udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
179
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-179
Névmutató:
Beder Tibor
2001. július 18.
A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ 2001. szeptember 6.
Kálmán-Ungváry Zsófia személyében júliustól új főtanfelügyelője van Hargita megyének az őszi versenyvizsgáig, amelyen ő is részt vesz majd. Az egykori főtanfelügyelő-helyettest a nyugalomba vonult Beder Tibor helyére nevezték ki. /Dávid: Új főtanfelügyelő Hargita. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 6./2001. szeptember 14.
Július 1-jétől Kálmán Ungvári Zsófia lett Hargita megye megbízott főtanfelügyelője, a nyugdíjba vonult Beder Tibor főtanfelügyelőt váltotta fel tisztségében ideiglenes jelleggel, míg a tanügyi tárca pályázatot ír ki a tisztség betöltésére. Felvázolta, milyen gondokkal szembesültek a tanév előkészítésekor. Nagyon sok iskolában kellett hirtelen igazgatóról gondoskodni, mert elment a volt igazgató, vagy beteg lett, vagy egyéb probléma adódott. Örömmel tapasztalta, hogy sok helyen a polgármester legalább olyan gonddal és ráfigyeléssel kezelte az iskola kérdését, mint az igazgató. A közösség magáénak tudja az iskolát, saját gondjaként kezeli. A kormány a tanszersegélyekre kormányrendeletet adott ki. Nagyon sok szülő nem tudta, hogy segélyt írásban kellett igényelni. Hargita megyében a segélyre jogosult a diákok 16 százaléka. A tanév szept. 15-én kezdődik. Lesz karácsonyi és húsvéti vakáció is. A választható órák száma csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva, így csökkent a maximális óraszám is. Sok tanítói és óvónői állásba sikerült szakképzett pedagógusokat beállítani. Még mindig nagy a hiány a nyelvtanárokból, főként román- és angoltanárból, de szükség van magyartanárokra is. - A bérezés a gond a tanügyben. Ma egy kezdő tanári bér egy átlagos takarítónői fizetéssel egyezik meg. Ez nem vonzó egy diplomás fiatal számára. /Sarány István: A pedagógus segítőtárs a tanulásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./2001. október 6.
Csíkszeredán tartanak tanácskozást hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében a csángó-magyar kérdésről, Csángómagyar önazonosság címmel. A rendezvény szervezője a magyarországi Erdélyi Szövetség, célja a nemzeti közösség-vállalás és a magyarországi közösségtudat szélesítése, ezért tevékenységét összehangolja a MÁÉRT elveivel és a kedvezménytörvény keretével. Okt. 5-én Berszán Lajos a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója tartott előadást, amelyben az elmúlt évek tapasztalatáról szólt. A gimnáziumban moldvai és gyimesi csángók, valamint székely gyerekek tanulnak. Az iskolában ez évben végezett az első moldvai csángó-magyar diák, aki sikeresen felvételizett a Sapientia egyetemre. A résztvevők között jelen van Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet tagja, Kötő József, Beder Tibor, valamint a moldvai szervezetek vezetői. /(Daczó Dénes): Csángó kérdésről a Lazarus Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2001. november 27.
Nov. 25-én zajlott Csíkszeredán az a megbeszélés, melynek témája a moldvai magyar oktatás volt. A beszélgetésen a Csíkszeredában tanuló csángó gyermekek vettek részt nagy számban, akik a beszélgetés kezdetén Borbáth Erzsébet tanárnő vezetésével egy sor gondolatébresztő idézetet olvastak fel magyar gondolkodóktól. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő szerint Hargita megyében kell kiépíteni egy erős központot Gyimesfelsőlokon, ahol már évek óta folyik a csángó diákok magyar nyelvű képzése. Borbáth Erzsébet, aki már a kilencvenes évek elején a csíkszeredai József Attila általános iskolában sikeresen próbálkozott a Moldvából kihozott gyerekek magyar oktatásával, rávilágított arra, hogy a nehézségek ellenére jelentős eredményt lehetett elérni a tanulókkal, akik közül már többen kolozsvári és magyarországi egyetemeken szereztek diplomát és olyan is van köztük, aki ma otthon saját közösségében magyar nyelvet oktat. Sógor Csaba szenátor szerint nagy szükség lenne arra, hogy a csángó vezetők az RMDSZ-szel egyeztessenek. /(Daczó Dénes): A csángókat is meg kéne kérdezni. Mi valósult meg a tavaly elhangzottakból? ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./2002. január 29.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is szerepel a csíkszeredai Julianus Alapítvány tavalyi díjazottainak listáján - közölte Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI-vel. A csíkszeredai alapítvány kilencedik éve a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységet ismeri el díjaival. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az elmúlt évre szóló díjak odaítélésénél elsősorban a csángó magyarok megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket vették figyelembe. A Julianus Alapítvány 2001. évi díjazottjai az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Fabó László jogász és Nyárádi Elemér gépészmérnök, a Belgiumban élő Horváth Vilmos, Pakó Benedek szászrégeni kanonok-plébános, valamint Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára. /Julianus-díj Németh Zsoltnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2002. február 4.
Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2002. március 30.
A Magyarok Székelyföldi Társasága a több mint hétszázezres székelység életérzését kívánja most megfogalmazni, hogy biztatásul szolgáljon abban a küzdelemben, amelyet a Fidesz–Demokrata-Fórum Kormányzata folytat egy gyarapodó, sokasodó, erős, független és szabad haza megteremtéséért, amely az idegenbe szakadt és az országban élő magyarok közös otthona lesz itt a Kárpát-medencében – írta Beder Tibor, a társaság elnöke. /Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke: Üzenet a jövendő magyar kormánynak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Lőrincz György író szintén kiállt Orbán Viktor miniszterelnök mellett: "szavazzanak arra a pártra, amely nyolcvan év után szót emelt a kisebbségbe szakadt magyarságért, vállalt minket és kiállt értünk..." –írta. /Lőrincz György: Van nekem is "még egy érvem"... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./2002. április 13.
A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./ 2002. május 6.
Máj. 5-én tartották Felsőboldogfalva falunapját. A templom előtti emlékkertben a kopjafás márványtáblát leplezték le: a Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója által tervezett címert és zászlót avatták fel. A falu 410 éves iskolájánál emléktáblát, az iskola névadójának, Fülöp Áronnak az emlékére pedig szobrot állítottak. Beder Tibort kérték fel, leplezze le a falu szülöttének szobrát, Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkáját. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő beszélt arról, ki is volt valójában Fülöp Áron. Méltatlanul elfelejtett költőről, aki nem magának élt, hanem a közösségnek. Az ünnepi beszédek után a Fülöp Áron Általános Iskola diákjai, valamint az óvodások szavalata, tánca következett. /Nagyálmos Ildikó: Felsőboldogfalva ünnepe. Szobrot emeltek Fülöp Áron tiszteletére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./2002. június 28.
A Magyarok Székelyföldi Társasága, a Julianus Alapítvány idén is Háromszékről indította az erdélyi Lármafa-találkozósorozatot. Kökös, Sepsikilyén és Sepsiszentgyörgy vendégei voltak a Magyarországról, Felvidékről és a Pancsova melletti Székelykevéről érkező csapatok, valamint erdélyi vendéglátóik és utastársaik. A Lármafa-találkozók Szent László kötődésűek, a jelképes zarándokút vállalói Szent László nyomdokait keresve jutottak el a legendát élő hagyományban és templomi falfestményekben őrző településekre. Beder Tibor mondhatni egyszemélyes rendezvénye, az évenként ismétlődő erdélyi Lármafa-találkozó, amelynek szelíd hangja már a tengeren túli tájakra is elhangzik, Dávid Ibolya MDF-elnök és Luer Edit, az Amerikai Magyar Szervezetek és Szövetségeinek elnöke is vendégük. /Sylvester Lajos: Háromszéki Lármafa-találkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./2002. július 1.
Jún. 28-án érkezett Tordaszentlászlóra a Lármafa mozgalom zarándokcsoportja. A mozgalom Csíkszeredában született, három évvel ezelőtt. Célja: minden évben átzarándokolni azokon a helységeken, amelyek valamiféleképpen Szent László király nevéhez fűződnek, és föllármázni, figyelmeztetni az embereket: vigyázzanak közösségükre, hagyományaikra. A mozgalom elindítója Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke. Tordaszentlászlóról a Beszterce megyei Cegőtelkére mentek, a cserhalmi csata színhelyére. Ugyancsak jún. 28-án érkezett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, volt igazságügyminiszter. A politikusasszony Az anyaország és a kisebbségek viszonyának múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel tartott előadást. Jún. 29-ét az immár tizenharmadik alkalommal megszervezett kórustalálkozónak szentelték. A kórustalálkozóra harminckét csoport érkezett, nagyrészt Erdélyből. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke Tordaszentlászló történetét ismertette. /Valkai Krisztina: Hármas ünnepség Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2002. november 7.
A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./2002. december 4.
Két esztendővel ezelőtt megalakult a Magyarok Székelyföldi Társasága /MSZT/, székhelye a Csíkszeredában található, akárcsak a Julianus Alapítványnak, mindkettőnek Beder Tibor tanár az elnöke. Szintén 2000-ben alakult meg a Kárpát-medencei Fórum, amely összehangolja a medencében létező magyar civil szerveződések kulturális tevékenységét. A fórum keretében évente közös találkozóra kerül sor. 2000 végén e találkozót Szatmárnémetiben, 2001-ben a szlovéniai Alsólendván, most Kassán szervezték meg. A Kárpát- medencei Fórum tagjai: a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, a felvidéki Csemadok, Erdélyből az MKE - Magyar Kulturális Egyesület -, a kolozsvári Heltai Alapítvány és az MSZT, Délvidékről a Délvidéki Magyar Kulturális Egyesület, Horvátországból az Eszéki Magyar Kulturális Egylet, Szlovéniából a Muravidéki Kulturális Egylet, Kárpátaljáról az ungvári Értelmiségiek Egyesülete. Minden szerveződés beszámol a megelőző évben kifejtett tevékenységéről, ugyanakkor bizonyos témakörök kapcsán vitafórumot tartanak. Az MSZT nevében Beder Tibor a Lármafa találkozókról számolt be, ugyanis ettől az évtől kezdődően e rendezvény megszervezését az MSZT átvállalta a Julianus Alapítványtól. Dec. 13-15-én lesz a Julianus Alapítványnál a Julianus-díj odaítélésének ünnepsége Csíkszeredában. Ebben az évben meghívták az ötven eddig kitüntetett személyt a díjkiosztó ünnepségre. Az idei kitüntetettek: Ali Kabul, a rodostói Rákóczi-múzeum igazgatója, Jan Mulder holland politikus, üzletember, közéleti személyiség, Lauer Edit, a Magyar Amerikai Társaság elnöke, Konkoly Thege István, a Johannita Lovagrend kancellárja, Havadtői Sándor egyesült államokbeli református lelkész. Az ötödik személy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, ő pünkösdkor veszi át, szintén a csíkszeredai református templomban a kitüntetést. /Forró Miklós: Megmaradásunkért, jövőnkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ 2003. április 1.
Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa elrendelte a bögözi Wass Albert iskola nevének megváltoztatását, mivel a jelenlegi elnevezés ellenkezik a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek és nevek betiltásáról szóló 31/2002-es rendelettel. A prefektus kijelentette, Beder Tibor egykori Hargita megyei főtanfelügyelő javaslata nyomán a bögözi iskola mintegy négy éve viseli a háborús bűnös Wass Albert nevét. Az iskola vezetésének tizenöt nap áll rendelkezésére az oktatási intézmény nevének megváltoztatására, ellenkező esetben a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium szankciókat foganatosít ellene. /Folytatódik a Wass Albert ellni kampány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./2003. április 22.
Ápr. 16-án délután mutatták be Csíkszeredában Beder Tibornak A szék /Magiszter Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A kötetben a szerző a főtanfelügyelői székben eltöltött több mint tíz esztendő történéseit írta le. A nyugalmazott főtanfelügyelő a kötetben beszél élete egyik nagy kudarcáról is: nem sikerült elérni, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelvükön tanulhassák a magyar diákok. A kötet végén Beder úgy vélekedett, hogy csak a területi autonómia tudja megvédeni az erdélyi magyar oktatást. /K. E. Nem hátra, előre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./2003. május 2.
Felvidéken a kormány kezdeményezésére (!), természetesen a Magyar Koalíció Pártjának eredményes parlamenti tevékenysége nyomán magyar nyelvű egyetemi képzés indul. A hazai lapokban az RMDSZ sokszor elmarasztalt csúcsvezetőségének alájátszó nyilatkozat jelent meg: ,,A kompromisszumok révén sikerült elérni, hogy talán már idén megnyitja kapuit a révkomáromi magyar egyetem. Elértük, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar kisebbségnek a nyelvhasználatot megengedő nyelvi chartát." Bugár Béla nyilatkozatát Salamon Márton László a Krónikában rögzítette (Bugár: a politika kompromisszumok művészete). Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke az elmúlt hetekben Felvidéken járt a Rákóczi-év jegyében is fogant IV. Lármafa-találkozó megszervezése végett. Hazatérve a június 25-30. között sorra kerülő rendezvényfüzérről, a tervezett vendégfogadásról minden jót feltételezve mesélt, egyedül a tervezett révkomáromi magyar egyetemről szólt lehangolóan. Beder Tibort rozsnyói vendéglátói, a szlovákiai magyar pedagógusok vezető emberei meghívták a városukban szervezett országos pedagógusértekezletre. A több mint háromszáz magyar (!) delegátus előtt voltak, akik afölött vitatkoztak órahosszat, hogy miért nem kell a szlovákiai magyarságnak magyar egyetem. Szóval, mintha itthon lennénk, Erdélyben, ahol némely jó magyarok körében néhány iskola egyházi tulajdonba helyezése után mostanság a főtéma, hogy miért nem valósítható meg a tervezett Székelyföld régió, írta Sylvester Lajos. A rozsnyói magyar felszólalók azt firtatták, hogy a révkomáromi (Komarno) magyar egyetem ,,elszívná" a pozsonyi magyar egyetem vonzásköréből a hallgatókat, ugyanígy járna a nyitrai magyar felsőfokú képzés is. És egyébként is Révkomáromnak ,,nincs egyetemi múltja", a felsőoktatásnak nincsenek hagyományai... A végzősök mind ,,áttelepednek majd Magyarországra..." Közben a jelenlegi szlovákiai egyetemi képzésben a magyar fiatalok részaránya a szlovák részvétel 50 százalékát éri el, és a pozsonyi ,,magyar" egyetemen csak a magyar szakosok tanulnak magyar nyelven, Nyitrán, az ilyen alkalmakkor ugyancsak ,,magyarként" aposztrofált felsőfokú oktatási intézményben magyar nyelven lehet ugyan felvételizni, de az oktatás nyelve 70 százalékban szlovák, a vizsgáztatás szlovák nyelven történik... /Sylvester Lajos: Gyepűjárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./2003. június 2.
Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./2003. június 7.
A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2003. június 16.
Maksán a református templomban, majd a szabad ég alatt szervezett juniálison jún. 15-én ünnepelték az iskolai névadás tizedik évfordulóját. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Orbán Balázs és a magyar őstörténet kapcsolatáról értekezett, szólott a 2003-2011 közötti Rákóczi-emlékévekről és az erdélyi, valamint a kárpát-medencei rendezvények háromszéki begyűrűzéséről, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, magyar őstörténeti kutató törökhoni élményeiről, Orbán Balázs törökországi kapcsolatairól beszélt. Az ünnepségre újranyomtatták a maksai Orbán Balázs Iskola névadó ünnepére 1993. június 20-án kiadott ismeretterjesztő füzetet, az akkori ünnepi programot, és - mintegy ennek folytatásaként és kiegészítéseként - a névadás tizedik évfordulójára újabb ismeretterjesztő kiadványt szerkesztettek. /Sylvester Lajos: Orbán Balázs visszatért (Iskolai évforduló Maksán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./