udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 241 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-241

Névmutató: Bogdán Tibor

1993. október 11.

Románia számára nem kiemelten fontos az alapszerződés megkötése Magyarországgal, az ország ugyanis "nem jutott olyan kétségbeeső helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" írta a Dimineata, az államelnöki hivatal félhivatalos szócsöve. A román lap szerint megszületett a hungarizmus új doktrínája, amelynek értelmében a szomszédos területek magyar lakossága jog szerint Budapest gyámsága alá tartozik. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dimineata: Budapestnek nem létfontosságú az alapszerződés. = Magyar Hírlap, okt. 11./

1993. október 13.

Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1993. november 2.

Átszervezik a román hadsereget, közölte Spiroiu védelmi miniszter, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez. /Bogdán Tibor, Bukarest: Átszervezik a román hadsereget. = Magyar Hírlap, nov. 2./

1993. november 3.

Összpontosított támadás érte a tévé magyar adását, jelezte a Magyar Hírlapnak Boros Zoltán főszerkesztő. A sajtótámadások után Paunescu szenátor, Ceausescu volt udvari költője a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen, ezután a tévéelnök felszólította Boros Zoltánt, adjon magyarázatot a képtelen vádakra /románellenes uszító műsorok stb./. A magyar adás főszerkesztője kifejtette: ez a kampány az 1990. márciusi események óta tart. /Bogdán Tibor, Bukarest: Támadják a román tévé magyar adását. = Magyar Hírlap, nov. 3./

1993. november 4.

Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./

1993. november 5.

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./

1993. november 9.

A Romániai Németek Demokrata Fórumának 1991-ben kidolgozott nemzetiségi törvénytervezetét meghaladottá teszi az alkotmány és több törvény, arra tehát nincs szükség, olvasható a külügyminisztériumnak a Kisebbségi Tanácsnak megküldött dokumentumában. Azonban ha mégis úgy értékelik, hogy ez szükséges, akkor egy kerettörvény erre megfelelne. A dokumentum szerint ellenkezik az alkotmánnyal a "nemzeti kisebbségek identitása" és a kollektív jogok elve, ugyancsak kifogásolja a dokumentum a kettős állampolgárság elvét. /Bogdán Tibor: Bukarest: fölösleges a nemzetiségi törvény. = Magyar Hírlap, nov. 9./

1993. november 16.

A szenátus a büntető törvénykönyvet módosítva olyan szankciókat állapított meg, amelyek börtönnel sújtják a tekintélysértő írások szerzőit. A román sajtó felháborodással fogadta a sajtó megrendszabályozását szolgáló döntést. Ugyanis a szerző akkor is elítélhető, ha állítását bizonyítani tudja. /Bogdán Tibor: Megrendszabályoznák a román sajtót. = Magyar Hírlap, nov. 16/

1993. november 27.

A múlt héten Bukaresten a három és fél millió tagot számláló Fratia szakszervezeti konföderáció szervezett tüntetést, nov. 29-re pedig az 1,1 milliós létszámú Nemzeti Szakszervezeti Blokk szervez tüntetést, követelik a kormány távozását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Politizálódnak a szakszervezetek. = Magyar Hírlap, nov. 27./

1993. november 30.

Nov. 30-án a parlament két házának együttes ülésén, melyen a Moldovai Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, ünnepi ülést tartottak, az egyesülés 75. évfordulójára emlékezve. A szónokok Decebal dák vezértől kezdve bejárták a történelmet. Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos pontjait nem tartották meg. Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ekkor Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrajnai nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták. - Gyulafehérváron a rendfenntartó erők riadókészültségben várják a dec. elsejei ünnepséget. /Bogdán Tibor, Bukarest: Ünnepi megemlékezés Romániában. = Magyar Hírlap, dec. 1./ A moldovai képviselő beszédének "a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő" román határokat emlegető mondatánál a képviselők, a szenátorok, a kormánytagok és az elnöki tanácsosok tapsoltak. Ion Coja szenátor bekiáltva a Balatonig tolta ki a román határokat, ezt a televízió közvetítésénél is hallani lehetett. Az RMDSZ az ellenzékkel ünnepelt. = Népszabadság, dec. 2./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1993. december 17.

Romániában nincs magyarellenes hangulat, amint hogy a kisantant sem volt magyarellenes szövetség, állapította meg Iliescu elnök a belgrádi Borbának adott interjújában. Élesen bírálta az etnikai alapon való területi autonómia gondolatát is. /Bogdán Tibor: Iliescu ellenzi az etnikai autonómiát. = Magyar Hírlap, dec. 17./

1994. január 31.

Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1996. április 9.

Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

1996. május 8.

Románia 23 milliós lakosságának több mint fele a hivatalos statisztikák szerint is a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él. Az állam valutatartaléka 600 millió dollár. A kormány negyedik éve igényli a reformpolitikát, a privatizációt, a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. A magáncégek túlnyomó része Törökországból, az arab államokból, Kínából behozott olcsó árucikkeket forgalmaz - drágán. A munkanélküliség 10-11 %-os, több mint egymillió állástalan tengődik háromezer forintnak megfelelő segélyből. Közülük így mind többen próbálnak szerencsét külföldön, Törökországban, Franciaországban, Izraelben és Magyarországon, ahol például egy építkezésen dolgozó segédmunkás megkeresi a havi húszezer forintot, amit Romániában egy építésvezető mérnök sem kap meg. A lakosság rosszul táplált, fő tápláléka a burgonya, a zsiradék és a puliszka. hat év óta gyakorlatilag megszűnt a lakásépítés, sok városban, így Bukarestben és Brassóban akadozik a vízellátás, jelentette Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, máj. 8./

1996. december 3.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./

1997. január 6.

Romániában nehéz a gazdasági helyzet. Január elsejétől kétszeresére drágult az üzemanyag, a tejtermékek ára 30-35, a húsé 60 százalékkal drágul, tovább emelkednek a gyógyszerárak, jóllehet azok már decemberben 50 százalékkal nőttek. A korábbi kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja éles hangú közleményben bírálta az új kabinetet ezekért az intézkedésekért. A Medifax hírügynökség szerint a legfejlettebb nyugati országok megvitatják, mit lehet tenni azért, hogy Bulgáriát és Romániát megmentsék a teljes gazdasági összeomlástól. /Bogdán Tibor: Marsall-segély Romániának? = Magyar Hírlap, jan. 6./

2002. augusztus 6.

Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában találtak menedékre, irodára az anyaországban tanuló, dolgozó csángómagyarok, s most közadakozásból 3500 kötetes, magyar nyelvű könyvtárat is kaptak. Irodájukat és így könyvtárukat is két lelkes csángómagyar fiatal vezeti: Ádám Valérian és Bogdán Tibor. Magánszemélyek is hozzájárultak a könyvtár anyagához. /Könyvtár csángómagyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-241




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék