udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
753
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 751-753
Névmutató:
Kántor Lajos
2008. szeptember 20.
Kolozsvár hírét váratlanul egy helybeli futballcsapat vitte messzire. Szeptember 16-án megszületett a csoda: a CFR, „a Kolozsvár” legyőzte otthonában a Rómát. A sportriporter emlékeztetett: hat évvel ezelőtt, amikor Pászkány Árpád kolozsvári milliárdos megvásárolta a csapatot, a CFR még a harmadosztályban játszott. Azután jöttek – természetesen jó pénzért – a portugálok, a dél-amerikaiak meg a többiek. Most szeptemberben oda kell figyelni a kolozsvári Filharmónia évkezdésére, épületük, állandó helyiségük még nincs, mégis dolgoznak, készülnek a közönség előtti megmérettetésre. És a Sapientia Egyetem kolozsvári tanévnyitója sem elhanyagolható esemény, az akkreditálási gondokkal, reményekkel, a bővülés (mesterképzés, doktori iskola) perspektívájával. A másik kolozsvári egyetem, a Babes–Bolyai pápai audienciára készül, egy másik egyetem, a La Sapienzia meghívásának téve eleget, a görög katolikus, a római katolikus, az ortodox, a református és a judaisztika tanszék vezetői, a rektorral az élen meg a teológiák egyesített kórusával. /Kántor Lajos: Nemzetközileg... (Kolozsvár – Róma) = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2008. szeptember 26.
Különös ez a kétkötetes antológia /Közép-Európa vándora – Korunk-dosszié (1957–2007). Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból I–II. kötet. Komp-Press, Kolozsvár, 2007/, látszólag ötven évet pillanthat át az, aki kézbe veszi, valójában jóval többet. Kántor Lajosnak, a válogatás összeállítójának előszava és Visky András verse, a Songs of Passage után esszék és tanulmányok következnek – ez a Korunk fő műfaja – Tordai Zádortól Selye Jánosig, Molnár Gusztávtól Cs. Szabó Lászlóig sok szerző szerepel benne. A kolozsvári folyóiratban jelent meg többek között Szilágyi Domokos nagy poémája, a Bartók Amerikában 1970-ben és Bajor Andor karcolata, a Nem értem a kurdokat 1991-ben. /Demény Péter: A szellem patinás kávéháza. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2008. október 3.
A polgármester akadékoskodása miatt nem avatja fel az ’56-os emlékművet a Kolozsvár Társaság, viszont rengeteg izgalmas programot szerveznek az őszi hónapokra – ígérte Kántor Lajos. Október 15-én kezdődik az egyhetes rendezvény, a különböző népi mesterségek bemutatása, az Erdélyi Kézmíves Céh szervezésében. Október 28-án a kolozsvári Magyar Opera Ciro Pinsutii Mathea Corvino reneszánsz kori operát mutatja be. Kolozsvár díszpolgárává avatják Kós András szobrászművészt és Jakó Zsigmond történészt. Egyed Péter filozófus szervezésében 15-16-a között tudományos konferencia lesz Kolozsvár térben és időben címmel. Életműdíjjal köszöntik 16-án a hetvenöt éves zeneesztétát, Angi Istvánt. /Varga Melinda: Kolozsvár reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 4.
Már csak Emil Boc kolozsvári polgármester aláírásán múlik az 1956-os emlékmű felállítása – közölte Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke. Az összes engedélyt beszerezték, de az aktacsomó hónapok óta ül a városházán, ezért idén csak az alapkőletétel valósulhat meg. /Már csak Boc-on múlik az '56-os emlékmű felállítása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./2008. október 11.
Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Sághy Gyula Házsongárdi rekviem című képes albumának második kiadását, amely 482 fotójával mutatja be az összmagyar kulturális örökség részének számító neves sírkertet. Gaal György, a kérdéskör avatott szakértője a Házsongárd irodalmáról tartott előadást. Számba vette azokat a személyiségeket, akik a városi tanács 1882-es, első ilyen rendelete óta a régi sírok összeírásával, szakszerű felmérésével foglalkoztak: Kelemen Lajos, Herepei János, Nagyajtai Kovács István, Imreh Lajos, Kiss András, Kántor Lajos és László, végül maga az előadó, aki 1972-től számtalan tanulmány, dolgozat szerzője. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a kilenc éve tartó, gyakran szélmalomharcnak is felfogható, sziszifuszi restauráló munkájukról beszélt. A tervek szerint szigorítják a temetőben a munkaengedélyek kiadását, és a munkálatokat végző cégek autóinak belépését (jelenleg gyakran ezekkel szállítják el a lopott műtárgyakat), továbbá térfigyelő kamerákat szerelnek fel. /A Házsongárdról, fotókkal és élő szóval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2008. október 16.
Mézeskalácsot, korondi edényeket, népi ruhákat, bőrből és rézből készült ékszereket, kürtőskalácsot vásárolhatnak azok, akik az elkövetkező napokban a Mátyás király háza előtti térre és sétálóutcába látogatnak az első alkalommal megszervezett Őszi Kézműves Vásárra. Az ünnepélyes megnyitón Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, társszervező elmondta: a rendezvény összeköti a város múltját a jelennel. /Megelevenedik a kézműves múlt a belvárosban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2008. október 17.
A Korunk Akadémia felvételit hirdet 2008 novemberében induló képzéseire. A Korunk Akadémia 2007 októberétől működik, előadói neves akadémikusok, szakemberek (Romsics Ignác, Gyarmati György, Balla Bálint, Marosi Ernő és mások) voltak. A 2008/2009-es egyetemi év első félévében induló programok: 1. Folyóiratszerkesztés és könyvszerkesztés. Programvezető: Kántor Lajos irodalomtörténész, az MTA doktora. 2. Kreatív írás műhely. Programvezető: Balázs Imre József egyetemi adjunktus. /Korunk Akadémia 2008/2009 – felvételi. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./2008. október 20.
A Kolozsvár Társaság által szervezett Kolozsvári Napok részeként október 19-én a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke adta Kós András szobrászművésznek. A plaketten a kolozsvári Szent György-szobor látható, az alkotás Kolozsi Tibor szobrászművész munkája. Kántor Lajos ugyanakkor átnyújtott egy leporellót, amely a Farkas utcai templomban kiállított Kós András-művek reprodukcióit tartalmazza. Kántor Lajos kifejtette: a Kolozsvár Társaság ugyanakkor azt is megköszöni Kós Andrásnak, hogy az 1956-os emlékmű meghirdetésének is részese volt, hiszen vállalta, túl a kilencvenedik életévén is, hogy a pályázatra érkezett műveket, a bizottság többi tagjaival együtt elbírálja. /Köllő Katalin: Kincses Kolozsvár Polgára: Kós András szobrászművész. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2008. október 28.
Az 1956-os forradalomra, a reformáció évfordulójára, Reményik Sándorra és a tíz évvel ezelőtt kezdett templomépítésre emlékezett a hét végén háromnapos rendezvénysorozattal a sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet. A kommunizmus évtizedei utáni évek első hazai magyar evangélikus temploma azért épülhetett fel, mert egy közösség püspökével, Mózes Árpáddal együtt mert világosságot gyújtani a sötétségben – foglalható össze Adorjáni Dezső Zoltán az erdélyi evangélikusok jelenlegi egyházfőjének mondandója. A nagy magyar evangélikus költő munkásságát a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány minden évben konferencia és versmondó verseny szervezése révén igyekszik megismertetni. A kilencedik rendezvényt Sepsiszentgyörgyön tartották. Pomogáts Béla, Láng Gusztáv, Liktor Katalin, Farkas Zoltán előadásait Kántor Lajos moderálta, távollétében felolvasták Dávid Gyula értekezését, közreműködtek a versmondó verseny résztvevői. Egy napra, a Reményik-konferencia idejére a szervezők magukkal hozták az évente tartott zsoboki alkotótábor Reményik-versekre készített munkáit. A díjkiosztó gálán a tavalyi Reményik Sándor-díjas Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mondott köszöntőt, és átadták az idei díjat Kovács László, jelenleg Csernátfaluban élő nyugalmazott lelkipásztornak, aki az 1940-es években alakult sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet első lelkésze volt. A rendezvénysorozat istentisztelettel zárult, igét hirdetett a templomépítő Mózes Árpád nyugalmazott püspök. /Fekete Réka: Építsük tovább az élő templomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./2008. november 3.
Kolozsvár reneszánszát az 1973 és 1986 között megjelent munkákból válogatva reprezentatív alkotások bemutatása volt a Kolozsvár Társaság célja a kiállítás megrendezésével. Ugyanakkor kortárs fotóművészek olyan képeit lehet megtekinteni a Művészeti Múzeumban rendezett kiállításon, amelyek szemléltetik az említett időszak alkotóinak tevékenységét – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a Kolozsvári reneszánsz helyszínek elnevezésű rendezvény megnyitóján. A Korunk Galéria gyűjteményes kiállításának és fotótárlatának megnyitásával egy időben került sor az indulásának 35. évfordulóját ünneplő Korunk Galéria történetét leíró könyv bemutatására is. A könyvet Székely Sebestyén György szerkesztette. Kántor kiemelte, hogy az öt teremben megrendezett kiállítás nem foglalja magában a Korunk Galéria egész történetét, az 1973-as megalakulástól az 1986-os beszüntetésig tartó periódus 80–100 kiállított munkáját vonultatja fel. Banner Zoltán művészettörténész a Korunk Galéria élő műtárgyának nevezte magát, és arra a felejthetetlen 1986-os szombati napra emlékezett vissza, amikor versmondásra kérte őt fel Kántor Lajos, közben viszont megérkezett a hír, hogy a Korunk Galériát betiltották, és a rendezvény az ő szavalatával együtt elmaradt. /Ferencz Zsolt: Múltat és jelent összekötő kiállítás a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./2008. november 5.
Felolvasással, filmvetítéssel, anekdoták felidézésével, emlékeztek az október 2-án elhunyt Csiki László íróra Budapesten, a Bem moziban. Barátok, ismerősök és ismeretlenek, pályatársak és kollégák érkeztek Nagyváradról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Budapestről azért, hogy egy este erejéig – ahogy Kántor Lajos irodalomtörténész fogalmazott – az élő Csiki Lacival találkozhassanak. Az eladott nagyapó című novellából készített játékfilm, az Álombánya levetítése után ismét versek következtek. /K. Gy. : Budapesti találkozó Csiki Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./2008. november 8.
Az évek múlásával úgy emlékeznek, hogy a Korunk Galéria csupán egy, a magyarságot összetartó erő volt. Valójában a Korunk Galéria ennél sokkal több volt. Kántor Lajos az újító törekvést még egyetemesebbé tette. A kiállítások, azaz a Korunk Galéria folyamatos léte nemcsak az erdélyi magyarság szellemi és művészeti megmaradását jelentette, hanem egy világot átfogó vitális erőt, hangsúlyozta Jakobovits Miklós október 31-én, a kiállítás megnyitóján. És jelentette Erdély sorsszerű ábrázolását. A Korunk galériája volt a kulturális bölcsője a Kolozsvár Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi Nagy Albert gyűjteményeknek, valamint az unitárius püspökség Nagy Albert gyűjteményének. /Jakobovits Miklós: A Korunk Galéria évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2008. november 15.
Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2008. november 21.
A Bestseller avagy a bestia nem alszik /Belvárosi Könyvkiadó, Budapest/ című kötet Korpa Tamás értékelése szerint Lászlóffy Csaba prózájának szintézise, markáns gyűjteménye. Szilágyi Júlia irodalomkritikus méltatásában kifejtette: Lászlóffy Csabának külön helye van az irodalomban, amely nem téveszthető össze senki máséval. A kötetbe foglalt írások értéke a nyelvi gazdagság, a lelemény. A másik bemutatott könyvről Kántor Lajos elmondta: a Kolozsvár Társaság fennállása óta először mutatnak be román nyelvű könyvet. A szerző, Lukács József, a Román Írószövetség kolozsvári lapja, az Apostrof szerkesztőségében dolgozik. Először Kolozsvár történetét írta meg röviden, és a kötet akkora sikert aratott, hogy folytatásként vállalkozott arra, hogy Kolozsvár történelmének egy kevésbé ismert korszakával, a gótikával foglalkozzon. Lukács József hangsúlyozta: nem távolodott el a magyar kultúrától, éppen ellenkezőleg, ezt szeretné átmenteni a román nyelvű befogadók felé. Érzékeli, hogy hiányzik az erdélyi kultúrák közötti párbeszéd, törekvései pedig arra irányulnak, hogy a román és a magyar kultúra ne párhuzamosan haladjon egymás mellett, hanem közeledjen egymáshoz. /S. B. Á. : Kettős könyvbemutató a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2008. december 11.
Szilágyi Domokos (1938-1976) a jövőben is nagy költő marad, az utókornak pedig azzal kell foglalkoznia, hogy közelebb vigye életművét a fiatalabbakhoz – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a hetven évvel ezelőtt született Szilágyi Domokosra emlékezve, A költő (régi és új) életei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötet bemutatóján. Az emlékkönyv második része eddig kiadatlan és ismeretlen, a költőről és művészetéről szóló írásokat is tartalmaz a második kötet, mint a Szilágyi Domokos egész életútját végigkísérő levelezések, az előző kötetből a cenzúra miatt kihagyott írások és a költő hétköznapjaira vonatkozó információk, emlékező szövegek és versek. /Ferencz Zsolt: Új kötet Szilágyi Domokosról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az első kiadásnak (A költő életei, 1986) nagy visszhangja volt. A másodikban először jelennek meg olyan Szilágyi Domokos-írások, amelyeket annak idején a cenzúra miatt nem lehetett nyilvánosságra hozni. /Hideg Bernadette: A költő nem lesz: születik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2008. december 22.
A 20. század magyar története sok-sok vándort, külföldre szakadt hazánkfiát tart számon. Nagy hazatérőt is jó néhányat – olyat azonban, mint Cs. Szabó László, aligha még egyet, mondta el Kántor Lajos december 20-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Magyar Örökség díj átadásakor. A Szabó családnév elé tett „Cs” betű a Székelyudvarhelyhez közeli, az egykori székelykeresztúri járáshoz tartozó Csekefalvára utal, apja családjára. Az író születési helye Budapest, viszont Homoródfürdőn keresztelték, és az életét-szemléletét meghatározó gyermekkor Kolozsvárhoz köti. Innen szakította ki a történelem, a szülői akarat, és megkezdődött Cs. Szabó László budapesti, majd Európát átcikázó élete. Róma, Firenze, Bázel, Stratford – a tartós emigrációs otthon pedig London. Cs. Szabó amikor tehette, meglátogatta a gyermekkor. A hazalátogatások leghíresebb őrzője, az Erdélyben című kis könyv, 1940-ből, lírai naplójegyzeteit tartalmazza. Cs. Szabó 1984-ben távozott az élők sorából. Nem térhetett haza a Házsongárdba, így hát a sárospataki temetőt, könyvtárnyi hagyatékának őrző helyéül ugyancsak Sárospatakot választotta. 2008 decemberében pedig, posztumusz, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa lett. /Kántor Lajos: A hazatérő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2009. január 8.
Színházi tér főcímmel jelent meg a Korunk folyóirat idei első száma. Szerepel benne többek között Tompa Gábor rendező Visszapillantó tükör című írása, Ungvári Zrínyi Ildikó Tér-képe, Kántor Lajos Sétatere és Pomogáts Béla A zsarnokság terhe alatt című dolgozata. /Miről szól a Korunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./2009. január 12.
Az egyelőre félmillió, de a nagyra törő városfejlesztés szerint millió lakos felé haladó Kolozsvár és a mintegy nyolcmilliós Erdély súlya növekvőben van. Magyar vagy román, román vagy magyar nemzetiségű a vezető? – ez változatlanul központi kérdés a média (és jórészt a lakosság) számára. Most éppen Emil Boc kormányfővé avanzsálása és Bukarestbe távozása után, az új polgármester-választást megelőző intervallumban vált ez disputa tárgyává. A másik alpolgármester, a román (PD-L-s) Apostu szabadságon van, maradt az egyetlen törvényes lehetőség: László Attila (RMDSZ) irányítja pár napig a várost. Erre megszülettek a kommentárok, hogy 65 éve nem volt magyar polgármestere Kolozsvárnak. A Financiarul megnevezte a negyvenes évek első felének, így az 1940–1944 közti szakasznak a (magyar) polgármestereit, hozzájuk adva Demeter Jánost is – aki alpolgármester volt a változás után. – A volt szenátor Eckstein-Kovács Péter kinevezése államelnöki tanácsossá kisebb csodának mondható, mert az eddigi román elnökök legfeljebb ígérgették egy ilyen RMDSZ-es igény kielégítését, most viszont Traian Basescu váratlanul tett egy gesztust a kormányzásból kimaradt romániai magyarok, illetve az RMDSZ irányába. A csodák közé sorolható: a romániai magyar bal és jobb egyaránt pozitívan értékelte, hogy Eckstein-Kovács Péter személyében lesz egy hozzáértő ember az elnök közelében. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2009. január 19.
A kecskeméti Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat két munkatársa volt a Kolozsvár Társaság vendége január 15-én. Füzi László József Attila-díjas irodalomtörténésszel, a lap főszerkesztőjével és Buda Ferenc Kossuth-díjas költővel Kántor Lajos beszélgetett. A Kolozsvár Társaság elnöke a Kárpát-medence egyik legjobb folyóiratának nevezte a Forrást. Füzi László elmondta: a folyóirat idén márciusban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A lap 1969-ben a teljes magyar irodalom összefogását tűzte ki célul, és ezt az alapelvét napjaink pénzhiánya közepette is megpróbálja megőrizni. Az est folyamán szó esett többek között a lap szerkesztési technikájáról, illetve a tanulmányok erdélyi, felvidéki, vajdasági szerzői és a kecskeméti Buda Ferenc az Isten szalmaszálai című kötetéből olvasott fel verseket. /F. ZS. : A Forrás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2009. február 2.
Erdély-szerte egyre gyakrabban emlegetett szükségszerűség a magyar ház, a szórványban a helybeli magyar közösségek identitásőrzést segítő otthona. Az RMDSZ-politizálás jövőjéről megkezdődött a vita. A volt államtitkár Csutak István így tette fel a kérdést: „képes lesz a közeljövőben a romániai magyar elit és vele együtt az egész közösség tudatosan kissé eltérni a statisztikai átlag diktálta viselkedésmintáktól?” Czika Tihamér úgy véli, hogy az erdélyi magyar szolidaritás hosszú távú munka, a mentalitás modernizálása nélkül nem számíthat sikerre. Parászka Boróka, az A Hét láthatóan talajvesztett főszerkesztőnője, miután gyakorlatilag felszámolta előbb a lap nyomtatott változatát, 2008 márciusa óta pedig az internetest is, most a budapesti Mozgó Világban, „egy frappánsra fabrikált jegyzetben” fejtette ki otthontalanságérzetét. Szerinte a magyar és a román ház, pontosabban a két ország között nincs különbség, „közös akol ez már, ez a két ország”. Parászka ilyen patetikusan halálhangulatosan zárta írását: „2009-ből a száz évvel ezelőtti Adyra visszatekintve bizony tudni már, hogy itt nem minden egész törött el, nem törött el semmi. Eleve szilánkos, széteső és huzatos a mi nem létező házunk. ” Arról, hogy P. B. -nek milyen másik ház kellene, arról nincs szó írásában. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./