udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
556
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-556
NĂŠvmutatĂł:
KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor
2016. januĂĄr 7.
Pezseg a kulturĂĄlis ĂŠlet CsĂkszeredĂĄban
TĂśbb mint 50 kiĂĄllĂtĂĄs ĂŠs 170 szĂnhĂĄzi ĂŠs tĂĄncos elĹadĂĄs, kĂśzel 40 kĂśnyvbemutatĂł, ĂŠs mintegy 100 kĂźlĂśnbĂśzĹ zenei stĂlusĂş koncert, szĂĄmos fesztivĂĄl, konferencia, beszĂŠlgetĂŠs â ez volt CsĂkszereda kulturĂĄlis ĂŠlete 2015-ben.
Az alĂĄbbiakban megprĂłbĂĄltuk Ăśsszegezni az elmĂşlt ĂŠv csĂkszeredai kulturĂĄlis rendezvĂŠnyeinek felhozatalĂĄt, abban a tudatban, hogy az esemĂŠnyek szĂĄma valamivel tĂśbb az alĂĄbb bemutatottaknĂĄl, hiszen szĂĄmos civil szervezet, iskola, magĂĄnszemĂŠly szervezett esemĂŠnyeket mĂŠg ezeken kĂvĂźl. EzĂşttal fĹkĂŠnt a felnĹtteket megszĂłlĂtĂł rendezvĂŠnyeket tartottuk szem elĹtt.
EsemĂŠny esemĂŠnyt ĂŠrt a KĂĄjoni JĂĄnos Megye KĂśnyvtĂĄrban, tavaly Ăśsszesen 180 kĂźlĂśnbĂśzĹ rendezvĂŠnyt, programot szervezetek az intĂŠzmĂŠny munkatĂĄrsai, ezeken mintegy 7250 szemĂŠly vett rĂŠszt. EbbĹl 30 kĂśnyvbemutatĂł, ĂrĂł-olvasĂł talĂĄlkozĂł, 7 kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti ĂŠs egyĂŠb kiĂĄllĂtĂĄs, 3 ismeretterjesztĹ ĂŠs tudomĂĄnyos elĹadĂĄssorozat volt. VendĂŠgĂźk volt tĂśbbek kĂśzĂśtt TĂłth Krisztina ĂrĂł, FĂĄbiĂĄn Janka ĂŠs Jose Hradil szlovĂŠniai ĂrĂł. Szeptemberben a SebĹ egyĂźttes, JordĂĄn TamĂĄs szĂnĂŠsz ĂŠs FĹązfa BalĂĄzs irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz zenĂŠs esttel nyĂşjtott ĂŠlmĂŠnyt a kĂśzĂśnsĂŠgnek, de fellĂŠpett a Role zenekar ĂŠs NĂŠmeth Viktor is. Ferenczes IstvĂĄn kĂśltĹt 70 ĂŠves szĂźletĂŠsnapjĂĄn kĂśszĂśntĂśttĂŠk, bemutattĂĄk Mirk LĂĄszlĂł versantolĂłgiĂĄit, meghĂvottjuk volt Fekete Vince, Ady AndrĂĄs, CzegĹ ZoltĂĄn, valamint Kozma MĂĄria ĂrĂłnĹ is tĂśbb alkalommal. A rendezvĂŠnyek kĂśzĂźl kiemelkedĹ volt februĂĄrban a KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor felolvasĂłmaraton.
24 ezer lĂĄtogatĂł a mĂşzeumban
A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum tĂśrtĂŠnetĂŠbe az elmĂşlt ĂŠv a nyugodt haladĂĄs, a megtervezett szakmai ĂŠpĂtkezĂŠs ĂŠvekĂŠnt fog bekerĂźlni â jellemezte a 2015-Ăśs ĂŠvet Gyarmati Zsolt, a mĂşzeum igazgatĂłja. A MikĂł-vĂĄrban 9 idĹszakos kiĂĄllĂtĂĄst nyitottak, a Kossuth utcai galĂŠriĂĄban hetet. A jelentĹsebb kiĂĄllĂtĂĄsok kĂśzĂśtt volt a SzĂĄrhegy 40, a MĂĄria-tisztelet ErdĂŠlyben ĂŠs a MĂĄrton Ăron 75 jubileumi tĂĄrlat. Volt MĂşzeumi EstĂŠk elĹadĂĄssorozat ĂŠs hĂĄrom filmfesztivĂĄlt is szerveztek, ugyanakkor ismĂŠt nagy volt az ĂŠrdeklĹdĂŠs a MĂşzeumok ĂjszakĂĄja irĂĄnt. A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeumnak tavaly Üsszesen 24 ezer lĂĄtogatĂłja volt.
RendezvĂŠnyek a fĹkonzulĂĄtuson
MagyarorszĂĄg CsĂkszeredai FĹkonzulĂĄtusa szervezĂŠsĂŠben a LĂĄzĂĄr-hĂĄzban is tĂśbb kiĂĄllĂtĂĄsmegnyitĂłt ĂŠs kĂśnyvbemutatĂłt tartottak. Az ĂŠv elejĂŠn Ugron ZsolnĂĄval talĂĄlkozhatott a kĂśzĂśnsĂŠg, februĂĄrban Becze ZoltĂĄn MĂĄrton Ferenc festĹmĹąvĂŠszrĹl kĂŠszĂtett dokumentumfilmjĂŠt mutattĂĄk be. Ăprilisban Fodor IstvĂĄn fotĂłkiĂĄllĂtĂĄsĂĄnak megnyitĂłjĂĄt tartottĂĄk, majd MolnĂĄr Imre tĂśrtĂŠnĂŠsz kĂśnyvĂŠvel emlĂŠkeztek GrĂłf EsterhĂĄzy JĂĄnosra. MĂĄjusban Csinta Samu ErdĂŠly ĂşjranemesĂtĹi cĂmĹą kĂśnyve bemutatĂłjĂĄnak adott otthont a fĹkonzulĂĄtus. SzintĂŠn mĂĄjusban HorvĂĄth PĂŠter KornĂŠl budapesti belsĹĂŠpĂtĂŠsz munkĂĄibĂłl, majd Bodosi DĂĄniel nĂŠhai barĂłti festĹmĹąvĂŠsz munkĂĄibĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. OktĂłberben Hunyadi MĂĄria textilmĹąvĂŠsz ĂŠs Hunyadi LĂĄszlĂł szobrĂĄszmĹąvĂŠsz kiĂĄllĂtĂĄsa, majd Albert FlĂłriĂĄn magyar aranylabdĂĄs vĂĄlogatott-labdarĂşgĂł szemĂŠlyes tĂĄrgyai, pĂĄlyafutĂĄsĂĄnak relikviĂĄi voltak lĂĄthatĂłk, decemberben KosztĂĄndi JenĹ ĂŠs KosztĂĄndi B. Katalin kiĂĄllĂtĂĄsĂĄt fogadtĂĄk. Az ĂŠv vĂŠgĂŠn Becze ZoltĂĄn csĂkszeredai ĂşjsĂĄgĂrĂłnak az elsĹ szĂŠkely olimpiai bajnokrĂłl, Keresztes Lajos birkĂłzĂłrĂłl kĂŠszĂźlt dokumentumfilmjĂŠt mutattĂĄk be.
TĂśbb terĂźleten volt jelen a kulturĂĄlis kĂśzpont
A megyei tanĂĄcs alintĂŠzmĂŠnyekĂŠnt mĹąkĂśdĹ Hargita Megyei KulturĂĄlis KĂśzpont szervezĹje, vagy tĂĄrsszervezĹje volt szĂĄmos kulturĂĄlis rendezvĂŠnynek, dokumentumfilm bemutatĂłknak adott otthont, konferenciĂĄt szervezett, fotĂłsulit, a Hargitai Megye Napokat, a SzĂŠkelyfĂśld Napokat, a CsĂkszeredai RĂŠgizene FesztivĂĄlt ĂŠs RĂŠgizenei NyĂĄri Egyetemet, a magyar tudomĂĄny napjĂĄt, CsĂĄngĂł napot, kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂŠpzĂŠseket, kĂśnyvbemutatĂłkat, kiĂĄllĂtĂĄsokat, hangversenyeket, elĹadĂĄsokat kĂnĂĄlt az ĂŠrdeklĹdĹknek.
ElĹadĂĄssorozat a vĂĄroshĂĄzĂĄn
Az RMDSZ CsĂkszereda VĂĄrosi Szervezete ĂŠs CsĂkszereda PolgĂĄrmesteri Hivatala åltal elindĂtott, A HonfoglalĂĄs elĹttĹl az EurĂłpai UniĂł utĂĄnig elnevezĂŠsĹą elĹadĂĄs-sorozat szellemi ĂśrĂśksĂŠgĂźnk feltĂĄrĂĄsĂĄt hivatott elĹmozdĂtani. Az elmĂşlt ĂŠvben is majdnem minden pĂŠnteken tartottak elĹadĂĄst vagy kĂśnyvbemutatĂłt a vĂĄroshĂĄza dĂsztermĂŠben. Az elĹadĂĄsokat Veress DĂĄvid szervezte.
KiĂĄllĂtĂĄsok galĂŠriĂĄkban
A MegyehĂĄza GalĂŠriĂĄban 2015-ben tizenhat kiĂĄllĂtĂĄst nyitottak meg. Ez a galĂŠria a hĂŠt minden napjĂĄn, a nap huszonnĂŠgy ĂłrĂĄjĂĄban lĂĄtogathatĂł. Itt volt lĂĄthatĂł tĂśbbek kĂśzĂśtt a Prisma fotĂłklubb kiĂĄllĂtĂĄsa ĂŠs a CreArt program keretĂŠben nyitott tĂĄrlat is. A Hargita Nemzeti SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttes megalakulĂĄsĂĄnak 25. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl szervezett Ăźnnepi rendezvĂŠnysorozat keretĂŠben Iochom Zsolt fotĂłkiĂĄllĂtĂĄsa is itt kapott helyet, de a Bukaresti OrszĂĄgos KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti Szalon anyagĂĄbĂłl hozott hatvan alkotĂĄs is. Augusztus vĂŠgĂŠn a Free Camp NemzetkĂśzi KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti AlkotĂłmĹąhelyben kĂŠszĂźlt munkĂĄkat mutattĂĄk be. szeptemberben a Hargitai Szalont nyitottĂĄk meg, oktĂłberben a CreArt-alkotĂĄsokbĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. Az ĂŠv vĂŠgĂŠn a Pulzus NemzetkĂśzi MĹąvĂŠsztelep elmĂşlt nĂŠgy ĂŠvĂŠbĹl vĂĄlogatott alkotĂĄsokbĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs, ez januĂĄr 13-ig lĂĄtogathatĂł.
A csĂkszeredai PĂĄl AukciĂłs HĂĄz ĂŠs GalĂŠriĂĄban januĂĄr folyamĂĄn mĂŠg lĂĄthatĂł volt Fazakas-Koszta Tibor ElrejtĂŠs-FelfedĂŠs cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄsa, februĂĄrban ĂŠs mĂĄrciusban SzĂŠkely GĂŠza LĂŠtterek cĂmĹą tĂĄrlata, mĂĄrciustĂłl mĂĄjusig Csillag IstvĂĄn EsĹ cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄsa. JĂşnius-augusztus idĹszakban Plugor SĂĄndor Ex Libris cĂmĹą emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄsa volt lĂĄtogathatĂł, majd az oktĂłber-december kĂśzĂśtti periĂłdusban Incze MĂłzes kiĂĄllĂtĂĄsa. Az ĂŠv folyamĂĄn tĂśbb alkalommal is tartottak mĹąvĂŠszeti beszĂŠlgetĂŠst, tĂĄrlatvezetĂŠst.
Az elmĂşlt ĂŠvben SĂĄndor KrisztiĂĄn, Mircea Roman, Szauder DĂĄvid, Ion Grigorescu, Popa Laurian ĂŠs Cosmin Moldovan kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti kiĂĄllĂtĂĄsait lehetett megtekinteni a PetĹfi utcai Ăj Kriterion GalĂŠriĂĄban. Itt adtĂĄk ĂĄt ugyanakkor augusztusban KĂĄnyĂĄdi SĂĄndornak a Kriterion-koszorĂşt.
KĂśzel 140 szĂnhĂĄzi elĹadĂĄs
138 szĂnhĂĄzi elĹadĂĄst tekinthettek meg a csĂkszeredaiak a CsĂki JĂĄtĂŠkszĂnben 2015-ben. EbbĹl kĂśzel 50 gyerekeknek szĂłlĂł elĹadĂĄs volt â a LurkĂł FesztivĂĄlon 21 elĹadĂĄst lĂĄthattak â a tĂśbbi elĹadĂĄst felnĹtteknek kĂnĂĄltĂĄk. A szĂnhĂĄzba jĂĄrĂłk a MĂĄria fĹhadnagy, Ădes Anna, Dirty Dancing, ĂzĂśnvĂz elĹtt, Rendes feltĂĄmadĂĄs, A Lourcine utcai gyilkossĂĄg, RumcĂĄjsz, a rablĂł, Ăjjeli menedĂŠkhely, AngyalfĂźtty, A NapsugĂĄr fiĂşk, Tizenegy, â...fĂźggĂśk ezen a zord ĂŠlet pĂĄrkĂĄnyonâ, HĂĄrom arany hajszĂĄl, Egy ĹrĂźlt naplĂłja, Kakuk Marci, Top Dogs, Galaxis Ăştikalauz stopposoknak, ĂŠvadzĂĄrĂł gĂĄlamĹąsor, Isteni szĂnjĂĄtĂŠk avagy, Szemenszedett igazsĂĄg, A nĹk iskolĂĄja,  HamupipĹke, Hippolyt, a lakĂĄj cĂmĹą elĹadĂĄsokat nĂŠzhettĂŠk meg.
A Hargita Nemzeti SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttesnek 18 elĹadĂĄsa volt az elmĂşlt ĂŠv folyamĂĄn CsĂkszeredĂĄban. A kĂśzĂśnsĂŠg lĂĄthatta A sĂłvidĂŠki kalapĂĄcs, a MagyarokĂŠ, a JĂĄnos vitĂŠz ĂŠs a TĂĄncoljatok cĂmĹą elĹadĂĄsokat, ezen kĂvĂźl kĂźlĂśnbĂśzĹ rendezvĂŠnyeken folklĂłrmĹąsorokkal lĂŠptek fel, megtartottĂĄk tavaly is kĂŠt alkalommal a CsĹąrdĂśngĂślĹ gyermek- ĂŠs ifjĂşsĂĄgi nĂŠptĂĄnctalĂĄlkozĂłt, az Ezer SzĂŠkely LeĂĄny napjĂĄt, az ErdĂŠlyi PrĂmĂĄsok 18. TalĂĄlkozĂłjĂĄt. Divat a nĂŠpviselet cĂmmel pedig autentikus viseleteket ĂŠs feldolgozĂĄsokat mutattak be.
Komolyzenei koncertek
A CsĂki Kamarazenekar 2015-ben 8 zenekari koncertet tartott CsĂkszeredĂĄban. Volt koncertjĂźk a MĂĄrton Ăron GimnĂĄziumban februĂĄrban, Ăźnnepi hangversenyĂźk mĂĄrciusban kĂśzĂśsen a Georgius Kamarazenekarral, ĂŠs ugyancsak kĂśzĂśs hangversenyĂźk mĂĄjusban a felĂşjĂtott CsĂki Moziban. HagyomĂĄnyosan a vĂĄrosnapi nyitĂłhangversenyt is megtartottĂĄk. A VirtuĂłzok SzĂŠkelyfĂśldĂśn keretĂŠben is fellĂŠpett a zenekar, majd Filmzene ĂŠlĹben cĂmmel koncerteztek. Tartottak gyerekhangversenyt â nem csak gyerekeknek, ĂŠs a NovĂĄk GĂĄlĂĄn is lehetett Ĺket hallani, lĂĄtni. A zenekari koncertek mellett 9 kamarakoncertet tartottak.
A SzĂŠkelyfĂśld kulturĂĄlis folyĂłirat havonta megjelenĹ szĂĄmĂĄnak bemutatĂłi alkalmĂĄbĂłl ĂrĂł-olvasĂł talĂĄlkozĂłra, beszĂŠlgetĂŠsre hĂvta az ĂŠrdeklĹdĹket. A Gutenberg kĂśnyvesboltban is kĂśnyvbemutatĂłkon, foglalkozĂĄsokon lehetett rĂŠszt venni. UgyanĂgy a Sapientia egyetem is szĂĄmos kulturĂĄlis esemĂŠnyt szervezett a vĂĄroslakĂłk szĂĄmĂĄra. Ugyanakkor az intĂŠzmĂŠnyek mellett kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂĄvĂŠzĂłk, kultĂşrkocsmĂĄk is vĂĄrtĂĄk kulturĂĄlis rendezvĂŠnyekkel a kĂśzĂśnsĂŠget. Az ĂlommadĂĄr kĂĄvĂŠzĂłban pĂŠldĂĄul kĂśzel 40 koncertet, tĂśbb kiĂĄllĂtĂĄst, felolvasĂłestet szerveztek az ĂŠv sorĂĄn.
A CsĂkszeredai VĂĄrosnapok, a csĂkszeredai NemzetkĂśzi JazzfesztivĂĄl, a Dob-ban RitmusfesztivĂĄl is kĂnĂĄlta a jobbnĂĄl jobb kulturĂĄlis programokat. MĂşlt ĂŠv folyamĂĄn volt olyan, hogy egy ĂĄtlagos csĂźtĂśrtĂśk dĂŠlutĂĄn kĂŠt kiĂĄllĂtĂĄsmegnyitĂł, egy kĂśnyvbemutatĂł ĂŠs egy szĂnhĂĄzi elĹadĂĄs kĂśzĂśtt vĂĄlogathatott a kĂśzĂśnsĂŠg. Ăppen ezĂŠrt tĂśbb szervezĹ is emlĂtette, jĂł lenne, ha lĂŠtrehoznĂĄnak egy olyan felĂźletet, ahol egymĂĄs programjait nyomon tudnĂĄk kĂśvetni, azĂŠrt, hogy ne szervezzĂŠk egymĂĄsra az esemĂŠnyeket.
PĂŠter BeĂĄta. SzĂŠkelyhon.ro2016. januĂĄr 7.
A kĂśnyvnek idĹ kell, hogy megismerjĂŠk
Mi kerĂźl a karĂĄcsonyfa alĂĄ? Tematikus ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsunkban erdĂŠlyi kiadĂłkat, terjesztĹket kĂŠrdeztĂźnk arrĂłl, hogyan lĂĄtjĂĄk, a mai gyerekeknek milyen tĂpusĂş kĂśnyvre van szĂźksĂŠgĂźk ahhoz, hogy lapozgassanak, olvasgassanak? Mit ajĂĄnlanak a kiadĂłk: melyek azok a kiadvĂĄnyok, amelyek elvarĂĄzsolhatnak kicsiket-nagyokat, amelyet az ĂŠv kĂśnyve dĂjĂĄval jutalmaznĂĄnak.
TĹzsĂŠr LĂĄszlĂł, a Gutenberg KiadĂł igazgatĂłja
â A Gutenberg KiadĂł nĂŠhĂĄny kĂśnyve, mint pĂŠldĂĄul a Ragyog a mindensĂŠg igazi bestsellerrĂŠ vĂĄlt a gyerekirodalmat lapozgatĂłk kĂśrĂŠben. Milyen a jĂł gyerekkĂśnyv, mi kerĂźljĂśn a fa alĂĄ vagy a MikulĂĄs tarisznyĂĄjĂĄba?
â A Gutenberg KiadĂł, Nyomda ĂŠs KĂśnyvkereskedĂŠs e tekintetben szerencsĂŠsnek tudja magĂĄt, mert indulĂĄsa pillanatĂĄtĂłl identitĂĄsa sarkalatos rĂŠszĂŠnek tekintette, s mĂĄig egyik legfontosabb, illetve mindenkĂŠpp legkedvesebb tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek tekinti a minĹsĂŠgi gyermekkĂśnyvek lĂŠtrehozĂĄsĂĄt ĂŠs eljuttatĂĄsĂĄt az olvasĂłkhoz. Sokat lehetne â ĂŠs kellene â beszĂŠlni az olvasĂłvĂĄ vĂĄlĂĄs konzekvens lĂŠpĂŠseirĹl, arrĂłl, hogy a kĂśnyv az ĂłvodĂĄs, iskolĂĄs, tapasztalĂł, jĂĄtszĂł gyermek szĂĄmĂĄra nem elvont fogalom, hanem szinte minden nap kezĂŠbe, vizuĂĄlis terĂŠbe kerĂźlĹ tĂĄrgy, s ennek bizony felelĹssĂŠge van vagy kellene legyen. A kĂŠrdĂŠsnĂŠl maradva: a jĂł gyermekkĂśnyv az, amely kĂłdolja a sokszori, ĂśrĂśmmel valĂł lapozĂĄs feltĂŠteleit. EttĹl nyilvĂĄn mĂŠg nem minden nĂŠpszerĹą kĂśnyv jĂł vagy alkalmas agyermekszoba polcĂĄra â a mesĂŠk, versek, illusztrĂĄciĂłk egymĂĄsra gyakorolt vonzĂĄsĂĄban Ăşj, izgalmas vilĂĄgok nyĂlnak, s egyĂĄltalĂĄn nem mindegy, hogy a kĂśnyvvel ismerkedĹk milyen tĂŠrben barangolnak. Fontos, hogy a most belĂŠpĹk nĂŠmi eligazĂtĂĄssal, ĂŠrtĂŠkeket jelzĹ cĂśvekek mentĂŠn kezdjĂŠk meg kalandozĂĄsukat, mert ez a nyitja annak is, hogy felnĹttkĂŠnt hogyan viszonyulnak majd a kĂśnyvhĂśz ĂŠs nem csak. Ha a Gutenberg KiadĂł ajĂĄnlatĂĄbĂłl adhatunk ĂzelĂtĹt, emlĂtjĂźk a legkisebbeknek szĂłlĂł, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł, Fekete Vince, LĂĄszlĂł NoĂŠmi gyermekverseibĹl kĂŠszĂźlt lapozĂłkat, kiemelt helyen a Ragyog a mindensĂŠg cĂmĹą erdĂŠlyi gyermekvers-antolĂłgiĂĄt, amely huszonnĂŠgy kortĂĄrs szerzĹ verseit ĂŠs tizennĂŠgy illusztrĂĄtor rajzait gyĹąjti fĂźzĂŠrbe, CD-mellĂŠklettel, a KalĂĄka egyĂźttes zenĂŠsĂtette meg a kĂśtetbeli verseket, vagy valamelyik kĂśnyvet a Gutenberg âhĂĄzi sorozatĂĄbĂłlâ, amelyben utĂłbb CsihĂĄn kirĂĄlyĂşrfi cĂmmel szĂŠkely, MĂŠrt nem tudnak a fĂĄk jĂĄrni? cĂmmel cigĂĄny mesĂŠk jelentek meg, vagy ott van Cseh Katalin Baba nĂŠni ĂŠs MĂĄrk cĂmĹą verseskĂśnyveâŚ
â Hadd kĂŠrdezzek rĂĄ a cigĂĄny nĂŠpmesĂŠkre, hiszen alapvetĹen egy szĂłbelisĂŠgben ĂŠlĹ ĂŠs hagyomĂĄnyozĂłdĂł kultĂşrĂĄnak a mesekincsĂŠbĹl kĂnĂĄl a kĂśtet ĂzelĂtĹt. Mit hasznĂĄltak forrĂĄskĂŠnt?
â Mint emlĂtettem, egyfajta âhĂĄziâ mesekĂśnyvsorozat fut a Gutenberg KiadĂłnĂĄl, amelybĹl a legĂşjabb erdĂŠlyi cigĂĄny mesĂŠket ad kĂśzre, az egy ĂŠvvel korĂĄbbi szĂŠkely mesĂŠket, az azelĹtti kĂśnyvek MĂĄtyĂĄs-mesĂŠket⌠S bĂĄr illĹbb rĂŠvbe terelt tervekrĹl beszĂŠlni, vĂĄrhatĂłan erdĂŠlyi szĂĄsz mesĂŠk, csĂĄngĂł mesĂŠk, ĂśrmĂŠny ĂŠs zsidĂł mesĂŠk kĂśvetik az eddig megjelenteket. A hĂŠt mese Herrmann Antal ĂŠs Wlislocki Henrik, Benedek Elek, KovĂĄcs Ăgnes, Nagy Olga idĹben a 20. szĂĄzad elejĂŠtĹl annak vĂŠgĂŠig hĂşzĂłdĂł gyĹąjtĂŠseibĹl valĂł. Kimondottan olyan mesĂŠket vĂĄlasztottunk, amelyek ĂŠrtelmezhetĹk, lekĂŠpezhetĹk a cĂŠlkĂśzĂśnsĂŠg, az 5â12 ĂŠvesek szĂĄmĂĄra, ugyanakkor ĂŠrdekesek is, mert furcsĂĄk, mĂĄsak a âmegszokotthozâ kĂŠpest: furfangos szervezĹelemek mentĂŠn alakulnak, a felfokozott cselekmĂŠnyt rĂŠszesĂtve elĹnyben, elfeledik a hagyomĂĄnyos mesebonyolĂtĂĄs szabĂĄlyait, a fĹhĹs sem egyĂŠrtelmĹąen birtokol pozitĂv erkĂślcsi tulajdonsĂĄgokat⌠Ezekhez teremtenek KĂźrti Andrea grafikusmĹąvĂŠsz szĂnektĹl ĂŠs karakterektĹl kĂĄprĂĄzĂł, rĂŠszleteiben rendkĂvĂźl figyelmes, tovĂĄbbgondolĂĄsra ĂśsztĂśnzĹ illusztrĂĄciĂłi gyĂśnyĂśrĹą sajĂĄtos vilĂĄgot.
â A marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśnyvvĂĄsĂĄron talĂĄn a kiadĂłknak van a legnagyobb rĂĄlĂĄtĂĄsuk arra, hogy megĂĄllapĂtsĂĄk, csappant-e az ĂŠrdeklĹdĂŠs a kĂśnyvek irĂĄnt. Milyen tapasztalatokkal tĂŠrt haza, mennyire kelendĹek az erdĂŠlyi ĂŠs mennyire a MagyarorszĂĄgon kiadott kĂśnyvek?
â A marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśnyvvĂĄsĂĄr a magyar nyelvterĂźlet harmadik legnagyobb kĂśnyves rendezvĂŠnye, de ami ennĂŠl fontosabb, igazĂĄn ĂŠlĹ, ĂŠrvĂŠnyes tartalmat felmutatni kĂŠpes talĂĄlkozĂłhely a kiadĂłk szĂĄmĂĄra, ĂŠs szenzĂĄciĂłs porond a kĂśnyv ĂŠs az olvasĂłk talĂĄlkozĂĄsĂĄra. A Gutenberg-standnĂĄl idĂŠn ugyanolyan mĂŠrtĂŠkĹą ĂŠrdeklĹdĂŠst lĂĄttunk, mint tavaly â vagyis nyitĂĄstĂłl zĂĄrĂĄsig volt alkalmunk kĂśnyvet ajĂĄnlani, kĂŠrdezni, vĂĄlaszolni, elbeszĂŠlgetni az olvasĂłkkal. Ăs ez a kapcsolat szĂĄmunkra fontos, mĂŠrhetĹ hozadĂŠkkal jĂĄr, mĂŠg Ăşgy is, hogy a marosvĂĄsĂĄrhelyi, csĂkszeredai ĂŠs szĂŠkelyudvarhelyi Gutenberg KĂśnyvesboltok rĂŠvĂŠn mindennapi, visszajelzĂŠsekre alapulĂł kapcsolatban vagyunk a kĂśnyvbarĂĄtokkal. A magyarorszĂĄgi ĂŠs erdĂŠlyi kiadĂłk kĂśzĂśtt nincs semmilyen verseny. A kĂśnyvvĂĄsĂĄri standunkon pĂŠldĂĄul a legnagyobb magyarorszĂĄgi kiadĂłk kĂśnyvĂşjdonsĂĄgait, tĂśbb ezer cĂmet is kĂŠpviseltĂźnk, megmutattunk. Ha mĂŠgis ĂŠrvĂŠnyesĂteni akarnĂĄnk valamifĂŠle versenyt, csak olyan jĂśhetne szĂłba, amelynek nyertese az olvasĂł. A magyarorszĂĄgiâerdĂŠlyi kĂŠrdĂŠst mĂĄr egy ideje helyre tette a kĂśnyvpiac: a Gutenberg KiadĂł kĂśnyvei pĂŠldĂĄul a kivitelezĂŠs minĹsĂŠgĂŠben ugyanazt a szintet kĂŠpviselik, mint akĂĄrmelyik vezetĹ budapesti vagy eurĂłpai kiadĂł kĂśnyvei, a Gutenberg NyomdĂĄt olyan szintre fejlesztettĂźk, hogy ne okozzunk hĂĄtrĂĄnyt a tartalomnak. Az Ăśtlet, a tartalom a lĂŠnyeg, a szerzĹk ĂŠs illusztrĂĄtorok munkĂĄjĂĄnak egymĂĄsra hangolĂĄsa, jĂĄtĂŠk a formĂĄkkal, technikĂĄkkal. Ez ad motivĂĄciĂłt, a kihĂvĂĄs, hogy tartalmas ĂŠs gyĂśnyĂśrĹą legyen a kĂśnyv.
RostĂĄs-PĂŠter Emese, a KoinĂłnia KiadĂł felelĹs szerkesztĹje
â Mit ajĂĄnl a KoinĂłnia KiadĂł a MikulĂĄs puttonyĂĄba, netĂĄn a karĂĄcsonyfa alĂĄ idei kĂnĂĄlatĂĄban?
â A gyermek korĂĄtĂłl, egyĂŠnisĂŠgĂŠtĹl, csalĂĄdja helyzetĂŠtĹl fĂźggĹen nagyon vĂĄltozĂł lehet az, amit igĂŠnyes gyermekkĂśnyvnek nevezhetĂźnk. Ha a gyerek mĂĄr jĂłl olvas ĂŠs szeret is olvasni, ĂŠppĂşgy elolvas egy szĂĄmĂĄra ĂŠrdekes kĂśnyvet antikvĂĄr kiszerelĂŠsben, megsĂĄrgult lapokkal, mint Ăşj kiadĂĄsban bestseller-cĂmkĂŠvel ĂŠs aranyozott betĹąkkel. A kisebbeknĂŠl viszont a kĂźlcsĂn meghatĂĄrozĂł, hiszen a kĂŠpeket legalĂĄbb annyira fontosnak talĂĄljĂĄk, mint a szĂśveget â ennĂŠl a korosztĂĄlynĂĄl pedig nagy a verseny, a magyar gyerekkĂśnyvpiacon hihetetlenĂźl sok, de ErdĂŠlyben is egyre tĂśbb szĂŠp ĂŠs ĂŠrtĂŠkes gyerekkĂśnyv lĂĄt ĂŠvente napvilĂĄgot. Ami a KoinĂłniĂĄt illeti, igyekszĂźnk olyan kĂśnyveket megjelentetni, amelyek mind a szĂśveg, mind az illusztrĂĄciĂłk tekintetĂŠben igĂŠnyesek.
Az idĂŠn hĂĄrom Ăşj gyerekkĂśnyvĂźnk jelent meg, mindhĂĄrom elsĹsorban mĂĄr olvasni tudĂł gyerekeknek, kisiskolĂĄsoknak szĂłl: BalĂĄzs Imre JĂłzsef Ălomfarsang cĂmĹą verseskĂśtete, Gergely Edó MonyĂłnyĂĄrcĂmĹą meseregĂŠnye, valamint ZĂĄgoni BalĂĄzs KolozsvĂĄri mesĂŠk cĂmĹą kĂśnyve. MindhĂĄrom alig kĂŠt hete kerĂźlt ki a nyomdĂĄbĂłl, nagyon kĂvĂĄncsiak vagyunk a fogadtatĂĄsukra. A korĂĄbbi gyerekkĂśnyveink kĂśzĂźl a Barni-sorozat (ZĂĄgoni BalĂĄzs) kĂśtetei ĂŠs Hervay Gizella Kobak kĂśnyve a legnĂŠpszerĹąbbek, de sok olvasĂłra talĂĄlt pĂŠldĂĄul a sepsiszentgyĂśrgyi SikĂł-BarabĂĄsi Eszter KabĂĄtvigasz, gombszomorcĂmĹą kĂśnyve vagy Gergely EdĂł elsĹ mesĂŠskĂśnyve, a MonyĂłmesĂŠk is. Van, mikor egy kĂśnyvnek idĹ kell ahhoz, hogy megismerjĂŠk, megszeressĂŠk: pĂŠldĂĄul A kĂŠkbolygĂł tĂśrtĂŠnete cĂmĹą izlandi meseregĂŠny (Andri Snaer Magnason mĹąve, LĂĄszlĂł NoĂŠmi fordĂtĂĄsĂĄban) 2011-ben jelent meg nĂĄlunk, ĂŠs az idĂŠn kezdtĂŠk igazĂĄn felfedezni.
â A marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśnyvvĂĄsĂĄron a Koffer KĂśnyvesboltkĂŠnt is jelen levĹ KoinĂłnia milyen tapasztalatokkal tĂĄvozott?
â A marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśnyvvĂĄsĂĄr valĂłban a legjobb alkalom arra, hogy az erdĂŠlyi kiadĂłk az olvasĂłikkal, illetve a szakmabeliekkel talĂĄlkozhassanak. TĂśbb mint kĂŠt ĂŠvtizedes mĂşltjĂĄval ez a rendezvĂŠny VĂĄsĂĄrhely egyik legfontosabb kulturĂĄlis esemĂŠnye lett, a helyiek magukĂŠnak ĂŠrzik, ĂŠs mĂĄshonnan, KolozsvĂĄrrĂłl, SzĂŠkelyfĂśldrĹl is ĂŠrkeznek lĂĄtogatĂłi. A legtĂśbben persze vĂĄsĂĄrhelyiek, akiknek ez a hĂĄrom â idĂŠn nĂŠgy â nap az ĂŠv legnagyobb kĂśnyvbeszerzĂŠsi akciĂłjĂĄt jelenti. Az idĹpont is megfelelĹ erre, hiszen az Ăźnnepek elĹtt nĂŠhĂĄny hĂŠttel rendezik meg, ezĂŠrt azt hiszem, hogy VĂĄsĂĄrhelyen tĂśbb kĂśnyv kerĂźl a csizmĂĄkba vagy a karĂĄcsonyfa alĂĄ, mint mĂĄsutt. IdĂŠn ugyanolyan lelkesedĂŠssel vĂĄsĂĄroltak a lĂĄtogatĂłk, mint korĂĄbban, ezen a kĂśnyvvĂĄsĂĄron nem ĂŠrzĹdĂśtt, amit tudunk amĂşgy, hogy a kĂśnyv teret veszĂtett. NekĂźnk tovĂĄbbra is a gyerekkĂśnyvkĂnĂĄlatunk a legszĂŠlesebb, de Ăşgy gondolom, hogy nemcsak ezĂŠrt vĂĄsĂĄroltak tĹlĂźnk ezekbĹl a legtĂśbbet: a gyerekkĂśnyvek azok, amelyeket mĂŠg sehol nem szorĂtottak ki a digitĂĄlis olvasĂłk, egyĂŠb eszkĂśzĂśk. A legtĂśbb kĂśnyvet a nagyon kicsiknek vĂĄsĂĄroljĂĄk, nĂĄlunk ennek anyagi okai is lehetnek: ahogy nĹ a gyerek, nĹnek a csalĂĄd kiadĂĄsai is, a kĂśnyv egyre inkĂĄbb luxuscikknek szĂĄmĂt. Tavaly mĂŠg elĂŠg kevĂŠs szĂŠpirodalmi mĹąvet hoztunk a standra mĂĄs kiadĂłktĂłl, azĂłta bĹvĂźlt a kĂnĂĄlatunk. IdĂŠn fĹkĂŠnt Tompa Andrea, DragomĂĄn GyĂśrgy mĹąveit kerestĂŠk, tĂşlzĂĄs nĂŠlkĂźl percek alatt kifogytunk ezekbĹl a mĂŠltĂĄn mediatizĂĄlt kĂśnyvekbĹl.
â A KoinĂłnia gyakran jelentkezik kortĂĄrs gyerekirodalommal, vannak ĂĄllandĂł szerzĹi, ĂĄllandĂł illusztrĂĄtorai. Miben mĂĄs az erdĂŠlyi gyerekirodalom, vagy mĂĄs-e egyĂĄltalĂĄn, mint a magyarorszĂĄgi?
â IdĂŠn valĂłban a âvisszatĂŠrĹâ szerzĹinktĹl kĂśzĂśltĂźnk gyerekkĂśnyveket, de ami az illuszrĂĄtorokat illeti, most egy Ăşj nĂŠv is felbukkant nĂĄlunk: BalĂĄzs Imre JĂłzsef kĂśtetĂŠt Orosz Annabella illusztrĂĄlta. Tavaly, tavalyelĹtt pedig tĂśbb elsĹkĂśtetes szerzĹnk is volt: SikĂł-BarabĂĄsi Eszter, Martini Yvette, Kiss Lehel. Amiben mĂĄs lehet az erdĂŠlyi gyermekirodalom, mint a magyarorszĂĄgi: Ăşgy gondolom, a legfĹbb kĂźlĂśnbsĂŠg egyszerĹąen az, hogy kevesebb szerzĹnk van. Ez nemcsak a kĂŠt nyelvterĂźlet lakossĂĄga kĂśzti szĂĄmbeli kĂźlĂśnbsĂŠget tĂźkrĂśzi: sokan csak dobbantanak itthon, a kĂśvetkezĹ kĂŠziratukkal mĂĄr magyarorszĂĄgi kiadĂłhoz fordulnak. Egy ErdĂŠlyben kiadott kĂśnyv nehezebben ĂŠrvĂŠnyesĂźl a magyarorszĂĄgi piacon, viszont legalĂĄbbis a KoinĂłnia esetĂŠben azt lĂĄtom, hogy ott is van egy kĂśzĂśnsĂŠg â nyilvĂĄn szĹąkebb, mint ErdĂŠlyben â, amely kĂśveti az ĂşjdonsĂĄgainkat, ĂŠs van nĂŠhĂĄny kĂśnyvĂźnk, amelybĹl tĂśbben vĂĄsĂĄroltak odaĂĄt, mint itthon.
â A hatalmas kĂnĂĄlatban elvesz az olvasĂł, a vonzĂł kĂźlcsĂn mĂśgĂśtt nem mindig tudni, mi is lapul. Mi az az Ăśt gyerekkĂśnyv, amit szĂvesen ajĂĄnlana?
â InkĂĄbb szĂźlĹkĂŠnt vĂĄlaszolnĂŠk erre a kĂŠrdĂŠsre â kĂŠt lĂĄnyom van, Ăśt- ĂŠs hĂŠtĂŠvesek, ĂŠs most mĂĄr nĂŠhĂĄny ĂŠve nagy alapossĂĄggal tanulmĂĄnyozzuk fĹleg azokat a kĂśnyveket, amelyek itthon is megvannak. Az utĂłbbi idĹben rĂĄkaptunk Sami Toivonen ĂŠs Aino Havukainen Tatu ĂŠs Patu sorozatĂĄra. BĂĄr a gyermekeknek szĂĄnt sorozatok elĂŠg nagy hĂĄnyada inkĂĄbb a fĂźggĹsĂŠg kialakĂtĂĄsĂĄra tĂśrekszik, ĂŠs szinte futĂłszalagon jelennek meg az Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb kĂśtetek, ez a finn sorozat, BĂĄba Laura fordĂtĂĄsĂĄban, a Cerkabella gondozĂĄsĂĄban rendkĂvĂźl szellemes, nyelvi lelemĂŠnyei alapos agytornĂĄt igĂŠnyelnek: de nem esti olvasmĂĄny, ahhoz tĂşl mulatsĂĄgos. Az esti fektetĂŠst ugyanĂgy nem szolgĂĄlja, de kĂśltĹibb humorĂĄval ĂŠs kĂŠpeivel jĂł hangulatot hoz szĂźlĹ ĂŠs gyermek kĂśzĂśs kĂśnyves dĂŠlutĂĄnjĂĄba a KoinĂłniĂĄnĂĄl nemrĂŠg megjelent, szintĂŠn finnbĹl fordĂtott kĂśnyv: Markus Majaluoma Apa, irĂĄny a tenger! cĂmĹą ifjĂşsĂĄgi regĂŠnye (JankĂł SzĂŠp Yvette fordĂtĂĄsa). Folytatva a kacagtatĂłs kĂśnyvek sorĂĄt: VarrĂł DĂĄniel Akinek a lĂĄba hatos, Akinek a foga kijĂśtt cĂmĹą kĂśnyveit is sokat olvassuk, illetve mondogatjuk (ManĂł KĂśnyvek). KevĂŠssĂŠ ismert, de nĂĄlunk a csalĂĄdban mĂĄr az ĂŠn gyermekkoromtĂłl kezdve nagyon kedvelt meseregĂŠny GĂĄbor Ăva CirĂłkĂĄja, a MĂłra kiadĂĄsĂĄban most is kaphatĂł. NehĂŠz egy ilyen rĂŠgĂłta ismert kĂśnyvrĹl megĂĄllapĂtani, hogy mennyire ĂŠrdemes mĂĄsoknak ajĂĄnlani: a fĹ ĂŠrvem az, hogy a lĂĄnyom nĂŠgyĂŠvesen kĂvĂźlrĹl tudta. A kortĂĄrs gyermekkĂśnyveken kĂvĂźl olvasunk klasszikus mesĂŠket is, sokszor âmegsĂĄrgultâ lapokrĂłl, pedig a magyar kĂśnyvpiacon bĹven talĂĄlni Ăşj kiadĂĄsĂş mesekĂśnyveket. A csĂkszeredai Gutenberg kiadĂł pĂŠldĂĄul kĂŠt, szĂŠp kivitelezĂŠsĹą nĂŠpmesegyĹąjtemĂŠnyt is megjelentetett, a cĂmĂźk: CsihĂĄn kirĂĄlyĂşrfiĂŠs MĂŠrt nem tudnak a fĂĄk jĂĄrni?
Nagy PĂŠter, az Idea KĂśnyvtĂŠr ĂŠs az Exit KiadĂł igazgatĂłja
â Az Idea KĂśnyvtĂŠr rendszeresen megszervezi az adventi kĂśnyvvĂĄsĂĄrt. Mit lehet tudni az idei rendezvĂŠnyrĹl, kik lesznek a meghĂvottak, milyen kĂśnyveket fognak bemutatni, pontosan mikor ĂŠs hol lesz lĂĄtogathatĂł?
â Az idei Adventi kĂśnyvvĂĄsĂĄrt december 17â19. kĂśzĂśtt tartjuk, a KolozsvĂĄri Magyar Napok â TĂŠli FesztivĂĄl idejĂŠn, bekapcsolĂłdva ennek programpontjai kĂśzĂŠ, a megszokott helyszĂnen, a Sapientia â EMTE KolozsvĂĄri KarĂĄnak Tordai Ăşt 4. szĂĄm alatti ĂŠpĂźlete elĹterĂŠben. A bemutatĂĄsra kerĂźlĹ kĂśtetek szervezĂŠse mĂŠg folyamatban van, errĹl a kĂśnyvvĂĄsĂĄr programjĂĄban fogjuk tĂĄjĂŠkoztatni a kedves olvasĂłinkat. De annyi mĂĄr biztos, hogy szĂŠp szĂĄmban lesznek erdĂŠlyi kiadĂłk, ezen kĂvĂźl a Bagoly KĂśnyvesbolt ĂŠs nem utolsĂłsorban a budapesti Idea KĂśnyvtĂŠrâTintakĹ kĂśnyvesbolt rĂŠvĂŠn drĂĄmapedagĂłgiai szakkĂśnyvek ĂŠs hiĂĄnypĂłtlĂł gyerekkĂśnyvek lesznek a terĂtĂŠken.
â Az Idea KĂśnyvtĂŠr rĂŠvĂŠn rĂĄlĂĄtĂĄsa van arra, milyen kĂśnyvek lĂĄttak napvilĂĄgot ErdĂŠlyben az idĂŠn. Kinek adnĂĄ a legszebb erdĂŠlyi kĂśnyv 2015 dĂjĂĄt ĂŠs miĂŠrt?
â A legszebb erdĂŠlyi kĂśnyv dĂjat szubjektĂv okok miatt adnĂĄm LĂĄng Orsolya Tejszobor cĂmĹą kĂśtetĂŠnek, illetve a Gutenberg KiadĂł ĂĄltal kiadott mesĂŠskĂśnyvnek, a MĂŠrt nem tudnak a fĂĄk jĂĄrni? cĂmĹąnek.
â A KĂśnyvtĂŠrben erdĂŠlyi magyar kĂśnyveket vĂĄsĂĄrolhatunk. Hogyan zĂĄrjĂĄk az idei ĂŠvet, elĂŠgedettek lehetnek a kiadĂłk az olvasĂłkkal, szerzĹkkel?
â MĂŠg mindig szĂŠp szĂĄmban jelennek meg magyar kĂśnyvek ErdĂŠlyben, a megjelenĂŠssel viszont nem egyenesen arĂĄnyos az eladĂĄs. A gyerekkĂśnyvpiacon szerintem nincs ok panaszra, annĂĄl inkĂĄbb viszont ĂĄltalĂĄnosan, mert mĂŠg mindig nem ismerik elĂŠggĂŠ az erdĂŠlyi magyar irodalmat â s ez egy Ăśsszetettebb problĂŠma (oktatĂĄs, fĂłrumok hiĂĄnya, nincs megfelelĹ reklĂĄm/kampĂĄny, konzervatĂv szemlĂŠlet, a âkĂśnyvrendelĂŠs=booklineâ stb.) SzĂĄmunkra az idei ĂŠv eredmĂŠnyesebb a kĂśnyveladĂĄsok terĂŠn, jĂłval meghaladtuk a tavalyi szintet. Ez nagymĂŠrtĂŠkben a kĂśnyvvĂĄsĂĄroknak ĂŠs kĂźlĂśnbĂśzĹ rendezvĂŠnyeken valĂł rĂŠszvĂŠtelnek tudhatĂł be, rĂŠszt vettĂźnk az Ănnepi kĂśnyvhĂŠten, a KolozsvĂĄri Magyar Napokon, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi NemzetkĂśzi KĂśnyvfesztivĂĄlon, a FĹtĂŠr napokon NagybĂĄnyĂĄn, a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi Ĺszi Sokadalmon, a gyalui VĂĄrkert FesztivĂĄlon, a sepsiszentgyĂśrgyi VĂĄrosnapokon, a nagyvĂĄradi Szent LĂĄszlĂł Napokon. Sajnos az Idea KĂśnyvtĂŠr webĂĄruhĂĄz forgalma mĂŠg mindig az elvĂĄrĂĄsok alatt maradt, de termĂŠszetesen ez is nĹtt a tavalyi szinthez kĂŠpest.
A legĂŠrdekesebb erdĂŠlyi magyar kĂśnyvek 2015-ben â Nagy PĂŠter ajĂĄnlja
KolozsvĂĄriaknak âkĂśtelezĹâ:
â˘Â Barokk KolozsvĂĄr (Korunk-Kompress KiadĂł), ĂşjrakiadĂĄs ⢠Asztalos Lajos: KolozsvĂĄr kĂśzelrĹl (StĂşdium KiadĂł) ⢠KĂĄntor Lajos (szerk.): ErdĂŠly fĹvĂĄrosa EurĂłpĂĄban (KorunkâKompress KiadĂł) KortĂĄrs irodalom: ⢠LĂĄng Orsolya: Tejszobor (ErdĂŠlyi HĂradĂł KiadĂł) ⢠Magyari Tivadar: Ragasztott hĂĄz (KoinĂłnia KiadĂł) ⢠DimĂŠny LĂłrĂĄnt: Ha elhal (Lector) Gyermek- ĂŠs ifjĂşsĂĄgi irodalom: ⢠Cseh Katalin: Baba nĂŠni ĂŠs MĂĄrk (Gutenberg KiadĂł, KĂźrti Andrea illusztrĂĄciĂłival) â˘Â MĂŠrt nem tudnak a fĂĄk jĂĄrni? ErdĂŠlyi cigĂĄny nĂŠpmesĂŠk (Gutenberg KiadĂł, KĂźrti Andrea gyĂśnyĂśrĹą illusztrĂĄciĂłival) ⢠ZĂĄgoni BalĂĄzs: KolozsvĂĄri mesĂŠk (KoinĂłnia KiadĂł) ⢠Kiss Bitay Ăva: Rejtelmes ĂĄllatvilĂĄg (StĂşdium KiadĂł) ⢠CsinĂłdi Nagy GergĹ: MĂŠhkeringĹ (ArtPrinter, a szerzĹ egy 13 ĂŠves kisfiĂş, akinek ez mĂĄr a mĂĄsodik megjelent mesĂŠskĂśnyve, a nagy sikernek ĂśrvendĹ KecsketĂĄnc folytatĂĄsa, 44 igaz tĂśrtĂŠnet, gyerekszemmel megĂrt havasi mindennapok) â˘Â TermĂŠszettudomĂĄnyi kĂsĂŠrletek gyerekeknek (Exit KiadĂł) ĂrdekessĂŠgek, egyedisĂŠgek: ⢠PĂŠter SĂĄndor: Apa ĂŠs fia kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂşja (Polis KĂśnyvkiadĂł) ⢠Lucian Boia: RomĂĄnia elromĂĄnosodĂĄsa (egy Ăşjabb Boia-kĂśtet a KoinĂłnia KiadĂł gondozĂĄsĂĄban) ⢠Juan Rulfo: Aranykakas (Bookart KiadĂł; a Juan Rulfo-ĂŠletmĹąsorozat harmadik kĂśtete) ⢠MĂĄrton Evelin: SzalamandrĂĄk ĂŠjszakĂĄi (Bookart KiadĂł) ⢠KallĂłs ZoltĂĄn: BalladĂĄs kĂśnyv (kiadatlan balladĂĄk, az erdĂŠlyi magyar kultĂşra ĂŠs hagyomĂĄny szerves rĂŠszĂŠt kĂŠpezĹ balladakincs megĹrzĂŠse ĂŠs feldolgozĂĄsa, hanganyaggal, azaz CD-mellĂŠklettel) ⢠BĂĄrdi NĂĄndor â GidĂł Attila â NovĂĄk Csaba ZoltĂĄn: EgyĂźtt ĂŠs kĂźlĂśn (Nemzeti KisebbsĂŠgkutatĂł IntĂŠzet; az 1989-es forradalmi esemĂŠnyek ismertetĂŠse magyar szemszĂśgbĹl, magyar/kisebbsĂŠgi szerepvĂĄllalĂĄs ĂŠs ĂśnszervezĹdĂŠs szakszerĹą kutatĂĄsa ĂŠs dokumentĂĄlĂĄsa). SzakĂĄcskĂśnyvek: â˘Â Mindennapi krumplink (Corvin KiadĂł, igĂŠnyes ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs, szĂnes fotĂłk, elkĂŠszĂthetĹ receptek) â˘Â Kerek a kĂĄposzta (Corvin KiadĂł, igĂŠnyes ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs/kivitelezĂŠs, szĂnes fotĂłk, elkĂŠszĂthetĹ receptek)
Demeter Zsuzsa. ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2016. januĂĄr 11.
FĂĄtyol borul a 25 ĂŠvvel ezelĹtti tĂśrtĂŠnĂŠsekre
âHuszonĂśt ĂŠvvel ezelĹtt megtĂśrtĂŠnt egy nagy lĂŠpĂŠs, a civil kurĂĄzsi bizonyĂtĂŠka: Ăşjraindult, sĹt KolozsvĂĄron szinte a semmibĹl megalakult a magyar kĂśzmĂŠdia. Ami akkor lĂŠtrejĂśtt, Ăşgy hittĂźk, hogy csak a kezdet. Sajnos, azĂłta csak kis lĂŠpĂŠsek tĂśrtĂŠntek, nem jĂśtt lĂŠtre a nagy ĂĄttĂśrĂŠs, a lĂŠtezĹ szĂŠtszĂłrt adĂĄsok helyett egy egĂŠsz napos mĹąsorâ â beszĂŠlgetĂŠs a CsĂŠp SĂĄndor-dĂjjal kitĂźntetett Boros ZoltĂĄn tĂŠvĂŠssel, zenĂŠsszel.
â 1971-ben szerzĹdĂśtt a nem sokkal korĂĄbban megalakult orszĂĄgos magyar tĂŠvĂŠmĹąsor szerkesztĹsĂŠgĂŠhez, de ezzel pĂĄrhuzamosan dzsesszzongoristakĂŠnt, zeneszerzĹkĂŠnt is aktĂv volt. Hogyan tudta Ăśsszeegyeztetni a pĂĄlyafutĂĄsa sorĂĄn ezt a kĂŠt komplex ĂŠs idĹigĂŠnyes terĂźletet?
â MĂĄr ĂŠrettsĂŠgi elĹtt dilemma volt szĂĄmomra, hogy milyen egyetemre felvĂŠtelizzek. AnyĂĄm zenetanĂĄr volt, zeneiskolĂĄba is jĂĄratott, apĂĄm irodalmĂĄr, rendszeresen elĂŠm tette az ĂŠletkoromhoz illĹ olvasmĂĄnyokat. MagyartanĂĄrom ĂŠs osztĂĄlyfĹnĂśkĂśm, dr. AndrĂĄs Ăgoston pedig a magyarĂłrĂĄkon arrĂłl tudott meggyĹzni bennĂźnket, hogy az irodalom a legfontosabb dolog a vilĂĄgon. TulajdonkĂŠppen zeneakadĂŠmiĂĄra szerettem volna menni, de a BartĂłk-tanĂtvĂĄny Fischer StefĂĄnia, NagyvĂĄrad leghitelesebb zenetanĂĄra szerint mĂŠg legalĂĄbb egy ĂŠvig kellett volna kĂŠszĂźlnĂśm, hogy zongora szakra egyĂĄltalĂĄn felvĂŠtelizhessek. Ăgy a bĂślcsĂŠszkar felĂŠ vettem az utam. A Bolyai Egyetemen, a magyar szakon ĂŠvfolyamtĂĄrsaim tĂśbbek kĂśzĂśtt Nagy KĂĄlmĂĄn, LĂĄszlĂłffy Csaba, SzilĂĄgyi Domokos voltak.
A magyar szakrĂłl negyedĂŠven, 1958-ban hat tĂĄrsammal egyĂźtt kizĂĄrtak, mert egy kari gyĹąlĂŠsen tiltakoztunk a diktatĂłrikus ĂźlĂŠsvezetĂŠs ĂŠs a kiszĂłlĂtott diĂĄkoknak feltett provokatĂv kĂŠrdĂŠsek ellen. Az elĹre megĂrt forgatĂłkĂśnyv szerint ugyanis meg kellett fĂŠlemlĂteni a diĂĄkokat, hogy ne legyen tiltakozĂĄs a nĂŠhĂĄny hĂłnap utĂĄn bekĂśvetkezendĹ BabeĹâBolyai egyetemegyesĂtĂŠs ellen.
â Ekkor kezdĹdĂśtt a zenei pĂĄlya.
â NĂŠgy ĂŠv mĂşlva sikerĂźlt ismĂŠt egyetemre kerĂźlnĂśm, immĂĄron zeneakadĂŠmiĂĄra, amit IaĹi-ban kezdtem, ĂŠs KolozsvĂĄron fejeztem be. Nyaranta zenekarommal a romĂĄn tengerparton muzsikĂĄltunk, ebbĹl tartottuk el magunkat. DzsesszegyĂźttesemmel a kolozsvĂĄri rĂĄdiĂłban ĂŠs a bukaresti tĂŠvĂŠben is fellĂŠptĂźnk.
A fĹvĂĄrosban megrendezett ĂĄllĂĄselosztĂĄson mĂŠdiĂĄm szerint a zenetanĂĄri szakok diplomĂĄsai kĂśzĂźl elsĹkĂŠnt vĂĄlaszthattam, de hiĂĄba, mert a rĂĄdiĂłs zenei szerkesztĹi ĂĄllĂĄst â amit vĂĄlasztottam volna â a bizottsĂĄg bukaresti ĂĄllandĂł lakhelyhez kĂśtĂśtte, tehĂĄt nem kaphattam meg.
Ăgy tĂśrtĂŠnt, hogy abban a kĂśtĂśttsĂŠgekkel teli, agyonszervezett tĂĄrsadalomban elmentem szabadĂşszĂłnak. Zenekarommal bĂĄrokban, vendĂŠglĹkben ĂŠs hajĂłn muzsikĂĄltunk, â69-ben pedig elszerzĹdtem karmesternek a nagyvĂĄradi szĂnhĂĄzhoz.
KĂŠsĹbb kiderĂźlt, hogy a kĂŠt terĂźlet, illetve a hĂĄrom: zene, irodalom, szĂnhĂĄz egy olyan szĂnes, sokrĂŠtĹą pĂĄlyĂĄn, mint a televĂziĂłzĂĄs, kivĂĄlĂłan hasznosĂthatĂł. A romĂĄn televĂziĂł mindĂśssze kĂŠt ĂŠvvel korĂĄbban alakult magyar adĂĄsĂĄhoz Bodor PĂĄl fĹszerkesztĹ zenei szerkesztĹnek vett fel.
Itt mindenekelĹtt az erdĂŠlyi magyar kĂśnnyĹązene felĂŠlesztĂŠsĂŠn kezdtem dolgozni, de a rĂŠgizene is hivatĂĄsom ĂŠs hobbim lett. A CsĂkszeredai RĂŠgizene FesztivĂĄlt PĂĄvai IstvĂĄnnal, MiklĂłssy Vilmossal egyĂźtt kezdemĂŠnyeztĂźk, emellett a Kriterion kĂŠrĂŠsĂŠre egy 16â18. szĂĄzadi ĂŠnekgyĹąjtemĂŠnyt szerkesztettem Ănekben hallottam cĂmmel, amit mĂĄig forgatnak a rĂŠgizene szerelmesei.
â A 70-es ĂŠvek kĂśzepĂŠtĹl kĂŠszĂźlĹ mĹąsoraira azt szoktĂĄk mondani, hogy metakommunikĂĄciĂłs eszkĂśzĂśkkel bĂĄtorĂtottĂĄk, ĂśsztĂśnĂśztĂŠk megmaradĂĄsra az erdĂŠlyi magyarsĂĄgot. Ma mĂĄr sokan nem ismerik azt az idĹszakot. Milyen lehetĹsĂŠgei voltak akkor egy ĂşjsĂĄgĂrĂłnak a burkolt Ăźzenetek eljuttatĂĄsĂĄra?
â Ăn kissĂŠ csodĂĄlkozva ĂŠszlelem, hogy a 25 ĂŠvvel ezelĹtti erdĂŠlyi tĂśrtĂŠnĂŠsekre szinte fĂĄtyol borult. A sajtĂł fĹleg az ĂźldĂśztetĂŠsekre emlĂŠkeztet, itt-ott elĹfordul egy-kĂŠt anekdota is, de a valĂłs tĂśrtĂŠnĂŠsek dokumentumkĂśtetek lapjain maradnak, ezeket elsĹsorban tĂśrtĂŠnĂŠsz szakemberek ĂŠs egy szĹąk ĂŠrdeklĹdĹ-kĂśr olvassa. Ăgy is magyarĂĄzhatĂł, hogy nagy sikere lehet egy-egy szĂndarabnak vagy regĂŠnynek, amely eltĂşlzottan, nagy ecsetvonĂĄsokkal, tĂşlzĂĄsokkal ad elĹ 40â50 ĂŠves tĂśrtĂŠneteket a szocializmus korszakĂĄbĂłl, amin lehet szĂśrnyĂźlkĂśdni vagy rĂśhĂśgni, csak ĂŠppen aki akkor ĂŠlt, az nem ismer rĂĄ sem a korra, sem az akkori emberekre.
Ugyanis akkor is volt ĂŠlet. Akkor is volt gondolkodĂł ĂŠrtelmisĂŠg, a SĂŠtatĂŠren este ĂśsszebĂşjtak a pĂĄrok, szombaton szĂłlt a zene a dĂścikben, ĂŠs nagyokat tudtunk kacagni a naponta tĂĄmadt vicceken. KĂśzben persze tudtuk-sejtettĂźk, hogy Koczka Gyuri ĂŠvfolyamtĂĄrsunk valahol egy bĂśrtĂśn mĂŠlyĂŠn senyved, hogy a Duna-csatornĂĄnĂĄl meghalt egy csalĂĄdi ismerĹsĂźnk, de az ĂśnfenntartĂĄsi reflexĂźnk ezeket az ismereteket mintegy zĂĄrĂłjelbe tette. AztĂĄn amnesztiakor azt hittĂźk, hogy vĂŠge a lĂĄzĂĄlom-kommunizmusnak, ĂŠs jĂśn az emberarcĂş. Ebben tĂśbbszĂśr is tĂŠvedtĂźnk.
Megszoktuk, hogy a gondolatainkat csak egymĂĄsnak, valĂłs vagy vĂŠlt barĂĄtoknak mondjuk el, a nyilvĂĄnossĂĄg elĹtt vigyĂĄzni kell, hogy mit beszĂŠlĂźnk. De voltak szentĂŠlyek. PĂŠldĂĄul a szĂnhĂĄzak, a templomok. Voltak szimbĂłlumemberek, akik megszĂłlaltak mindenki ĂĄltal ĂŠrthetĹ metaforĂĄkkal, tĂśrtĂŠnelmi pĂŠldĂĄzatokkal beszĂŠltek a mĂĄrĂłl. Voltak zeneszerzĹk, akik a kĂśnyvek lapjairĂłl eljuttattĂĄk dalban a szĂŠlesebb kĂśzĂśnsĂŠghez azoknak a kĂśltĹknek a verseit, akikre hallgattunk. Farkas ĂrpĂĄd, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, SĂźtĹ AndrĂĄs, SzilĂĄgyi Domokos szavai visszhangoztak bennĂźnk.
Mi, tĂŠvĂŠsek a magunk eszkĂśzeivel Ăşgy vĂĄlogattuk, ĂĄllĂtottuk Ăśssze a mĹąsorainkat, hogy magĂĄra ismerjen bennĂźk az erdĂŠlyi ember. Hogy ĂŠrezni kezdje a sajĂĄt vĂĄrosĂĄn, megyĂŠjĂŠn tĂşl az erdĂŠlyisĂŠg ĂzĂŠt, Ăprily szavaival âa titokzatos szĂłt: ErdĂŠlyâ. Ha ĂŠppen sikerĂźlt kijĂĄtszani a cenzĂşrĂĄt, mĂŠg betiltott versek is adĂĄsba kerĂźltek, mint amilyen a trianoni ĂśsszeomlĂĄsrĂłl szĂłlĂł A tetĹn (Ăprily Lajos) megzenĂŠsĂtett vĂĄltozata. NagyszĂĄmĂş kĂśzĂśnsĂŠget vonzĂł nyilvĂĄnos tĂŠvĂŠfelvĂŠteleket rendeztĂźnk, ilyen volt a SzĂŠkelyudvarhely melletti SzejkefĂźrdĹ domboldalĂĄn az egyik ZenĂŠs KaravĂĄn, amelyre tĂśbb mint 7000 nĂŠzĹ vĂĄltott jegyet.
A tĂŠvĂŠadĂĄsokban kĂśtelezĹvĂŠ tett hazafias nevelĂŠst a magunk mĂłdjĂĄn ĂŠrtelmezve KĂĄnyĂĄdi, Farkas ĂrpĂĄd, CzegĹ ZoltĂĄn a szĂźlĹfĂśld, azaz a SzĂŠkelyfĂśld szeretetĂŠrĹl mondtĂĄk a verseiket, a mĹąsorban fellĂŠptek legjobb rockegyĂźtteseink, ugyanakkor a szĂniakadĂŠmia diĂĄkjai kĂśzĂŠpkori magyar iskoladrĂĄmĂĄt adtak elĹ. Az adĂĄs ĂźzenetĂŠt leegyszerĹąsĂtve Ăgy fogalmazhatnĂĄm meg: mĂŠg sokan vagyunk, itt a helyĂźnk, a szĂźlĹfĂśldĂźnkĂśn, amit nem vehet el tĹlĂźnk senki, amĂg itt ĂŠlĂźnk. Akkor mĂĄr nagyon sokan fontolgattĂĄk az elvĂĄndorlĂĄst.
ErdĂŠly valĂłdi tĂśrtĂŠnelmĂŠrĹl nem lehetett a mĂŠdiĂĄban beszĂŠlni. Ăs mĂŠgis, a helytĂśrtĂŠneti vonatkozĂĄsokat vagy a mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnetieket nem gyomlĂĄltĂĄk ki. VĂĄradon a vĂĄrrĂłl ĂŠs a barokk (pĂźspĂśki) palotĂĄrĂłl, a vĂĄradi sajtĂł tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl, VĂĄsĂĄrhelyen a BolyaiakrĂłl, BernĂĄdyrĂłl, a KultĂşrpalotĂĄrĂłl, a SzĂŠkely SzĂnhĂĄzrĂłl, KolozsvĂĄron a szĂnhĂĄz tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl szĂłlt a KlubdĂŠlutĂĄn cĂmĹą mĹąsorunk. Ma is nĂŠzhetĹk lennĂŠnek ezek a mĹąsorok, ha szĂnesben kĂŠszĂźltek volna, mai technikĂĄval.
A magyar adĂĄs szerepet vĂĄllalt erdĂŠlyi rendezvĂŠnyek mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠben is. A helyiekkel egyĂźtt szerveztĂźk, sĹt rĂŠszben finanszĂroztuk az udvarhelyi Siculus tĂĄncdalfesztivĂĄlt, a CsĂkszeredai RĂŠgizene FesztivĂĄlt, ĂśnĂĄllĂł rockkoncerteket, versenyfesztivĂĄlt hoztunk lĂŠtre. Azt az ĂŠrzĂŠst prĂłbĂĄltuk sugĂĄrozni, hogy vagyunk, sokan vagyunk, itthon vagyunk. Az âitthon vagyunkâ ĂŠrzĂŠse sĂşlyosan sĂŠrĂźlt, amikor egy telefonon kiadott parancs kĂśvetkeztĂŠben egyszerre szĹąnt meg a kolozsvĂĄri, a marosvĂĄsĂĄrhelyi rĂĄdiĂładĂĄs ĂŠs a televĂziĂł egyetlen magyar nyelvĹą mĹąsora 1986. januĂĄr elsĹ napjaiban.
â A magyar adĂĄs megszĂźntetĂŠsĂŠvel a zenei karrierje lendĂźlt fel, sokat koncertezett dzsesszzenekarĂĄval. Milyen volt akkoriban a romĂĄniai zenei ĂŠlet?
â A dzsessz ĂŠrdekes mĂłdon nem tartozott a tiltott mĹąfajok kĂśzĂŠ, pedig lett volna rĂĄ ideolĂłgiai ĂźrĂźgy: a halĂłdĂł imperializmus dekadens termĂŠke stb. Ăs mĂŠgsem. A szebeni dzsesszfesztivĂĄl szĂźnet nĂŠlkĂźl mĹąkĂśdĂśtt. A kĂśtĂśttsĂŠgekkel ĂŠs hazugsĂĄgokkal tele kommunista vilĂĄgban ez a szabad, rĂśgtĂśnzĂŠsen alapulĂł zene a hallgatĂłkban ĂŠs a muzsikusokban az orszĂĄg ĂĄltalĂĄnos hangulatĂĄtĂłl merĹben elĂźtĹ felszabadultsĂĄg ĂŠrzĂŠsĂŠt keltette. Hetekre feltĂśltĹdve tĂĄvoztunk, ĂŠs csak lassan illeszkedtĂźnk vissza a mindennapok ritmusĂĄba. 1983-tĂłl kezdve ĂŠn is fellĂŠptem zenekarommal minden szebeni dzsesszfesztivĂĄlon egĂŠszen 91-ig.
A magyar adĂĄs megszĹąnte utĂĄn zenei kĂŠpzettsĂŠgemnek kĂśszĂśnhetĹen arĂĄnylag kĂśnnyĹą dolgom volt, mert ĂĄtigazoltam a tĂŠvĂŠnĂŠl zenei rendezĹnek. HobbikĂŠnt a magyar adĂĄs zenei felvĂŠteleit addig is ĂŠn kĂŠszĂtettem rendezĹkĂŠnt is, 86-tĂłl a kĂśzrĂĄdiĂł ĂŠs a tĂŠvĂŠ zenei stĂşdiĂłjĂĄban dolgoztam minden mĹąfajban, a szimfonikustĂłl a dzsesszig, operĂĄtĂłl a kĂśnnyĹązenĂŠig. Ugyanakkor maradt idĹm ĂŠs energiĂĄm zenĂŠlni, egyĂźttesemmel fellĂŠptĂźnk szinte minden romĂĄniai dzsesszfesztivĂĄlon, koncerteztĂźnk orszĂĄgszerte, lemezt kĂŠszĂtettĂźnk. A kommunizmus legsĂśtĂŠtebb Ăśt ĂŠvĂŠben paradox mĂłdon a zene segĂtsĂŠgĂŠvel felszabadult, kellemes koncertĂŠlmĂŠnyekkel teli ĂŠletet ĂŠltem.
AztĂĄn jĂśtt a forradalom. A bukaresti Ăszaki pĂĄlyaudvar kĂśzelĂŠben, ahol laktam, szinte egĂŠsz nap ropogtak a fegyverek. Nem lehetett tudni, hogy ki lĹ ĂŠs honnan, azt sem, hogy kire. A zenei felvĂŠtelek szĂźneteltek, mĂŠgis valami belsĹ kĂŠnyszer hatĂĄsĂĄra felĂśltĂśztem, megpusziltam a fiacskĂĄm ĂŠs a felesĂŠgem, a blokk kijĂĄratĂĄnĂĄl megvĂĄrtam, amĂg a gĂŠpfegyverropogĂĄsban egy kis szĂźnet tĂĄmadt, beĂźltem a Trabantomba ĂŠs a televĂziĂłhoz hajtottam. A mĂĄskor szigorĂşan ĹrzĂśtt ĂŠpĂźlet udvara tĂśmve volt emberekkel. A toronyblokk ĂŠs a stĂşdiĂł kĂśzĂśtt, egy mikrobusz tetejĂŠn egy fĂŠrfi mikrofonba beszĂŠlt a tĂśmeghez, mintha Caramitru lett volna. Alig hallatszott, mert a tĂśmeg skandĂĄlta a âJos CeauĹescuâ-t ĂŠs ĂŠnekelt. Ăgy ĂŠreztem, hogy nekem is kell mondanom valamit.
FelmĂĄsztam a mikrobusz tetejĂŠre ĂŠs lelkesen elkiabĂĄltam, hogy a magyarok is mennyire egyĂźtt ĂśrĂźlnek a romĂĄnokkal a forradalomnak, hogy itt az ideje, felejtsĂźk el a magyarellenes sajtĂłkampĂĄnyokkal felszĂtott bizalmatlansĂĄgot, szeressĂźk egymĂĄst... vagy valami ilyesmit. Azt hiszem, senki nem hallotta, a tĂzezres tĂśmeg hangja tĂśltĂśtte meg a teret.
â Ekkor az egykori magyar tĂŠvĂŠsek, kĂśztĂźk Ăśn, hivatalos felkĂŠrĂŠs nĂŠlkĂźl, âsajĂĄt szakĂĄllraâ ĂşjraalapĂtotta a magyar adĂĄst.
â KiderĂźlt, hogy nemcsak ĂŠn ĂŠreztem Ăşgy, hogy a tĂŠvĂŠben van a helyem, hanem odajĂśtt nĂŠhĂĄny volt szerkesztĹsĂŠgi kollĂŠga is, akik mĂĄr rĂŠg nem dolgoztak a televĂziĂłban. A nĂŠgyes stĂşdiĂłban, ahonnan akkor szinte ĂŠjjel-nappal folyt a kĂśzvetĂtĂŠs, Simonffy Katival egy hĂŠten ĂĄt vĂĄltottuk egymĂĄst, hogy prĂłbĂĄljuk valamilyen mĂłdon a magyarsĂĄgnak a forradalomban valĂł rĂŠszvĂŠtelĂŠt jelezni. Magyar karĂĄcsonyi dalokat is bejĂĄtszottunk, a kĂŠpernyĹn Ăśt ĂŠv utĂĄn elĹszĂśr jelent meg magyar felirat: Kellemes karĂĄcsonyi Ăźnnepeket! A stĂşdiĂłban eldadogtuk a nĂŠzĹknek, hogy mi magyarok is... hogy TemesvĂĄron egy magyar lelkĂŠsz... hogy ezutĂĄn Ăgy, egyĂźtt... ĂŠs a Mondod-e mĂŠg cĂmĹą filmĂźnkbĹl idĂŠztĂźk âa hajdani ĂŠs a majdani alma materrĹlâ SĂźtĹ AndrĂĄs szĂśvegĂŠt. MĂĄsnap vidĂŠkrĹl kerestek telefonon, hogy ugye Ăşjraindult a magyar adĂĄs. Mindez az addig ĂŠvtizedeken ĂĄt nem lĂŠtezĹnek tekintett karĂĄcsony idejĂŠn.
AzĂłta karĂĄcsonykor gyakran vĂŠgiggondolom tisztĂĄbb fejjel, hogyha akkor Bukarestben, KolozsvĂĄron, MarosvĂĄsĂĄrhelyen, TemesvĂĄron a korĂĄbbi rĂĄdiĂłsok, televĂziĂłsok egyszerĹą polgĂĄrokkĂŠnt nem ĂŠreznek elemi kĂŠsztetĂŠst, hogy felvĂĄllaljĂĄk az akkor mĂŠg bizonytalan kimenetelĹą, vĂŠres, sok helyen manipulĂĄlt forradalom fegyverropogĂĄsa kĂśzepette, hogy a magyar szĂłt ismĂŠt hallhatĂłvĂĄ tegyĂŠk, talĂĄn mĂĄig sem jĂśttek volna lĂŠtre az immĂĄron kĂśzel huszonhat ĂŠve mĹąkĂśdĹ kĂśzszolgĂĄlati szerkesztĹsĂŠgek. De az is eszembe jut, hogy akĂĄr a mi nevĂźnk is ott lehetne, azon az emlĂŠkkereszten âtroiĹŁĂĄnâ, amire Bukarestben a televĂziĂł udvarĂĄn lelĹtt emberek nevĂŠt rĂłttĂĄk. A mi â szerencsĂŠre vĂŠrtelen â mĂŠdiaforradalmunk zajlott le â90 januĂĄrjĂĄban. Az azt kĂśvetĹ elsĹ ĂŠvekben magĂĄnĂŠletre, csalĂĄdra, gyermekekre csak nagyon kevĂŠs idĹt szĂĄnva dolgoztak rĂĄdiĂłsaink, tĂŠvĂŠseink a hazai magyar kĂśzmĂŠdia megteremtĂŠsĂŠn.
Engem a kollĂŠgĂĄim megvĂĄlasztottak fĹszerkesztĹnek, mert akkor mĂŠg azt hittĂźk, hogy ez utĂĄn ez Ăgy fog mĹąkĂśdni. De felmerĂźlt bennem a kĂŠrdĂŠs, hogy mi legyen a zenĂŠvel. A marosvĂĄsĂĄrhelyi â90-es vĂŠres napok utĂĄni ĂĄprilisban romĂĄn zenĂŠsztĂĄrsaim nagyon akartĂĄk, hogy legyen egy koncertĂźnk a vĂĄrosban, mert el akartĂĄk mondani, hogy nem minden romĂĄn gyĹąlĂśli a magyarokat. A KultĂşrpalotĂĄban megtelt a terem, a levegĹben mĂŠg ĂŠrezni lehetett a szĂśrnyĹą napok feszĂźltsĂŠgĂŠnek utĂłrezgĂŠseit, hiszen az ĂŠpĂźlet kĂśzelĂŠben nemrĂŠg mĂŠg kĹzĂĄport zĂşdĂtottak egymĂĄsra romĂĄnok ĂŠs magyarok. RomĂĄn zenĂŠsztĂĄrsaimmal egyĂźtt valahogy azt prĂłbĂĄltuk sugallni, kĂśzĂślni â a zongora mellĹl szĂłban is elmondtam â, hogy egy mestersĂŠges konfliktuskeltĂŠs ĂĄldozatai voltunk, vegyĂŠk tudomĂĄsul, hogy szĂĄmtalan dolog kĂśt Ăśssze bennĂźnket, ĂŠs fĹleg a zene nyelvĂŠt egyformĂĄn ĂŠrtjĂźk ĂŠs beszĂŠljĂźk, s ezt nem veheti el tĹlĂźnk senki.
â A rendszervĂĄltozĂĄs utĂĄn az Ăśn vezetĂŠsĂŠvel a magyar adĂĄs a szĂłkimondĂł, vilĂĄgos beszĂŠdet vĂĄlasztotta, ugyanakkor pĂĄrtatlansĂĄgra tĂśrekedett. A mai magyar adĂĄs, illetve a romĂĄniai magyar sajtĂł ĂĄltalĂĄban milyen ebbĹl a szempontbĂłl?
â KĂśzvetlenĂźl a nyolcvankilences esemĂŠnyek utĂĄn, a kereskedelmi adĂĄsok megindulĂĄsa elĹtt mĂŠg kĂśrĂźlbelĂźl hĂĄrom ĂŠvig a leghatĂĄsosabb mĂŠdium a kĂśztelevĂziĂł volt. AÂ kĂŠpernyĹ legnĂŠzettebb mĹąsora, a hĂradĂł az elsĹ ĂŠvekben egyĂŠrtelmĹąen a hatalomban elhelyezkedett korĂĄbbi nĂłmenklatĂşra ĂŠrdekeit szolgĂĄlta. A tĂĄjĂŠkoztatĂĄs manipulĂĄlĂĄsa mĂĄr a forradalom napjaiban elkezdĹdĂśtt, akkor azt sikerĂźlt egy idĹre elhitetni az emberekkel, hogy a nĂŠp akarata helyezte vezetĹ pozĂciĂłba a volt kommunista vezetĹk mĂĄsodik vonalĂĄt. FolytatĂłdott a fĂŠlretĂĄjĂŠkoztatĂĄs az etnikai konfliktus lĂŠtrehozĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł februĂĄri, mĂĄrciusi magyarellenes kampĂĄnyban, majd az Egyetem tĂŠri, hetekig tartĂł tĂźntetĂŠsrĹl ĂŠs a bĂĄnyĂĄszok beĂśzĂśnlĂŠsĂŠrĹl kidolgozott hamis kĂŠp elhitetĂŠsĂŠvel.
Az orszĂĄgos televĂziĂł magyar adĂĄsa a kĂśzszolgĂĄlati televĂziĂłban felvĂĄllalta mindezekrĹl az esemĂŠnyekrĹl a tĂĄrgyszerĹą, valĂłs tĂĄjĂŠkoztatĂĄst, adĂĄsainkbĂłl meg lehetett tudni, hogy mĂĄrciusban MarosvĂĄsĂĄrhelyen nem spontĂĄn, hanem lĂŠlektanilag elĹkĂŠszĂtett ĂŠs felĂźlrĹl szervezett atrocitĂĄssorozat zajlott, amibe a rendfenntartĂł erĹknek nem volt szabad beavatkozni, vagy hogy a bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs egyszerĹąen Iliescu parancsĂĄra tĂśrtĂŠnt. Amikor elĹszĂśr felmĂŠrtĂŠk az orszĂĄgos adĂĄs nĂŠzettsĂŠgĂŠt, kiderĂźlt, hogy a televĂziĂłtulajdonosok 34 szĂĄzalĂŠka nĂŠzte rendszeresen.
A mi adĂĄsunkkal szinte egy idĹben lĂŠtrejĂśtt kolozsvĂĄri magyar televĂziĂłmĹąsor CsĂŠp SĂĄndor vezetĂŠsĂŠvel szintĂŠn felvĂĄllalta a valĂłs tĂĄjĂŠkoztatĂĄst, csak sajnos az adĂĄskĂśrzete sokkal szĹąkebb volt. KĂśzben CsĂŠp SĂĄndort is, engem is ĂŠrtek fenyegetĂŠsek, az Ăşjra megalakult VasgĂĄrda a csalĂĄdom kiirtĂĄsĂĄt helyezte kilĂĄtĂĄsba. Sokat gondolkoztam azon, hogy a gondosan ellenĹrzĂśtt esti hĂradĂł mellett, ugyanabban az ĂŠpĂźletben hogyan mĹąkĂśdhetett egy azzal sokszor ellenkezĹ mondanivalĂłt hordozĂł adĂĄs is? TalĂĄn mert minden beavatkozĂĄsi kĂsĂŠrletet nyilvĂĄnossĂĄgra hoztunk, nemcsak az adĂĄsban, hanem nemzetkĂśzi fĂłrumokon is (Helsinki BizottsĂĄg, EurĂłpa TanĂĄcs, Szabad EurĂłpa stb.).
VisszatĂŠrve a kĂŠrdĂŠsre, a mai magyar kĂśzszolgĂĄlati adĂĄsok szakmailag ĂŠs mĹąszakilag ĂĄltalĂĄban meghaladjĂĄk a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn sokszor hazulrĂłl hozott amatĹr eszkĂśzĂśkkel ĂŠs nagyon kevĂŠs szemĂŠlyzettel kĂŠszĂźlt mĹąsorok szĂnvonalĂĄt, ugyanakkor a kĂśztĂŠvĂŠ adĂĄsaiban a szerkesztĹk nagy tĂśbbsĂŠge ma sem vĂĄllalna fel olyan tartalmat, amirĹl tudja, hogy nem felel meg a valĂłsĂĄgnak. Hogy a kĂŠnyes vagy vitatott tĂŠmĂĄk â pĂŠldĂĄul a magyar korrupciĂłs esetek â alig jelennek meg, az igaz. Az is igaz, hogy rendkĂvĂźl ritka a tĂŠnyfeltĂĄrĂł ankĂŠt, ahol a sajtĂłnyilvĂĄnossĂĄg vĂŠgĂźl is ki tudja kĂŠnyszerĂteni az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs fellĂŠpĂŠsĂŠt is. Pedig ma is vannak az erdĂŠlyi magyarsĂĄgot ĂŠrintĹ hatalmi tĂşlkapĂĄsok, tĂśrvĂŠnytelenĂźl kirĂłtt bĂźntetĂŠsek, koncepciĂłs perekre emlĂŠkeztetĹ eljĂĄrĂĄsok. HiĂĄnyzik a valĂłs tĂŠvĂŠvita, amelyben kĂŠt, mĂĄs-mĂĄs koncepciĂłt vallĂł kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg ismertetnĂŠ, vĂŠdenĂŠ szemtĹl szemben a sajĂĄt ĂĄllĂĄspontjĂĄt. Ehelyett gyakoriak az egyszemĂŠlyes interjĂşk, nyilatkozatok, kinyilatkoztatĂĄsok.
Mindennek az lehet az oka, hogy a szerkesztĹsĂŠgek, a kĂśztĂŠvĂŠs, kĂśzrĂĄdiĂłs ĂşjsĂĄgĂrĂłk helyzete megvĂĄltozott, a kĂśzmĂŠdiĂĄt ĂŠrintĹ tĂśrvĂŠnykezĂŠs stabilizĂĄlĂłdĂĄsĂĄval kialakult egy Ăşj hatĂĄsmechanizmus. KorĂĄbban az is megesett, hogy egy politikai pĂĄrt vezetĹje felhĂvta ĂŠs leteremtette a szerkesztĹsĂŠgek vezetĹit, munkatĂĄrsait, ha valami nem tetszett az adĂĄsban. Volt, aki megijedt tĹle, volt, aki egy kis irĂłniĂĄval nĂŠzĹi visszajelzĂŠsnek tekintette. Ma is ĂŠrvĂŠnyben van ugyan az a mĂŠdiatĂśrvĂŠny, amely szerint a szerkesztĹre tilos bĂĄrmilyen nyomĂĄst gyakorolni valamely politikai, gazdasĂĄgi csoportosulĂĄsnak vagy szemĂŠlyisĂŠgnek, de a lĂĄthatatlan nyomĂĄsok Ăgy is hatnak.
BĂĄr a kĂśzmĂŠdiĂĄt szabĂĄlyozĂł tĂśrvĂŠnycikkelyek megtiltjĂĄk a pĂĄrtok kĂźldĂśtteinek rĂŠszvĂŠtelĂŠvel mĹąkĂśdĹ vezetĹtanĂĄcsok tagjainak, hogy szemĂŠlyzeti kĂŠrdĂŠsekbe beavatkozzanak, vezetĹvĂĄltĂĄskor rendszeresen eltĂĄvozik egy-egy szerkesztĹsĂŠg ĂŠlĂŠrĹl a befolyĂĄsos pĂĄrt szĂĄmĂĄra kĂŠnyelmetlennĂŠ vĂĄlt fĹszerkesztĹ. Ăs utĂĄna nĂŠma csend. Ezeket az eseteket bĂĄtrabban meg kellene szellĹztetni a sajtĂłban, meg kellene vitatni. Ha nyilvĂĄnossĂĄgra kerĂźlne egy-egy tĂşlkapĂĄs vagy beavatkozĂĄs, mĂĄskor meggondolnĂĄ a nyomĂĄst gyakorlĂł, hogy megismĂŠtelje-e. MagyarĂĄn, van, akinek csak a nyilvĂĄnossĂĄg a fegyvere, de az erĹs is tud lenni.
EgyĂĄltalĂĄn jobban meg kellene becsĂźlni a kĂśzmĂŠdia embereit, hiszen sokat tehetnek az erdĂŠlyi magyarsĂĄgĂŠrt. Ĺk ĂŠrtĂŠkeink rĂśgzĂtĂŠsĂŠnek ĂŠs megĹrzĂŠsĂŠnek letĂŠtemĂŠnyesei. Ne feledjĂźk: a kĂśzmĂŠdia van a legkevĂŠsbĂŠ kitĂŠve a reklĂĄmhajsza hĂĄtulĂźtĹjĂŠnek, az olcsĂł, alpĂĄri kereskedelmi mĹąsorok gyĂĄrtĂĄsi kĂŠnyszerĂŠnek. HuszonĂśt ĂŠvvel ezelĹtt megtĂśrtĂŠnt egy nagy lĂŠpĂŠs, a civil kurĂĄzsi bizonyĂtĂŠka: Ăşjraindult, sĹt KolozsvĂĄron szinte a semmibĹl megalakult a magyar kĂśzmĂŠdia. Ami akkor lĂŠtrejĂśtt, Ăşgy hittĂźk, hogy csak a kezdet. Sajnos, azĂłta csak kis lĂŠpĂŠsek tĂśrtĂŠntek, nem jĂśtt lĂŠtre a nagy ĂĄttĂśrĂŠs, a lĂŠtezĹ szĂŠtszĂłrt adĂĄsok helyett egy egĂŠsz napos mĹąsor. Azt is felhĂĄborĂtĂłnak tartom, hogy az immĂĄr negyedszĂĄzados mĂşltra visszatekintĹ kolozsvĂĄri magyar televĂziĂładĂĄst sem lehet egĂŠsz ErdĂŠlyben lĂĄtni, a marosvĂĄsĂĄrhelyi is csak ott nĂŠzhetĹ, ahol a kĂĄbeltulajdonos mĂŠltĂłztatik befogadni.
â Decemberben a KolozsvĂĄri TelevĂziĂł Magyar SzerkesztĹsĂŠge 25 ĂŠves jubileumĂĄt Ăźnnepelte, amelynek keretĂŠben elsĹkĂŠnt Ăśn vehette ĂĄt a CsĂŠp SĂĄndor-emlĂŠkdĂjat. Mit jelent Ăśnnek ez az elismerĂŠs?
â Az ĂŠletmĹądĂj, amelynek a megjelenĂtĹje egy VetrĂł AndrĂĄs ĂĄltal kĂŠszĂtett CsĂŠp SĂĄndor-emlĂŠkplakett, kĂźlĂśnĂśsen megtisztelĹ ĂŠs kedves nekem. Kedves, mert egy rĂŠgi barĂĄtomra, kĂźzdĹtĂĄrsamra emlĂŠkeztet, akivel a hetvenes ĂŠvekben kollĂŠgĂĄk voltunk, kilencven utĂĄn pedig pĂĄrhuzamos pĂĄlyĂĄn, Ĺ KolozsvĂĄron, ĂŠn Bukarestben, feszĂźltsĂŠggel terhes idĹkben vezettĂźk a kollĂŠgĂĄinkkal egyĂźtt lĂŠtrehozott magyar audiovizuĂĄlis mĂŠdia kĂŠt fontos mĹąhelyĂŠt. MegtisztelĹ, mert a szakmĂĄtĂłl, a kolozsvĂĄri kollĂŠgĂĄktĂłl kaptam, akik felvĂĄllaltĂĄk CsĂŠp SĂĄndor mĂŠdiaetikĂĄjĂĄt, azt, hogy a kĂśzszolgĂĄlat szĂĄmunkra kĂśzĂśssĂŠgĂźnk szolgĂĄlatĂĄt jelenti, kĂśvetendĹ pĂŠldakĂŠpnek tekintik az alapĂtĂł fĹszerkesztĹ erkĂślcsi tartĂĄsĂĄt ĂŠs a meggyĹzĹdĂŠseihez valĂł hĹąsĂŠget. KĂśszĂśnet ĂŠrte.
Boros ZoltĂĄn
1939-ben szĂźletett a Bihar megyei GyantĂĄn. A Bolyai TudomĂĄnyegyetem filolĂłgia fakultĂĄsĂĄn is tanult, de diplomĂĄt a kolozsvĂĄri zeneakadĂŠmia tanĂĄr ĂŠs karmester szakĂĄn szerzett 1967-ben. SzĂnhĂĄzi zenĂŠt komponĂĄlt az ĂĄllami szĂnhĂĄz szĂĄmĂĄra, majd 1971-ben kerĂźlt az orszĂĄgos magyar tĂŠvĂŠadĂĄshoz, ahol elĹbb zenei mĹąsorokat, majd tĂśbb mĹąfajĂş nyilvĂĄnos adĂĄsokat kĂŠszĂtett. A nyolcvanas ĂŠvek kĂśzepĂŠtĹl, amikor a magyar adĂĄst megszĂźntettĂŠk, zenei rendezĹkĂŠnt mĹąkĂśdĂśtt tovĂĄbb a tĂŠvĂŠnĂŠl, emellett dzsesszzenekarĂĄval orszĂĄgszerte koncertezett, lemezeket kĂŠszĂtett. 1989. december 22-ĂŠn az elsĹk kĂśzĂśtt szĂłlalt meg magyarul a âSzabad RomĂĄn TelevĂziĂł kĂŠpernyĹjĂŠnâ, majd 90-ben nĂŠhĂĄny rĂŠgi kollĂŠgĂĄjĂĄval ĂşjraindĂtotta a magyar adĂĄst, amelynek 2002-es nyugdĂjazĂĄsĂĄig fĹszerkesztĹje volt. SzĂĄmos egyĂŠb elismerĂŠs mellett tavaly decemberben elsĹkĂŠnt vehette ĂĄt a CsĂŠp SĂĄndor-emlĂŠkdĂjat a KolozsvĂĄri TelevĂziĂł magyar szerkesztĹsĂŠgĂŠnek 25 ĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄn.
Varga LĂĄszlĂł. KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2016. januĂĄr 18.
A dokumentumfotĂł ereje
FĂłris PĂĄl fotĂłkiĂĄllĂtĂĄsĂĄt pĂĄsztĂĄzva arra gondolok, jĂł lenne, ha tĂŠrsĂŠgĂźnkben lĂŠtezne egy olyan kulturĂĄlis â elhivatottsĂĄgra ĂŠs szakĂŠrtelemre alapozĂł â intĂŠzmĂŠny, mely dokumentumfotĂłkat gyĹąjtene, rendszerezne ĂŠs feldolgozna. MagyarĂĄn, digitalizĂĄlĂĄs rĂŠvĂŠn megmentenĂŠ az elkallĂłdĂĄstĂłl, pusztulĂĄstĂłl azokat a fĂŠnykĂŠpeket, melyek a szĂŠkelysĂŠg, a hĂĄromszĂŠki magyarsĂĄg ĂŠletĂŠrĹl szĂłlnak.
FĂłris PĂĄl kiĂĄllĂtĂĄsĂĄnak ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsakor a kezdemĂŠnyezĹk tĂśbb ezer fotĂłt nĂŠztek ĂĄt, ĂŠs e helyzet szerencsĂŠs, mert mind a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, mind a fotĂłs csalĂĄdja tĂĄmogatta a tĂĄrlat szĂźletĂŠsĂŠt. Csakhogy mĂŠg mindig jĂłval tĂśbb a kallĂłdĂł dokumentumĂŠrtĂŠkĹą fotĂł, mint a gyĹąjtĹk ĂŠs kiĂĄllĂtĂĄsok szĂĄma, mĂŠg mindig szĂĄmos a veszĂŠlyeztetett, pusztulĂĄsra ĂtĂŠlt felvĂŠtel vagy filmtekercs. Ăvekkel ezelĹtt egy kommandĂłi gyĹąjtĹ megemlĂtette, egyik ĂĄltala megszerzett rĂŠgi fĂŠnykĂŠpet szemĂŠtlapĂĄtnak hasznĂĄltĂĄk. ĂsszessĂŠgĂŠben nehezen kezelhetĹ e helyzet, ekĂśzben a mai fotĂłsok egy rĂŠsze is rendelkezik dokumentumĂŠrtĂŠkĹą kĂŠpanyaggal, mely jĂł lenne, ha megmaradna, tĂşlĂŠlnĂŠ alkotĂłjĂĄt. Egyedi teljesĂtmĂŠny lenne tehĂĄt, ha ĂśnerĹbĹl lĂŠtrehozhatnĂĄnk egy dokumentumfotĂłra szakosodott sajĂĄt intĂŠzmĂŠnyt. SzaporĂĄn kellene cselekedni, amĂg mĂŠg menthetĹ e pĂłtolhatatlan kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠg. KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor intelme nemcsak szavainkra, hanem sorsunkra, ĂŠletĂźnkre villantĂł fotĂłkra is ĂŠrvĂŠnyes: âBe kell hordanunk, hajtanunk mindent. (...) Semmi sem fĂślĂśslegesâ.
MĂłzes LĂĄszlĂł. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. januĂĄr 23.
In memoriam â âHitbĹl kellene ĂŠlni. Ott nincsen ĂĄrulĂĄsâ
A szabadsĂĄgharc kĂśltĹje, PetĹfi SĂĄndor SzĂŠkelykeresztĂşron a GyĂĄrfĂĄs kĂşriĂĄban tartĂłzkodott ĂŠlete utolsĂł ĂŠjszakĂĄjĂĄn. SokĂĄig volt PetĹfi ottlĂŠtĂŠnek ĂŠlĹ tanĂşja az Ăśreg kĂśrtefa, amelyet utĂłbb csak a vaspĂĄntok tartottak Ăśssze. A hĂĄlĂĄs utĂłkor egy tĂĄblĂĄt helyezett el elĹtte ĂŠs KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor sorait Ărta fel rĂĄ: âHaldoklik az Ăśreg tanĂş, / PetĹfi vĂŠn kĂśrtefĂĄja / Azt beszĂŠlik Ĺ lĂĄtta volt / Verset Ărni utoljĂĄraâ.
Ma Ăgy kiĂĄltunk fel mindnyĂĄjan TĹkĂŠs IstvĂĄn koporsĂłja mellett, hogy meghalt az Ăśreg tanĂş, akinek az ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga egybeesik egyhĂĄzunk, kisebbsĂŠgi ĂŠletĂźnk elsĹ vilĂĄghĂĄborĂştĂłl napjainkig tartĂł 100 ĂŠves tĂśrtĂŠnetĂŠvel. Ĺ volt szĂĄmunkra az a tanĂş, akit bĂĄrmikor megkĂŠrdezhettĂźnk, ha errĹl a mĂşltrĂłl szerettĂźnk volna valamit megtudni. (âŚ) TĹkĂŠs IstvĂĄn volt az az ember, aki szembeszĂĄllt az ĂśnkĂŠnyuralommal ĂŠs nem hallgatott. KrisztustĂłl tanulta meg, hogy a keresztyĂŠn alĂĄzat nem meghunyĂĄszkodĂĄs, nem feledĂŠs, nem beletĂśrĹdĂŠs, hanem hatĂĄrozott kiĂĄllĂĄs. Ĺ maga errĹl Ăgy vall: âĂn az ĂŠn megvĂĄltĂł KrisztusomĂŠrt nemcsak bĂśrtĂśnt tudok szenvedni, hanem a halĂĄlt is bĂĄrmikor kĂŠsz szĂvvel vĂĄllalom. TehĂĄt senki se szĂĄmĂtson a kifĂĄrasztĂĄsomraâŚâ Ezt a magatartĂĄst mĂĄr a csalĂĄdi kĂśzĂśssĂŠgben megtanulta a hĂĄromszĂŠki MĂĄlnĂĄson, ahol ĂŠdesapja lelkĂŠsz-esperes volt. (âŚ) SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2016. januĂĄr 23.
Elhunyt Paul Drumaru
A magyar irodalom egyik legavatottabb romĂĄn fordĂtĂłja volt.
Paul Drumaru januĂĄr 21-ĂŠn hunyt el. A neves mĹąfordĂtĂł, kĂśltĹ, ĂrĂł halĂĄlĂĄrĂłl lĂĄnya szĂĄmolt be a Facebookon, mint Ărta, ĂŠdesapja elment, âhogy az angyaloknak Ărjon versetâ.
Drumaru 1938. december 5-ĂŠn szĂźletett GyulafehĂŠrvĂĄron. GyulafehĂŠrvĂĄron ĂŠs NagyvĂĄradon kezdte tanulmĂĄnyait, volt kĂśnyvelĹ ĂŠs kĂśnyvtĂĄros a RegionĂĄlis KĂśnyvtĂĄrban, NagyvĂĄradon. Az Alexandru Ioan Cuza Egyetem BĂślcsĂŠszettudomĂĄnyi KarĂĄn vĂŠgzett 1966-ban, romĂĄn nyelv ĂŠs irodalom szakon. 1964-ben rĂŠszt vett Lunar 11 mĹąvĂŠszeti csoport megalapĂtĂĄsĂĄban. KorrektorkĂŠnt tevĂŠkenykedett a Chronicle magazinnĂĄl, a iaČi-i Nemzeti SzĂnhĂĄz irodalmi kritikusa, majd a Kriterion KiadĂł szerkesztĹje volt (Bukarest, 1971-1998).
NĂŠgyszer nyert magyar mĹąfordĂtĂĄsaiĂŠrt dĂjat a RomĂĄniai ĂrĂłszĂśvetsĂŠgtĹl (1972, 1976, 1981, 1986), szintĂŠn mĹąfordĂtĂĄsĂŠrt dĂjat kapott a Bukarest ĂrĂłszĂśvetsĂŠgtĹl (1996), majd elnyerte az Artisjus dĂjĂĄt (Budapest, 1977), a DĂŠry Tibor-dĂjat (1987), megkapta a Pro Cultura Hungarica oklevelet ĂŠs plakettet (1997).
A Partium cĂmĹą ĂşjsĂĄgban debĂźtĂĄlt (NagyvĂĄrad, 1957), megjelentek munkĂĄi a Tribuna, a Cronica, a Convorbiri literare, a IaĹul literar, az Ateneu, a LuceafÄrul, a Contemporanul lapoknĂĄl, valamint A HĂŠtben, a Magyar NaplĂłban (Budapest), a Provincia (KolozsvĂĄr), a ViaĹŁa româneascÄ, a Secolul 20 ĂŠs a Lettres intemationales folyĂłiratokban.
A klasszikus ĂŠs kortĂĄrs magyar irodalom olyan alkotĂłinak mĹąveit Ăźltette ĂĄt kivĂĄlĂłan romĂĄn nyelvre, mint Ady Endre, Babits MihĂĄly, BĂĄlint Tibor, Farkas ĂrpĂĄd, JĂłzsef Attila, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, KirĂĄly LĂĄszlĂł, KonrĂĄd GyĂśrgy, KovĂĄcs AndrĂĄs Ferenc, MarkĂł BĂŠla, MĂłzes Attila, ĂrkĂŠny IstvĂĄn, Pilinszky JĂĄnos, SzilĂĄgyi Domokos vagy Visky AndrĂĄs.
pazs. foter.ro2016. januĂĄr 26.
A TĂĄltosok jutottak a dĂśntĹbe
A hĂŠt vĂŠgĂŠn szerveztĂŠk meg a DĂŠvai TĂŠglĂĄs GĂĄbor ElmĂŠleti LĂceumban a MesĂŠk szĂĄrnyĂĄn vetĂŠlkedĹ Hunyad megyei szakaszĂĄt, melyre 9 csapat ĂŠrkezett CsernakeresztĂşrrĂłl, VajdahunyadrĂłl ĂŠs DĂŠvĂĄrĂłl. A vetĂŠlkedĹ idĂŠn KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor mesevilĂĄgĂĄba vezette a gyermekeket. E fordulĂłra SĂĄndor bĂĄcsi nĂŠgy mesĂŠjĂŠt (JĂł szerencse, fĂŠl erĹ, A bĂrĂł ĂŠs az egerek, Egy kalĂĄsz meg egy legĂŠny ĂŠs Paszulyka ĂŠs Fuszulyka) kellett szinte szĂłrĂłl szĂłra megtanulni. A jĂĄtĂŠkos feladatok sorĂĄn e mesĂŠk alapjĂĄn rajzoltak, Ărtak, rĂśgtĂśnĂśztek a gyermekek, s persze kĂśzben szorgalmasan gyĹąjtĂśgettĂŠk a pontokat, az orszĂĄgos dĂśntĹbe jutĂĄshoz. A legĂźgyesebbnek a dĂŠvai negyedikesek TĂĄltos csapata bizonyult, akik 201 pontot szereztek meg a lehetsĂŠges 216-bĂłl. FelkĂŠszĂtĹjĂźk SebestyĂŠn Anna tanĂtĂłnĹ. MĂĄsodik helyezett lett a csernakeresztĂşri VillĂĄmtigrisek csapata, melyet Kiss MĂłnika ĂŠs SzĂŠll BĂborka tanĂtĂłnĹk kĂŠszĂtettek fel, harmadik helyezĂŠst a vajdahunyadi Matei Corvin KollĂŠgium negyedikeseibĹl ĂĄllĂł Panda csapat ĂŠrt el, Pampu Anna tanĂtĂłnĹ irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval.
A korĂĄbbi ĂŠvektĹl eltĂŠrĹen, idĂŠn megyĂŠnkbĹl egyetlen csapat kapott meghĂvĂĄst a mĂĄrcius derekĂĄn NagyvĂĄradon megrendezĂŠsre kerĂźlĹ orszĂĄgos fordulĂłra. Ăgy tehĂĄt a TĂĄltos csapat tagjai: Domokos Hunor, PĂĄl EmĂlia, LĂĄszlĂł AdorjĂĄn ĂŠs LĂĄszlĂł IstvĂĄn kĂŠpviselik Hunyad megyĂŠt a dĂśntĹben. Sok sikert kĂvĂĄnunk!
GĂĄspĂĄr-Barra RĂŠka. Nyugati Jelen (Arad)2016. januĂĄr 30.
Cs. Nagy Ibolya: âNem fogadok fĂślibĂŠm rendetâ (MonogrĂĄfia Farkas ĂrpĂĄd kĂśltĂŠszetĂŠrĹl)
MĂşlt ĂŠv vĂŠgĂŠn jelent meg a Magyar MĹąvĂŠszeti AkadĂŠmia KĂśzelkĂŠpek ĂrĂłkrĂłl nemrĂŠg indult sorozatĂĄban Cs. Nagy Ibolya JĂłzsef Attila-dĂjas irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz monogrĂĄfiĂĄja a SepsiszentgyĂśrgyĂśn ĂŠlĹ Farkas ĂrpĂĄd kĂśltĂŠszetĂŠrĹl. Ez alkalommal a kivĂĄlĂł szakmai elemzĹ- ĂŠs beleĂŠrzĹkĂŠszsĂŠgrĹl tanĂşskodĂł szerzĹ munkĂĄjĂĄnak ĂśsszegzĹ, zĂĄrĂłfejezetĂŠt kĂśzĂśljĂźk, s mert a kĂśnyv gazdag tĂĄrsadalmi-tĂśrtĂŠneti hĂĄttĂŠrrajzzal is szolgĂĄl e lĂra fogantatĂĄsĂĄnak szĂnterĂŠrĹl, az elmĂşlt fĂŠlĂŠvszĂĄzad ErdĂŠlyĂŠrĹl, RomĂĄniĂĄjĂĄrĂłl, elkĂśvetkezĹ lapszĂĄmainkban a korszak felidĂŠzĂŠsĂŠre mĂŠg visszatĂŠrĂźnk.
ĂsszegzĂŠs
Farkas ĂrpĂĄd, akĂĄr a premodern kor embere, mĂŠly, bensĹsĂŠges kapcsolatban ĂŠl a termĂŠszettel, lĂrĂĄja az alanyi, bensĹ ĂŠs a kĂźlsĹ, termĂŠszeti, organikus vilĂĄg egyensĂşlyĂĄt tĂźkrĂśzi: de szemlĂŠlete, kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠletelve ĂŠppen hogy nincs egyensĂşlyban az Ĺt kĂśrbeĂślelĹ tĂĄrsadalmi-politikai-tĂśrtĂŠnelmi szfĂŠra tapasztalati realitĂĄsaival. BeleolvadĂĄs, elmerĂźlĂŠs a termĂŠszetbe, a kĂśzĂśssĂŠgi sorshelyzetekbe, a ânĂŠpĂŠletbeâ, ĂŠs harc, kĂźzdelem a tĂĄrsadalmi valĂłsĂĄggal, kĂŠnyszerĹąsĂŠgekkel; az etikus kĂśltĹi ellenĂĄllĂĄs a megĂŠlt kor etikĂĄtlansĂĄgĂĄval, emberalĂĄzĂĄsĂĄval szemben.Â
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni elsĹ generĂĄciĂł szĂźlĂśttekĂŠnt felnĹttĂŠ ĂŠrĂŠse, kĂśltĹvĂŠ vĂĄlĂĄsa a hatvanas ĂŠvek mĂĄsodik felĂŠre, a hetvenes ĂŠvek elsĹ idĹszakĂĄra esik, a romĂĄniai magyar irodalom mĂĄsodik ForrĂĄs-nemzedĂŠkĂŠnek nevezett alkotĂłi csoportosulĂĄs tagja. Ez az idĹszak egyben a romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠs szemĂŠlyi jogi helyzetĂŠnek kezdetben lassĂş, majd egyre durvulĂł, fokozatos romlĂĄsĂĄt jelenti: de a kĂśvetkezĹ korszak, az 1989-es forradalmi esemĂŠnyek, a CeauĹescu-diktatĂşra megdĂśntĂŠse nem jelentik ugyanakkor e kisebbsĂŠgjogi ĂĄllapotok teljes ĂŠs egyĂŠrtelmĹą vĂĄltozĂĄsĂĄt. SzĂźksĂŠgszerĹąen, mert vĂĄllaltan tĂźkrĂśzi vissza tehĂĄt e lĂra hangszĂne, beszĂŠdtĂłnusa, a tĂĄrsadalmi-kĂśzĂśssĂŠgi sorsviszonyokra reflektĂĄlĂł tematikĂĄja, fejlĹdĂŠsmenete a megĂŠlt korszakok politikai-tĂĄrsadalmi viszonyrendszerĂŠt.Â
Vagyis ez a poĂŠzis a kezdeti heves ĂŠs bizakodĂł, ifjonti vilĂĄg-kifejezĂŠsi lĂĄz, a âkĂśltĂŠszet tartalmi ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄnakâ, a vilĂĄg megĂrhatĂłsĂĄgĂĄnak robbanĂł vĂĄgya, igĂŠnye (MĂĄsnapos ĂŠnek, 1968); majd a sĂśtĂŠtedĹ diktatĂşra miatt komorulĂł szemlĂŠlet illĂşziĂł-vesztĂŠse, a megĂrhatĂłsĂĄg korlĂĄtainak tapasztalata utĂĄn (JegenyekĂśr, 1979) a tĂĄrsadalmi, kĂśzĂśssĂŠgi kĂśzĂŠrzet, a kĂśzĂśssĂŠgi ember lĂŠtĂŠlmĂŠnyeinek egyre ĂĄrnyaltabb, higgadtabb, kĂśltĹi menedĂŠket egyre inkĂĄbb az otthon, a szĂźlĹfĂśld megtartĂł erejĂŠben talĂĄlĂł âjelentĂŠseibenâ mutatja meg ĂśnmagĂĄt (Alagutak a hĂłban, 1971). A kĂŠsei lĂra kevĂŠsszĂĄmĂş, elsĹsorban a VĂĄlogatott versek (2012) kĂśtetben fĂśllelhetĹ termĂŠsĂŠnek mĂĄr kesernyĂŠs-fanyar, olykor ironizĂĄlĂł-Ăśnironikus hangszĂnei a bĂślcsessĂŠgi beszĂŠd Ăşj ĂĄrnyalatait mutatjĂĄk: az ĂśnelemzĂŠs, a szĂĄmvetĂŠs, a leltĂĄrĂĄllĂtĂĄs belsĹ parancsĂĄt, ugyanakkor a szemĂŠlyes magĂĄny szikĂĄran, elfogadĂł higgadtsĂĄggal megjelenĂtett kĂŠpeit. ĂnvallomĂĄsa szerint mĂĄr âinkĂĄbb szivĂĄrogtatva Ărok. EzĂŠrt vĂĄlnak egyre kopĂĄrabbĂĄ, egyre fogak kĂśzt szĹąrtebbekkĂŠ a soraimâ.
 E kĂśltĹi ĂŠletĂşt azonban kezdettĹl elhalkulĂĄsĂĄig Ĺrzi a lĂĄtĂĄsmĂłd ĂĄradĂł termĂŠszetkĂśzelsĂŠgĂŠt, s Ĺrzi az ĂŠletelv kĂśzĂśssĂŠgi meghatĂĄrozottsĂĄgĂĄt: Farkas ĂrpĂĄd kĂśzĂŠrzet-verseinek, tĂĄrsadalmi-ĂŠlmĂŠny alapozottsĂĄgĂş lĂrĂĄjĂĄnak vĂĄltozĂłi mellett a kĂśzĂśssĂŠg-kĂŠpviseleti poĂŠtai szĂĄndĂŠk ĂŠs elhivatottsĂĄg a vĂĄltozatlan faktor. A kĂśltĹ szĂĄmĂĄra a szĂźlĹfĂśld ĂŠs emberei, a tĂĄjhaza, az otthon-hagyomĂĄnyok s mindennek poĂŠzisbe emelĂŠse jelentik a versek, a kĂśltĹi beszĂŠd legalapvetĹbb ĂŠlmĂŠnyrĂŠtegĂŠt; autonĂłm kĂśltĹi szemĂŠlyisĂŠge a kĂśtĹdĂŠst ĂŠpp a szabadsĂĄg-ĂŠlmĂŠny rĂŠszekĂŠnt, a kĂśltĹi szemĂŠlyisĂŠg morĂĄlis ĂśnmegvalĂłsĂtĂĄsĂĄnak feltĂŠtelekĂŠnt ĂŠrtelmezi, innen e lĂra tematikai egyosztatĂşsĂĄga is. Versei gyakorta belsĹ kĂźzdelmek kivetĂźlĂŠsei, e vilĂĄg kifejezhetĹsĂŠgĂŠnek kĂŠtelyeit sugalmazzĂĄk, de sohasem tĂŠved az egzisztenciĂĄlis talajvesztĂŠs, kivetettsĂŠg tereire; a benne munkĂĄlĂł kĂśzĂśssĂŠgi felelĹssĂŠgĂŠrzet sohasem kĂnĂĄl teljes ĂśnfeladĂĄsi mintĂĄkat sem a maga, sem a lĂra teremtett vilĂĄgĂĄba ĂśrĂśkĂtett kĂśzĂśssĂŠge szĂĄmĂĄra. KĂśltĂŠszete a tĂĄrsadalmi jelenben ĂŠlĹ emberĂŠ, szĂĄmĂĄra az ĂrĂĄs, az ĂśnmegvalĂłsĂtĂĄs csak e mindenkori jelen, a vĂĄllalt kisebbsĂŠgi sors mostoha terepĂŠn lehetsĂŠges: alkotĂłi szemlĂŠlete azonban nem eleve determinĂĄlt, hanem alakĂthatĂł, ĂĄtalakĂthatĂł vilĂĄgnak tekinti ezt, ĂŠletelvĂŠnek plebejus meghatĂĄrozottsĂĄga kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠletlehetĹsĂŠgkĂŠnt is csak a kĂźzdelmes, ĂśnkifejezĹ, ĂśnvezĂŠrelt lĂŠtformĂĄt tudja elfogadni. LĂrĂĄjĂĄnak egyik meghatĂĄrozĂł versvonulatĂĄban ezt a szemlĂŠletet kifejezĹ metaforikus lĂĄzadĂĄs-kĂŠpzetek megjelenĂtĂŠsĂŠt lĂĄthatjuk.
PoĂŠzisĂŠnek formai jellemzĹit is a termĂŠszetelvĹąsĂŠg alakĂtotta sajĂĄtosan egyĂŠnivĂŠ: a lĂrai realizmus ĂŠs a jelkĂŠpi, lĂĄtomĂĄsos, metaforikus versbeszĂŠd legtĂśbbszĂśr a termĂŠszeti vagy a tĂĄrgyias kĂśrnyezet jelensĂŠgeit, mozzanatait transzponĂĄlja a sorsmetaforĂĄk jelentĂŠsgazdagĂtĂł, polifonikus tereibe. ĂltalĂĄban rĂśvidebb, nĂŠhĂĄny strĂłfĂĄs, szabad rĂmkezelĂŠsĹą verskompozĂciĂłiban a nĂŠpkĂśltĂŠszet kĂśtĂśttebb formaelemei is megjelennek. MetaforĂĄi tĂśbb valĂłsĂĄgszinten kibomlĂł, sĹąrĹąre szĹtt vizuĂĄlis vilĂĄgot ĂŠpĂtenek, amelyben az egymĂĄs intenzitĂĄsĂĄt nĂśvelĹ kĂŠpek elmossĂĄk a kĂŠpes beszĂŠd hagyomĂĄnyos, de âide-oda mĂłdosĂtott ĂŠs magyarĂĄzottâ (Barta JĂĄnos) vĂĄltozatainak hatĂĄrait. Farkas ĂrpĂĄd versei a lĂrai mĹąfajok keveredĂŠsĂŠbĹl alkotnak Ăşj formai alakzatokat, a dal, a dĂşdolĂł pĂŠldĂĄul az Ĺ kĂśltĂŠszetĂŠben erĹs sodrĂĄsĂş, intenzĂv hangulati, ĂŠrzelmi elemeket ĂśtvĂśz leggyakrabban a tĂĄjlĂra oldott tĂłnusaival, s bĂzza a kĂśltĹ ezekre a poĂŠtikai alakzatokra a nem egyszer sĂşlyos, sĂśtĂŠt ĂĄrnyalĂĄsĂş Ăźzenetek kifejezĂŠsĂŠt is. TermĂŠszeti kĂŠpeinek lĂĄtvĂĄnygazdagsĂĄgĂĄt, ĂŠrzĂŠki erejĂŠt a lĂĄtomĂĄs szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtja; e kĂŠpek nem ĂśnmagukĂŠrt valĂł szĂŠpsĂŠgĂźkĂŠrt, hanem jelkĂŠphordozĂł, metaforakĂŠpzĹ alkalmassĂĄgukĂŠrt fontosak a szĂĄmĂĄra, sokszor a fogalmi, gondolati reflexiĂł helyettesĂtĹi is.
HĂve IllyĂŠs Gyula, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, CsoĂłri SĂĄndor, a prĂłza ĂŠs a drĂĄma nyelvĂŠn alkotĂł SĂźtĹ AndrĂĄs lĂŠt- ĂŠs mĹąvĂŠszetfelfogĂĄsĂĄnak, tisztelem, vallja âJuhĂĄsz Ferenc korai korszakĂĄnak nagytĂźdejĹą erezetĹąsĂŠgĂŠt, Nagy LĂĄszlĂł pontos, erĹs, szintĂŠn hatalmas kĂŠpzetgazdagsĂĄgrĂłl tanĂşskodĂł tĂśmĂśrebbsĂŠgĂŠtâ, s magyarorszĂĄgi nemzedĂŠktĂĄrsai, âĂgh IstvĂĄn, Bella IstvĂĄn, Utassy JĂłzsef, Kiss Benedek, OlĂĄh JĂĄnos metaforalombjait, mint KovĂĄcs IstvĂĄn szikĂĄran lĂrai pontossĂĄgĂĄtâ, s legfĹbb inspirĂĄtorĂĄnak JĂłzsef AttilĂĄt mutatja e lĂra.Â
S bĂĄr ĂŠppen nem elkĂśtelezett hĂve, legfĂśljebb csodĂĄlĂłja WeĂśres SĂĄndor filozofikus-metafizikus fĂśldĂśntĂşlisĂĄgĂĄnak, formajĂĄtĂŠkainak, Farkas ĂrpĂĄd kĂśltĹ-szerep felfogĂĄsĂĄnak, e szerep ĂŠrtelmezĂŠsĂŠnek jellemzĂŠsĂŠre mĂŠgis alkalmasnak, kifejezĹnek gondoljuk a weĂśresi kĂŠpet: âAlattad ma fĂśld, fĂślĂśtted az ĂŠg, benned a lĂŠtraâ. Nem mond mĂĄst kĂśltĹi ĂśnsorsĂĄrĂłl Farkas ĂrpĂĄd sem: âAkarom, kitessĂŠk konok voltom â / saruit immĂĄr meg nem oldom, / nem fogadok fĂślibĂŠm rendet, / csak mit magamnak ĂŠn teremtekâ.
Cs. Nagy Ibolya: Farkas ĂrpĂĄd. Magyar MĹąvĂŠszeti AkadĂŠmia, ĂrĂłk emberkĂśzelben sorozat, 287 oldal. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. februĂĄr 6.
Arghezi szĂŠkely szĂĄrmazĂĄsĂĄrĂłl
A neves romĂĄn kĂśltĹ, Tudor Arghezi ĂŠdesanyja a Bukarestbe kerĂźlt szĂŠkely cselĂŠdlĂĄny, ErgĂŠzi RozĂĄlia volt â mutatott rĂĄ Ferenczes IstvĂĄn Arghezi/ErgĂŠzi cĂmĹą kĂśtetĂŠnek pĂŠntek dĂŠlutĂĄni bemutatĂłjĂĄn.
Ferenczes IstvĂĄn kĂśltĹ, ĂrĂł, a SzĂŠkelyfĂśld folyĂłirat alapĂtĂłja tĂśbb mint egy ĂŠvszĂĄzados rejtĂŠlynek kĂvĂĄnt a vĂŠgĂŠre jĂĄrni. TĂśbb ĂŠves kutatĂłmunkĂĄjĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen megfejtette Tudor Arghezi ĂŠdesanyjĂĄnak kilĂŠtĂŠt, ĂŠs a Hargita KiadĂł gondozĂĄsĂĄban megjelent az Arghezi/ErgĂŠzi cĂmĹą, kĂŠtnyelvĹą izgalmas tanulmĂĄnya, amely a mĂşlt szĂĄzad egyik legjelentĹsebb romĂĄn kĂśltĹjĂŠnek felmenĹit tisztĂĄzza.
A kĂśtet csĂkszeredai bemutatĂłjĂĄn LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł kĂśltĹ, a SzĂŠkelyfĂśld fĹszerkesztĹje mutatta be a kĂśtetet ĂŠs beszĂŠlgetett a szerzĹvel.
Mint elhangzott, Arghezi ĂŠdesanyja ErgĂŠzi RozĂĄlia szentkeresztbĂĄnyai szĂźletĂŠsĹą, rĂłmai katolikus szolgĂĄlĂłlĂĄny volt, aki Bukarestbe ment szolgĂĄlni. Ott ismerte meg Nae Theodorescu cukrĂĄszsegĂŠdet, ĂŠs a kĂśztĂźk kibontakozott szerelem gyĂźmĂślcse az egyik legnagyobb romĂĄn kĂśltĹ. Theodorescu nem vette felesĂŠgĂźl a szolgĂĄlĂłlĂĄnyt, hanem a gazdag csalĂĄdbĂłl szĂĄrmazĂł Anastasia Petrescu mellett ĂĄllapodott meg. SokĂĄig ezĂŠrt Ăşgy vĂŠltĂŠk az irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek, hogy Anastasia Petrescu lehet a kĂśltĹ anyja, az Arghezi pedig felvett mĹąvĂŠsznĂŠv, s az ArgeĹbĹl eredeztethetĹ.
A titok megfejtĂŠsĂŠhez az is hozzĂĄsegĂtette a szerzĹt, hogy Arghezi KĂĄnyĂĄdi SĂĄndornak 1962-ben azt mondta, hogy hĂĄrom boldog nyarat tĂśltĂśtt HomorĂłdfĂźrdĹ kĂśrnyĂŠkĂŠn. A HomorĂłd menti katolikus falvak anyakĂśnyvi kivonatainak ĂĄttanulmĂĄnyozĂĄsa ĂŠs hosszas kutakodĂĄs utĂĄn lelt rĂĄ a szerzĹ ErgĂŠzi RozĂĄliĂĄra, aki 1859. szeptember 26-ĂĄn szĂźletett SzentkeresztbĂĄnyĂĄn.
A tanulmĂĄny rĂśvidĂtett vĂĄltozata megjelent a SzĂŠkelyfĂśld kulturĂĄlis folyĂłirat 2015 januĂĄri szĂĄmĂĄban. A kĂŠtnyelvĹą kĂśtetet a kĂŠsĹbbiekben tervezik bemutatni SzentkeresztbĂĄnyĂĄn ĂŠs Bukarestben is.
Iochom Zsolt. SzĂŠkelyhon.ro2016. februĂĄr 8.
Lakodalmas kĂśnyvbemutatĂłt tartottak
Szombaton a nagyvĂĄradi Ady Endre KĂśzĂŠpiskolĂĄban mutattĂĄk be a Lakodalom van a mi utcĂĄnkban cĂmĹą kĂśtetet, amely a Holnap KulturĂĄlis EgyesĂźlet kiadĂĄsĂĄban lĂĄtott napvilĂĄgot. A kĂśnyv anyagĂĄnak ismertetĂŠsĂŠt nĂłtacsokor szĂnesĂtette, ĂŠs vĹfĂŠly-rigmusokat is elĹadtak.
PĂĄsztai OttĂł, a NagyvĂĄradi Premontrei ĂregdiĂĄkok EgyesĂźletĂŠnek vezetĹje tĂśbb ĂŠvtizedes gyĹąjtĂŠsĂŠbĹl ĂĄllt Ăśssze az a kĂśtet, amely a Holnap KulturĂĄlis EgyesĂźlet kiadĂĄsĂĄban lĂĄtott napvilĂĄgot, olyan rangos tĂĄrsszerzĹk bevonĂĄsĂĄval, mint dr. BalĂĄzs Lajos, Kiss KĂĄlmĂĄn, Bokor IrĂŠn, KovĂĄcs RozĂĄlia, CsanĂĄdi JĂĄnos, RĂśg JĂłzsef, DĂĄnielisz Endre ĂŠs Zalder Ăva. A kĂśnyv a Partium, KĂśzĂŠp-ErdĂŠly ĂŠs a SzĂŠkelyfĂśld szĂĄmos telepĂźlĂŠsĂŠrĹl, kistĂŠrsĂŠgĂŠbĹl gyĹąjtĂśtte egybe, sok-sok adatkĂśzlĹ jĂłvoltĂĄbĂłl a mĂŠg fellelhetĹ eskĂźvĹi, lakodalmi szokĂĄsokat, valamint az ezekhez kapcsolĂłdĂł gazdag folklĂłranyagot: nĂŠpkĂśltĂŠszetet, tĂĄncszĂłkat, talĂĄlĂłs kĂŠrdĂŠseket, nĂŠvcsĂşfolĂłdĂłkat, kĂśzmondĂĄsokat, nĂŠpdalokat ĂŠs mulatĂłs nĂłtĂĄkat. A folklĂłranyagot egy szĂnpadra alkalmazott KĂśrĂśs-kĂśzi lĂĄnykĂŠrĹ ĂŠs lakodalmas egĂŠszĂti ki, a kiadvĂĄny Ăgy azt a szerepet is betĂśltheti, hogy mai lakodalmakat e pĂĄratlan ĂŠrtĂŠkek felidĂŠzĂŠsĂŠvel tegyenek emlĂŠkezetessĂŠ.
Az ĂŠrdeklĹdĹket SzĹącs LĂĄszlĂł kĂśszĂśntĂśtte, megjegyezve: napjainkban egyre gyakoribb, hogy kiadĂłk civil szervezetkĂŠnt jĂśnnek lĂŠtre, s Ĺk is ezt az utat kĂśvetik a Holnap KulturĂĄlis EgyesĂźlettel.
Meg kell Ĺrizni
PĂĄsztai OttĂł felidĂŠzte: 1951-ben szeretett unokahĂşga megkĂŠrte arra, legyen a nĂĄsznagya, Ĺ azonban, vĂĄrosi ember lĂŠvĂŠn, nem rendelkezett semmilyen ismeretekkel a lakodalmas szokĂĄsokkal kapcsolatban. Szeretett volna azonban szĂŠp ĂŠs felejthetetlen Ăźnnepet rendezni, ezĂŠrt mivel KolozsvĂĄron a diĂĄkotthonban egy folyĂłson lakott KĂĄnyĂĄdi SĂĄndorral ĂŠs SzabĂł GyulĂĄval, az Ĺ segĂtsĂŠgĂźket kĂŠrte. Mindketten kĂŠszsĂŠgesek voltak, a karĂĄcsonyi vakĂĄciĂł utĂĄn hoztĂĄk a kĂŠrt anyagot, Ăgy egy gazdag csokorra valĂłt kapott CsĂk-, UdvarhelyszĂŠk ĂŠs a SĂłvidĂŠk lakodalmas szokĂĄsaibĂłl, rigmusaibĂłl. ĂrdeklĹdĂŠse aztĂĄn kĂŠsĹbb fokozĂłdott ebben a tĂŠmakĂśrben, ĂŠs az azĂłta eltelt tĂśbb mint hat ĂŠvtizedben igen jelentĹs anyagot sikerĂźlt ĂśsszegyĹąjtenie, mely tevĂŠkenysĂŠgĂŠben ErdĂŠly- ĂŠs Partium-szerte sokan tĂĄmogattĂĄk. Ăgy fogalmazott: sajnos kĂŠtsĂŠgtelen tĂŠny, hogy a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn az erĹszakos iparosodĂĄs kĂśvetkeztĂŠben jelentĹsen megvĂĄltozott a falvak arculata ĂŠs a korosztĂĄlyok ĂŠletkora. A fiatalok nagy rĂŠsze vĂĄrosokba kĂśltĂśzĂśtt, s mĂĄr sem idejĂźk, sem tĂźrelmĂźk nem nagyon van a rĂŠgi hagyomĂĄnyok folytatĂĄsĂĄra. TĂśbbek kĂśzt emiatt is vĂŠlte szĂźksĂŠgesnek ĂŠs ĂŠrtĂŠkesnek az ĹseinktĹl ĂśrĂśkĂślt lakodalmas szokĂĄsok bemutatĂĄsĂĄt, illetve a most megjelent kĂśnyvbe foglaltak felhasznĂĄlhatĂłak tetszĂŠs szerint mindazok szĂĄmĂĄra, akik napjainkban lakodalmak lebonyolĂtĂĄsĂĄval foglalkoznak.
TĂĄrsszerzĹk
A tovĂĄbbiakban a jelen levĹ tĂĄrsszerzĹk kaptak szĂłt. Az ĂŠrmihĂĄlyfalvi KovĂĄcs RozĂĄlia elmondta, hogy 1993 Ăłta foglalkozik rendszeresen nĂŠprajzzal, helytĂśrtĂŠnettel. TalĂĄlt egy 1945-bĹl szĂĄrmazĂł kockĂĄs fĂźzetet vĹfĂŠlyversekkel, melyek szĂśvegĂŠt valĂłszĂnĹąleg mĂĄr a szĂĄzadelĹn is hasznĂĄlhattĂĄk. Az aradi KĂśrĂśs-kĂśzbĹl ĂŠrkezett CsanĂĄdi JĂĄnos ĂŠdes anyanyelvĂźnk megĹrzĂŠsĂŠnek fontossĂĄgĂĄt nyomatĂŠkosĂtotta tĂśbbszĂśr is, illetve arrĂłl is beszĂŠlt, hogy tĂśbb mint Ăśtven ĂŠve gyĹąjt nemcsak lakodalmas rigmusokat, hanem nĂŠpkĂśltĂŠszeti alkotĂĄsokat is. Zalder Ăva, a Szent LĂĄszlĂł RĂłmai Katolikus TeolĂłgiai LĂceum igazgatĂłnĹje kettĹs minĹsĂŠgĂŠben â mint magyartanĂĄr ĂŠs mint intĂŠzmĂŠnyvezetĹ â azt emelte ki: magyar gyĂśkereink megmaradĂĄsĂĄnak szempontjĂĄbĂłl mennyire lĂŠnyeges, hogy a falusi gyermekek ne szĂŠgyelljĂŠk, hanem inkĂĄbb legyenek bĂźszkĂŠk arra, hogy milyen kĂśrnyezetbĹl szĂĄrmaznak. A kĂśnyv anyagĂĄnak ismertetĂŠsĂŠt MolnĂĄr JĂşlia, Kiss Csaba szĂnmĹąvĂŠszek nĂłtacsokra szĂnesĂtette SzĹcs LĹrinc prĂmĂĄs ĂŠs zenekara kĂsĂŠretĂŠvel, illetve Beke LĂĄszlĂł vĹfĂŠl-rigmusokat adott elĹ. A kiadvĂĄny megjelenĂŠsĂŠĂŠrt kĂśszĂśnet illeti a Bihar Megyei TanĂĄcsot, valamint SzabĂł ĂdĂśnt, SzĹącs LĂĄszlĂłt ĂŠs Derzsi Ăkost.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro2016. februĂĄr 18.
Vak visszhang - Fekete Vince kĂśnyvbemutatĂłja
RĂŠgi ĂŠs Ăşj verseket tartalmazĂł kĂśtete jelent meg kĂśzelmĂşltban a SzĂŠkelyfĂśld szerkesztĹjekĂŠnt is dolgozĂł kĂśltĹnek. Fekete Vince egyĂŠbkĂŠnt kivĂĄlĂł tĂĄrcanovellĂĄk ĂŠs tanulmĂĄnyok szerzĹje is. AkĂĄrcsak korĂĄbbi kĂśltĹi alkotĂĄsai, ez a kĂśnyv az "ĂśrĂśkĂśs" ĂşjrakezdĂŠs ĂŠs a folytatĂĄs verseit egyarĂĄnt tartalmazza. A szerzĹ februĂĄr 18-ĂĄn, 17.00 ĂłrĂĄtĂłl, az ApĂĄczai Csere JĂĄnos KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet meghĂvĂĄsĂĄra, a brassĂłi RemĂŠnysĂŠg HĂĄzĂĄban (Moldovei u. 2.)  talĂĄlkozik olvasĂłival. Az est szervezĹje HĂĄzy BakĂł Eszter, a kĂśltĹvel Ambrus Attila, a BrassĂł Lapok fĹszerkesztĹje beszĂŠlget.
A Vak visszhang, mintha a kĂŠt utolsĂł kĂśtet, a VĂŠdett vidĂŠk ĂŠs reprezentatĂv folytatĂĄsa, a VargavĂĄros elĹzmĂŠnyeit keresnĂŠ, âfĂŠnyâ, noha a felejtĂŠs ârĂŠseinâ ĂĄt, de megvilĂĄgĂtja ama verseket, amelyek mintha megigazulva a vĂŠgsĹ vĂĄltozatok felĂŠ mutatnĂĄnak. Mintha ugyanannak a hosszĂş kĂśltemĂŠnynek a rĂŠszleteit ĂrnĂĄ a kĂśltĹ indulĂĄsĂĄtĂłl, kĂŠt meghatĂĄrozĂł motĂvumĂĄt variĂĄlva - Ărja a kĂśnyvrĹl BogdĂĄn LĂĄszlĂł. Bevallott - Babits MihĂĄly, SzabĂł LĹrinc, SzilĂĄgyi Domokos, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor - ĂŠs titkos mesterei nyomĂĄban halad a kĂśltĹ, de a vĂĄllalt ĂĄthallĂĄsok mellett hozzĂĄadja a hagyatĂŠkhoz, a rĂŠg elhangzott dolgokhoz a maga hitĂŠt, igazĂĄt ĂŠs ragaszkodĂĄsĂĄt.
Fekete Vince 1965-ben szĂźletett KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen. JĂłzsef Attila-dĂjas kĂśltĹ, ĂrĂł, mĹąfordĂtĂł, szerkesztĹ. 1994-ben vĂŠgzett a kolozsvĂĄri BabeĹâBolyai TudomĂĄnyegyetem bĂślcsĂŠszkarĂĄn. 1999-ben szerzett doktori cĂmet a szegedi JĂłzsef Attila TudomĂĄnyegyetem bĂślcsĂŠszkarĂĄn.
TĂĄrcanovellistakĂŠnt is igen jellegzetes hangot Ăźt meg UdvartĂŠr cĂmĹą, kĂŠt kiadĂĄst (2008, 2014) megĂŠrt kĂśtetĂŠben, amely humoros-ironikus ĂrĂĄsokat tartalmaz, ezek a kĂśzelmĂşlt ĂŠs napjaink szĂŠkely embernek mindennapjait, egy kisebb-nagyobb kĂśzĂśssĂŠg ĂŠletĂŠt, a vilĂĄghoz valĂł viszonyulĂĄsmĂłdjĂĄt lĂĄttatjĂĄk ĂŠles szemmel, derĹąvel, megĂŠrtĹ kritikĂĄval. 2000-tĹl az ErdĂŠlyi SzĂŠp SzĂł cĂmmel ĂŠvente megjelenĹ, az elĹzĹ ĂŠv szĂŠpirodalmi termĂŠsĂŠt szemlĂŠzĹ antolĂłgiĂĄk szerkesztĹje, 2010-tĹl tĂĄrsszerkesztĹje (LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂłval). 1993 ĂŠs 2003 kĂśzĂśtt a kolozsvĂĄri Helikon szerkesztĹje, 2003 Ăłta a csĂkszeredai SzĂŠkelyfĂśld fĹszerkesztĹ-helyettese. 2011-2012-ben blogot Ărt a bĂŠkĂŠscsabai BĂĄrka irodalmi folyĂłirat weboldalĂĄn.
âĂn egyĂŠbkĂŠnt mindenik verssel Ăşjrakezdem. Teljesen elĂślrĹl. Mintha soha nem Ărtam volna semmit addig, ugyanazzal a vĂĄrakozĂĄssal, kilĂĄtĂĄstalansĂĄggal ĂŠs bizonytalansĂĄggal. Ăs remĂŠnykedĂŠssel. Amikor aztĂĄn vĂŠgre befejezek egy-egy verset, ĂŠs meg is vagyok elĂŠgedve vele, ott van mindig a szorongĂĄs, hogy lehet, ez volt a legutolsĂł. Mert soha nem lehet senki biztos abban, hogy tud mĂŠg igazi, ĂśnmagĂĄbĂłl sugĂĄrzĂł, nagyon jĂł (Isten bocsĂĄâ: nagy) verset Ărni. Ăs â tegyĂźk fel â nem sajĂĄt epigonjakĂŠnt ismĂŠtelgeti azokat a sĂŠmĂĄkat meg klisĂŠket, amelyek egyszer mĂĄr ÂŤ bejĂśttekÂť, a vĂŠgtelensĂŠgig. Amit pedig mĂĄr megĂrtam, ami kĂŠsz van, az mĂĄr annyira nem ĂŠrdekes. Csak az, amit a semmibĹl fel kell ĂŠpĂteni Ăşjra, amit a legelsĹ betĹątĹl meg kell csinĂĄlni, fel kell emelni, lĂŠtre kell hozni. A versbĹl, versĂrĂĄsbĂłl, versolvasĂĄsbĂłl, a vers szeretetĂŠbĹl, nĂŠpszerĹąsĂtĂŠsĂŠbĹl, fejlĹdĂŠsĂŠnek, vĂĄltozĂĄsainak, alakulĂĄsĂĄnak figyelemmel kĂśvetĂŠsĂŠbĹl pedig â Ăşgy gondolom â egy kĂśltĹnek nem szabad kiesni soha. A vers ma mĂĄr â tudjuk â nem ugyanaz, mint szĂĄz, de akĂĄr tĂz-hĂşsz-harminc ĂŠvvel ezelĹtt volt. Noha bizonyos szempontbĂłl nem sokat, szinte semmit sem vĂĄltozottâ - vallotta a minap egy interjĂşban.
Fekete Vince: Vak visszhang. SÊtatÊr KÜnyvek, Kolozsvår, 2015.
ĂlĹ SzĂŠkelyfĂśld Munkacsoport/ SimĂł MĂĄrton. eloszekelyfold.com2016. februĂĄr 23.
TĂśbb tĂzezren olvasnak fel egy idĹben a vilĂĄgon TamĂĄsi Ăron mĹąveibĹl
Egyszerre olvas fel nyilvĂĄnosan kedden a vilĂĄg 9 orszĂĄgĂĄban kĂśzel 39 ezer rĂŠsztvevĹ TamĂĄsi Ăron mĹąveibĹl a VIII. NemzetkĂśzi felolvasĂł maratonon. Az Ăśtlet 8 ĂŠve SzĂŠkelyudvarhelyrĹl, LĂĄszlĂł Judit zenetanĂĄr-mĹąvelĹdĂŠsszervezĹtĹl indult el, ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠgi ĂśsszetartozĂĄs erejĂŠt hivatott nĂśvelni.
CsĂkszeredĂĄban nyitottĂĄk meg kedden egy ĂłrĂĄtĂłl a vilĂĄgszerte ĂŠvente megszervezett felolvasĂł maratont, amelyen halĂĄla 50 ĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄn idĂŠn TamĂĄs Ăron mĹąveibĹl olvasnak fel a vilĂĄg 9 orszĂĄgĂĄban, 170 telepĂźlĂŠsen. A regisztrĂĄltak szĂĄma szerint kĂśzel 39 ezren olvasnak fel az Ăbel-regĂŠnyek szerzĹjĂŠnek ĂrĂĄsaibĂłl â tĂĄjĂŠkoztatott a fĹszervezĹ KĂĄjoni JĂĄnos megyei kĂśnyvtĂĄr osztĂĄlyvezetĹje.
Kopacz Katalin elmondta, CsĂkszeredĂĄban idĂŠn nĂŠgyezren jelentkeztek a maraton, ez a legnagyobb  regisztrĂĄlt szĂĄm a rendezvĂŠnybe bekapcsolĂłdĂł vĂĄrosok kĂśzĂźl. Hargita megyĂŠben Ăśsszesen 19 ezren regisztrĂĄltak februĂĄr 21-ig, ez megyĂŠk szintjĂŠn a legtĂśbb, nyilvĂĄn, a szĂĄm mindenĂźtt magasabb is lehet estĂŠre. Az osztĂĄlyvezetĹ ĂŠrdekessĂŠgkĂŠnt megemlĂtette: idĂŠn Belgiumban is kĂŠt helyszĂnen olvasnak fel, a brĂźsszeli Magyar HĂĄzbĂłl ĂŠs SĂłgor Csaba eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ irodĂĄjĂĄbĂłl is tĂśbb tucatnyian regisztrĂĄltak.
Az Ăśtlet, hogy egy magyar szerzĹ mĹąveibĹl az egĂŠsz vilĂĄgon, nyilvĂĄnosan tartsanak felolvasĂĄst, LĂĄszlĂł JudittĂłl, a szĂŠkelyudvarhelyi ForrĂĄskĂśzpont egykori munkatĂĄrsĂĄtĂłl szĂĄrmazik. A szĂĄndĂŠk szerint a kĂśzĂśs felolvasĂĄs az ĂśsszetartozĂĄst erĹsĂti. Az elsĹ ĂŠvben 1700-an kapcsolĂłdtak be, a rĂŠsztvevĹi rekord eddig a tavalyi negyvenezer fĹ volt.
TamĂĄsi-hangfelvĂŠtelt is meghallgattak
âAz Ăzes magyar szavak a kĂśnyvekben laknakâ â mondta a csĂkszeredai nyitĂĄnyon Szarka GĂĄbor konzul, aki szerint az olvasĂĄs a fantĂĄzia erĹsĂtĂŠsĂŠre is kivĂĄlĂł, ĂŠs ha olvasunk, sajĂĄt filmĂźnk rendezĹi is vagyunk. MagyarorszĂĄg CsĂkszeredai FĹkonzulĂĄtusĂĄnak munkakĂśzĂśssĂŠge is bekapcsolĂłdott a csĂkszeredai maratonba, amelynek a PetĹfi SĂĄndor ĂĄltalĂĄnos iskola V.-VI. osztĂĄlyos diĂĄkjai voltak az elsĹ diĂĄk felolvasĂłi. De hangfelvĂŠtelrĹl magĂĄt TamĂĄsit is hallhatta pĂĄr percig a kĂśzĂśnsĂŠg.
A felnĹttek kĂśzĂźl LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł, a SzĂŠkelyfĂśld kulturĂĄlis folyĂłirat fĹszerkesztĹje indĂtotta a sort, megkĂśszĂśnve a szervezĹknek, hogy TamĂĄsira esett a vĂĄlasztĂĄs, aki a szerkesztĹsĂŠg szĂĄmĂĄra âaz alfaâ. HagyomĂĄnyosan az aktuĂĄlis szerzĹ fĂŠnykĂŠpĂŠvel ĂŠs adataival ellĂĄtott, dekoratĂv kĂśnyvjelzĹt is kapnak a felolvasĂłk.
A KĂĄjoni KĂśnyvtĂĄr emellett TamĂĄsi mĹąveibĹl ĂŠs a rĂłla szĂłlĂł kiadvĂĄnyokbĂłl kiĂĄllĂtĂĄssal kĂŠszĂźlt. Ărdekes Ăśsszeolvasni az ĂŠletrajzi forrĂĄsokat, dokumentumokat is tartalmazĂł kĂśtetekbĹl, hogy az ĂrĂł neve eredetileg TamĂĄs JĂĄnos volt, az âiâ betĹąt pedig szerzĹkĂŠnt vette fel, mikĂŠnt azt a farkaslaki TamĂĄsok csalĂĄdjĂĄbĂłl kikerĂźlt diplomĂĄsok tettĂŠk.
A felolvasĂĄshoz a helyszĂneken csatlakozni kĂvĂĄnĂłknak a helyszĂni szervezĹkkel kell egyeztetniĂźk â a rendezvĂŠny 18 Ăłrakor zĂĄrul.
2014 Ăłta a KĂĄjoni JĂĄnos Megyei KĂśnyvtĂĄr a rendezvĂŠny fĹszervezĹje. A nemzetkĂśzi felolvasĂł maratonhoz bĂĄrhol a vilĂĄgon csatlakozni lehet, egyĂŠnileg ĂŠs csoportosan is. Eddig vĂĄlasztott szerzĹk: Benedek Elek, OrbĂĄn BalĂĄzs, JĂłkai MĂłr, Arany JĂĄnos, GĂĄrdonyi GĂŠza, MĂłricz Zsigmond ĂŠs KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor ĂŠs TamĂĄsi Ăron.
2016-ban regisztrĂĄltak, orszĂĄgok szerint: 1. RomĂĄnia: 32. 400 felolvasó â 16 megye â 133 telepĂźlĂŠs â 210 intĂŠzmĂŠnyben 2. MagyarorszĂĄg: 4495 felolvasĂłâ 22 telepĂźlĂŠs â 20 intĂŠzmĂŠny ĂŠs magĂĄnszemĂŠlyek 3. FelvidĂŠk : 662 felolvasĂł â 7 telepĂźlĂŠs â 7 intĂŠzmĂŠny 4. KĂĄrpĂĄtalja: 372 felolvasĂł â 4 telepĂźlĂŠs â 4 intĂŠzmĂŠny 5. Belgium: BrĂźsszel 25 felolvasĂł â 1 telepĂźlĂŠs â 2 intĂŠzmĂŠny 6. ĂrorszĂĄg: Dublin - nincs pontos adat a rĂŠsztvevĹkrĹl 7. NĂŠmetorszĂĄg: Bad KĂśnig â 1 rĂŠsztvevĹ 8. USA: Los  Angeles,  Cleveland 61 felolvasĂł â  2    telepĂźlĂŠs  â 3 intĂŠzmĂŠny (Magyar  KulturĂĄlis SzĂśvetsĂŠg, Bocskai RĂĄdiĂł, Cleveland magyar iskola) 9. DĂĄnia: Kolding 2 felolvasĂł â 1 telepĂźlĂŠs
GellĂŠrt Edit. maszol.ro2016. februĂĄr 23.
TamĂĄsi Ăront Ăgy mĂŠg sosem olvastak
TamĂĄsi Ăron mĹąveibĹl olvastak fel kedden szerte a nagyvilĂĄgban a nyolcadik nemzetkĂśzi felolvasĂłmaraton keretĂŠben. ElĹzetesen kĂśzel 39 ezren regisztrĂĄltak, hogy rĂŠszt vesznek a felolvasĂĄsban.
TamĂĄsi Ăron mĹąveibĹl olvastak fel kedden szerte a nagyvilĂĄgban a nyolcadik nemzetkĂśzi felolvasĂłmaraton keretĂŠben. ElĹzetesen kĂśzel 39 ezren regisztrĂĄltak, hogy rĂŠszt vesznek a felolvasĂĄsban.
A maraton kĂśzponti helyszĂne a csĂkszeredai KĂĄjoni JĂĄnos Megyei KĂśnyvtĂĄr volt, itt mintegy hĂĄromszĂĄz gyerek ĂŠs felnĹtt olvasott fel TamĂĄsi mĹąveibĹl. âAz olvasĂĄs kĂśzĂśssĂŠgĂŠpĂtĹ, ĂśsszetartĂł erĹt jelent, cĂŠlunk, minĂŠl tĂśbben megszĂłlaltatni egy nagy magyar ĂrĂł, kĂśltĹ mĹąveitââ fogalmaztĂĄk meg a maraton ĂźzenetĂŠt a szervezĹk. CsĂkszeredĂĄbĂłl hĂşsz intĂŠzmĂŠny 3900 felolvasĂłval regisztrĂĄlt, Hargita megyĂŠben 60 telepĂźlĂŠsrĹl tĂśbb mint 18 ezer szemĂŠly kapcsolĂłdott be a rendezvĂŠnybe, orszĂĄgszinten 16 megye 131 telepĂźlĂŠsĂŠn olvastak kedden. IdĂŠn nyolc orszĂĄgbĂłl â MagyarorszĂĄg, SzlovĂĄkia, Ukrajna, Belgium, ĂrorszĂĄg, NĂŠmetorszĂĄg, EgyesĂźlt Ăllamok, DĂĄnia â 5618 felolvasĂł jelezte, hogy rĂŠszt vesz a maratonon. FĹkĂŠnt iskolĂĄkbĂłl jelentkeztek csoportok, de szĂĄmos mĂĄs intĂŠzmĂŠny, szervezet tagjai ĂśrvendeztettĂŠk meg egymĂĄst TamĂĄsi gondolataival, ugyanakkor egyĂŠni jelentkezĹk is szĂŠp szĂĄmmal voltak.Â
A megyei kĂśnyvtĂĄrban a maraton elsĹ felolvasĂłja LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł, a SzĂŠkelyfĂśld folyĂłirat fĹszerkesztĹje volt. âIgyekeztem aktuĂĄlis olvasmĂĄnyt vĂĄlasztani, ĂŠs mivel elĂŠg idĂŠtlen idĹket ĂŠlĂźnk, a Helytelen vilĂĄg cĂmĹą 1931-es TamĂĄsi-kĂśtet kezdĹ novellĂĄjĂĄbĂłl olvasok fel egy rĂśvid rĂŠszletetâ â vezette fel a hallgatĂłsĂĄgnak. LĂśvĂŠtei utĂĄn Balog LĂĄszlĂł, a Sapientia EMTE kĂśnyvtĂĄrigazgatĂłja olvasott fel, majd MagyarorszĂĄg CsĂkszeredai FĹkonzulĂĄtusĂĄnak munkatĂĄrsai.
SzĂŠkelyudvarhely: nyolc Ăłra szĂźntelen felolvasĂĄs a kĂśnyvtĂĄrban
Nyolc ĂłrĂĄn keresztĂźl szĂźnet nĂŠlkĂźl olvastĂĄk fel a farkaslaki ĂrĂł mĹąveit a szĂŠkelyudvarhelyi VĂĄrosi KĂśnyvtĂĄr Ăśt termĂŠben. Kedden dĂŠlelĹtt a rendezvĂŠny megnyitĂĄsĂĄval tisztelegtek iskolĂĄjuk nĂŠvadĂłja elĹtt a TamĂĄsi Ăron GimnĂĄzium diĂĄkjai, a kĂśnyvtĂĄrban elsĹkĂŠnt LaczkĂł GyĂśrgy intĂŠzmĂŠnyvezetĹ olvasott fel. LĂĄszlĂł Judit szervezĹ elmondta, kedden majdnem hatszĂĄzan tĂŠrtek be a kĂśnyvtĂĄrba felolvasni, fĹkĂŠnt diĂĄkok, ĂĄm a dĂŠlutĂĄn folyamĂĄn tĂśbben csalĂĄdi programkĂŠnt vettek rĂŠszt az esemĂŠnyen. A MĂłra Ferenc, Bethlen GĂĄbor ĂŠs OrbĂĄn BalĂĄzs ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄkban teljes lĂŠtszĂĄmmal bekapcsolĂłdtak a maratonba.
dvarhelyen Ăśsszesen tizenhĂĄrom intĂŠzmĂŠnybĹl 2817 rĂŠszvevĹ, SzĂŠkelykeresztĂşron pedig hĂŠt intĂŠzmĂŠnybĹl 1733 rĂŠszvevĹ csatlakozott a nyolcadik felolvasĂłmaratonhoz.
GyergyĂłszentmiklĂłs: nĂŠpszerĹą volt, jĂśvĹre is megtartjĂĄk
GyergyĂłszentmiklĂłson tĂśbb mint kilencszĂĄzan jelentkeztek be az esemĂŠnyre ĂŠs olvastak fel TamĂĄsi Ăron ĂŠletmĹąvĂŠbĹl. A kisebbeknek mesĂŠket, a nagyobb diĂĄkoknak pedig novellĂĄkat kĂŠszĂtettek elĹ a VĂĄrosi KĂśnyvtĂĄrban. A nap folyamĂĄn egyĂŠbkĂŠnt bĂĄrkit szĂvesen fogadtak a felnĹttek kĂśrĂŠbĹl is, a felolvasĂĄst reggel a GyergyĂłszentmiklĂłsi MĹąvelĹdĂŠsi KĂśzpont igazgatĂłja, FĂłrika SebestyĂŠn indĂtotta.
âA bejelentkezett tĂśbb mint kilencszĂĄz felolvasĂł nagy rĂŠsze kĂśzĂŠpiskolĂĄs, de a vĂĄros iskolĂĄibĂłl nagyon sok elemi osztĂĄlyos is rĂŠszt vett a rendezvĂŠnyen. TervezzĂźk, hogy jĂśvĹre is csatlakozunk, megszervezzĂźk e nĂŠpszerĹą programot, hiszen a tavalyi hatszĂĄz kĂśrĂźli jelentkezĹ idĂŠnre tĂśbb mint kilencszĂĄzra duzzadtâ â mondta az igazgatĂł.
MarosvĂĄsĂĄrhely: kĂśzel ezren olvastak fel
âĂrĂśksĂŠget hordoztam, gondolkoztam, tĹąnĹdtem, magyarĂĄzatot kerestem s nĂŠha Ărtamâ â ez a TamĂĄsi Ăron-idĂŠzet volt a mottĂłja a marosvĂĄsĂĄrhelyi felolvasĂĄs zĂĄrĂł Ăźnnepi mĹąsorĂĄnak kedden dĂŠlutĂĄn a BernĂĄdy HĂĄzban, a RĂłmai Katolikus TeolĂłgiai GimnĂĄzium ĂŠs az RMDSZ NĹszervezetĂŠnek kĂśzĂśs szervezĂŠsĂŠben. Brandner EmĹke magyar nyelv- ĂŠs irodalom szakos tanĂĄr a lapunknak elmondta, a gimnĂĄzium minden osztĂĄlyĂĄban olvastak, Ăśsszesen 55 tanulĂł vette kezĂŠbe kedden TamĂĄsi Ăron valamelyik kĂśnyvĂŠt. Ăgy az ĂrĂł publicisztikai ĂrĂĄsaibĂłl, novellĂĄibĂłl, regĂŠnyeibĹl, szĂnpadi mĹąveibĹl, ĂŠletrajzi ĂrĂĄsaibĂłl olvastak, illetve rĂśvid jelenetet adtak elĹ.
Az esemĂŠny idejĂŠn a tanĂĄrnĹ TamĂĄsirĂłl szĂłlva kiemelte, hogy az ĂrĂł az ĂŠletet tartotta a legfontosabb ĂŠrtĂŠknek, szĂŠkelynek vallotta magĂĄt, a tĂśbbi nemzet tiszteletĂŠre biztatott. Az itthon maradĂĄst szorgalmazta, ĂŠs bĂĄr Ĺ a vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn Budapesten telepedett le, sokat fontolgatta a hazatĂŠrĂŠst. Ĺ volt az, aki az 1937-es marosvĂĄsĂĄrhelyi talĂĄlkozĂłn elĹszĂśr fogalmazta meg az anyanyelvi oktatĂĄs, kultĂşra fontossĂĄgĂĄt. VĂŠgĂźl sajĂĄt kĂvĂĄnsĂĄgĂĄra itthon temettĂŠk el. Ăm hazajĂśvetele mĂŠg a koporsĂłban sem volt viszontagsĂĄgoktĂłl mentes. Az tĂśrtĂŠnt ugyanis, hogy Farkaslaka (romĂĄnul Lupeni) helyett a romĂĄn vasĂşt elĹszĂśr a Zsil-vĂślgyĂŠbe, LupĂŠnybe szĂĄllĂtotta az ĂrĂł fĂśldi maradvĂĄnyait.
A felolvasĂłmaratonrĂłl A felolvasĂłmaratont LĂĄszlĂł Judit kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre szerveztĂŠk meg 2009-ben SzĂŠkelyudvarhelyen, ahol Benedek Elek mĹąveibĹl olvastak. A KĂĄjoni JĂĄnos Megyei KĂśnyvtĂĄr 2014-tĹl fĹszervezĹje a rendezvĂŠnynek, egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsben Hargita Megye TanĂĄcsĂĄval. Az ĂŠvek sorĂĄn OrbĂĄn BalĂĄzs, JĂłkai MĂłr, Arany JĂĄnos, GĂĄrdonyi GĂŠza, MĂłricz Zsigmond ĂŠs KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor mĹąveit szĂłlaltattĂĄk meg a felolvasĂłk, az esemĂŠny nemzetkĂśzi szintĹąvĂŠ nĹtte ki magĂĄt, tavaly kĂśzel 12 orszĂĄgban 40 ezren olvastak fel. Az idei rendezvĂŠnybe bekapcsolĂłdĂłk szĂĄmĂĄt nĂŠhĂĄny nap mĂşlva ĂśsszesĂtik a kĂśnyvtĂĄr munkatĂĄrsai. JĂśvĹben SzabĂł Magda mĹąveibĹl olvasnak fel a maratonon.
Antal Erika, Baricz Tamås Imola, PÊter Beåta, Veres RÊka. SzÊkelyhon.ro2016. februår 27.
ĂjraĂŠledĹ remĂŠnyek ĂŠs nĂśvekvĹ szorongĂĄsok kora (Ătgondolt, cĂŠlratĂśrĹ asszimilĂĄciĂł CeauČescu RomĂĄniĂĄjĂĄban (3.) )
KezdĹdik a kivĂĄndorlĂĄs: 1976 folyamĂĄn 226 magyar nemzetisĂŠgĹą szemĂŠlynek adnak ki a magyar hatĂłsĂĄgok a vĂŠgleges ĂĄttelepĂtĂŠst lehetĹvĂŠ tevĹ vĂzumot. Ahogy SĂźtĹ AndrĂĄs Ărta, idĂŠztĂźk: sokuk s majd az Ĺket kĂśvetĹ ezrek szĂĄmĂĄra vĂĄlik, vĂĄlhat elĹbb vagy utĂłbb majd emlĂŠkkĂŠ a pentaton dallam. Az erdĂŠlyi szĂĄszokat ĂŠs a bĂĄnsĂĄgi svĂĄbokat CeauĹescu lĂŠnyegĂŠben eladja az NSZK-nak.
Az emberkereskedelem adatai megdĂśbbentĹek: âAz NSZK eleinte 1800 mĂĄrkĂĄt fizetett minden hĂĄziasszonyĂŠrt, kiskorúÊrt, kĂŠpesĂtĂŠs nĂŠlkĂźli szemĂŠlyĂŠrt, 5500-at minden egyetemistĂĄĂŠrt ĂŠs csaknem 11 ezer mĂĄrkĂĄt minden felsĹfokĂş vĂŠgzettsĂŠgĹą kivĂĄndorlóÊrt. 1970 utĂĄn kĂŠpesĂtĂŠstĹl fĂźggetlenĂźl mindenkiĂŠrt 8000 mĂĄrkĂĄt fizetettek. Ehhez mĂŠg hozzĂĄadĂłdtak a CeauĹescunak kĂźldĂśtt ajĂĄndĂŠkokâ. Az 1968-tĂłl kezdĹdĹ, a rendszervĂĄltĂĄsig tartĂł adĂĄs-vĂŠtel 225 ezer nĂŠmetet jelentett. A diktĂĄtor bukĂĄsa idejĂŠn mĂŠg kĂśrĂźlbelĂźl 125 ezer szĂĄsz-svĂĄb ĂŠlt RomĂĄniĂĄban, a 2011-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄskor mĂĄr csupĂĄn 25 ezren voltak. Az 1977. januĂĄr 5-ei nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄson hĂŠt âĂşjâ nemzetisĂŠget tĂźntetnek fel a kĂŠrdĹĂveken, kĂśztĂźk a szĂŠkelyt (valamint szĂĄszt, svĂĄbot, macedoromĂĄnt stb.), de szĂŠkelynek csupĂĄn 1064-en vallottĂĄk magukat. Az elĹzetesen kĂśzzĂŠtett eredmĂŠnyek szerint az orszĂĄgban 1 706 874, a vĂŠgleges adatok szerint 1 670 568 magyar nemzetisĂŠgĹą lakos ĂŠlt az adatfelvĂŠtel idĹpontjĂĄban. PĂŠlda a nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs manipulatĂv jellegĂŠre: MoldvĂĄban a nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint 3813 magyar nemzetisĂŠgĹą lakos ĂŠlt. De ha ebbĹl a szĂĄmbĂłl levonjĂĄk az ErdĂŠlytĹl 1950-ben kĂśzigazgatĂĄsilag MoldvĂĄhoz csatolt GyimesbĂźkk kb. 2800 fĹs magyar nemzetisĂŠgĹą lakossĂĄgĂĄt, tovĂĄbbĂĄ az ezer fĹre tehetĹ reformĂĄtus vallĂĄsĂş magyar diaszpĂłrĂĄt, kiderĂźl, hogy a statisztikusok, nyilvĂĄn nem ĂśnszĂĄntukbĂłl, a csĂĄngĂł magyarokat Ăgy szinte teljesen eltĂźntettĂŠk.
1977. jĂşnius 15â16-ĂĄn elĹbb Debrecenben, majd mĂĄsnap NagyvĂĄradon talĂĄlkozik az MSZMP KB elsĹ titkĂĄra, KĂĄdĂĄr JĂĄnos ĂŠs az RKP fĹtitkĂĄra, ĂĄllamelnĂśk, Nicolae CeauĹescu. Magyar rĂŠszrĹl elĹzetesen kinyilvĂĄnĂtjĂĄk, hogy az egyik legfontosabb cĂŠlja a talĂĄlkozĂłnak âa nemzetisĂŠgek ĂśsszekĂśtĹ szerepĂŠnekâ kiemelĂŠse. A âkĂśtetlen hatĂĄr menti talĂĄlkozĂłâ utĂĄn, melyen a kishatĂĄrforgalom bĹvĂtĂŠsĂŠrĹl, kulturĂĄlis hĂĄzak felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl, a fĹkonzulĂĄtusok dolgĂĄrĂłl esett szĂł, KovĂĄszna megyĂŠben a Securitate tĂśbb ismert magyar ĂŠrtelmisĂŠgit zaklatott ĂŠs hĂĄzkutatĂĄsokat is tartottak. 1977. jĂşlius 1-jĂŠn hivatalosan âmegszĹąnikâ RomĂĄniĂĄban a cenzĂşra â valĂłjĂĄban Ăźgyesebb, rafinĂĄltabb lesz, mint addig volt. A korĂĄbbi SajtĂłigazgatĂłsĂĄg megszĹąnik, de az utĂłlagos cenzĂşrĂĄt ezentĂşl az Ăşjonnan szervezett âkiadĂłi tanĂĄcsokâ vĂŠgzik. Az ellenĹrzĂŠs menete: 1. a Szocialista MĹąvelĹdĂŠs ĂŠs NevelĂŠs TanĂĄcsa megyei bizottsĂĄga, 2. a megyei pĂĄrtbizottsĂĄg propagandaosztĂĄlya, 3. a Szocialista MĹąvelĹdĂŠs ĂŠs NevelĂŠs TanĂĄcsa Bukarestben, 4. az RKP KB SajtĂłosztĂĄlya. A folyamat ĂŠrtelemszerĹąen mindenĂźtt ugyanaz. 1978-ra teljesen eltĹąnik a magyar nyelv hasznĂĄlata a kĂśzhivatalokban, a nyilvĂĄnos fĂłrumokon, mĂŠg a Magyar NemzetisĂŠgĹą DolgozĂłk TanĂĄcsa ĂźlĂŠsein is romĂĄnul kell, javallt beszĂŠlni. HatĂĄlyba lĂŠp az Ăşj kishatĂĄrforgalmi megĂĄllapodĂĄs. Eszerint a kishatĂĄrforgalmi sĂĄv 20â20 km szĂŠles. Ăvente 12 alkalommal utazhatnak a sĂĄvban lakĂłk, egy-egy alkalommal hat napig maradhatnak. Arad, NagyvĂĄrad ĂŠs SzatmĂĄrnĂŠmeti nem kerĂźl be a sĂĄvba: a kĂśtetlen hatĂĄr menti talĂĄlkozĂł egyik fontos romĂĄn sikerekĂŠnt. 1978. mĂĄrcius 13â14-ĂŠn az MNDT orszĂĄgos ĂźlĂŠsĂŠn fĂślvetĹdik a magyar egyetemistĂĄk kihelyezĂŠsĂŠnek sĂŠrelmes gyakorlata, CeauĹescu a zĂĄrĂłbeszĂŠdĂŠben kitĂŠr erre a problĂŠmĂĄra is: âĂltalĂĄban szorgalmazni kell, hogy az abszolvenseket â kĂźlĂśnĂśsen a tanerĹket, de az egĂŠszsĂŠgĂźgyi hĂĄlĂłzatban ĂŠs a mezĹgazdasĂĄgba kerĂźlĹket is â szĂźlĹhelyĂźkre irĂĄnyĂtsĂĄk, ĂŠs ne kĂźldjĂŠk Ĺket az orszĂĄg vagy a megye egyik vĂŠgĂŠbĹl a mĂĄsikba.â Ennek ellenĂŠre, a romĂĄn vidĂŠkekre kihelyezettek arĂĄnya tovĂĄbb nĹ: vagyis a fĹtitkĂĄri âszorgalmazĂĄstâ senki nem tartja be, nem is a betartatĂĄs volt a cĂŠl. December 21-ĂŠn, a mĂĄr rendeletekkel kitaposott Ăşt cĂŠlegyenesĂŠben Ăşj oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny szĂźletik, a nemzetisĂŠgi nyelven tĂśrtĂŠnĹ oktatĂĄs a tovĂĄbbiakban opcionĂĄlissĂĄ vĂĄlik. Merthogy âlebonyolĂthatĂłk a didaktikai tevĂŠkenysĂŠgekâ, egyszerĹąbben a tanĂtĂĄs, a nemzetisĂŠg nyelvĂŠn, de âa nemzeti kisebbsĂŠgek nyelvĂŠn oktatĂł elemi ĂŠs kĂśzĂŠpfokĂş iskolĂĄkban az oktatĂĄsi tervben elĹĂrt egyes tantĂĄrgyak elĹadhatĂłk romĂĄn nyelvenâ is. Vagyis zĂśld jelzĂŠst kap a magyar nyelvĹą iskolĂĄk romanizĂĄlĂĄsa. 1979. ĂĄprilis 28â29-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgyĂśn nagy sikerĹą orszĂĄgos nemzetisĂŠgi szĂnhĂĄzi kollokviumot tartanak a romĂĄniai magyar, nĂŠmet ĂŠs jiddis szĂnhĂĄzak rĂŠszvĂŠtelĂŠvel, majd 1980 tavaszĂĄn mĂŠg egyet, a tĂśbbit az âilletĂŠkesekâ nem engedĂŠlyezik. KidolgozzĂĄk a KĂśzponti BizottsĂĄg apparĂĄtusĂĄban a kisebbsĂŠgi nyelvek hasznĂĄlatĂĄnak visszaszorĂtĂĄsĂĄt jelentĹ intĂŠzkedĂŠseket. Eszerint az oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyekben, a tĂśmegtĂĄjĂŠkoztatĂĄsban ĂŠs a hivatalos ĂŠrintkezĂŠsben a romĂĄniai fĂśldrajzi neveket, a helysĂŠgneveket, sĹt, a magyar (nĂŠmet stb.) tĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠgek neveit kĂśtelezĹen romĂĄn megfelelĹvel vagy helyesĂrĂĄssal kell Ărni. A magyar fĂśldrajz- ĂŠs tĂśrtĂŠnelemkĂśnyveket ennek megfelelĹen mĂĄr a kĂśvetkezĹ tanĂŠv kezdetĂŠre ĂĄt kell Ărni. (A tervet â egy idĹre â ejtik.) MĂŠg 1977 jĂşliusĂĄban a MinisztertanĂĄcs mĂłdosĂtja az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠnyt. Az emlĂtett erĹltetett iparosĂtĂĄssal ĂśsszefĂźggĂŠsben âĂĄtprofilĂrozzaâ a lĂceumokat: az elmĂŠleti lĂceumok nagy rĂŠsze megszĹąnik, helyettĂźk kĂźlĂśnbĂśzĹ szakmai lĂceumok jĂśnnek lĂŠtre. Ez Ăşjabb alkalmat teremt arra, hogy a magyar diĂĄksĂĄg hĂĄtrĂĄnyosabb helyzetbe kerĂźljĂśn romĂĄnul tanulĂł tĂĄrsaihoz lĂŠpest, ugyanis a nĂŠpszerĹą szakokon, pĂŠldĂĄul a matematikaâelektronika, matematikaâinformatika vagy ĂĄllamigazgatĂĄsi jog, nem indĂtanak magyar osztĂĄlyokat.Â
A romĂĄniai magyar irodalom ebben az egyre durvulĂł, egyre homogenizĂĄltabb politikai kĂśzĂŠletben, a kisebbsĂŠgek nyelvi, kulturĂĄlis, oktatĂĄsi jogainak, az elemi emberi jogoknak folyamatos csonkĂtĂĄsa kĂśzepette, de a remĂŠnytelinek feltĹąnĹ politikai dĂśntĂŠseket mĂŠg bizalommal is fogadva prĂłbĂĄl szĂĄmot vetni ĂśnmagĂĄval, a kisebbsĂŠg etnikai ĂśnkĂŠpĂŠvel, identitĂĄsĹrzĂŠsĂźk nyelvi, kulturĂĄlis, kĂśzĂśssĂŠgi lehetĹsĂŠgeivel. KĂślcsĂśnvehetjĂźk TamĂĄs Attila IllyĂŠs kismonogrĂĄfiĂĄjĂĄnak egyik fejezetcĂmĂŠt: a korszak az âĂşjjĂĄĂŠledĹ remĂŠnyek ĂŠs nĂśvekvĹ szorongĂĄsokâ kora. Mert az irodalmi beszĂŠd, a szĂłlĂĄs lehetĹsĂŠgei, minden, ezt gĂĄtlĂł rendelkezĂŠs, tĂśrvĂŠny ellenĂŠre is, az ĂŠvtized kezdetĂŠn valĂłban megsokszorozĂłdtak a lapok, kiadĂłk, a televĂziĂł, a rĂĄdiĂł magyar adĂĄsai rĂŠvĂŠn is. EmlĂtettĂźk: a Kriterion legtermĂŠkenyebb idĹszaka a hetvenes ĂŠvtized (mĂĄs kiadĂłk is jelentetnek meg magyar mĹąveket, a DĂĄcia pĂŠldĂĄul, Farkas ĂrpĂĄd JegenyekĂśr cĂmĹą kĂśtetĂŠt is tĂśbbek kĂśzĂśtt). Az ĂrĂłk, kĂśltĹk, tĂśbb generĂĄciĂł egyĂźtt, maradandĂł mĹąvekkel jelentkeznek, hatalmas âszellemi energiĂĄkâ (Bertha) szabadulnak fel, a âveszĂŠlyeztetettsĂŠg tudata koncentrĂĄlta az erĹketâ. Az irodalom a nemzetisĂŠg Ăśn-megfogalmazĂĄsĂĄban segĂt, helyzetĂŠnek sajĂĄtossĂĄgĂĄt tudatosĂtja.Â
Ebben a bĹ ĂŠvtizedben, a hatvanas ĂŠvek legvĂŠgĂŠtĹl, â70-tĹl kezdĹdĹen jelennek meg pĂŠldĂĄul SĂźtĹ AndrĂĄs: AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr, RigĂł ĂŠs apostol, BĂĄlint Tibor: ZokogĂł majom; PĂĄskĂĄndi GĂŠza: VendĂŠgsĂŠg, Tornyot vĂĄlasztok (ez mĂĄr a pesti MagvetĹnĂŠl); KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor: FĂĄtĂłl fĂĄig; Farkas ĂrpĂĄd: JegenyekĂśr; Magyari Lajos: Csoma SĂĄndor naplĂłja; KirĂĄly LĂĄszlĂł: KĂŠk farkasok; SzilĂĄgyi Domokos: SajtóÊrtekezlet cĂmĹą kĂśnyvei, SĂźtĹ drĂĄmatrilĂłgiĂĄja (Egy lĂłcsiszĂĄr virĂĄgvasĂĄrnapja, Csillag a mĂĄglyĂĄn, KĂĄin ĂŠs Ăbel), SzĂŠkely JĂĄnos: Caligula helytartĂłja, SzilĂĄgyi IstvĂĄn: KĹ hull apadĂł kĂştba, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor: SzĂźrkĂźlet, KirĂĄly LĂĄszlĂł: Az elfelejtett hadsereg, Farkas ĂrpĂĄd: Alagutak a hĂłban. A sajĂĄtossĂĄg szorĂtĂĄsĂĄban ĂŠlĹ irodalom megsokszorozza ĂśnĂśn kĂŠpessĂŠgeit. SĂźtĹ drĂĄmĂĄiban pĂŠldĂĄul olyan magatartĂĄsformĂĄk jelennek meg, a kisebbsĂŠgi lĂŠt elviselhetĹsĂŠgĂŠnek olyan duĂĄlis vĂĄltozatai, amelyek az alĂĄzat ĂŠs a âfelemelt fĹâ, az ĂŠrtelmes ĂŠs az ĂśnpusztĂtĂł, ĂśnsorsrontĂł ellenĂĄllĂĄs, a hit vĂĄllalhatĂłsĂĄgĂĄnak vagy megtagadĂĄsĂĄnak egymĂĄssal konfrontĂĄlĂł, vĂĄlaszthatĂł mintĂĄit mutatjĂĄk meg (hasonlĂłkĂŠpp SzĂŠkely JĂĄnos CaligulĂĄja is). Vagy a SzĂźrkĂźletben, a KĂĄnyĂĄdi-monogrĂĄfia ĂrĂłja (PĂŠcsi GyĂśrgyi) szerint, a lengyel Zbigniew Herbert âmeghĂśkkentĹnek ĂŠs provokatĂvnak tetszĹâ kifejezĂŠsĂŠvel az âĂśnkĂŠnt vĂĄllalt provincializmusâ, a âszĂźlĹfĂśld szeretetĂŠnek parancsaâ fogalmazĂłdik meg. A szĂźlĹfĂśld pedig ânem elvont eszme, hanem a mindennapok valĂłsĂĄgĂĄbĂłl, az emlĂŠkekbĹl, az ĂĄtĂśrĂśklĂśtt hagyomĂĄnyokbĂłl formĂĄlĂłdott, fĂśldrajzilag is behatĂĄrolhatĂł terĂźleten megvalĂłsulĂł tĂĄjâkultĂşraâember egysĂŠgeâ: a sajĂĄtossĂĄg tudomĂĄsul vĂŠtele ĂŠs vĂĄllalĂĄsa.Â
(TĂśrtĂŠneti-tĂĄrsadalmi hĂĄttĂŠrrajzok a Farkas ĂrpĂĄd-monogrĂĄfiĂĄban)
CS. NAGY IBOLYA. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. mĂĄrcius 19.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ volt a fĹvĂŠdnĂśke a kiskunfĂŠlegyhĂĄzi KĂśzĂŠp-EurĂłpa Klub mĂĄrcius 18-19-ĂŠn megrendezett kĂśrnyezetvĂŠdelmi konferenciĂĄjĂĄnak.
Az 1994-ben lĂŠtrejĂśtt civil szervezetet hĂven jellemzi kĂŠpi szimbĂłlumĂĄnak felirata: âMentsĂźk meg szĂźlĹfĂśldĂźnket, a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠt! / CselekedjĂźnk egyĂźtt a kĂśrnyezet- ĂŠs klĂmabiztonsĂĄgĂŠrt!â A klub KĂĄrpĂĄt-medencei feladatok a 21. szĂĄzadban elnevezĂŠsĹą, mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizede indult programja keretĂŠben zajlik a mostani tudomĂĄnyos szakĂŠrtekezlet, amelynek cĂme: Gyilkos vagy humĂĄnus gazdasĂĄgot a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben.
A szakma jeles kĂŠpviselĹit, az elĹadĂłkat ĂŠs az ĂŠrdeklĹdĹket a pĂŠnteki kezdĹnapon Kelemen JĂłzsef, a KĂśzĂŠp-EurĂłpa Klub elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte. A KiskunsĂĄg fĹvĂĄrosĂĄnak nevĂŠben CsĂĄnyi JĂłzsef polgĂĄrmester ĂźdvĂśzĂślte az egybegyĹąlteket. A konferencia levezetĹ elnĂśkekĂŠnt Varga ZoltĂĄn ĂśkolĂłgus, debreceni professor emeritus nyĂşjtott szakmai bevezetĂŠst ĂŠs eligazĂtĂĄst a rĂŠszvevĹknek.Â
MegnyitĂł beszĂŠdĂŠben TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a KĂśzĂŠp-EurĂłpa Klubbal kialakult szemĂŠlyes kapcsolatĂĄrĂłl szĂłlva nagy elismerĂŠssel mĂŠltatta annak pĂŠldamutatĂł tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. A âgondolkozz globĂĄlisan, cselekedj lokĂĄlisanâ elvĂŠnek szellemĂŠben ĂŠrtĂŠkelte Kelemen JĂłzsef hivatĂĄstudĂł munkĂĄssĂĄgĂĄt, a kĂśzĂŠp-eurĂłpai tĂŠrsĂŠg termĂŠszetvĂŠdelmĂŠnek, valamint a mestersĂŠgesen meghĂşzott hatĂĄrok ĂĄltal felszabdalt KĂĄrpĂĄt-medencei nagyrĂŠgiĂł â mint âtĂśkĂŠletes fĂśldrajzi ĂŠs politikai egysĂŠgâ â eredeti ĂĄllapotĂĄnak a megĹrzĂŠse ĂŠs helyreĂĄllĂtĂĄsa szolgĂĄlatĂĄban. âEgy gyilkos ĂŠs Ăśngyilkos tĂśrtĂŠnelmi korszak nehezĂŠkĂŠtĹl szabadulva ĂŠs visszahĂşzĂł erejĂŠt lekĂźzdve a KĂĄrpĂĄt-medence teremtett valĂłsĂĄgĂĄbĂłl fakadĂł ĂśsszetartozĂĄsĂĄt, fĂśldrajzi-termĂŠszeti egysĂŠgĂŠt kĂśzĂśs erĹvel kell ĂŠrvĂŠnyre juttatnunkâ â mondotta az erdĂŠlyi kĂŠpviselĹ, a tĂŠrsĂŠg nĂŠpeinek egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠt, ezzel egyĂźtt pedig a kĂźlhoni magyar kĂśzĂśssĂŠgek, illetve ErdĂŠly alanyi jogĂş, autonĂłm szerepvĂĄllalĂĄsĂĄt szorgalmazva ebben a korszakos jelentĹsĂŠgĹą tĂśrekvĂŠsben.Â
EurĂłpai kĂŠpviselĹi minĹsĂŠgĂŠben TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂĄtfogĂł tĂĄjĂŠkoztatĂĄst nyĂşjtott a termĂŠszeti katasztrĂłfĂĄval fenyegetĹ verespataki bĂĄnyatervvel szembeni eurĂłpai parlamenti fellĂŠpĂŠsĂŠrĹl, valamint a romĂĄniai, illetve erdĂŠlyi erdĹk vĂŠdelmĂŠben kifejtett tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl â kĂŠszsĂŠggel felajĂĄnlva, hogy a konferencia, illetve a Klub ajĂĄnlĂĄsait is megjelenĂtse az EurĂłpai UniĂł tĂśrvĂŠnyhozĂĄsĂĄban.Â
A megnyitĂĄst kĂśvetĹen a vĂz vilĂĄgnapjĂĄrĂłl valĂł ĂźnnepĂŠlyes megemlĂŠkezĂŠsre kerĂźlt sor, mely napot az ENSZ ĂŠgisze alatt immĂĄron tĂśbb mint egy ĂŠvtizede mĂĄrcius 22-ĂŠn tartanak meg vilĂĄgszerte. EbbĹl az alkalombĂłl a MĂłra Ferenc GimnĂĄzium egyik diĂĄkja KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor Ănek a forrĂĄsrĂłl cĂmĹą kĂśltemĂŠnyĂŠt adta elĹ.
SzakelĹadĂĄsok kĂśvetkeztek, majd a konferencia szĂźnetĂŠben Visy Zsolt rĂŠgĂŠsz, professor emeritus a KĂśzĂŠp-EurĂłpa Klub Verespatak mĂşltja, jelene ĂŠs jĂśvĹje kĂŠpekben cĂmĹą vĂĄndorkiĂĄllĂtĂĄsĂĄt nyitotta meg, mely nĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelĹtt mĂĄr BrĂźsszelt, az EurĂłpai Parlamentet is megjĂĄrta.
DĂŠlutĂĄn tovĂĄbbi rangos elĹadĂĄsokkal folytatĂłdott az ĂŠrtekezlet, amely hozzĂĄszĂłlĂĄsokkal, kĂŠrdĂŠsekkel ĂŠs vĂĄlaszokkal, valamint a konferencia elnĂśkĂŠnek ĂśsszefoglalĂłjĂĄval ĂŠrt vĂŠget az elsĹ napon.Â
MĂĄrcius 19-ĂŠn ĂllĂĄsfoglalĂĄs ĂŠs ajĂĄnlĂĄsok megfogalmazĂĄsĂĄval zĂĄrul a konferencia. A szervezĹknek feltett szĂĄndĂŠkuk, hogy hosszĂş tĂĄvon egy KĂĄrpĂĄt-medencei KĂśrnyezet- ĂŠs KlĂmabiztonsĂĄgi KĂśzpontot hozzanak lĂŠtre KiskunfĂŠlegyhĂĄzĂĄn. itthon.ma/karpatmedence2016. mĂĄrcius 25.
KĂĄnyĂĄdi versmondĂł verseny
BiztatĂłn mosolyognĂŠk a zsendĂźlĹ vilĂĄgra
KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor Mi lennĂŠk cĂmĹą versĂŠnek ajĂĄnlĂĄsĂĄval nyitotta meg a nagy erdĂŠlyi kĂśltĹ nevĂŠvel fĂŠmjelzett 17. VersmondĂł Verseny Hunyad megyei szakaszĂĄt BĂrĂł CzeczĂlia vajdahunyadi tanĂtĂłnĹ, a rendezvĂŠny idei fĹszervezĹje ĂŠs hĂĄzigazdĂĄja.
Az elemistĂĄknak szĂłlĂł versenyen kĂśzel negyven kisdiĂĄk szĂłlaltatta meg a szĂĄmĂĄra legkedvesebb KĂĄnyĂĄdi-verset. â Nem drukkoltunk az elsĹ helyekĂŠrt, hanem ĂśrĂśmmel ĂzlelgettĂźnk minden kimondott szĂłt, gondolatot, Ăźzenetet â ĂŠrtĂŠkelt BĂrĂł CzeczĂlia. A versenyjellegbĹl adĂłdĂłan azonban mĂŠgiscsak rangsorolni kellett a szavalatokat: elsĹ helyezĂŠst ĂŠrt el az elsĹ osztĂĄlyos Nagy ZsĂłfia (felkĂŠszĂtĹ OsvĂĄth Piroska), mĂĄsodik helyezett a harmadikos FĂĄbiĂĄn LĂĄszlĂł Emese (felkĂŠszĂtĹ Lengyel Izabella), harmadik helyezett a negyedikes MĂłzes Kinga (felkĂŠszĂtĹ Pampu Anna) lett. A dĂjazottak a varsolci (SzilĂĄgy megye) orszĂĄgos dĂśntĹn kĂŠpviselik Hunyad megyĂŠt â tĂĄjĂŠkoztatott Kiss MihĂĄly AndrĂĄs, a vajdahunyadi magyar tagozatos tanintĂŠzmĂŠny aligazgatĂłja.
GĂĄspĂĄr-Barra RĂŠka. Nyugati Jelen (Arad)2016. mĂĄrcius 31.
HĂşsvĂŠt utĂĄn KĂŠzdikĹvĂĄron
Igaz-e vagy sem, csak a rĂĄĂŠrĹs tĂśrtĂŠnĂŠsz tudnĂĄ holtbiztosan bizonyĂtani, hogy a hajdanĂĄban TorjĂĄn fĂŠszket rakĂł Aporok felkaroltĂĄk ĂŠs segĂtettĂŠk a szĂĄmukra is kedves ĂŠs takarĂŠkos-munkĂĄs KĹvĂĄr ĂŠs SzĂĄrazpatak kĂśrnyĂŠki besenyĹ-maradĂŠkokat. De az biztos, hogy szokĂĄsrendjĂźket, hagyomĂĄnyaikat, magyar katolikus vallĂĄsukat mĂĄig megtartotta az egykori peselneki, Ăşjabb nevĂŠn kĹvĂĄri ember, aki nyelvĂźnket beszĂŠlĹ, dalainkat ĂŠneklĹ szĂŠkely-magyarrĂĄ lett.Â
KĹ ĂŠs virĂĄg
A kĹvĂĄriak a Torjai-hegysĂŠg KĂĄszon-pataki lejtĹje alatt ĂŠpĂtettek maguknak telepĂźlĂŠst. Csipetnyi hangulatos helytĂśrtĂŠnettel azoknak szolgĂĄlunk, akik kevĂŠsbĂŠ ismerik ezt a kĂŠzdiszĂŠki falut. RĂŠgi dokumentumokban Peselnek nĂŠven talĂĄljuk a XIV. szĂĄzadban mĂŠg besenyĹ eredetĹą nĂŠpek ĂĄltal lakott telepĂźlĂŠst. AkĂĄrcsak Torja, ez is az egykori FelsĹ-FehĂŠr vĂĄrmegyĂŠhez tartozott, az Aporok latifundiumĂĄnak rĂŠszekĂŠnt, mint a kirĂĄlyi vĂĄrak melletti âerĹssĂŠgeket ĂśvezĹ terĂźletekâ. NevĂŠnek megvĂĄltoztatĂĄsĂĄrĂłl szĂĄjrĂłl szĂĄjra jĂĄrĂł tĂśrtĂŠnet is fennmaradt. âA fĂśldbirtokos PĂłtsa csalĂĄdnak kĂŠt szĂŠp lĂĄnya volt, KlĂĄra ĂŠs Irma, akik meghĂvĂĄst kaptak egy budapesti udvari bĂĄlra. A bĂĄlterembe bevonulĂł hajadonokat Ăgy jelentette be â nyilvĂĄn hangos szĂłval â a lakĂĄj: PĂłtsa KlĂĄra ĂŠs Irma kisasszonyok, HĂĄromszĂŠk, Peselnek! A jelenlevĹk mosolyra fakadtak, a lĂĄnyok pedig elszĂŠgyelltĂŠk magukat. HazatĂŠrve meggyĹztĂŠk apjukat, hogy kĂŠrelmezze ĂŠs vĂĄltoztassa meg a gĂşnyolĂłdĂĄsra okot adĂł falunevet.â A nĂŠvvĂĄltoztatĂĄst mĂĄr a millennium ĂŠvĂŠben kĂŠrtĂŠk, ĂĄm helyi adat szerint az elsĹ ĂşjszĂźlĂśttet csak 1906-ban jegyeztĂŠk be kĹvĂĄrinak az ĂĄllami anyakĂśnyvbe. Az Ăşj helysĂŠgnĂŠv nagyon talĂĄlĂł volt, mert a falu teraszosan, hegyoldalban megĂŠpĂtett hĂĄzait, udvarait magas kĹfallal vettĂŠk kĂśrĂźl a lakĂłk. Mindenik Ăşgy nĂŠz ki, mint egy-egy kicsi kĹvĂĄr. â Dehogy kĹvĂĄrak ezek â igazĂtott ki Kelemen Attila falufelelĹs. â A hegyoldalban csak Ăşgy tudott vĂzszintes udvart kialakĂtani a kĹvĂĄri ember, hogy kĹfalat emelt, s azon belĂźl elsimĂtotta a fĂśldet. Ezt a temĂŠrdek mennyisĂŠgĹą fellazult kĂĄrpĂĄti kĂśvet mind a kĹvĂĄri erdĹ terĂźletĂŠrĹl szedtĂŠk Ăśssze, ĂŠs szekerekkel hordtĂĄk le a faluba.Â
A hagyomĂĄny szerint a rĂŠgi telepĂźlĂŠs nyugatabbra fekĂźdt, az egykori CĂŠklĂĄs ĂŠs Falu-patak kĂśzĂśtti helyen. Azt a terĂźletet ma is Faluhelynek nevezik. De mert vĂzben szegĂŠny volt a tĂĄjĂŠk, a szomszĂŠdos vĂślgybe kĂśltĂśztek. TĂśbb ez a tĂśrtĂŠnet, mint puszta szĂĄjhagyomĂĄny, ezt bizonyĂtja, hogy megtalĂĄltĂĄk a falucska rĂŠgi, romĂĄn kori templomĂĄnak romjait. Alapfalait a kĂśrnyĂŠket bejĂĄrĂł OrbĂĄn BalĂĄzs mĂŠg lĂĄtta. A helyet egy kereszttel jelĂślte meg a nĂŠp 1998-ban, azĂłta sem hiĂĄnyzik rĂłla egy-egy virĂĄgcsokor. Igazi falusi kĂśrnyezetben ĂŠrzi magĂĄt az ide ĂŠrkezĹ. A jobbrĂłl-balrĂłl emelkedĹ kĹfalak kĂźlĂśnĂśs hangulatot kĂślcsĂśnĂśznek a telepĂźlĂŠsnek. A kerĂtĂŠseken belĂźl, hĂĄzak elĹtt korai virĂĄgok, jĂĄcint, sĂĄfrĂĄny, tĹzike hirdeti, hogy megĂŠrkezett a tavasz a hegyek alĂĄ is.
LĂźktetĹ ĂŠletjelek
â LĂŠptek-e elĹbbre a falufejlesztĂŠsben? â kĂŠrdeztĂźk a falufelelĹst.Â
â MĂŠrtĂŠkkel â felelte â, âsze mĂŠg a kĂśzsĂŠgkĂśzpont is csak kanĂĄlisrendszerĂŠnek kiĂŠpĂtĂŠsĂŠnĂŠl tart. NĂĄlunk az infrastruktĂşra a fĹĂşt korszerĹąsĂtĂŠsĂŠvel kezdĹdĂśtt. 1,1 kilomĂŠtert kaptunk, ebben az ĂŠvben ĂŠpĂźlnĂŠnek meg a gyalogjĂĄrĂłk ĂŠs a vĂzelvezetĹk. JĂł volna ivĂłĂz is, mert a lenti helyeken nagyon szennyezett a kĂştvĂz. Itt a szĂĄrazsĂĄg, SzentlĂŠlek alatt mĂĄr nem folyik KĹvĂĄr pataka sem... EredmĂŠnyes a telepĂźlĂŠsfejlesztĂŠs az IâVIII. osztĂĄlyos iskolĂĄnknĂĄl. PĂŠnzalapunk van â 75 ezer lej â az ĂŠpĂźlet felĂşjĂtott tetĹterĂŠnek beĂŠpĂtĂŠsĂŠre, a padlĂĄsvilĂĄgĂtĂłkat mĂĄr sĂźti a nap. Az ĂŠpĂtkezĂŠst ebben az esztendĹben folytatjĂĄk, a kĂśltsĂŠgekbe besegĂtett KovĂĄszna Megye TanĂĄcsa is. Ezzel a bĹvĂtĂŠssel lehetĹsĂŠg adĂłdik, hogy a falu ĂłvodĂĄja a kultĂşrotthon ĂŠpĂźletĂŠbĹl az iskolĂĄba kĂśltĂśzhessen. EbbĂŠli ĂśrĂśmĂŠt fejezte ki JankĂł Erna iskolai programfelelĹs, aki ĂŠppen lĂĄtogatĂĄsunk idejĂŠn ĂŠrkezett haza a hagyomĂĄnyos kĂśrzeti KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor-szavalĂłversenyrĹl. KlĂĄra Hunor elsĹs tanulĂł tovĂĄbbjutott a megyei szakaszra. Elmondta, van iskolaĂşjsĂĄgjuk, honlapjuk, ĂŠs felvĂĄllalta az annyira fontos helyi mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠlet bĹvĂtĂŠsĂŠt.Â
A plĂŠbĂĄnosnĂĄl
â Oroszhegyi szĂźletĂŠsĹą vagyok â mutatkozott be PĂŠter ArtĂşr, KĹvĂĄr ĂŠpĂtĹ pap bĂĄcsija. â InkĂĄbb itteni feladataimat hangsĂşlyoznĂĄm mint eddig tartĂł lelkĂŠszi utamat. NĂŠzzĂźk meg az Ăşj plĂŠbĂĄniĂĄt, ahol mĂĄr a kĂśzponti fĹątĂŠs is mĹąkĂśdik, tegnap fejeztĂźk be a fĂźrdĹszobĂĄt, a berendezĂŠs egy rĂŠsze is mĂĄr benn az ĂŠpĂźletben. TĂĄgas, kĂŠnyelmes ĂŠs modern, vendĂŠgszoba kialakĂtĂĄsĂĄra is gondoltunk. ĂrĂśm tĂślti el a lelkemet, hogy mellĂŠnk ĂĄlltak a hĂvek, harmincnyolc ember tĂz utĂĄnfutĂł ĂŠpĂźletkĂśvet termelt ki az erdei avar alĂłl, ĂŠs lehordta rekordidĹ alatt! Ez a megtartĂł erĹ... ArrĂłl volt szĂł, hogy tavalyra az ĂŠpĂźlet alapja elkĂŠszĂźl, de sikerĂźlt mĂĄr karĂĄcsonyra feltenni a virĂĄgot a tetejĂŠre.
BĂźszke a falukĂśzĂśssĂŠg, hogy ĂśnerĹbĹl ĂŠs kalĂĄkĂĄval vadonatĂşj plĂŠbĂĄniĂĄt ĂŠpĂtett. A rĂŠgi megrepedezett, kiderĂźlt, nem volt szilĂĄrd alapja, az amĂşgy is csuszamlĂłs hegyoldali talajrĂŠtegre ĂŠpĂtettĂŠk, most kĂĄpolnĂĄt alakĂtottak ki benne. TĂŠli idĹben az idĹseknek nehĂŠz eljutni a hegyen ĂĄllĂł templomba, van, hogy itt zajlik a hĂŠtvĂŠgi mise. BensĹsĂŠges, szĂŠp hĂşsvĂŠtjuk volt. NagycsĂźtĂśrtĂśkĂśn tartottĂĄk az utolsĂł vacsorĂĄra emlĂŠkeztetĹ szentmisĂŠt, megtĂśrtĂŠnt a jelkĂŠpes oltĂĄrfosztĂĄs, nagypĂŠnteken pedig â szĂŠkelyesen szĂłlva â a csonka mise, teszi hozzĂĄ a plĂŠbĂĄnos, a kereszt alatti hĂłdolat, ahol tĂŠrdet hajtanak, de ez nem jelenti, hogy bĂĄlvĂĄnyimĂĄdĂłk lennĂŠnek. EmlĂŠkezetes marad mindenki szĂĄmĂĄra a nagyszombat esti feltĂĄmadĂĄsi szertartĂĄs lelket emelĹ ĂśrĂśme. SzĂvesen fĂĄradtunk bele a hosszĂş, de nagyon szĂŠp ĂźnneplĂŠsbe.
â Mindent megtett az atya egyhĂĄzkĂśzsĂŠgĂźnkĂŠrt âfolytatta Kelemen Attila. â KihasznĂĄlta a lehetĹsĂŠgeket, magyarorszĂĄgi pĂŠnzalapot szerzett, testvĂŠrtelepĂźlĂŠsĂźnk, a GyĂśngyĂśs melletti Visonta is bepĂłtolt. A visontaiakat vĂĄrjuk, negyven szemĂŠly ĂŠrkezik hozzĂĄnk. EgyĂźtt megyĂźnk a pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂşra, ellĂĄtogatunk GyimesbĂźkkre. A vendĂŠgek csalĂĄdoknĂĄl lesznek elszĂĄllĂĄsolva, ami a legbiztosabb ĂśsszekĂśtĹ kapocs. MĂĄr ismerjĂźk egymĂĄst, Ĺk is voltak nĂĄlunk, mi is megtapasztaltuk vendĂŠgszeretetĂźket. KĹvĂĄr mai temploma Ăşj keletĹą. A millenniumi fenyves szĂŠlĂŠn trĂłnolĂł ĂŠpĂźlete messzire ellĂĄtszik. Szent LĹrinc tiszteletĂŠre ĂŠpĂźlt barokk stĂlusban 1825-ben. A templomkertben helyeztĂŠk el a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş ĂĄldozatai ĂŠs az 1944 ĹszĂŠn kegyetlenĂźl elhurcoltak nĂŠvsorĂĄt tartalmazĂł emlĂŠket. A falun alul mĂĄsfajta nĂŠpek is megtelepedtek a rĂŠgi idĹkben. Ma mĂĄr kevĂŠs kĹvĂĄri fiatal tud errĹl: PolyvĂĄr a hely neve, ErzsĂŠbet vĂĄrĂĄnak is hĂvtĂĄk a rĂŠgiek. RĂŠgĂŠszek ĂĄstak ezen a helyen, kĂŠsĹ neolitikumi telepnek bizonyult, ahonnan ĂĄllatokat ĂĄbrĂĄzolĂł kerĂĄmiaszobrocskĂĄk kerĂźltek napvilĂĄgra. Fenn, a KĹvĂĄri-patak vĂślgyĂŠben gyĂłgyhatĂĄsĂş ĂŠdes-kĂŠnes ĂĄsvĂĄnyvĂzforrĂĄs tĂśr felszĂnre, ez a kĹvĂĄri BĂźdĂśs-kĂşt: âaki annak vizĂŠt issza, vĂĄgyik ide vissza!â â ismĂŠtelgeti manapsĂĄg is az ismerĹs szĂłlĂĄsmondĂĄst a szĂźlĹfĂśldjĂŠt szeretĹ kĹvĂĄri ember.
 KisgyÜrgy Zoltån. HåromszÊk (SepsiszentgyÜrgy)2016. åprilis 9.
Azok a sĂśtĂŠt nyolcvanas ĂŠvek, 2. (A magyartalanĂtĂĄs mĂłdszertana)
1983 januĂĄrjĂĄban SepsiszentgyĂśrgyĂśn magyarellenes uszĂtĂł rĂśpcĂŠdulĂĄk bukkannak fel, melyeken tĂśbbek kĂśzĂśtt az olvashatĂł, hogy âGondjaink ĂŠs bajaink forrĂĄsa a magyarsĂĄgâ. FeltĂŠtelezĂŠsek szerint az akciĂłt a Securitate tudtĂĄval szerveztĂŠk. Az esemĂŠnyt kĂśvetĹ letartĂłztatĂĄsok, az Ĺrizetbe vĂŠtelek ĂŠs kihallgatĂĄsok alanyai szinte csak a magyarok.
FebruĂĄrban SepsiszentgyĂśrgyĂśn elhurcoljĂĄk hazulrĂłl Visky ĂrpĂĄd szĂnmĹąvĂŠszt. ZĂĄrt tĂĄrgyalĂĄson a bukaresti katonai tĂśrvĂŠnyszĂŠk âRomĂĄnia, a romĂĄn nĂŠp ĂŠs a szocialista rendszer rĂĄgalmazĂĄsa vĂĄdjĂĄvalâ 1983. jĂşlius 11-ĂŠn 5 ĂŠvre elĂtĂŠli. A nemzetkĂśzi tiltakozĂĄsok hatĂĄsĂĄra 1984. szeptember 7-ĂŠn amnesztiĂĄval szabadlĂĄbra helyezik, de szĂnĂŠszkĂŠnt nem dolgozhat tovĂĄbb. MĂĄrciusban megjelenik az ĂĄllamtanĂĄcs 98. sz. tĂśrvĂŠnyerejĹą rendelete, mely szerint mĂĄr egyenesen belĂźgyminiszteri engedĂŠly kell az ĂrĂłgĂŠpek birtoklĂĄsĂĄhoz, s az engedĂŠly meghosszabbĂtĂĄsĂĄhoz ĂŠvente friss ĂrĂĄsmintĂĄt kell bemutatni. (KĂĄnyĂĄdi Elrontott rondĂłjĂĄt â akĂĄr a Mese az ĂrĂłgĂŠprĹl-t â kĂśzvetlenĂźl a romĂĄniai valĂłsĂĄg kĂnĂĄlta a kĂśltĹ tolla alĂĄ: ânyilvĂĄntartĂĄsba vĂŠtetett / gĂŠpem szĂĄmozott jĂĄrom / illĂşziĂłim nincsenek / nulla nulla hatvanĂśt hetvenhĂĄromâ.) Szeptemberben a szegedi TiszatĂĄjban megjelenik KĂśteles PĂĄl kritikĂĄja Ion LÄncrÄnjan kĂśnyvĂŠrĹl. A szĂĄmot megjelenĂŠse utĂĄn kĂŠt nappal Ăśsszeszedik az ĂşjsĂĄgĂĄrus standokon â MagyarorszĂĄgon. A marosvĂĄsĂĄrhelyi szĂnhĂĄz mĹąsortervĂŠbĹl kiveszik Az ember tragĂŠdiĂĄjĂĄt, âa darab misztikus jellegĂŠreâ hivatkozva. OktĂłberben levĂĄltjĂĄk a bukaresti A HĂŠt fĹszerkesztĹjĂŠt, HuszĂĄr SĂĄndort. Az ok, hivatalosan: a lap 43. szĂĄmĂĄban fejjel lefelĂŠ jelent meg egy gyulafehĂŠrvĂĄri oklevĂŠl pecsĂŠtjĂŠt ĂĄbrĂĄzolĂł faliszĹnyeg reprodukciĂłja. 1984. jĂşnius 4-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgyĂśn felrobban egy pĂĄr dinamitrĂşdbĂłl ĂĄllĂł robbanĂłszerkezet a GĂĄbor Ăron tĂŠren ĂĄllĂł Mihai Viteazul-szoborcsoport alatt. A szobornak nem lesz nagyobb baja, de egy helybeli kisgyerek ĂŠletĂŠt veszti. A Securitate nagy erĹkkel nyomoz, de a tettest nem talĂĄljĂĄk meg. ĂltalĂĄnos vĂŠlekedĂŠs, hogy provokĂĄciĂł tĂśrtĂŠnt, az egĂŠsz a Securitate bukaresti vezetĂŠsĂŠnek az akciĂłja volt, azzal a cĂŠllal, hogy ĂźrĂźgyet talĂĄljanak az ĂĄllambiztonsĂĄg helyi vezetĹinek eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄra ĂŠs regĂĄti szĂĄrmazĂĄsĂş tisztek odahelyezĂŠsĂŠre. Szeptemberben a kolozsvĂĄri 3. sz. MatematikaâFizika LĂceumba (a 400 ĂŠves reformĂĄtus kollĂŠgium utĂłdjĂĄba) romĂĄn tannyelvĹą osztĂĄlyt helyeznek. Ezzel megszĹąnik a vĂĄrosban az utolsĂł, csak magyar tannyelven oktatĂł elmĂŠleti kĂśzĂŠpiskola. Ugyanekkor megszĂźntetik MarosvĂĄsĂĄrhely egyetlen, csak magyar nyelven oktatĂł ipari lĂceumĂĄt is, az 5. szĂĄmĂşt. GyergyĂłszentmiklĂłson Ăśngyilkos lesz BĂśjte BalĂĄzs vasĂşti forgalmista, aki szĂĄmos beadvĂĄnyt kĂźldĂśtt a kĂźlĂśnbĂśzĹ felettes szerveknek, melyekben kisebbsĂŠgi sĂŠrelmeket panaszolt fel. Emiatt a Securitate egy idĹ utĂĄn rendszeresen zaklatta, kihallgatĂĄsra hurcolta. Az ErdĂŠlyi Magyar HĂrĂźgynĂśksĂŠg jelentĂŠse szerint BĂĄkĂłban Ĺrizetbe vettĂŠk ĂŠs durvĂĄn bĂĄntalmaztĂĄk, majd kitoloncoltĂĄk a megyĂŠbĹl Gazda JĂłzsef kovĂĄsznai kĂśzĂŠpiskolai tanĂĄrt, nĂŠprajzkutatĂłt. Decemberben megszĹąnik RomĂĄniĂĄban a kisebbsĂŠgek nyelvĂŠn sugĂĄrzott televĂziĂładĂĄs. BeszĂźntetik a sugĂĄrzĂĄst a kolozsvĂĄri ĂŠs marosvĂĄsĂĄrhelyi vidĂŠki rĂĄdiĂłstĂşdiĂłk, ezutĂĄn csak a bukaresti rĂĄdiĂłban van naponta egy- (majd csak fĂŠl-) ĂłrĂĄnyi magyar nyelvĹą rĂĄdiĂładĂĄs. 1984-ig a magyarorszĂĄgi statisztikai nyilvĂĄntartĂĄs szerint Ăśsszesen 442-en, a romĂĄn szerint 773-an telepedtek ĂĄt MagyarorszĂĄgra. A magyar belĂźgyminisztĂŠrium az elfogadott ĂĄttelepĂźlĂŠsi kĂŠrelmeknek csak 54 szĂĄzalĂŠkĂĄt hagyja jĂłvĂĄ.
1985. februĂĄr 1-jĂŠn minden indoklĂĄs nĂŠlkĂźl elbocsĂĄtjĂĄk A HĂŠt-beli ĂĄllĂĄsĂĄbĂłl Beke GyĂśrgy publicistĂĄt. VĂŠtke csak gyanĂthatĂł (ekkor szĂźletik a mĂĄr idĂŠzett, szedĂŠsben maradt Beke-portrĂŠja Farkas ĂrpĂĄdnak), de a gyanĂş valĂłszĂnĹąsĂŠge igen nagy: ĂŠvek Ăłta szociografikus riportokban mutatja be ErdĂŠly egy-egy tĂĄjegysĂŠgĂŠt, illetve az ott lakĂł magyarsĂĄgot. LegutĂłbbi, a bihari ĂŠs szatmĂĄri magyarsĂĄgot bemutatĂł kĂśtetĂŠt (BoltĂvek teherbĂrĂĄsa) kivonjĂĄk a forgalombĂłl. A tiltakozĂĄsok hatĂĄsĂĄra az ĂrĂłt vĂŠgĂźl mĂŠgis visszaveszik a szerkesztĹsĂŠgbe, ĂĄm tovĂĄbbra is âfĂŠl-indexenâ van. 1986-ban nyugdĂjazzĂĄk. 1989-ben, a forradalom napjaiban telepĂźl ĂĄt MagyarorszĂĄgra. MĂĄrciusban âbelsĹâ belĂźgyminiszteri rendelettel megtiltjĂĄk, hogy csalĂĄdtagok egy idĹben hagyhassĂĄk el ĂştlevĂŠllel az orszĂĄgot. Az intĂŠzkedĂŠst â feltehetĹen az EgyesĂźlt Ăllamok fellĂŠpĂŠse miatt â ĂĄprilisban csendben visszavonjĂĄk, illetve csak bizonyos esetekben alkalmazzĂĄk. Az iskolĂĄkban mĂĄr minden felirat csak romĂĄn nyelvĹą lehet, az ifjĂşsĂĄgi szervezeti programok ĂŠs a politikai oktatĂĄs is csak romĂĄn nyelven folyhat. SzeptembertĹl nem indul Ăşjabb magyar tagozatos osztĂĄly a kolozsvĂĄri ZenemĹąvĂŠszeti KĂśzĂŠpiskolĂĄban. A szĂźlĹk tiltakozĂĄsĂĄra a minisztĂŠrium azt vĂĄlaszolja, egyĂŠni-eseti akciĂł, nem jelenti ĂĄltalĂĄban magyar oktatĂĄs megszĂźntetĂŠsĂŠt. HĂĄzkutatĂĄst tartanak BĂśzĂśdi GyĂśrgy ĂrĂł, tĂśrtĂŠnĂŠsz lakĂĄsĂĄn, elviszik minden kĂŠziratĂĄt, indok nincs. RomĂĄn osztĂĄlyokat telepĂtenek a kolozsvĂĄri Brassai SĂĄmuel Ipari LĂceumba â ezzel megszĹąnik az utolsĂł kolozsvĂĄri magyar szakkĂśzĂŠpiskola is. RomĂĄn osztĂĄlyokat telepĂtenek a bukaresti magyar lĂceumba is. (A kĂśvetkezĹ tanĂŠv elejĂŠn lĂŠtszĂĄmhiĂĄnyra hivatkozva megszĂźntetik a magyar IX. osztĂĄlyt, helyette kĂŠt Ăşjabb romĂĄn tannyelvĹą osztĂĄlyt ĂĄllĂtanak be, melyekbe egy jelentkezĹ sem akad, ezĂŠrt a kĂśrnyezĹ iskolĂĄkbĂłl kell ĂĄtirĂĄnyĂtani diĂĄkokat. Ebben a tanĂŠvben nĂŠgy â csak romĂĄnul tudĂł â tanĂĄrt neveznek ki az iskolĂĄba.) SĂźtĹ naplĂłjĂĄbĂłl tudhatĂł az is, hogy a kenyĂŠrgondokkal kĂźszkĂśdĹ Farkas ĂrpĂĄdot (hiszen fĂŠlnormĂĄs, azaz fĂŠlĂĄllĂĄsĂş munkatĂĄrsa az Igaz SzĂłnak), nem alkalmazzĂĄk SepsiszentgyĂśrgyĂśn kĂśnyvtĂĄroskĂŠnt, mert, Ărja SĂźtĹ, âa mĹąvelĹdĂŠsi munkahelyeknek csak 50 szĂĄzalĂŠkĂĄt tĂślthetik be magyarok. A mĂĄsik Ăśtven szĂĄzalĂŠkot a bekĂśltĂśzĹ romĂĄnoknak kell fenntartani. GyerekszĂĄj! Az effĂŠlĂŠt MarosvĂĄsĂĄrhelyt nem kotyogjĂĄk el. Hiszen a betelepĂtĂŠs ĂĄllamtitok. NyĂltan gyakorolt pĂĄrtĂĄllami tĂŠnykedĂŠs, de beszĂŠlni nem szabad rĂłla.â SĂźtĹt mĂĄr rendszeresen, ĂŠvek Ăłta zaklatjĂĄk, leveleit kifogjĂĄk, telefonjĂĄt lehallgatjĂĄk, fenyegetĹ Ăźzenetek tĂśmegeit kapja, ablakait kĹvel bezĂşzzĂĄk, autĂłja kerekeit kiszĂşrjĂĄk, s bĂĄr kĂźlfĂśldi ismertsĂŠge, elismertsĂŠge nyĂşjt nĂŠmi vĂŠdelmet zĂĄmĂĄra, az ĂŠvtized vĂŠge felĂŠ â naplĂłja beszĂŠl errĹl is â mĂĄr egy-egy kisbaltĂĄval a pĂĄrnĂĄja alatt tĂŠr nyugovĂłra estĂŠnkĂŠnt az ĂrĂł ĂŠs felesĂŠge. 1986. januĂĄr 5-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgy szĂŠlĂŠn gyanĂşs kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt holtan talĂĄljĂĄk Visky ĂrpĂĄdot. Szabadon engedĂŠse Ăłta Visky csak segĂŠdmunkĂĄskĂŠnt dolgozhatott egy gyĂĄrban. 1986 nyarĂĄn a marosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti IntĂŠzetben megszĹąnik a magyar nyelvĹą gyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠs. 1986 folyamĂĄn a romĂĄn statisztikĂĄk szerint Ăśsszesen 1184-en telepedtek ĂĄt MagyarorszĂĄgra, mĂg a magyar statisztikĂĄk 9445 romĂĄniai migrĂĄnst tartanak nyilvĂĄn. A kĂźlĂśnbĂśzetet az illegĂĄlisan, zĂśld hatĂĄron ĂĄt ĂŠrkezett szemĂŠlyek ĂŠs azok adjĂĄk, akik ĂŠrvĂŠnyes ĂştlevĂŠllel ĂŠrkeztek ugyan, de megtagadtĂĄk a visszatĂŠrĂŠst RomĂĄniĂĄba. 1987 jĂşniusĂĄban KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor kolozsvĂĄri kĂśltĹ bejelenti, hogy kilĂŠp a RomĂĄn ĂrĂłszĂśvetsĂŠgbĹl. JĂşliusban megszĹąnik a bukaresti TankĂśnyvkiadĂł kolozsvĂĄri magyar szerkesztĹsĂŠge. SepsiszentgyĂśrgyĂśn megalakul a helyi szĂnhĂĄz romĂĄn tagozata. Ezzel jogilag megszĹąnik az Ăllami Magyar SzĂnhĂĄz, csak tagozatkĂŠnt mĹąkĂśdik tovĂĄbb. Decemberben HuszĂĄr SĂĄndor is bejelenti, hogy kilĂŠp a RomĂĄn ĂrĂłszĂśvetsĂŠgbĹl. 1987 folyamĂĄn a romĂĄn statisztikĂĄk szerint Ăśsszesen 1262-en telepedtek ĂĄt MagyarorszĂĄgra, a magyar statisztikĂĄk szerint ez a szĂĄm 10445.
(TĂśrtĂŠneti-tĂĄrsadalmi hĂĄttĂŠrrajzok a Farkas ĂrpĂĄd-monogrĂĄfiĂĄban)
CS. NAGY IBOLYA
(folytatjuk)
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. ĂĄprilis 9.
Magunkhoz szorĂtott PetĹfi (A magyar kĂśltĂŠszet napja)
KĂśltĂŠszetnapi beszĂŠlgetĂŠs KĂĄnyĂĄdi SĂĄndorral
A kultĂşrĂĄt nem lehet palackba zĂĄrni, mint ahogyan a verseket sem lehet kĂśnyvekbe szĂĄmĹązni â tartja KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, aki szerint szellemi javainkkal fel kell hurcolkodnunk a vilĂĄghĂĄlĂłra.
â SzĂĄmontartja a magyar kultĂşra jeles napjait?
â Ha nem is tudnĂĄm felsorolni valamennyiĂźket, nagyon fontosnak tartom, hogy lĂŠteznek ilyenek. JĂł szokĂĄsunknak tartom, hogy kĂźlĂśn napokat szentelĂźnk rĂĄjuk, de betegsĂŠgĂźnknek is, hogy egy-egy kijelĂślt napon akarjuk letudni a magyar kĂśltĂŠszet vagy kultĂşra irĂĄnti tiszteletĂźnket, elkĂśtelezettsĂŠgĂźnket. Sokkal jobban szeretnĂŠm, ha nemcsak Ăźnnepnapokon kerĂźlnĂŠnek a figyelem kĂśzĂŠppontjĂĄba. â A kĂśltĂŠszet vasĂĄrnapjĂĄnak kijelĂślt JĂłzsef Attila-szĂźletĂŠsnapot, ĂĄprilis 11-ĂŠt teljes mĂŠrtĂŠkben alkalmasnak tartja a âfeladatraâ?
â AbszolĂşt! EgĂŠsz ĂŠlete, kĂśltĂŠszete, jĂłzsefattilasĂĄga, de mĂŠg az is, hogy PetĹfihez, Csokonaihoz, DsidĂĄhoz hasonlĂłan, ârangosanâ rĂśvid ĂŠletĹą volt, mind-mind erre ĂŠrdemesĂtik. De aligha vonhatnĂĄ kĂŠtsĂŠgbe bĂĄrki is e kettĹs Ăźnnep jogossĂĄgĂĄt, ha a MunkĂĄsok cĂmĹą versre gondolunk, vagy az âĂdes HazĂĄm, fogadj szĂvedbe, hadd legyek hĹąsĂŠges fiad!â sorokra. MindkettĹt JĂłzsef Attila Ărta.
â Kedvenc kĂśltĹjĂŠrĹl beszĂŠlgetĂźnk?
â AzĂŠrt ez messze nem ennyire egyszerĹą. Egy kolozsvĂĄri iskolĂĄban megkĂŠrdeztĂŠk tĹlem, a modern magyar kĂśltĂŠszetben ki a pĂŠldakĂŠpem. Igyekeztem ĂŠn is korszerĹą lenni, mĂĄr-mĂĄr azt mondtam, hogy WeĂśres SĂĄndor â aki amĂşgy nyugodtan lehetne, hiszen hatalmas kĂśltĹ â, de ahogy az lenni szokott, amikor valami nem stimmel, az angyal â vagy az ĂśrdĂśg? â meghĂşzta a kabĂĄtom ujjĂĄt. Ăs azt mondtam, hogy PetĹfi. Mert aki 19 ĂŠvesen olyanokat tudott Ărni, mint pĂŠldĂĄul âEzt ĂŠn tudom â mikĂŠp nem tudja mĂĄs â / Kit ĂźrĂśmĂŠvel a tapasztalĂĄs / SĂśtĂŠt pohĂĄrbĂłl annyiszor kĂnĂĄlt, / Hogy ittam volna inkĂĄbb a halĂĄlt!â, arrĂłl akĂĄr a kĂśltĂŠszet napjĂĄt is el lehetne nevezni. De el lehetne nevezni VĂśrĂśsmartyrĂłl is, aki amĂşgy sok ĂŠvvel ezelĹtt JerevĂĄnban ĂŠletem egyik legzajosabb sikerĂŠhez segĂtett. â JerevĂĄnban? VĂśrĂśsmarty?
â RomĂĄniai ĂrĂłkĂźldĂśttsĂŠg tagjakĂŠnt jĂĄrtam az ĂśrmĂŠny fĹvĂĄrosban 1956 novemberĂŠben. A magyar kĂśltĂŠszet napjĂĄn azt sem ĂĄrt elmondani, hogy nincs mĂŠg olyan nyelv, amelyre annyi ĂŠs olyan szintĹą romĂĄn verset fordĂtottak volna le, mint magyarra. EminescurĂłl azt szoktam mondani a romĂĄn kollĂŠgĂĄknak: rĂĄnk nagyobb hagyatĂŠkot testĂĄlt, mint rĂĄtok. Eminescu minden verssora, mĂŠg a tĂśredĂŠkek is megvannak magyarul, de ismeretes olyan kĂśltemĂŠnye, amelynek akĂĄr hĂşsz magyar vĂĄltozata is lĂŠtezik. Ez a mi dicsĹsĂŠgĂźnk, hiszen a mĹąfordĂtĂĄs a vilĂĄg legtisztessĂŠgesebb imperializmusa: Ăşgy hĂłdĂt, hogy kĂśzben semmit el nem vesz a mĂĄsikĂŠbĂłl. Ezek utĂĄn talĂĄn ĂŠrthetĹbb lesz a jerevĂĄni tĂśrtĂŠnet is. A szocialista orszĂĄgok kĂźldĂśttsĂŠgeivel jĂĄrtunk ott, ĂŠn egyetlen magyarkĂŠnt a nĂŠgyfĹs romĂĄn delegĂĄciĂłban. Ott merĂźlt fel, hogy valamennyien mondjunk el egy-egy verset sajĂĄt nĂŠpĂźnk kĂśltĂŠszetĂŠbĹl â sajĂĄt nyelvĂźnkĂśn. Egy egĂŠsz vitrin volt tele magyar kĂśltĹk ĂśrmĂŠny nyelvĹą fordĂtĂĄsĂĄval, Ăgy aztĂĄn szinte mindenki szĂĄmĂĄra ismerĹs volt VĂśrĂśsmarty VĂŠn cigĂĄnya, ami szerintem talĂĄn a leghatalmasabb magyar vers. Akkora ĂźnneplĂŠsben rĂŠszesĂtettek, hogy kĂŠt kĂŠzzel kellett kapaszkodnom a mĂŠg diĂĄkkoromban kapott zsebĂłrĂĄmba, nehogy elveszĂtsem, mikĂśzben a levegĹbe dobĂĄltak. â Sokan mĂŠgis hĂĄtrĂĄnyos helyzetĹąnek tekintik a magyarul ĂrĂł embertâŚ
- Pedig nem egy ember akad, aki alaposan megdolgozott, hogy magyarrĂĄ vĂĄljon. Nekem semmit nem kellett tennem ennek ĂŠrdekĂŠben, ĂŠn magyarnak szĂźlettem, ĂŠs kĂŠsz. De pĂŠldĂĄul MajtĂŠnyi Erik! Ĺt egyenesen irigyeltem a magyarsĂĄgĂĄĂŠrt, pedig benne talĂĄn a magyar vĂŠr volt a legkevesebb. Trianon utĂĄn, 1922-ben szĂźletett TemesvĂĄron, sĂşlyos beteg tanĂtĂłnĹ magyar ĂŠdesanyja Eriket mĂĄr nĂŠgyĂŠves korĂĄban megtanĂtotta â ahogy a zsidĂł gyerekeket a hĂŠderben szokĂĄs â Ărni-olvasni, mert attĂłl tartott, hogy a halĂĄla utĂĄn a svĂĄb grĂłszmutti majd nĂŠmet iskolĂĄba adja az Ĺ kisfiĂĄt. Ăgy is tĂśrtĂŠnt, ĂĄm harmadik elemista korĂĄban Erik talĂĄlt a pincĂŠben egy PetĹfi-kĂśtetet, s boldogan vitte fel megmutatni. A nagymama azonban elvette, kidobta az ablakon a virĂĄgĂĄgyĂĄsok kĂśzĂŠ, helyette egy Schiller-kĂśtetet nyomott a kezĂŠbe, s rĂĄparancsolt: ezt kell olvasni. Erik viszont lement a kertbe, Ăśsszeszedte a PetĹfi-kĂśnyvet, magĂĄhoz szorĂtotta, s elhatĂĄrozta, hogy magyar lesz. Ăs magyar lett, magyar kĂśltĹ lett.
â Az Ăśn ĂŠletĂŠben is szerepel valamifĂŠle, legalĂĄbb szimbolikus PetĹfi-kĂśtet?
â Ăvekkel ezelĹtt a budapesti FĂŠszek-klubban volt egy Ăźnnepi estĂŠm, ahol megkĂŠrdeztĂŠk, mit is kell tudni NagygalambfalvĂĄrĂłl. Ăn visszakĂŠrdeztem: itt, ezen a helyen volt-e iskola â legalĂĄbb tĂśrĂśk iskola⌠â nĂŠgyszĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt? Mert nĂĄlunk volt, PĂĄl deĂĄk volt a mester. Ăs volt-e itt kĂśnyvtĂĄr, mert a tizennyolcadik szĂĄzadban nĂĄlunk az is volt. Az elsĹ romĂĄn idĹben NagygalambfalvĂĄn volt egy hĂŠtosztĂĄlyos romĂĄn ĂĄllami iskola ĂŠs egy hĂĄromosztĂĄlyos, korlĂĄtozott lĂŠtszĂĄmĂş, magyar nyelvĹą felekezeti iskola. AttĂłl valĂł fĂŠlelmĂźkben, hogy a gyermekĂźk nem jut be az iskolĂĄba, ĂŠs nem tanul meg magyarul, nĂŠgy-Ăśt ĂŠves korunkban a szĂźleink bennĂźnket is elkezdtek Ărni-olvasni tanĂtani â akĂĄr MajtĂŠnyi Eriket az ĂŠdesanyja. ElsĹ osztĂĄlyos koromban mĂĄr ĂşjsĂĄgfelolvasĂł voltam, otthon a minden ĂŠvi kalendĂĄrium mellett PetĹfi Ăśsszes kĂśltemĂŠnyei jelentettĂŠk a hĂĄzi kĂśnyvtĂĄrat, Ăşgyhogy nekem is PetĹfi volt az indĂtĂłm. AztĂĄn a NapsugĂĄr cĂmĹą gyereklapnĂĄl dolgoztam harminc ĂŠven ĂĄt, s ez idĹ alatt egyĂŠrtelmĹąvĂŠ vĂĄlt szĂĄmomra, hogy nincs felnĹtt- vagy gyerekvers, csak jĂł ĂŠs rossz vers van. VancouvertĹl Buenos Airesig kiprĂłbĂĄltam az Itt van az Ĺsz, itt van Ăşjra kezdetĹą verset, mĂŠg a harmadik generĂĄciĂłs magyarok is ismertĂŠk. ElĂŠg ez a magyar kĂśltĂŠszet dicsĂŠretĂŠre?
â Odafigyel a mai vilĂĄg a kĂśltĹkre? Odafigyelnek a kĂśltĹk a mai vilĂĄgra?
â Abban sem vagyok biztos, hogy valaha is odafigyelt. MeggyĹzĹdĂŠsem, hogy a nĂŠpet nem az ĂŠrtelmisĂŠg vezeti. A jĂśvĹrĹl prĂłfĂŠtĂĄlni nem tudok, legfeljebb versben Ăśsszefoglalok valamit, amit megĂŠlek ĂŠs megĂŠrzek. Az biztos, hogy kevesebbet olvasnak az emberek, sĹt, alig olvasnak. Egy olvasĂłtalĂĄlkozĂłn valaki azzal vigasztalt, hogy verset talĂĄn mĂŠg olvasnak, mert az rĂśvidebb. BeszĹąkĂźlt a kĂśnyvek szerepe, mert az ĂrĂĄsbelisĂŠgnek ma mĂĄr nem ez az egyetlen kifejezĂŠsi formĂĄja. Itt van ez a forradalmi vĂĄltozĂĄs is, a szĂĄmĂtĂĄstechnika, ami legalĂĄbb akkora jelentĹsĂŠgĹą, mint annak idejĂŠn a mozgathatĂł betĹąk feltalĂĄlĂĄsa volt. Ma sokkal gyorsabb iramban fejlĹdik a vilĂĄg, mint Gutenberg idejĂŠben, ĂŠs az a furcsa helyzet ĂĄllhat elĹ, hogy a szĂĄmĂtĂłgĂŠp miatt a kĂśnyvek lassan fĂślĂśslegessĂŠ vĂĄlnak. MĂĄr ĂŠn is megtanultam, hogy ha valamit akarok, megnĂŠzem a vilĂĄghĂĄlĂłn, mert ott szinte bĂĄrmi megtalĂĄlhatĂł. Ma a legnagyobb feladatunknak azt tartom, hogy szellemi javainkkal felhurcolkodjunk a vilĂĄghĂĄlĂłra. A kultĂşrĂĄt ugyanis nem lehet palackba zĂĄrni, mint ahogyan a verseket sem lehet kĂśnyvekbe szĂĄmĹązni. TalĂĄn furcsĂĄn hangzik, de a szĂĄmĂtĂĄstechnika arra is alkalmas, hogy segĂtsĂŠgĂŠvel megteremtsĂźk a hazĂĄt a magasban. Ahogy IllyĂŠs Gyula Ărta: âJĂśhet idĹ, hogy emlĂŠkezni bĂĄtrabb dolog lesz, mint tervezni â bĂĄtrabb Ăşj hont a mĂşlt idĹkben fĂźrkĂŠszni, mint a jĂśvendĹben?â
KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor
Az udvarhelyszĂŠki NagygalambfalvĂĄn szĂźletett 1929. mĂĄjus 10-ĂŠn. IskolĂĄit a szĂŠkelyudvarhelyi reformĂĄtus kollĂŠgiumban, a RĂłmai Katolikus FĹgimnĂĄziumban ĂŠs a fĂŠmipari kĂśzĂŠpiskolĂĄban vĂŠgezte. A kolozsvĂĄri Bolyai TudomĂĄnyegyetem Nyelv- ĂŠs IrodalomtudomĂĄnyi KarĂĄn szerzett magyar irodalom szakos tanĂĄri diplomĂĄt, de tanĂĄrkĂŠnt nem dolgozott. KĂśltĹi tehetsĂŠgĂŠt PĂĄskĂĄndi GĂŠza fedezte fel, 1950-ben Ĺ kĂśzĂślte elsĹ versĂŠt a bukaresti IfjĂşmunkĂĄs cĂmĹą lapban. 1960-tĂłl 1990-ig a NapsugĂĄr cĂmĹą gyermeklap szerkesztĹje volt. 1987-ben meghĂvtĂĄk a rotterdami NemzetkĂśzi KĂśltĹtalĂĄlkozĂłra, de mivel Ăştlevelet nem kapott, tiltakozĂĄsul kilĂŠpett a RomĂĄn ĂrĂłszĂśvetsĂŠgbĹl. MĹąveit angol, ĂŠszt, finn, francia, nĂŠmet, norvĂŠg, orosz, portugĂĄl, romĂĄn ĂŠs svĂŠd nyelvre is lefordĂtottĂĄk. Legfontosabb verseskĂśtetei: VirĂĄgzik a cseresznyefa (1955); FĂźggĹleges lovak (1968); FĂĄtĂłl fĂĄig (1970); Valaki jĂĄr a fĂĄk hegyĂŠn (1997); Csipkebokor az alkonyatban (mĹąfordĂtĂĄsok) (1999); FelemĂĄs Ĺszi versek (2002); MesĂŠskĂśtetei: FĂĄbĂłl vaskarika (1969); KenyĂŠrmadĂĄr (1980); Meddig ĂŠr a rigĂłfĂźtty (2005); VirĂĄgon vett vitĂŠz (2002); VilĂĄglĂĄtott egĂŠrke (2011). LegjelentĹsebb kitĂźntetĂŠsei: A RomĂĄniai ĂrĂłszĂśvetsĂŠg DĂja (FĂĄtĂłl fĂĄig); 1989 â Az Ăv KĂśnyve DĂj (SĂśrĂŠny ĂŠs koponya); 1993 â Kossuth-dĂj; 1993 â Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt DĂj; 1998 â Magyar ĂrĂśksĂŠg DĂj; 2004 â a Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄgi Ărdemrend kĂśzĂŠpkeresztje a csillaggal; 2008 â A Magyar KultĂşra KĂśvetei DĂj; 2009 â a Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄgi Ărdemrend nagykeresztje; 2009 â szĂźlĹfaluja, Nagygalambfalva dĂszpolgĂĄra; 2010 â Bethlen GĂĄbor-dĂj; 2011 â Aphelandra-dĂj; 2014 â SzĂŠll KĂĄlmĂĄn-dĂj; 2014 â BudapestĂŠrt-dĂj. A Nemzet MĹąvĂŠsze, a DigitĂĄlis Irodalmi AkadĂŠmia alapĂtĂł tagja, a Magyar MĹąvĂŠszeti AkadĂŠmia rendes tagja.
Csinta Samu
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. ĂĄprilis 11.
KĂśltĂŠszet-varĂĄzslat
Van, ki szĂźletett fejkendĹbe kĂśtĂśzĂśtt gondnak (JĂłzsef Attila), van, ki tiszta ĂŠnek utĂĄn kiĂĄlt (KirĂĄly LĂĄszlĂł), s mĂg a vilĂĄg csak forog-forog, kĂŠt lĂĄng egymĂĄshoz hajol (Fekete Vince). Mosoly, mit a lĂĄnynĂĄl felejtett kedvese (MajtĂŠnyi Erik), mosoly, akĂĄr a vĂŠgtelen (Villon-Faludy). JĂĄtszunk ĂŠletesdit, jĂĄtĂŠkon is tĂşlit (SzilĂĄgyi Domokos), mint kĂŠt szĂŠp nyĂĄrfa, s bĂşjjunk egymĂĄs ĂĄrnyĂŠkĂĄba (KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor) â szabadon ĂśsszeszĹtt gondolatok, verssorok azokbĂłl a kĂśltemĂŠnyekbĹl, amelyeket a Voces-Proart KulturĂĄlis EgyesĂźlet ĂĄltal, a magyar kĂśltĂŠszet napja rendezvĂŠnysorozat nyitĂĄnyakĂŠnt hallott a sepsiszentgyĂśrgyi kĂśzĂśnsĂŠg pĂŠnteken este a Bod PĂŠter Megyei KĂśnyvtĂĄrban.
âA vilĂĄg hangjĂĄt hanggal gyĹzniâ, SzilĂĄgyi Domokos Honegger II. szimfĂłniĂĄjĂĄhoz Ărt versĂŠbĹl vett mottĂłval ĂśsszeĂĄllĂtott verses-zenĂŠs est kezdemĂŠnyezĹje, kar- ĂŠs kĂłrusvezetĹje CserkĂŠsz Emese, elĹadĂłk: Benedek Ăgnes, GajzĂĄgĂł Zsuzsa ĂŠs KolcsĂĄr JĂłzsef szĂnmĹąvĂŠsz, a Voces nĹi kar, a Sepsi Kamarazenekar, a MĂĄcsafej zenekar ĂŠs a miniSnaps gyermekkar. A zsĂşfolĂĄsig telt GĂĄbor Ăron Terem mĂĄsfĂŠl ĂłrĂĄra irodalmi kĂĄvĂŠhĂĄzzĂĄ, ĂŠnekpavilonnĂĄ, koncertteremmĂŠ vĂĄltozott, szerelemrĹl, gyĂśtrelemrĹl, elmĂşlĂĄsrĂłl, imĂĄdsĂĄgrĂłl szĂłlĂł versek, ĂŠnekek rĂśpĂźltek a magasba. Igen, a magasba, mĂŠltĂłan a kĂśltĂŠszet napjĂĄhoz. Ăs mert a kĂŠpi vilĂĄg is ĂźzenethordozĂł, mikĂŠnt a vers, a zene, egy korĂĄbban meghirdetett fotĂłpĂĄlyĂĄzat kiĂĄllĂtott alkotĂĄsai is beleilleszkedtek a versĂźnnep hangulatĂĄba. Ma vĂĄros- ĂŠs megyeszerte, iskolĂĄkban, mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄzakban, kĂśnyvtĂĄrakban, szabadtĂŠren hangzanak el magyar kĂśltĹk versei, minden bizonnyal JĂłzsef Attila viszi a prĂmet, hisz ĂĄprilis 11. az Ĺ szĂźletĂŠsnapja, ĂŠs mindannyiunk szĂĄmĂĄra a magyar kĂśltĂŠszet napja.
Fekete RĂŠka
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)