udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
293
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-293
Névmutató:
Domokos Pál Péter
1997. január 14.
Az Amerikai Erdélyi Szövetség tájékoztatója /Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató. 1996. 3. szám, 37. évfolyam/ az 1956-os forradalomra emlékező összeállítást közölt, továbbá beszámolt II. János Pál pápa magyarországi látogatásáról, a Csíksomlyón felavatott Domokos Pál Péter-szoborról, továbbá az erdélyi Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyről. A tájékoztató tartalmazza a magyar-román alapszerződés szövegét és az ahhoz fűzött véleményeket. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 14./1997. február 17.
Öt évvel ezelőtt, febr. 18-án halt meg Domokos Pál Péter, a moldvai csángók életének, történetének kutatója, aki egész életében nemzetét akarta szolgálni. 1996-ban mégis hazatért Csíksomlyóba: szobra a kegytemplommal szemben helytállásra figyelmeztet mindenkit. /Takács Éva.: Öt évvel ezelőtt halt meg Domokos Pál Péter. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./""Domokos Pál Péter /Csíkvárdotfalva, 1901. jún. 28. - Budapest, 1992. febr. 18./1997. május 18.
Máj. 18-án, pünkösdkor Gyergyószentmiklóson felavatták Kossuth Lajos egészalakos, műkőből készült szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Márton Áron mellszobra és a Millecentenáriumi Emlékmű után a most fölállított szoborral a marosvásárhelyi művész már harmadik alkotásával kötődik Gyergyószentmiklóshoz. Az avatóünnepségen Pál Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket, akik a csíksomlyói búcsú után eljöttek ide is, a magyarországiakon kívül jelen volt Bácstopolya küldöttsége és egy finnországi küldöttség is. Rokaly József történész tartott előadást Kossuth Lajosról, majd Dézsi Zoltán főispán mondott beszédet. Délután a Domokos Pál Péter Dalárda emlékezett névadójára, akinek öt évvel ezelőtt vették fel a nevét. Kiss Portik Irén néprajzkutató méltatta Domokos Pál Péter munkásságát. Fellépett az örmény katolikus egyház kórusa majd a három hónapja alakult református egyházi kórus. A Szent Miklós Kamaraegyüttes blockflöte számai után a 105 éves Ipartestület férfikórusa zárta a rendezvényt. A rendezvény lelke, szervezője, Páll Ibolya zenetanárnő, aki több kórust is vezet. /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. július 17.
A Firtos Művelődési Egyesület rendezésében Korondon megkezdődött a VI. Hazanéző Nemzetközi Magyar Irodalmi Tábor. A rendezvényen az anyaországiak és a szórványok képviselőin kívül részt vesznek a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszán jó eredményt elért tanulók. A nyitónapon megtekintették a Domokos Pál Péter felvételeiből összeállított fotókiállítást. A következő napokon Parajdra, Székelykeresztúrra, Fehéregyházára, majd Gyergyószárhegyre, a Gyilkos tóhoz, Csíkszererdába és Székelyudvarhelyre látogatnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./1998. május 4.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a jegenyei katolikus plébánia idén is megrendezte a hagyományos Ríszeg-tetői ünnepséget. A rossz időjárás miatt kénytelenek voltak Kőrösfő művelődési házában megtartani a rendezvényt. Jegenye a protestáns Kalotaszegen az egyetlen katolikus falu. A két vallás hívei között az összekötő kapocs Kájoni János, a 17. századi erdélyi művelődési élet kiemelkedő személyisége, ferences szerzetes, tudós, zeneszerző, író, aki által összegyűjtött zsoltárokat mind a katolikusok, mind a reformátusok éneklik. Dr. Czirják János érseki helynök Kájoni János életútját ismertette. A jegenyeiek saját szülöttüknek tekintik, de Domokos Pál Péter Kájoni-kutató szerint családja Kiskályánról került át Jegenyére. Harmadik alkalommal osztották ki a Pro Kalotaszeg-díjakat azoknak, akik hozzájárultak Kalotaszeg fejlesztéséhez. Az idei díjazottak között van Pécsi L. Dániel /Budapest/, aki elkészítette Jegenye címerét. Emlékplakettet kapott Okos Márton, a Budapesttől Párizsig Erdélyért című kötet szerzője. Május 2-án ünnepélyesen felavatták Jegenyén a Pálffy Árpád /Csíkszereda/ szobrászművész tervezte Kájoni János emléktáblát, Benedek Domokos, a ferences rend tartományfőnöke mondott beszédet. Este ünnepi hangversenyt tartott a Kecskés Együttes, Petrás Mária népdal-, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./1998. május 23.
Máj. 23-án Gyergyóalfaluban megünnepelték az azt, hogy legalább 400 éves a helyi iskolai oktatás. Írásos adatok bizonyítják, hogy 1597-ben Mihály deák volt az iskolamester Gyergyóalfaluban. Az évforduló alkalmából először megkoszorúzták az iskola elhunyt tanítóinak sírjait. Az ünnepi szentmise után iskolatörténeti előadások hangzottak el, majd leleplezték a falu központjában Domokos Pál Péternek, az iskola nagy tanítójának mellszobrát, Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A Sövér Elek Ipari Szakközépiskola falán emléktáblát helyeztek el. /400 éves a gyergyóalfalvi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./1998. július 5.
Idén is megtartották Csíksomlyón az Ezer Székely Leány napját. A találkozó júl. 5-én a kegytemplomban szentmisével kezdődött. Ezután a népviseletbe öltözött résztvevők műsort mutattak be. A műsor keretében leleplezték az Ezer Székely Leány ünnep egykori kezdeményezőjének, Domokos Pál Péternek az egész alakos szobrát, Bodó Levente alkotását. E szoborral cserélik fel a kegytemplommal szemben álló mellszobrot, amelyet a moldvai csángók kapnak meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./ A mellszobrot 1996. júl. 6-án leplezték le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 8./1998. szeptember 15.
Demse Márton írásában ismét hitet tett a moldvai csángók mellett, történelmi adatok sorával igazolva, hogy a csángók őslakosok ezen a vidéken. Demse megemlítette a moldvai katolikus püspökségeket. Botrányos, írta, hogy a moldvai magyarokat még mindig korlátozzák anyanyelvük gyakorlásában az egyházban és az iskolákban. /Demse Márton: A tiltott nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Demse Márton történelmi adatainak forrásai: Domokos Pál Péter munkái /A moldvai magyarság stb/.1998. október 7.
Benedek Domokos /1991 óta az erdélyi ferences rend tartományfőnöke/ válaszolt azoknak, akik Domokos Pál Péter szobrának Csíksomlyó kegytemploma előli eltávolítását javasolták. A rendtartománynak jelenleg 70 tagja van, akik a szociális problémák megoldásából is kiveszik részüket. "Domokos Pál Péter, népünk néprajzának, népzenéjének nagy tudósa és a csángómagyarok kutatójának emléke előtt ma is mély tisztelettel hajtom meg fejem", vallja, ő végezte, az elhunyt végakaratának megfelelően, temetési szertartását. - Az erdélyi ferencesek tartották a lelket a moldvai csángókban. - Benedek Domokos igazat ad Halász Péternek, a Lakatos Demeter Egyesület elnökének és Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének és Székelyhídi Ágostonnak, az Erdélyi Szövetség elnökének, akik tiltakoztak a szobor eltávolítása ellen /Maradjon helyén a szobor, Hargita Népe, 1998. szept. 24./, hiszen ő sem ellenezte a Domokos Pál Péter emlékére állítandó szobor gondolatát. Azonban nem gondolták, hogy a kegytemplomtól 13 méterre állítják fel a szobrot. A templom mellett felállított szobor jogi, elvi esztétikai probléma. Csíksomlyón kell találni a szobor számára más helyet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./1998. december 9.
Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./1999. január 6.
Petrás Mária diószéni csángó család sarja, román emberhez ment feleségül. Brassóban a népi művészeti iskolában is tanult. 1989-re testvérei már Erdélybe költöztek, őt is hívták Sepsiszentgyörgyre, meg is érkezett, majd egy csángó csoporttal Budapestre ment Domokos Pál Péter köszöntésére. Felfigyeltek rajzaira és a Nemzetközi Előkészítőbe került, ahonnan felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. 40 évesen kiváló eredménnyel nyerte el a diplomát, kitüntetéssel végezte az ezt követő egy éves mesterképzőt. Petrás Mária Budapesten letelepedett. Budán, a Szentháromság téren nemrég megnyílt tárlata a 25. Munkái templomokban is megtalálhatók: Bükkzsérc, Epöl, Csucsa, Magyarvalkó, Kőrösfő, Jegenye, Kémer és Déva. Szülőfaluja templomának is felajánlotta egyik munkáját, de az ottani papok nem tartottak rá igényt. /Sylvester Lajos: Csángó művész Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./1999. február 7.
Február 7-én Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke jelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Napirenden szerepelt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése is. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1999. február 10.
Febr. 7-én tartotta évi közgyűlését volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön, melyen megjelent Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke is. A napirendi pontok között volt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1999. május 11.
Gyergyószentmiklóson tartották meg a vándor-gyerekkórusok találkozóját. Domokos Pál Péter indította el 1935-ben a gyerekkórusok találkozóját, ez azonban a háború után megszűnt. Az 1989-es változás után Páll Ibolya zenetanárnő indította el újra a mozgalmat. A mostani találkozón 14 kórus vett részt. A vándorzászlót a borszéki kórus nyerte el, jövőre ők lesznek a házigazdák. /Török Magdi: Borszékre került a vándorzászló. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 11./1999. június 19.
Csíksomlyón jún. 23-án felavatják a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban a névadó néprajzkutató szobrát. A csíksomlyói kegytemplom mellett álló Domokos Pál Péter szobor közelében fog állni a másik, így a jövőben Csíksomlyón két Domokos Pál Péter-szobor lesz. /Szoboravatás Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./1999. június 25.
Jún. 25-én Csíksomlyóban, a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban ünnepség keretében emlékeztek meg az intézet névadójáról, akinek mellszobrát az iskola folyosóján leplezték le. A szoboravatás szentmisével kezdődött a kegytemplomban, majd az iskolában Bálint István igazgató foglalta össze az intézmény több évszázados múltját. Petres Mária tanárnő Domokos Pál Péter életútját méltatta, a tudósét, akinek nevét 1995-ben vette fel a gyermekotthon. Dr. Csedő Csaba polgármester és Proca Ioan, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója leplezte le a szobrot, amelyet P. Bartók Albert áldott meg. Hegyi István református lelkész a Domokos Pál Péterrel, az ő szellemiségével való találkozásait elevenítette fel, és adta tovább az üzenetet: Domokos Pál Péter szellemétől indítva vegyük észre, figyeljünk testvéreinkre itthon és a nagyvilágban egyaránt. A gyermekotthonban most felavatott szobrot Bodó Levente szentegyházai szobrászművész készítette, tulajdonképpen az eredetileg a kegytemplom mellett felállított mellszobor másolataként. Az anyagi költségeket Gergely István plébános állta. /Szoboravatás a gyermekotthonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./1999. július 5.
Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./1999. augusztus 9.
Aug. 6-án először történt, hogy Csíkszereda zászlaját az ez alkalomra felállított zászlórúdra a magasba vonják, a hajdani székely himnusz akkordjaira. Ezzel kezdődtek az idei városnapok. Az elmúlt időben szobrokban gazdagodott a város. Van Apáczai, Mailáth Gusztáv, Domokos Pál Péter szobor, 56-os kopjafa és Petőfire emlékeztető tábla. /Népünnepély Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1999. december 8.
Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2000. március 13.
Az idei március 15-i ünnepi rendezvények helyszíne és időpontja a következő: Arad: március 14-én. 16.30 órától a szabadságszobor elemeinek megkoszorúzása a minorita rendház udvarán. 17 órától zenés- irodalmi előadás a Minorita Kultúrházban, március 15-én 17 órától koszorúzás és emlékezés a vesztőhelynél. Beszterce-Naszód: március 12- én 17 órakor a besztercei kultúrházban lesz ünnepi megemlékezés. Brassó: március 12- én 15 órától koszorúzási ünnepség az alsó-tömösi hősök emlékművénél, március 15-e 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúfalusi temető 1848-as emlékművénél, amit ökumenikus istentisztelet követ a türkösi katolikus templomban. Csík: március 15-én Csíkszeredában 10-kor ünnepi rendezvény, majd a területi szervezet a kászoni szervezettel közösen szervezi meg a 15 órai Nyerges- tetői ünnepséget. Fehér: március 15-én a központi ünnepség helyszíne az enyedi Vártemplom, mely ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és fogadással folytatódik. Az előadást Gúdor Botond magyarigeni református lelkész előadása zárja az Erdély-hegyaljai 48-49-es eseményekről. Felső-Háromszék: március 15-én Kézdivásárhelyen 11 órától hagyományos lovas felvonulás, a környékbeli hagyományőrző csoportok bevonásával, az ünnepség díszvendége Markó Béla. Háromszék - Sepsiszentgyörgy: március 15-én 10 órától koszorúzási ünnepség, ezt követően 16.45 órától emlékünnepség a Szemerja negyedi Kisstadionban. 18.30 órától ünnepi előadás a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd 19 órától hangverseny a Tamási Áron Állami Színházban. Kolozs: március 14-én 16 órától Hídelvén ökumenikus istentisztelet és ünnepi műsor, majd honvédsír koszorúzás a kismezői temetőben, 19 órától ünnepi gálaműsor az Állami Magyar Operában; március 15-én 12 órától ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály templomban, 14.30 órától koszorúzás a Biasini szállónál, 19-kor emlékműsor az Állami Magyar Színházban, március 16-án 18 órától a Pro Iuventute székházban az RMDSZ belmonostori kerületének emlékműsora. Krassó-Szörény: március 15-én 17 órai kezdettel koszorúzás a Kereszthegyen a Hergoltz féle 1848-as emlékműnél. Maros: március 15-én Marosvásárhelyen de. 11 órakor a területi szervezet vezetősége a Nicolae Balcescu szobornál koszorúzik. Az eseményre meghívták a román pártok képviselőit is. 15 órakor a Székely Vértanúk emlékművénél tartanak megemlékező ünnepséget, március 19-én: 19 órától a Nemzeti Színház nagytermében megemlékező ünnepség a Fekete Márciusról. Történelmi Máramaros: március 15-én 10 órától ünnepi megemlékezés a református templomban, majd 11.30-kor koszorúzási ünnepség az emlékműnél, valamint a református és katolikus temetőben. 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúmezői emlékműnél. Nagybánya: március 15-én délelőtt koszorúzás a római-katolikus, a református temetők 1848-as honvédsírjainál, valamint a Petőfi emléktáblánál, cserkész-zarándoklat a város 1848-as emlékműveinél, majd este 18 órakor a Városi Színház termében megemlékező kulturális műsort tartanak. Szilágy: március 15-én 10 órától ökumenikus istentisztelet a belvárosi református templomban, 11 órától az 1848-49-es emlékmű koszorúzása, amit 11.30 órától megemlékező ünnepség követ a Wesselényi szobor előtti téren. 12.30 órától a református temetőben lévő honvédsírok megkoszorúzása. 18.30 órától előadás a szakszervezetek művelődési házában. Udvarhelyszék: március 15-én a megemlékezést a polgármesteri hivatal szervezi. Ezzel egyidőben Magyar Ifjúsági Konferenciát is tartanak, melynek meghívottja Deutch Tamás. Bukarest: március 15-én du. 17-kor a Zalomit utca 6. szám alatti Petőfi Házban ünnepi megemlékezést rendez a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, amelyen előadások és művészi megnyilvánulások hangzanak el. /A tizedik szabad romániai március 15-e "menetrendje" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete a helyi magyar ifjúsági szervezeteket kérte fel a 2000. évi március 15-ei ünnepi rendezvények megszervezésére. A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) által összehangolt megemlékezésen az ünnepi beszédeket is az ifjúsági szervezetek (TEMISZ, TMD) és a Bartók Béla Líceum diákjai tartják. A felkérés azért is jogosnak tűnik, mert a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) - a Városháza mellett - jelentős mértékben hozzájárult a szabadfalui Petőfi-emlékmű felújításához. Az ünnepség március 15-én, 16 órakor a Szabadfalui emlékműnél lesz. Koszorúzások lesznek 14 órakor a Girodai úti 48-as obeliszknél, 15,30-kor az Eftimie Murgu szobornál, 17 órakor a józsefvárosi temető honvédsírjainál, 18 órakor az újszentesi Petőfi-emlékműnél. A megemlékezések sorát vasárnap, március 12-én a Millenniumi templomban a Szabó Dénes esperes-plébános által celebrált szentmise nyitja meg, amelynek keretében Mátray László színművész szaval és Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök mond emlékbeszédet. /Pataki Zoltán: Rendhagyó március 15-ei ünnepség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Gyergyószentmiklós rendezvények sorával köszönti a magyar szabadságharc napját: a X. Sífutó Emlékverseny az ünnepnap jegyében zajlik a Bucsin tetőn. Március 13-án a Salamon Ernő Líceum V-VIII osztályosai immár tizedik éve szavalóversennyel ünnepelnek. Március 14-én a Salamon Ernő Gimnáziumban a Széchenyi Kör, majd a Fogarassy Mihály Általános Iskola emlékezik meg a magyar szabadságharcról. 14 órakor gyermekrajz-kiállítás nyílik a Figura Galériában, 15,30-tól pedig diákok történelmi vetélkedője a Salamon Ernő Líceumban. Este 18 órákor a Korona nagytermében, az ünnepi megemlékezésen előadást tart dr. Garda Dezső történész, és fellép az Ipartestület Férfidalárdája, a Domokos Pál Péter női kórus, a Szent Miklós kamaraegyüttes, a Dalocska gyermekkar, valamint a verseket tolmácsoló Laczkó Attila. 19 órától Papp Kincses Emese Virrassz velem című naplóregénye bemutatójának ad otthont a Korona tükörterme. Március 15-én 15 órától ünnepi szentmise a város templomaiban, 16 órától ünnepi megemlékezés és koszorúzási szertartás a Petőfi-szobornál. Ezt követően a hagyomány szerint gyertyás körmenet indul a temetőbe, ahol koszorúzási szertartással és közös imádkozással emlékeznek a város elhunyt hőseire. /Március 15. Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./