udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 43891-43920 | 43921-43950 | 43951-43980 ... 134011-134016
Névmutató:
2003. december 10.
Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöke jelentést készít a nemzet, állampolgár, nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek meghatározásáról. A tanulmány részeként kérdőívet juttatnak el az ET 45 tagállamához, azért, hogy felmérjék, mi módon kezelik alkotmányos és jogi szinten a nemzeti, illetve kisebbségi problémákat. Frunda György szenátor elmondta, célja olyan átfogó tanulmány, hogy ezeket a terminológiákat próbálja egyformán értelmezni és alkalmazni az Európa Tanács 45 tagállama. A cél minimális standardok felállítása a kisebbségi jogok védelmére. Mindegyik ország a saját modelljét tekinti követendő példának, például a törökök vagy a franciák, akik nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét, és nem is írták alá a kisebbségi keretegyezményt, a saját megoldásaikat tekintik modellértékűnek. A franciáknak van a legnagyobb arab közösségük egész Európában. És ott vannak a bretonok, akik tiltakoznak az ellen, hogy őket franciáknak nevezzék. Ezt kell feltérképezni. A második lépés egy szakértői találkozó lesz, utána Frunda kidolgozza a tervezetet. Az európai alkotmány tervezetében nincs szó a nemzeti közösségekről. Ugyanakkor a magyar kormány kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, amely a kisebbségeknek biztosítaná a kollektív és egyéb jogokat. Azonban ezt a tagországok, de a jelöltek sem fogadták kellő megértéssel. Az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményében, mind az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatában elismeri mind a kollektív jogokat, mind az egyéni jogokat. Az Európai Unióban nem fogadják ezt el. /Mózes Edith: Röntgenkép az Európa Tanács tagállamairól. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2003. december 10.
Dec. 9-én az Oktatási és Egyházügyi Főosztály kezdeményezésére az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén sor került a felekezeti oktatás intézményesítéséről szóló találkozósorozat első ülésére. A meghívottakkal együtt, Kötő József ügyvezető alelnök, valamint a főosztály munkatársai felekezeti oktatási rendszer intézményes keretére vonatkozó, alkotmánymódosítás után szükségessé vált törvénymódosítások alapelveiről tárgyaltak. A résztvevők az intézményalapítás, finanszírozás, valamint a nyilvánossági jog biztosítására vonatkozó javaslatot fogalmaztak meg. A javaslatok alapján az RMDSZ oktatásügyi parlamenti képviseletével együtt, törvényjavaslatot fognak összeállítani. /Megbeszélés a felekezeti oktatás intézményesítéséről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2003. december 10.
Az Academia Catavencu nevű folyóirat fogja folytatásokban közölni annak az 1500 volt szekuritátés tisztnek a nevét, akiket az Újkori Történeti Intézet és a Horia Rusu Alapítvány segítségével sikerült felkutatni - jelentették be a kezdeményezés elindítói. A kutatásban nagy segítségükre voltak azok az állampolgárok is, akik hozzáférhettek saját dossziéikhoz, hiszen azokban szerepel szekuritátés tisztek neve is. /(fi): Közzéteszik 1500 volt szekustiszt nevét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./2003. december 10.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó jogszabályok értelmében létrejött tárcaközi restitúciós bizottság féléves működése alatt 120 ingatlant szolgáltatott vissza az egyházaknak, ebből 72 ingatlan a romániai magyar történelmi egyházak tulajdonába került vissza - derült ki Nagy Benedek vitaindítójából, amelyet az RMDSZ Csíki Területi Egyeztető Tanácsa előtt tartott. Nagy Benedek a tárcaközi bizottság elnöke, Adrian Marasoiu államtitkár kisebbségi egyházak ingatlanügyeiben illetékes személyi tanácsosa. A testületnek közel 8000 ingatlan ügyében kell döntenie, ebből 1800-at a magyar történelmi egyházak igényeltek vissza. Állítása szerint "a beadott kérések/ügycsomók helyzete több mint hiányos: siralmas". /Sarány István: Egyházi ingatlanok restitúciója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./2003. december 10.
Több ízben is a központi ellenőrző szervekhez fordult Pál Antal, a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal erdővédelmi felügyelőtestületének tagja, aki az Erdészeti Igazgatóságnál, illetve a gyergyói erdészeti hivatalnál észlelt törvénytelenségeket jelezte. Állítása szerint az erdészeti igazgatóság egyes alkalmazottainak irányításával több tíz milliárdos nagyságrendű lopások történnek a gyergyói erdészeti hivatalnál, a felelősek pedig továbbra is állásukban maradtak.Pál Antal kérte, hogy vonják felelősségre az igazgatóság, illetve az erdészeti hivatal vezetőségét, Micu Ioant és Melles Elődöt. /D. Balázs Ildikó: Hadat üzennek az erdőmaffiának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Az elmúlt hónapokban több újságírót bántalmaztak Románia több városában. Egyeseknek az a véleménye, hogy a verések, fenyegetések, megfélemlítések mögött a kormánypárt húzódik meg. - Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean román újságíró, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte az MTI-vel Bogdan Niculescu-Duvaz, az SZDP szóvivője. Ardelean számos tényfeltáró cikkben foglalkozott a politikai elit egyes körei (például a kormánypárt) és az üzleti élet állítólagos összefonódásával. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő intézmény vezetője a magyar hírügynökség kérdésére válaszolva emlékeztetett: ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. A közelmúltban például Csíkszeredában a Hargita Népe című magyar nyelvű lap munkatársát verték össze ismeretlenek, a román sajtó értesülései szerint helyi magyar vállalkozó áll a háttérben. Bogdan Niculescu-Duvaz, a kormánypárt szóvivője visszautasított minden olyan vádat, amely szerint a kormánypártnak bármilyen köze lenne a sajnálatos temesvári esethez. Elítélte az Ardelean elleni támadást Adrian Nastase román kormányfőhöz írt levelében az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A hatalmon lévő politikusok korrupciós ügyeit firtató tudósítók elleni fizikai támadások egyre növekvő száma aggodalomra ad okot - áll a sajtószabadság érvényesüléséért küzdő csoport üzenetében. Ion Iliescu államfő felháborodását fejezte ki az újságírók ellen elkövetett bármely jellegű agresszió ellen. /Kiss Olivér: Egyre több újságírót bántalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Megkapta működési engedélyét a Prosperitas. A civil szervezet törvényszéki bejegyzését követően elkezdheti működését a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ is. A Hargita, Maros és Kovászna megye önkormányzata, civil szervezetei és magyar történelmi egyházai által idén tavasszal megalakított civil szervezetről van szó. Kezdetben szinte minden minisztériumban gyanakvással fogadták az egyesület kezdeményezését. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ (SZFKK) feladata, hogy stratégiát dolgozzon ki a Székelyföld egységes fejlesztése érdekében. Az SZFKK a Magyar Tudományos Akadémia támogatását élvezi, és a magyar állam is hozzájárul működésének támogatásához. A három megye önkormányzata jövő évi költségvetéséből népességarányuknak megfelelő összeget különít el erre a célra. Az eddigi egyeztetések szerint a SZFKK hivatalosan január végén kezdi meg tevékenységét. /Farkas Réka: Beindulhat a Prosperitas. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Cseh Áron Gusztávot kolozsvári magyar főkonzuli minőségében nemrég erősítették meg hivatalosan. A kolozsvári születésű magyar diplomatával, Cseh Gusztáv néhai grafikusművész fiával készített a Szabadság beszélgetést. Ő a legfiatalabb külképviseletet vezető magyar diplomata. 1998-ban végzett a budapesti jogi karon, s utána sikerrel felvételizett a Külügyminisztériumba. 2000 januárjában Soltész Levente kolozsvári magyar konzult váltotta fel tisztségében , a főkonzul helyetteseként dolgozott 2003. szept. 1-jéig. Első beosztottként politikai, gazdasági és kulturális feladatokkal foglalkozott. Az ezeréves államalapítást rendkívül intenzív módon ünnepelték meg. Alföldi László akkori főkonzullal együtt megközelítően százötven ünnepi rendezvényen, kopjafa-, zászló-, emlékház- stb. avatáson vett részt a kétéves ünnep során. Évente átlagosan harmincöt-negyven magas szintű állami delegáció látogatásának előkészítésében és lebonyolításában vesznek részt. Konzuli kerületük Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs megye. A kolozsvári főkonzulátus nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű. A hivatal ellátja a hagyományos konzulátusi feladatokat, a magyar állampolgárok érdekvédelmét, a bajba jutott magyar állampolgárok megsegítését. A főkonzulátusnak alapvető feladata ezenkívül a vízumkibocsátás. A kolozsvári főkonzulátus évi mintegy 22 ezer vízumot bocsát ki. Románia összes megyéjéből érkező vízumkérelmező polgárt kiszolgálják. Az erdélyi magyarság politikai, egyházi, kulturális életének a figyelemmel követése, a rendezvényeken való részvétel is része munkájuknak. Intenzív kapcsolatot építettek ki a helyi és központi RMDSZ vezetőivel, az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökeivel, a civil szféra vezetőivel, újságírókkal. Kolozsvár főterén magyar lobogó alatt dolgozhat, ez rendkívüli megtiszteltetés számára. Kolozsváron jó viszonyt ápolnak a román politikai pártokkal, a megyei tanács elnökével, a mindenkori prefektussal is, mondhatni mindenkivel, kivéve a Nagy-Románia Pártot és a helyi polgármestert. Cseh Áron gazdasági téren szeretne változást elérni. /Balló Áron: Küldetés és jelkép Kolozsvár főterén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Hiller István magyar kulturális miniszter rendelete értelmében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a határon túli magyar irodalmat támogató új ösztöndíjrendszert hirdet meg jövő év januárjában. A Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak elnevezésű rendszer négy csoportban biztosít pályázási lehetőséget a Magyarországgal szomszédos országokban élő szerzők számára: a Székely János költészeti és drámaírói, a Gion Nándor prózaírói, a Schöpflin Aladár kritikai, illetve a Benedek Elek gyermekirodalmi kategóriában. Az ösztöndíjakat csoportonként négy szerző kaphatja meg, kivétel a költészeti-drámaírói kategória, amelyben hat személynek ítélik oda a támogatást. Az ösztöndíj összege szerzőnként havi hatvanezer forint, és tíz hónapos időtartamra ítélik oda. /Papp Attila Zsolt: Bővül a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Bár a nagyváradi barokk palota néhány termét novemberben a 458-as visszaszármaztató kormányhatározat és a művelődési miniszterrel kötött egyezmény után nagy sajtóhírverés közepette az RMDSZ-csúcsvezetés jelenlétében a katolikus egyház birtokba vette, a bíróság a Vatra Romaneasca kérésére április 21-re halasztotta a pert. Tempfli József megyés püspök a katolikus egyház elleni legszemérmetlenebb támadásnak minősítette a történteket. /Törvények fölött a bíróság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./2003. december 10.
Csereháti Napot tartottak dec. 9-én Székelyudvarhelyen, a Varga Katalin utcai református templomban. Hegyi Sándor lelkész elmondta, a gyülekezet évente megemlékezik az 1997 decemberében történt Csereháti eseményekről. A találkozón az autonómia és a kettős állampolgárság kérdése is előtérbe került. /Csereháti nap. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./2003. december 10.
Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Nem engedik leválni a tíz faluból álló Maros megyei község egyetlen magyar települését, Görgényüvegcsűrt. 1968-ig önálló volt Görgényüvegcsűr, a tíz faluból álló Görgényszentimre község legnagyobb és leggazdagabb faluja. A román többségű görgényszentimrei önkormányzat tagjai még az üvegcsűriek által kezdeményezett referendum kiírásától is elzárkóztak. Érvelésük szerint mindez kidobott pénz lenne, mert a románság amúgy sem támogatná a magyar község önállósodási szándékát. A Görgényüvegcsűrre vezető útszakasz nagyon rossz. "Ha Üvegcsűr ismét községközpont lenne, uniós pénzalapokból lehetne újraépíteni az utat" - állítja Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. A helyi költségvetésről legjavát éppen Görgényüvegcsűr adja. Orsovára bevezették a gázt, Görgényben már van ivóvíz is, de Görgényüvegcsűron hiába várnak erre. Ilie Maris üvegcsűri tanácsos túlságosan gyűlöli a magyarokat ahhoz, hogy erről a témáról valakivel is szóba álljon. Ilie Maris 1990 márciusában betörte a kultúrotthon ablakát, hogy eltávolítsa az RMDSZ tulipános jelvényét. /Szucher Ervin: Csűrik-csavarják Görgényüvegcsűr önállósodását. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Évről évre halványabban él a temesváriak emlékezetében a Ceausescu-diktatúrát megdöntő, 1989. dec. 15-én kirobbant forradalom (népfelkelés?) emléke. Az idén először, nem dec. 15-én, a református bérpalota előtti spontán szolidaritási tüntetés színhelyén kezdődnek a megemlékezések, hanem 16-án, az Operában megtartott ünnepséggel és gálaelőadással, valamint a forradalomban letartóztatottak ALTAR egyesülete szervezte vitafórummal. Dec. 17-e az 1989. decemberi események óta Temesvár gyásznapja: ezen a napon a temesváriak istentiszteletekkel, koszorúzásokkal adóznak a forradalomban elesett mártírok emlékének. Dec. 18-án a megemlékezők elzarándokolnak a forradalmi megmozdulások valamennyi helyszínére, ahol az ártatlan, fiatal életeket kioltó fegyverek eldördültek. Dec. 19-e emlék- kiállítások és egy tudományos ülésszak megnyitójának napja lesz, míg dec. 20-án már a szabadságot ünneplik a temesváriak, akik 14 évvel ezelőtt százezrével vonultak az utcára, megdöntve a diktatúrát. A szervezők Ion Iliescu elnököt, az akkori események egyik főszereplőjét is meghívták a rendezvényekre, akitől arra a kérdésre várnak választ, hogy miért volt több áldozat 1989 dec. 22. után, mint a diktatúra megdöntése előtt? Rendhagyó módon az idén dec. 20-án délután lesz megemlékező istentisztelet a belvárosi református templomban, a "forradalom szikrája", Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvételével. /(Pataki Zoltán): Egyre halványabb a temesvári forradalom emléke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Budapesten az EÖKIK (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány) többek között azt tűzte ki céljául, hogy figyelemmel kísérje a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar népcsoportok helyzetét. Elnöke, Törzsök Erika /SZDSZ/ a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tisztségét is betöltötte. Ezt a közalapítványt 1997 végén hozták létre, 1998-ban állt fel a kuratórium, amelynek Törzsök Erika a vezetője. 2001-ben megszüntették, és 2002-ben újraalapította az új kormány. Ez egy kormányháttér-intézet. Az EÖKIK olyan döntés-előkészítő anyagokat "termel", amelyek kizárnák az ad hoc határozatok sorát, a klientúrában való gondolkodást, a kisebbségpolitikát tekintve az anya-gyermek kapcsolatot. Ehelyett együttműködési rendszerre törekednek. Ennek megfelelően hét nagy projektet indítottak. Ezek közül az egyik azzal foglalkozik, hogy miként alakult át a gazdasági helyzet a magyar lakta régiókban. Szerintük nem hangzatos szlogenekre van szükség, hanem konkrét intézkedésekre - a határon túli magyarok szülőföldön megmaradása érdekben. Vizsgálják a történelmi egyházak szerepét az adott térségekben, és az európai iskolákat, mint modellértékű megoldást. El akarnak ndítani Horvátország, Szlovénia, Magyarország csücskében egy ilyen típusú intézményt, és majd Kárpátalja-Kassa-Miskolc régióban is létrejöhetne egy hasonló iskola. Például Kolozsvárott alig-alig vannak olyan emberek, akik a közigazgatás különböző szintjein rálátnak azokra a lehetőségekre, amit az új helyzet - akár a tőkebeáramlás vagy a privatizáció hoz. Egyszerre létezik a munkanélküliség, és hiányoznak a szakemberek. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak alapos előkészítő munka után kellene közös cselekvéstervet kidolgozni az adott régiók szakembereivel. Ezért ez a közalapítvány ösztöndíjasokat alkalmaz az egyes térségekből. E projekteket közösen hajtják végre, a módszertani eszközöket az EÖKIK szolgáltatja. Romakutatással is foglalkoznak. Köreikben óriási a munkanélküliség. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy kizárólag a szociális segély folyósításával oldjon meg ilyen helyzeteket. Az EÖKIK a nemzetközi jog, kisebbségi jog folyamatos követésével figyeli, hogy az egyes térségekben miként alkalmazzák, illetve mellőzik a nemzetközi jogokat. Azzal is foglalkoznak, hogy a nemzeti fejlesztési terv miként nyúlhat át a határokon túlra. E témák kiváló szakemberei élnek a Partiumban, a Székelyföldön, a Vajdaságban, a Felvidéken. Az EÖKIK ezeket a szellemi központokat összekapcsolja. Egyik kezdeményezésük a Középeurópai Bizniszklub, ami egy virtuális szervezet, ahova a vállalkozó, eredményes embereket hívják meg. Országonként húsz-húsz fővel indulnak, akik majd behozhatják partnereiket, ily módon jelentős adatbázist nyernek.Ezt még az év végéig beindítja az EÖKIK. Egy nemrég lezajlott budapesti konferencián a kassai Tóth Attila bemutatta a HUNG-ARC elnevezésű projektet, amelyet Törzsök Erikával közösen dolgozott ki. Tóth Attilának jelentős informatikai fejlesztő, tudásátadó intézménye van, az ő brüsszeli tapasztalata alapján dolgozzák ki e hálózatot, ami arról szól, hogy miként lehet a kárpát-medencei magyar szellemi potenciált egy olyan rendszerbe szervezni, ahol közösen tudnak fellépni a szakértők. A Tóth Attila vezette kassai Novitech Kft. szakemberei brüsszeli megbízásból most is jelen vannak a különböző kárpát-medencei térségekben, ahol fejlesztési projektekhez keresik a lehetőségeket. A HUNG-ARC-nak egyelőre csak a szerkezete van meg, óriási munka lesz felépíteni és majdan működtetni. Törzsük Erika ironikusan szólt arról, hogy sokan gondolják, a státustörvény vagy a kettős állampolgárság, az autonómia - mikor mi a divat -meg fogja oldani a határon túli közösségek életét. Azonban ez nem így működik. A "kormányzatnak feltételrendszereket kell teremtenie, nem a harangokat kell kongatnia és kopjafákat állítania, bizonyítandó, hogy ki az igazi magyar" - hangoztatta Törzsük Erika. /Máthé Éva: EÖKIK - a határon túli magyar ügy szolgálatában. Infantilis politika helyett hosszú távú stratégiára van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
A Nagyváradi Magyar Diákszövetség hétvégi gólyabálján adták ki ünnepélyes keretek között az idei Mecénás-ösztöndíjakat. A Mecénás Alapítvány jelszava: Segítsd a jót, hogy váljon kitűnővé! Tavaly tíz magyar fiatal nyerte el az egyéves, havi kétmillió lejes pénzjuttatással járó támogatást. Idén tíz román ajkú fiatallal is kiegészült a lajstrom. Lakatos Péter RMDSZ-elnök az alapítvány kuratóriumi tagjaként elmondta, hogy az elkövetkezőkben még több fiatalt próbálnak támogatni, természetesen ehhez még több pénzre lesz szükségük. A gyűjtésre évről évre a Mecénás Alapítvány farsangi mulatságán kerül sor. /(Balla Tünde): Segítsd a jót, hogy váljon kitűnővé! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Három éve működik a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület Gyergyóalfaluban. Előadásokat hangzanak el, lelkes tagjai pedig folyamatosan gyűjtik a faluban a szólásmondásokat, hiedelmeket, újabban a ragadványneveket is, jelezte Hunyady Irén tanítónő, az egyesület elnöké és fő szervezője. Az egyesület minden szombaton citeraoktatást szervez a gyermekeknek, van fafaragásra oktatás is, népi gyermekjátékokat és népdalokat tanulnak, de van táncház is. A programokat 120-130 gyermek látogatja minden héten. A felnőttek havonta Rongyvágó Kalákára gyűlnek össze, körbejárnak egy témát. Decemberi témájuk a Mikuláshoz és Karácsonyhoz fűződő népi szokások, közmondások, mondókák gyűjtése. A ragadványnevek nyelvi játékosságról, leleményességről tanúskodnak. /Gál Éva Emese: "A kultúra biztonságot ad a benne élőknek".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete - társzervező az aradi Kölcsey és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület -dec. 14-én az aradi Szent Antal minorita plébániatemplomban adventi jótékonysági estet tart. Az adományokat az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programja javára ajánlják fel. /Adventi jótékonysági est. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./2003. december 10.
Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, helytörténész legújabb kötetéről /Ady Erdélyben, Noran Kiadó, Budapest/ elmondta, hogy több évtizedes helytörténeti keresgélései során minduntalan föltűnt a költő alakja, ez indította a könyv megírására. A könyvbemutatón, Szilágyi Aladár újságíró beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, terveiről a kötet előéletéről. A könyvet megjelentető Noran Kiadó igazgatója, a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József elmondta, hogy a tavaly ilyentájt könyvesboltokba került másik Péter Zoltán kötet, a Mesélő képeslapok nagy sikernek örvend a mai napig. Az ötleten fölbuzdulva Nagyvárad után Arad, Szabadka és Szeged is jelentkezett kiadásra a Mesélő képeslapokhoz hasonló monográfiával. A Várad, villanyváros sorozatban folytatódik a nagymúltú település történetét felölelő emlékirat irodalom kiadása Réz Pál gondozásában, jelentette be a kiadó. /(Balla Tünde): Ady Erdélyben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Dec. 9-én Aradon a Tulipán könyvesboltban mutatták be dr. Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet című könyvét. A bemutatón jelen volt Borbély Zsolt Attila, a kötetet Baracsi Levente református lelkész ismertette /Politikatörténeti könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./