udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 45241-45270 | 45271-45300 | 45301-45330 ... 134011-134016
Névmutató:
2004. február 27.
Fey László cikkében hitet tett az RMDSZ emellett és kárhoztatta a vele szembenállókat: egyesek hatalomra törnek, hiúságból, karrierizmusból, egyéni és csoportérdekekből stb. Nem feledkezett meg Tőkés László ostorozásáról sem: paphoz nem illik a politizálás… A történelmi múltról is ítéletet mondott: Trianon a magyar politikai elit hibáinak egyenes következménye. Fey László kifejtette: Meg kell találnunk azt a megoldást, amely a többségi nép számára is pillanatnyilag elfogadható.” /Fey László: Levél egy baráthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 27./2004. február 27.
1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ 2004. február 27.
A kisebbségi magyar oktatásért felelős szakembereket, intézményeket okolja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, amiért az oktatási reform jegyében zajló tanterv- és tankönyvújításokról késve értesítették az érintetteket. A téma február közepén, a Szovátán megrendezett oktatási tanácskozáson került napirendre, melyen közölték, fel kell kérni a tankönyvkészítő szakembereket, lássanak munkához, mert a szaktárca március végére hirdet tankönyvversenyt az I. és a II. osztályok számára. Az MPSZ felhívja a figyelmet, hogy az I–II. osztályosok matematika- és környezetismeret tankönyveit továbbra is románból kell lefordítani. /Farkas Réka: Mi a magyar nyelvű tankönyvek sorsa? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./2004. február 27.
A megszűnés veszélye fenyegeti a Székelyudvarhely – Héjjasfalva vasútvonalon közlekedő, a környékbeliek által csak székelygőzösként emlegetett személyszállító vonat működését. Ugyanebben a helyzetben van a Parajd – Balázsfalva közötti szárnyvasút is. Az említett vasútvonalak nem gazdaságosak, ezért az állam magánkézbe szeretné adni azok működtetését – ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy megszűnik ezek üzemeltetése. Február 24-én a Hargita Megyei Tanács részéről Bunta Levente alelnök Székelyudvarhelyre, megbeszélésre hívta össze az érintett települések polgármestereit. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy mindenképp meg kell menteni a vasútvonalakat – azonban konkrétumokról nem, csak lehetőségekről tudtak tanácskozni. A Brassói Vasúttársaság már korábban megkezdte az alkalmazottak elbocsátását. /Szász Emese: Veszélyben a székelygőzös? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./2004. február 27.
Az Amnesty International felhívta a figyelmet arra, hogy a Dolj megyei Poiana Mare pszichiátriai kórházban tűrhetetlen állapotok uralkodnak. Erre már évekkel ezelőtt is felhívták a figyelmet, pár esztendővel ezelőtt az akkori egészségügyi miniszter meg is ígérte, hogy felszámolja ezt az intézményt. A kórházban csupán az elmúlt két hónapban tizenheten haltak meg az embertelen körülmények miatt, tavaly nyolcvannégyen, összesen tehát százegyen. A hideg, az éhség, a piszok miatt. A beutaltak koszosak, tetvesek, embertelen bánásmódban részesülnek. Az ügyet megpróbálták elsimítani. Február 25-én maga az egészségügyi miniszter ,,tett munkalátogatást” az említett intézményben, és azt állapította meg, hogy a híresztelések nem igazak, a nevezett kórház páciensei úgymond szállodai körülmények között élnek, megfelelően táplálkoznak Ezután leváltotta az igazgatót és a megyei egészségügyi igazgatót, de nem azért, mert beigazolódtak az Amnesty International vádjai, hanem mert ,,bizonyos hiányosságokat tapasztalt” a menedzsmentben. /Kilin Sándor: Bolondok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./2004. február 27.
Szentgyörgyi Sándor írásában kiállt az RMDSZ mellett. Kell egy működőképes (jó vagy rossz) képviselet, politikai akarat és a hozzávaló erő, hangsúlyozta. Szerinte ugyanis az RMDSZ teljesitette felvállalt feladatát. /Szentgyörgyi Sándor: Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 27./2004. február 27.
Február 23-án Kolozsváron, Mátyás király szülőházában az újjászületett Juvenalis régizene együttes lépett fel. A székelyudvarhelyi Juvenalis, a "Juvi" az erdélyi régizene mozgalom kiváló együttese volt a nyolcvanas években. Tagjait azonban szerteszét sodorta az élet. Vezetőjük, Elekes Emőke néhány éve homoródmenti fiatalokkal újjáalakította a megszűnt együttest. /László Bakk Anikó: A Juvenalis. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ 2004. február 27.
Február 23-án megtartotta alakuló közgyűlését a szinérváraljai Sylvester János Egyesület. A jelenlévők egy héttagú kuratóriumot választottak, amelynek tagjai a következők: Szilágyi Adalbert elnök, szociális problémák felelőse; Sike Mária Márta alelnök, kulturális felelős; Adoreanu Kraiger Boglárka Klára oktatási-nevelési ügyek felelőse; Tepfenhárdt Ágota sportfelelős, pénztáros; Bak László egyházi ügyek felelőse; Székely Miklós környezet- és műemlékvédelmi felelős; Tamási Attila ifjúsági bizottság, titkár. Cenzornak Ilyés Tamás Lórándot választották. /(tami): Megalakult a Sylvester János Egyesület. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 27./2004. február 27.
Február 26-án, Anavi Ádám 95. születésnapján került sor, a Nyugati Jelen szervezésében, arra a meleg hangulatú összejövetelre, mely Temesvár legidősebb költőjét köszöntötte. A házigazda, a református egyházközség nőszövetsége nyitott kapukkal és tárt karral fogadta a vendégeket. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvkiadó születésnapi ajándékként a Válogatott versek kötetével lepte meg a szerzőt. A könyvről Jámbor Gyula, Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese beszélt. Ezután a költő vallott életéről, munkásságának egyes szakaszairól. Végül Anavi Böszörményi Zoltán költő, könyvkiadó és főszerkesztő érdemeit hangsúlyozta. /P. M.: Isten éltesse a költőt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./2004. február 28.
A székelyföldi autonómiatervezet nem hajtja a szélsőséges nacionalista erők malmára a vizet – szögezte le február 26-án Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki elutasította azt a véleményt is, miszerint e tervezet parlamenti előterjesztésének rossz az időzítése. Toró T. Tibor egyike annak a hat RMDSZ-képviselőnek, akinek aláírásával benyújtották a román képviselőházban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútum-tervezetet. Toró elutasította az RMDSZ parlamenti frakciói által megfogalmazott kifogásokat. Toró – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik alelnöke – úgy látja: a mostani kampányban a román pártok nem a nacionalista kártya kijátszására törekednek, inkább a korrupcióra, a reformok megrekedésére, az igazságszolgáltatás átpolitizálására, a sajtószabadság megsértésére, az emberi jogok helyzetére, a gyermekek jogaira összpontosítják figyelmüket. Az autonómiapolitikát sürgetők mostanra teremtették meg a tervezet megszületésének a feltételeit. Toró tagadta, hogy az RMDSZ az elmúlt években az autonómiáért harcolt volna. /Elutasítják az RMDSZ kifogásait. Toró T. Tibor az autonómiatervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. február 28.
Autonómia – a megvalósítás esélyei Romániában címmel február 27-re konferenciát tartott RMDSZ Szabadelvű Köre Kolozsváron. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felkérésére elkészített autonómiatervezet koordinátoraként tartotta meg előadását Bakk Miklós politológus, a BBTE adjunktusa. Kifejtette: fontos elérni, hogy az autonómia kérdése állandóan jelen legyen a politikai diskurzusban. Bakk szerint a jelenlegi helyzetben magyar–magyar dialógusra lenne szükség Erdélyben, általános magyar–román dialógusra, valamint székelyföldi román–magyar párbeszédre is. Salat Levente politológus, a BBTE docense kifejtette: az autonómiatörekvések több vonatkozásban is kontraproduktívnak bizonyultak. A különböző törekvések a belső megosztottságot tovább fokozták. A másik probléma: a tervezet kidolgozása egyoldalúan történt, a román fél bevonása nélkül ki. Varga Attila RMDSZ-képviselő az autonómiát folyamatnak tekinti, nem pedig ugrásszerű dolognak Varga Attila hangsúlyozta: magyar–magyar, illetve magyar–román politikai-társadalmi párbeszédre van szükség. Kis János, a Budapesti Közép-Európai Egyetem professzora a párbeszéd megindításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gabriel Andreescu, politológus, emberjogi aktivista rámutatott: az autonómiaformák, akár a területiek is, pozitív megoldásnak bizonyultak a modern Európában, törvényes dolognak számít ezeknek a tervezeteknek a kidolgozása. Felhívta a figyelmet: a magyar közösségen belül súlyos krízishelyzet van, elérte a kritikus küszöböt. Az RMDSZ eddig politikai téren a rációt képviselte, most pedig oda jutott, hogy visszautasítja a politikai versenyképesség gondolatát a közösségen belül. /Köllő Katalin: Az autonómia megvalósításának esélyei. Folyamatos párbeszédre lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. február 28.
Február 26-án Marosvásárhelyen, a Magyar Polgári Szövetség városi szervezetének tisztújító közgyűlésen a leadott 84 érvényes szavazatból 67-et szerzett meg Tőkés András marosvásárhelyi tanár. Tőkés korábban megbízott elnökként vezette a szervezetet. Beszámolójában ismét leszögezte: az MPSZ nem osztja meg az erdélyi magyarságot, hanem annak a megosztottsága, rétegzettsége hívta életre az alternatív szervezetet. Az MPSZ a hazai magyar elégedetlenek egyesülete – mondta – azoké, aki nem értenek egyet az RMDSZ politikájával. A vita során tisztázták, hogy mivel az MPSZ nem párt, hanem egyesület, az RMDSZ-tagok is tagjaivá válhatnak. Döntöttek arról is, hogy a tisztségviselők visszahívhatók legyenek, és legfeljebb két mandátumon keresztül maradhassanak tisztségükben. Tőkés András bejelentette: azt szeretnék, ha ápr. 17-én Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségű polgármesterjelöltek megmérkőznének egymással, azaz előválasztás lenne. Remélik, hogy az RMDSZ egyetért majd ezzel a javaslattal, hogy végül egyetlen polgármester jelölt képviselje nyáron a marosvásárhelyi magyarságot. /(Máthé Éva): Előválasztást szeretnének – áprilisban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. február 28.
Február 26-án Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ alelnöke bemutatta annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet a szövetség megrendelésére január- februárban a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatok Kutató Központja végzett. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét a magyar válaszadóknak a 79 százaléka támogatná. A Magyar Polgári Szövetség jelöltje kb. 5 százalékot kapna. Borbély László elmondta: májusban nagyszabású ünnepség keretében szeretnék elnevezni a felújított marosvásárhelyi stadiont Bölöni Lászlóról. Erről már egyeztettek a neves futballistával. Az MPSZ-nek arra a javaslatára, miszerint áprilisban legyen előválasztás Marosvásárhelyen az egyetlen magyar polgármester-jelölt kiválasztása érdekében, Borbély azt mondotta: nem érti, hogy Donáth Adél miként lehet az MPSZ jelöltje, hiszen például a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsában az RMDSZ-t képviseli. /(Máthé Éva): Közvélemény-kutatások kora. Stadion Bölöni Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. február 28.
Az új nadrágszíjmeghúzás okán ismét téma lett Magyarországon a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás is. Draskovits Tibor nemrég kinevezett pénzügyminiszter csomagja szerint az idei költségvetésből 185 milliárd forintot kell megtakarítani. Ilyenkor rendszerint felemlegetik, hogy mennyibe kerül a határon túli magyarság a magyar költségvetésnek, s vannak, akik olyan éllel teszik ezt, mintha az kibírhatatlanul nagy áldozatot jelentene az anyaország adófizető polgárainak. A határon túli magyarok támogatására a költségvetés 0,16 százalékát használják fel, a támogatás teljes összege 10 milliárd forint körül van. Sike Lajos újságíró ezzel szembeállította, hogy a határon túli magyarok mennyivel gyarapítják Magyarországot. Egyes források szerint a rendszerváltás óta 200, mások szerint 250 ezren települtek át az anyaországba erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek és kárpátaljaiak összesen. Többségében a legéleterősebb korosztályhoz tartoznak, köztük sok ezer diplomás, még számosabb jó szakmunkás. Mintegy 150 ezer áttelepült rendszeresen dolgozik és a magyar haza GDP-jét gyarapítja. Ez legalább 180–200 milliárd forintnyi értéket jelent. Tehát 10 milliárd áll szemben 200 milliárddal. Akkor ki kit támogat? /Sike Lajos: Mi sokkal többet adunk Magyarországnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. február 28.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. február 28.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a vele készített interjúban rámutatott, hogy a bejelentett támogatáscsökkentések ellenére idén is számos határon túli program támogatható a még rendelkezésre álló alapokból. Reményei szerint ez nem befolyásolja a határon túli magyar intézmények, így a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését sem. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kuratórium módosítsa a nemrégiben elfogadott költségvetés-tervezetet. Az elmúlt három-négy évben többször felmerült annak az igénye, hogy az intézmény ne csupán egy, hanem több lábon álljon. Ez annyit jelent, hogy alternatív finanszírozási forrásokra is szükség van Eddig ugyanis kizárólag a magyar költségvetés tartotta el a Sapientia Egyetemet. A Határon Túli Magyarok Hivatala maga is költségvetési intézmény, így a megszorítások rá is vonatkoznak. /Balogh Levente: „Több lábon kell állni”. Interjú a HTMH elnökével a határon túli támogatásokról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./2004. február 28.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit. A marosvásárhelyi választópolgárok 56 százaléka szavazna az RMDSZ-re, a magyar lakosság esetében az RMDSZ-t választók aránya 94 százalékos – jelentette ki az RMDSZ Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján Borbély László képviselő. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje a voksok 51 százalékát tudhatja magáénak. A képviselő szerint a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok 1,6 százaléka szavazna Dorin Florea jelenlegi polgármesterre, mintegy 6 százaléka pedig az MPSZ jelöltjére. A felmérés szerint a parlamenti választásokon az RMDSZ 54 százalékos eredményt érne el. /Kelemenre szavaznának a marosvásárhelyiek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. február 28.
A fejkvóta rendszer bevezetésével a romániai magyar társadalomnak – civil szervezeteknek, szakintézményeknek, egyházaknak stb. – lépnie kell annak érdekében, hogy az új állami finanszírozási rendszer nehogy a haldoklás kezdetét jelentse a szórványosodó magyarlakta régiók iskolái számára. A fejkvóta rendszer bevezetésének Kolozs, illetve Fehér megyei vonzatairól Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy a működőképesség feltétele az összevonás, a szórványközpont-rendszer kialakítása. Ehhez civil összefogásra van szükség. Ezek a szórványközpontok részint léteznek már. van Kalotaszentkirály esetében 16–17 faluból gyűlnek be a gyerekek. Egy részüket az iskola utaztatja saját busszal, de van 60–70 személyes bentlakásuk is. Válaszúton a Kallós Alapítvány jóvoltából szórványközpont születik. Ilyen törekvések vannak Szamosújváron is. Fontos lenne olyan szórványközpontot kialakítani, amely Aranyosszéken átnyúlva Fehér és Maros megye északi, illetve nyugati településeit is átfogja. Ez Várfalva lehetne: e magyarlakta település az ingáztatás szempontjából is megfelelő, ide bentlakást lehetne tervezni. A Mezőségen lehetne szórványközpontot Magyarszováton vagy Vajdakamaráson. /Szórványközpont térképvázlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. február 28.
Az egyházi ingatlanok restitúcióját végző bizottság február 27-i ülésén újabb 71 ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. Ezek közül ezúttal 41 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza: 20 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába. Az említett ingatlanok között található a romániai magyarság számára nagy jelentőséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja, amely az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /Visszaadták a Bethlen-kollégiumot. Újabb ingatlanokat kaptak vissza a magyar egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. február 28.
A napokban a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) a romániai magyar kisebbség ellen a román hatóságok által elkövetett jogsértéseket tartalmazó jelentést hozott nyilvánosságra. Az átfogó és rendkívül jól dokumentált jelentés hat olyan esetet sorolt fel, amikor a magyar kisebbség vonatkozásában megsértették az emberi jogokat. A dokumentum a Hámos László HHRF-elnök által múlt év októberében az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság előtt Románia: a NATO és EU integráció irányában címmel bemutatott írásos nyilatkozat kibővített változata. Az emberjogi szervezet szerint a román hatóságok gátolták többek között a szólás- és gyülekezési szabadságot, zaklatták a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselőit, kétkulacsos politikát folytattak, törvénytelen intézkedéseket hoztak az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, nem oldották meg az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, nem hozták létre az állami magyar egyetemet Kolozsváron, akadályozták a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásban, az igazságszolgáltatás pedig negatív megkülönböztetést alkalmaz a magyar nemzetiségű személyek esetében. További információk a www.hhrf.org honlapon. /K. O.: HHRF-jelentés a romániai magyar kisebbségről. Az amerikai nagykövetnek is elküldték. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./