udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 46111-46140 | 46141-46170 | 46171-46200 ... 134011-134016
Névmutató:
2004. április 16.
Ápr. 15-én testvértelepülési szerződést kötött Krasznabéltek és Nyírbéltek. Krasznabélteken fogadták Nyírbéltek nagyközség önkormányzati testületének küldöttségét. /Elek György: Testvértelepülési szerződést kötött Krasznabéltek és Nyírbéltek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./2004. április 16.
Ha én ma Orbán Balázs lennék… témakörben, egy hónappal ezelőtt pályázatot hirdetett az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezete. Az eredményhirdetés ápr. 15-én volt a Városi Könyvtárban. Péter Pál alpolgármester elmondta, a Székelyudvarhely az idei évet Orbán Balázs-emlékévnek nyilvánította, ennek jegyében került sor a pályázat meghirdetésére udvarhelyi általános iskolás tanulók számára. Az első díjat Gál István nyerte el. /Szász Emese: Díjazták a pályamunkákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 16.
Bemutatták Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét Csíkszeredában. A románok kétezer éves történelmére hivatkozva Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke elítélte Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, és a magyarság minden hasonló jellegű megnyilvánulását irredentizmus- és revizionizmuskeltőnek tekinti. Szerinte szó sem lehet az ortodoxizmus honfoglalásáról, így „megszálló egyházról” sem lehet beszélni, hiszen ők csupán azon a földön élnek és építkeznek, ahová Isten teremtette őket, és ahol már két évezrede ellenállnak a hol nyugatról, hol keletről érkező betolakodóknak. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Az ortodox püspök tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./2004. április 16.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 16.
Temesváron a szép versek kedvelői és szerzői találkoztak. Pongrácz P. Mária ünnepélyesnek és barátinak a költészetnapi rendezvényt. Anavi Ádám, Böszörményi Zoltán, Eszteró István, Kiss András és Nagyálmos Ildikó versei hangzottak el a költők előadásában. /(Szekernyés): Költészetnapi találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ 2004. április 16.
Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ 2004. április 16.
Kóka Rozália előadóművész, érdi néprajzi gyűjtő meséket, mondákat, anekdotákat tartalmazó kötetének /Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Timp Kiadó, Budapest, 2003/ második kiadása is napvilágot látott. Megjelent Kós Károly kis munkája /Mátyás király születési háza, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/ is. Kós Károly tanulmánya élethű képet fest a királyról, családjáról és koráról. /Sarány István: Mátyás király fényből és mesékből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 17.
A kormány egy ügyvédi irodát alkalmazott, hogy a következő időszakban beperelje azokat a pártokat vagy politikusokat, akik a választások meghamisításával kapcsolatos vádakat fogalmaznak meg – jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. /A kormány felkészül a választási vádak ellen is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./2004. április 17.
Folyamatban van az RMDSZ és az újonnan alakult két magyar nemzeti tanács közötti tárgyalások körülményeinek megállapítása – jelentette ki ápr. 16-án Kolozsváron Markó Béla. Markó Béla ápr. 16-án a tagsága szempontjából legnagyobb romániai magyar civil szervezetnek tartott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselőivel, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) és az RMDSZ-szel együttműködő, 230 szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIT) vezetőivel találkozott. /B. T.: Körvonalazódik az RMDSZ és a nemzeti tanácsok közötti találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2004. április 17.
Ápr. 16-án Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti szervezetének vezetősége bejelentette: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő lesz a polgármesterjelöltje a június 6–i helyhatósági választásokon. A sajtótájékoztatón közzétették a városi tanácsosjelöltek névjegyzékét is. Kádár Ferenc, a Magyar Polgári Szövetség nagykárolyi szervezetének elnöke megjegyezte, érthetetlen, hogy radikálisnak nevezik őket, amikor a Polgári Szövetség azt a programot képviseli, amely az RMDSZ programjában is szerepel. /(bódi): A tegnapi sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentették: Pécsi Ferenc a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti polgármesterjelöltje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./2004. április 17.
Május elsejétől Románia az EU határán lesz. Aki három hónapnál huzamosabb tartózkodásra rendezkedne be az anyaországban, az már megismerheti a konzulátusi sorban állást, a minimum egyhavi várakozást és a borsos illetékeket. Magyarországi adatok szerint 1996 óta folyamatosan nő az állampolgársági kérelmek száma. Csak 2004 első három hónapjában 1700 beadványt könyveltek el – a tavalyi egész évi 4900-hoz képest. A tartózkodási vízum iránti érdeklődés is megnőtt. /Cseke Gábor: Közelítő május. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2004. április 17.
Markó Attila szerint a kétnyelvű feliratok megjelenésekor a többségi sajtó hazaárulással vádolta a kormányzatot, ma már senkit nem zavar a kétnyelvű tábla. Hazaárulás a nagyváradi barokk palota visszaadása, Ion Caramitru akkori művelődési miniszter kijelentette, hogy „majd csak a holttestén át…" Ma már maga a Kőrösvidéki Múzeum igazgatója nyilatkozta azt, hogy a római katolikus egyház az épület jogos tulajdonosa. És az aradi Szabadság-szobor már ott áll, és várja, hogy „Európa két nemzete fejet hajtson előtte”. Markó Attila biztos abban, hogy „ilymódon lassan nemcsak a Bolyai Egyetem két kara, de az önálló állami magyar egyetem sem lesz puszta vágyálom, az autonómia sem lesz hordószónoki fogás...” /Markó Attila: Megbékélő szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2004. április 17.
Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2004. április 17.
Mózes Árpád evangélikus püspök nyugdíjba vonult, ápr. 16-án hivatalosan is átadta a szolgálatot Adorjáni Dezső püspök-helyettesnek, aki az új választásokig irányítja majd az egyházkerület életét és tevékenységét. Mózes Árpád leszögezte: önként, senki által nem kényszerítve mondott le tisztségéről, amely eredetileg élethosszig biztosította volna számára a püspöki funkciót. Mózes Árpád márc. 31-ét jelölte meg végleges nyugdíjba vonulása napjául, amely egyúttal kinevezésének tizenkettedik évfordulója is, az ünnepek miatt az átadást ápr. 16-ra halasztották. Az önkéntes visszavonulás példa nélküli az egyház eddigi történetében, okául pedig az egyházfő többek között egészségi állapotát jelölte meg. Püspöksége idején felépítettek többek között két új templomot (Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában), további 19 templomot és imaházat felújítottak, Kolozsváron pedig vendégházat vásároltak. Mózes Árpád nyugdíjas éveiben szeretné megírni emlékeit a kommunizmus ideje alatt elszenvedett börtönévekről. /Sándor Boglárka Ágnes: Új lendülettel szolgálni az egyházkerületet. Mózes Árpád evangélikus püspök nyugdíjba vonult. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2004. április 17.
Ápr. 16-án Nagybányán útjára indult Erdély legújabb magyar nyelvű napilapja, a Gutin–melléki Friss Újság, amely Máramaros megye magyarságához kíván szólni. Elindulásában komoly szerepet vállalt mind a Szatmári Friss Újság szerkesztősége, mind annak kiadója, a Zotmar Press Kft. Indulását segítette a nagybányai területi RMDSZ–szervezet és a helyi Németh László Alapítvány is. /Új napilap Máramaros megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./2004. április 17.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke nyitotta meg a tíz napig tartó IX. Bánsági Magyar Napokat Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Szász Enikő beszédében az idei újdonságról, a tárgyi népművészet felkarolásáról fejtette ki gondolatait. A kiállításon kosárfonók, szőnyegszövők, hímestojás-festők, gyöngyfűzők, keramikusok, fafaragók, népi gyermekjátékot és ajándéktárgyakat készítők vettek részt. /(Szekernyés): Bánsági Magyar Napok – 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./ 2004. április 17.
Baróti László Sándor nyolc éve igazgatója a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumnak, amelynek elődje Erdély legrégibb iskolája volt. Már a XII. században működött egy káptalani iskola, amelyet 1578-ban a jezsuiták újraalapítottak. Így lett belőle jezsuita gimnázium, majd királyi, illetve státus-gimnáziumként működött 1948-ig, amikor feloszlatták, majd román tannyelvű iskolává alakították. Dr. Faragó Ferenc tudós főpap kijárta a román szerveknél, hogy magyar nyelven teológia profilú iskola működhessen. Megtűrt, de el nem ismert kántoriskolaként a püspöki palota egyik szárnyában működött a rendszerváltásig, amikor az itt szerzett érettségi diplomákat visszamenőleg is elismerték. 1993-ban amerikai támogatással elkezdték a jelenlegi iskola építését, amelyet 1995-ben szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek. Az iskolának jelenleg 105 diákja van négy osztályban, többségük a Székelyföldről érkezik. Gyulafehérváron feltámadóban van a magyar kulturális élet. /Balta János: Erdély legrégebbi magyar iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./ 2004. április 17.
Koronka Székelybós faluval önálló községgé válik. Koronkát 1968-ban a közigazgatási átszervezéskor olvasztották be Jedd községbe. Az új község lakossága 1850 lelket számlál, míg Jedd községé, amelyhez Agárd, Kebele és Kebeleszentivány tartozik, 1900-at. /Koronka különálló község. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./2004. április 17.
Szatmár megyében önálló lett Csomaköz és Egri. Az 1500 lakost számláló Csomaköz, Bere és Ponyvástanya a Szaniszlóhoz való csatlakozás óta mindig is mostohagyermek volt, mondták az önállóságra szavazók. Egri már 1992–ben is a különválás elkötelezett híve volt, de akkor nem valósulhatott meg az elképzelés. Az 1800 lakost számláló Egri, Batizgombás és Újegri komoly fejlődés előtt áll, eddig Batizhoz tartoztak. /Fodor István: Újabb két községgel gyarapodott Szatmár megye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./2004. április 17.
A Vöröstorony községben élő utolsó magyar, Korent József Zoltán festőművész még sohasem festett egyetlen vöröstoronyi képet sem, pedig harminc éve él a településen. Az Oltot festette, és az Olt habjaiba a három évtizedes magány vöröstorony-kapuját. /Szeben megye. Habokba fojtott titoktalanság. Korent József Zoltán és menedéke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./