udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2008. november 11.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2008. november 12.
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2008. november 12.
Az RMDSZ kinyilvánítja szolidaritását a felvidéki magyarokkal, felkéri a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson annak a közösségnek a helyzetére – olvasható az RMDSZ közleményében. A Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök aláírásával megjelent dokumentum szerint az RMDSZ az utóbbi időben aggodalommal követte a Szlovákiában tapasztalható magyarellenes megnyilvánulásokat, a magyar anyanyelvű oktatás és anyanyelvhasználat korlátozására tett kísérleteket, illetve a szlovák hatóságoknak a magyar nemzetiségűek elleni brutális fellépését. Felhívják ugyanakkor a szlovák hatóságok figyelmét arra, hogy a felvidéki magyarság megfélemlítésére, anyanyelv-használatának akadályozására irányuló törekvések súlyosan sértik a nemzeti kisebbségek jogait. /Az RMDSZ szolidarizál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./2008. november 13.
Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./2008. november 18.
Már több erdélyi közíró vázolta fel annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló erőforrások fölötti egyeduralom egyfajta államon belüli diktatúrához vezethet az erdélyi magyar társadalomban, ezeket a jelzéseket azonban elsöpörte a bírálatok által érintett RMDSZ. Most azonban tekintélyes román civilszervezetek állítják ugyanezt. A Pro Democratia, a Sajtófigyelő Ügynökség (AMP), valamint a Központ a Román Oknyomozó Újságírásért (CRJI) az általános választásokra készülve országos listát készített azokról a jelöltekről, akik valamilyen okból (együttműködés a Szekuritátéval, gyanús meggazdagodás, satöbbi) nem teljesen megfelelők. 130 ilyen személy van, köztük több az RMDSZ színeiben indul. A lista készítői rácsodálkoztak: milyen kevés adat van a két székely megyéből. Ennek utánajárva készült el egy másik lista, melynek címe: „Hargita és Kovászna – fehér folt a korrupció arcán". E lista készítői hangsúlyozzák, hogy adataik jó része a helyi sajtóból származik, s utánajártak a magyar nyelvű sajtó tulajdonviszonyainak. A Transindex internetes portál egyik tulajdonosa Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ-vezető, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó tulajdonosa Verestóy Attila szenátor-milliárdos, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője Borbély László miniszter felesége... A listában vannak hibák, a Hargita Népről pedig azt írták, hogy a csíkszeredai városi tanács adja ki, valójában a megyei tanács. Vannak kihagyások is, például Borbély László miniszter társtulajdonosa a Népújságnak is, igaz, az Maros megyében van. A jelentés és a lista elkészítőinek következtetése: „Az RMDSZ és a helyi önkormányzatok ilyen összpontosított tulajdonviszonya mellett világos, miért nem jutnak el a sajtóba bíráló információk a két megye RMDSZ-jelöltjeiről. Hargitát és Kovásznát gyakorlatilag RMDSZ tájékoztatási monopóliumra ítélték. A közérdekű információhoz való hozzáférés ilyen szintű ellenőrzése egy totalitárius társadalom előfutára. " /Szondy Zoltán: Saját diktatúránk felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./2008. november 27.
Az egyéni választókerületes rendszerben a Gyergyói-medencét három részre osztották? Ez bizonyítja, hogy az úgynevezett érdekvédelmi szövetség mennyire törődik a székelység sorsával, jelentette ki Becsek Garda Dezső független képviselőjelölt. A Gyergyói-medencében természetes történelmi közösség fejlődött ki, a város és a körülötte lévő községek mindig is egységet képeztek. Ez az intézkedés nem az egységet szolgálja, hanem bizonyos emberek parlamenti pozíciójának a megőrzését. Garda három mandátum idejére az RMDSZ színeiben volt képviselő a parlamentben, most azonban nem támogatja őt a szövetség. „Az RMDSZ-ben mindig én voltam a fekete bárány, mert volt önálló véleményem, és kiálltam mellette. Az erdővisszaszolgáltatás és az autonómia ügye, amiért küzdöttem, az RMDSZ programjában benne volt, a szövetség azonban igazából sosem állt ki mellette. 2003-tól kezdődően mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőlem” – vallotta. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosságra hozta, hogy Garda nyilatkozatot írt alá, miszerint sem függetlenként, sem más párt színeiben nem jelölteti magát. Ehhez tudni kellene, hogy mi történt azon a bizonyos küldöttgyűlésen, de a részleteket Garda nem hozza egyelőre nyilvánosságra, a tisztességes kampány elve alapján. Garda Dezső eddigi munkáját szeretné folytatni. A tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvény ugyan megszületett, viszont a tulajdonosok nem birtokolhatják erdeiket, illetve korlátozzák tulajdonjoguk gyakorlását. /Jánossy Alíz: Folytatná a munkát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2008. december 2.
Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 3.
A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2008. december 3.
Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2008. december 4.
A romániai magyarok megértették: a parlamenti választásokon nincs helye a széthúzásnak, csak egységes fellépéssel tudunk parlamenti képviseletet biztosítani, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A veszteség az, hogy Kolozsvárnak esett egy magyar szenátora, és nincs Hunyad vagy Beszterce-Naszód megyének RMDSZ-es képviselője. A Kolozs megyei magyarok nem mentek el olyan részben szavazni, mint a románság. Kovászna megyében még az országosnál is alacsonyabb volt a részvétel. „Ennek az egyik oka, hogy az RMDSZ imidzse nem a legjobb a szóban forgó megyében, amiben nagyon nagy szerepet játszott a Háromszék megyei napilap is” – mondta Kelemen Hunor. A választások eredménye az MPP veresége, mert a függetlenként induló jelöltek mögé állt. /Lokodi Imre: „Bölcs volt az erdélyi magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2008. december 5.
Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2008. december 10.
„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2008. december 11.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Communitas, az Iskola, a Progress és a Jakabffy Elemér kolozsvári székhelyű alapítványok ügyében vizsgálódik. Takács Csaba, a Communitas elnöke megerősítette, hogy tíz nappal ezelőtt bekérték az iratokat. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány elnöke elmondta: az alapítvány nem közpénzeket kezel, ezért nem érti milyen alapon vizsgálódik a DNA. Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke megerősítette, hogy november közepén bekérték az iratokat. Hozzátette: az általa vezetett alapítvány a támogatások 90 százalékát Magyarországról kapja, román pénzek pedig a finanszírozás 10 százalékát teszik ki. A Communitas Alapítvány kezeli a romániai magyar közösségnek adott román állami támogatást. Az alapítványnak idén több mint hárommillió euró volt a költségvetése. Ennek a pénznek egy részét nyilvános pályázatokon osztják el az alapítvány szaktestületei. A Progress Alapítvány nevéhez fűződik a státustörvény lebonyolítására kiépített irodahálózat működtetése és az eMagyar pontok működtetése. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor vezette Iskola Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott oktatási-nevelési támogatás lebonyolításával foglalkozik. A Jakabffy Elemér Alapítvány társadalomtudományi kutatásokkal kapcsolatos rendezvényeket szervez, háttérkeretet biztosít kutatócsoportok számára, olvasótermi, könyvtári és dokumentációs szolgáltatásokat biztosít. /B. T. : Magyar alapítványoknál vizsgálódik a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2008. december 12.
Az RMDSZ, mint mindig, azt az egy dolgot veszi figyelembe, hogy a romániai magyarság ügyét könnyebb kormányban képviselni, mint csak a parlamentben – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Elmondta, hogy két-három héttel ezelőtt Mircea Geoana PSD-elnök és kollégái naponta hívták az RMDSZ-es politikusokat, és különböző változatokat ajánlottak a kormányzásra. Azóta gyorsan meggondolták magukat. Basescu államfő viszont hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t is a koalícióban szeretné látni. Kelemen Hunor úgy látja, hogy a választáson az RMDSZ hozta a négy évvel ezelőtti formáját, a kormányzás nem koptatta el olyan mértékben, hogy a választók elpártoltak volna tőle. Az RMDSZ-t vádolják legtöbbet azzal, hogy bármilyen koalícióban megpróbál benne lenni, hatalomközelben akar maradni. Kelemen ezt a vádat butaságnak tartja, mert az RMDSZ kipróbálta az ellenzéki szerepet is. /Vincze Lóránt: Nagyon nehéz lesz együtt dolgozni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2008. december 23.
Szükség esetén a polgári engedetlenségtől sem riadna vissza, de elsősorban politikai eszközökkel próbálja védeni központi tisztségviselőit az RMDSZ. A politikai vonalon tisztségbe került vezetők – miniszterek, államtitkárok, igazgatók – megmentése lehetetlen, de van esély a hivatalukat versenyvizsgával elnyerő tisztségviselők megtartására – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Általuk az etnikai arányosság elvét próbálták visszaállítani. – Utcára fogunk menni, a prefektúra, a pártok székháza vagy akár a kormány épülete előtt fogunk tiltakozni. Elsősorban viszont olyan ellenzéki eszközöket kell használnunk, melyek a demokrácia játékszabályaiba beleférnek, tette hozzá. /Szucher Ervin: Kelemen Hunor: ha kell, az utcára vonulunk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./2008. december 24.
Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2009. január 6.
Elkezdték a prefektusi tisztségek elosztását a kormánypártok. Elhárítják a jogi akadályt a törvény módosításával, amit Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök helyeselne. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a prefektusi, illetve alprefektusi tisztségeket politikától és párttól független személyek tölthetik be, a két kormánypárt, a demokrata-liberális (PD-L) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat már korábban megállapodott abban, hogy közülük az adja a prefektust, amelyiknek soraiból a tavalyi helyhatósági választásokon a megyei tanács elnöke kikerült, a másik párt pedig a két alprefektust. Eszerint a három magyar prefektusnak, valamint a tizenhárom magyar alprefektusnak rövidesen meg kell válnia állásától. Ladányi László Zsolt, Hargita megye alprefektusa nem hallott a kormánypárti osztozkodásról. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus nem tudja, hogy Maros megyére vonatkozóan hogyan osztotta meg a két párt a funkciókat. Az RMDSZ ezekben a napokban megyénként figyelemmel követi, helyükön maradnak-e a közintézmények magyar vezetői, s tiltakozni fog, ha bárkit is leváltanak, akinek amúgy a munkájában nincs kifogásolnivaló – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Kelemen szerint az RMDSZ nem riadna vissza a polgári engedetlenségi akcióktól sem. A magyar intézményvezetők így is alulreprezentáltak az országban, még a székely megyékben is. A hírek szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél. /Visszaszámlálhatnak a magyar prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2009. január 8.
A Siculicidiumra, a madéfalvi vérontásra, annak áldozataira emlékeztek június 7-én Madéfalván. A megemlékező ünnepség a katolikus templomban, szentmisével kezdődött, majd a Siculicidium-emlékműnél tartottak ünnepi rendezvényt annak a 400 székelynek az emlékére, akiket 1764. január 7-én hajnalban az osztrák hadsereg mészárolt le. „Annak ellenére, hogy a magyarságot a történelem nem kímélte, történnek még csodák a Kárpát-medencében, egyik ilyen csoda a megmaradás” – emelte ki ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő. /Horváth István: A Siculicidiumra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./2009. január 9.
A házakra kitűzött magyar zászlók eltávolítására szólította fel a rendőrség a Hargita megyei Madéfalva lakóit január 7-én, a 245 évvel ezelőtt történt, székelyek ellen elkövetett vérengzésről megemlékező hagyományos ünnepséget követően. A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség politikusai az eset azonnali kivizsgálását kérik. /Ünneprontó rendőrök Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./ Madéfalván március 15-én és október 23-án is ki szoktuk tenni a magyar zászlót, a rendőrség eddig sosem jelezte, hogy zavarná a lobogó – nyilatkozta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. A Hargita Népe kérdésére Gheorghe Filip a rendőrség szóvivője elmondta, a rendőrök elsődleges célja az volt, hogy az ünneplőkkel együttműködve biztosítsák a rendezvény gördülékeny lezajlását. Semmi esetre sem felszólító módban fogalmazták meg a zászlók levételére vonatkozó kérésüket – fogalmazott a szóvivő, egyben kategorikusan cáfolva azt az állítást, hogy a rendőrök zászlókat koboztak volna el. – A rendőrség tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy más ország zászlóját tegyék ki saját házukra – tette hozzá a szóvivő. /Szemet szúrt a magyar zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./ Megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el, olvasható Gyerkó László szenátor és Kelemen Hunor képviselő közös közleményében. A rendőrség képviselői azzal indokolták eljárásukat, hogy „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Parlamenti tisztségviselőként kérik az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérik mielőbbi felelősségre vonásukat. Hivatalos magyarázatért fordulnak Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujan, Hargita megyei prefektushoz, és Radu Sandu Moldovanhoz, Hargita megyei rendőrparancsnokhoz. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Ragaszkodnak a nemzeti szimbólumok szabad használatához. /Botrány. A rendőrök levették a magyar zászlókat Madéfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete közleményben tiltakozott azért, mert a rendőrség a nemzeti lobogók eltávolítására szólította fel Madéfalva lakóit. „Mélységesen felháborító, hogy nemzeti jelképeinknek használatát, az utóbbi időkben kiharcolt jogainkat ismét csorbítani akarják” – olvasható a közleményben. /Új idők, régi módszerek – A Csíki Területi RMDSZ tiltakozása. = Erdely. ma, jan. 9./2009. január 16.
Újabb melléfogást könyvelhetett el a kormány: január 15-én az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel szembenállónak mondta ki a nyugdíj és állami fizetés halmozását megtiltó sürgősségi kormányrendeletet. Emil Boc kormányfő a taláros testület döntése után kifejtette, bár nem ért egyet a döntéssel, azt mindenképpen tiszteletben tartja. Ezzel együtt azonban kormánya „folytatja a küzdelmet a luxusnyugdíjak és költségvetési fizetések, azok ellen, akik feneketlen zsáknak nézik az állami költségvetést”. Calin Popescu-Tariceanu volt kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a kormányrendelet kapcsán a kabinet súlyos tévedéséről beszélt, úgy értékelve, hogy nem szabad korlátozni olyan nyugdíjasok munkavállalási jogát, akik szellemi képességeik birtokában vannak, szakmailag értéket jelentenek. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor maga is helyeselte az Alkotmánybíróság határozatát. /Marad a nyugdíj mint fizetéskiegészítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./