udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 46081-46110 | 46111-46140 | 46141-46170 ... 134011-134016
Névmutató:
2004. április 14.
A Szabadság napilap tiltakozott Magyar Polgári Szövetség által Bánffyhunyadon terjesztett röplap ellen, amely szerint a Szabadság az "RMDSZ-t kiszolgáló újság"-ként "véget nem érő gyalázkodásokkal" folyamatosan támadja a református egyház vezetését. Valójában a Szabadság vitafórum, véleményének megnyilvánulási helye, politikai hovatartozástól függetlenül. A Szabadságban a legkülönbözőbb politikai szervezetek hírei, nézetei helyt kapnak. /Balló Áron: Olvasóink bölcsességében bízva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
A kormány elfogadta a romániai felsőoktatási rendszer módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely a következő hetekben kerül a parlamenti szakbizottságok asztalára. A tervezetet hevesen bírálta Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke, aki szerint a törvény centralista látásmódot tükröz. A magyar tagozat alap-, magiszteri és doktori szintű kibővítésével is jár az az intézkedéscsomag, amelyet a BBTE akadémiai tanácsa javaslatára az egyetem szenátusa elfogadott. Az új szabályozás lehetővé teszi más európai egyetemeken elért vizsgaeredmények elismertetését a Babes–Bolyain. /Salamon Márton László: Dilettantizmussal és centralizmussal vádolja a minisztériumot Marga. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
Ápr. 23-án Segesvár ünnepélyes keretek között fogja átvenni az Európa Tanácstól az Európa-díjat. Segesváron se szeri, se számra a rangos fesztiváloknak, a hagyományőrző rendezvényeknek. Azonban a város honlapján négy nyelven található felvilágosítás a település múltjáról, jelenéről, de ezek közül egy sem a magyar. Szó nincs arról ezen, hogy például Segesváron többször tartottak országgyűlést, hogy ott választották fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt. Természetesen a városka szász múltja is igen figyelemreméltó. De erről sincs szó a honlapon. Segesvár 1999-től az UNESCO szakértőinek határozata folytán a világörökség része, mert páratlanul szép a középkorban épült felső városrész. /(Máthé Éva): Soknemzetiségű múlt. Európai jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Ápr. 10-én, nagyszombaton este, az ünnepi szentmisét követő feltámadási körmenet indulásakor kondult meg először újra Gyergyószentmiklós háborús viszontagságokat túlélő, hazatért harangja. Az 1920-ban a gyergyói hívek által öntetett harangot 1944 augusztusában szállították el Budapestre, Nagytéténybe, ahol csodával határos módon megmenekült a beolvasztástól, hogy közel 60 éven át a nagytétényi híveket szolgálja. A harang hazatérésének folyamata már a Fidesz kormányzása idején elindult. A nagytétényiek a harangért harangot kértek, s az új harang öntésének költségeit a magyar kormány vállalta fel. A 2003. december 6-án Gyergyószentmiklósra hazatért harangot 2004 virágvasárnapjáig a plébánia udvarában tekinthették meg a hívek. Ezután a harangot felhúzták a toronyba. Bollok Istvánné, a 22. kerület (Nagytétény) polgármesterasszonya arról szólt, hogy a harang teremtett testvériséget Nagytétény és Gyergyószentmiklós között. Németh Zsolt képviselő hangsúlyozta: fontosabb, hogy a harang a Székelyföld szívében szóljon, mint Budapest perifériáján. Vagy öt percen át szólt a harang, majd püspöki áldással és a székely himnusz hangjaival zárult az ünnepi szertartás. /(Gál Éva Emese): Megkondult a régi harang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2004. április 14.
Április elején a vajdasági Zentáról szakorvosokból álló küldöttség kereste fel a székelyudvarhelyi Városi Kórházat, mely alkalommal a két egészségügyi intézmény vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Dr. Venczel László, az udvarhelyi kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa elmesélte, hogy tizennégy évvel ezelőtt Magyarországon rendezett orvosi konferencián ismerkedett meg dr. Farkas Emil sebészkollégával, elhatározták, tartani fogják egymással a szakmai és személyes kapcsolatokat. Zenta Udvarhelyhez hasonló nagyságú, csaknem teljesen magyar város, kórháza is sok mindenben hasonló. Dr. Farkas Emil, a zentai kórház sebészeti osztályának vezetője hozzátette, egymásra találtak az udvarhelyiekkel, vagyis az ezeréves határon belüli magyarok. Az azonos szakma mellett összeköti őket a hit és a magyarságtudat. /Komoróczy György: Növelni kell a szociális érzékenységet. Zentai orvosok Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2004. április 14.
A kézdivásárhelyi családegyesület gyűjtést szervezett a Klézse községben élő magyar csángó családok megsegítésére. A háromnapos gyűjtés alatt jókora ruha- és könyvcsomagok álltak össze, amelyeket ápr. 9-én vittek Klézsére. A családegyesület magyar nyelvű bibliákat is küld Klézsére, amelyeket a Szeret-Klézse Alapítványnak, valamint a Klézsén működő Magyar Háznak szánnak. /Ruhát és magyar bibliát adtak a csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Temesváron Új Ezredév Központ nyugati szárnya erre a húsvétra elkészült, a templomépítő közösség örömére. Az istentisztelet ünnepi műsorral ért véget, fellépett a Szabó Gabriella vezette Új Ezredév kórus is. /(S.): Templomépítő gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./ 2004. április 14.
Temesváron a Geml József Társaskör húsvéti bált szervezett. A nagy sikerű bál bevételét a józsefvárosi RMDSZ-ház, a Geml József Társaskör székhelyének javítására fordítják. /(Sz. I.): Bál a székház javítására. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./ 2004. április 14.
Húsvétvasárnapon Zabolán románok és magyarok jelenlétében felavatták a felújított kultúrotthont. A közönséget Ádám Attila Péter polgármester köszöntötte. Olosz Gergely alprefektus elmondta: örömmel tapasztalja, hogy Zabola jelentős dolgok színhelye. A jövőben a zabolai Gyöngyharmat és az Izvorasul néptáncegyüttesek megfelelő körülmények között léphetnek fel a zabolai közönség előtt is. A felújított kultúrotthon karzatát díszítő 59 faragott kazettát a pávai Barabás Zsombor nyugalmazott tanító és fafaragó fiai készítették. /Bodor János: Feltámadt a kultúrotthon (Zabola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./2004. április 14.
Zepeczaner Jenő harminc éve, 1974 óta vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot. Zepeczaner 1964-ben érettségizett Szovátán, 1969-ben végzett Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemes történelem szakán, vizsgadolgozatát a két világháború közötti egységes európai, pán-európai mozgalmakból írta. A hetvenes évek elején Ferenczy Géza volt a múzeum igazgatója. A múzeumnak nagy veszteséget jelentett az, hogy a levéltári anyag (Udvarhelyszék levéltára a 20-as években Kolozsvárra került) maradványait Csíkszeredára, a megyeszékhelyre vitték. Gyűjteményeit tekintve a székelyudvarhelyi múzeum Erdély második legrégebbi ilyen létesítménye, a nagyenyedi múzeum előzi meg a sorban. A kollégiumok gyűjteményei mellett többféle kategóriában kerültek tárgyak a múzeumba: néprajzi gyűjtemény mellett kegytárgyak, éremgyűjtemény, de ritkaságok is találhatók, mint például adományozók vagy fenntartók címerei. A múzeum gondozása alá tartoznak a helyi neves írók, költők hagyatékaiként felfogható gyűjtemények, többek között a Tompa László- vagy a Tamási Áron-emlékszoba. A múzeum 1986-tól a csíkszeredai múzeum alegységeként működött, egészen 1994-ig. Múzeumi tárgy vásárlására soha nem volt elkülönített, beruházási pénz, idén először szavazott meg a tanács 700 milliót a múzeumnak. A kilencvenes évek elején alakult meg a Haáz Rezső Alapítvány, mely a támogatások megpályázásánál kap szerepet. Ilyen támogatások révén jöhetnek létre különböző rendezvények, kiadványokat adhatnak ki – ilyen az Erdélyi Magyar Restaurátor, vagy a Múzeumi Füzetek, vagy a sorozatok (pl. Kovács Piroska Orbán Balázs kapui című könyve), illetve katalógusok (például egy tavalyi kiállítás alkalmára késztett, Az udvarhelyiek kávéznak című kiadvány). /(bb): Zepeczaner harminc éve a múzeumnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./2004. április 15.
Ion Iliescu államfő ápr. 14-én kijelentette, hogy a román vezetés nem fontolgatja az Irakban szolgálatot teljesítő román katonák hazahívását. A külföldön dolgozó román vendégmunkások az utóbbi négy évben mintegy 6 milliárd eurót hoztak az országba bankközi átutalások útján, közölte Marian Sîrbu, a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartással megbízott miniszter. A miniszter szerint az összeg 2001-ben a GBP 2,45 százalékát, 2002-ben 3,10 százalékát, 2003-ban 3,08 százalékát, 2004-ben pedig több mint 3,35 százalékát jelenti. Ehhez az összeghez hozzáadódik még az a pénz is, amit a vendégmunkások „zsebben", banki átutalás nélkül hoznak az országba. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
A szenátus ápr. 13-án elvetette a Nagy-Románia Párt (NRP) által benyújtott határozati javaslatot, amely az aradi Szabadság-emlékmű felállítását elrendelő kormányhatározat érvénytelenítését kérte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ egyedül maradt a vitában, mivel a mérsékelt ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a végszavazásnál az NRP mellé állt. Az SZDP és az RMDSZ együttes parlamenti többségének köszönhetően azonban az indítvány nem ment át, hetven szenátor ellene voksolt, negyvenhat mellette szavazott, ketten pedig tartózkodtak. /Leszavazták az NRP Szabadság-emlékmű elleni indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
Ápr. 14-én a képviselőház elutasította a határon túli románok támogatásáról szóló törvénytervezet. Előzőleg a közigazgatási bizottság is negatívan véleményezte a jogszabályt. A tervezetet hat demokrata és liberális képviselő nyújtotta be a parlamentbe. Liviu Radu Bara, a közigazgatási bizottság kormánypárti alelnöke, Liviu Radu Bara többek között azt kifogásolta, hogy a jogszabály a Határon Túli Románok Képviselőinek Tanácsa (azaz egy fajta „román Máért”) létrehozását javasolja. Liviu Radu Bara emlékeztetett: a határon túli románok támogatásával a miniszterelnöknek alárendelt határon túli románok főosztálya foglalkozik, így fölösleges hasonló rendeltetésű újabb intézmény létrehozása. A határon túli románok létszáma (becsült adatok): Moldovai Köztársaság 2,8 millió, Transznisztria 250-300 ezer, Ukrajna 460 ezer, volt Szovjetunió 200 ezer, Szerbia 40 ezer, Bulgária 125 ezer, Albánia ezer, Görögország és Macedónia 2,5ezer, Magyarország 15 ezer és Szlovákia 10-15 ezer fő. /Cs. P. T.: Nem alakul meg a „román Máért”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
Fey László vitába szállt Borbély Zsolt Attilával, aki elítélte a „neptunosokat", azokat az RMDSZ-tisztségviselőket, akik a PER (Project on Ethnic Relations) meghívására Neptunfürdőn magánszemélyekként eszmecserét folytattak a román kormány képviselőivel (Neptun és Atlanta, Romániai Magyar Szó, ápr. 9.). Borbély Zsolt Attila szerint ez „alkalmat nyújtott a nyíltan magyarellenes román hatalomnak demokratikus kisebbségbarát színben tetszelegni Nyugat előtt az ország Európa Tanácsi csatlakozásának küszöbén". Fey szerint az akció titokban maradt volna, ha Tőkés László nem kürtöli világgá. Tőkés László téves következtetéseket vont le. Arról beszélt, hogy az RMDSZ „a hatalom uszályába" került. /Fey László: Még egyszer Neptunról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./2004. április 15.
Dávid László az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek rektor-helyettese a vele készült beszélgetésben felvázolta életútját. 1981-ben végzett a Temesvári Műegyetem számítástechnika és automatizálás szakán, majd Sepsiszentgyörgyön dolgozott a gépeket és gépkocsi-alkatrészeket gyártó vállalatban. 1985-ben a bukaresti Elektrotechnikai Kutatóintézet marosvásárhelyi fiókjához ment, 1993-tól pedig adjunktusként oktatott a városban, a Petru Maior Egyetemen. Dávid László most is tanít a Petru Maior Egyetemen, akárcsak kollegái, akik egyben a Sapientia Egyetem oktatói. Tucatnyian vannak így: a Sapientia Egyetem társult tanárai és a Petru Maior Egyetem főállású oktatói. Dávid László elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a Petru Maior Egyetemen létre akarták hozni a külön magyar vonalat. A tanári feltételek ehhez adottak voltak, a tanterveket kidolgozták. A minisztérium száz beiskolázási helyet ígért, azonban ezt Petru Maior Egyetem visszautasította. Ezért egyetlen lehetőségük maradt, hogy a Sapientián valósítsák meg a magyar műszaki kart. A bolognai folyamat értelmében a kollégiumi, főiskolai képzés csak első lépcső lenne ahhoz, hogy a magiszter-képzés szintjén mindenki megszerezze a szaktudást. Ez nagy gondot jelent főleg a magyar egyetemek számára. Az akkreditált szaknak az az óriási előnye, hogy az állam finanszírozza, és a kutatás terén is állami támogatást kap. Amikor majd a Sapientia karait akkreditálják, akkor román állami támogatást fognak kapni. A jövőben főállású oktatókat kell a Sapientiához vonzani. Hollanda dékán volt az első, aki ezt vállalta, s most jön a következő hullám, amiben ő is benne van. /Máthé Éva: Alakuló Sapientia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./2004. április 15.
Fehér megye területén a kormányhatározat értelmében három újabb vasútvonalat /Alkenyér-Kudzsir, Gyulafehérvár-Zalatna és Balázsfalva-Parajd/ fenyeget a felszámolás veszélye. Ez a döntés csak nehezíti az érintett városok és egyéb helységek siralmas gazdasági, szociális állapotát. Négy évvel ezelőtt az Erdélyi Érchegységet átszelő Torda-Abrudbánya vasútszakaszt szüntették meg. /Három vasútvonal végnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./2004. április 15.
Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban átadták a fiatal irodalmárok alkotói tevékenységét támogató Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjakat, amelynek egyik nyertese Király Zoltán kolozsvári költő. A három évtizede létrehozott Móricz Zsigmond-ösztöndíjra a 35 évesnél fiatalabb írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek pályázhattak. Munkájához ugyancsak elnyerte a támogatást Lengyel Tamás kárpátaljai költő, Mizser Attila szlovákiai költő és Pénzes Tímea szlovákiai születésű, jelenleg Prágában élő író. A tíz nyertes egy éven át havi 70 ezer forint ösztöndíjban részesül. /Budapesten átadták a Móricz-ösztöndíjakat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
Sóvárad önálló közigazgatási egységgé vált. 1968-ig önálló község volt, akkor csatolták Szovátához. Lakói székely magyarok, 1992-ben 1673 lelket számláltak. /(mózes): Sóvárad önálló közigazgatási egységgé vált. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./