udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 134016 találat lapozás: 1-30 ... 42901-42930 | 42931-42960 | 42961-42990 ... 134011-134016

Névmutató:

2003. október 22.

Csíkszeredában okt. 24-én tartják a helyi székely tanács alakuló ülését. A megyeszékhelyen a területi RMDSZ a politikamentesség feltételéhez szabta támogatását. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja elmondta, eredeti elképzelések szerint Csíkszéken a helyi székely tanácsok szervezésébe az RMDSZ-t is be kívánták vonni, és erre Ráduly Róbert területi RMDSZ-elnök részéről volt is akarat. Időközben megszületett az SZKT döntése arról, hogy nem támogatják a székely tanácsokat; Ráduly Róbert ennek ellenére fenntartja az SZKT ülése előtt tett ígéretét, miszerint támogatja a csíki székely tanácsot, ha az nem politizál. /Balázs Ildikó: Politikamentes SZNT-t? = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Tapasztalatot cserélt Arad és Gyula városrendezési bizottsága. Az aradi Szabadság-szobor köztéren való elhelyezését tartják a legjobb megoldásnak a gyulai városrendezési bizottság szakemberei. A testvérváros küldöttsége és az aradi urbanisztikai szakértők okt. 21-én közös együttműködésük kiterjesztéséről tárgyaltak. /Gujdár Gabriella: Köztérre kívánják Zala alkotását. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a hét végén a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakja. Az ez alkalommal szervezett Európai változások - változások a sajtóban című tudományos értekezletet rendeztek. A kar dékánja, dr. Cseke Péter szerint a rendezvények jól sikerültek. Úgy látja, hogy a Politikatudományok és Közigazgatás Kar, ahol az újságírói szak és újabban a kommunikáció szak működik, helyes irányt választott. Újdonság a kommunikáció szak megjelenése, erre van a legnagyobb igény, ettől a tanévtől magyarul is elindították. Idén beindult a doktori képzés is, egyelőre 5 jelöltük van a 15 helyre. Az akkreditáció megvan. Cseke Péter nem elégedett az elmúlt tíz esztendő eredményével. Egyrészt nem tudták kitölteni a létszámkeretet, másrészt azt tervezte, hogy a volt növendékek közül válasszanak a tanári karba olyanokat, akik elhivatottságot éreznek, de s ez az elképzelése nem vált valóra, főleg anyagi okokból. Az írott sajtó oktatása sikeres volt, viszont a rádiós és tévés képzést nem sikerült megoldaniuk: ez csak akkor lehetséges, ha didaktikai stúdiót tudnak összehozni. Gépekért, felszerelésekért háromszor is pályáztak, de hiába: állami intézményeket nem támogatnak - támogatták viszont a Sapientiát. /Kónya Klára: Hiányzik a szakszerű felszerelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Okt. 21-án Aradon negyedik alkalommal találkoztak a testvérvárosok /Gyula, Békéscsaba/ építészei, hogy megvitassák és véleményt cseréljenek szakterületük legfontosabb kérdéseiről. A központi téma az önkormányzatok szerepét taglalta a városkép kialakításában.- Arad városa 106 nemzeti kincsnek számító műemlék-épülettel rendelkezik, amelyből három - a vártemplom, a régi színház és a Preparandia - bármelyik pillanatban összeomolhat - jelezte Darida János tanácsos. Késik a főút műemlék-épületeinek teljes rehabilitációja, tette hozzá. /Irházi János:Arad-Gyula-Békéscsaba építésztanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2003. október 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ifjúsági főosztályának egyik fontos célkitűzése a munkavállaló fiatalok - ezen belül a kolozsvári diákok - és a munkaadók közötti kapcsolatteremtés. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ifjúsági főosztályának kezdeményezésére közel 20 fiatal gyűlt össze okt. 20-án a megbeszélésen. A tervek szerint gazdasági szakemberek, üzletemberek, politikusok, önkormányzati tisztségviselők, a sajtó képviselői találkoznak Kolozsváron egyetemistákkal, ahol a diákok igényei és elvárásai ütközhetnek a létező lehetőségekkel. Első körben a kolozsvári magyar politológus hallgatókat hívták el. A legtöbb fiatal csak azzal volt tisztában, hogy milyen területen szeretne dolgozni. Vizsgálták azt is, hogy a diákok mennyire hajlandóak áldozni a nyarukból, annak érdekében, hogy önkéntesként besegítsenek valamely intézmény, szervezet munkájába. Mint kiderült, nagyon sokan vállalnának ilyen jellegű feladatot. Hét munkacsoport alakult a szükségesnek ítélt szakterületek függvényében. Egyik munkacsoport a média képviselőivel hozza majd össze az érdeklődőket. Másik csapat feladata a civil szféra működésébe való betekintés elősegítése. Mások politikusokkal, köztisztviselőkkel való kötetlen beszélgetések keretében mérik fel a politikai szférában való elhelyezkedési lehetőségeket. Újabb csoport európai uniós szakemberekkel, valamint a diplomáciában dolgozó személyekkel való találkozás során méri fel ezen a területen létező elhelyezkedési lehetőségeket. /Nem akarok "somer" lenni. Kolozsvári diákok saját kezükbe veszik sorsukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Pert nyert a Krónika és munkatársa, Szucher Ervin a saját kollégáit és az egyházat támadó sóváradi tanárral szemben. Lakatos István sóváradi tanár rágalmazásért indított pert a lap és újságírója ellen, jelentős anyagi kártérítést követelve. Natalia Roman törvénybíró elvetette Lakatos vádjait, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a sóváradi pedagógust.A marosvásárhelyi bíróság alaptalannak találta Lakatos István vádjait. A sóváradi tanár a Krónika 2002. okt. 5-6-ai számában megjelent, Elmérgesedett a sóváradi iskola helyzete - Lakatos István éhségsztrájkol című cikk nyomán indított bűnügyi pert. A Krónika beszámolt Lakatos tavalyi éhségsztrájkjáról, megszólaltatva az érintettet, aki a küküllőmenti település iskolájában uralkodó állapotok ellen tiltakozott. Tatár Tibor lelkész visszautasította Lakatos vádjait - a tanár tálibnak nevezte a sóváradi református egyházat a magyarellenességéről ismert Cuvantul Liber című napilap hasábjain. Románellenességgel vádolta az iskola vezetőit és tanárait, de bizonyos kábítószer-kereskedelemről is említést tett. Lakatos több ízben is feljelentette kollégáit, azonban a kivizsgálások során kiderült, vádjai alaptalanok. . Lakatos mindenkit valamivel megvádol - nyilatkozta a per lezárta után Dénes Sándor, az intézet igazgatója. Dénes Sándor egész dossziéval rendelkezik, amely a gyerekek és a szülők írásos panaszait tartalmazza. /A bíróság elutasította Lakatos István vádjait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Beszterce-Naszód megyében az idén jó néhány olyan magyarlakta településen is sikerült állami óvodai csoportot indítani, vagy a meglévő egyházit "hivatalosítani", ahol már minden ilyen irányú reményt feladtak. Most viszont gondok vannak az óvónői állásokkal, jelezte Balázs Dénes, a magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő. Tekében például egyik napról a másikra otthagyta az állását az ottani szakképzetlen óvónő. Az óradnai óvónő Németországba készül, ott is hiány lesz. Szakképzetlen óvónők tanítanak Magyarborzáson és Somkeréken is. Azt tervezik, hogy továbbképzésre küldik a szakképzetleneket. /Magyar óvónő nélkül az iskola. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

A Beszterce-Naszód megyei magyar többségű Mezőköbölkúton egymás mellett két református templom van, az egyik öreg, tatarozásra szoruló, a másik modern, nyugatias. A holland és svájci testvérgyülekezet véleménye az volt, hogy nem érdemes felújítani a templomot, hanem egy újat, sokablakost, emeletest, alagsorában hasznos helyiségeket is magába foglalót kellene építeni. A köbölkútiak sokat dolgoztak a templom építésénél. 1996-ban felszentelték az új templomot. A 320 lelkes gyülekezet nehezen tud fenntartani két templomot. Az idősek ragaszkodnak a régihez, és annak minden kicsi részletéhez: a nehéz padokhoz, a súlyos falakhoz, a templomkapuhoz és harangtoronyhoz. Amikor halott van a faluban, a koporsót elhozzák a régi templomba. /Szabó Csaba: Nem az élet és nem a halál temploma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Október 18-19-én 690 fiatal vett részt Szatmárnémetiben a katolikus egyházmegye szervezetésében az Ifjúsági Találkozón. Az egyházmegyei találkozót először 2000-ben szervezték meg. A rendezvény célja, hogy s fiatalok találkozzanak egymással, előadásokat hallgassanak meg, ugyanakkor szórakoztató programok is vannak. A dévai szerzetes, Böjte Csaba a boldogtalanságról beszélt a fiataloknak, amelynek ellensúlyozására a legjobb eszköz az együttérzés. Okt. 19-én, vasárnap Eperjes Károly magyarországi színművész előadását hallgatták meg a részvevők, aki hitéről, Istenhez fűződő érzelmeiről beszélt a fiataloknak. /cz: Október 18-19-én 690 fiatal vett részt az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./

2003. október 22.

Két új kötettel gazdagodott a Komp-Press kiadó Ariadné Könyvek sorozata: Bodó Barna Talpalatnyi régiónk és Egyed Péter Szabadság és szubjektivitás című kötetét okt. 20-án mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Bodó Barna kötete a 90-es évek folyamán született írásokat, konferenciákon megtartott előadásokat tartalmaz. Központi témája Közép-Kelet-Európa térségeinek politikai folyamatai a 89-es változások sodrában. Mindezt a szerző két alaptendencia tükrében ábrázolja: a modernitás hagyományainak erőteljes fennállása, illetve a posztmodernitás folyamatának beindulása. Egyed Péter gyűjteményes esszékötete műfajilag igen változatos. Az írások nagyrésze a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. /S. B. Á.: Új Ariadné-könyvek kisebbségről, regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 22.

Nagyváradon a város tudós püspökei közül idén dr. Széchenyi Miklósra (1868-1923) emlékeztek okt. 18-án a Posticum Ifjúsági Központban. Dr. Sándor Gábor győri teológiai tanár ismertette Széchenyi püspök életét, Fodor József vikárius beszélt Széchenyi Miklós tizenkét évig tartó váradi püspökségéről, aki Trianon után próbálta összetartani az egyházmegyét. Széchenyi Miklós művelődéstörténeti szerepének bemutatását dr. Fleisz János történész. Hangsúlyozta, hogy az ötödik alkalommal szervezett konferenciasorozat a régi Nagyvárad jeles szülötteinek, tudós egyházfőinek emlékét hivatott ápolni. Végezetül Dukrét Géza, a Partumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke mutatta be a 25. Partiumi Füzetként megjelent Nagyvárad tudós püspökei című gyűjteményes kiadványt. /(Balla Tünde): Széchenyi Milós, Várad tudós püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2003. október 23.

Az alkotmánymódosítás kapcsán rendezett népszavazáson az igenek aránya 89,7 százalék volt - derült ki a népszavazás közzétett összesített eredményéből. A választásra jogosult több mint 17,8 millió választópolgár 55,7 százaléka (több mint 9,9 millió személy) vett részt az alkotmányt módosító törvényről megtartott referendumon. Közülük több mint 8,9 millió választó (89,7 százalék) igennel szavazott. Az urnákhoz járulók 8,81 százaléka, több mint 875 ezer választópolgár nemmel voksolt, mintegy 142 ezer szavazócédulát (az összesnek csaknem másfél százalékát) semmisnek nyilvánítottak. Az összesítő dokumentumot az RMDSZ képviselői is aláírták, fenntartásokat megfogalmazó megjegyzésekkel írta alá a jegyzőkönyvet a Román Humanista Párt (RHP) képviselője. Az ellenzékben levő Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselői nem írták alá a jegyzőkönyvet, mert pártjaik az SZDP által elkövetett csalásokra és súlyos szabálytalanságokra hivatkozva megkérdőjelezték a népszavazás eredményeit. /89, 7 százalék szavazott igennel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. október 23.

A "testvérállam", a Moldovai Köztársaság az Európa Tanácshoz fordult a Romániával való nézeteltérések tisztázásáért. Romániát úgyis sok tisztáznivalója van az európai fórumokkal, így nem jött jókor ez az ügy. Hol van az az idő, amikor "virághidon" lépdeltek át egymáshoz a két országból! Kisinyov azt szeretné, hogy - továbbra is - részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Romániába cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelvhasználatba. A moldovai kommunista vezetés a moldovai nyelvet a román nyelvtől függetlennek nevezte, de ez jól ismert módszer, lásd a csángók esetét. /Ágoston Hugó: Hogy a túró? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2003. október 23.

Visszahívták a parlament európai integrációs bizottságából Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt, míg Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FUEV) hívta vissza az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti frakciója okt. 22-i ülésén 20 mellette és 8 ellenszavazattal úgy döntött, hogy visszahívja Szilágyi Zsolt képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagját a parlament európai integrációs bizottságából. Szilágyi elmondta: a vádat Márton Árpád képviselőtársa terjesztette elő, aki szerint Szilágyi nem vállalta fel a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontot, ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, következésképpen politikailag megbízhatatlannak tekinthető. Szilágyi szerint az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Pécsi Ferenc esetében Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy politikai bizalmatlanságból kifolyólag visszahívták a FUEV-ből. Az esetről Pécsi azt nyilatkozta: a történteknek köze van ahhoz, hogy Szatmárnémetiben megszervezte a Magyar Polgári Egyesületet. Szerinte megindult egy folyamat, amelynek célja megfélemlíteni és elbátortalanítani a belső ellenzéket s kiszorítani őket a különböző tisztségekből. /P. A. M.: Visszahívták Szilágyi Zsoltot és Pécsi Ferencet. Az RMDSZ politikai megbízhatatlansággal vádolja képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ "A frakcióülésen senki nem rótt fel semmit az integrációs bizottságban kifejtett tevékenységemmel szemben - jelentette ki Szilágyi. - Nyilvánvaló hát, hogy a visszahívásom egy bosszúhadjárat része." Szilágyi az ülésen azzal érvelt, hogy nem lehet elvi nézetkülönbséget fegyelmi döntéssel feloldani. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha már büntetés jár a program vélt megsértése miatt, vonják felelősségre azt a hét RMDSZ-képviselőt is, akik a képviselőház plénumában nemmel szavaztak az autonómia alkotmányos kodifikálását indítványozó polgári szárnyi kezdeményezésnek. Ezt a javaslatát azonban a frakció elutasította. Szilágyi nem tartotta kizártnak, hogy a kormánypárt kérésére távolították el a bizottságból. Tavaly ugyanis kellemetlenséget okozott, amikor határozottan kiállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása mellett. Az RMDSZ történetében harmadszor fordul elő, hogy valakit visszahív a frakció egy bizottságból. Csapó Józsefnek egykor a földtörvénnyel kapcsolatos véleménye miatt kellett távoznia a szenátusi agrárbizottságból, Garda Dezső képviselőt pedig amiatt hívták vissza a képviselőházi panaszbizottságból, hogy a frakció döntése ellenére is sajtótájékoztatót tartott a gyergyói falopásokról. /G. Á.: Megbüntették Szilágyi Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2003. október 23.

AZ RMDSZ káderpolitikáját is Hrebenciuc irányítja? Úgy tudja a bukaresti román sajtó, köztük a Cotidianul, hogy az RMDSZ arra készül, hogy keményen fellépjen a rebellis képviselők, jelesen Szilágyi Zsolt ellen, aki mostanig a képviselőház integrációs bizottságának volt a tagja. A lap tudni véli, hogy nem annyira az RMDSZ-t zavarja Szilágyi, hanem Viorel Hrebenciucot, az integrációs bizottság elnökét. Ő nem tudja megbocsátani a magyar képviselőnek, hogy egy Románia-EU tárgyaláson javasolta - s el is fogadták -, hogy vitassák meg a törvénytelenül elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetét. Elfogadták, és mind az az elemzés, mind az, amelyre novemberben kerül sor, enyhén szólva kellemetlen Hrebenciucnak, a kormánypártnak. Mert a hivatalosan Románia által beterjesztett adatok és Szilágyi Zsolt adatai teljes mértékben különböznek egymástól. /Hírvilág. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2003. október 23.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megütközve értesült Zoran Zsivkovics szerb kormányfő budapesti kijelentéséről, miszerint a kettős állampolgárságról szóló majdani kétoldalú megállapodásnak mindkét ország állampolgáraira vonatkoznia kell. Az Ágoston András vezette VMDP közleménye szerint a Zsivkovics kormányára váró parlamenti bizalmi szavazással hozható összefüggésbe az, hogy a szerb miniszterelnök megmásította korábbi kijelentését A VMDP érthetetlennek tartja, hogy Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes visszafogottan reagált Zsivkovics nyilatkozatára. A párt szerint Kasza Józsefnek le kell mondania, a VMSZ hat parlamenti képviselőjének pedig meg kell vonnia a bizalmat a Zsivkovics-kormánytól. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. A szerb kormányfő későbbi nyilatkozatában ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie. Most viszont budapesti látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás a két ország között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne, mert "az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon". A magyar külügyminisztérium szóvivői irodája szerint Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nyilatkozata azt a korábbi szerb hivatalos álláspontot ismételte meg, amelyről Németh Zsolt képviselőként és a parlament külügyi bizottsága elnökeként tájékoztatást kapott, "csak nem volt hajlandó tudomásul venni". Az eset rámutat arra, hogy egyes ellenzéki politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak "tudomásul kell vennie, miszerint a magyar nemzeti érdek érvényesülését a higgadt és tényekre alapozott érvelés és nem a valótlan állítások, a belpolitikai használatra szánt, a magyar kormányt lejáratni próbáló nyilatkozatok segítik elő" - olvasható a külügyi nyilatkozatban. /VMDP: Kasza mondjon le. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2003. október 23.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében okt. 22-én a marosszéki kisrégiók képviselői, a települések székely tanácsainak vezetői, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Elnökéül Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert választották. Izsák Balázs hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja a székelyföldi autonómia statútumának tervezetét közvitára bocsátani, véglegesíteni, a parlament elé terjeszteni jóváhagyás végett és törvénybe foglalni. "Románia alkotmányának 116-os cikkelye a 3. szakaszban kimondja: autonóm közigazgatási hatóságot sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni. E cikkely alapján kérjük az autonómiát" - jelentette ki Izsák Balázs, aki ismertette a Csapó József szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia statútumának tervezetét. Fodor Imre alpolgármester reményét fejezte ki, hogy pár év múlva, mint ahogy Európa számos más nemzeti kisebbsége esetében történt, úgy emlékeznek vissza ezekre a gyűlésekre, mint az autonómiáért folytatott küzdelem kiindulópontjára. "1990-ben meghirdettük igényünket az autonómia három formájára: a személyi, kulturális és területi autonómiára. Belefoglaltuk az RMDSZ programjába, de ezekért nem léptünk. Ha most nem tesszük meg, esélytelenek leszünk. A Székelyföld az egyik gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A Székelyföld történelmében, hagyományaiban az autonómiával élni tudott, a székely megszokta, hogy önmaga sorsáról döntsön. Az autonómia semmiképpen nem veszélyezteti az ország területi integritását. Ha viszont nem tudjuk kiharcolni, olyan demográfiai folyamatok következnek be, amelyek visszafordíthatatlanok" - hangsúlyozta az alpolgármester. A székely székek önigazgatásáról, Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot Fodor Imre olvasta fel, amelynek a jelenlevők általi egyhangú elfogadásával gyakorlatilag megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. "Tudatában annak, hogy Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, megértve azt, hogy a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található, tudatában annak, hogy az Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai és ezek közössége a nemzeti önazonosság megőrzéséért védelemre szorul, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, a Székelyföldi Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja" - áll a határozatban. Megválasztották a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács 11 tagú vezetőségét. Elnök Fodor Imre, alelnök Csíki Sándor (Felső- Nyárád mente), titkár Márton Zoltán (Szováta), elnökségi tagok Bod Aladár, Andrássy Árpád, Kali István (Marosvásárhely), Harai Tibor (Marosvásárhely környéke), Mihály József (Felső-Maros mente), Dávid György (Alsó- Nyárád mente), Molnár József (Felső- Küküllő mente) és Sagyebó István (Alsó-Küküllő mente). Izsák Balázst az okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakuló Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságába javasolták. /Antalfi Imola: Megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2003. október 23.

Okt. 22-én ünnepi fogadással emlékezett meg a magyar főkonzulátus 1956. okt. 23-ra. A nemzeti ünnep alkalmával a fogadáson neves magyar közéleti személyiségek tették tiszteletüket, jelen volt Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan is. A jelenlévőket dr. Cseh Áron főkonzul -két nyelven köszöntötte, aki az eddigi hagyományoktól eltérően az esemény jelentőségét méltató beszédet mondott. A főkonzul bejelentette: nov. 1-jétől Szentpéteri István tölti be a konzuli tisztséget. Az ünnepi hangulatot Márkos Albert vezette vonósnégyes előadása tette emelkedettebbé. /Emlékezés 1956. október 23-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. október 23.

Okt. 21-én Bukarestben a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint "A 7ek" c. film megtekintése által azon fiatalokra, akik akkoriban (a jelen lévő Boros Zoltánnal és Koczka Györggyel együtt) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar szakosokként az akkori diákmegmozdulások során konfliktusba kerültek a rendszerrel, és később emiatt megtorlások érték őket. A film megtekintése után a jelenlévők egy kerekasztal-megbeszélésen vehettek részt, melynek keretén belül Boros Zoltán, Koczka György és Dan Rusetchi kommentálták az eseményeket. Ez utóbbi elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek nov. 5-én kellett volna bekövetkeznie, de ezt megtudta a nagyszámban kivonuló szeku és megakadályozta a tüntetést. Ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások, kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben, másokat kicsaptak az egyetemről. /(Gáspár Hajnal): A Magyar Kulturális Központban. In memoriam 1956. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2003. október 23.

Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./


lapozás: 1-30 ... 42901-42930 | 42931-42960 | 42961-42990 ... 134011-134016




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék