udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1305
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1291-1305
Névmutató:
Kós Károly
1999. szeptember 29.
Ravasz László püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon a róla elnevezett emlékházban, a Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében. Az emlékesten jelen voltak a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztői és tudósítói. Gecse Géza főszerkesztő ismertette a szerkesztőség munkáját és céljait. Elmondása szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye elég aggasztó. Az erdélyi hallgatottság az anyaországinak körülbelül 17%-a, az utóbbi időben a sugárzás erőssége is csökkent, és anyagilag egyre rosszabbul állnak. /Bánffyhunyadon járt a Magyar Rádió. Ravasz László püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1999. szeptember 30.
A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1999. október 19.
Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./1999. október 30.
Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./1999. december 2.
Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./1999. december 11.
A Művelődés (Kolozsvár) folyóirat új száma kettős tükörben (Im doppelspiegel) az erdélyi magyar-szász irodalmi kapcsolatokat idézte fel a század elejéről, amikor még beszélni és írni lehetett az "erdélyi lélekről", a transzszilvanizmusról, amikor a kisebbségi sors összekovácsolta és eggyéforrasztotta szellemi érdeklődésüket. Közreadta a folyóirat azt a 31 linóleummetszetet, melyekben Kós Károly 1920 és 1922 között várakat, templomokat, kúriákat mutat be. /Kovács Ferenc: A Művelődés az erdélyi tegnapokról szól a mai olvasónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1999. december 14.
Megjelent a Kalotaszeg (Bánffyhunyad) novemberi száma. Tartalmazza többek között dr. Kozma Dezső: Petőfi szellemi öröksége Kalotaszegen című írását, Buzás Pál: Kalotaszeg irodalma sorozatban Kós Károlyt mutatta be. /Novemberi Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2000. január 8.
Magyari Zita 1990-ben kezdte tanári pályafutását: zeneelméletet, összhangzattant, zenetörténetet tanított, zenekart vezetett. Megalapította a Visszhang és Kós Károly kórusokat. Magyari Zita zeneszerző Csipike lakodalma című meseoperáját 1991-ben mutatták be, amely azóta a gyermekek kedvence lett. A kolozsvári magyar színjátszás 200 éves jubileumára meghirdetett zeneszerzési verseny egyik díjnyertes műve A lyukas markú tündér című gyermekoperája, szeretné, ha ezt is bemutatnák. /Kulcsár Gabriella: Azt teszem, amit szeretek. Beszélgetés Magyari Zita zeneszerzővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2000. január 11.
1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2000. január 22.
Faragó József néprajzkutató, akadémikus idén elnyerte a Kriterion-koszorút romániai magyarság népi hagyományainak feltárásáért, népköltészeti gyűjtőmunkájáért és a néprajzi gyűjtemények közkinccsé tételéért. Faragó József a kolozsvári Folklórarchívum alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazásáig főmunkatársa volt. Az archívum több mint 10 000 gyűjtését őrzi, köztük legértékesebbnek a balladákat tartja. Gyűjtéseinek csak elenyésző része látott nyomdafestéket. - Romániában 1948-ban megszüntették az egyetemi néprajzi oktatást, s azt csak a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben állították vissza. A közbeeső 42 éves pótolhatatlan űrben Faragó munkája felértékelődött, mert Erdélyben ő maradt az egyetlen néprajz szakot végzett és doktorált hivatásos magyar folklorista, akihez majdnem minden kezdő vagy már nem kezdő önkéntes folklorista útmutatásért, segítségért folyamodott. Egyetem és katedra nélküli levelező és tanácsadó tanára lett a néprajzi gyűjtőknek gyűjteményeik elkészüléséig. /A tárgyi néprajzban hasonló feladat jutott dr. Kós Károlynak./ Munkásságának nagyságát jelzi az 1998-ban kiadott egyéni bibliográfiája több mint 700 címet tartalmaz cikkei, tanulmányai és közel 70 kötete adataival. A 70 kötetet nem mind ő írta, ugyanis több tudományos és népszerű kiadásban gondozta a népköltési gyűjteményeit. Legkedvesebb munkái a következők: Romániai magyar népdalok, Jagamas Jánossal (1974); a Népismereti dolgozatok 6 kötetes sorozata, dr. Kós Károllyal (1976-1994); a Kalotaszegi magyar népviselet, Nagy Jenővel és Vámszer Gézával (1977); a Balladák földjén című tanulmánykötete (1982) és az Ószékely népballadák összesítő kritikai kiadása (1998, másodszor 1999). Faragó most dolgozik a Csángómagyar népballadák köteten, majd a Régi erdélyi népballadákkal fejezi be a sorozatot. /Faragó József Kriterion-koszorús. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2000. február 11.
Lassú leépülés történt a Kriterion Kiadónál, állapította meg Domokos Gézával a vele készült beszélgetésben. Tavaly novemberben privatizálták a Kriterion Könyvkiadót. A privatizálást Domokos rejtélyesnek találta, mert nem lehet most sem tudni, hogy ki vette meg a kiadót. és nem lehet tudni, hogyan alakul ennek a nagymúltú intézménynek a sorsa. - Domokos Géza tavaly kezdte el régen tervezett könyve megírását a Kriterion Könyvkiadónál töltött húsz évéről. A címe: Igéből várat. A cím egy Kós Károly mondatból, felhívásból inspirálódott, mely úgy szólt, hogy: Fából, kőből házat, igéből várat építeni. A könyv alcíme: Helyzetképek a Kriterion éveiből. Nem monográfia, nem intézménytörténet, de ilyen jellegű részei is lesznek. - Ami volt, feltámasztani már nem lehet. Próbálkozás történt például az Erdélyi Szépmíves Céh újraindítására is, de nem sikerült. - Domokos könyve a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis kiadó közös kiadásában jelenik majd meg és Dávid Gyula lesz a szerkesztője. - Domokos beszélt még az 1990 májusában alakult Kriterion Alapítványról. Az alapítvány 1992 óta Csíkszeredában működik. Akkor, 1991-92-ben fontosnak tartották, hogy nyomdát építsenek. Öt esztendeje dolgozik a csíkszeredai Alutus Nyomda, de hatalmas konkurenciával kell szembenéznie. Csíkszeredában működik a Kriterion ház, amelynek van egy állandó kiállítóterme, havonta váltakozó képzőművészeti kiállításokkal. A díszteremben könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlanak. Meghívták a romániai kisebbségek képviselőit, értelmiségeit, politikusait. A Kriterion Alapítvány pályázatokat hirdet és támogatást is nyújt. Így a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi iskolákat támogatták. - Most, hogy Kolozsváron az EMKE gondozásával annak lerakták az alapjait az Erdélyi Magyar Történelmi Múzeumnak, ehhez szeretne az alapítvány is hozzájárulni. /Kriteriontól Kriterionig. Beszélgetés Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2000. március 6.
Csősz Ferencre /Réty, 1930. - Disznajó, 1990/, székely népének napszámosára emlékeztek Disznajón. Csősz Ferenc 1975-ben költözött Disznajóra, nagyjából tíz év alatt alkotta meg élete művét, hiszen 1985-től haláláig rendőrségi zaklatások alatt élt. Tíz esztendő alatt hatalmas munkát fejtett ki. Feltérképezték, összegyűjtötték feleségével és a hozzájuk csatlakozó helybeliekkel a falu népköltészeti hagyományait, majd zenekart, aztán nagyobbat, később 150 tagú /!/ népi együttest hozott létre, amely országos hírre tett szert. Egyedülálló vállalkozása Kodály Háry Jánosának színrevitele, falusi változatra hangolva, a nagy zeneszerző születésének 100. évfordulóján. A bemutató 1982. február 28-án volt, és 26 előadást ért meg, míg szemet nem szúrt a hatóságnak a sok huszárruha meg a magyar ének. De voltak Csősz Ferencnek más "vállalkozásai" is: a Sorozó, a Fonó, a Jánosozás, a Halálra táncoltatott leány szokásidéző, - felújító tematikus műsorai. Zenekara rendszeresen fellépett a híres marosvécsi vásáron, míg onnan is ki nem tiltották őket. Csősz Ferencék szervezték meg elsőnek ebben a régióban az iskolások zenekari találkozóját öt falu száz kis muzsikusának részvételével. Csősz Ferenc kopjafáján Kós Károly mondata olvasható: "Jöhetnek utánam a fiatalok, folytathatják a munkát, járhatják az utat, melyet én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Bölöni Domokos: Csősz Ferencre emlékeztek Disznajón. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./2000. március 22.
Márc. 18-án Szilágysomlyón, a református egyház gyülekezeti termében Kós Károly Erdély kövei című grafikai kiállítását nézhették meg az érdeklődők, majd könyvbemutató követett. A Budapestről érkezett Tóth Pál Péter (az MTA demográfiai osztályának főigazgatója) mutatta be Szórványban című szociográfiai művét. A feldolgozott anyag (több mint 12 000 kérdőív) az Észak-Erdélyben, magyar és vegyes házasságban élő családok helyzetét mutatja be 1942-44 között. Egy hasonló jellegű felmérés a szórványban napjainkban is fontos lenne. /Benkő N. Ildikó: Grafikai kiállítás és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2000. március 29.
Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke beszámolt a társaság kiadványairól. Évkönyvükből már hét szám jelent meg, a nyolcadik kötet hamarosan elhagyja a nyomdát. A Kriza-Könyvtár sorozatban három kötet jelent meg. Az első /Változó társadalom/ fiatal néprajzkutatók tanulmányait tartalmazta, a második egy háromszéki falu, Zabola interetnikus együttélési modelljét mutatta be, ez román nyelvű kiadványuk, a harmadik pedig a Torockón megrendezett népzenei ülésszak válogatott anyaga. Kiadásra vár egy erdélyi hiedelmekkel foglalkozó tanulmánykötet, amely Keszeg Vilmos irányításával készült. Kiadványaik egy része más kiadóknál jelenik meg. A marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadónál ősszel jelent meg Keszeg Vilmos doktori disszertációja a mezőségi hiedelmekről. Nemsokára napvilágot lát dr. Kós Károlynak eddig kéziratban levő, kétezer oldalas munkája, a Mezőség néprajza. A csíkszeredai Cominter Könyvkiadóval két kötetet szeretnének kiadni. /Szőcsné Gazda Enikő: Erkölcs és közösség és Gazdáné Olosz Ella kéziratban maradt hímzésekkel foglalkozó munkája/ A csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadóval együtt jelentették meg Vámszer Géza munkáját Csík vármegye településtörténetéről. /Néprajzi szakkiadványok, nem csak szakembereknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2000. március 30.
Marosvásárhelyen 1993-ban alakult meg a Kós Károly Alapítvány. Évente szerveznek Kós Károly-ünnepséget, tudományos előadásokat, nyári táborozásokat. Finna Géza elnök elmondta, hogy rendezvényeiken mindig telt ház van. Bandi Dezső irányításával Erdőcsinádon két székelykaput állítottak föl. Megrendezték az Itt élned halnod kell című fotókiállítást. /Antal Erika: Beszélgetés Finna Gézával, a Kós Károly Alapítvány elnökével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./2000. április 10.
A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2000. május 8.
Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2000. május 9.
Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. /Kerekes Edit: Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2000. május 9.
Máj. 5-én tartotta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház évadjának hetedik bemutatóját. A Kós Károly-Zalán Tibor-műnek, Az ország, az építő című kétrészes történelmi víziónak műsorra tűzése a millenniumi esztendőben igen szerencsés döntése volt a társulatnak. /Bálint Rozália: Sűrített történelemlecke. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./2000. május 9.
Rómában megjelent olasz nyelven Kós Károly Erdély című munkája, amelyet a Római Magyar Akadémián mutattak be az érdeklődőknek. Az igényes, színes illusztrációkkal gazdagon díszített kötetet a Rubettino Kiadó jelentette meg, Roberto Ruspanti gondozta, a fordítást pedig Ilaria Antoniali készítette. /Kós Károly Erdély című kötete olasz nyelven. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./