udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 42541-42570 | 42571-42600 | 42601-42630 ... 134011-134016
Névmutató:
2003. október 1.
Szept. 29-én Kolozsváron bemutatták Félig élt élet Olosz Lajos és Reményik Sándor 1912 és 1940 közötti levelezése /Koós Ferenc Alapítvány, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvet. Sajtó alá rendezte Kis Olosz Klára. /Ördög I. Béla: Irodalomról és humanizmusról árulkodó levelek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./2003. október 1.
Ötven éves az ifjúsági matematikai magyar nyelvű lap. 1953-ban született meg a Matematikai és Fizikai Lapok, kezdetben a román nyelvű folyóirat tükörfordítása volt. A Bolyai Tudományegyetem Matematika és Fizika Karán tanító lelkes tanároknak köszönhetően 1957 és 1962 között önálló magyar szerkesztőbizottság jött létre Kolozsváron. Politikai okokból 1963-tól visszaállították régi formáját. 1964-ben a lap fizikai profilja megszűnt, neve pedig Matematikai Lapok lett. Ugyanebben az évben vette át Néda Ágnes tanárnő a szerkesztését, és idén történt nyugdíjba vonulásáig végezte ezt a munkát. 1974-ben történtek újra lépések az önállósodás felé, a magyar anyanyelvű feladatmegoldók nevei a lapban külön jelenhettek meg. Az 1993-ban megalakult Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság segítségével pedig 1997-ben sikerült elszakadni a román laptól és megalapítani a kolozsvári Matematikai Lapok jogutódját, a Matlapot. Dr. Kolumbán József egyetemi tanár a lap jelenlegi főszerkesztője. /Zsombori Gabriella, Csíkszereda: Ötvenéves a Matlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./2003. október 2.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke okt. 1-jei sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párton (SZDP) belül és kívül bizonyos köröknek érdekében áll feszültté tenni a kormánypárt és az RMDSZ kapcsolatát az aradi Szabadság-szobor körül kialakult konfliktus révén. Az RMDSZ elnöke szerint ebben a helyzetben a kormányfőnek is meg van a felelőssége. "A kormányfőt is felelősség terheli, és hiba volt az aradi önkormányzat döntésébe beavatkozni, amely jóváhagyta a szobor felállítását", mondta Markó. Az RMDSZ egyelőre nem akar más szövetséget, noha elégedetlen a kormánypárttal. Az RMDSZ támogatja az egységes adókulcs bevezetését a bérek esetében, nyilatkozta Winkler Gyula parlamenti képviselő. /Markó: Egyeseknek érdeke a feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
Sógor Csaba szenátor szept. 30-án a parlamentben politikai nyilatkozatot mondott el. Az utóbbi időben sok szó esett a magyar szabadságharc 13, Aradon kivégzett, vértanú tábornokáról és a román állam kormányának határozatával annak idején ledöntött szoborcsoport visszaállításáról. 1848-ban a birodalom egynémely népcsoportját talmi ígéretekkel úgy tévútra lehetett vezetni, hogy átállt az elnyomó hatalom oldalára. Képtelen állítás 1848/49-ről a 40.000 román halott és mintegy 100 ortodox pap. Hol van ennek a rengeteg áldozatnak a közös sírja? A korabeli történeti munkák nem tudósítanak a "lemészárolt" román áldozatok tömegsírjairól. Tudunk viszont zalatnai, abrudbányai, enyedi tömegsírokról és azok jelölt emlékhelyeiről. Az Ompoly völgyében, Priszákán egy emlékoszlop jelöli azoknak a lemészárolt gyermekeknek, asszonyoknak és férfiaknak a tömegsírját, akik a hegyekből lezúduló román "felkelők" áldozatai voltak. A felirat csak ennyi: PAX, vagyis béke. Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt a korabeli emlékezet szerint 8000-re tehető azon áldozatok száma, akik Erdélyben életüket vesztették. "Százötven év török uralom alatt, soha sem kényszerültünk arra, hogy "közös rendezvényen" emlékezzünk meg halottainkról." "Őszintén remélem, hogy nem kell 400 évnek eltelnie ahhoz, hogy közösen, indulatok nélkül emlékezhessünk meg, magyarok és románok azokról a hősökről, akiknek az aradi Szabadság-szobor állított örök emléket." /Politikai nyilatkozat. Elmondta: Sógor Csaba szenátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2003. október 2.
Ion Iliescu államfő okt. 1-jén Petrozsényba utazott, megnyitni az egyetemi tanévet. Beszédében az államfő leszögezte, hogy az ország még mindig nem érte el az 1989-es szintet. Jelenleg a nemzeti össztermék (GDP) még mindig a szocializmus utolsó évének 90%-át teszi ki, a lakosság vásárlóereje pedig 75%-ot. Mi több, míg 1989-ben 10 millió aktív dolgozó volt, manapság már csak 4,5 millióan vannak országszerte. Az egyre színvonalasabb oktatás lehet a megoldás. Ion Iliescu megkoszorúzta az 1929-es lupényi felkelés emlékére felállított szobrot. A kommunista rémuralom ellen 1977-ben fellázadt bányászok szintén lupényi emlékműve előtti tiszteletnyilvánítás kimaradt a programból. /Ch. A.: Egyetemi tanévkezdés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2003. október 2.
Az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és a Szabadság-szobor Egyesület Elnöksége nyilatkozatot adott ki. Tizenhárom éve annak, hogy szabadon hajthatnak fejet Aradon a tizenhárom mártírtábornok emléke előtt. A Szabadság-szobor újraállítása közösségerősítő, hitet és reményt adó esemény lehetett volna. "Fájdalmas dolog minden magyarnak tudni azt, hogy október 5-én a Szabadság jelképe nem állhat a talapzatán. Természetes, hogy ez még fájdalmasabb azok számára, akik másfél év óta minden nap tevőlegesen is hozzájárultak a közös cél megvalósulásához." A nyilatkozatban tiltakoznak a kormány magyarokkal, továbbá Arad minden polgárával szemben alkalmazott méltatlan és jogsértő eljárása ellen. Ezért úgy döntöttek, hogy október 5-én - a szobor leleplezésének tervezett napján -a templomokból kijövő hívek a Tűzoltó téren találkoznak és mintegy néma tiltakozásként a történtek miatt, egy-egy szál virágot helyeznek el az árván maradt talapzat kövein. Érthetetlennek tartják, hogy a Szabadság-szobor Egyesület tudta nélkül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október 5-én, az aradi Vesztőhelyen koszorúzási emlékünnepélyt szervez. /Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2003. október 2.
Az RMDSZ január végi-február eleji szatmárnémeti kongresszusa világossá tette, hogy a belső ellenzéknek nincs kellő mozgástere ahhoz, hogy érvényesítse elképzeléseit a szövetségen belül.Ezt a konzekvenciát vonta le a Reform Tömörülés, amikor márc. 8-i kongresszusán kimondta önmaga feloszlatását, illetve átalakulását egy olyan mozgalommá, amelynek RMDSZ-en kívüli és belüli tagjai is lehetnek. Bihar és Szatmár megyében, valamint a Székelyföldön külön-külön "polgári egyesületeket" jegyeznek be, amelyek a helyhatósági választásokon saját listát állítanak majd. Ezek mozgalmi szintű egységét leginkább a Reform Mozgalom tarthatja fenn, a politikai kezdeményezések koherenciáját pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vállalta magára. Az EMNT-ből kiváló Székely Nemzeti Tanács viszont csupán egyetlen kérdés - Székelyföld autonómiájának - politikai képviseletét vállalta fel. Mind az EMNT, mind az SZNT "közképviselet" kíván maradni, vagyis önálló, bejegyzett szervezetként nem kíván (legalábbis: egyelőre) választási aktorrá válni. A székelyföldi különút lehetséges stratégiájára utal az, hogy az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség (mely az Udvarhelyi Polgári Egyesületből jött létre) Szász Jenő vezetésével megpróbálja átfogni - egyetlen ellenzéki alternatívaként az RMDSZ-szel szemben - a Székelyföldet. Az sem kizárt, hogy maga az RMDSZ is megpróbál olyan törvénymódosításokat elérni, amelyek akadályozzák vagy lehetetlenné teszik ezeknek a szervezeteknek az indulását az önkormányzati választásokon. Fontos kérdés, hogy az "ellenzéki blokk" meg tud-e fogalmazni olyan világos, az RMDSZ-ével szembeszegezhető politikai stratégiát, amellyel tényleg nyújt valamit az RMDSZ-ből kiábrándult magyar választóknak. /Bakk Miklós: Az ellenzék dilemmái. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
Újabb három helyiséget enged át a nagyváradi Körösvidéki Múzeum a Barokk Palotában a római katolikus püspökségnek. Nyáron a püspökség már visszakapta a palota kápolnáját és néhány, az északi szárny első emeletén levő termet. Ezek restaurálása jelenleg is folyamatban van. A részleges visszaszolgáltatás fejében az egyház vállalta, hogy addig, amíg az intézmény új székhelyre nem költözhet - legfeljebb ötévi lejáratra -, "megtűri" a Körösvidéki Múzeumot a püspöki palotában. A Barokk Palota pere a megegyezés ellenére sem zárult le, a Legfelsőbb Bíróság az év végén hirdet ítéletet. /Pengő Zoltán: Lépcsőzetes visszaszolgáltatás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
A kolozsvári egyetemek többsége okt. 1-jén tartotta a 2003-2004-es tanév hivatalos megnyitóját. A Mezőgazdasági Tudományegyetemnek és az Állatorvosi Egyetemnek immár ötezer diákja van. Érdemoklevelet osztottak ki az egyetem immár nyugdíjas, de zömében ma is aktív, kiemelkedő szakmai karriert befutott tanárainak, közöttük Nagy Zoltánnak is, aki egyetlen magyar oktatóként szerepelt ezen a listán. Az egyetem diákjainak egyharmada magyar, ennek ellenére ezen az egyetemen van a legkevesebb magyar oktató és nem körvonalazódik a magyar oktatásnak semmilyen formája. Példátlanul magas diáklétszámmal kezdte meg az idei tanévet a Gheorghe Dima Konzervatórium is, 1400-ra nőtt a diákok létszáma, emiatt pedig oktatóhiány merült fel. A jelentős számú magyar diákot nevelő konzervatórium ünnepélyes megnyitóján egyetlen magyar szó sem hangzott el. /Borbély Tamás, Makkay József, Pap Melinda: Egyetemi tanévnyitók városszerte. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ évi közgyűlését okt. 3-án tartja a Református Kollégiumban. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
Aradon az okt. 6-i rendezvények bevezető ünnepségeként, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és a Reform RMDSZ platform egykori tagjai szavalóversenyt rendeztek okt. 1-jén a Jelen Házban. Az "Arad a magyar Golgota" című versmondó versenyt többek között a Kölcsey Egyesület, a Communitas Alapítvány, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport, az Erdélyi Magyar Könyvklub és Bognár Levente alpolgármester támogatta, a 39 versenyzőt tizenöt tanár készítette fel. /(Sólya): Tehetséges diákok léptek a színpadra. Arad a magyar Golgota. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2003. október 2.
A Magyar Nagylexikon eddig megjelent tizenhat kötetét kapta meg négy kolozsvári oktatási, illetve művelődési intézmény, a Duna Televízió ajándékaként. A karaván tovább halad: Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre visznek könyveket. A Duna TV már tizenegy esztendeje fontos feladatának tartja, hogy könyvekkel segítse a Kárpát-medencében magyar nyelven tanuló diákok szellemi fejlődését. Tevékenységük nyomán rengeteg felajánlást kaptak, magánszemélyek is gyakran hagyományozzák rájuk könyvtárukat, amelyet ők osztanak szét a magyar nyelvterületen. Az Erdélyi Múzeum Egyesület képviseletében dr. Egyed Ákos elnök vette át a lexikon-sorozatot, a Sapientia-EMTE nevében dr. Mócsy Ildikó, a Protestáns Teológiai Intézet képviseletében Kurta József könyvtáros, míg az eseménynek otthont adó Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében az elnök, Pillich László köszönte meg az adományt. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyvadományt hozott a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
Megjelent Murádin Jenő Az aradi Szabadság-szobor /Glória Kiadó, Kolozsvár, 2003/ című, könyve. Szoboravatás helyett csupán a magyar Szabadság kálváriájának újabb stációját jelezheti a mű, állapította meg Németh Júlia. Murádin Jenő helytörténeti ismeretek birtokában, a történelmi háttér alapos elemzésével, a fellelhető dokumentumok számbavételével festett átfogó képet a szoborállítást megelőző állapotokról. A műalkotás létrejöttét az erdélyi románság közéleti és értelmiségi rétege annak idején anyagilag is jelentős mértékben támogatta. A könyv utolsó fejezetének címe: Föltámadásra várva. /Németh Júlia: Föltámadásra várva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
Okt. 1-jén Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Pávai Gyula első prózakötetét. Az aradi Kölcsey Egyesület elnöke már korábban is közölt rövidprózákat, több könyvet is jegyzett szerkesztőként, de első önálló prózakötete csak most látott napvilágot. A könyvesboltban Ruja Ildikó mutatta be a két kisregényt (Tanítóbácsi, Egy év az ötből). Pávai Gyula, aki nyugdíjba vonult már, de ma is aktív pedagógus, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy foglalkozni kell a Mezőséggel, hiszen ott is beindult az "elcsángósodási" folyamat. A két kisregénynek van folytatása is, a tervek szerint év végére megjelenik a következő könyv: Tanár néni címmel. /Karácsonyi Zsolt: Bemutatták Pávai Gyula első prózakötetét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2003. október 3.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központjának felállítását javasolta Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén okt. 2-án elhangzott beszédében. A miniszterelnök utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok támogatásával a kormányt három alapelv együttesen vezérli, nevezetesen segíteni kívánja a külföldön élő magyarokat nemzeti önazonosságuk megőrzésében, nyelvük és kultúrájuk ápolásában, abban, hogy szülőföldjükön teljes méltósággal élhessenek. - E segítségnyújtást a szomszédos országok kormányaival együttműködve az államközi kapcsolatokat ezzel is gazdagítva kívánjuk megvalósítani - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva azt is: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a magyar kisebbségek támogatása az európai normákkal összhangban, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió támogatásával történjék. A továbbiakban a kormányfő utalt arra, hogy ezen alapelvek szellemében került sor a kedvezménytörvény módosítására. A módosítással a kormány célja az volt, hogy a törvény összhangba kerüljön az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1335. számú határozatával, a velencei bizottság, az EBESZ kisebbségi főbiztosa és az Európai Bizottság ajánlásaival. /Medgyessy Péter a határon túliakról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2003. október 3.
Csapody Miklós MDF-es képviselő lát esélyt arra, hogy a parlamenti frakciók támogassák az általa kezdeményezett határon túli magyarok bizottsága létrehozását. Szili Katalin parlamenti elnök kérte a frakciókat, hogy alakítsák ki álláspontjukat a javaslatról. Csapody Miklós közölte: a testület feladata lenne a kedvezménytörvény végrehajtásának figyelemmel kísérése mellett - a többi közt - a nemzetpolitikai stratégia kérdéseinek megvitatása, illetve az alapkérdésekben a parlamenti ciklusokon átívelő nemzeti konszenzus megteremtése. Véleménye szerint ez a testület "az egyes parlamenti bizottságok magyar-magyar kapcsolati hálójával", valamint az IPU baráti tagozataival a parlamentek közötti stratégiai kapcsolatokat is megteremthetné, és közreműködhetne a Magyar Állandó Értekezlet találkozóinak előkészítésében. Az ellenzéki politikus javaslatát ez év májusában nyújtotta be. Csapody bízik a határon túli magyarok bizottsága létrehozásában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2003. október 3.
Izrael a jövőben nem fogad romániai munkásokat. A román munkaközvetítő cégeket informálták, hogy csak azok maradhatnak, akik már az ország területén tartózkodnak. A jövőben arab munkásokkal pótolják a több ezernyi román munkaerőt. Jelenleg Romániából 12 ezren dolgoznak Izraelben, s ezenfelül 50 ezren feketén. Átlagosan egyévnyi munka után 8-9000 dollárral térhettek haza a dolgozók. /(b.gy.): Izrael nem fogad romániai munkásokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./2003. október 3.
A törvények betartására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert Vasile Soporan prefektus. A megye vezetője letartóztatást is kilátásba helyezett, amennyiben a főjegyzői tisztség betöltése körül elkövetett törvénytelenség esetében az illetékes hatóságok megállapítják: az elöljáró ismét törvényt sértett. Mi több, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete felkérte az igazságügyminisztert: az igazságszolgáltatás végezzen sürgősségi elemzést Funar többszáz perének ügyében. Annak ellenére, hogy a kiírás nem tett eleget a törvényes előírásoknak, Funar továbbra is Vasile Ghermant, a versenyvizsga egyedüli résztvevőjét tekinti főjegyzőnek. Vasile Soporan felszólította a polgármestert: tartsa tiszteletben a törvényeket, ugyanis két éve tartó sorozatos törvényszegéseivel a törvényességi rendet veszélyezteti, és megsértette a jogállamiságot. /Borbély Tamás: Soporan: le kell tartóztatni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2003. október 3.
Okt. 1-jén Szegeden tartották a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazás kampányának nyitó rendezvényét. Az MVSZ és más civil szervezetekkel párhuzamosan a Magyar Demokrata Fórum is aláírásgyűjtésbe kezdett, azonban az MVSZ-szel nem vállalt semmilyen partnerséget. Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének és több civil szervezetnek a bírálatát a MDF elnöksége visszautasította. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta: ha a magyarok jövőt akarnak nemzetüknek, legelőször meg kell teremteni annak egységét. "Magyarország népe, ha arra kerül a sor, tudja, mit jelent kezet nyújtani az elszakított magyar testvéreinknek" - hangsúlyozta az elnök. Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Nagy-Budapesti Munkástanács elnöke kiemelte, hogy a 13 millió magyart, akiknek "megkérdezés nélkül egyik napról a másikra elrabolták a magyarságát, vissza akarjuk szerezni" az ország javára. Hangsúlyozta: mindegy, hova sodorta az élet a magyarokat, kötelességünk kihasználni a történelem által kimunkált lehetőséget arra, hogy megfogjuk egymás kezét. Az MVSZ közleménye szerint a népszavazás sikerét szolgáló társulási megállapodás aláírásakor több társult civil szervezet élesen bírálta az MDF elnökét "pártjának százezreket megtévesztő aláírásgyűjtése és következetlen politizálása miatt". Az MDF aláírásgyűjtésének nincs semmilyen közjogi hatálya. Az MDF elnöksége nevében Viniczai Róbert az MTI-nek eljuttatott közleményében visszautasította a demokrata fórumot és Dávid Ibolya pártelnököt vádoló támadássorozatot. Értelmetlennek és a magyarság ügyére nézve károsnak tartják az MVSZ népszavazási kezdeményezését. Az MDF aláírásgyűjtése nyomásgyakorlás a kormányra, hogy a kettős állampolgárság ügyében folytasson tárgyalásokat az illetékesekkel. Az MDF által "Kárpát-medencei párbeszéd" címmel megrendezett tanácskozáson a határon túli magyarokat képviselő szervezetek vezetőinek "egyöntetűen az volt az álláspontja, hogy a kettős állampolgárság megadása nem népszavazási kérdés, hanem az Országgyűlés kompetenciája". /Nézeteltérések a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./