udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 44551-44580 | 44581-44610 | 44611-44640 ... 134011-134016
Névmutató:
2004. január 22.
A tegnap városa címmel elkészült a Magyar Televízió kétszer 50 perces filmje a holnaposok Váradjáról. A filmet tavaly nyáron forgatta Ráday Mihály rendező és Nemlaha György szerkesztő Nagyváradon. Az első részt január 24-én mutatják be, a második részt január 31-én. Forgattak a színházban, az egykori szerkesztőségnek helyén, kávéházakban, az Ady Endre Emlékmúzeumban, Ady, Juhász Gyula és a többi holnapos életéhez kötődő helyszíneken. /Film a századforduló Váradjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2004. január 22.
Megélénkült az ifjúsági tevékenység a csíki községekben. Csíkkarcfalván teleházat avattak, ifjúsági fórum, közgyűlés is volt, és megalakult egy új ifjúsági szervezet. Január 17-én a Csorgó Fiatalok Szervezete felavatta azt a csíkkarcfalvi teleházat, amelyet az ifjúsági szervezet önerőből és partnerei segítségével hozott létre. A fiatalok szeretnék, hogy a teleház legyen igazi értelemben vett közösségi ház. Csíkszentkirályon szintén az elmúlt hét végén tartottak ifjúsági fórumot a Csíkszentkirályi Ifjúsági Egyesület szervezésében. Várható, hogy a szervezet a közeljövőben székházhoz jut. Január 17-én tartotta éves közgyűlését a Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ). A tisztújítás eredményeként Izsák Lórántot újraválasztották elnöki tisztségébe, ugyanakkor legfontosabb tevékenységnek a szervezet székhelyének javítását és a teleház létrehozását jelölték meg. /Teleházavató, ifjúsági fórum és közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./2004. január 22.
Gyergyószentmiklóson a Gépgyártó Iskolaközpontban András Szabolcs tanár kezdeményezésére egy esztendeje alakult meg az Unikornis Diákkör. Mára már az iskola minden osztályából bekapcsolódtak a Gyergyó és környéke múltjának tanulmányozását célul kitűző diákkör munkájába. A diákkör a napokban megjelentette az iskola első diáklapját is Szakykuk@c címmel. /Bajna György: Egy év után diáklap. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./2004. január 22.
A Temesvártól néhány kilométerre fekvő Újmosnica települést 1903-ban alapították, 1904-ben sorsolták ki a telkeket és a házak számát, s népesítették be a falut a többségükben Békés megyéből és Szentesről érkező jómódú, szorgalmas gazdák. Az újmosnicai dalárdát 1927-ben Muszták Imre tanító alapította. Az énekkar 1939-ig folyamatosan működött. A centenáriumi ünnepségre készülő újmosnicaiak úgy döntöttek, hogy újraindítják a dalárdát. Első fellépésüket április végére, a település jubileumi ünnepsége idejére tervezik. /Szekernyés Irén: Újraindul az újmosnicai Dalárda. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2004. január 22.
Megalakult január 17-én a Csíkmenasági Közösségmegtartók Egyesülete (MEGY). Az alakuló ülésen részt vett 40 fiatal, illetve Csík Terület Ifjúsági Tanácsának (CSTIT) képviseletében néhány vezetőségi tag. Munkacsoportok alakultak a következő feladatvállalásokkal: hagyományőrzés, sporttevékenységek, teleház szervezése, környezetvédelem és természetjárás, faluturizmus, színjátszás, karitatív és egyházi ügyek, esemény- és programszervezés, értékmegőrzés (tájház, kézműves műhely). /(Tompos Judit, a szervezet elnöke): Közösségszervezés falun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./2004. január 22.
Január 17-én tartották Gyulakután a Szováta tanügyi körzet II. osztályosai Nagyapó mesefája mesemondó versenyét. A mintegy 50 km-t átfogó körzet szinte minden iskolája képviseltette magát, Kendtől Nyárádremetéig. Harminchét tanuló mérte össze erejét. Végül a mesemondók közé vegyült egy élő meseíró, Ambrus Lajos Korondról, aki elhozta saját meséskönyveit, és azokat dedikálta a gyerekeknek. /Ozsváth Imre: Meseélmény Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2004. január 22.
Megjelent a Bioterra folyóirat 2004 első évnegyedi száma. A kiadvány immár hat éve szakmai tanácsokkal, friss információkkal szolgála bio- vagy ökotermelőknek. A lap felelős szerkesztője Bódis András, kiadója pedig Albert Imre, aki egyben a Bioterra civil szervezet elnöke is. A szerkesztőbizottságban egyetemi professzorok és neves agrárszakemberek tevékenykednek. /Bioterra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2004. január 22.
Január 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában mutatott be három kötetet Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője. Mindhárom könyv kapcsolódott Bodó Barnához, hiszen a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at szerkesztőként, a Státusdiskurzus című kötetet társszerzőként jegyezte, a harmadik bemutatott könyv pedig Bodó Barna-esszéket, -tanulmányokat fogott össze. A hármas könyvbemutatón jelen lévő Bodó Barnát Toró T. Tibor olyan személyiségként jellemezte, aki a politikai, a civil, és az akadémiai szféra eseményeiből egyszerre szűri le a tanulságot. – Temesváron bemutatták a Szórvány Alapítvány negyedik évkönyvét /Romániai Magyar Évkönyv 2003/ Az Évkönyvben szerepel a romániai magyar oktatás, a kultúra, a civil szféra stb. kérdése. /Segédkönyvek délutánja. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2004. január 23.
Arie Oostlander európai képviselő az Európai Parlament külügyi bizottságának január 20-i ülésén kérte, hogy az EU függessze fel a Romániával folyó csatlakozási tárgyalásokat. A konzervatív képviselő arra figyelmeztetett, hogy Románia nem tekinthető jogállamnak "a riasztó korrupció" és "az árva gyerekek katasztrofális helyzete" miatt. Catherine Lalumière szocialista képviselő, aki dicsérte Bukarest utóbbi időszakban elért makrogazdasági eredményeit, megjegyezte: Románia "még mindig beteg" a Ceausescu-éra után. Lalumière ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése a legrosszabb alternatíva lenne. Több európai képviselő megemlítette, hogy a romániai kisebbségek helyzete még mindig problematikus. Szájer József magyar megfigyelő elmondta, több mint 90 százalékban magyarlakta térségek autonómiát akarnak Romániában. A testület ülésén jelen volt az Európai Bizottság (EB) egyik képviselője is, aki kifejtette, Románia megfelel a csatlakozás politikai feltételeinek, a Bizottság ezért javasolta a tárgyalások megkezdését. Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, a Romániáról szóló jelentés szerzője elmondta, az Európai Parlament pártfrakcióinak meg kell állapodniuk, hogy a romániai problémák bekerüljenek a jelentésbe. /Románia csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Ion Iliescu államfő belgrádi látogatása alkalmával reményét fejezte ki, hogy sikerül áthidalni Szerbiában az új kormány megalakítása körül támadt nehézségeket, azokat a sajtóértesüléseket azonban cáfolta, amelyek szerint ilyen értelmű washingtoni üzenettel érkezett volna Belgrádba. Iliescu ugyanakkor megerősítette, hogy látogatása során tárgyalni fog a kormányalakításban részt vevő pártok vezetőivel, mert – mondta – a tárgyalások sikere fontos a térség konszolidációja szempontjából. /Ion Iliescu Belgrádban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Kovács László külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" – hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t – "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" –, és az egész erdélyi magyarságot is. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" – fűzte hozzá. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" – jelentette ki a külügyminiszter. /Kovács László: a kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
A jövőben nem tekinthető meg az eredeti szekusdosszié. Továbbra is hozzájuthatnak szekusdossziéjukhoz azok, akik írásban kérelmezik azt, azonban nem vehetik kézbe az eredeti iratcsomót, csupán másolatot kapnak róla. A kópiában már nem szerepel azoknak a személyeknek a neve, akik nem álltak kapcsolatban a kommunista diktatúra politikai rendőrségével, és nem indult ellenük bűnvádi eljárás sem. Erről döntött január 22-én a képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottsága. A bizottság elnöke, Razvan Ionescu azzal indokolta a jogszabály megváltoztatását, hogy a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNAS) nem tartotta be az előírásokat, így olyan személyek magánéletét is megszellőztette a sajtó, akiknek semmi közük nem volt a politikai rendőrséghez. Csendes László, a CNAS tagja úgy értékelte, a parlamenti bizottság döntése nem jelent visszalépést a Ticu-törvény előírásaival kapcsolatosan. Mint mondta, Magyarországon és Csehországban is a képviselők által elfogadott jogszabályváltozat van érvényben. Csendes Lászlótól eltérően a CNAS több tagja hevesen bírálta a Ticu-törvény módosítását, azzal vádolva a kormánypártot, hogy így próbálja megakadályozni a szekuritáté besúgóinak felfedését. /Csorbult a Ticu-törvény? = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke, illetve marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, hogy a helyi RMDSZ-szervezetekben március 15-ig zajlanak a beszámoló, illetve meghallgató gyűlések kerületenként, körzetenként. Közben folyik az új jelöltlisták kialakítása. A múltban a listák összeállításánál nem igazán szakbizottságokban, szakemberekben gondolkodtak, hanem körzetekben, kerületekben. A jövőben a szakértelem lesz az elsődleges. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség négy évvel ezelőtti ténykedését a jelenlegi polgármester megfizette. Elnöküket, Kiss Kálmánt a városi kertészet vezető-helyetteseként alkalmazta. Az RMDSZ nem közeledett Kiss Kálmánékhoz, nem is ajánlott fel semmit. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Élesen el kell határolódni mindenféle alattomos politikai zsarolástól. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./2004. január 23.
Tizenhat polgári kör közel száz képviselője vett részt január 22-én Marosvásárhelyen a Diakóniai Központban azon a gyűlésen, amelyen a polgári körök által javasolt négy polgármesterjelölt közül titkos szavazással döntöttek arról, ki lesz a Magyar Polgári Szövetség jelöltje Marosvásárhelyen a június 6-i helyhatósági választásokon. A jelöltek – Berekméri Sándor, Donáth Adél, Csata Ernő, Ölvedi Zsolt – bemutatkozását követően a jelenlevők kérdéseket intéztek hozzájuk. A titkos szavazás eredményeként Donáth Adél lett az MPSZ polgármesterjelöltje. Tőkés András, az MPSZ megyei elnöke bejelentette, hogy január 31-én az MPSZ Székelyudvarhelyen megtartja első kongresszusát. /(mózes): Donáth Adél az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./2004. január 23.
1989 után a kisebbségek legtöbbje egységes közösségként lépett fel. Ez a fellépés akkor lélektanilag szükségszerű, politikailag pedig logikus volt. Szükségszerű volt, hiszen a Ceausescu-korszak nemzeti elnyomó politikáját követően a kisebbségek meg akarták élni identitásukat, s ezt látványosan nagy egységszervezeteik biztosították számukra. Ezzel azonban egy paktum is létrejött a román politikai osztály és a kisebbségi vezetők között: az egységes képviseletek a román politikai osztály „etnikai ügyintézőivé” váltak, azzal a mandátummal, hogy az „etnikai terepet” tegyék a román politikai osztály által is belátható terepévé. Az elmúlt tizennégy év során az erdélyi magyarság belső átalakuláson, differenciálódáson ment át, érdekcsoportokra és nézetközösségekre vált szét. A kérdés, amellyel az RMDSZ-t most szembesíteni kell tehát az: mire szolgál a helyi választásokon a részvétel feltételét jelentő, 25 ezres „reprezentativitási küszöb”? Arra-e, hogy ne engedje urnaközelbe a versenytárs polgári szerveződéseket? Amint erre egyébként számtalan jel utal. Vagy arra, hogy a szövetség elhatározta: új kisebbségpolitikai modell felé tereli a román politikát. Amit viszont egyetlen nyilatkozata, egyetlen politikai cselekedete sem látszik igazolni. /Bakk Miklós: Modellváltás a küszöbön. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Nem befolyásolja a költségvetés esetleges csökkentése a határon túli magyarsággal kapcsolatos programokat, erről biztosították január 22-én Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban, ahol a határon túli magyar szervezetek és a magyar szaktárca között tavaly aláírt együttműködési megállapodás gyakorlatba ültetésére hivatott bizottság ülésezett. Az informatikai tárca 2004-es költségvetésből az eddiginél is nagyobb alapot szánnak a határon túli információs rendszerek csatlakoztatására az anyaországi struktúrákhoz. A tavaly Nagyváradon megalakított, Magyarság az Információs Társadalomban nevű testület január 22-én ülésezett első alkalommal. /S. M. L.: Több pénz a határon túli informatikai programokra. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Kolozsváron a városháza nem volt hajlandó engedélyt kibocsátani, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetőségének a bírósághoz kellett fordulnia, hogy kétnyelvű táblát tehessenek ki a felsőfokú oktatási intézmény Mátyás király utcai székházára. Funar polgármester elmondta, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, így egyetlen intézmény sem írhat ki semmit más nyelven. /P. A. M.: Kétnyelvű tábla az EMTE-n? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Jelenleg a helyhatósági választásokra készülés szerepel az RMDSZ, jelezte az RMDSZ január 22-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ sürgeti a választási törvény véglegesítését, hogy a jövő heti bizottsági ülésen születő döntés után a törvénytervezet mihamarabb a parlament elé kerüljön. Markó Béla szerint az EMNT által kidolgozott autonómiatervezet félresikerült, szakmailag elhibázott dokumentum. Ugyanakkor negatívan értékelte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács egyáltalán napirendre tűzte az EMNT törekvéseinek kivizsgálását, hiszen ez sem jogilag, sem alkotmányosan nem megalapozott. Markó elmondta: az RMDSZ szerint a 2003-ra kötött szerződés, a protokollum nem tekinthető lezártnak, hiszen van néhány ígéret, amelyet a kormánypárt nem teljesített, a szövetségi elnök az aradi Szabadság-szobor, illetve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar karának ügyét említette. – Először ezeket a kérdéseket szeretnénk rendezni, s csak utána döntünk arról, hogy legyen-e újabb szerződés 2004-re – mondotta Markó. Ő nem akarja megszakítani az együttműködést a kormánypárttal. /Helyhatósági választásokra készül a szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Január 22-én a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi vezetői kifejtették: szerintük fölösleges Kolozs megyei szinten politikai megállapodást kötni az RMDSZ-szel, hiszen jelenleg ez még központi szinten sincs kilátásban. Stefan Dimitriu, a kormánypárt kolozsvári szervezetének elnöke szintén úgy vélte, hogy nincs szükség semmilyen dokumentum aláírására, hiszen helyi szinten jó az együttműködés a két politikai alakulat között. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az SZDP vezetőinek nyilatkozata visszaigazolása annak, amit ő mindig is állított: a kormánypártiak a protokollumot valójában eddig sem akarták aláírni. /Kiss Olivér: Nem kell protokollum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 23.
Molnos Lajos leszögezte, a romániai magyarság autonómiatörekvései végül sikerrel fognak járni. A központosított államhatalom lebontásának eszméje már benne van a levegőben. Bizonyos, hogy Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét a román parlament nem fogja megszavazni és még néhány autonómia statútum-tervezet fog erre a sorsra jutni. Azonnal elkezdik, hogy: szegregáció, szeparatizmus, enklávé, irredentizmus, Nagy-Magyarország, horthyzmus stb. Végül: ez az ország egységes nemzetállam. Lassan azért meglett a magyar főkonzulátus Kolozsváron, kikerülnek rendre a többnyelvű táblák, visszakerülnek az erdők, szántók, ingatlanok is; a Csángóföldön is lehetnek magyar tannyelvű osztályok, s március 15-én is leng a magyar nemzet zászlója, és szól a Himnusz. És mindezenközben megmaradt az ország. A dél-tiroli autonómia sem született meg akkor, amikor az első statútum-tervezete elkészült. /Molnos Lajos: Mert benne van a levegőben... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./