udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 134016 találat lapozás: 1-30 ... 42361-42390 | 42391-42420 | 42421-42450 ... 134011-134016

Névmutató:

2003. szeptember 23.

Szept. 22-én vitafórumot szerveztek a minorita kultúrház nagytermében, ahol a száznál több egybegyűlt előtt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Tokay György parlamenti képviselő, Horváth Levente, az Egyesület gazdasági megbízottja és Bognár Levente, Arad alpolgármestere számoltak be a Szabadság-szobor felállításának vonatkozásairól. Király András a helyszínről beszélt Markó Bélával, aki a Szabadság-szoborral kapcsolatos kormányvitáról tájékoztatott: a kormány állítólag hajlandó elfogadni a Tűzoltó teret a megbékélési park színhelyéül, a szobor felállítási munkálatainak folytatását azonban nem támogatja a térnek parkká történő átalakítási tervének az elkészültéig. Tokay György nyugtázta: megsértettek bennünket a jog alapjain álló, abban hívő becsületes állampolgárokként, magyarként és jó ízléssel rendelkező emberekként. Ennek azonban csak fokoznia kell az eltökéltségünket és küzdelmünket az igazunkért. /(Balta): Vitafórum a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete nyílt levéllel fordult Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnökökhöz bukaresti találkozójuk előestéjén. Az EMNT gondolatát az a nemzetpolitikai megfontolás hívta életre, hogy a Romániában élő magyar nemzeti közösség szülőföldjén való megmaradásának egyetlen garanciája az autonómia különböző formáinak törvény általi szavatolása. A mostani találkozó előmozdíthatja az erdélyi magyarság kérdésének hosszú távú megnyugtató rendezését. "Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha Románia és Magyarország kormányai közösen törekednének arra, hogy mi egyszerre lehessünk egyenjogú polgárai az államnak, amelyben élünk és annak az egységes magyar nemzetnek, amelyhez tartozni akarunk. Szimbolikus értékű számunkra a magyar igazolvány jelenlegi formája, valamint az, hogy a kisebbségi kérdés kétoldalú kezelésében ne érvényesülhessen a diszkrimináció és az egyetemes egyéni és közösségi jogok megsértésének lehetőségét magában hordozó paritás elve.Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha a magyar, de a közép-kelet-európai nemzetek szabadságát is egyaránt hirdető aradi szoborcsoport háromnegyed-százados kálváriája az idei évfordulón végre befejeződne. Álszent központi akarat ne akadályozza a megbékélést cselekvően művelő aradi önkormányzat döntését a szoborcsoport visszaállításáról. Szimbolikus értékű lenne számunkra az erkölcsi jóvátétel mindazokért a károkért, amit az elmúlt 85 esztendőben közösségünk elszenvedett." Gyakorlati jelentősége van annak, hogy a magyar történelmi egyházak és közösségek mielőbb birtokba vehetik elkobzott ingatlanjaikat, ugyanúgy fontos a többször megígért, de mindeddig elodázott állami finanszírozású magyar egyetem visszaállítása is. Fontos lenne, hogy a két miniszterelnök védnökségével elkezdődne egy valós politikai párbeszéd az erdélyi magyar nemzeti közösség kulturális és regionális autonómiájának törvényi garanciáiról és gyakorlati megvalósításáról. /Nyílt levél Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnököknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Ötödik fórumát tartotta szept. 20-án Szilágysomlyón a Tőkés László királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett fórummozgalom, amely az erdélyi magyar önrendelkezés megvalósítását tűzte ki célul. Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: a fórummozgalom az 1998-as Alsócsernátoni Fórumhoz nyúlik vissza. Ezek mögött elvi kérdés húzódik meg: miként lehet megszólítani a közönyössé vált erdélyi magyarságot. Alsócsernáton belefulladt a főügyészi kivizsgálásba és az RMDSZ ellenállásába. A püspök szerint a legutóbbi RMDSZ-kongresszus jelöli azt az időpontot, amikor új fejezet nyílt az erdélyi magyar közéletben. Még mindig nem sikerül kimozdítani az erdélyi magyarságot a közönynek, a kicsinyhitűségnek abból az állapotából, amiért éppen a mostani RMDSZ a felelős. A Székely Kezdeményező Testület kitűzte a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek megválasztását, másfelől ők decemberre kitűzték ugyanezt erdélyi viszonylatban. "Adott a menetrend a nemzeti tanácsok testületeinek megválasztásához, de kérdéses, hogy az emberek akarnak-e élni ezzel a lehetőséggel." - mutatott rá a püspök. Eddig három polgári alakulatot jegyeztek be Nagyváradon, Szatmáron és Székelyudvarhelyen, és bejegyzés előtt áll a marosvásárhelyi. Az erdélyi önkormányzati mozgalmat nem szabad összetéveszteni fórummozgalommal. /Makkay József: Tőkés László az erdélyi magyar önkormányzatiságban bízik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazáson két politikai szerveződés híveiket NEM-re buzdítják. Az egyik a Nagy-Románia Párt, a másik pedig a Tőkés László nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNTKT). Makkai János főszerkesztő szerint csúsztatás, "amit Tőkés László szervilis sajtója és sajtósai sem sietnek észrevenni: úgy állítják be, hogy az elkövetkező népszavazáson az alkotmányra mondhat igent vagy nemet az állampolgár." Makkai is elismerte, hogy elfogadhatatlan kitételeket is tartalmaz az alkotmány. Azonban látványosan bővülnek az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogosítványok. Makkai szerint "Tőkés László és másfél száznyi társasága a JAVULÁS elleni szavazásra szólít fel!" /Makkai János: Csúsztatásos félrevezetés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Romániában 400 ezren igényeltek eddig a kedvezménytörvény alapján magyarigazolványt, továbbá csaknem 32 ezer diákigazolványt, 4 628 pedagógusigazolványt és 357 oktatói kártyát. A kérelmezők több mint 75 százaléka nagykorú és csaknem kétharmaduk (63,35 százalék) valamely egyházhoz tartozás, 26,34 százalékuk RMDSZ-tagsági igazolás, 9,30 százalékuk pedig nyelvtudás, és csupán nem egészen egy százalékuk valamely civil szervezethez való tartozás alapján nyújtotta be igényét magyarigazolványra. A 2002-es népszámlálás adatai alapján a romániai magyarok 27,89 százaléka igényelt magyarigazolványt, s ez az arány a székelyföldi tájékoztató irodák körzetében volt a legmagasabb, ahol esetenként meghaladta a negyven százalékot. A magyarigazolványt igénylő romániaiak megközelítőleg 85 százaléka már rendelkezik is az okmánnyal, a többiek hozzájutása folyamatban van. /Eddig 400 ezren igényeltek magyarigazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Az Inter-Európa Bankból felvett kétes eredetű milliárdok egy része Medgyessy Péter miniszterelnök barátját, Alexandru Mudurát gazdagította, de az összegből jutott az üzletember nagyváradi vállalkozásának finanszírozására is - írta a múlt héten a Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva. A kétes múltú romániai nagyvállalkozó családjához többször érkeztek milliós tételek a K&H-nál történt sikkasztásban fontos szerepet játszó Montrade-től is. Szír magánszemélyek vették fel a bankból a summákat, ezeket német bankszámlákon futtatták át, mielőtt egy részük Mudurához került volna. Az Inter-Európa Bank elnöke a kifizetések kezdetekor Medgyessy Péter mai miniszterelnök volt, akit baráti szálak fűznek Mudurához. A pénzintézetnél összesen 6,2 milliárd forintot vettek fel a szíriaiak, a pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. A Montrade-től többször utaltak át összesen mintegy 200 millió forintot a nagyváradi vállalkozó családjához, illetve egyes Mudura-érdekeltségek számára. Az ügy felderítése során eddig tizenegy személyt gyanúsított meg a magyar rendőrség, közülük Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. leváltott vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, valamint Hasan El Abed szír állampolgár előzetes letartóztatásban van. A többiek - Mészáros János, a Britton Kft. ügyvezetője, a cég egy másik munkatársa (mindketten a Britton Llc. kézbesítési megbízottjai), Kulcsár két asszisztense, a K&H Bank központi fiókjának vezetője - szabadlábon védekezhetnek, míg a Szíriába szökött Mahmoud Abdo ellen nemzetközi elfogatóparancs van hatályban. A pénzügyi szabálytalanságok a K&H Banknál körülbelül öt éve kezdődtek, a baloldali politikai fordulat után viszont állami milliárdokat is bevontak a tranzakciókba. Tavaly év végén kötött finanszírozási szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. az Állami Autópálya-kezelő Rt.-vel, amelynek következtében végül a K&H Equities Rt.-hez került a pénz. Mindkét sztrádacég felső vezetésében ott van Bodnár Zoltán, akit Csillag István gazdasági miniszter vizsgálóbiztosnak nevezett ki azzal a feladattal, hogy "politikától mentesen" tárja fel: milyen összefüggés van az előző ciklus autópálya-építései és a K&H Banknál történt visszaélések között... A rendőrség véleménye szerint a kár elérheti a tízmilliárd forintot is. A banknál egyébként vezérigazgató-helyettes volt László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke. A Pénzügyminisztérium jelenleg a szabálytalanságokat feltáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetleges mulasztásait vizsgálja, ám Szász Károly, a szervezet elnöke szerint László Csaba vezetésével nem folyhat vizsgálat annak nyilvánvaló elfogultsága miatt. A kiemelt ügyfelek, illetve a Kulcsárral üzleti kapcsolatban álló személyek között sok az MSZP-s. Az Andó Sándor vezette kőbányai önkormányzatnak majd hárommilliárd forintja ragadt a brókercégnél; a polgármester elismerte, hogy ismeri Kulcsárt Attilát. Ezt egyébként Horváth Csaba II. kerületi szocialista polgármester sem cáfolta, de azt mindketten tagadták, hogy választási kampányukba részt vett volna a Bécsben lefogott szélhámos - ez egyébként egy Kulcsárnak tulajdonított feljegyzésből derült ki. A dokumentum szerint Puch László MSZP-pártpénztárnok luxusautója a Britton Kft.-től származik, amit a politikus kénytelen volt beismerni - írja a Magyar Nemzet. /A pénz útja Mudurához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2003. szeptember 23.

A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első ízben szervezett közös magyarországi programot szept. 19. és 21. között Tatán. Medgyessy Péter miniszterelnök nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a találkozót A Magyarországi és határon túli fiatalok életlehetőségei címmel megtartott beszélgetésen a miniszterelnök kiemelte: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország a tájékoztató anyagok szerzői jogának átadásával támogassa Románia integrációs folyamatát. Medgyessy közölte: az uniós csatlakozást népszerűsítő anyagokat átadják az erdélyi magyaroknak, és az EU-val kapcsolatos tanfolyamokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a Szövetség támogatja a kettős állampolgárság megítélésére vonatkozó minden olyan javaslatot, amely előzetesen megvizsgálja a kezdeményezésnek a határon túli magyarok szülőföldön való megtartó erejét. Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke bemutatta Medgyessy Péternek egy javaslatcsomagot, amely a romániai magyar fiatalok életlehetőségeinek a javítását célozzák. A javaslat első fejezete a határon túli magyar vállalkozókat támogató programokra vonatkozik, amelyek elsősorban kedvezményes feltételekkel folyósított mikrohitel- támogatásokra vonatkoznak, ugyanakkor kitér a kezdő fiatal vállalkozók infrastrukturális és képzési igényeit biztosító inkubátorházak létrehozására is. A fiatal önkormányzati képviselőjelöltek felkészítése is szerves része a javaslatnak. A javaslatcsomag a határon túli felnőttképzést támogató programok beindítását is tartalmazza. A háromnapos rendezvényen több mint ezer fiatal vett részt, a két szervezet tagjai mellett önkormányzati és fiatal parlamenti képviselők is. /Egy a nemzet, közös a jövő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/

2003. szeptember 23.

Markó Enikő, a Maros Megyei Művelődési, Egyházügyi és Műkincsvédelmi Igazgatóság tanácsosa a vele készült beszélgetésben először bemutatta az igazgatóságot, amely elsősorban a művelődési életet próbálja átfogni Maros megyében, az amatőr művelődési tevékenységek, alapítványok, társaságok, egyesületek nyilvántartásával, kapcsolatteremtéssel foglalkozik, valamint azokkal a szervezetekkel, amelyek a művelődést, a kultúrát tartják tevékenységi területük célpontjának. Másodsorban az egyházakkal is kapcsolatot tartanak. Ő a magyar történelmi egyházakkal próbál kapcsolatban lenni. Az igazgatóság a műkincsvédelemre helyezi a hangsúlyt. A műkincsvédelem, a műemlékvédelem anyagilag nehéz helyzetben van, és a kedvező változást nem látják. A műemlékvédelem hatáskörébe a megye épületeinek, műemlékeinek együttese tartozik. Náluk kell mindenre engedélyt kérni. Náluk készül a lajstrom, amely a megyében lévő műemlékeket tartja számon, a műemlékek állapotát jegyzi, felújításukat engedélyezi. A műkincsvédelmi alosztály a legnagyobb látogatottságú az igazgatóságon. Azok a magánszemélyek, akik külföldre ajándéktárgyként valamilyen műalkotást szeretnének vinni, esetleg végleg eltávoznak az országból, engedélyért ehhez az osztályhoz kell fordulniuk. Rendelkeznek a megye területén lévő templomok, egyházak műkincsállományát felleltározó lajstrommal is, ha valahol valamit ellopnak, annak a leltári kikeresése is rájuk tartozik. Markó Enikő hatáskörébe elsősorban a kisebbségi kultúra megfigyelése tartozik. A megyében számos művelődési alapítvány, társaság, egyesület van, amelyek művelődési jellegű rendezvényeket szerveznek, az én feladatom ezekkel az egyesületekkel, társaságokkal a kapcsolatot tartani, megtudni, hogy milyen rendezvényeket szándékoznak szervezni, megismerni következő évi tervüket, és megpróbálni anyagi támogatást szerezni nekik a Művelődési Minisztérium megfelelő osztályáról. Másik feladata a saját programok szervezése. Az igazgatóságnak rendkívül kevés a pénze. Még az program, amelyik kap anyagi támogatást, az is csak az igényelt összeg egy bizonyos százalékában részesül. Hozzá tartozik a magyar rendezvényeken kívül a roma művelődési élet ismertetése, bizonyos fokig irányítása is. A jövőbeni rendezvényekből kiemelkedő például a sáromberki néptánctalálkozó, ahol sok országból összegyűlnek fiatalok megismerni a magyar népzenét, az erdélyi magyar táncokat. A Művelődési és Egyházügyi Minisztériumnak eddig volt kisebbségi, nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó igazgatósága, jelenleg ez átalakult és az Európai Integrációs Harmonizáció- és Média-igazgatósággá változott. Az új igazgatóság a jelentős történelmi személyiségek, a művészeti élet személyiségeinek a felleltározásával is foglalkozik. Így az idén a Rákóczi-emlékév kapcsán Markó Enikő két kisebb rendezvényt is tartott. A Marosvásárhelyi Napokkal kapcsolatban a város magyar lakossága nagyobb részt szeretne kapni a rendezvényekből. Markó Enikőnek tavaly hét rendezvényre sikerült támogatást szereznie, az idén eddig négyre, reméli, az ötödik is sikeres lesz. A négy rendezvény közé tartozott a Mentor Kiadó tízéves fennállásának alkalmából szervezett irodalmi est. /Nagy Botond: Munkának értelmet, kultúrának pénzt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/

2003. szeptember 23.

A máramarosszigeti RMDSZ-szervezet az országban másodikként alakult meg 1989 karácsonyán. Kihasználva a kezdeti lehetőségeket, impozáns székházat kapott. Sikerült visszaállítani a megszüntetett magyar osztályokat a líceumban, az általános iskolában párhuzamos osztályok indultak annak köszönhetően, hogy nagyon sok román tagozatra járó tanulót magyar tagozatra írattak át. A Tanügyminisztérium engedélyezte az önálló magyar iskola visszaállítását (de az okiratot májusban a főtanfelügyelő mindenki szeme láttára összetépte). Máramarosszigeti Napló címmel hetilap indult, szigeti képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe Zonda Attila személyében, magyar alpolgármestere lett a városnak. A kezdeti lelkesedés azonban lassan lelohadt, a MADISZ tagjai, akiket magyarországi továbbképzésre, táborokba küldtek, nem tértek haza, de a cserkészmozgalom beindításával megbízott fiatalok sem, az újság anyagiak híján megszűnt. Az első nagy csapást a közösségre a Tulipán Kft. mérte, amikor befektetésre, magas kamatokat ígérve pénzt szedett össze, pedig a csőd szélén állott, így rengeteg nyugdíjas megtakarított pénzecskéje úszott el. 1992-ben Szigeti Turmix néven új hetilap indult, amely ma is él, annak ellenére, hogy a Communitas Alapítvány rendszertelenül folyósította a támogatást, egy időre pedig meg is vonta, úgymond RMDSZ-ellenes cikkek közlése miatt. A Hollóssy Simon Művelődési Egyletszékházat vásárolt az Illyés Közalapítvány segítségével. Létrejött az önálló magyar iskola, a Löevey Klára Líceum. Ma a volt székházban már a kolozsvári egyetem turisztikai kollégiuma működik, a Fő téren, a Vízművek irodaépületében kapott székhelyről az RMDSZ most leváltott elnöke önként vonult ki. Aki a Reform Tömörülés tagja lett, ellenségnek lett nyilvánítva, megkezdődött a politikai kiszorítósdit. A tagság elfordult a vezetőségtől. A Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezete választmányi gyűlései sorra határozatképtelenségbe fulladtak, kvórum hiányában. A városi RMDSZ-elnök nincs beiktatva, mert az új választmány zöme lemondott. Takács Csaba ügyvezető elnök utazott le, hogy megpróbáljon rendet teremteni a máramarosi szervezetben. Az augusztus 30-ai küldöttgyűlésen a három jelölt közül Béres István erdőmérnök került ki győztesen. /Román János: Egy szervezet tündöklése és hanyatlása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Hárommilliárd lejbe kerül az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székháza - tájékoztatott Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ székháza esetében megállapított összeg elfogadható piaci ár. A szövetség hasonló vásárlási akcióra készül Tordán és Szamosújváron is, ott azonban jóval kisebb anyagi ráfordítást igényel majd a helyi RMDSZ-székházak megvásárlása, mivel csak két egyszobás lakrészről van szó. /B. T.: Megvásárolhatja székházát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 23.

A helyi román nyelvű sajtóban megjelent hír szerint szept. 21-én kellett volna elhelyezni Marosvásárhelyen a vasútállomás épületére a magyar nyelvű feliratot. Ennek ellenére a vasútállomáson semmiféle változás nem történt. Cocoara Cosmin mérnök elmondta, semmiféle utasítást nem kaptak erre vonatkozóan. /Egyelőre nincs magyar nyelvű felirat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/

2003. szeptember 23.

A bákói tanfelügyelőségen a napokban vette át egy évre szóló kinevezését az a hét fiatal magyar pedagógus, akik az állami oktatás keretében hét moldvai településen fognak magyar nyelv- és irodalomórát tartani. Közben a legnagyobb moldvai csángószervezet - a százmilliós magyarországi támogatás ellenére - alapvető anyagi gondokkal küszködik. Hegyeli Attila, a moldvai magyaroktatás irányítója, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetői bebizonyították, hogy a délutáni foglalkozások nem sértik a hazai törvényeket. Idén Pusztinán két csoport indul, Klézsén a faluhoz tartozó somoskai iskolában is megkezdik a tanítást, és egyszerre indulnak a magyarórák Magyarfaluban (két csoportban), Frumószán, Külsőrekecsinben és Lészpeden, mindenütt reggel hét órától. Barta András, az MCSMSZ elnöke nyílt levélben adta közre a szervezet anyagi gondjait. A szövetség 25 millió lejre rúgó irodaköltségeit sem tudják fedezni, ő és a szervezet alelnöke segédmunkási fizetést kap az RMDSZ-től, miközben a magyar állam összesen 100 millió forintos éves csángótámogatással számol. Az elnök három diplomával rendelkező csángó fiatalként tért haza szülőföldjére, s joggal teszi fel a kérdést: mi is vonzza haza a csángó értelmiséget, ha a legnagyobb szervezet elnöke és alelnöke kilátástalan anyagi helyzetbe kerül? /Csáky D. Tibor: Oktatás és civil szféra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Megfelelő helyhatósági támogatottság híján idén elmaradt a Csepűrágó Fesztivál. A nehézségekről Demeter András István, a Csepűrágó Alapítvány elnöke megállapította, hogy ezzel hétévi munka végére tett pontot. Hét évbe tellett, amíg Temesvár elöljáróinak elmagyarázta, miért van szüksége a városnak erre a művészi értékeket felvonultató utcai mulatságra. Eredménytelenül. Évről évre a nulláról kellett kiindulniuk. A fesztiválok anyagilag veszteségesek voltak. /Gurzó K. Enikő: Nem lesz több fesztivál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Temesváron hangversenyezett a harmincöt éves Csíky Boldizsár zongoraművész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára. A harmincöt éves zongorista tehetsége vitathatatlan, nemzetközi karrierje emelkedőben van. Csíky Boldizsár elmondta, hogy édesapja (Csíky Boldizsár) zeneszerző, otthon volt a hangszer, s hétéves korában, amikor látták hogy jó hallása van, leültették a zongorához. Marosvásárhelyi művészeti középiskola és a kolozsvári konzervatórium elvégzése után Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián Jandó Jenő tanítványa volt, majd franciaországi mesterkurzusok következtek. Most éppen Marosvásárhelyen tart nemzetközi kurzust. Októberben fellép Bécsben, Drezdában, Kielben, Hamburgban és Münchenben. Azután hazarepül, majd Olaszországba megy lemezfelvételre. Rengeteg munkája van, s közben vigyáznia kell arra is, hogy az órái is megtartsa. /Szekernyés Irén: Csiky Boldizsár Temesváron hangversenyezett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

A máltaiak által nemrég tartott jótékonysági koncert bevételének egy részéből iskolatáskák, füzetek, tankönyvek, illetve óvodásoknak kis táska, miegymás került a közelmúltban a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás gyermekotthonába. 2001 áprilisában megalakult a Szent Erzsébet Társulás. Jelenleg 31 gyermekről gondoskodnak, annyian vannak itt. A gyerekeket megrázza a helyváltoztatás. Nevelő munkájukat segíti a pszichológus, a szociálpszichológus, a neuropszichiáter és az orvos. Pál atya volt eddig a vezetője, a mindenese a gyermekekkel való foglalkozásnak, azonban őt a ferences rend Csíksomlyóra helyezte, de megengedték neki, hogy hetente kétszer visszajöjjön. A gyerekekért most többet imádkozik. /Járay Fekete Katalin: A szeretet útján ingázik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2003. szeptember 23.

A Zilah-Szilágycseh közötti műút bal oldalán, a völgyben fekszik Vérvölgy. A többségében magyarok lakta faluvonulatról a rendszerváltás óta megfeledkeztek, alig történt útjavítás. Szept. 21-én, vasárnap ünnepelték Vérvölgyön a református templom építésének kétszáz éves évfordulóját. Tőkés László püspök hirdetett igét, aki az Isten és a világ által kínált kincsek különbözőségeiről szólt. Mint fogalmazott, elgondolkoztató tény az, hogy amíg az elmúlt évszázadban egy-egy település központi helyét templom dominálta, mai világunkban ezt a helyet a bankok vették át. A püspök megdöbbentőnek tartotta, hogy az Európai Alkotmány előkészítésének során arról vitatkozik korunk földrészének számos politikusa, hogy történjen-e utalás Európa keresztény múltjára, egyáltalán Isten nevére. Bálint István helyi református lelkész az ötszáz lelket számláló helyi közösség templomának múltját ismertette. A falu SAPARD-pályázatot nyújtott be a község útjainak a feljavítására. Ha sikerrel járnak, sok évtizedes, nehéz korszak ér véget, így a község valamennyi faluja, közöttük a színmagyar Vérvölgy, Kis- és Nagydoba, valamint Szentkirály is közelebb kerül Szilágyság vérkeringéséhez. /Makkay József: Hittel a helybenmaradásért. Kétszáz éves templomukat ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Temesváron megnyílt a józsefvárosi Notre Dame napközis óvoda. Az 52 gyermeknek otthont adó háromszintes új épületben négy óvónő, dadák, Nüszl Erzsébet igazgatónő, a Notre Dame nővérek csoportja és lelkipásztorok fogadták az óvodásokat. Az épület jórészt a Notre Dame rend adományából, illetve a Német Püspöki Kar támogatásával létesült. Két csoportban foglalkoznak az egyébként három nyelven tanító intézmény kicsinyeivel. Huszonhat gyermek alkotja a magyar, huszonhat pedig a közös német-román csoportot. /(Sipos): Útravalónak Isten áldása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Szept. 21-én a Nyugati Jelen munkatársai találkoztak csermői olvasóikkal. Csermő lakosai hiányolják a magyar közösségi életet. Szeretnének magyar előadást is látni, hisz tíz év is eltelt, amióta, Illyés Kinga jóvoltából, utoljára zengett magyar szó a színpadon. Csermőn is rohamléptekkel fogyatkozik a magyarság. A faluban a 137 katolikus hívő közül körülbelül ötvenen látogatják rendszeresen a miséket, míg a reformátusoknál a helyzet rosszabb, lévén csupán 45 egyháztagjuk. Pedig az egyház mindent megtesz a közösség összefogásáért. Kondor Erzsébet tiszteletes asszony kéthetente fakultatív magyar oktatásban részesíti a gyermekeket. Sok szó esett egy csermői magyar tanácsos szükségességéről. Az idősek olcsó pénzért eladják földjüket, mert képtelenek a földet megművelni. /Irházi János: Csermői olvasóinkkal találkoztunk. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Az Újszentesi Napok alkalmából szept. 21-én, vasárnap sikeres néptáncbemutató volt. Szilágyi Géza polgármester köszöntötte a megjelenteket. Két magyarországi testvértelepülés is képviseltette magát Újszentesen: Sándorfalva és Szentes. A záró rendezvényen az újszentesi Tulipán és Vadrózsa népi tánccsoportok is felléptek. /P. L. ZS.: Néptáncbemutatóval ért véget a község ünnepsége. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./


lapozás: 1-30 ... 42361-42390 | 42391-42420 | 42421-42450 ... 134011-134016




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék