udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 822 találat lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 811-822

Névmutató: Pataki Zoltán

2014. január 11.

Évértékelő beszélgetés Halász Ferenccel, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökével
„Az RMDSZ-szervezet megérett a generációváltásra”
A tavalyi év választásoktól mentes esztendő volt, amelyben a szervezetépítésre és a magyarság ügyeinek rendezésére koncentrálhatott az RMDSZ Temes megyei szervezete.
Halász Ferenc megyei elnökkel a 2013-as év eredményeiről, újdonságairól, a 2014-es évi tervekről beszélgettünk az újév első napjaiban.
– A tavalyi évben történt legfontosabb változás: néhány éves kiesés után ismét parlamenti képviselőnk van, Molnár Zsolt személyében, ami új lehetőségeket és perspektívákat nyitott a szervezet számára, annak ellenére, hogy országos szinten ellenzékben van az RMDSZ. Másik újdonság az, hogy megújult az RMDSZ Önkormányzati Tanács vezetősége, Csáki-Gál Károly személyében új elnöke van ennek az intézménynek.
A tavalyi év során a temesvári polgármesternek javasoltuk egy Kisebbségi Konzultatív Tanács felállítását, amelyen keresztül – tekintettel arra, hogy nem vagyunk jelen a megyei, illetve a városi tanácsban – hatékonyabban tudjuk képviselni a magyar közösséget. Elküldtük a javaslatainkat a működési szabályzatra, és a következő napokban átküldjük azon prioritásainknak a listáját is, amelyeket a 2014–16 időszakban szeretnénk megvalósítani a magyar közösség számára.
Újdonság volt az is, hogy megalakult az RMDSZ Nőszervezete, amely elkezdte tevékenységét, ami az elmúlt esztendőben a karácsonyi ajándékozásban nyilvánult meg. Bejegyeztünk egy civilszervezetet is, a Bánsági Közösségért Egyesületet, amelynek egyértelműen az a célja, hogy az RMDSZ által szervezett rendezvényekre összegyűjtse a pénzforrásokat.
Gőzerővel folytatjuk a magyar állampolgársággal kapcsolatos tevékenységünket. Az előző évben 420 személy számára tettük lehetővé, hogy kérelmezzék a magyar állampolgárságot. Útlevél-kérvényezéssel és regisztráció elvégzésével is foglalkozunk azok számára, akik az idei magyarországi választásokon részt óhajtanak venni.
– Melyek voltak a 2013-as év legfontosabb eseményei az RMDSZ-szervezet szemszögéből?
– Először azt szeretném kiemelni, hogy elkészült egy olyan eseménynaptár a megyében, amely tartalmazza a legfontosabb rendezvényeket (városi és falunapok, templombúcsúk stb.). Tavaly sikerült minden, a magyar közösség számára fontos esemény alkalmával rendezvényt szervezni (március 15., június 4., október 6., október 23.), amelyekről méltósággal megemlékeztünk. Az Összetartozunk program kissé korlátozottabban működött a tavalyi esztendőben, tekintettel a Hargita megyei tanács elnöke körüli eseményekre, de az oktatás és a művelődés területén itt is sikerült előrelépni. Összehoztuk a bánsági magyar települések találkozóját, amelynek keretében romániai és szerbiai bánsági magyar települések elöljárói két alkalommal is találkoztak. Ez egy olyan együttműködés, amely reméljük, hogy Szerbia EU-s csatlakozása időszakában különösen aktív lesz. Elkezdtük olyan rendezvények szervezését, amelyekből hagyományt szeretnénk teremteni Temes megyében: ilyen a Családi Nap és a Szórványnapi rendezvények, ezeknek a palettáját megpróbáljuk az elkövetkezőkben bővíteni. A 2014-es esztendőben szeretnénk ezt az eseménynaptárt, vagy legalább a legfontosabb eseményeket nyilvánosságra hozni, egyrészt azért, hogy tájékoztassuk a közvéleményt, másrészt azért, hogy kerüljük el a rendezvények „egymásra szervezését”.
A 2014-es eseménynaptár abszolút újdonságai: február végén egy jótékonysági bál megszervezése vállalkozók részvételével, április végén pedig a Magyar Hagyományok Napjának a megszervezése.
– Készül a bánsági magyar közösség saját adatbázisa. A beérkezett adatok alapján mennyire helytállóak a hivatalos statisztikák a magyarság lélekszámát illetően?
– Nagyon fontos célkitűzésünk egy magyar adatbázis elkészítése. A vidéki településekről, ahol RMDSZ-szervezet működik, döntő többséggel már beérkeztek az adatok. Véleményem szerint a statisztikai adatok többé-kevésbé helyesek, ami a magyar lakosság lélekszámát illeti. Nekünk nem áll rendelkezésünkre olyan eszközrendszer, hogy ezeket a statisztikai adatokat pontosítani tudnánk. A beérkezett adatok majdnem minden esetben kevesebb magyart tüntetnek fel, mint ami a statisztikákban létezik. Ez az adatgyűjtés nehézségeinek számlájára írható. 2014-ben ezt a tevékenységet folytatni kell. A legnagyobb gondot a temesvári adatok begyűjtése jelenti, hiszen itt nagyon nehéz megkeresni a 15 000 magyart a 300 000 lakos között! Úgy vélem, hogy 2014-ben sikerül egy használható magyar adatbázist létrehozni, amely hasznosítható a következő választások idején, ugyanakkor közvetlen kapcsolatteremtést biztosít sokkal több magyarral, mint amire jelenleg lehetőség van.
– Sikerült-e valamelyik Temes megyei településen RMDSZ-szervezetet alapítani, vagy újjáéleszteni a 2013-as esztendőben?
– Vannak olyan RMDSZ-szervezetek, amelyek megújításra, tisztújításra várnak, ilyen például Újszentes, ahol az előkészületek már megtörténtek. Ezen túl Varjason, Temesrékason sikerült az RMDSZ-életet felpezsdíteni, Facsádon is próbálkozunk egy sokkal aktívabb tagsági életet kialakítani. A 2014-es prioritások között ez a téma is szerepel, és az adatbázis elkészítése kellő motivációt biztosít nekünk és a helyi közösségek számára is. Itt nem arra gondolok, hogy feltétlenül a politika iránti érdeklődésüket felkeltsük a bánsági szórványban élő magyaroknak, hanem egyáltalán arra, hogy magyar rendezvényekre igény legyen.
Nem csak az RMDSZ-szervezeteket akarjuk újjáéleszteni, hanem aktívan kezdtünk foglalkozni a fiatalsággal is. Rendszeres találkozók megszervezésében gondolkodunk. Tavaly Végváron volt egy ilyen találkozó, és most februárban szervezzük az ifjak számára a következő rendezvényt. Úgy érzem, hogy megérett ez a szervezet a generációváltásra! Az új generáció felépítése, a politika és a magyar közösség iránti érzékennyé tétele nem egyszerű dolog…
– Melyek a 2014-es év prioritásai, újdonságai, legfontosabb eseményei?
– A legfontosabb politikai esemény az Európa Parlamenti választás, amelyre május 25-én kerül sor. Temes megyei magyar jelölt befutó helyen biztosan nem lesz, de aláírásokat és szavazatokat innen is kell gyűjteni, hogy országos szinten az 5% meglegyen. Az év első felét a választási kampánynak és a választás előkészítésének fogjuk szentelni. Eddig négy RMDSZ-es politikus jelezte részvételi szándékát az EP-választásokon, mind a négyen megkeresték a Temes megyei szervezetet a támogatásunkra számítva, de arról még nem döntöttünk, hogy kit fogunk támogatni. Az RMDSZ jelöltlistáját 5-6000 aláírással kellene támogatnunk, ezek összegyűjtése nem kis feladat lesz, komoly szervezést igényel.
A 2014-es esztendő az évfordulók éve lesz: 25 éves lesz az RMDSZ és a 89-es decemberi forradalom, igyekszünk mindkettőt méltóképpen megünnepelni. Idén lesz az 500 évfordulója Dózsa György kivégzésének, ebből az alkalomból is szándékunkban áll megemlékezést szervezni. Tavalyi adósságunk Ormós Zsigmond és Krecsányi Ignác szobrainak a felállítása Temesváron, ezeket a kezdeményezéseket a Magyar Színházzal és a Temesvári Magyar Nőszövetséggel együttműködve próbáljuk megvalósítani.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. január 15.

Anjou-kori várfal maradványokat találtak
A hét elején elkezdődött Temesváron a Szabadság teret a Hunyadi kastéllyal összekötő Lucian Blaga utca burkolatának feltörése, a történelmi belváros korszerűsítését célzó munkálatok során.
A Blaga és a Cantemir utcák kereszteződésénél újabb középkori falmaradványok kerültek a felszínre. Florin Drașovean régész szerint ezek a Károly Róbert magyar király idején épített várfalak maradványai. „A masszív várfalak négyszögletűre faragott kőtömbökből készültek, amelyeket malter tartott össze. Ezek az Anjou-kori vár észak-keleti bástyájának a maradványai” – nyilatkozta Drașovean, aki szerint ezek a leletek rendkívüli jelentőségűek, mert lehetővé teszik az első temesvári vár pontos helyének feltérképezését. Temesvár Károly Róbert magyar király idején élte meg első virágzását, aki a XIV. század elején kővárat és lakókastélyt építtetett magának Temesváron.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. január 17.

„Sikerült szinten tartani a magyar oktatást 2013-ban”
Beindul a Szent Ferenc gyermekotthon Óteleken
A Temes megyei magyar oktatás helyzetéről és kilátásairól beszélgettünk január elején Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelővel, akinek a hatáskörébe tartoznak a nemzetiségi oktatás mellett, az oktatási beruházások, az iskolák informatizálása és a nem pedagógus iskolai személyzet helyzete.
Halász Ferenc a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: a tavalyi év legfontosabb eredményének tartja, hogy Temes megyében sikerült szinten tartani a magyar oktatást, megőrizni a magyar osztályokat és óvodai csoportokat.
– A magyar iskolákban a diákok létszáma nem csökkent az új tanévben, sőt, a Bartók Líceumban rekord számú gyereket írattak az előkészítő osztályokba – mondta Halász Ferenc –, bővült a magyar oktatás olyan értelemben is, hogy új fakultatív csoportok indultak 2013-ban Temesságon, Temesrékason és Máriaföldén. Pedagógus ellátottság szempontjából is sikerült mindenütt fedezni az igényeket. Pénzügyileg mostoha időket élünk, de ilyen körülmények között is sikerült egy-két fontosabb oktatási beruházást megvalósítani. A Bartók Líceumhoz tartozó óvoda részben megújult, Végváron pedig új iskolaépületet sikerült átadni 2013-ban. Óteleken működőképessé vált a Szent Ferenc gyermekotthon, amely a második félévtől remélhetőleg gyermekekkel is benépesül. A nevelő család, saját gyerekeikkel, már megérkezett, február elején további gyerekek érkeznek Petrozsényből és Temes megyéből. A Szent Ferenc gyermekotthon lakói az Óteleki I–VIII. osztályos Általános Iskolában folytatják tanulmányaikat a második félévben.
– Hogyan sikerül az alacsony létszámú magyar iskolák működéséhez szükséges pénzt előteremteni?
– Tekintettel a kedvezőtlen demográfiai viszonyokra, az iskolák és óvodák fenntartása és működtetése érdekében sokat kell dolgoznia minden egyes pedagógusnak és intézménynek. A krónikus pénztelenség rányomja a bélyegét az oktatási rendszerünkre. Továbbra is érvényes a fejkvóta rendszer, amely nem biztosítja kellő mértékben iskoláink finanszírozását. A 2014-es év sem hoz változást ezen a téren. A mi osztályainkban és óvodai csoportjainkban az alacsony létszám miatt állandó a pénzhiány, meg kell küzdeni azért, hogy a létszám alattiak egyáltalán éljenek. Ezért nagy segítség, hogy a tanfelügyelőség mellett a minisztériumban is ott van a képviselőnk, Király András oktatásügyi államtitkár, akiknek a támogatásával eddig sikerült ezeket a gondokat megoldani.
– Milyenek a magyar oktatás kilátásai a 2014-es évre?
– A beiskoláztatási tervet éppen most alakítjuk, remélem, hogy sikerül mindenütt mai formájában megtartani a magyar iskolahálózatot, de elég sok településen meg kell küzdeni azért, hogy ezek az intézmények tovább működhessenek az alacsony gyermeklétszám miatt. Idén is folytatjuk azokat a programokat, tevékenységeket, amelyek hagyományossá váltak a Temes megyei magyar oktatásban. Decembertől beindult egy találkozó sorozat, kiszállunk minden olyan településre, ahol valamilyen magyar oktatási forma létezik, hogy a helyi hatóságokkal, pedagógusokkal és legfőképpen a szülőkkel találkozzunk és beszélgessünk a hogyan továbbról.
Nagy erőpróba előtt állunk: április 8–11. között Temesváron szervezzük meg a Mikes Kelemen magyar tantárgyverseny országos döntőjét!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. január 24.

Könyvbemutató a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében
Karácsony Benőről és irodalmi kánonokról
Kezdjük egy jó hírrel: január 22-én, a Magyar Kultúra Napján szűknek bizonyult a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének tanácsterme Az irónia Karácsony Benő regényeibencímű könyve bemutatójának a közönsége számára, amelynek szerzője dr. Balogh Andrea, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója.
Bevallom férfiasan, hogy a könyvbemutató előtt a szerzőről, dr. Balogh Andreáról majdnem olyan keveset tudtam, mint Karácsony Benőről, aki – mint ez alkalommal kiderült – nem fért bele a két világháború közötti irodalmi kánonokba, és mivel nem foglalkoztak vele, felejtésre ítéltetett.
A temesvári Start – Tanácsadó és Továbbképző Iroda szervezésében megtartott könyvbemutató közönségét Magyari Sára nyelvész köszöntötte, Balogh Andrea, a Bartók Líceum volt tanárának „szellemi társa”, akivel közösen indították el Temesváron a Közérthető Tudomány rendezvénysorozatot. Magyari Sára felvezetőjéből megtudtuk: Balogh Andrea tanítónőként indult, 2001-ben végezte el a Pedagógiai Líceumot Zilahon, 2005-ben szerzett néprajz–magyartanári diplomát a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem filológia karán, és 2011-ben doktorált Karácsony Benőből, a most bemutatott kötet doktori disszertációjának könyv változata.
A doktori dolgozatok sorozatban megjelent, egy cseppet sem látványos külsejű kötetet Mészáros Ildikó magyartanár mutatta be, nem véletlenül, hiszen mint kiderült, szerző és méltató egyaránt Cs. Gyimesi Éva, a Mester tanítványai. A könyvet méltató Mészáros Ildikónak nemcsak arról sikerült meggyőzni a hallgatóságot, hogy miért érdemes elolvasni egy komoly, látszólag csak vájt fülűek számára írt tudományos értekezést, amely Karácsony Benőről, „A koránjött polgárról” (Cs. Gyimesi Éva) szól, hanem arról is, hogy az irodalom célja ugyanaz, mint a teremtésé: szabadság, játék, öröm. „Azért választottam ezt a mottót – mondta Mészáros Ildikó – mert Cs. Gyimesi Éva a Mesterünk – az enyém és a Balogh Andreáé. Balogh Andrea a professzor asszonytól megtanult mindent, és olyan értelemben is a tanítványa, hogy folytatója a munkájának. Megtanulta tőle azt az irodalmi gondolkodásmódot, ami bevilágít, aminek a fényénél járni lehet. Mit jelent az irodalommal foglalkozni? Nagyfokú érzékenységet, nyitottságot, nem csak háttértudást!” Ezt a könyvet azért érdemes elolvasni, mert egy jó kis szellemi élmény – mondta Mészáros Ildikó –, és azért is, mert Karácsony Benő rendkívül időszerű. Íme egy aktuális idézet Karácsony Benőtől: „A makacs erdélyiség olyan súlyos fogyatékosság, mint az a vágy, hogy mentől európaiabbaknak hassunk”. Nem mindennapi szellemi élmény volt a hallgatóság számára Mészáros Ildikó saját bevallása szerint kissé csapongó eszmefuttatása a „kissé kínos” iróniáról, a „párás szemről”, „rommagyarról”, a zsidó humorról, a Karácsony Benőt a perifériára szorító irodalmi kánonokról és magáról az irodalomról, arról, hogyan olvassunk egy ironikus olvasmányt. „Mi kell ahhoz, hogy jól olvassunk? – tette fel a kérdést Mészáros Ildikó. – Érzékenység, fogékonyság és ironikus hangoltság, mert enélkül előítélet mentes olvasat nincs. Figyelni arra, mit mond nekünk ez a szöveg, nyissuk meg a lelkünket, az eszünket (...)”
Kérdésre válaszolva, dr. Balogh Andrea elmondta: Cs. Gyimesi Évának, a Mesternek nagy szerepe volt abban, hogy Karácsony Benőt választotta doktori disszertációja témájának. „Több szerzőtől olvastam akkoriban, amikor el szerettem volna indulni a kutatás felé, Makkai Sándort, Molter Károlyt, végül Karácsony Benőt választottam, mert nagyon megfogott az ironikus hangnem, ennek a játékossága, a nyitott szemléletmód, ami a regényeiből sugárzik. Gyimesi Évának is egyik nagy kedvence volt Karácsony Benő, ezért nagyon támogatott ebben az ötletemben, hogy vele foglalkozzam, így kerültem a Karácsony-kutatás közelébe”. Balogh Andrea volt Cs. Gyimesi Éva utolsó tanítványa, a disszertációját vele kezdte el, de már a halála után fejezte be. „A Mester leginkább a szemléletmódom kialakítását segítette – mondta Dr. Balogh Andrea –, a dolgozatom utolsó fejezete, amelyik a kánonról szól, az egyik hipotézisében átveszi Cs. Gyimesi Éva gondolatmenetét A koránjött polgár című tanulmányából, hogy Karácsony Benőt éppen a szabadelvű, nyitott gondolkodásmódja miatt rekesztik ki az irodalmi kánonból. A munkámban ezt a hipotézist tovább gondolom és bizonyítom.”
Az izgalmas könyvbemutató végén dr. Balogh Andrea dedikálta nagy érdeklődést kiváltó könyvét.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. január 24.

Emléktáblát állítanak a „mézes bárónak”
Január 26-án, vasárnap 11 órakor, a 10 órától kezdődő istentisztelet végén a temesvári evangélikus templomban felavatják a 175 éve született báró Ambrózy Béla (1839–1911) emléktábláját. A temesgyarmati születésű báró Ambrózy Béla a magyar méhészet egyik megalapítója.
A „mézes” báróként is emlegetett Ambrózy Béla katonatiszt korában olaszországi állomásozása idején ismerkedett meg a méhészettel, tanulmányait Magyaróvárott és a hohenheimi gazdasági akadémián végezte. Ambrózy a Délmagyarországi Méhészegylet, az Országos Méhészeti Egyesület létrehozója, a Magyar Méhész című lap társszerkesztője külföldön is elismert szaktekintély volt, számtalan magas kitüntetésben részesült.
Az emléktáblát a báró Ambrózy Béla Mézlovagrend és az Ambrózy Béla báró Méhész és Környezetvédő Egyesület állítja a névadó tiszteletére.
A szervezők szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 4.

Történelmi körúton a Kohézió Egyesület gyerekei
A Bánság és Erdély történelmi nevezetességeivel ismerkednek a Kohézió Egyesület által támogatott családok gyermekei.
Február elsején, szombaton Sipos Ilona főszervező irányításával Hunyad megyei történelmi körútra indultak az egyesület nyilvántartásában szereplő, illetve a Kohézió Baráti Körének gyerekei, akik autóbuszos családi kirándulás keretében meglátogatták Vajdahunyad várát, a hátszegi Bölény-rezervátumot és a sarmisegetuzai dák főváros maradványait.
A Temesvárhoz is kötődő Hunyadi János vajdahunyadi vára volt a történelmi körút fő célpontja, amelyet idegenvezetővel látogattak meg a temesvári gyerekek és kísérőik. Felejthetetlen élmény volt a Hunyadi János idejében épült palotaszárny, a Lovagterem, az Országház, a Várkápolna bejárása, az Aranyház meglátogatása, amelyhez Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát. A vár 28 méter mély kútját is megcsodálhatták a temesvári gyerekek, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „Ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. A vár bejárata mellett nyílik a lejárás a vár kazamatáiba, ahol válogatott kínzó-eszközöket nézhettek meg a látogatók.
A hátszegi Bölény-rezervátum volt a történelmi körút következő állomása, ahol a bánsági gyerekek megcsodálhatták a hazai nagyvadak egykori királyát, a bölényt, amelynek utolsó példányait a XVIII. században ejtették el az erdélyi vadászok. A hátszegi rezervátumba az 1950-es években hozták az első bölénypárt Lengyelországból.
A történelmi körút utolsó állomása az ősi dák főváros, Sarmisegetuza település volt, ahol a Kohézió Egyesület gyerekei meglátogatták a zömmel római emlékeket bemutató múzeumot és a dák főváros, valamint a római kolónia épületeinek és arénájának részben restaurált maradványait.
A történelmi körút költségeit a Keresztszülők Program forrásaiból és saját költségvetéséből támogatta a Kohézió Egyesület – tudtuk meg Sipos Ilona programszervezőtől.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 15.

Megnyílt a Herta Müller életét bemutató kiállítás
A Securitate „ferdítette” elsőként románra a bánsági írónő műveit!
A Szépművészeti Múzeum Barokk Termében február 13-án este került sor a Herta Müller Nobel-díjas írónő életének és irodalmi pályafutásának legfontosabb pillanatait bemutató kiállítás megnyitójára.
A szavak ördögi köre című kiállítás anyagát – fényképeket, dokumentumok és könyvek másolatait, kép- és hanganyagokat stb. – a Goethe Intézet és a Literaturhaus Berlin állította össze, és a temesvári Német Kulturális Központ jóvoltából jutott el Temesvárra.
A szép számú egybegyűltet, köztük Liliana Oneţ alprefektust és Rolf Maruhn temesvári német konzult Victor Neumann múzeumigazgató köszöntötte. A bánsági születésű Herta Müller Nobel-díjjal megkoronázott irodalmi pályafutásáról prof. Dr. Roxana Nubert, az írónő egykori évfolyamtársa tartott előadást, német nyelven. Herta Müller műveiből részleteket hallgattak meg a tárlatnyitó résztvevői, a szerző előadásában (hangfelvételről) és Claudia Ieremia, a temesvári Nemzeti Színház művésznője tolmácsolásában, román nyelven.
Herta Müllernek az Aktionsgruppe Banat irodalmi csoporthoz fűződő viszonyáról, műveinek cenzúrázásáról, a Securitate irattárában talált vele kapcsolatos dokumentumokról Werner Kremm, a Banater Zeitung főszerkesztője tartott kétnyelvű (német és román) előadást. Werner Kremm, az Aktionsgruppe Banat egyik alapító tagja azt is elmondta: Herta Müller később nagyra értékelte az irodalmi csoportosuláshoz tartozó fiatal költők rá gyakorolt hatását, akik nélkül: „Nem olvastam volna és nem írtam volna egyetlen könyvet sem. Az ő segítségükkel éltem túl a megtorló intézkedéseket. Ma is sokat gondolok ezekre a barátaimra és azokra, akik a Securitate lelkén száradnak és a temetőkbe kerültek”. Werner Kremm a Securitate irattárában megtalálta Herta Müller és a többi fiatal német író műveinek „rosszindulatú, tendenciózus, rossz minőségű” fordítását, amire azért volt szükség, mert a politikai rendőrség emberei csak románul értettek. A kiállításon látható, Herta Müllerrel kapcsolatos képek és dokumentumok egy része is a Securitate irattárából származik.
Az Aktionsgruppe Banat egykori alapítója, Werner Kremm a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: Herta Müller nem volt az 1972–75 között működött, majd a Securitate parancsára betiltott irodalmi csoport tagja, de kereste velük a kapcsolatot, és elolvasta a kör számára Németországból beszerzett, az akkori kortárs német irodalom legjavát képviselő könyveket. „Amikor Herta Müller írni kezdett, mi határozottan elutasítottuk, hogy az ő írásaival egy oldalon megjelenjenek az írásaink” – mondta Werner Kremm. – Véleményem szerint Müller akkor giccses verseket írt, és nehéz volt vele szót érteni, mert eleve elutasította a párbeszédet. Később az Aktionsgruppe Banat egyik vezéralakja, Richard Wagner író hatása alá került, aki szerintem döntő módon befolyásolta Herta Müller irodalmi pályafutásának alakulását.”
A niczkyfalvi születésű Nobel-díjas írónő életét és munkásságát bemutató kiállítás 2014. március 5-ig naponta 10–18 óra között látogatható a Szépművészeti Múzeumban. Február 20-án és 27-én 11–15 óra, valamint március 4-én 10–12 óra között német és román nyelvű idegenvezetéssel látogatható a kiállítás, amelyekre a [email protected] elektronikus postacímen lehet bejelentkezni.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 18.

Befejeződtek a Szent György téri régészeti feltárások
Hová tűnt az Anjou-kori templom?
A temesvári Szent-György tér felújítási munkálatai során középkori leleteket tártak fel a régészek, amelyek a város múltjának három különböző időszakáról tanúskodnak.
A feltárások eredményét Florin Drașovean, a Bánság Múzeum régésze mutatta be a sajtónak az elmúlt hét végén, aki szerint a dokumentumokban 1323-ban már említett Szent György templom maradványait nem találták meg a róla elnevezett téren.
A feltárások során előkerült legkorábbi maradványok fából készült épületek részei a török hódítás előtti időkből. Magasabb rétegekben előkerültek a török mecset alapjai és a XVIII. században épített jezsuita templom masszív alapozása, amely Szent György nevét viselte.
„A dokumentumokból azt tudtuk, hogy ezen a téren állt 1323-ban a város első temploma, amely Szent György nevét viselte – nyilatkozta a sajtónak Florin Drașovean.– A török hódítás után (1552-től) a templomot mecsetté alakították, majd 1718 után újból keresztény templomként működött 1754-ig, amikor lebontották, és a helyére felépítették a jezsuiták templomát. Utóbbit a XX. század elején, az első világháború előtt bontották le.
Több mint két hónapig tartó kutatásaink alapján elmondhatom, hogy a XIV. században épült Szent György templom nem ezen a helyen állt, hanem valószínűleg egy másik helyszínen. Amit feltártunk, az a török mecset alapozása, ami bontásból származó köveket és téglákat tartalmaz és a XVIII. században épült jezsuita templom maradványai. Találtunk még két törökkori temetőt, a mecset két oldalán, ahonnan közel 100 csontvázat ástunk ki. Megtaláltuk a város középkori vízhálózatának maradványát is, a török hódítás előtti időkből, továbbá középkori faházak maradványait, amelyeket már nem lehet megmenteni, mert egy gomba megtámadta a fát. A török mecset és a jezsuita templom alapozását konzerváljuk, és régészeti bemutatóhelyet alakítunk ki a Szent György téren, ahol ezek a falak láthatók lesznek.”
Florin Drașovean szerint a feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy Szent György XIV. századi temploma nem a róla elnevezett téren állt. A XVIII. századi források viszont arról számolnak be, hogy a törökök által mecsetnek használt Szent Gyögy templom lebontásakor megtalálták a XIV. századi templom alapjait, amelyet valószínűleg Károly Róbert magyar király építtetett. Ennek a helyére épült a XX. század elején lebontott Szent Gyögy templom, amelyet számos fényképfelvétel és képeslap örökített meg.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 20.

Folytatódik az RMDSZ és a BKE színházlátogatási programja
Az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Bánsági Közösségért Egyesület immár negyedik alkalommal szervezett autóbuszos színházlátogatást február 18-án, kedden.
Ez alkalommal Lugosról ötven színházrajongó érkezett autóbusszal Temesvárra, ahol a Parasztopera című előadást láthatták a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban.
A Temes megyei RMDSZ és a BKE színházlátogatási programja tavaly októberben indult, amikor 48 nagyszentmiklósi és máriaföldi néző láthatta a Gardénia című előadást a temesvári magyar színházban. Tavaly decemberben 52 dettai, gátaljai és temessági néző tapsolhatta meg a Parasztopera című előadást. Idén januárban újból a nagyszentmiklósiak és a máriaföldiek (45 személy) vettek részt temesvári színházlátogatáson, ők az Özönvíz előtt című előadást látták.
A Temes megyei RMDSZ színházlátogatási programjával kapcsolatosan Molnár Zsolt parlamenti képviselő kiemelte, hogy a hiánypótló szolgáltatás a vidéki magyar közösségek magyar kulturális eseményekhez való hozzáférését segíti. „A Temes megyei RMDSZ tavaly több olyan programot indított, amely a vidéki közösségek támogatását célozza. Ezek között a színházlátogatások kiemelt szerepet kapnak, hiszen nagyon fontos a magyar nyelvű kultúrához való hozzáférés. Nagy öröm számunkra, hogy a program sikerének következtében idén már közösségi igénnyé vált a színházlátogatások megszervezése" – nyilatkozta Molnár Zsolt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 24.

BKE-tisztújítás, a fiatalítás jegyében
A temesvári Magyar Ház Bolyai János termében tartotta meg február 22-én, szombaton tisztújító közgyűlését a Bánsági Kárpát Egyesület.
A bánsági természetbarátokat tömörítő civilszervezet elnöksége megújult és megfiatalodott: az egyesület új elnökévé Milka Zsolt aradi földrajztanárt, tapasztalt hegymászót választotta a BKE közgyűlése.
A közgyűlés bevezetőjében Illés Mihály leköszönő elnök bemutatta az egyesület 2013 évi tevékenységét. A bánsági természetbarátok 5 hegyi- és 5 gyalogtúrán, 4 kerékpáros, 2 autós és egy kenus kiránduláson, valamint a hagyományos EKE Vándortáborban vettek részt. A BKE rendezvényei közül különösen sikeres volt a természetfotó kiállítás, ahol 12 egyesületi tag mutatta be legjobb természetfotóit és az Erőss Zsolt-emlékest, Török Zsolt aradi és Horia Colibășanu temesvári alpinisták részvételével. A túrákon és a rendezvényeken összesen több mint 220 BKE-tag és szimpatizáns vett részt 2013-ban. Az egyesületnek 49 tagja van, közülük 22-en a 40 évesnél fiatalabb, 27-en a 40 év feletti korosztályhoz tartoznak.
Előzetes egyeztetések nyomán a leköszönő elnökség helyébe új, megfiatalított vezetőséget választott a közgyűlés: az új elnök, Milka Zsolt munkáját Bereczki Csongor technikai, Tóth Kinga ifjúsági és Balázs István rendezvényszervezési alelnök segíti. Illés Mihály elvállalta az adminisztrációs alelnöki tisztséget, alulírott pedig az egyesület médiafelelőse.
Megköszönve a tagság bizalmát, az új BKE-elnök Milka Zsolt székfoglaló beszédében elmondta: tudatában van az elnöki tisztség súlyának, hiszen 120 éves múltra visszatekintő szervezet irányításáról van szó, amelynek tagjai hatalmas mennyiségű tudást halmoztak fel a túraszervezés, a honismeret, a természetfotózás, az értékek megőrzése és átadása területén. Fontos cél lesz továbbra is a fiatalság bevonása az egyesület munkájába, a következő természetbarát nemzedék kinevelése. Az egyesület tevékenységéről, 2014 évi túratervéről a www.ekaban.ro honlapon és újdonságként a Bánsági Kárpát Egyesület facebook oldaláról kaphatók részletes és friss információk
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 26.

Gyerekek kétnyelvűségének kialakítását segítő módszertan születik
A bánsági szórványban működő magyar óvodákban és elemi osztályokban sajátos helyzettel kell szembenézniük az óvónőknek, tanítóknak: tanítványaik között igen magas a vegyes házasságból származó gyerekek száma, akik közül sokan a családból csak a román nyelvet ismerik, ezért gyakran az óvodai csoporton, iskolai osztályon belüli kommunikáció nyelve is a román nyelv.
A Bartók Béla Elméleti Líceumban hétfőn tartották meg az Integratio Alapítvány Gyerekek kétnyelvűségét elősegítő módszertan kidolgozását támogató programjának a záróeseményét.
„A gyerekek kétnyelvűségének a kialakítását segítő módszertant szeretnénk kidolgozni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója –, a program során népszerűsíteni próbáltuk a nyelvileg vegyes családokban a kétnyelvűség előnyeit. Az Integratio Alapítványnak van egy sorozat online nyelvi játéka, amelyek a Bartók Líceum honlapjáról is elérhetők. Azt is kipróbáltuk, hogy az eddig felgyűlt tapasztalat hogyan épülhet be egy bánsági vegyes család mindennapjaiba. Egy kisebb kutatást is elvégeztünk: öt vegyes család vállalta, hogy napi rendszerességgel játszik ilyen nyelvi játékokat és mi követtük a gyerek nyelvi fejlődését.
A mai záróesemény során összegezzük a gyerekek kétnyelvűségének kialakításával kapcsolatos jó tapasztalatokat, amelyek az óvodák/iskolák szintjén felhalmozódtak, hogy mindezeket beépíthessük a módszertanba. A megszülető módszertannak két része van: az egyik a szülőket segíti a gyerekük kétnyelvűségének a kialakításában, a másik azt mondja el, hogy mit tehet az óvónő elsősorban, hiszen az óvodás gyerek a nyelvi fejlődésnek olyan szintjén van, ahol a nyelvi környezetet kell elsősorban alakítani, konkrétan magyarul kell a gyerekkel beszélni.”
A Temes megyei magyar óvónők, tanítók a Bartók Líceum dísztermében megszervezett közös műhelymunka során osztották meg egymással a gyerekek kétnyelvűségének kialakítása – ami elsősorban a magyar nyelv elsajátítását jelenti a családban és a közösségben beszélt többségi román nyelv mellett – során szerzett tapasztalataikat. Az Integratio Alapítvány a Gyerekek kétnyelvűségét elősegítő módszertan kidolgozását támogató programját a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. február 28.

A Szórvány Alapítvány kettős könyvbemutatója:
Ormós Zsigmond, a múzeumalapító és Családi album
A temesvári Szórvány Alapítvány két legfrissebb, tavaly megjelentetett könyvének a bemutatójára került sor február 26-án, szerdán az Írószövetség Szent György téri székházában.
Az Ormós Zsigmond, a múzeumalapító című kétrészes kötet a Szórvány Alapítvány gondozásában jelent meg, szerzői Miklósik Ilona művészettörténész és dr. Kakucs Lajos kutató történész. Stela Simon Családi album című könyve a Szórvány Alapítvány támogatásával, a Marineasa Kiadó gondozásában jelent meg, Szekernyés Irén fordításában.
A kettős könyvbemutató szép számú résztvevőjét Pongrácz P. Mária, az Írószövetség temesvári szervezetének alelnöke köszöntötte. Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke elsőként Stela Simon Családi album című könyvének magyar nyelvű fordítását méltatta, amely egy család múltjának felelevenítése, mozaikszerű képekből. „Ezt a könyvet magyar és német nyelvre is lefordították, ami azt jelenti, hogy van benne valami, amire érdemes odafigyelni – mondta Dr. Bodó Barna –, a család, amelyikről szól, a bánsági elitet képviseli és van benne egy életérzés, ami ránk is tartozik.”
„A szerző úgy beszél a régen megtörtént eseményekről, mintha tanújuk lenne, ott ülne az asztalnál, ott mulatozna a katonatisztekkel. A könyv szereplői élnek, a szerző leírja, milyen a mosolyuk, ruházatuk, modoruk – mondta Stela Simon Családi albumáról Pongrácz P. Mária. – Ez a félig álom, félig valóság hangulat olyan, mint egy varázsfátyol, élvezhetővé és irodalmilag széppé varázsolja a könyvet. A fordító érdeme, hogy ezt a hangulatot sikerül visszaadni.”
„Nagy örömmel fordítottam ezt a könyvet – mondta Szekernyés Irén műfordító –, úgy vélem, hogy a szerző előnyére szolgált, hogy érett korban kezdett el írni. Az emlékírás szépségét, sokoldalúságát és dokumentáltságát bizonyos életkor és műveltség felhalmozása fokozni tudja. Itt mindegyik etnikum a maga történelmével foglalkozik, és ezek között megvannak az átjárhatóságok. Simon könyvében, aki igazi temesvári, három nyelvet beszélt, ismeri a város történelmét és kultúráját, sok olyan dolog van, ami ezt az átjárhatóságot segíti. Értékes könyv, jó lépésnek tartom, hogy magyar olvasóknak is a kezébe adja a Szórvány Alapítvány. A szerző öt könyvet írt, most az utolsó fordításánál tartok, rendkívül érdekes, nem lenne érdektelen magyarul is kiadni a többi kötetet.”
Az Ormós Zsigmond, a múzeumalapítócímű kétrészes kötetet dr. Delesega Gyula méltatta, aki szerint Miklósik Ilona Ormós Zsigmond életét bemutató írása és dr. Kakucs Lajos A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat alapítása és fejlődése című munkája lexikon jellegű, mindkettőt forrásként lehet használni.
„A könyv első része Ormós Zsigmond temesi főispán életét bemutató regény, de nem regényesen megírva – mondta dr. Delesega Gyula. – A könyvben benne van a pécskai születésű Ormós ifjúsága, a pályakezdés nehézségei, a kedvesei, 1848 utáni bűnhődése, a magakeresés kínjai, a képzőművészet iránti érdeklődés kibontakozása és kiteljesedése, hivatali magára találása, munkája által kivívott megbecsülése, közéleti szerepvállalásai, műgyűjtő tevékenysége, gondoskodása testvérei, családja iránt, idős kori betegségei, visszavonulása.” A hatalmas szellemi erőfeszítés nyomán megvalósult, szigorú tényeket, dátumokat tartalmazó szövegből, lábjegyzetekből mégis kidomborodnak Ormós Zsigmond emberi vonásai.
Dr. Kakucs Lajos kiválóan dokumentált írása egy intézmény átfogó története, életrajza. Saját kutatásai eredményeire is alapozva bemutatja a bánsági magyar kultúra helyzetét 1872 előtt, szól a magyar nyelv terjedéséről, a történelmi kutatásokról, régészeti leletekről, amelyek elvezettek a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat alapításához. A könyv második részéből is kiderül, hogy a Temesvári Múzeum megteremtője, anyagi alapjainak lerakója, fő támogatója Ormós Zsigmond volt.
„Itt az idő, hogy Temesvár vezetői elismerjék Ormós Zsigmond anyagi, kulturális és szellemi hozzájárulásának a jelentőségét a város mai művelődési kincseinek a megalapozásához és becsüljék meg azzal, hogy sírhelyét méltóképpen megjelölik és Szakáts Béla szobrát egy kitüntetett helyen felállítsák” – mondta dr. Delesega Gyula.
Miklósik Ilona a könyvbemutató alkalmából felolvasta a Németországban élő dr. Kakucs Lajos levelét, aki az Ormós Zsigmond életéről és a DTR Múzeum Társulat alapításáról és fejlődéséről szóló könyv megjelentetésének kezdeményezője volt, a nagy műgyűjtő és mecénás, közéleti személyiség születése 200 évfordulója tiszteletére. A könyvbemutatón részt vett Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, aki ez alkalommal bejelentette: a Bánsági Magyar Napok keretében, május 9-én a Személységek Sétányán felállítják Ormós Zsigmond mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását.
A kettős könyvbemutató végén Miklósik Ilona és Szekernyés Irén dedikálták legújabb köteteiket.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 5.

Kiállításmegnyitó és filmvetítés a temesvári forradalom 25. évfordulója tiszteletére
Az 1989-es Forradalom Emlékezete emlékérem a belvárosi református gyülekezetnek
Temesvár – A Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség Újvárossy Ernő termében március 2-án, vasárnap tartották az 1989-es Temesvári Forradalom Pillanatai című fényképkiállítás megnyitóját és levetítették a Sose halunk meg című dokumentumfilmet. A temesvári forradalom 25. évfordulója tiszteletére szervezett megemlékezésre a belvárosi egyházközség és az 1989-es Forradalom Emlékezete Egyesület szervezésében került sor, szép számú érdeklődő jelenlétében.
A megemlékezés egyperces néma tiszteletadással és gyertyagyújtással kezdődött, a temesvári forradalom áldozatai és a helyszín névadója, a református gyülekezet által a forradalom első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő presbiter emlékére. A nyitó áhítat és a közös, kétnyelvű ima után Nt. Fazakas Csaba református esperes átadta a szót Orban Traian doktornak, az 1989-es Forradalom Emlékezete Egyesület elnökének.
„Temesvár szellemisége, az etnikumközi és a felekezetközi szolidaritás jegyében szeretnénk a különböző Temes megyei egyházakhoz tartozó közösségeknek bemutatni ezt a kiállítást és a Noi nu murim! – Sose halunk meg! című filmet levetíteni – mondta dr. Orban Traian, aki ez alkalommal az 1989-es Temesvári Forradalom Emlékezete emlékéremmel tüntette ki a Tőkés László melletti kiállásával elévülhetetlen érdemeket szerzett református gyülekezetet. A magyar nyelven feliratozott Sose halunk meg című dokumentumfilm – Burza Gabriel alkotása – levetítése után beszélgetésre került a jelenlevőkkel a forradalom eseményeit kronológiai sorrendben, valósághű megközelítésben bemutató filmről és a kiállításról. A beszélgetés során szó esett a decemberi forradalom temesvári emlékműveiről, amelyeket Tóth János forradalmár túlságosan absztraktnak és nem eléggé reprezentatívnak tart, dr. Orban Traian azonban ésszerűen megindokolta 12 emlékműből álló, egymást kiegészítő alkotásokból álló műemlék-együttes létjogosultságát. A megemlékezés újból igazolta, hogy temesvári forradalom témája 25 év távlatából is indulatokat gerjeszt, a résztvevők szerint az 1989-es célkitűzések csak részben valósultak meg, az igazságtétel elmaradt, ezért többen úgy vélik, hogy a harcot folytatni kell.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 11.

Romániai magyar akadémikust köszöntöttek a KAB tanácskozásán
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság temesvári csoportja május 7-én, pénteken tartotta meg tisztújító tanácskozását a Kós Károly Közösségi Központban.
Dr. Bodó Barna kezdeményezésére, a tanácskozás résztvevői felköszöntötték az aradi születésű temesvári fizikust, dr. Vékás Lászlót, akit 2012 végén levelező tagjává választott a Román Akadémia.
A tanácskozás bevezetőjében dr. Bodó Barna hangsúlyozta: nem mindennapos esemény, hogy egy temesvári magyar kutatót a tagjai közé választ a Román Akadémia, hiszen az akadémikusoknak alig 1,5%-a magyar anyanyelvű. Dr. Vékás Lászlót már 2012 végén a soraiba választotta a Román Akadémia, de hatalmas szerénysége miatt ezt szinte senki nem tudta, az Akadémia honlapjának böngészése során fedezte fel dr. Bodó Barna idén januárban. Bár kevesen tudják, Bodó Barna maga is fizikusként kezdte pályafutását, és annál a Hegedűs Imre tanár úrnál diplomázott, aki Vékás Lászlónak is kedvenc tanára és diplomadolgozat irányítója volt. Dr. Bodó Barna ez alkalommal felolvasta a Németországban élő Hegedűs tanár úr levelét, amelyben melegen gratulál egyik legkedvesebb tanítványának az akadémikusi címhez. Hegedűs Imre és Vékás László 1984-ben megkapták a Román Akadémia Dragomir Hurmuzescu díját, egy közösen írt tudományos dolgozatukért, amely a tekintélyes Hadronic Journal szaklapban jelent meg.
Dr. Vékás László akadémikus tudományos tevékenységéről dr. Toró László, “Imre bácsi” másik kedves tanítványa olvasott fel részletes ismertetőt. Dr. Vékás László nyolc tudományos könyv szerzője és társszerzője, 135 tudományos cikke jelent meg, 14 szabadalom birtokosa, 51 tudományos szerződés, terv és grant megvalósítója. A Mágneses Folyadékokért Egyesület elnöke 1998-tól, ami a fő kutatási szakterületét is jelenti 1975 óta.
Az akadémikusi cím elnyerését „titokban tartó” Vékás László meghatottan köszönte meg az egyetemi tanár kollégák meghívását a Kolozsvári Akadémiai Bizottság temesvári tanácskozására, amelyen a KAB képviseletében Csibi Vencel, az MTA külső tagja is részt vett. „1975-ben kezdtem el a mágneses folyadékokkal foglalkozni, a Ioan Anton akadémikus által alapított multidiszciplináris csoport tagjaként. Ez hosszú évek kollektív munkája, amelynek az eredményeit ma már ipari szinten is hasznosítják, Vékás László egyike azoknak, akik ezt a munkát végzik” – mondta szerényen az akadémikus kutató.
Pataki Zoltán
Vékás László Aradon született, 1945. december 5-én.
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 13.

Megszavaztatta a polgármester a „szégyenszobor” köztérre költöztetését
Kedden délután plenáris ülést tartott a temesvári önkormányzat a Városháza tanácstermében. Bár nem szerepelt a napirendi pontok és a határozatjavaslatok között, Nicolae Robu temesvári polgármester arra kérte a városi tanácsosokat, hogy szavazzanak a magyarság által „szégyenszobornak” nevezett osztrák Győzelmi emlékmű elköltöztetéséről a Lippai úti temetőből a Bălcescu térre.
A polgármester a tanácsosoknak elmondta: a Hűség emlékművét restaurálták és immár el lehet költöztetni a temetőből, amely nem méltó helyszín az osztrák emlékmű számára. Két új helyszín jött szóba az emlékmű számára: a Botanikus park és a Bălcescu tér. A polgármester személyes véleménye az, hogy az emlékművet a Bălcescu térre kell költöztetni, hogy érvényesüljön. Mivel a temesvári magyar közösség képviselői hevesen tiltakoztak a Ferenc József császár által Temesvárnak adományozott Hűség emlékmű köztéri felállítása ellen, a polgármester azt is hozzátette: „Temesvár a különböző etnikumhoz tartozó polgárok példás együttélésének a városa. Senki sem állíthatja, hogy ennek az emlékműnek a köztéri felállítása sértő lehet bárki számára. Az emlékműn semmiféle felirat vagy szoboralak nincsen, ami sértő lehetne egy személy vagy egy etnikai közösség számára”. A polgármester arra kérte a városi tanács tagjait, hogy szavazzanak arról: egyetértenek vagy sem az osztrák emlékmű elköltöztetésével és köztéri felállításával. „Ehhez nincsen szükség városi tanácsi határozatra, de én azt szeretném, ha ezt az ügyet a városi tanács is támogatná” – mondta Robu. Az önkormányzat tagjai közül 19-en a szobor elköltöztetésére szavaztak, egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett.
A „Hűség emlékművét” Ferenc József császár ajándékozta Temesvárnak 1853-ban, hálája jeléül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején tanúsított ellenállásért. Az emlékmű allegorikus alakok által dicsőítette a város lakosságának a Habsburg-ház iránt mutatott hűségét, a magyar szabadságharcosokat viszont szörnyalakok jelképezték. A város magyar lakosságának követelésére a szörnyalakokat 1885-ben eltávolították, majd az emlékművet 1936-ban a város központjából a Lippai úti temetőbe költöztették az akkori román hatóságok. A temesvári magyar közösség képviselőinek álláspontja továbbra is az, hogy az emlékmű az abszolutizmus és a zsarnokság győzelmét dicsőíti az igazságért és szabadságért vívott küzdelemmel szemben.
Szerdán délelőtt a Lippai úti temetőben – a 89-es Forradalom Hőseinek emlékműve közelében – lefényképeztük az osztrák emlékművet. A szobraitól annak idején megfosztott obeliszket nem restaurálták, elhanyagolt állapotban van, a talapzatát szemétdombnak használják. A polgármester úgy tűnik, politikai gesztusnak, üzenetnek szánta az osztrák emlékmű elköltöztetéséről szóló voksolást a március 15. megünneplésére készülődő temesvári magyar közösség felé.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 19.

Harmadik alprefektusi kinevezése előtt Marossy Zoltán
A kormánypártok közötti országos szintű egyeztetés nyomán majdnem biztosra vehető, hogy a liberálisok által támogatott Liliana Oneţ helyére az RMDSZ által javasolt Marossy Zoltánt nevezik ki Temes megye alprefektusi tisztségébe.
Marossy Zoltán harmadszor töltheti be az alprefektusi tisztséget, legutóbb a Boc-kormányok és a rövid életű Ungureanu-kormány idején volt Temes megye alprefektusa.
Marossy Zoltán a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: a szerdai kormányülésen születik végleges döntés a kinevezéséről, addig a Temes Megyei Tanács alkalmazottja marad, ahol a közbeszerzési osztály vezetői tisztségét tölti be. A helyi sajtó már hetek óta találgatja, hogy ki kerül a liberális alprefektus helyére, a hét elején még a PSD-s megyei tanácsos Mihai Negoiţát tartották a fő esélyesnek.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 20.

Az osztrák emlékmű sorsáról tárgyalt Borbély László Temesváron
Március 19-én, szerdán rövid temesvári látogatásra érkezett Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki találkozott Molnár Zsolt parlamenti képviselővel, Halász Ferenc megyei elnökkel, helyi RMDSZ vezetőkkel, valamint Titu Bojin megyei elnökkel és Nicolae Robu temesvári polgármesterrel.
Az RMDSZ politikai alelnöke a temesvári Magyar Házban találkozott a helyi sajtó képviselőivel.
„Egy kicsit temesvári is vagyok, mert itt töltöttem az egyetemi éveimet, amelyekre mindig szívesen emlékszem vissza. Politikusként is nagyon sok időt töltöttem Temes megyében, a 2005-ös árvíz idején, amikor több mint 1000 házat építettünk fel az árvízkárosultaknak” – mondta temesvári sajtótájékoztatója bevezetőjében Borbély László.
Borbély László kitért néhány politikai kérdésre, elsősorban az ukrajnai helyzetre, amelyet különösen aggasztónak tart, mert veszélyes precedenst teremthet a térségben. A politikai alelnök szerint a március 10-ei marosvásárhelyi incidensekkel kapcsolatos sajtóreagálások túlzottak voltak, akárcsak bizonyos személyek nem kívánatossá nyilvánítása. „Erről azért beszélek Temesváron, mert a nemzetiségek együttélése szempontjából ez a város mindig egy oázis volt és remélem az is marad, erre büszkék lehetnek a temesváriak” – mondta Borbély László.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról elmondta: az RMDSZ érdekvédelmi szervezet, amely a magyar közösség sajátos problémáit akarja megoldani, de emellett határozott gazdasági elképzelései vannak. „A magyar miniszterek – itt nem magamról beszélnek – bebizonyították, hogy tudunk kormányozni! Fel kellett vállaljuk ezt a kormányzást, a jelenlegi felállásban, hogy biztosítsuk a kormányzás stabilitását”. Borbély szerint prioritás az RMDSZ számára az észak-erdélyi autópálya megépítése és ebből a következő szakasz (Torda – Marosvásárhely) európai pénzből fog megvalósulni.
Az RMDSZ politikai alelnöke a sajtónak elmondta: Nicolae Robu temesvári polgármesterrel a magyarság számára sértő üzenetet hordozó osztrák emlékmű köztéri felállításáról szeretne tárgyalni és azt szeretné elérni, hogy ez ne történjen meg.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 21.

Hiánypótló könyvek a romániai magyar kisebbségről
Kettős könyvbemutatót tartottak március 18-án, kedden a temesvári Bartók Béla Líceumban. Az „Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről” és a „Kiszolgáltatva.
A dél-erdélyi magyar kisebbség 1940–1944 között” című hiánypótló köteteket a szerzők, Bárdi Nándor és a temesvári születésű L. Balogh Béni mutatták be a szép számú érdeklődőnek.
A könyvbemutató alkalmával dr. Bárdi Nándor (MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Budapest) izgalmas előadást tartott a romániai magyar nemzeti mozgalmak létrejöttéről, a budapesti kormányzatoknak az erdélyi magyarságot támogató politikájáról a két világháború közötti időszakban. Izgalmas, térképekkel illusztrált háttér-információkat tudtunk meg a két világháború közötti magyar revizionista politikáról, az első és a második bécsi döntés előkészítéséről.
L. Balogh Béni (Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest) a dél-erdélyi magyar kisebbség helyzetéről tartott előadást az 1940–44 közötti időszakban, amikor az 500 000-res dél-erdélyi magyar kisebbség alig néhány hónap alatt 350 ezer főre csökkent, a helyben maradottakat gazdasági szempontból ellehetetlenítették, és a magyar közösség a reményvesztettség állapotába került. A magyar kisebbséget ért atrocitásokat valamennyire fékezte a kölcsönösségi nemzetiségi politika mechanizmusa, amely azt jelenti, hogy a két ország túszként használta az észak-erdélyi román, illetve a dél-erdélyi magyar kisebbséget.
A Pro Print kiadónál megjelent köteteket a szerzők a helyszínen dedikálták.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. március 31.

Nagyszentmiklósi zeneünnep Bartók Béla születésnapján
A világhírű zeneszerző, Bartók Béla születésének 133. évfordulója tiszteletére március 30-án, vasárnap tizennegyedik alkalommal szervezett koszorúzással és hangversennyel egybekötött megemlékezést Nagyszentmiklóson a Pro Bartók Társaság.
A Nákó-kastély dísztermében a VI. Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny díjazottjainak gálahangversenyét hallgathatták meg a megemlékezés résztvevői, az előadók között volt ifjú Kocsis Krisztián, Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester fia.
A nagyszentmiklósi Bartók Nap a város legnagyobb szülöttje szobránál megtartott koszorúzási ünnepséggel indult. A megemlékezés több mint száz részvevőjét Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke köszöntötte. „2001 óta évről évre megemlékezünk Bartók Béla születésnapjáról – mondta Tamás Sándor –, fő célunk Bartók Béla műveinek a bemutatása. Ebben nagy segítségünkre van a szegedi és a temesvári Egyetem Zeneművészeti Kara, a két konzervatórium tanárai és diákjai, akiknek köszönhetően sikerült Bartók Béla szinte valamennyi jelentős művét megszólaltatni Nagyszentmiklóson.”
Bartók szobránál – Jecza Péter szobrászművész alkotása – a kegyelet koszorúit helyezték el a Pro Bartók Társaság, Nagyszentmiklós Polgármesteri Hivatala és önkormányzata képviselői, Zsombó település (Magyarország) polgármestere és alpolgármestere, a Temes megyei, a nagyszentmiklósi és a zsombolyai RMDSZ elnökei, a SZTE Zeneművészeti Kara és a nagyszentmiklósi Révai Miklós Társaság képviselői, szegedi vendégek.
A Nákó-kastély dísztermében került sor a VI. Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny díjazottjainak gálahangversenyére. A nagyszentmiklósi polgármesteri hivatal nevében Asaftei Radu, Nagyszentmiklós alpolgármestere elmondta: a bánsági kisváros Bartók Bélának köszönheti, hogy rákerült a világ kulturális térképére. Erre építve turisztikai célponttá kívánják fejleszteni a Nákó kastélyt és egy Bartók Béla emlékházat is létre szeretnének hozni, a zeneszerző ma már nem létező szülőháza közelében. Dr. Kerek Ferenc, a SZTE Zeneművészeti Kar dékánja, a Szegedi Bartók Béla Nemzetközi Zongoraverseny alapítója immár hatodik alkalommal hozta el Nagyszentmiklósra a verseny gálaműsorát, amelynek keretében ezúttal négy fiatal művész: Szabó Marcell (1. díj), Vida Mónika Ruth (2. díj), Kocsis Krisztián (3. díj) és Szombati Julianna (a legjobb szegedi versenyző) színvonalas zongorajátékát tapsolhatta meg a közönség. Az ifjú művészek Debussy-, Liszt-, Rahmanyinov-, Scarlatti- és természetesen Bartók-műveket játszottak, virtuóz teljesítményükkel lenyűgözve a hallgatóságot. Dr. Kerek Ferenc műsorvezető külön kiemelte a 16 éves Kocsis Krisztián teljesítményét, aki a Szegedi Zongoraverseny legfiatalabb versenyzőjeként harmadik díjat nyert. „Az álmunk az, hogy Kocsis Zoltánt, a Bartók életmű nemzetközi szinten elismert, egyik legjobb tolmácsolóját elhozzuk Nagyszentmiklósra” – mondta dr. Kerek Ferenc –, egyelőre eljött a fia, Kocsis Krisztián, aki ma az egyik legnehezebb Bartók művet, a Zongoraszonátát szólaltatta meg.” A nagyszentmiklósi közönség vastapssal jutalmazta a négy fiatal művész teljesítményét.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2014. április 10.

Törvénytelen építkezés a római katolikus egyház által visszaigényelt területen
A Temesvári Római Katolikus Püspökség elöljárói rendkívüli sajtókonferenciát hívtak össze április 9-én, ahol az egyház kárára elkövetett törvénytelenségek sorozatára hívták fel a figyelmet.
A római katolikus egyház által visszaigényelt Aurora utca 6. szám alatti 2890 négyzetméteres területen, a telekkönyvi kivonat meghamisításával megszerzett építési engedély alapján, gőzerővel folyik az építkezés, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kész tények elé állítsák a telek jogos tulajdonosát. A törvénytelenségek felett a temesvári Polgármesteri Hivatal illetékesei is szemet hunynak.
A sajtótájékoztatón részt vett Martin Roos megyés püspök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyház csak rendkívüli esetekben fordul a nyilvánossághoz visszaszolgáltatási ügyek miatt, ez esetben azonban törvénytelenségek kirívó sorozata történt. Nikola Laus püspökségi irodaigazgató részletesen ismertette az 1949-ben, a 176-os kormányrendelettel államosított Aurora utcai telek helyzetét, amely a Marienheim kolostor telkének része volt. 1989 után a terület törvénytelenül a Servagromec vállalat, majd egy gyanús adás-vételi szerződés alapján a cég igazgatójának apósa és anyósa, a Drăghici házaspár, Constantin és Cornelia tulajdonába került. A cégvezetőt (Cristurean Dan Vasile) jogerősen elítélték a gyanús telekügylet miatt.
Annak ellenére, hogy a területet az egyház időközben visszaigényelte, és csak a peres ügyek miatt nem kaphatta meg, a Drăghici házaspár 2012 áprilisában törvénytelenül elzálogosította a kérdéses területet. Ezzel a telekkel vállaltak garanciát a Profal International cég adósságaiért, amely történetesen szintén Cristurean Dan Vasile tulajdonában volt. Az adóhatóság 2013 szeptemberében elárverezte a területet, amely a Constructim Imobiliare cég birtokába került. Erről az egyház csak akkor értesült, amikor az építkezési vállalat erőgépeivel behatolt a telekre. Az egyház ekkor minden törvényes eszközt bevetve megpróbálta megakadályozni, hogy az általa jogosan visszakövetelt területen építkezzenek. A telekkönyvbe bekerült a bejegyzés a kérdéses telekkel kapcsolatban, hogy „bírósági per tárgya”. Ennek ellenére, egy hamisított telekkönyvi kivonat alapján, a Constructim Imobiliare 2014. március 25-én építkezési engedélyt kapott a kérdéses telekre, ahol most gőzerővel folyik egy „óvoda és bölcsőde, illetve játszótér” építése. „A telekkönyvi kivonat, amivel az építkezési engedélyt megszerezték, durva hamisítvány: egy pecsétet ráütöttek a régi dátumra, mintegy meghosszabbítva az iratot, amely nem tükrözi a telek valódi jogi helyzetét” – mondta a püspökség irodavezetője. – Hétfőn kihallgatáson voltunk a polgármesternél, aki úgymond bizottságot hozott létre az ügy kivizsgálására, miközben gőzerővel építenek az egyház telkén. Félő, hogy ugyanaz a helyzet fog előállni, mint Bukarestben, ahol a katedrálisunk mellé építkeztek, és most kénytelenek lesznek lebontani az épületet. Nikola Laus azt is elmondta: a kérdéses telket három oldalról az egyház tulajdonában levő telkek veszik körül, amelyek szintén a Marienheim-kolostorhoz tartoztak annak idején, és amelyeket vissza is kapott az egyház. A Temesvári Püspökség egy templom építését fontolgatta a kérdéses területen, mert a város északi kerületei katolikus hívőinek nincs templomuk, a belvárosi vagy a gyárvárosi templomokban tartott szentmiséket látogatják.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 811-822




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék