udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
155
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-155
Névmutató:
Antal Ildikó
2007. március 21.
Az erdélyi közösségnek egyszerre van szüksége értékmentésre és értékteremtésre, ezért szervez különböző tanfolyamokat az egykori KALOT-mozgalmat tovább éltető, és szintén csíksomlyói székhellyel négy évvel ezelőtt újraindult Romániai KALOT Mozgalom. Táborokat, tanfolyamokat szerveznek, közösségszervező-tanfolyamokat, népi kultúránk ápolását szolgáló rendezvényeket. Második alkalommal is sok érdeklődővel rajtolt a Digitális fényképezőgépen át a világ című fotótanfolyam, amely a csíksomlyói KALOT épületében zajlik. /Antal Ildikó: Kalotos tanfolyamok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2007. március 22.
A budapesti Honvéd Kamaraszínház társulata erdélyi turnéja alkalmából március 21-én Csíkszentkirályra látogatott, ahol rövid ünnepség keretében tisztelettel adózott a község névadó szentjének emlékműve előtt. A Honvéd Kamaraszínház társulatának két tagja is – Domokos László és Bocskor Salló Lóránt – csíkszentkirályi és csíkszeredai gyökereikhez ragaszkodva szorgalmazták, hogy erdélyi turnéjuk során látogassanak el a csíki faluba. A társulat erdélyi kötődését elsősorban az indokolja, hogy nagyrészt Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészekből áll a kamaraszínház. /Antal Ildikó: Itthon a Honvéd Kamaraszínház színészei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./2007. március 26.
Vidám mesejelenetek, táncos összeállítások, népi gyermekjátékok elevenedtek fel március 24-én Csíkszentdomokoson, amikor hét színjátszó csoport mutatkozott be a Kis csíki színészek vetélkedőjének felcsíki szakaszán. /Antal Ildikó: Felcsíki apró színészek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./2007. március 28.
Gyergyóalfaluban a templom egykori falképeinek, a tizennégy, feltehetően 18. századi freskónak feltárásán dolgoznak a Magyar Restaurátorkamara szakemberei. A lemeszelt értékekből már sikerült felszínre hozniuk néhányat, a további munkálatokhoz szükséges anyagiakat jótékonysági rendezvényeken próbálják összegyűjteni. A megyei műemlékvédelmi hatóság azonban a kezdeményezésről és a munkálatokról nem tud. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván az 1213-ban Árpád-kori alapokra épült gyergyóalfalvi templomot. Végső formáját és a 14 gyönyörű falképet 1773-ban kapta, ez utóbbiakat azonban ma hiába keresnénk. Az időközben megkopott freskókra ugyanis újakat festettek, sőt 1992-ben még ezeket is lemeszelték. „A székelyudvarhelyi Maszelka János és a szárhegyi Czimbalmos Attila festő-restaurátorok – mindketten a Magyar Restaurátorkamara munkatársai – dolgoznak a falképek feltárásán. A templom elfedett falképeinek restaurálási költségeit a gyergyóalfalvi származású Bege Attila, a Buda környéki Székely Kör elnöke jótékonysági akciók segítségével igyekszik biztosítani. /Antal Ildikó: Lemeszelt freskókat tárnak fel Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./2007. március 28.
Élményekkel gazdagon tért haza a Csíki Játékszín társulata múlt heti magyarországi – sikersorozatnak is mondható – turnéjáról. A Csíki Játékszín társulata három különböző meghívásnak eleget téve utazott Magyarországra. Elsőként a Szerelem című színművet mutatták be a budapesti Thália Színházban a Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek rendezvénysorozat keretében. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy telt ház előtt játszottak. A Hegedűs a háztetőnt Cegléden játszották a testvérvárosi meghívásnak eleget téve. „Hosszú pályám során ritkán találkoztam olyan kimagaslóan lelkes fogadtatással, mint Cegléden” – mesélte a színházigazgató. A budapesti Komédium Színházban pedig a Stílusgyakorlatok című kamaratermi előadást mutatták be. /Antal Ildikó: Sikerdús színházi turné. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./2007. április 13.
Hangsúlyos visszhangja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéjának. A csíkszeredai néptáncegyüttes Egerben, Budakeszin, Budapesten és Siófokon mutatta be a Góbé virtus című farsangi táncjátékot, mindenhol telt ház fogadta őket. A jövő héten újabb bemutatót tart az együttes a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az Orza Calin rendezte, Még szólnak a harangok című produkció a mezőségi népi kultúrából nyújt ízelítőt. /Antal Ildikó: Aratott a néptáncosszékely virtus. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./2007. április 21.
A naptári év jeles napjaihoz kötődő népi szokások, hiedelmek és néptáncos koreográfiák vonultak fel Csíkszentsimon kultúrházának színpadán. Az Év múlik, évet ér címmel tartott alcsíki gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón az érkező csoportokat friss kaláccsal és meleg teával fogadták a vendéglátó szentsimoni Kikerics gyermek- és Ezüst Liliom ifjúsági néptánccsoportok táncosainak szülei. Mintegy 350 népviseletbe öltözött alcsíki gyermek és fiatal sereglett egybe. András Mihály, az oktatóképzéssel is foglalkozó András Alapítvány vezetőjeként és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójaként elismerően szólt munkatársairól, akik példát mutattak kollegáiknak és a pedagógusoknak egyaránt. /Antal Ildikó: Népszokások seregszemléje. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2007. április 26.
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tudományos dolgozat írására meghirdetett idei pályázatára leadott munkákat április 25-én tudományos ülésszak keretében mutatták be a diákok. Az ülésszakon 149 tanuló kilenc különböző szakosztályon – teológia, magyar irodalom/néprajz, vegytan/fizika, német nyelv, matematika, biológia/népi gyógyászat, román irodalom, történelem/földrajz és közgazdaságtan/filozófia – mutatta be dolgozatait. Az ülésszak szervezését a kezdetektől felvállaló Mirk László magyartanár elmondta, az iskola tanárai a tehetséggondozásra kellő hangsúlyt fektetnek. Erdély Mónika XII. osztályos tanuló Csíkmenasági népdalok című dolgozatához menasági népdalokat és balladát rögzítő hangfelvételt is mellékelt. A diákok érdeklődését a néprajz és a névtan iránt az is indokolja, hogy Mirk László magyartanárnak már a 90-es évek közepétől sikerült megértetnie az igazgatósággal, választott tantárgyként a filológia–teológia osztályokban heti egy órában néprajzzal és névtannal is jó lenne foglalkozni. A diákok maguk is népszokásokat, ragadványnév- és helységnév-magyarázatokat gyűjtenek. A klézsei Duma András István fia, Duma Dániel is ezeknek az óráknak köszönhetően kedvelte meg a gyermekjátékok és helyi népszokások gyűjtését. Ma már néprajz szakosként több gyűjtőmunkát, tanulmányt publikált. Az iskola diákjai 1995-től a budapesti Néprajzi Múzeum adattárának gyűjtőpályázatán is részt vesznek, szintúgy a magyarországi Honismereti Szövetség szervezte Honismereti Akadémián is. Legközelebb az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének dévai rangos rendezvényén, A magyar nyelv napjain lesznek jelen. /Antal Ildikó: A tehetséggondozás jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2007. május 2.
Megérkeztek a Csíki Székely Múzeumba a Munkácsy-festmények Szolnokról Csíkszeredába, a tárlat kilencedik, egyetlen erdélyi helyszínére Közben zajlik a Sapientia – EMTE Hallgatói Önkormányzata közreműködésével a tárlat népszerűsítése Erdély-szerte. /Antal Ildikó: Csíkszeredába érkezett a Munkácsy-tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./2007. május 10.
Május 10-től kezdődnek a Filharmónia Napok, ez hagyományos rendezvénye a Szentegyházi Gyermekfilharmóniának. A vendéghangversenyeket, zenei vetélkedőket, gyalogtúrát, fáklyásmenetet és utcabált rendszerint magában foglaló négynapos rendezvény idei sajátossága, hogy a negyedszázada alakult Gyermekfilharmónia születésnapját is megünneplik, fellépnek az egykori gyermekfilharmóniások és felavatják a Filiházat. A negyedszázados múltra visszatekintő Gyermekfilharmónia története azzal kezdődött, hogy Szentegyházán 1982 júniusában a Haáz Sándor zenetanár által betanított amatőr rézfúvós- és vonósegyüttes az iskolakórussal közösen megszólaltatott néhány ismert klasszikus művet. A 140 diákból álló együttes egy évre rá, 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet. Az eredeti létszámot tartva azóta is működik a kórus és zenekar. Már két CD-felvételük is megjelent. A Szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány nemzetközi kapcsolatai segítségével támogatja a település művelődési életét: fenntartja és működteti az amatőr kórust és szimfonikus zenekart, biztosítja a hangszerállomány bővítését, továbbá fellépéseket, hangversenykörutakat szervez számára. Évente megrendezi a Filharmónia Napok ifjúsági zenei napokat, a Homoródmenti Népdalok regionális népdalvetélkedőt, a bútorfestő tábort, a prímásképző tánctábort, és biztosítja a nyomdatermékek (Szentegyházi Hírlap, Törpe Dalos-könyv) megjelenését. /Antal Ildikó: Huszonöt éves a Gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2007. május 16.
A magyarországi piarista rend képviseletében Urbán József piarista tartományfőnök és a rend két tagja /Sárközi Sándor és Kállay Emil/ a napokban tett látogatást a Csíkszeredában, arra a döntésre jutottak, hogy a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületét birtokba véve, a következő tanévtől kezdve bekapcsolódnak az ifjúság oktatásába. A nagy múltú piarista tanítórend Magyarországon mintegy 365 éve működik, Erdélyben először Besztercén telepedtek le 1717-ben, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Medgyesen, az Arad megyei Szentannán, ahonnan 1788-ban áthelyezték rendházukat Temesvárra, ott 160 éven át tanítottak a piaristák, Kolozsváron 1776-tól. „A határ közelében még működnek egykori piarista iskolák, azokat testvériskolai kapcsolatokkal tudjuk segíteni, hisz közel vannak a mostoha anyaországhoz. Székelyföld azonban távol van, ugyanakkor nagy tömbben él és küszködik ott a magyarság. A csíki-medence ráadásul zömében katolikus. Ezért tájékozódtam, hogy van-e szükségük piarista munkálkodásra. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívott a legerőteljesebben bennünket, piaristákat. Így talált a két szándék egymásra Csíkszeredában” – mondta Sárközi Sándor piarista atya, akit rokoni szálak is fűznek Csíkhoz, édesanyja itt született. A következő tanévtől kapcsolódnának be a gimnáziumok diákjainak keresztény szellemben való oktatásába, együttműködnek a Sapientia – EMTE lelkészségével. /Antal Ildikó: Piaristák fognak tanítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2007. május 19.
A Hargita Megyei Kulturális Központ új székhelyének május 18-i csíkszeredai avatóján a máréfalvi Kovács Piroska által gyűjtött néprajzi adatbázist is ismertették. Az Elődeink hagyatéka. Udvarhelyszéki öreg székely kapuk katasztere 2001–2006 című CD-t az udvarhelyi régiót kutatva a teljesség igényével állította össze a szerző. Kovács Piroska már 1972-től munkálkodik azon, hogy a székely kapuk ne pusztuljanak, eleinte azok motívumkincsét rajzok segítségével igyekezett átmenteni. Azóta számos tanulmányt közölt néprajzi és kulturális lapokban, könyve is jelent meg. Az Udvarhely vidékén található öreg székelykapuk számbavételét, a terepmunkát, dokumentálódást és térképezést átfogó digitális adatbázis így bárki számára elérhető. A székely kapuk Székelyföld népi építészeti hagyatékának sajátos és értékes tárgyi emlékei, a fafaragó népművészet remek alkotásai. A fedett, nagy kapukra vonatkozó első történeti források a 17. század első feléből, 1632-ben a fogarasföldi Kucsulátáról, 1636-ban az udvarhelyszéki Siménfalváról valók. A legrégebbi tárgyi emlék az 1673-ból való, a mikházai ferences kolostor geometrikus díszítésű, galambbúgos kapuját a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. /Antal Ildikó: Székely kapuk adattára. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./2007. május 22.
A VII. Hargitai Megyenapok székelyudvarhelyi nyitórendezvényeként május 21-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székházában bemutatták a központ gondozásában megjelent, új kiadványt. Az Örökségünk címet viselő helytörténeti folyóirat főleg a székelyföldi, társadalomtudományi vonatkozású, történelmi és néprajzi tematikákat helyezi előtérbe. A harminckét oldalas folyóirat azonban nemcsak az udvarhelyiekhez szól, a negyedévente megjelenő kiadványt Hargita megye egész területén terjeszteni fogják. A folyóirat Udvarhelyszék jeles személyiségeit, a székely néprajz és történelem kutatóit szólaltatja meg, jelezte dr. Hermann Gusztáv Mihály, a forrásközpont igazgatója. A megyenapok hagyományos rendezvényének számító megyei képzőművészeti tárlatnak a csíkszeredai Kriterion Galéria adott otthont. /Antal Ildikó, Szász Emese: VII. Hargitai Megyenapok. Új folyóirat, tárlatok és koncertek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./2007. május 23.
Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./2007. május 30.
A hét végén tért haza tíznapos turnéjáról a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Kínai Népköztársaságból, ahová egy román néptáncegyüttessel utazott, közös fellépéseik is voltak. A május 16–26-a között a Kínai Népköztársaságban tartott turnén több nagyvárosban léptek fel, előadásokat tartottak a pekingi Nemzeti Kulturális Palotában és az UNESCO támogatásával épült nemzetek parkjában is, ahol a Kínában élő ötvenhat nemzetből mintegy ötvenegy képviselte magát. /Antal Ildikó: Kínában turnézott a népi együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./2007. június 9.
Hargita megyében idén összesen 3569 nyolcadikos diák ballag, 1710-en városi, 1859-en pedig falusi iskolából. Középiskolából 4043-an ballagnak összesen, ebből 3446-an városi iskolákból, 597-en falun működő középiskolákból. Tizenharmadik osztályba idén 572-en iratkoztak be, ebből 504-en városi középiskolákban tanultak. Továbbá a XI., kiegészítő évet szakiskolában 1113 diák végzett. /Antal Ildikó: Ballagások idénye – „Csomagom kész van, a küszöbön áll”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2007. június 19.
A csíkszeredai KALOT Egyesület elődjének, a KALOT Mozgalomnak példáját követve ma is különböző képzési lehetőségeket biztosít a fiataloknak és érdeklődőknek. Többek között vállalkozói, közösségvezetői, idegen nyelveken való társalgási, gyöngyfűzői és digitálisfotó-kurzusokat szerveztek, nemsokára rajtol a népi szobrász- és faragótábor. /Antal Ildikó: Objektíven innen és túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./2007. június 20.
A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a vakáció idején is tart rendezvényeket. A könyvtár kölcsönzőrészlegén napi kétszáz körüli a látogatók száma, akiknek 50–60%-a iskoláskorú. Az olvasóteremben, illetve a látvány- és hangzóanyagrészlegen is megfordul mintegy napi 100–150 látogató. Továbbra is működik szerda esténként a filmklub. /Antal Ildikó: Vakációs program az udvarhelyi könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2007. június 20.
A Műterem sorozat kiadványai lassacskán az erdélyi művészet szellemi térképévé állnak össze – mondta Józsa István művészettörténész június 19-én Csíkszeredán, Sipos László kiállítás-megnyitójával egybekötött könyvbemutatón. A Kriterion Alapítvány és a Pallas Akadémia Könyvkiadó által közösen útnak indított Műterem sorozat 21., Sipos László grafikus és festőművész munkásságát ismertető és alkotásaiból ízelítőt nyújtó kiadványát ismerhette meg a közönség. A Felvincen élő Sipos László képzőművészeti világáról, a kubista, expresszionista és szürrealista hagyományt egyszerre tisztelő munkásságáról Józsa István művészettörténész tartott előadást. /Antal Ildikó: Kultúrák sűrűségét egybefogva. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2007. június 22.
Június 23-án kezdődnek a Kászoni Falunapok. Könyvtár- és képtáravató, néptánctalálkozó, hagyományőrző műsorok és szórakoztató programok lesznek. A Bóbiska néptánctalálkozón több együttes fellép. Székelyderzsen június 23-án kezdődnek a falunapok. A Forgórózsa citeraegyüttes fellépése után Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma című könyvét mutatják be. Csíkszentsimonon a Szent László Napok programjában gyermekversenyek is lesznek. A szervezők: Szentsimoni Fiatalokért Egyesület és a Csorgó Fiatalok Szervezete. /Antal Ildikó: Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./