczi-korral, ami azonban mĂŠgis elmaradt, mert erĹsebb hatĂĄs ĂŠrt az 1848-49-es ĂŠvi forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc felĹl. De ez mĂĄr a sepsiszentgyĂśrgyi ĂŠlmĂŠny a diĂĄkkorombĂłl. Ugyanis 1940-ben beĂrattak a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgiumba, ahol tanĂĄraink sokszor beszĂŠltek a hĂĄromszĂŠkiek szabadsĂĄgharcĂĄrĂłl, kĂźlĂśnĂśsen GĂĄbor ĂronrĂłl. De ami ĂŠlesen megmaradt tudatomban az egy mĂĄrcius 15-i ĂźnnepsĂŠg kĂŠpe a vĂĄros fĹterĂŠn. ValĂłszĂnĹą, azĂŠrt vĂŠsĹdĂśtt annyira az emlĂŠkezetembe ez az 1941-es ĂŠvi esemĂŠny, mert az ĂźnnepsĂŠgen a szĂźlĹfalumbĂłl is tĂśbben voltak, kĂśztĂźk ĂdesapĂĄm is, aki egyĂşttal termĂŠszetesen csomagot, âpakkotâ is hozott nekem. A szĂźlĹfalubĂłl hoztam egy mĂĄsik maradandĂł emlĂŠket is, nevezetesen a szĂŠkely falu mindennapi ĂŠs Ăźnnepnapi ĂŠletĂŠrĹl, amelyben a gyermeksereg is olyan jĂłl megtalĂĄlta a maga helyĂŠt. Teljes szabadsĂĄgot ĂŠlveztĂźnk, Ăşgy jĂĄrtunk-keltĂźnk egymĂĄshoz jĂĄtszani, mintha mindig haza mentĂźnk volna. Ăs ĂśsztĂśnĂśsen benne ĂŠltĂźnk a fĂśldmĹąvelĹ-ĂĄllattenyĂŠsztĹ kĂśzĂśssĂŠg ritmikus szabĂĄlyos gazdĂĄlkodĂĄsi ĂŠletĂŠben. ĂlmĂŠnykĂŠnt maradt meg bennem a falu nĂŠpĂŠnek tavaszi kirajzĂĄsa a mezei munkĂĄra, az ĂĄllatok elsĹ kihajtĂĄsa a legelĹre tavasszal, s hazatĂŠrĂŠse este a faluba, amikor a fĂźrgĂŠbb ĂĄllatok nyakĂĄn mĂĄr a pĂĄsztor harangja csilingelt. Amikor mĂĄr kutatĂłkĂŠnt kezdtem foglalkozni az ĂśneltartĂł csalĂĄdi gazdasĂĄgi rendszer tĂśrtĂŠnetĂŠvel, sokszor gondoltam a gyermek ĂŠs ifjĂşkorom idejĂŠn ezekre a tudatomban elraktĂĄrozĂłdott emlĂŠkeimre. TĂśbbszĂśr emlĂtettem interjĂşk sorĂĄn, hogy szĂĄmomra a szĂźlĹfalum valĂłsĂĄggal âlaboratĂłriumâ szerepĂŠt tĂślti be. JĂł volt a vidĂŠk, nevezetesen ErdĹvidĂŠk ĂŠletĂŠbe is betekinteni, pĂŠldĂĄul a vidĂŠk kĂśzpontjĂĄban, BarĂłton tartott vĂĄsĂĄrok alkalmĂĄval, ahova rendszeresen elvittek szĂźleim. ĂvszĂĄzadok folyamĂĄn az egyes falvak megtalĂĄltĂĄk a sajĂĄtos szerepĂźket, MagyarhermĂĄny a âkĂĄdĂĄrozĂłâ, Kisbacon a âkenyĂŠrsĂźtĹâ, Nagybacon a âcserĂŠpvetĹâ jelzĹt ki- ĂŠrdemelte, Bodosban olyan szekereket kĂŠszĂtettek, amelyekben egyetlen vasszeg sem volt, majd kĹmĹąvessĂŠgrĹl volt nevezetes a szĂźlĹfalum. Mindez most mind tĂśbbszĂśr jut eszembe, mert nĂŠmi nosztalgiĂĄval figyelem a rĂŠgi ĂŠletmĂłdok teljes felbomlĂĄsĂĄt, amire felhĂvja a figyelmet a bevetetlen szĂĄntĂłfĂśldek, felhagyott legelĹk lĂĄtvĂĄnya, elfelejtett foglalkozĂĄsok, mestersĂŠgek megtapasztalĂĄsa, holott ezek helyett nem alakult ki tĂśmegeket foglalkoztatĂł ipar, sĹt a bĂĄnyĂĄszat is megszĹąnt, de megnĹtt a munkanĂŠlkĂźlisĂŠg, ami pusztĂtja a kĂśzĂśssĂŠgeket. â Ezek szerint Bodosnak, tĂĄgabb ĂŠrtelemben pedig ErdĹvidĂŠknek dĂśntĹ szerepe volt a pĂĄlyavĂĄlasztĂĄsban. Nem beszĂŠlve a csalĂĄdi hĂĄttĂŠrrĹl, a szĂźlĹi hĂĄzrĂłl, ahol mondhatni, alaposan feltarisznyĂĄltĂĄk, ĂŠs nem mindennapi ĂştravalĂłval lĂĄttĂĄk el mĂĄr kisgyermekkĂŠnt.
- A tĂĄvolsĂĄg ellenĂŠre igazĂĄbĂłl soha nem szakadt el a gyĂśkerektĹl, ĂŠs ErdĹvidĂŠkhez valĂł ragaszkodĂĄsa folyamatosan visszakĂśszĂśnt tĂśrtĂŠnĂŠszi munkĂĄssĂĄgĂĄban. Vajon jĂł ĂŠrzĂŠkelem ezt?
â Ez Ăgy van. NemrĂŠg monogrĂĄfiĂĄt kĂśzĂśltem szĂźlĹfalum tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl, amelyet kedvezĹen fogadott a falu lakossĂĄga. Ebben visszatekintettem a falu tĂĄrsadalmĂĄnak, intĂŠzmĂŠnyeinek a tĂśrtĂŠnetĂŠre, kĂźlĂśnĂśs tekintettel arra, hogy Bodos szabad falu volt, ahol a jobbĂĄgyrendszer sohasem verhetett tartĂłsan gyĂśkeret. Viszont a kezdetektĹl az 1848-as forradalomig a fĂŠrfi lakossĂĄg a szĂŠkely hadrendszer keretĂŠben katonai szolgĂĄlatot teljesĂtett ĂŠs rĂŠszt vett azokban a hatalmas harcokban, amelyeket a magyar kirĂĄlysĂĄg, illetve az erdĂŠlyi fejedelemsĂŠg, majd a Habsburghatalom idejĂŠn vĂvott az erdĂŠlyi haderĹ. A falu alapfoglalkozĂĄsa a fĂśldmĹąvelĂŠs volt, de a lakossĂĄg megszaporodĂĄsa utĂĄn szĂźksĂŠg volt mellĂŠkfoglalkozĂĄsok vĂĄllalĂĄsĂĄra is, amint mĂĄr emlĂtettĂźk, szekĂŠrgyĂĄrtĂĄssal, vĂĄndorkĹmĹąvessĂŠggel kerestĂŠk kenyerĂźket a szegĂŠnyebb rendĹąek. Ne maradjon emlĂtĂŠs nĂŠlkĂźl az se, hogy nĂŠhĂĄny napja jelent meg falunk egyik papjĂĄnak, LukĂĄcs IstvĂĄnnak a verskĂśtete Egyed Emese gondozĂĄsĂĄban, amely eszĂźnkbe juttatja, hogy falunk szĂźlĂśttje volt a messze fĂśldĂśn ismert Budai JĂłzsef pomolĂłgus, aki a Budai Domokos almĂĄt nemesĂtette. Ennek az ĹsfĂĄjĂĄt ma is megnĂŠzhetik a Bodosba lĂĄtogatĂłk.
â Bodos ĂŠs SepsiszentgyĂśrgy utĂĄn kĂśvetkezett ĂŠletĂŠnek mĂĄsik fĹ ĂĄllomĂĄsa, KolozsvĂĄr, ahol gyakorlatilag Ăkos bĂĄcsi ĂŠlt ĂŠs alkotottâŚ
â 1948-ban ĂŠrettsĂŠgiztem SepsiszentgyĂśrgyĂśn a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgiumban, ĂŠs szĂĄmomra nem okozott nagy fejtĂśrĂŠst, hogy milyen szakra iratkozzam be a Bolyai TudomĂĄnyegyetemen KolozsvĂĄrt. Ez meg is tĂśrtĂŠnt mĂŠg abban az ĂŠvben, felvĂŠtelemet kĂŠrtem a tĂśrtĂŠnelemâfĂśldrajz karra (egy ĂŠv mĂşltĂĄn szĂŠtvĂĄlt a kĂŠt szak). Nem mondom: egy szĂŠkely kisvĂĄrosbĂłl ErdĂŠly fĹvĂĄrosĂĄba ĂŠrkezve, kezdtem bĂźszke egyetemi polgĂĄrnak ĂŠrezni magamat. De az egyetem megnyitĂĄsa kĂŠsett, mert kĂŠszĂźlt a tanĂźgyi reform az akkor zajlĂł szocialista rendszervĂĄltĂĄs keretĂŠben. KĂŠsĹ Ĺsszel vĂŠgre megkezdĹdĂśtt az egyetemi ĂŠv, de a vĂĄltozĂĄsokat nem fogadtuk kedvezĹen. Sok ĂłrĂĄnk volt, amelyeken marxizmus-leninizmust kellett hallgatnunk, mikĂśzben nem tanĂtottak magyar tĂśrtĂŠnelmet. De azĂŠrt az egyetem magyar volt. ĂrvendtĂźnk annak, hogy LĂĄszlĂł Gyula rĂŠgĂŠszprofesszor ĂŠs Entz GĂŠza mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz elĹadĂĄsait hallgathattuk. Igaz, ĂśrĂśmĂźnk rĂśvid ĂŠletĹą volt, mert a romĂĄn kormĂĄny az orszĂĄg elhagyĂĄsĂĄra kĂŠnyszerĂtette mindkettĹt, mint magyar ĂĄllampolgĂĄrokat. SzerencsĂŠnkre olyan professzorokat, tanĂĄrokat hallgathattunk, mint JakĂł Zsigmond, Bodor AndrĂĄs, aztĂĄn Pataki JĂłzsef ĂŠs Imreh IstvĂĄn. RĂĄm Imreh IstvĂĄn volt nagyobb hatĂĄssal, mert falutĂśrtĂŠneti szeminĂĄriumot hirdetett meg, s igen szĂnesen adott elĹ, amelyhez a szĂŠkely falvakbĂłl merĂtette pĂŠldĂĄit. ValĂłszĂnĹą ez is hozzĂĄjĂĄrult kĂŠsĹbb ahhoz, hogy az agrĂĄrtĂśrtĂŠnet terĂźletĂŠn is szĂvesen keressek kutatĂĄsi tĂŠmĂĄkat. Azonban negyedĂŠves egyetemi hallgatĂłkĂŠnt mĂŠgis az egyetemes tĂśrtĂŠneti tanszĂŠkre neveztek ki gyakornoknak, mert ott volt Ăźres hely. Ăgy nĂŠzett ki, hogy esetleg egyetemi karrier elĹtt ĂĄllok, csakhogy 1952- ben a kommunista pĂĄrt az osztĂĄlyharc erĹsĂtĂŠsĂŠre foganatosĂtott drasztikus intĂŠzkedĂŠseket, ami lesodort engemet is errĹl a pĂĄlyĂĄrĂłl: kitettek az egyetemrĹl, mert ĂdesapĂĄm kulĂĄklistĂĄra kerĂźlt, amelyrĹl ugyan a falukĂśzĂśssĂŠg fellĂŠpĂŠsĂŠre hamarosan levettĂŠk, de ez mĂĄr nem segĂtett az ĂŠn helyzetemen. Az egyetemre nem kerĂźltem viszsza, de KolozsvĂĄrt maradhattam, mert kinevezĂŠst kaptam a kolozsvĂĄri TĂśrtĂŠneti IntĂŠzetbe, ahol 1953-tĂłl nyugdĂjazĂĄsomig (1997) mint tudomĂĄnyos kutatĂł dolgoztam. Itt, nĂŠhĂĄny ĂĄtmeneti ĂŠv utĂĄn abba a munkakĂśzĂśssĂŠgbe osztottak be, amelynek a feladata az 1848-as erdĂŠlyi forradalom levĂŠltĂĄri forrĂĄsainak feltĂĄrĂĄsa ĂŠs kiadĂĄsa volt. Nos, ez nekem valĂł munka volt, mert hatalmas forrĂĄsanyagot sikerĂźlt ĂĄtnĂŠznem ĂŠs gyĹąjtenem nemcsak az intĂŠzetnek, de magamnak is. Ăgy hozzĂĄfoghattam ErdĂŠly 1848â1849-i tĂśrtĂŠnetĂŠnek feldolgozĂĄsĂĄhoz. â ValĂłjĂĄban tehĂĄt hĂĄrom nagy tĂŠma kĂśrĂŠ csoportosĂthatĂł tĂśrtĂŠnĂŠszi munkĂĄssĂĄga: mindenekelĹtt az 1848-1849-es forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc, valamint a dualizmuskori ErdĂŠly, 1867â1914 kĂśzĂśtti tĂśrtĂŠnelmĂŠnek feltĂĄrĂĄsa, ezen belĂźl gazdasĂĄgi ĂŠs ipartĂśrtĂŠnete, nem utolsĂłsorban pedig a szĂŠkelysĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠnek kutatĂĄsa.
- Az adott tĂŠmĂĄkban ĂrĂłdott, korĂĄbban megjelent tudomĂĄnyos munkĂĄkhoz kĂŠpest milyen ĂşjdonsĂĄgokat sikerĂźlt feltĂĄrni kutatĂĄsai sorĂĄn?
â A tĂŠmavĂĄlasztĂĄs elĂŠggĂŠ bonyolult kĂŠrdĂŠs. BefolyĂĄsolja a kor, amelyben a tĂśrtĂŠnĂŠsz dolgozik, a szakmai kĂśzĂśssĂŠg, a tĂĄrsadalmi megrendelĂŠs, nem egyszer pedig a lĂŠtfenntartĂĄs kĂŠnyszere, a vilĂĄgesemĂŠnyek ĂŠs mĂŠg sok minden. EzĂŠrt egyet kell ĂŠrtenĂźnk Georges Duby neves francia tĂśrtĂŠnĂŠsz megĂĄllapĂtĂĄsĂĄval, hogy a kutatĂł a tĂŠma kivĂĄlasztĂĄsĂĄban sohasem teljesen szabad, mert az emlĂtett korlĂĄtok behatĂĄroljĂĄk a tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. Az a kutatĂł tudhatja magĂĄt szerencsĂŠsnek, aki minĂŠl nagyobb mĂŠrtĂŠkben kĂŠpes lekĂźzdeni a korlĂĄtokat, ami tudatos cselekvĂŠst tĂŠtelez fel. SajĂĄt tapasztalatom a tanĂş rĂĄ: a diktatĂşra ĂŠvtizedeiben csakis a folyamatos ĂŠs kĂśrĂźltekintĹ kutatĂłmunka tette lehetĹvĂŠ, hogy olyan forrĂĄsokat tĂĄrjunk fel, adatokat gyĹąjtsĂźnk olyan âkĂŠnyesâ kĂŠrdĂŠsekhez, amelyeket a hatalom akkor voltakĂŠppen ellenzett. Ăgy fogtam ĂŠn is hozzĂĄ az 1848-as esemĂŠnyek kutatĂĄsĂĄhoz ĂŠs sikerĂźlt megĂrnom 1978-ban HĂĄromszĂŠk ĂśnvĂŠdelmi harcĂĄnak a tĂśrtĂŠnetĂŠt. AzĂŠrt emlĂtem ĂŠppen HĂĄromszĂŠk ĂśnvĂŠdelmi harcĂĄt, mert mĂĄr az 1950-es ĂŠvekben is, amikor a kutatĂłpĂĄlyĂĄm elkezdtem, ez a tĂŠma ĂŠrdekelt a legjobban. Ez a kĂśtet, amelyet Domokos GĂŠza segĂtsĂŠgĂŠvel sikerĂźlt a cenzĂşrĂĄn ĂĄtvinni, nagy sikert aratott, ami termĂŠszetesen hozzĂĄjĂĄrult ahhoz, hogy folytassam a tĂŠmĂĄt, ĂŠs mĂĄr a harmadik kiadĂĄsa is napvilĂĄgot lĂĄtott. A siker egyik meghatĂĄrozĂłja volt, hogy a korĂĄbbi szakirodalomhoz kĂŠpest, amelyet termĂŠszetesen felhasznĂĄltam, sikerĂźlt Ăşj szempontok szerint bemutatnom HĂĄromszĂŠk bĂĄtor kĂźzdelmĂŠt, amikor mĂĄr â tudniillik 1848 ĹszĂŠn â ErdĂŠlyt a Habsburg hatalmi erĹk ĂŠs a hozzĂĄjuk csatlakozott romĂĄn ĂŠs szĂĄsz nĂŠpfelkelĂŠs kerĂtette hatalmĂĄba. Hogy mivel sikerĂźlt tovĂĄbblĂŠpnem? Az egyik forrĂĄsban tĂśbbszĂśr elĹfordul az a kifejezĂŠs, hogy âKiskomitĂŠâ. SokĂĄig tĂśrtem a fejemet, mit is jelenthet ez, mĂg Ăşjabb adatok feltĂĄrĂĄsa ĂĄltal rĂĄjĂśttem, hogy a legbĂĄtrabb hĂĄromszĂŠki vezetĹk ĂśsszefogĂĄsĂĄrĂłl van szĂł, amelyben tĂśbbek kĂśzĂśtt benne volt GĂĄbor Ăron is. A âKiskomitĂŠâ remĂŠnytelen helyzetekben is kĂŠpes volt mozgĂłsĂtani a nĂŠpet, amikor a 120 tagĂş âNagykomitĂŠâ hajlamosabb lett volna kompromisszumot kĂśtni az ellensĂŠggel. Ărvendek, hogy ezt a meglĂĄtĂĄsomat azĂłta a HĂĄromszĂŠkkel foglalkozĂł kutatĂłk szĂvesen veszik ĂĄt. TermĂŠszetesen nem maradtam HĂĄromszĂŠknĂŠl 1848-49 kapcsĂĄn, hanem kiterjesztettem kutatĂĄsaimat egĂŠsz ErdĂŠlyre. Ennek sorĂĄn szĂźletett meg ErdĂŠly 1848â1849 c. kĂśtetem, amelyet 1998-ban adott ki a Pallas AkadĂŠmia KĂśnyvkiadĂł. Mivel a kĂśnyvpiacrĂłl ez a kĂŠtkĂśtetes munkĂĄm is hamar elfogyott, 2010-ben kiadĂĄsra kerĂźlt, most mĂĄr egy kĂśtetben, a mĂĄsodik bĹvĂtett kiadĂĄs. MindkettĹben ErdĂŠly helyzetĂŠbĹl indultam ki, ĂŠs kĂźlĂśn hangsĂşlyt prĂłbĂĄltam fektetni a mĂĄrcius 15. esemĂŠnyek leĂrĂĄsĂĄra. Arra a megĂĄllapĂtĂĄsra jutottam â amire azĂŠrt mĂĄr egy-kĂŠt korĂĄbbi kutatĂł is felhĂvta a figyelmet â, hogy mĂĄrcius 15. programja meghirdette a magyar polgĂĄri nemzet megszĂźletĂŠsĂŠnek jogi kereteit ĂŠs maga az 1848-as tĂśrvĂŠnyhozĂĄs rendszervĂĄltĂĄst idĂŠzett elĹ: felszĂĄmolta a feudalizmust ĂŠs eltĂśrĂślte a rendi tĂśrvĂŠnyeket, illetve lefektette a polgĂĄri rendszer alapjait. TehĂĄt nemcsak azĂŠrt ĂźnnepelĂźnk mĂĄrcius 15-ĂŠn, mert igen szĂŠp Ăśssznemzeti ĂźnneprĹl van szĂł, hanem azĂŠrt is, mivel ez az esemĂŠny alapvetĹ tĂĄrsadalmi vĂĄltozĂĄsokat idĂŠzett elĹ. Ide kĂvĂĄnkozik az a megjegyzĂŠsem is, hogy milyen nehĂŠz az Ăşj meglĂĄtĂĄsokat bevinni a tĂśrtĂŠnetĂrĂĄsba, ugyanis 1848â 49 hatalmas irodalmĂĄban ez a rendszervĂĄltĂł motĂvum egyĂĄltalĂĄn nem, vagy csak ĂĄttĂŠtelesen jelenik meg. KĂśzismert, hogy a magyar, bĂŠkĂŠs forradalom 1848 ĹszĂŠn szabadsĂĄgharccĂĄ alakult ĂĄt, amennyiben meg kellett vĂŠdeni a forradalom vĂvmĂĄnyait a Habsburg hatalom ĂĄltal szervezett fegyveres tĂĄmadĂĄssal szemben. Ez a vĂĄltozĂĄs ErdĂŠlyben is hasonlĂł jelensĂŠget idĂŠzett elĹ, kĂśvetkezĂŠskĂŠppen 1848 ĹszĂŠn a bĂŠkĂŠsen kezdĹdĂśtt ĂĄtalakulĂĄs helyĂŠt erĹs romĂĄnâmagyar, magyarâromĂĄn fegyveres konfliktus foglalta el. Mivel ebben a kĂŠrdĂŠsben a romĂĄn, illetve a magyar tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs ellentĂŠtes ĂĄllĂĄspontot fejez ki, megprĂłbĂĄltam a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł adatok alapjĂĄn lehetĹleg objektĂv kĂŠpet rajzolni ezekrĹl a szomorĂş esemĂŠnyekrĹl, amelyek egĂŠsz vidĂŠkek magyarsĂĄgĂĄnak pusztulĂĄsĂĄt idĂŠztĂŠk elĹ. De a romĂĄnsĂĄgot is nem kis vesztesĂŠg ĂŠrte. Mivel 1848â49 tĂśrtĂŠnete nagy hatĂĄssal van mind a magyar, mind a romĂĄn tĂśrtĂŠnelmi tudat alakulĂĄsĂĄra ĂŠs szĂŠlesebb kĂśrben a nemzeti tudat megnyilvĂĄnulĂĄsaira, szĂźksĂŠges volna a kĂŠt tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs kĂŠpviselĹinek folyamatos tanĂĄcskozĂĄsĂĄra, hogy kĂśzelebb kerĂźljenek egymĂĄshoz az ellentĂŠtes nĂŠzetek. Ebben a vonatkozĂĄsban a francia ĂŠs nĂŠmet tĂśrtĂŠnetkutatĂĄs jĂł pĂŠldĂĄt szolgĂĄltat. Ăs itt legyen szabad egy kis kitĂŠrĹt tennem. Amint mĂĄr emlĂtettem, a kolozsvĂĄri TĂśrtĂŠneti IntĂŠzetben abban a munkakĂśzĂśssĂŠgben dolgoztam, amelynek feladata volt az 1848â49-es levĂŠltĂĄri forrĂĄsanyag feltĂĄrĂĄsa, publikĂĄlĂĄsra valĂł elĹkĂŠszĂtĂŠse. A munkakĂśzĂśssĂŠgben tĂśbben vettĂźnk rĂŠszt ĂŠs valĂłban hatalmas forrĂĄsanyagot sikerĂźlt elĹkerĂteni, azonban az akkori cenzĂşra szigora sokĂĄig kĂŠsleltette a kĂśtetek publikĂĄlĂĄsĂĄt. Ăgy az elsĹ kĂśtet csak 1977-ben jelent meg, amikor a fĹszerkesztĂŠst Ĺtefan Pascu vette ĂĄt Victor CheresteĹiu professzortĂłl, aki valĂłjĂĄban ĂŠveken keresztĂźl vezette a kutatĂĄsokat. A forrĂĄskĂśtetek kĂśzzĂŠtĂŠtele lelassult, de Ăgy is immĂĄr hĂŠt kĂśtet jelent meg, amelyek nagy segĂtsĂŠgĂŠre vannak az 1848â49-es erdĂŠlyi esemĂŠnyek kutatĂłinak. KutatĂĄsaim nem rekedtek meg 1848â49-nĂŠl, hanem kiterjedtek a dualizmus korĂĄra is, kĂźlĂśnĂśsen az agrĂĄrtĂśrtĂŠnet ĂŠs az ipartĂśrtĂŠnet terĂźletĂŠn vĂŠgeztem feltĂĄrĂĄsokat, publikĂĄltam tanulmĂĄnyokat, A falu, vĂĄros, civilizĂĄciĂł cĂmĹą kĂśtetben (1987), majd A korszerĹąsĂśdĹ ĂŠs hagyomĂĄnyĹrzĹ ErdĂŠly c. tanulmĂĄnykĂśtetemben ( 1997). A szĂŠkelysĂŠg tĂśrtĂŠnete mindig is foglalkoztatott, de tanulmĂĄnyok ĂŠs kĂśnyvek ĂrĂĄsĂĄra a diktatĂşra idejĂŠn nem kerĂźlhetett sor. Viszont az 1989-es fordulat utĂĄn, amikor a debreceni Kossuth Lajos TudomĂĄnyegyetemen meghĂvott elĹadĂłkĂŠnt A szĂŠkelysĂŠg tĂśrtĂŠnete cĂmĹą kurzust meghirdettem, megszĂźletett az elhatĂĄrozĂĄsom is, hogy ebbĹl kĂśnyvet fogok Ărni. Ez kĂŠsĹbb megvalĂłsult, amennyiben kĂŠt kĂśtetem jelent meg, nevezetesen A szĂŠkelyek rĂśvid tĂśrtĂŠnete a megtelepedĂŠstĹl 1918-ig (2009), illetve ennek a mĂĄsodik, bĹvĂtett kiadĂĄsa A szĂŠkelyek rĂśvid tĂśrtĂŠnete a megtelepedĂŠstĹl 1989-ig (2013). CĂŠlul tĹąztem ki, hogy megprĂł- bĂĄlom nyomon kĂśvetni a forrĂĄsokban azt a kĂŠrdĂŠst: milyen tĂŠnyezĹknek volt nagy szerepe abban, hogy a szĂŠkelysĂŠg meg tudta Ĺrizni az Ĺsi szĂĄllĂĄsterĂźletĂŠt az egĂŠsz tĂśrtĂŠnelem folyamĂĄn. MeggyĹzĹdtem a korĂĄbbi kivĂĄlĂł tĂśrtĂŠnĂŠszek munkĂĄi s az ĂĄltalam feltĂĄrt adatok alapjĂĄn arrĂłl, hogy a szĂŠkely tĂśrtĂŠnelem ĂŠrtelmezĹ kulcsa a katonai funkciĂł, mert ezĂĄltal Ĺrizhette meg hosszĂş idĹn ĂĄt archaikus nemzetsĂŠgi tĂĄrsadalmĂĄt, juthatott belsĹ autonĂłmiĂĄhoz ĂŠs szabadsĂĄgjogokhoz. Ennek sorĂĄn figyeltem fel arra, hogy a sajĂĄtos szĂŠkely tĂśrtĂŠnelemben milyen fontos, majdnem meghatĂĄrozĂł jelentĹsĂŠge volt a kĂźlĂśnĂĄllĂł szĂŠkely jognak ĂŠs annak a sajĂĄtos fĂśldtulajdonnak, amelyet âszĂŠkely ĂśrĂśksĂŠgâ nĂŠven tart szĂĄmon a tĂśrtĂŠnelem. Ugyanis ez a tulajdonforma nem ĂĄllt fĂźggĂŠsben a kirĂĄlyi joggal, tehĂĄt nem volt adomĂĄnyozhatĂł ĂŠs elkobozhatĂł sem. EzĂŠrt a feudalizmus csak kĂŠsĹn, 1562 utĂĄn terjedt el, s a szĂŠkelysĂŠg tĂśbbsĂŠge megĹrizhette szemĂŠlyi szabadsĂĄgĂĄt.
â TĂśbb ĂŠvtizedes tĂśrtĂŠnĂŠszi pĂĄlyafutĂĄsa alatt voltak-e nehĂŠz pillanatok, szembesĂźlt-e kilĂĄtĂĄstalan helyzetekkel? EmlĂŠkszik-e valamilyen kĂźlĂśnĂśsebb, maradandĂłbb szakmai elĂŠgtĂŠtelre?
- NehĂŠz ĂŠveket ĂŠltĂźnk ĂĄt, kĂźlĂśnĂśsen a diktatĂşra idejĂŠn. Eszembe jut az egyik kĂźlĂśnĂśsen kĂnos ĂŠs nehĂŠz eset, amikor az intĂŠzet igazgatĂłja magĂĄhoz kĂŠretett ĂŠs bejelentette, hogy felsĹbb pĂĄrtutasĂtĂĄsra ĂrĂĄsban kell ĂĄllĂĄst foglalnom az akkor MagyarorszĂĄgon megjelent hĂĄrom kĂśtetes ErdĂŠly tĂśrtĂŠnete ellen. Ezt mĂĄr az elsĹ pillanatra elfogadhatatlannak tartottam, de nem volt kĂśnnyĹą visszautasĂtani a felszĂłlĂtĂĄst, hiszen az esetleg az ĂĄllĂĄsomba kerĂźlhetett volna. Volt akkor egy orvos-pszicholĂłgus barĂĄtom, akitĹl tanĂĄcsot ĂŠs segĂtsĂŠget kĂŠrtem. Ĺ elkĂsĂŠrt az egyetemi poliklinikĂĄra ĂŠs elintĂŠzte azt, hogy egy idĹre beutaljanak ide. Ezzel tulajdonkĂŠppen megoldottam a kĂŠrdĂŠst. De ehhez mĂŠg hozzĂĄtartozik â ĂŠs ĂŠrdekes is â, hogy amikor visszamentem az intĂŠzetbe, a folyosĂłn talĂĄlkoztam az igazgatĂłval, aki mintegy tudomĂĄsul vĂŠve a âmegoldĂĄsomatâ, azt mondta: âAi rezolvat problema.â Ăs nem lett kĂśvetkezmĂŠnye. Hogy nagy ĂśrĂśmeim mikor voltak, erre tĂśbb alkalom is akadt a csalĂĄdi ĂśrĂśmĂśkĂśn tĂşl. TalĂĄn az egyik legnagyobb elĂŠgtĂŠtelt akkor ĂŠreztem, amikor 1978-ban megjelent a HĂĄromszĂŠk ĂśnvĂŠdelmi harca c. kĂśtetem, amelynek megjelenĂŠsĂŠt nem is remĂŠlhettem volna. Mind szakmai, mind kĂśzĂśnsĂŠgsikere is volt tĂśbb kĂśtetemnek, Ăgy az 1848-rĂłl Ărt munkĂĄimnak, valamint a Falu, vĂĄros, civilizĂĄciĂł c. kĂśtetemnek. Ăs igen jĂłl fogadta a szĂŠlesebb olvasĂłkĂśzĂśnsĂŠg A szĂŠkelysĂŠg rĂśvid tĂśrtĂŠnete c. kĂŠt kiadĂĄst megĂŠrt munkĂĄmat is. Sokszor talĂĄlkoztam olvasĂłimmal a kĂśtetek bemutatĂĄsa alkalmĂĄval, amelyek mindig nagy ĂśrĂśmet szereztek. â Ha visszatekint eddigi ĂŠletmĹąvĂŠre, a RĂĄkĂłczi-korszak kutatĂĄsĂĄn kĂvĂźl volt-e esetleg olyan tĂŠma, amivel nagyon szeretett volna foglalkozni, de az sehogy nem jĂśtt ĂśsszeâŚ?
â A szĂŠkelysĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠt kutatva rĂĄ kellett jĂśnnĂśm, mint mĂĄsoknak is, hogy szĂĄmos alapkĂŠrdĂŠse a szĂŠkely mĂşltnak mĂŠg feltĂĄratlan, megoldatlan. Ilyen pĂŠldĂĄul az eredetkĂŠrdĂŠs mellett a letelepedĂŠs tĂśrtĂŠnete. UtĂłbbi kĂŠrdĂŠssel kapcsolatban, ErdĹvidĂŠk tĂśrtĂŠnetĂŠt kutatva hipotĂŠziskĂŠnt felvetettem, hogy a Telegdi, illetve Sepsi szĂŠkely nemzetsĂŠg kĂśzt a megtelepedĂŠs idejĂŠn a hatĂĄrt a BaconâBarĂłt patak folyĂĄsa mentĂŠn jelĂśltĂŠk ki. Ezzel tovĂĄbb lĂŠptem elĹdeink azon nĂŠzetĂŠnĂŠl, hogy a kĂŠt patak a Sepsi, illetve UdvarhelyszĂŠk hatĂĄrĂĄt kĂŠpezte, azĂŠrt keletkezett kĂŠt kis szĂŠk az amĂşgy is kis medencĂŠben. TehĂĄt nem a kĂŠsĹbbi kĂŠt szĂŠk kĂśzti hatĂĄrt kĂŠpezte a kĂŠt patak, hanem mĂĄr korĂĄbban a kĂŠt nemzetsĂŠgi szervezet Ăgy telepedett le. Ez ugyan nem talĂĄlt mĂŠg ĂĄltalĂĄnosan elfogadĂĄsra, de valĂłszĂnĹą, hogy tovĂĄbbi ĂŠs elmĂŠlyĂźltebb kutatĂĄssal pontosĂtani lehetne-kellene ezt a kĂŠrdĂŠst, amely hozzĂĄjĂĄrulhatna az egĂŠsz SzĂŠkelyfĂśld telepĂźlĂŠstĂśrtĂŠnetĂŠnek tisztĂĄzĂĄsĂĄhoz.
â VĂŠgezetĂźl milyen tanĂĄcsokkal âtarisznyĂĄlnĂĄ felâ a pĂĄlyakezdĹ tĂśrtĂŠnĂŠszeket, a szakma fiatalabb kĂŠpviselĹit, az ifjĂş nemzedĂŠket?
â ĂltalĂĄban nem szokĂĄs konkrĂŠt tanĂĄcsokat adni az utĂĄnunk kĂśvetkezĹ nemzedĂŠkeknek, de kĂŠrdĂŠsedre mĂŠgis azt tudnĂĄm ajĂĄnlani a fiataloknak, hogy vezessenek naplĂłt, mert kĂŠsĹbb nagy hasznĂĄra vĂĄlhat mindenkinek, elsĹsorban magĂĄnak a naplĂł vezetĹjĂŠnek. Emellett szĂves figyelmĂźkbe ajĂĄnlanĂĄm azt is, hogy ne csak a szakmĂĄnak Ărjanak, hanem gondoljanak a szĂŠlesebb olvasĂłkĂśzĂśnsĂŠgre is, ĂŠs ne vessĂŠk meg a nĂŠpszerĹąsĂtĹ mĹąfajokat se.
PAPP ANNAMĂRIA. SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2016. januĂĄr 22.
KovĂĄcs Emil Lajos kiĂĄllĂtĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt a Magyar KultĂşra Hete
PĂŠntek dĂŠlutĂĄn a Szakszervezetek MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄzĂĄnak elĹterĂŠben megkezdĹdĂśtt a Magyar KultĂşra Hete programsorozat, mĂŠghozzĂĄ KovĂĄcs Emil Lajos kiĂĄllĂtĂĄsĂĄval. Az esemĂŠnyt jelenlĂŠtĂŠvel megtisztelte KereskĂŠnyi GĂĄbor parlamenti kĂŠpviselĹ is.
A SzatmĂĄrnĂŠmetiben 1967-ben szĂźletett festĹmĹąvĂŠsz pĂĄlyĂĄjĂĄt LaczkĂł Tekla szĂnmĹąvĂŠsz mutatta be ĂŠs mĂŠltatta. EbbĹl megtudhattuk, hogy a mĹąvĂŠsz az Ăszaki SzĂnhĂĄz dĂszletfestĹjekĂŠnt is emlĂŠkezeteset alkotott az elmĂşlt ĂŠvekben, sokszĂnĹąsĂŠgĂŠt pedig mi sem bizonyĂtja jobban, mint hogy a megyei kĂłrhĂĄzban mĹąvĂŠszetterapeutakĂŠnt autista gyerekekkel is foglalkozik.
KovĂĄcs Emil Lajos elmondta, elsĹsorban SzatmĂĄrral kapcsolatos alkotĂĄsait ĂĄllĂtotta ki a tĂĄrlaton, âamelyek realistĂĄknak tĹąnnek, ĂĄm szimbĂłlumokkal vannak teli". A mĹąvĂŠsz a hagyomĂĄny, a kultĂşra ĂŠs a civilizĂĄciĂł kapcsolatĂĄt boncolgatva a TĂzparancsolat negyedik parancsĂĄt hĂvta segĂtsĂŠgĂźl. âTiszteld atyĂĄdat ĂŠs anyĂĄdat, hogy hosszĂş ideig ĂŠlj azon a fĂśldĂśn, amelyet az Ăr a te Istened ad te nĂŠked. AtyĂĄnk ĂŠs anyĂĄnk ĂŠs Ĺseink egyben sajĂĄt hagyomĂĄnyaikat is jelentik, tehĂĄt ahhoz, hogy meg tudjunk maradni a fĂśldĂśn, tisztelnĂźnk kell hagyomĂĄnyainkat", fogalmazott. Szerinte a civilizĂĄciĂł azt jelenti, hogy meg tudjuk ĂŠlni kultĂşrĂĄnkat.
TĂłth-PĂĄl MiklĂłs, a Magyar KultĂşra HetĂŠnek atyja, fĹszervezĹje korunk legnagyobb betegsĂŠgĂŠnek a kĂśzĂśnyt nevezve arra figyelmeztetett, hogy nemzeti kultĂşrĂĄnkrĂłl valĂł lemondĂĄs IstentagadĂĄssal ĂŠr fel. BeszĂŠdĂŠben Kossuth Lajost ĂŠs Antoine de Saint-ExupĂŠry-t idĂŠzte. ElĹbbi szerint dĂśntĂŠseinket ĂŠsszel kell meghoznunk, de csak miutĂĄn azt ĂĄtszĹąrte a szĂvĂźnk, utĂłbbi meggyĹzĹdĂŠse szerint pedig csakis szĂvĂŠvel lĂĄt igazĂĄn az ember. âĂppen ezĂŠrt azt kĂvĂĄnom mindenkinek, hogy a Magyar KultĂşra Hete alatt prĂłbĂĄljon meg megtisztulni, szĂłrakozva ĂŠs sĂrva ĂĄldozzon csodĂĄlatos kultĂşrĂĄnknak. szatmar.ro