udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
763
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 751-763
Névmutató:
Gazda Árpád
1999. december 22.
Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./2000. február 15.
Az elmúlt hetekben a Krónika /Kolozsvár/ napilap szerkesztőinek lelkes csapata járta Erdély helységeit, a találkozókon magyarázták: mitől Krónika a Krónika, s miért fogyott egyik napról a másikra a felére a lap terjedelme. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője elmondta, hogy fizika szakot végzett az egyetemen. A Romániai Magyar Szó munkatársa volt, azonban úgy érezte, hogy az RMSZ "nem kíván pártatlan lenni a magyarságot megosztó kérdésekben". - A Krónika konkurenciát jelent az erdélyi magyar sajtópiacon. A Krónika megjelenésével mindenki nyert, mert a többi lapok, összeszedték magukat, megemelték a színvonalat, egyre inkább az a szempont uralkodik náluk: jobb lenni, mint a Krónika. - Gazda Árpád szerint az RMSZ-szel az a baj, hogy Bukarestben van. A romániai magyarság hírlapján nem szabad, hogy úrrá legyen a bukaresties szemlélet. Gazda szerint az olvasók elégedettek a Krónikával. - A romániai magyarság belekeseredett a sorsába. "Mi ennek a nagy mélabúnak a falait döngetjük." - vallja. Igyekeznek a politikusokat megismertetni olvasókkal. Nem fognak valakit megkímélni azért, mert az illető RMDSZ-es tisztségviselő. "Az induláshoz szükséges pénzalapot magyar befektetők biztosították számunkra, akik huszonéves fiatal üzletemberek, Nyugat-Európában tanultak, s a magyar tőzsde indulásakor, a nyugaton szerzett ismereteik, gazdasági szaktudásuk révén azonnal nagyokat taroltak, más vállalkozásaik is vannak." Egy lapnak egy idő után meg kell állnia a saját lábán. /Beszélgetés Gazda Árpáddal, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezető szerkesztőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2000. február 22.
Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./2000. április 1.
Traian Basescu közlekedési miniszter az Aradon, Déván, Nagyszebenen áthaladó autópálya megépítését támogatja, elvetve a Budapest-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest autópálya tervét. Székelyföldön tehát nem megy át a tervezett autópálya. Az autópálya ügye a magasszintű magyar-román találkozókon is fölmerült. 1997 decemberében Emil Constantinescu elnök Budapesten kijelentette, hogy a Brassón átvezető útvonalat támogatja. Borbély László területrendezési államtitkár elmondta, hogy az RMDSZ továbbra sem tett le a Kolozsvárt is érintő autópályáról. /Gazda Árpád, Ugron Imola: Székelyföldnek nem jut gyorsforgalmi út. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./2000. április 12.
Az Oktatási Minisztérium kidolgozta, hogyan lehet kérni az anyanyelvi oktatást a román iskolákban. E szabályozás szerint büntethetők azok az iskolaigazgatók, akik akadályozzák a magyar nyelv tanításának beindítását Csángóföldön. Sántha Attila államtitkári tanácsos elmondta, hogy e rendelkezés alapján megindulhat ősszel a magyar tanítás a moldvai csángóknál. A csángómagyar vezetők ennek ellenére fenyegetett helyzetben készítik elő a magyar oktatás beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyelőre Klézsén, Somoskán, Pusztinán és Lészpeden kezdte el szervezni a magyar tanítás beindítását. Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke elmondta, hogy Klézsén kis híján lincshangulat uralkodott el az összehívott szülőbizottsági gyűlésen. Amikor Duma András szólni akart, akkor mintegy húsz háborgó kiabálni kezdett, nem hagyták szóhoz jutni. Erre az anyanyelvű oktatás kérő szülők többsége megijedt és távozott. Ő is távozni akart, de visszahívták, írja alá a jegyzőkönyvet. Úgy kellett aláírnia a jegyzőkönyvet, hogy nem olvashatta el, mi is áll benne. Utóbb tudta meg, az volt benne: a szülők nem akarnak magyar oktatást. Duma tájékoztatta a minisztériumot a történtekről, hozzátéve, nem ismeri el az aláírását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Szilágyi Zsolt képviselőt kérte fel arra, hogy képviselje őket az alsóházban. Szilágyi kezdeményezésére megalakult a csángó munkacsoport, melyben Sántha Attila, az oktatásügyi államtitkári tanácsosa és Bányász László, a Kisebbségi Hivatal szakértője vesz részt. - Szilágyi Zsolt leszögezte, hogy mind az állami szervek, mind a katolikus egyház részéről erős asszimilációs politika érvényesül. /Gazda Árpád: Büntethető a csángóföldi iskolaigazgatók intoleráns magatartása. A nemzetpolitika mutatója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./2000. május 3.
Román párt, a Nemzeti Liberális Párt színeiben indulnak Gyergyószentmiklóson a magyar független tanácsosok az RMDSZ jelöltjeivel szemben. Rokaly József, az RMDSZ helyi alelnöke a bomlás jeleként értelmezte ezt a döntést. A magyar független tanácsosok jelentkeztek a liberálisoknál, látván, hogy a választási törvény eleve esélytelenné teszi a független jelölteket. Arra a kérdésre, hogy miért nem az RMDSZ listáján indulnak, egyikük, Pázmán Attila elmondta, hogy 1996-ban így tettek, de a kialakított rangsor nem tükrözte a gyergyóiak akaratát. Rokaly József szerint a bomlás fokozatai: először elhagyták az RMDSZ-t, a függetlenség volt a második, román párthoz csatlakozás a harmadik. Szerinte ez először a Bánságban jelentkezett, most Kolozs megyében és már Székelyföldön is felütötte a fejét. /Gazda Árpád: Gyergyószentmiklósi magyar fiatalok román párt színeiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./2000. május 9.
Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./2000. május 16.
A gyergyószentmiklósi magyar független városi tanács-jelöltek nem értenek egyet a Krónika című napilapban május 3-án Magyar fiatalok román párt színeiben címmel Gazda Árpád által írt tudósítással. Megmagyarázták, miért indulnak a Nemzeti Liberális Párt színeiben: elképzelhetetlennek tartják, hogy a helyi RMDSZ-szervezet színeiben induljanak. Szerintük ugyanis a helyi RMDSZ képviselői által nem tudta a város tényleges gondjait orvosolni. Visszautasítják a nemzetárulás vádját. Tényleges otthont akarnak teremteni a városban. /Kampánycirkuszok. Gyergyói magyar liberális jelöltek nyilatkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./2000. május 29.
A Magyarok Világszövetségében békétlenség van és megosztottság, állapította meg Gazda Árpád, "a gyűlésteremben Erdély állt szemben az anyaországgal, és mindkét csapat a kelleténél jobban belelovalta magát a küzdelembe." "Ilyen körülmények között alig lehet aggódás nélkül örülni az erdélyi győzelemnek. Patrubány Miklós mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök és Borbély Imre régióelnök is Erdély jelöltjeként került tisztségbe. Ha nem sikerül változtatniuk a légkörön, általuk egész Erdélyre hárul a felelősség." /Gazda Árpád: Összmagyar küzdőtér. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2000. augusztus 10.
Tőkés László püspök tavaly rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az Associated Press tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalást szept. 22-én tartják Bukarestben. A bíróság néhány napja elrendelte a püspök dossziéjának átvilágítását. Tőkés László a Krónikának nyilatkozott, kijelentve, szükségesnek tartja, hogy véget érjenek a tíz éve tartó vádaskodások. Az a körülmény aggasztó, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kell kikérni a dossziét. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, az iratokat megcsonkították vagy éppenséggel kiegészítették. Tőkés Lászlót megvádolták már, hogy a CIA ügynöke, a 90-es évek elején megjelent Encyclopedia Britannica szerint pedig a KGB ügynöke. ″A híresztelések romboló hatása mérhetetlen.″ - mondta. - 1975-ben, hosszú sanyargatás után leíratták vele azt, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket továbbít majd a Securitate részére. Ezt azonban nem írta alá és soha egyetlen jelentést sem készített. A fenti nyilatkozatát 1990-ben a Renasterea Banateana még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tinemara viszont már aláírással, holott ő nem írta alá a nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították. /Gazda Árpád: Mit rejt Tőkés László szekusdossziéja? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Tőkés László nyilatkozatához szólt hozzá Vetési László /Kolozsvár/ református lelkész. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején a teológián összeállt néhány diák és megindították ellenállási mozgalmukat. Erről értesült a Securitate. Néhány alkalommal behívták a hallgatókat, de inkább csak figyelték tevékenységüket. Amikor elkezdődtek a kihallgatások, a hallgatók bajtársi fogadalmat tettek: mindegyikük elmondja, mit diktáltak neki, miről tudnak odabent. Ezt a fogadalmat mindnyájan betartották. A teológia elvégzése után egyenként behívatták őket, de új információt nem tudtak kiszedni belőlük. Nekik könnyebb dolguk volt, mert Tőkés László mindenről tájékoztatta őket. - Vetési László, Ferenc László és Jenei Tamás lelkészek néhány évvel ezelőtt már kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben kiálltak Tőkés László püspök mellett, leszögezve, hogy a püspök nem volt besúgó. /Leopold Erika: Vetési László lelkész a királyhágómelléki püspök nyilatkozatáról. ″Mi is ellenálltunk a beszervezésnek.″ = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./2000. szeptember 6.
Szept. 6-án kezdi meg Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára kétnapos csángóföldi látogatását. A portugál politikus látogatásának eredményétől függ, hogy az Európa Tanács raportőröket küld-e annak kivizsgálására, hogy tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Joao Ary egy év alatt a negyedik magas rangú külföldi vendég a moldvai csángóknál. Tytti Ishookana Asunmaa, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének finn tagja tavaly júliusban járt Moldvában, hogy tájékozódjon a csángók helyzetéről. Ishookana asszony előzőleg finn oktatási miniszter volt, ezért különös figyelmet szentelt a csángó oktatásügynek, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, a csángók képviseletére is felkért parlamenti képviselő. Tytti Ishookana Asunmaa útjáról jelentést készített az ET kulturális és oktatási bizottsága számára. A bizottságban megtárgyalták jelentését, emiatt is érkezett most Joao Ary. A finn képviselő asszony látogatása után idén február 15-én Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, augusztus 19-én pedig James Rosapepe amerikai bukaresti nagykövet látogatott a csángó falvakban. Utóbbi látogatásakor a klézsei hatóságok mindent megtettek, hogy a Csángómagyarok Szövetsége képviselői ne juthassanak a diplomata közelébe. /Gazda Árpád: Az Európa Tanács előtt a csángókérdés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./2000. szeptember 9.
Még ebben az évben megindulhat a magyar nyelv tanítása Klézse, Lészped, Pusztina és Somoska iskoláiban, nyilatkozta Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Ehhez az kell, hogy egy ellenőrző bizottság szálljon ki a csángó falvakba. A bizottság már a jövő héten megérkezhet. Joaro Arynak, az Európa Tanács kulturális bizottsága főtitkárának csángóföldi látogatásáról a Bákó megyei Desteptarea román lap "A magyarok az Európa Tanács oldaláról intéznek heves támadást" címen közölt beszámolót. A cikkíró szerint a vendég olyan csángóknál tájékozódott, "akik pénz, anyagi juttatások vagy magyarországi kirándulások ellenében a Csángómagyarok Szövetsége vezetőinek játékszerévé váltak." /Gazda Árpád: Ellenőrző bizottság látogat a csángó falvakba. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./2000. szeptember 15.
A Szövetségi Operatív Tanács arra törekedett, hogy döntései ne legyenek kirekesztő jellegűek - nyilatkozta Kelemen Attila, aki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként tagja a testületnek. Gazda Árpád megjegyezte, hogy nem lehet befogadónak tekinteni azt a döntést, hogy Kincses Előd négy évvel ezelőtt kettős állampolgárként is felkerülhetett a szenátorjelölti listára, most viszont alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Kincses egyáltalán megpróbál beiratkozni a versenybe. Négy év alatt nem változott az alkotmány. Változott viszont a szemlélet. Az RMDSZ is szemet hunyt afelett, hogy Alexandru Herlea jelenlegi brüsszeli nagykövet két éven át kettős állampolgárként lehetett miniszter a román kormányban. Most viszont ugyanaz az RMDSZ nem tartja elégségesnek Kincses ígéretét, hogy lemond magyar állampolgárságáról, ha képviselőnek választják. Mindebből csak az látszik, hogy Kincsest mindenáron félre akarják tenni, ő pedig nem hagyja magát. Érdemes ezt üzenni a választóknak, tette fel a kérdést Gazda Árpád, hozzátéve. "Nem inkább a Kelemen Attila által említett befogadó szellemet kellene Erdély-szerte meghonosítani.?" /Gazda Árpád: Válogatós befogadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2000. december 6.
Dec. 13-án választ püspököt az Erdélyi Református Egyházkerület. A tisztségre Pap Géza /Kolozsvár/ tiszteletest jelölte a legtöbb egyházmegye. A másik jelölt dr. Molnár János teológiai professzor. Pap Géza a munka megosztására, az egyházi testületek megerősítésére helyezné a hangsúlyt, Molnár János pedig az egyházi diplomáciára. Mindkét jelölt kijelentette: szívesen állna az átvilágító bizottság elé. /Gazda Árpád: Kolozsvári jelöltek közül választja ki vezetőjét az Erdélyi Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./2001. január 17.
Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2001. január 18.
Jan. 20-án ülésezik Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával /PDSR/ aláírt egyezmény a törvényhozási frakciók belügye - nyilatkozta Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke. - Az RMDSZ alapszabálya szerint arról az SZKT-nak kétharmados többséggel kellene szavaznia, a testület állandó bizottsága azonban nem tűzte napirendre. Az RMDSZ választási kampányának és az elért eredményeknek a kiértékelése, a Szövetség 2001-es évi stratégiájának megvitatása, valamint kérdések, interpellációk szerepelnek az SZKT jan. 20-i ülésének napirendjén. Az SZKT állandó bizottsága nem tüntette fel önálló napirendi pontként a leköszönt kormányzati tisztségviselők és parlamenti csoportok beszámoltatását, valamint a kormánypárttal aláírt megállapodás vitáját és megszavaztatását. /E programpontok megvitatását az RMDSZ alapszabálya írja elő a testület számára./ A Krónika kérdésére Dézsi Zoltán elmondta: az SZKT-ülésen azért nem kérik a volt kormánytagok beszámolóit, mert egyes kormánytagok már decemberben leköszöntek, egyes igazgatóságokban, illetve állami hivatalokban viszont továbbra is dolgoznak a Szövetség jelöltjei. Dézsi Zoltán hozzátette: az idei stratégia címszó alatt kerülnek majd szóba a Szövetségi Operatív Tanács határozatai és a PDSR-protokollum. Az utóbbiról az SZKT elnöke kifejtette: ″Ez egy szerződés, ami nem kormányzási részvételt jelent, hanem az RMDSZ által elkezdett folyamatok véghezvitelének érdekében megelőlegezett bizalom kifejezése.″ Dézsi szerint a dokumentumokban foglaltakat tudomásul kell vennie az SZKT-nak, de nem ez a testület hivatott dönteni róla. Az SZKT elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezmény a két törvényhozási frakció döntési körébe tartozik, és ennek külön megtárgyalása beavatkozást jelentene a frakciók belső ügyeibe. A Krónika idézte az RMDSZ-alapszabály előírásait, ebben szerepel, hogy az SZKT a mandátum lejártakor kiértékeli a Szövetség kormányzati tisztséget betöltő tisztségviselőinek tevékenységét, valamint meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját. Az alapszabály szerint az SZKT sarkalatos határozattal /kétharmados többségel/ hagyja jóvá a Szövetségre vonatkozó szerződéseket és megállapodásokat. /Gazda Árpád/Simon Judit: Nincs napirenden a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ A Kórnika vezércikkében szintén kifogásolta, hogy a legfontosabbnak tűnő témák hiányoznak az SZKT napirendjéről. Az SZKT nem kívánja külön vitára bocsátani az RMDSZ és a PDSR között kötött paktumot, a ″jövendőnket alakító dokumentum tartalmát, a törvényszerűen létező titkos záradékba foglaltakról nem is beszélve.″ A magyar kisebbség ″sorsát alapvetően befolyásoló pártközi egyezmény azonban mégsem maradhat egy parlamenti frakció vagy néhány ember ügye.″ /Csinta Samu: Minősített stratégia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ 2001. január 24.
Elnök nélkül marad az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Lemond a romániai magyar kisparlament (SZKT) elnöki tisztségéből és a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségéből Dézsi Zoltán. Mindez várható alprefektusi kinevezésével áll összefüggésben. ″Az alprefektusi tisztségekbe az RMDSZ által is elfogadott emberek kerülnek, de a Szövetség nem vállalt kormányzási szerepet, ezért nem fogadható el, hogy az alprefektus RMDSZ- tisztségviselő is legyen″ - magyarázta. A politikus egyébként 1994 februárjában Csiha Tamást váltotta fel a Szövetség legfőbb döntéshozó szervének élén. Akkor Borbély Ernővel szemben, 1995-ben pedig Kelemen Atillával és Somai Józseffel szemben nyerte el a tisztséget. 1997-ben a gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségről mondott le, amikor Hargita megye prefektusává nevezték ki. Most a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségétől, az SZKT-elnökségtől és a Gyergyószéki RMDSZ-elnökségtől kell megválnia cserében az alprefektusi kinevezésért. Dézsi szerint az SZKT feltehetőleg nem választ új elnököt következő ülésén. - A testület megújítását, a belső választások megszervezését már 1993 óta előírja az RMDSZ programja. Markó Béla úgy vélte, hogy májusban lehetne urnákhoz hívni az erdélyi magyarságot. - Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés platform SZKT-képviselője az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordult, kérvén a kormánypárttal kötött megállapodásról tartott szavazás felülvizsgálatát. A Szövetség szabályzata értelmében az SZKT elnökének sarkalatos (2/3-os) szavazást kellett volna elrendelnie a protokollumról, az ülésvezető Dézsi Zoltán azonban ezt nem jelentette be. ″Mindenbe bele lehet kötni - jelentette ki a beadványra reagálva Dézsi Zoltán -, a szavazást azonban biztos, hogy nem ismételjük meg.″ Amint az SZKT-elnök felidézte, a határozat ellen szavazók, és a tartózkodók száma a küldöttek ötödrészét sem tette ki. ″Az Állandó Bizottság a szavazás előtt megtárgyalta a kérdést, tudtuk, hogy kétharmados döntésre van szükség″ - jegyezte meg az elnök. Elismerte azonban, hogy hibázott, amikor nem mondta ki hangosan is, hogy sarkalatos szavazás következik. /Gazda Árpád: Dézsi Zoltán leköszön tisztségeiből. - A szabályzatfelügyelő bizottság előtt az RMDSZ-PDSR megállapodás megszavazása = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2001. február 17.
Gazda Árpád beszélgetett a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. A költő elmondta, hogy kapott már Kölcsey-emlékplakettet, amelyet évente adnak ki Szatmárcsekén a Himnusz születésének évfordulóján. Kányádi Kossuth-díjas, Herder-díjas, és más elismeréseket is kapott. Kányádi évente száznál is több találkozót tart, a Kárpát-medencében, Magyarországon és Felvidéken is sok helyen megfordult. - Az elmúlt rendszerben, amikor vendégei érkeztek, Kányádi figyelmeztetett a lehallgatóra. "Lehetséges, hogy most is lehallgatnak, de ez nem érdekel. Akkor sem érdekelt, csak annyiban, hogy mások ne kerüljenek bajba miattam". A költő megállapította: "mi, nemzetiségi magyarok, akár kormányon vagyunk, akár ellenzékben, mindig ellenzékiek leszünk a többség tudatában." Azelőtt a magyar írók, költők az élő lelkiismeret szerepét is betöltötték a nemzet történetében. Mára azonban ennek vége: profánul is el lehet mondani, ha rossz a világ. Az irodalom megszabadult a "közteherviseléstől". /Gazda Árpád: Közteherviseléstől szabadult irodalom. Beszélgetés a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2001. március 6.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2001. március 7.
Ion Iliescu államfő márc. 6-án kijelentette, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter látogatása kapcsán felmerült viták "nem tartoznak a nagypolitikához", vagy a Románia és Magyarország közötti lényegi problémák körüli nézeteltérésekhez. Megjegyezte, hogy az a természetes, amikor egy másik ország magas rangú állami tisztségviselőjének látogatása hivatalos megegyezésen alapul. Így tehát hivatalosan járnak el hasonló esetben a román magas rangú tisztségviselők is akkor, amikor nem turistaként látogatnak Magyarországra, fűzte hozzá az államelnök. Adrian Nastase miniszterelnök Németh Zsolt látogatásával kapcsolatos nyilatkozatára hivatkozva Iliescu elmondta, hogy az "valószínűleg egy bizonyos információra alapszik". - Markó Béla szövetségi elnök márc. 6-án a Mediafaxnak kifejtette: a román és a magyar kormány képviselőinek elsősorban egymás között kell megvitatniuk a felmerülő problémákat. Az RMDSZ elnöke Adrian Nastase kormányfőnek Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter asszony romániai látogatásával kapcsolatos kijelentéseire reagált. Markó szerint mind Románia, mind Magyarország érdeke, hogy szorosra fűzzék a kapcsolatokat, amelynek a kölcsönös bizalmon kell alapulniuk. Ez a mesterségesen gyártott vita negatívan befolyásolhatja a két ország viszonyát, "bolhából elefántot csináltak". /Markó: Bolhából elefánt Ártalmas a sajtóvita a román-magyar viszonyra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Meghívása esetén máskor is szívesen tesz magánlátogatást Erdélyben Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A Krónikának elmondta, nem kíván magyarázatot adni a történtekért. Dávid Ibolya hangsúlyozta, február 24-25-én magánlátogatásra érkezett Aradra. Látogatása előkészítése semmiben sem különbözött korábbi magánlátogatásainak előkészítésétől. "Érvényes útlevéllel, jogszerűen léptem be és tartózkodtam az országban - magyarázta a miniszter asszony. - Az európai demokratikus országok gyakorlatának megfelelően a két ország polgárai külön engedély nélkül vehetnek részt kulturális, egyházi és más rendezvényeken, utazhatnak magáncélú látogatásra egymás országába." Mint elmondta, az aradi magyar bálra díszvendégként kapott meghívást, látogatása célja a magyar-magyar kapcsolatok erősítése volt. Meggyőződése szerint azonban egy ilyen látogatás a két nép megbékéléséhez, barátságának elmélyítéséhez is nagymértékben hozzájárul. "Amennyiben hasonló meghívást, felkérést kapok, annak feltétlenül eleget fogok a jövőben is tenni. A magánlátogatással kapcsolatban külön magyarázatot adni nem kívánok" - fejezte be nyilatkozatát a miniszter asszony. /Gazda Árpád: Dávid Ibolya máskor is jön. Az európai joggyakorlatra hivatkozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./