udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 42181-42210 | 42211-42240 | 42241-42270 ... 134011-134016
Névmutató:
2003. szeptember 12.
A BNV keretében tartott médiatalálkozón Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke is előadást tartott, erről kérdezték az MTV riporterei. Bálint-Pataki József elmondta: a kormányzat támogatáspolitikájának egyik fontos eleme, hogy a jövőben szeretnének jobban támogatni, mint a korábbiakban. Kitűnő tudósítói hálózat alakult ki például a Kárpát- medencében, de e tudósítók munkája olykor pályázati körülményektől, pályázati feltételektől függ és ez egyfajta kiszámíthatatlanságot jelent a számukra. Folytatódik a szerkesztőségek MTI-hírekkel való ellátása, amit közösen vállalt a HTMH és az Illyés Közalapítvány. Ezen túlmenően a jövőben szeretnének a közszolgálati televíziókkal önálló költségvetési előirányzatként - tehát nem pályázati rendszer keretében - kialakítani egy megbízható támogatási formát. /A HTMH elnöke határon túli magyar média támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2003. szeptember 12.
Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./2003. szeptember 12.
Egyes jelek szerint közvetlen erdélyi vonatkozása is van a Magyarországon immár egy hónapnál is több ideje gyűrűző botránynak, a Kereskedelmi és Hitelbankból elsikkasztott tízmilliárd forinttal kapcsolatos ügynek. A Népszabadság szept. 11-i száma szerint a Britton Kft.-n keresztül a sikkasztott összegből 200-300 millió forint a nagyváradi Lotus Market beruházásába került át. Több milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet Kulcsár Attila, az amerikai Britton Interinvest vagyonkezelője folyósított a cégnek. Kulcsárt - aki a gyanúsítottja az év magyarországi pénzügyi botrányának - azzal gyanúsítják, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégén, a K&H Equities révén tízmilliárd forintot (ez 43,9 millió dollárral egyenlő) sikkasztott el. A Britton Kft. a tisztázatlan forrású összegekből 200-300 millió forintot kapott, amit a nagyváradi Lotus Plaza beruházására fordítottak. A bevásárlóközpont tulajdonosa az induláskor fele-fele arányban a magyar Britton-csoport, illetve közvetve vagy közvetlenül Mudura Sándor romániai vállalkozó - aki 20 éve Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja - volt. A Lotus Market az elmúlt évtized legnagyobb nagyváradi beruházása, 25 millió dolláros befektetésből épült, a 22 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt a magyar Eximbank 11,8 millió dolláros hiteléből valósult meg. Ezt Kerék Csaba, a Britton Kft. másik ügyvezetője szerint még az előző kormányzati ciklus alatt vitték véghez a banknál, de a végső jóváhagyás és a pénzátutalások már Medgyessy Péter kinevezését követően történtek. Az amerikai bejegyzésű Britton offshore státusú (azaz adóparadicsomban bejegyzett) cég. Az e vállalkozás által kezdeményezett utalásokon Mészáros János aláírása szerepelt. Mészáros az Interinvest alapította Britton Kft. egyik ügyvezetője, akit a cégdokumentumok szerint az offshore-társaság tulajdonosai mindennemű tárgyalási és aláírási joggal is felruháztak. /Sikkasztott pénz a Lotusban? Britton-beruházás K&H-pénzből. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./2003. szeptember 12.
A Kalotaszegi ifjúsági vezetőképzés elnevezésű rendezvénysorozat szept.7-14. között zajlik Kolozsváron. A főszervező Areopagus Alapítvány alelnöke, Varga Zoltán beszámolt arról, hogy a képzés kalotaszegi fiatalok részére kíván szakmai segítséget nyújtani a szervezeti élethez, illetve a település-fejlesztéshez. Az Areopagus Alapítvány egyik célkitűzése közéleti ifjúsági képzések szervezése. Az alapítvány hivatalosan tavaly február óta működik, de már azelőtt is szerveztek programokat. Hétnapos intenzív képzésről van szó, amelynek során a résztvevők megismerkednek a csoportszervezéssel, igényfelméréssel, pályázat-írással, projekt-menedzsmenttel és konfliktuskezeléssel. /Sándor Boglárka Ágnes: Alternatívát a kocsma mellé. Ifjúsági vezetőképzés Kolozsváron, Kalotaszegnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2003. szeptember 12.
Romániában a pártok, a kormány, az állami szervek nem kötelezettek arra, hogy eljárjanak a Ceausescu idején működő ügynökökkel, besúgókkal szemben, de a nevüket nyilvánosságra hozzák - hangzott el szept. 11-én Budapesten, azon a konferencián, amelyen a volt szocialista országok átvilágítással foglalkozó szakemberei vesznek részt. Egyetlen párt, az RMDSZ követeli meg tagjaitól, hogy nyilatkozzanak múltjukról - mondta Georghe Onisoru, a Securitate iratait vizsgáló bizottság elnöke. A román küldöttség tagjai beszámoltak arról, hogy a Nemzeti Tanács, amely az átvilágítást végzi Romániában, március 20-án kezdte munkáját, s eddig 104 volt Securitate-tagtól foglaltak le több mint 12 ezer kötetnyi kéziratot. Augusztus végéig mintegy kilencezer kérelmező kívánt belenézni saját aktájába. A romániai törvények szerint a Nemzeti Tanács hivatalos közlönyben hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akikről kiderült, hogy a Securitate szolgálatában álltak, de a konspiratív adatok sem maradnak titokban, a komoly közérdeklődés miatt. Összesen ötezer tisztviselő átvilágításán dolgoznak, arra viszont nincs törvény Romániában, hogy a parlament munkájában ne vehessen részt volt ügynök. Az a jogi kezdeményezés is megbukott, hogy a bírói, ügyészi testület tagjainak múltja váljon szabadon kutathatóvá. /Nyilvánosságra hozzák a volt besúgók nevét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2003. szeptember 12.
Szept. 11-én megnyílt Aradon az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara egyik legnépszerűbb rendezvénye, a XIV. Agromalim mezőgazdasági vásár. Aláírták a Csongrád Megyei Agrárkamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodást. Az eseményen megfigyelőként részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara küldöttsége is. /Balázs Katalin: Az eurorégiós jelleg érvényesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./2003. szeptember 12.
Az Illyés Közalapítvány 27 romániai magyar iskolának juttat fénymásolót. Az Iskola Alapítvány nemcsak ezeknek a beszerzését, hanem az iskolákhoz való kiszállítását is felvállalta. /Fénymásológépek a magyar iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./2003. szeptember 12.
Mezőterem község 1560 lakosából 680 vallotta magát magyar nemzetiségűnek a legutóbbi népszámláláskor, ennek ellenére Mezőterem nevét jó ideje csak két nyelven, románul, illetve németül lehet olvasni a helységnévtáblán. Baróthi Antal Levente alpolgármester nem érti, hogy az utászok, amikor a közelmúltban kicserélték a táblát, magyarul mért nem írták fel arra a település nevét, hiszen a polgármesteri hivatal által évekkel ezelőtt kihelyezett tábla még háromnyelvű volt. A románokon és magyarokon kívül a tavalyi összeíráskor száznyolcvanan svábnak és százötvenen németnek vallották magukat. A kérdés annál inkább érdekes, mert az RMDSZ 800 szavazatot kapott ebben a községben a legutóbbi parlamenti választásokon. /(fodor): Mezőterem: Német felirat van, magyar nincs. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./2003. szeptember 12.
Szept. 7-én Szilágybagoson a falunapon emléktáblát állítottak, emlékművet koszorúztak. A sokadalmi mulatság lovas felvonulással kezdődött, majd ki-ki kedvére válogathatott a sportrendezvény, helybeli és vendég táncegyüttesek fellépése, mazsorettparádé, szabadtéri bál és diszkó között. Díszpolgárrá avatták Birtalan József zeneszerzőt és karnagyot, a falu szülöttét, aki Tiszaújvárosba költözött. Birtalan József életművéhez mintegy 250 kórusmű és tankönyv tartozik. Sor került a faluból elszármazottak találkozójára is. Az 1663. évi tatárjárás emlékére a templomban "Az 1663-as tatárdúlás áldozatainak emlékére. 2003." szöveggel emléktáblát avattak. A nyarat rendszeresen Szilágybagoson töltő Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász kiállította festményeit. A szeptember eleji szilágybagosi egyhetes táborozáson készült grafikákat, festményeket állították ki a művészek. /Fejér László: A tatárdúlás áldozataira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2003. szeptember 12.
Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumban nagy felújítás történt a vakáció ideje alatt. A gimnázium legszebb, frissen festett és parkettázott osztálytermét a jelenlegi ötödikesek birtokolhatják majd. /(anikó): Egy osztályteremmel bővült a Református Gimnázium. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./2003. szeptember 12.
Szept. 10-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban bemutatták az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet. Gergely Tamás Stockholmból, Tar Károly Lundból, a két Takács Gábor közül pedig egyikük Kolozsvárról, másikuk Szentendréről írta a könyv tanulmányait és beszámolóit. Ezután Sebesi Karen Attila színművész és lánya /Sebesi Hripszimé Tündér/ előadása következett. /Dézsi Ildikó: Svéd művészet, magyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2003. szeptember 12.
Brassó magyarságának életében két jelentős esemény történt ezekben a napokban: újra van önálló magyar gimnáziumunk és megjelenhetett a Szikszay tanár úrnak emléket állító kismonográfia - fogalmazta meg Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki a kötet szept. 11-i bemutatóján beszélt Szikszay Jenő (1921-1977) magyar-olasz szakos tanárról. Szikszay Jenő volt az, aki védelmébe vette a kommunista rendszer által üldözött lelkész- és kulákgyermekeket, aki a magyarórákon a kötelező anyag mellett a magyar történelmet is megtanította, aki megfelelő tankönyv hiányában a Brassói Lapok hasábjain romániai magyar irodalomtörténet-sorozatot írt, és kifogásolta, hogy a magyar irodalomtörténeti munkákból hiányzik a magyarságtudat. A Szekuritáté a besúgóinak köszönhetően ezeroldalas iratcsomót állított össze a tanárról. A zaklatások közepette 1977. áprilisában Szikszay Jenő máig tisztázatlan körülmények között elhunyt. A Brassói Lapok és a Stúdium kiadó közös gondozásában megjelent kismonográfia bemutatóján kiállították Timár Margit szobrászművész Szikszay Jenőről készített mellszobrát, amelynek bronzba öntött változatát köztéren vagy az Áprily Lajos Gimnázium udvarán állítják fel. /Benkő Levente: Szikszay tanár úrra emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./2003. szeptember 13.
Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./2003. szeptember 13.
Medgyessy Péter miniszterelnök levelet írt Adrian Nastase román kormányfőnek az aradi Szabadság-szoborcsoport ügyében, amelyben arra kéri a kormányfőt, hogy támogassa a romániai magyarságot szándékának megvalósításában. "Az erdélyi magyarság számára az aradi Szabadság-szoborcsoport a nemzeti öntudat, a szülőföldhöz való kötődés, a közös magyar-román történelmi múlt, az országaink és népeink közötti megbékélés jelképe" - idézett a levélből Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "A műemlék méltó helyére kerülésével a helyi magyarokban erősödhet az a tudat, hogy a romániai társadalomnak megbecsült és hasznos tagjai" - írta a kormányfő román kollégájának. A miniszterelnök úgy gondolja: "ezen érzelmek és elvárások maximálisan összeegyeztethetőek azzal az európai értékrenddel, amelynek meggyökereztetésén a román és a magyar miniszterelnök együtt fáradozik". Medgyessy Péter számára "személyes ügy és érzelmi kérdés az aradi Szabadság-szobor felállításának ügye". A szobor ügyében korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt Ion Iliescunak, Románia elnökének. /A Szabadság-szobor felállítását kéri a magyar kormányfő. Medgyessy Péter levelet írt Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2003. szeptember 13.
Az aradi Szabadság-szobor kérdésének megoldása akár a jövő évi választások utáni időszakra is áthúzódhat - olvasható az Adevarul szept. 12-i számában. A politikai napilap rövid tudósításban számolt be arról, hogy az RMDSZ-nek és a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP) "nem sikerült megoldást találnia az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-szobor problémájára". A megbékélési park esetleges megalkotása hosszú időbe telhet, elhúzódhat akár a jövő évi helyhatósági és parlamenti választások utáni időszakra is, annál is inkább, mert az SZDP nem akarja magára haragítani az erdélyi román szavazóit. A magyarok emlékműve ráadásul szinte bizonyosan veszítene láthatóságából egy szoborpark részeként - fűzte hozzá az Adevarul. /Jövőig is elhúzódhat az aradi emlékmű ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2003. szeptember 13.
Markó Béla szövetségi elnök szept. 17-reösszehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. A téma: helyhatósági választásokra való felkészüléssel kapcsolatos kérdések, az aradi Szabadság-szobor helyzete, valamint a kormánypárttal való együttműködés elemzése. Egy nappal hamarabb az RMDSZ bukaresti vendégházában összeül a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa is, s ugyanazokat a problémákat tárgyalja meg. /Összehívták az Operatív Tanácsot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2003. szeptember 13.
C. V. Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szept. 12-én felszólította Ion Iliescu államfőt, hogy utasítsa el az aradi Szabadság-szobor visszaállítására vonatkozó kérést. A magyarellenes kirohanásairól is ismert politikus kifejtette: ,,a történelmet nem lehet meghamisítani, a magyarok által felállítani kívánt emlékműnek semmi köze sincs a szabadsághoz". Tudor szerint a szobor annak a tizenhárom magyar tábornoknak kíván emléket állítani, akik 1848-49-ben több mint negyvenezer román meggyilkolásáért voltak felelősek. A Nagy-Románia Párt vezére úgy vélekedik: ez az a pillanat, amikor Ion Iliescu elnök tanúbizonyságot tehet bölcsességéről, hazafiságáról és kiegyensúlyozott látásmódjáról. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./2003. szeptember 13.
Szept. 10-i ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB) formai kifogásokat támasztott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által másodízben benyújtott népszavazási kezdeményezést tartalmazó aláíró ívvel kapcsolatban. Az OVB három tagja alaki kifogásokat támasztott az aláírásgyűjtő ívvel szemben. (Kifogásolták, hogy az aláírásgyűjtő íven fel van tüntetve az aláírásgyűjtést kezdeményező szervezet - az MVSZ - neve, és hiányolták az aláírásgyűjtő ívről azt a megjegyzést, hogy egy állampolgár csak egyszer írhat alá.) Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: harmadszor is benyújtják a kettős állampolgárságról szóló, ügydöntő népszavazást kezdeményező indítványukat. - Bízom abban is, hogy a népszavazást elodázni kívánó taktikázások meghiúsulnak - nyilatkozta az MVSZ elnöke. /Nem tárgyalták az MVSZ népszavazási kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2003. szeptember 13.
Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2003. szeptember 13.
Az Arad megyei Menyházán nyitották meg szept. 12-én az Átvilágítás és Felderítés Kelet-Európában című nemzetközi konferencia romániai ülésszakát, amelyet szept. 10-11-én Budapesten egy hasonló jellegű tanácskozás előzött meg. A magyar-román kezdeményezésre létrejött rendezvényen az ügynökmúltat vizsgálóbizottságok romániai, magyar-, lengyel-, németországi és szlovákiai képviselői vettek részt. A konferencia folytatásaként Aradon, a Kultúrpalotában Téged is ellenőriztek címmel tárlat nyílik. A rendezvény európai premiernek számít, eddig nem volt példa arra, hogy több volt szocialista állam képviselői részvételével szervezzenek ilyen tanácskozást. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke elmondta, Romániában eddig mintegy ötezer személy dossziéját vizsgálták át, és 2004 végéig ez a szám várhatóan megkétszereződik. "Bár pontos adataink nincsenek, eddigi kutatásaink alapján úgy véljük, mintegy 40 ezer besúgója, ügynöke lehetett a romániai politikai rendőrségnek. Több százezer emberről gyűjtöttek információkat, amelyeket gyakran a figyelt személy családja szolgáltatott. Léteznek nagyon bizarr dossziék is. Nem lehet könnyű annak, aki most tudja meg, hogy harminc éven át a felesége árulta be a titkosrendőrségnek." Incze Béla, a magyar küldöttség vezetője úgy véli: a jövőben lesz érezhető majd az átvilágító bizottságok munkájának eredménye.A jövőbeli hatásokat bizonyítandó, a németországi bizottság egyik tagja, Bert Rosenthal elmondta, hogy nemrégiben a CIA-tól jutottak annak a 381 CD-nek a birtokába, amelyeken a Stasival hajdan kapcsolatban állt 300 ezer - többnyire kelet-német - állampolgár neve található. Érdekes azonban, hogy a listán 12 ezer nyugatnémet személy neve is szerepel.A volt kommunista országokban az újságírók és a televíziósok múltját is átvizsgálják; Romániában eddig csak a Román Sajtóklub etikai bizottságának tagjait világították át./Gujdár Gabriella: Megfigyelő figyelők tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./