udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
170
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-170
Névmutató:
Paunescu, Adrian
2000. október 10.
Adrian Nastase, Iliescu pártjának második embere kijelentette: Adrian Paunescu ugyan ellentmondásos figura, de baloldali személyiség, és helye van a PDSR választási listáján. Az egykori kommunista Ceausescu-dalnok, a Szocialista Munkapárt korábbi alelnöke Dolj megyében kerül novemberben a szenátusi lista első helyére. Nastase érvelése: "Jobb velünk, mint ellenünk" - tájékoztatott az Evenimentul Zilei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), okt. 10. - 441. sz./2001. január 15.
Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a TDRP hallgatólagos beleegyezésével és az Nagy-Románia Párt nyílt bátorításával a romániai posztkommunizmus utolsó mohikánjai mindent el fognak követni azért, hogy újra pozícióba kerülhessenek a legrangosabb kulturális intézményekben. A szenátus kulturális bizottságának jelenleg Adrian Paunescu /TDRP/ költő az elnöke, alelnöke Grigore Zanc filozófiaprofesszor, egykori Kolozs megyei prefektus. A bizottsághoz naponta érkeznek a nemzetféltő és nemzetmentő beadványok. A Román Nemzeti Televíziós Társaság szakszervezete például azzal támadta meg az intézmény elnök-vezérigazgatóját, Cristian Hadji Culea rendezőt, hogy szemléletmódja hazafiatlan, méltatlan az RTV rendeltetéséhez. Az RMDSZ szenátusi frakciójának az álláspontja egyértelmű: egyesek Culea ellen egyfajta koncepciós pert szeretnének kezdeményezni. Verestóy Attila frakcióvezető véleménye szerint a magyar kisebbség számára még a Culea-féle műsorpolitika sem volt túlságosan kedvező. Egy nyíltan diktatórikusra hangszerelt nemzeti balos fordulat az RMDSZ számára hátrányos lehetne. /Benedek Ildikó: A posztkommunisták honfoglalási kísérlete a kultúrában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./2001. február 7.
George Pruteanu és Adrian Paunescu RTDP-s szenátorok magyarázatot követeltek a párt vezetőségétől, amiért egyetértettek a helyi közigazgatási törvénytervezetnek az anyanyelvhasználatról szóló cikkelyeivel. Más RTDP-s szenátorok azt javasolták: mindaddig halasszák el a végső szavazást a törvényről, amíg az RTDP pontosan nem méri fel, milyen hatással lesz a párt népszerűségére ennek a jogszabálynak az elfogadása. /Pruteanu és Paunescu a helyi közigazgatási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2001. február 8.
A helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszai minden szempontból helyesek" - nyilatkozta Ion Iliescu elnök. A közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosítása nyitás a kisebbségek felé, amit ezeknek a közösségeknek a számaránya indokol. Iliescu kifejtette: véleménye szerint ez a cikkely egyáltalán nem jelenti a román nyelv helyzetének aláásását, és ígérte: az egyeztetést követően aláírja a törvényt. Előzőleg Adrian Paunescu és George Pruteanu RTDP-s szenátorok számonkérték a párt vezetőségétől, hogy támogatják a helyi közigazgatási törvényt, és annak a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó szakaszát. - Pruteanu különvéleményt fogalmazott meg: csak azokon a településeken kellene megengedni az anyanyelv használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot. /Kiss Olivér: Iliescu aláírja a helyi közigazgatási törvényt. Pruteanu nem fél az RTDP-ből való kizárástól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2001. február 12.
A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2001. február 14.
A képviselőház febr. 13-án nevezi ki a helyi közigazgatási törvénytervezetről egyeztető parlamenti bizottság tagjait. A bizottságba három RTDP-s, két NRP-s, valamint egy-egy liberális és RMDSZ-es szenátor került. A bizottságban az RMDSZ-t képviselő Seres Dénes elmondta: George Pruteanut és Adrian Paunescut kizárták a testületből. /Alakulóban az egyeztető bizottság. Pruteanut és Paunescut kizárták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/2001. február 15.
Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2001. február 21.
Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/2001. február 22.
Adrian Paunescu RTDP-s szenátor törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátus állandó bürójához, amelyben azt javasolta, hogy az oktatási intézményekbe vezessék be a himnusz naponta történő eléneklését. Paunescu javaslatát az RMDSZ, az RTDP és az NRP képviselői is aláírták. Puskás Bálint szenátor elmondta: Paunesu indítványa a román himnusz és zászló használatát szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Az RMDSZ részéről a kezdeményezést Kelemen Hunor képviselő és Kereskényi Sándor szenátor írta alá. Kelemen Hunor az indítványnak csak az első részével ért egyet, amely szerint a himnusznak csak az első három szakaszát kell elénekelni, ez az előző jogszabályhoz képest pozitív döntést jelent. /Kötelező lesz a himnusz eléneklése? = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./2001. március 27.
A Curierul National beszámolt arról, hogy Adrian Paunescu szenátusi felszólalásában kritizálta azt, hogy a magyar kormány könnyítéseket kínál a határon túli magyaroknak, és ezek rokonainak is. /RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 27. - 59. sz./2001. március 27.
A szenátus Média és Kultúra Bizottsága levélben kérte a Román Televíziótól a március 19-én és 20-án sugárzott magyar nyelvű műsor kazettáját. Ebben a két adásban sugározták a marosvásárhelyi véres eseményekről szóló dokumentumfilmet. A média-bizottság elnöke - akárcsak 1996 előtt - Adrian Paunescu, akinek a lapjában (Totusi iubirea) a kilencvenes évek elején Hajdu Győző véget nem érő cikksorozatban ostorozta a közszolgálati televízió "románellenes", "hazaáruló" magyar nyelvű műsorát. /Beidézték a magyar adást! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2001. április 4.
Zilahon tartottak egy magyar-magyar, azaz partiumi magyar és csángómagyar találkozót, Simonfy Irén, a Szilágy megyei EMKE elnöke kezdeményezésére, melyen sok fiatal érdeklődő volt jelen. László László történész előadásából megismerhették a jelenlevők a moldvai csángók eredetét, történelmét. A pusztinai származású Nyisztor Tinka néprajzkutató életútja kiváltságosnak mondható, csángómagyarságában ugyan is a néhány kiemelkedő közéleti személyiséghez tartozik. Román nyelven végezte a középiskolát, Sepsiszentgyörgyön szerzett darukezelő szakmát, majd számítógépkezelő lett. A rendszerváltást követően Budapesten az ELTE néprajz szakán diplomázott, jelenleg svájci ösztöndíjasként készíti doktori disszertációját a keleti táplálkozási szokásokról. Jelenleg nyáron nyolcvan csángó gyermek tanulja anyanyelvét, a hazatérők tanítanak. - Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért, a Vatikán viszont arra hivatkozott, hogy nem jutott el hozzájuk az irat, pedig Budapesten a pápának is átadták az írásos kérést. A moldvai csángók 1968-ig imádkoztak, énekeltek magyarul, noha a zsinat megengedte az anyanyelvű misézést, a moldvai papok román nyelvre változtatták az imádságot. 1990-től a papok vezették be a köztudatba a "román katolikus" fogalmat, hogy a csángók tudatlanságát kihasználják. - Elgondolkoztató, hogy a moldvai katolikus falvakban a folkloristák egyetlen román népballadát sem tudtak gyűjteni. Ellentmondás, hogy miközben Brassóban az Európai Nyelvek Éve rendezvényeit tartották hazai kisebbségek képviselői részvételével, pár száz kilométerrel távolabb, Bákóban éppen a csángósággal szembenálló "kulturális szervezkedés" zajlott. Megalakult az A. D. Martinas nevével fémjelzett egyesület. A kommunista diktatúra idején Adrian Paunescu lapja, a Flacara 1986. február 28-i számában méltatta azt a D. Martinast, aki könyvében igyekezett bizonyítani a csángók román eredetét. Annak idején a méltatók kiemelték: "a IX. kongresszus újító forradalmi szelleme tette lehetővé a könyv megjelenését". - A kommunista pártkongresszus szelleme él tovább Moldovában bizonyos művelődésinek mondott egyesületben. /Fejér László: Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2001. május 29.
A kormánypárt két tagja - Adrian Paunescu és George Pruteanu - szinte hetente felszólal a szenátusban, hogy óvja a többségi nemzetet, a legtöbbször a magyaroktól. Legutóbb Paunescu elmesélte, hogy Szovátafürdő teljesen magyar kézre került /mintha nem lenne még most is nagyjából magyarok lakta város/, mert a szállodákért versengő román turisztikai cégeket "kiejtették" a liciten. Főleg egy Salinas nevezetű cég ellen mennydörgött Paunescu. A szenátor főleg a magyar vállalkozókban ellenséget lát. Párttársa, George Pruteanu ebben teljesen egyetértett. Azt nehezményezte, hogy Frunda György szenátortársa merészelte javasolni a gazdasági életben, a törvényszéken is az anyanyelv használatát. "A kisujjunkat adtuk és az egész kezünket követelik" - magyarázta nekihevülve. A magyar szenátoroknak barátilag kérni kellene őket, hogy lapozzanak bele az Európai Unió ajánlataiba. Idézni kellene Adrian Nastase miniszterelnököt, aki szeretné, ha bejönne a külföldi tőke. /Magyar Balázs: Nemzetféltők a mikrofonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2001. június 5.
A Corvinus Rt. bízik abban, hogy hamarosan rendeződnek a szovátai privatizációval kapcsolatos jogi és egyéb viták, s az új tulajdonosok hozzákezdhetnek az ígért beruházásokhoz - közölte Várady Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója az MTI-vel. A szovátai fürdővállalatot a közelmúltban vásárolta meg a Salina Invest nevű társaság, amelyben meghatározó szerepet játszik a Corvinus Rt. és a Danubius Rt. A privatizáció törvényességét a bíróságnál támadta meg az egyik szálloda korábbi bérlője, ezzel egy időben pedig szélsőségesen nacionalista hangvételű politikai vádak is elhangzottak. Adrian Paunescu, a kormánypárt egyik szenátora "Erdély elleni bűntettnek" minősítette, hogy Szováta "magyar kézbe kerülhetett" és tiltakozott amiatt, hogy "a magyarok román javakat vásárolhatnak meg". Várady Zoltán leszögezte, hogy a szovátai privatizációt a román jogszabályok, illetve az állami privatizációs ügynökség, az APAPS szabályainak megfelelően versenytárgyaláson keresztül nyerték meg. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy rövid időn, két éven belül 5 millió dollár értékű beruházást vállaltak, s ennek nagyobb részét mihamarabb teljesíteni szeretnék. A Salina Invest a szovátai fürdővállalat részvényeinek 82,17 százalékát 1,9 millió dollárért vásárolta meg és ehhez járul a privatizációs szerződésben vállalt legkevesebb 5 millió dolláros befektetés. /Rendeződik a szovátai privatizáció... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./2001. június 18.
Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2001. június 26.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 25-én "felelőtlennek és szerencsétlen gondolatnak" nevezte, hogy Ion Iliescu államfő a hét végén Iasi-ban egyszerűen háborús bűnösnek titulálta Ion Antonescut. Paunescu kijelentette, bár nem tartja példaképének az egykori tábornagyot, és nem ért egyet az "akkori időszakban elkövetett hibákkal és gyilkosságokkal", illetve együttérez a zsidó néppel, helyteleníti az elnök "egyszerűsítő kijelentését". /Paunescu leckét ad Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2001. július 3.
Hónapokig tartó huzavona után máj. 17-én végül aláírták a szovátai fürdővállalat magánosítására vonatkozó szerződést. Az új tulajdonos, a Salina Invest Rt. a részvények 83 százalékát birtokolja. A tavaly ősszel bejegyzett társaság fő részvényese a magyarországi Danubius Hotels Group, amely nemrég döntött úgy, hogy Romániában is terjeszkedni fog. További részvényesek a szintén szállodaláncolatot működtető Cívis Hotels, a turizmus terén komoly tapasztalatokkal bíró Aktív Konferencia Rt., a turisztikai létesítmények tervezésére és kivitelezésére szakosodott Alfa Invest, valamint az egyik legjelentősebb magyarországi befektetői társaság, a Corvinus. Még meg sem száradt a tinta a szerződésen, a szélsőséges román politikai erők és a szolgálatukban álló román média máris magyarellenes kampányba kezdtek. Ceausescu udvari költője, a jelenleg kormánypárti szenátor Adrian Paunescu egyenesen Erdély és a románság ellen elkövetett bűntettnek minősítette az esetet, s az "elkövetők" felelősségre vonását követelte, amiért Szovátát "magyar kézre játszották". Állítólagos törvénytelenségekre hivatkozva a szállodák bérlői pert indítottak a privatizációs ügynökség (APAPS) ellen, követelve a szerződés semmissé nyilvánítását. A pert az ügynökség a Legfelsőbb Bíróságon idén márciusban megnyerte. A május 17-én lebonyolított versenytárgyaláson pedig a Salina Investtel kötötték meg a privatizációs szerződést. A privatizációs szerződésben foglaltak szerint az új tulajdonos az első öt esztendőben 7 millió dollár befektetésére vállalt kötelezettséget. Első lépésként a kezelőbázis felújítását szeretnék befejezni, ami pénzhiány miatt 1997-ben abbamaradt. A hosszabb távra tervezett befektetések összege eléri a 20 millió dollárt. Az új tulajdonosok remélik, hogy ezáltal sikerül az európai normáknak megfelelő szintre emelniük szolgáltatásaikat, ami az utóbbi évtizedben vészesen megcsappant szovátai idegenforgalom felélénküléséhez vezethet. /Szentgyörgyi László: Szováta. Privatizáció és magyarellenes kampány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./2001. augusztus 10.
Néhány nappal ezelőtt Londonban román cigányok vonultak a román nagykövetség elé, hogy tiltakozzanak a romák Romániában történő megkülönböztetése ellen, követeljék egyéni és kollektív jogaik tiszteletben tartását. Petíciójuk szerint a megkülönböztetési politika 89 után felerősödött, tíz év alatt a többségi lakosság 380 házat gyújtott fel és számosat megrongált. E hírt a román sajtó nem tartotta közlésre érdemesnek, mert a lapok többsége cigányellenes, sőt: nemzetiségellenes. Nemzet egy van: a többségi. Kultúra egy van: a többségi, amit legjobb esetben, jóakarattal szólva is, csak gazdagíthatnak a nemzetiségi tradíciók. És van államnyelv, államvallás, állampolitika, természetesen egységes, szuverén és oszthatatlan, mint maga az állam. - Bizonyára kevesen tudják, hogy aug. 25-én Segesváron négynapos rendezvényt tartanak a Tájékoztatási Minisztérium és az Ifjúsági Etnikumközi Nevelési Központ (ilyen is van már!) szervezésében, melynek címe "A romániai kisebbségek napjai - Proetnica 2001". A rendezvény hivatalosan megfogalmazott célja: a nemzeti kisebbségek védelme és továbbfejlődése, a nemzetiségi kultúrák közötti dialógus ösztönzése. Segesvárra hívták a Romániában élő tizennégy elismert nemzeti kisebbség, valamint a bulgáriai és jugoszláviai román kisebbség képviselőit. Segesvár e fesztiválra mintegy 20 000 résztvevőt vár, közöttük a kisebbségkutatókat, a nemzetiségek és a kormány küldötteit, akik egy kerekasztal-megbeszélésen is részt vehetnek, melynek témája "A kisebbségek iránti előítéletek és sztereotípiák leküzdése". Félő azonban, hogy az ilyen rendezvények nem többek Ceausescu (és Adrian Paunescu) édes-nacionalista "Megéneklünk Romániájának" utóvisszhangjánál. /Kilin Sándor: ,,Megéneklünk, nemzetiség". = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./2001. augusztus 29.
Aug. 27-én véget ért a szenátus ülése, amelyen a testület módosítás nélkül fogadta el az elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejének három hónappal való meghosszabbítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Egyedül a Nagy-Románia Párt parlamenti frakciója foglalt állást a tervezet ellen, és kérte az ingatlantörvény hatályon kívül helyezését. "Ezt a törvényt meg kellene semmisíteni, amíg nem semmisít minket meg!" - hangoztatta C. V. Tudor pártelnök, aki szerint az NRP arra fogja kérni Ion Iliescu államfőt, hogy rendezzenek népszavazást a jogszabály szükségességéről. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor szerint a visszaszolgáltatás "lelkiismereti" probléma, hiszen évtizedek után visszaszolgáltatni annyit jelent, mint végleg lemondani egyes ingatlanokról. A törvény védelmére kelve Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta: a 2001/10-es számú jogszabály végre tisztázza a tulajdonviszonyokat. Daniela Buruiana, NRP-képviselő bejelentette: pártja indítványozni fogja a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságnak, hogy szólítsa fel az SRI-t, kövesse figyelemmel az ingatlanvisszaszolgáltatásokat. Az említett parlamenti bizottság eleget tett a nagy-romániás képviselő kérésének, és utasította az RHSZ-t, készítsen jelentést az ügyben. /NRP: Veszélyeztetik az állambiztonságot az "aberráns" ingatlanvisszaigénylések. A SRI figyelmébe ajánlották az ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./2001. szeptember 14.
A szenátus vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy miként szerzett többségi tulajdont a magyarországi Danubius Rt. a szovátai gyógyüdülőközpontban. A Danubius Rt. romániai társasága, a Salina Invest Rt. májusban írta alá a megállapodást a privatizációs hatósággal (APAPS) az üdülőtelep részvényei 82,17 százalékának megvételéről. Ezzel mintegy ezer szállodai férőhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát - beleértve a Medve-tó húsz évre szóló használati jogát - nyerte el. A szerződés szerint a vevő a részvényekért 1,9 millió dollárt fizet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollárt költ a fürdővállalat korábbi években teljesen lepusztult objektumainak felújítására. Az eladott szállodákat működtető bérlők már a magánosítást megelőzően, majd a szerződés aláírása után is bíróságon támadtak, de a pereket minden szinten elveszítették. A szovátai privatizáció ellen a kormánypárt konzervatív-nacionalista szárnya politikai síkon lépett fel. Adrian Paunescu egyenesen ,,Erdély elleni bűntettről" beszélt, mivel tudomása szerint az üdülőtelepet ,,valójában a magyar titkosszolgálatok vették meg". Újabb kormánypárti szenátorok álltak csatasorba, a vizsgálóbizottság felállítása érdekében az SZDP és az NRP 50 szenátora zárkózott fel. A vizsgálóbizottság hét szenátorból áll majd, a végleges döntés a plénumra tartozik. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter az eddigi viták során többször leszögezte, hogy a szovátai privatizáció a törvényes előírások teljes betartásával történt. A Salina Invest Rt.-ben a Danubius mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft. rendelkezik részesedéssel. /Vizsgálat Szovátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./