udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 45121-45150 | 45151-45180 | 45181-45210 ... 134011-134016
Névmutató:
2004. február 21.
Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
Egy megfelelően ellenőrzött előválasztáson hajlandó megmérkőzni az RMDSZ nagyváradi polgármester jelöltjével Szilágyi Zsolt, aki nemrég fogadta el az MPSZ jelölését. A honatya szerint választási alternatívát kell kínálni a lakosságnak, hogy az RMDSZ-ből kiábrándultak más pártokra szétszórandó szavazatait összeszedjék. Azonban ha a közösségi érdek azt kívánja, az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek tárgyalnia kellene, és egymást támogatva indítani az előválasztásból kikerülő győztest. Hasonlóan lehetne ez Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, ahol szintén jó esélyei lennének a magyarságnak, ha a képviselőház a választási törvény egyfordulós változatát fogadja el, ami most az SZDP-nek is érdeke. A képviselő állóurnás előválasztást szeretne kettős ellenőrzéssel, tájékoztatta az újságírókat. Szilágyi abszurdnak tartja, hogy négy hónappal az önkormányzati választások előtt még ne létezzen választási törvény Romániában. Szerinte csak a polgári erők félreállításához, kiiktatásához kell a törvény szigorító cikkelye mivel a politikailag viszonylag szervezetlen romákon kívül más kisebbségekre nem alkalmazható. /(Balla Tünde): Szilágyi Zsolt az RMDSZ támogatását is elfogadná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
Az erdélyi magyar televíziónak az erdélyi magyarságot kell szolgálnia, nem pedig az erdélyi magyarság egyik vagy másik intézményét – jelentette ki február 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke, elutasítva, hogy az erdélyi televízió az RMDSZ propagandaeszköze lesz. Arra kényesen ügyelnek, hogy a kuratórium összetétele a lehető legsokszínűbb legyen, tagjai közül mindössze ketten politikusok. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kuratórium és az alapítvány csak felügyeli az intézményt, a tényleges vezetésre csak az ezután létrejövő „menedzsment” lesz hivatott. /Markó: nem párttévé. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
A választáson a magyar közösség egységét meg kell őrizni, mindazok, akik nem így gondolkodnak, felelőtlenek, személyes ambícióikat helyezik előtérbe, írta Papp Annamária. A magyar közösségen belül a két világháború közötti időszakban is léteztek véleménykülönbségek, míg akkor a "passzivizmus" és "aktivizmus" mezsgyéjén alakultak ki csoportosulások, addig most "mérsékeltekről" és "radikálisokról" beszélünk. Annak idején két magyar párt alakult Erdélyben: az aktivizmus híveit tömörítő Magyar Néppárt, valamint a konzervativizmus híveiből álló Magyar Nemzeti Párt. Az 1922-es márciusi választásokon a két politikai irányvonalat időlegesen egyesítő Magyar Szövetség mindössze három képviselőt küldhetett a parlament alsóházába és hármat a szenátusba. Végül a Magyar Néppárt és Magyar Nemzeti Párt fúziójából 1922-ben létrejött az Országos Magyar Párt. /Papp Annamária: Külön, de mégis közös úton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
Február 20-án az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya szakmai tanácskozást tartott Kolozsváron, meghívást kaptak a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek. Porcsalmi Bálint, a főosztály vezetője elmondta, 28 civil szervezet képviselője jelent meg. A tanácskozáson három fő témára fektették a hangsúlyt: a finanszírozási kérdésekre, tehát milyen lehetőségek, alternatívák vannak arra, hogy a szervezeteket és az általuk beindított programokat fenn lehessen tartani; az érvényes jogszabályok átfogó ismertetésére, és végül szó esett egy olyan együttműködési keret kialakításáról, amelyben a szervezetek és a döntéshozó parlamenti, illetve önkormányzati képviselők folyamatosan tudnak kommunikálni. A főosztály célja egy átfogó, magyar nyelvű kommentált kiadvány megjelentetni a jogszabályokról, hogy megfelelőképpen tudják majd hasznosítani helyi szinten. Az adófizető állampolgárok ezentúl jövedelemadójuk egy százalékát civil szervezetek működtetésére ajánlhatják föl. Ez a lehetőség már jövő tavasztól érvénybe lép. /Köllő Katalin: Támogatni kell a beindított programokat. Civil szervezetek és döntéshozók tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
A kistérségi iskolaközpontok kialakítása címmel munkaértekezletet szervezett február 20-án az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya. A rendezvényen részt vettek a megyei (fő)tanfelügyelők és oktatással megbízott RMDSZ-tisztségviselők mellett a civil szféra vonatkozó érdekeltségű szervezeteinek küldöttei is. Az értekezletet követő sajtóértekezleten Kötő József országos oktatási alelnök elmondta: a kistérségi iskolaközpontok kialakítása Erdély-szerte azért szükséges, mert a küszöbön álló törvénymódosítások (fejkvóta bevezetése, stb.) során olyannyira hátrányos helyzetbe kerülhet a romániai magyar oktatás, hogy fennáll a veszélye a nagyarányú és visszafordíthatatlan leépülésnek. A fejkvóta-rendszer bevezetésével a kétszáznál kevesebb diákkal rendelkező iskolák elvesztik jogi személyiségüket, a magyar tagozatos iskolák egy része vagy arra kényszerül, hogy bezárja kapuit, vagy arra, hogy az újonnan bevezetett oktatásmenedzselési rendszer hátrányait elszenvedje. Ennek elkerülésére a romániai magyar társadalomnak ki kell építenie kistérségi iskolaközpont-hálózatát. Ennek érdekében az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a Szórvány Alapítvány szakmai előkészítésében nagyszabású felmérési kampány indul meg a napokban: felmérőív páros jut el ily módon Erdély 1020 magyarlakta településére és mintegy 1200 magyar tagozatos iskolájába annak érdekében, hogy felmérjék a helyi magyar oktatás direkt és indirekt meghatározó elemeit: lélek- és születési arányszám, oktatási helyzetkép, kisrégiós viszonyok, tantermek, iskolaudvarok, pedagógusok, stb. /Szabó Csaba: Rajzolják az erdélyi magyar iskolatérképet. Ezernyi felmérőív indul útnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, nem fogadható el az, hogy 180 ezer diák tanul magyar oktatási intézményben, ennél sokkal többen lehetnének. Adatok bizonyítják, 40 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelvű intézményekben folytatja tanulmányait. Ezeken az arányokon tanároknak, diákoknak, szülőknek, politikusoknak kell közös erőfeszítéssel megpróbálniuk javítani. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi magyar iskolatérkép készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2004. február 21.
Sógor Csaba február 20-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy elkészítette egy új kultusztörvény tervezetét, illetve a felekezeti oktatásra vonatkozó jogszabály tervezetét. Bejelentette, hogy újabb szenátori mandátumra pályázik a következő választásokon. – Az RMDSZ színeiben nyertem mandátumot, és így is akarom azt befejezni – hangsúlyozta Sógor Csaba. Az elmúlt két évben négy politikai nyilatkozatot tett a szenátusban, tavaly pedig négy esetben interpellált. Február 23-án az 1958-as Szoboszlay-perben halálra ítélt és kivégzett áldozatok holtteste hollétének kiderítése érdekében kíván felszólalni a szenátusban. Sógor Csaba beszélt még a nagycsaládosok egyesületének alakulásáról és a moldvai csángók ügyének képviseletéről. /Sarány István: Sógor Csaba újabb mandátumra pályázik. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./2004. február 21.
Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke beszámolt a 2004-es évi tervekről. Márciusban ünneplik a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus fennállásának 10. évfordulóját, megtartják a Fiatal tehetségek tavasza rendezvényt. Az EMKE nem ért egyet a 2003-ban hozott 103-as kormányrendelettel, amely a művelődési egyesületek pályázati lehetőségeit nehezíti. Az EMKE Maros megyei szervezetének közel 2500 tagja van, a tagsági hozzájárulást nem fizette mindenki, ezért a szervezet anyagi nehézségekkel küzd, az iroda fenntartása és működése pénzbe kerül, ezt legtöbbször az elnök fizeti saját jövedelméből. /Antal Erika: Pénzhiánnyal küszködik az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben tiltakozott a Szabadságban múlt héten megjelent cikkek miatt. A lap beszámolt arról, hogy a rendőrök hiányos román nyelvtudás miatt kötöttek bele magyar fiatalokba. A közlemény szerint az említett esetekben jogosan léptek fel a rendbontó fiatalokkal szemben, akik közül az egyik makacskodóan és erőszakosan viselkedett. A rendőröknek nem számít a rendbontó nemzetisége, hiszen a rendőrség a román etnikumú személyek ellen is hasonló módon lép fel, amennyiben ezek törvényellenes cselekedeteket követnek el – áll a közleményben. /Rendőrségi tiltakozás a Szabadság cikkei ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
Behívatták a gyerekeket a helyi rendőrőrsre és nyilatkozatot kértek tőlük az iskola által szervezett magyarországi útjukkal kapcsolatosan – tett panaszt a szerkesztőségben egy mezőpaniti szülő. Arra hivatkozott, hogy a vonatkozó előírások értelmében a rendőrségnek nincs joga a szülő jelenléte nélkül nyilatkozatra kényszeríteni a kiskorú gyereket. Mezőpanit általános iskolájának igazgatója elmondta, jelen volt a rendőrőrsön, amikor a gyerekeknek a nevük és a születési adataik mellett arra kellett válaszolniuk, hogy voltak-e az elmúlt évben külföldön, és az ott-tartózkodás alatt elhagyták-e a csoportot vagy sem. Az iskolaigazgató szerint a helyi rendőrőrs vezetője megmagyarázta, hogy ezzel az eljárással egy körlevélben megfogalmazott kérésnek tesz eleget, amely szúrópróbaszerűen azt vizsgálja, hogy nem estek-e áldozatul egyes gyerekek az emberkereskedelemnek, vagy az arra irányuló próbálkozásoknak. A Népújság Ardelean Augustin biztostól érdeklődött, aki a Megyei Rendőr-felügyelőségen a vidéki rendőrőrsök munkájáért felel. A biztos eredetileg nem tudott a körlevélről, a későbbiekben viszont arról tájékoztatott, hogy az Országos Rendőr-felügyelőség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályától ered, ahol egyes, Magyarországon járt csoportoknak a reklamációja miatt készítenek felmérést, hogy kiszűrjék a gyanús eseteket. Véleménye szerint akkor lenne szó jogsérelemről, ha bűnügyi kihallgatásra került volna sor a szülők beleegyezése nélkül. /(bodolai): A szülők megfélemlítésre gyanakodnak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./2004. február 21.
Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy tenni kell a magyar iskolák lassú megszűnése ellen. Felmérni, összeírni, nyilvántartásba venni, megnyerni a bizalmat, ez a feladat. A Beszterce-Naszód megyei magyar szórványvidék különös gonddal figyel az oktatás fennmaradására és minőségének javítására. Bethlenben például a magyar tagozat létszámcsökkenéssel küzd. Mi a teendő? A válasz első hallásra egyszerű: a Bethlen környéki magyarlakta településekről kell becsalogatni a magyar gyermekeket. Kérdés viszont, hogy mi lesz ennek a következménye. Az, hogy a környező a településeken felszámolják az összevont elemit, mert ott is 1-2 tanulón múlik a megmaradás. Kisrégiókban gondolkoznak a felső tagozatos magyar oktatás ügyében. Jelenleg a bethleni román szak-oktatásban és elméleti líceumokban több mint száz magyar anyanyelvű diák van. Ezért meg kell teremteni a magyar nyelvű szakoktatás alapjait. /Szabó Csaba: Idézetvilág és megmaradás matematika. Magyar jelenléttervezés Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
Szatmárnémetiben a városi tanács február 19-i ülésén egyöntetűen megszavazta a vasútállomás közelében lévő park régi nevének visszaállítását. Pontosabban most már hivatalosan is két neve van: Gradina Romei – Kossuth kert. Az önkormányzati határozat lényegében szentesítette az évtizedek óta élő gyakorlatot, nevesen azt, hogy a románok Római kertnek, a magyarok pedig következetesen Kossuth kertnek hívták. Azt ígérték, hogy nemsokára kiírják a magyar nevet is. /(Sike Lajos): Visszakapta nevét a szatmári Kossuth kert. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
Kell-e nekünk kunyerálni pár helyet a marosvásárhelyi orvosi egyetemen? Nem kell hiszen ez az egyetem megalakulásától 1962-ig kizárólag magyar nyelvű tanintézet volt, csak a későbbi agresszív asszimiláció nyomán vált olyanná, amilyen ma. Újabban a román diákok is úgymond spontán tiltakozásba kezdtek. A román pártok egymást túllicitálva hadakoznak a kormány által határozatban elrendelt magyar helyek ellen. Ki kell mondani végre: adják vissza a magyar egyetemet! Tizenegy orvosi egyetemből egy nekünk is jár! /Mózes Edith: Vissza a magyar egyetemet! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./2004. február 21.
A rendszerváltozás után tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a brassói Római Katolikus Gimnázium épületét, a mostani Áprily Lajos Gimnáziumot vissza lehessen szerezni. Az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai az intézményben maradtak, a román gyerekek átköltöztek a Iacob Muresianu nevét viselő új iskolaépületbe. Egyelőre közös maradt az udvar, a tornaterem használata, miután felújítják, egyelőre tisztázatlan, mi lesz a folytatás. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett: a megyei RMDSZ 2002 januárjában egyezséget kötött a kormánypárttal az Áprily Lajos Középiskola kérdéseinek megoldása ügyében. Ez belekerült azután a 2003-as protokollumba is. Azt, hogy csak a magyarok költözhettek vissza az Áprily Lajos Középiskola épületébe, az RMDSZ a megyei, valamint az országos román vezetéssel kötött egyezmény révén érte el. Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettes, oktatási alelnök szerint úgy néz ki, hogy idén mégiscsak sikerült elérni azt, hogy a főépületbe csak az Áprily diákjai költözhetnek be. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója felidézte, már 1989 decemberében megfogalmazták, hogy vissza kell állítani az önálló brassói magyar líceumot. 1990 szeptemberében félmegoldás született: a magyar iskola visszaköltözött az épületbe, de a román iskola nem költözött el az épület egy részéből. Az ügy aztán megrekedt ezen a szinten. Csak egy- két éve indult be újra a teljes megoldás keresése. A következő lépés az, hogy a szabadon maradt B épületet is benépesítse a magyar iskola, elvégezzék a kisebb javítási munkálatokat. A román iskola még csak egy termet szabadított fel, kettőben még ott van a levéltáruk, s ennek elköltöztetésére az igazgatónő haladékot kért. /Tóásó Áron Zoltán: Szemmel is látható eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium a megyében legjobb eredménnyel büszkélkedő iskolák egyike. Jelenleg 4,427 milliárd lejre lenne szükség az iskola fűtési rendszerének felújításához – közölte Laczkó György igazgató. A fűtőház üzemeltetése nem biztonságos, ez nem is csoda, már több mint ötven éve működik. Az önkormányzati testület jelentős pénzösszeget szavazott meg idénre erre a beruházásra, azonban ez a szükségesnek a felét sem teszi ki. Nagy gondot jelent az igazgatónak, hogy az iskolát kivették a világbanki finanszírozású épületfelújítási programból, így több milliárd lej értékű munkálatok elvégzésétől esett el. Az ok: az iskolát visszaigényelte és az illetékes bizottság döntése alapján visszakapta a római katolikus egyház. – Nem értem, miért nem vállal garanciát e világbanki finanszírozásra a román állam, noha az állam lakta le 1948-tól mostanig ezeket az épületeket – méltatlankodott Laczkó György. Az RMDSZ-nek kellett volna közbenjárnia, tette hozzá az újságíró. /Sarány István: Kinek kell a minőségi oktatás? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./2004. február 21.
A Romániai Magyar Szó csak szerkesztőségi kommentárral hozta le Dénes László közleményét. Az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a megjelenendő új nagyváradi napilapról közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Ahelyett, hogy a Romániai Magyar Szó felvilágosítaná az új lapról az olvasókat, rágalmazással vádol és fenyegetőzik. /Cáfolat van, válasz nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde tudósítása /Magyar lapot ad ki a Micula médiabirodalom, Romániai Magyar Szó, febr. 19./ valótlan állítások és alattomos sejtetések kompilációja, írta Dénes László. Bihar megyében nem kerül a standokra Reggel címen semmiféle új napilap. „Micula-médiabirodalom" néven ugyanis nem létezik olyan kiadó, amely ezen a címen magyar nyelvű lapot szándékozna indítani. (Az Euro Media Kiadói és Sajtóház valóban tervezi egy megyei napilap indítását, de más címmel.) Ő az Erdélyi Napló hetilapnak nem a korábbi főszerkesztője, hanem a jelenlegi, helyesbített. Balla Tünde megkereshette volna, hogy nyilatkozzon a tervezett napilap politikai beállítottságáról. /Dénes László: Még nincs, de már földbe döngölik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde válaszolt Dénes László írására. Futótűzként terjednek Nagyváradon az információk. Miért kellene egy újságalapításnak titokban maradnia? – kérdezte. /Balla Tünde: Egy válaszadás margójára… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
A Krónika profi újság, amely Erdély régiójellegét tekintve ritkaságszámba megy – hangsúlyozta a lap tordaszentlászlói író-olvasó találkozóján Boldizsár Zeyk Zoltán. Boldizsár Zeyk Imre az autonómia, a román tannyelvű iskolákba járó magyar diákok anyanyelvi oktatása, a közigazgatási reform és az erdélyi magyarság holokausztjának feldolgozására tett javaslatot. A romániai magyar politikusokkal szembeni bátrabb fellépésre ösztönözte a Krónika újságíróit Esztegár János szamosújvári RMDSZ-tanácsos a városban tartott olvasótalálkozón. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyetértett a Krónika azon igyekezetével, hogy a Communitas Alapítvány ügyeit számon kéri az RMDSZ vezetőségén, ugyanakkor kérte az újságírókat: egyenlő mércét alkalmazzanak mindkét politikai tábor zűrös pénzügyei kapcsán. A szenátor „csillagos tízest” adott a lapnak – a Krónika érdeme, hogy „kinevelt egy újságíró-nemzedéket”. /Csillagos tízes a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 21.
Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
Február 20-án Marosvásárhelyen a Kárpátok Népe Egyesület és a Magyar Ifjak Egyesülete szervezésében 24 órás Wass Albert felolvasó-maraton kezdődött el magyarországi és erdélyi városokban. Az eseményt a Guinness-rekord bizottsága is figyeli. Az egyik helyszín a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ. Az előző napon Lazar Ladariu, a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, a szélsőséges nézeteiről közismert költő, volt egységpárti parlamenti képviselő heves támadást intézett a kezdeményezés, a szervezők, és természetesen a szerző ellen. Ladariu irredenta, revizionista, neofasiszta szervezeteknek nevezte a szervező ifjúsági egyesületeket. Felháborítónak tartja, hogy „a háborús bűnöst", „többszörös gyilkost" ilyen módon akarják rehabilitálni. Ladariu megírta, hogy a szervező fiatalok engedélyt nyújtottak be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, melyben kérték, hogy a felolvasó rendezvényt népszerűsítő plakátokat ragasszanak ki a városban, de Dorin Florea polgármester nem adott engedélyt erre, mivel kizárólag magyar nyelvű a plakát. A főszerkesztő szerint 25-től 250 millió lejig terjedő büntetés jár a szervezőknek – egy 2002-es kormányrendelet alapján. /(Máthé Éva): Heves támadás Wass Albert-rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
Február 20-án megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Tettamanti Béla budapesti grafikus tárlata. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője emlékeztetett, a kiállítónak 1996-ban már volt tárlata Kolozsváron. Tettamanti Bélának a Korunkban eddig kétszáz rajza jelent meg. A művész elsőként vehette át a most alapított Korunk Kulcsa díjat. /Ö. I. B.: Korunk Kulcsa Tettamanti Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./