udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
156
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-156
Névmutató:
Heltai Gáspár
2003. október 27.
Mintegy ötven magyar nemkormányzati szervezet vett részt Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban október 24-26 között zajló első eurorégiós civil fórumon. A régió romániai megyéiből (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) jött résztvevők mellett tíz Csongrád megyei és tizenegy vajdasági, közművelődési területen működő magyar szervezet küldött képviselőt Temesvárra. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke hangsúlyozta: a fórum elsődleges célja a résztvevő civil szervezetek közötti kapcsolatteremtés, közös tervek, együttműködési stratégiák kidolgozása, remélve, hogy megvalósításukhoz EU-s pénzforrásokat is sikerül majd találni. A fórum első napján dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár), dr. Besenyi Sándor, a Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke (Szeged), Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője (Budapest), Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (Kolozsvár ) elnöke és Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója adtak elő. A fórum szekcióülésekkel, ötletbörzével folytatódott, a transzszilvanizmusról és a regionális ideológiákról (dr. Bodó Barna, Temesvár), a vajdasági autonómia-törekvésekről (Mészáros Zoltán, Szabadka) és a kettős állampolgárság kérdéséről (Borbély Imre, Temesvár) hallgathattak meg előadásokat a résztvevők. A Közös Gyökér - Stabil Pont elnevezésű eurorégiós civil fórum kiértékelővel és zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. /(Pataki Zoltán): Magyar-magyar civil együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2003. október 31.
A Szarkaláb Néptáncegyüttes /Kolozsvár/ nemrégiben három napon át, okt. 17-19. között vendégeskedett a pancsovai Maroknyi Néptáncegyüttesnél. 2003-ban több évfordulót is ünnepeltek Pancsován. A bukovinai székelyek egy csoportja 120 évvel ezelőtt települt az Al-Duna mentére, a mostani Dél-Bánát területére. Pancsova város idén ünnepli fennállásának 850. évfordulóját. Ötéves a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány /Kolozsvár/ és a Petőfi Sándor Kulturális Egyesület /Pancsova/ közötti együttműködés, a két intézmény által támogatott néptáncegyüttesek (a Szarkaláb és a Maroknyi) azóta is rendszeresen találkoznak, közös fellépéseket szerveznek. A Szarkaláb Néptáncegyüttes először 2000-ben járt Pancsován, akkor a XI. Dél-Bánáti Szemlén mutatta be műsorát. A Maroknyi Néptáncegyüttes pedig az egyedüli Kárpát-medencei magyar együttes, amely a Szent István-napi Néptánctalálkozó minden eddigi rendezvényén részt vett. - Véget ért a Szarkaláb Néptáncegyüttes Európai turné - 2003 előadássorozata, amely alatt összesen hat országban tartottak mintegy harminc előadást /Magyarország, Felvidék (Szlovákia), Németország, Ausztria, Lengyelország, Szerbia és Montenegró/. /Köllő Katalin: Al-dunai székelyek vendége volt a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./2003. december 8.
Csángó napok voltak Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Negyedszer szervezték Sepsiszentgyörgyön a csángó napokat, Pusztináról érkeztek vendégek. Amint Nistor Ilona csángó népdalénekes fogalmazott, egy-egy ilyen találkozó után legalább hat hónapig magyarnak érzik magukat. Mesemondóversenyre került sor, a pusztinai gyerekek az állomás negyedi általános iskola diákjaival versengtek. Nistor Ilona karácsonyi CD-jét Tánczos Vilmos egyetemi tanár mutatta be. "A magyar folklór előadói közt senki nincs, aki hitelesebben tolmácsolná a moldvai csángó magyar folklórt" - jellemezte az előadót Tánczos. Kolozsváron is megünnepelték a Csángók Napját, dec. 6-át. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett rendezvény vendége harmincöt külsőrekecsini csángómagyar gyerek volt. A falu papja ugyanis ellenzi a rendezvényt, azt állítja, hogy az erdélyiek el akarják lopni a falubeli gyerekeket. /Farkas Réka, Fülöp Noémi: A csángó folklór és ételek ünnepe. Csángó napok Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2003. december 13.
A tordai Vásárhelyi Géza Könyvtár 1995-ben, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtár Alapítvány kezdeményezésére alakult - körülbelül a zilahi könyvtárral egy-időben -, amikor az alapítvány egy-egy nagyobb mennyiségű könyvalapot adományozott a két városnak. Addig Tordán nem létezett önálló magyar nyelvű könyvtár, csak az iskolákban és a városi könyvtárban voltak - elég kis számban - magyar könyvek. A helyzet mára sem javult volna sokat, ha a Vásárhelyi Géza Könyvtár nem jött volna létre. Az első könyvtáros Benkő Gizella volt, aki 1995-1998 között töltötte be ezt a tisztséget. Részt vett Magyarországon is több könyvtárosi tanfolyamon, továbbképzésen. 1998-ban a konzervatóriumba ment. Most újra ő a könyvtáros. Ő a város magyar nyelvű zenetanára, kórust vezet, osztályfőnök is egyben - mégis kerít időt a könyvtárra. Úgy gondolja, hogy ilyen nagy múltú város, mint Torda nem hagyható könyvtár nélkül. Jó a könyvállaguk, rengeteg enciklopédia, kézikönyv van, a szépirodalom polcai is gazdagok. A könyvtár irányítását, felügyeletét, 2000-ben átvette a Petőfi Társaság. Amikor a tordai cementgyár magánkézbe ment át, az új tulajdonos felszámolta a vállalati könyvtárat, a magyarnyelvű 1200 kötetet jelentő könyvállományát a könyvtárnak adományozta. /Ladányi Emese Kinga: Könyvtár a falakon túl. Kis szülőváros - nagy tervek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2004. március 12.
Ismét sarkukra álltak a kolozsvári önkormányzati képviselők márc. 11-én: nem a Funar polgármester által javasolt, többnyire propagandisztikus határozattervezeteket vitatták meg, hanem azokat, amelyek a város számára fontos kérdéseket orvosolnak. Az önkormányzati képviselők többek között jelentős összegeket szavaztak meg a kórházaknak. A tanácsosok magyar érdekeltségű kulturális intézményeknek is pénzt szavaztak meg: közpénzhez jutott a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, illetve a Kriza János Néprajzi Társaság. Előbbi 400 millió, utóbbi pedig 350 millió lejt kapott a helyi költségvetésből. /K. O.: Pénzkiutalás magyar intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2004. március 26.
Megnyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a Tersánszky Könyvtár. Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője ismertette a könyvtár megszületésének körülményeit. Pillich László, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vezetője a polgári kezdeményezések jelentőségét hangsúlyozta, majd az Alapítvány nevében közel 20 millió lej értékű könyvadományt nyújtott át a Házat működtető Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület képviselőjének. Pillich László szerint az, hogy egy a nagybányaihoz hasonló kis közösségben három könyvtár is működik, nem hátrány, hanem előny, hiszen mindhárom a nagybányai magyarságot gazdagítja. Távlatilag viszont érdemes lenne egyetlen közös számítógépes nyilvántartásba kapcsolni össze ezeket a gyűjteményeket. A megnyitón a Fülemile Diákszínjátszó Kör nagy sikert aratott Tersánszky-emlékműsorával. /Vásárhelyi D. Miklós: Egy új könyvtár nem szegényíti, hanem gazdagítja a közösséget. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 26./2004. április 7.
Ismeretlen tettesek Kolozsváron betörték a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ablakát. Az intézmény vezetője, Pillich László közölte: immár negyedszer fordul elő az elmúlt három hónapban, hogy betörik az alapítvány ablakát. Pillich feljelentést tett a kolozsvári rendőrségen. Ugyanilyen esetről számolt be Molnos Lajos, a Pro Iuventute Alapítvány elnöke: fél év alatt háromszor törtek be a Mócok úti székházba. Legutóbb elvitték a rádiót és a berendezési tárgyakat. A kár körülbelül 60 millió lejre rúg. Kiszállt a rendőrség, de eddig semmilyen visszajelzést nem kaptak. /K. O.: Betörték a Heltai-alapítvány ablakát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2004. április 20.
Pillich László kolozsvári városi tanácsost, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnökét aggasztja, hogy rivalizálás tárgyává vált az autonómia kérdése a különböző romániai magyar politikai erővonalak között. Úgy vélte, legaggasztóbb az, hogy a romániai magyarok autonómiájának megteremtését vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői szem elől tévesztik, hogy a nemzeti tanács létrehozása része annak az építkezési folyamatnak, amely az elmúlt 15 esztendőben zajlott. /(borbély): Pillich László: Rivalizálás tárgya lett az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2004. május 5.
Az erdélyi magyar közösségnek és kulturális értékeinek elismerését jelenti, hogy a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum Szarkaláb Néptáncegyüttese máj. 7–9. között a franciaországi Lyonban lesz vendége az Európa Napok ünnepi rendezvényeinek. A lyoni magyar–francia baráti kör Magyarország EU-s csatlakozására való tekintettel döntött az erdélyi meghívás mellett. A Heltai-alapítvány nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően – a lyoni látogatást gazdag svájci program előzi meg. Máj. 4-én a zürichi magyar közösség látta vendégül a küldöttséget. Következő állomásuk a berni Ifjúsági Ház, ahol az autonóm közösségi önszerveződésekről Pillich László tart előadást, majd a Szarkaláb mutatja be másfél órás műsorát. /Európai küldöttségben Erdély magyarságáért. Újabb nemzetközi turnén a Szarkaláb. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2004. szeptember 8.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának Állandó Bizottsága úgy döntött: mind az urnás, mind a közvetett elektoros előválasztásra vonatkozó javaslatot a Megyei Képviselők Tanácsa elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnökének véleménye szerint Kolozsváron is meg lehet szervezni az urnás előválasztást a magyarság számarányától függetlenül, de nem kell elfeledkezni az akció költségvetési vonzatairól sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor minden alkalommal az urnás előválasztás mellett kardoskodott. Mint mondta, ezzel a módszerrel lehetőséget adhatnak a tagságnak, hogy értékeljen, minősítsen. – Az urnás előválasztás kötelezővé tételét az SZKT leszavazta, arra hivatkozva, hogy a szabályzat nem engedi meg, ez ugyanis a megyei szervezetekre bízza a módszer kiválasztását. Vekov Károly képviselő a legdemokratikusabb módszernek tartja az urnás választási módszert, viszont a szórványvidéken ez nehezen kivitelezhető. Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke mihamarabb véget vetne az "elektoros manipulációnak, amivel az RMDSZ csak tovább ássa a gödrét". – Aki képviselő vagy szenátor akar lenni, az álljon ki a nép elé, és ne gittegyletek döntsék el, hogy ki kerül fel a listára – mondta Pillich. /Köllő Katalin, Kiss Olivér: Urnás előválasztás Kolozs megyében? A demokrácia költséges mulatság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2004. szeptember 9.
Szeptember elején anyanyelvi és művelődési tábor helyszíne volt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Az Illyés Közalapítvány támogatásával szervezett táborba Mocsról, Mezőkeszüből és Naszódról érkeztek V–VIII. osztályos tanulók. A hatnapos tábor színes programjában az anyanyelvi foglalkozások mellett naponta különböző felfedezőtúrák, kézügyességi foglalkozások, drámapedagógiai játékok szerepeltek. A tábor olyan szórványban élő gyermekeket fogadott, akik nem járnak magyar iskolába. /Anyanyelvi és művelődési tábor a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2004. október 21.
Rácz Sándor jelenlétében emlékeztek okt. 20-án Kolozsváron az 1956-os forradalomra. Az események egyik főszereplője az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Rákóczi Kultúrkör és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet meghívására érkezett a kincses városba. Rácz Sándor 23 éves gyári munkásként került az események középpontjába, amikor a budapesti Központi Munkástanács élére választották. Később a Kádár Jánossal való megbeszélésére érkezve letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték. Rácz Sándor felemlítette a forradalom fontosabb budapesti helyszínein történt eseményeket. Közölte: a szovjet hadsereg november 4-i bevonulása és az alvó főváros megtámadása "népgyilkosság" volt. A hagyományos október 23-i megemlékezésen a Dobai Istvánnal és Nagy Józseffel együtt elítélt, majd fogsága idején meggyilkolt Kertész Gábor mártíriumára az egykori börtöntárs és barát, Varga László református lelkész fog emlékezni. /B. T.: 1956-ra emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2004. október 23.
Október 23-án tartja az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány hagyományos október 23-i megemlékezését Kolozsváron, a Heltai Alapítvány Pinceklubjában. A Dobai Istvánnal és Nagy Józseffel együtt elítélt, majd fogsága idején meggyilkolt Kertész Gábor mártíriumára az egykori börtöntárs és barát, Varga László református lelkész emlékezik. 1956-os versekből és sajtóanyagokból készült összeállítással közreműködik Boér Ferenc színművész. ’56 könyvekben címmel a Gr. Mikó Imre Könyvtár 1956-os kiadványaiból kiállítás tekinthető meg. /Erdélyi mártírok – Emlékezés Kertész Gáborra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./2004. november 30.
A szórványban élő magyarok nyelvi rehabilitációját segíti a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Európai Uniós támogatásban részesült programjával, amelyben szórványból származó pedagógusok vesznek részt, jelezte Pillich László, az alapítvány elnöke. A másfél milliós lelket számláló magyar közösség valamivel több mint fele (hozzávetőlegesen 800 ezer ember) szórványban él. A hét végén megtarthatták a 120 órás képzéssorozat első óráit. Az oktatás módszertanát a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvészeti Központ munkatársai, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének oktatói dolgozták ki. /(borbély): Nyelvi rehabilitáció a szórványban élőknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2004. december 6.
Negyedik alkalommal rendezett dec. 4-5-én Csángó Napokat Kolozsváron a Heltai Gáspár Alapítvány és a Kriza János Néprajzi Társaság. Bemutatták a Szeret Kulturális Alapítvány kiadványát. A "De la Arini la Sabaoani" azért román nyelvű, mert elsősorban maguknak a csángóknak szánják, és közülük magyarul kevesen tudnak olvasni. Nyisztor Tinka néprajzkutató a magyar nyelvű misézés megszervezésének nehézségeiről beszélt. Az oktatásszervezés irányítója, Hegyeli Attila hangsúlyozta: már tíz faluban folyik állami keretek között a magyar nyelvű oktatás, amelyben összesen 462 gyermek vesz részt. Moldvában összesen 9000 gyerek ért vagy beszél valamilyen szinten magyarul, ezért további falvakban tervezik a nyelvoktatás beindítását. /Vincze Judit: Csángó Napok – negyedszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. augusztus 20.
Hat ország kisebbségi és regionális hagyományőrző néptáncegyüttese vesz részt az augusztus 18-tól 21-ig tartó VII. Szent István-napi Néptánctalálkozón Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében. A szomszédos országokból is érkeztek magyar néptánccsoportok. A hetedik alkalommal megrendezett néptáncfesztivált a háromszéki Gidófalváról érkezett fúvószenekar fellépése indította. Hat ország tizenkét hagyományőrző együttese lépett fel a nyitóelőadáson. /Farkas Imola: Családias Szent István-napi örömünnep. Jó hangulatú nyitórendezvény a fesztiválsátorban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2005. augusztus 22.
Felvonulással, szentmisével, illetve ünnepi gálával zárult a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsváron, amelyen hat ország tíznél több kisebbségi és hagyományőrző együttese vett részt. Kolozsvár központjában a találkozón résztvevő csoportok vonultak népviseletbe öltözve a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyétől a Szent Mihály templomig, majd a templom előtti téren táncbemutatót tartottak. A felvonulást szentmise követte a Szent Mihály plébániatemplomban. A Kisbácsban, Györgyfalván, Aranyosgerenden, Kalotaszentkirályon, Bánffyhunyadon, Mákón és Magyarfenesen zajló rendezvények Szent István király emlékének jegyében teltek. Aranyosgerenden négy néptánccsoport mutatta be műsorát. Magyarfenesen három esemény zajlott párhuzamosan: a Szent István-napi ünnepség, a falunapok és a néptánctalálkozó. A szabadtéri kivetítőn a budapesti tűzijátékot követhették végig az ünneplők, majd a magyar és a székely himnusz hangjaira élőben is végignézhették a saját tűzijátékot. /F. I.: Néptáncosok forgataga Szent István napján. Ünnepi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2005. október 7.
A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes sikeres nyarat tudhat maga mögött. A Vendégségben Budapesten elnevezésű rendezvényen való sikeres szereplés után feladatuk volt Kolozsváron a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó megszervezése és lebonyolítása. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány munkatársaival karöltve zökkenőmentes volt a rendezvény, melyen tíz külföldi kisebbségi együttes közel 300 táncosa vett részt. A Szarkaláb fellépett augusztus 28-án, a szilágysági szilágyerkedi falunapokon és szeptember 11-én Aranyosegerbegyen. Az utóbbi helyen tapasztalhatták, hogy a községi hivatalosságok mennyire semmibe veszik a helyi nagyszámú magyar közösséget. A Szarkaláb szeptember 15–18-a Felvidéken meghívottja volt a zselízi Kincső Néptáncegyüttes fennállásának 10. évfordulójára szervezett fesztiválnak, melyen Erdélyből még a Kaláka Néptáncegyüttes és a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes képviseltette magát. A csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes meghívására a szarkalábosok másodszor vettek részt az ottani Ifjúsági Néptánctalálkozón. Október 1-jén Kidében a falunapon vettek részt. /Pillich Balázs és a Szarkaláb: Sikeres nyarat zárt a Szarkaláb. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2005. december 22.
December 21-én Kolozsváron, az RMDSZ Fürdő utcai székházában megbeszélésre került sor, amelyre meghívták a magyar civil szervezetek képviselőit. A találkozó célja az volt, hogy tájékoztassák az érdekelteket: milyen körülmények között igényelhetnek támogatást a civil szervezetek a városi tanácstól. Molnos Lajos városi tanácsos kitért arra a közel tízéves időszakra, amikor a magyar civil szervezetek, egyházak hiába folyamodtak támogatásért a városi önkormányzathoz. Ennek a periódusnak vége – jelentette ki Molnos. – Harmadik éve a magyar jellegű rendezvényeket is finanszírozzák, így a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvényt vagy az operakarmester-versenyt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: az idén december 2-án megjelent 350-es számú törvény tartalmazza a civil szervezetek finanszírozására vonatkozó előírásokat. Minden esetben csak társfinanszírozásról lehet szó: a költségek legkevesebb 10 százalékát a szervezőknek kell fedezniük. /Nagy-Hintós Diana: Új támogatási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. március 6.
Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./