udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
616
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 601-616
Névmutató:
Kató Béla
2003. április 14.
Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./2003. április 18.
A történelmi egyházak lelkészei a könyvelés korszerűsítésével egyetértenek, a nyelvkorlátozással nem. Az anyanyelv használatának korlátozása ellen az egyházak és az RMDSZ is tiltakozik. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese a sürgősségi kormányrendeletről beszélt, amely szerint 2003. január 1-je után Romániában a könyvelés román nyelven és a nemzeti pénznemben történik. 1989 előtt egy összegben került be az állami költségvetésbe az egyház jövedelme, 1990 után viszont minden egyházközséget külön tart nyilván az állam. Tőkés László püspök sajnálta, hogy a kérdésben az erdélyi történelmi magyar egyházak megfelelő egyeztetés hiányában saját belátásuk szerint alakították ki álláspontjukat. A kormányzat elutasította az egyházi tiltakozást. Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor maga is részt vett a kormánnyal folytatott egyeztetéseken. "Kértük, ne vonják meg a magyar egyházaktól azt a jogot, hogy ugyanúgy, mint 1989 előtt, magyarul vezethessék a könyvelést. Azt válaszolták, hogy mivel az állam is hozzájárul az egyházak működési költségeihez, joga van román nyelven kérni a könyvelést". A római katolikus egyház Máltai Szeretetszolgálatának romániai elnöke elmondta: a katolikus egyház is meglepetéssel vette tudomásul a kormányhatározatot, de továbbra is ragaszkodnak a magyar nyelvű könyveléshez. Incze Sándor sepsiszéki esperes emlékeztetett: az 1948-ban elfogadott egyházi törvény szerint Romániában a református egyház istentiszteleti és belső hivatalos nyelve a magyar. /Benkő Levente: Magyar egyházak könyvelése románul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2003. április 23.
Ha az őszi tanévkezdéskor az RMDSZ talpára nem áll, egy friss kormányrendelet szerint a jelenlegi kilenc erdélyi magyar egyházi iskolában csak egy-egy IX. osztály indul az eddigi kettő-kettő helyett, azaz iskolánként egy-egy osztály. A rendelet ugyanis megszünteti a reálosztályokat az egyházi iskolákban. Kató Béla református püspök-helyettes szerint, aki határozott és erélyes fellépést sürget az RMDSZ-vezetéstől, újfent egy ortodox iskoláztatási szemlélet érvényesítéséről van szó, amely szerint az egyházi oktatás és képzés csak papi előnevelde lehet. Egy ortodox papi szemináriumot ne tévesszenek össze mondjuk egy piarista gimnázium vagy Erdély-szerte híres református kollégium nyújtotta oktatással és neveléssel! - Az alkotmányozó vita csak paraván a nyugati világ megtévesztésére, miközben az intoleráns nemzetállamiság és az ortodox hatalomra törés felháborító orcátlansággal folyik, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Elsorvasztandó oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./2003. május 31.
Egyház és/vagy politika összeférhető-e vagy sem, a lelkészi státus összeegyeztethető-e a politikai szerepvállalással, kizárja-e egyik a másikat? - teszik fel sokan a kérdést. Legutóbb az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa foglalt állást az ügyben, amikor határozatban kimondta: megtiltják a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott vagy fizetett tisztségviselőként feladatot végezzenek. A határozatban ugyanakkor azt is leszögezték: az a lelkipásztor, akit e döntés hatályba lépése előtt választottak politikai tisztségbe, mandátumát a választási időszak végéig megtarthatja, de új megbízatást nem vállalhat. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője leszögezte, természetesen az egyház tovább is fog politizálni. Elmondta, hogy a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után nyilvánvalóvá vált, hogy többé már nem egységes a szövetség és nem az egyedüli képviselője az erdélyi magyarságnak. Az egyháznak, a tisztséget viselő lelkipásztorainknak állást kell foglalniuk valamilyen platform, kezdeményezés mögött, be kell állniuk a sorba. Így a gyülekezetek egysége megbomolhat. Ezért döntöttek úgy, hogy nem jó, ha a lelkipásztor a napi politikai szinten részt vesz a csatározásokban. Körülbelül száz lelkész van, aki valamilyen szinten betölt vezetői szerepet akár helyi vagy megyei tanácsosként, akár ügyvezető elnökként az RMDSZ-en belül. Általában mind a lelkészek, mind a gyülekezeti tagok pozitívan fogadták a döntést. Néhány helyen azonban voltak ellenvetések is. Kató Béla hozzátette: Tőkés László püspököt külön kell választani a többi esettől, hiszen az 1989-es történelmi szerepe annyira egyértelmű, hogy őt nem lehet kivonni a politikából.Tőkés László püspök kifejtette: miközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet élesen elítélte az RMDSZ több tisztségviselője, köztük Markó Béla is, mivel az egyházkerület felülvizsgálja az RMDSZ-hez való viszonyát és az RMDSZ támogatását feltételekhez köti, ezzel szemben a szövetségi elnök valósággal üdvözölte az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának a döntését, miszerint ezután a lelkipásztorok nem tölthetnek be választott vagy fizetett tisztséget az RMDSZ-ben vagy más politikai alakulatban. Tehát kettős mércével mérnek. Tőkés püspök szerint az Erdélyi Református Egyházkerület döntése hozzájuk is közel áll, hiszen mindig is hangsúlyozták, hogy nem pártpolitikai részvételre tart igényt az egyház. Ilyen értelemben semmilyen ellentmondás nincs a két egyházkerület álláspontja között.Tőkés László úgy látja, megpróbálják megakadályozni őt abban, hogy a nemzeti érdekeket képviselje. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor egyben lelkipásztor is, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt tanácsosa véleménye: A lelkésznek igenis részt kell venni a közéletben, és ha kell, a politikában is Elmondta, hogy parlamenti mandátuma megkezdése óta rendelkezési állományba vonult. Ez azt jelenti, hogy nincs parókiája, de lelkész maradt továbbra is, és amennyiben nem lesz többé politikus, onnan folytathatja lelkészi hivatását. Sógor szerint A kisebbségi létben elvárják a lelkészektől, hogy ne csak prédikáljanak, hanem amennyiben nincs megfelelő világi ember a faluban, akkor igenis a lelkész álljon oda iskolát építeni, alapítványt vezetni, ösztöndíjat szerezni, megoldani a szociális gondokat, gazdasági problémákat. /Papp Annamária: Egyház és/vagy politika? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2003. június 11.
A Bocskai Szövetség minden évben - immár kilencedik alkalommal - kiosztja a Bocskai Díjakat. Elismerésben részesül egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő olyan személyiség (és intézmény), aki (amely) tevékenységével - a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint - kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen beül az erdélyi magyarságot. (Eddigi díjazottak: 1995-ben: dr. Csapó József szenátor Erdélyből, dr. Szűrös Mátyás Magyarországról és dr. Éva Mária Bárki Ausztriából; 1996-ban: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Erdélyből, Püski Sándor Magyarországról és dr. Marácz László Hollandiából, intézményként pedig a DUNA Televízió; 1997-ben: Tempfli József püspök Erdélyből, dr. Hegedűs Lóránt püspök Magyarországról, dr. Fabianna Wassmer Franciaországból, intézményként pedig Kolozsvár Önkormányzata Képviselőtestületének RMDSZ-frakciója; 1998-ban: Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor Erdélyből, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Magyarországról, dr. Benczédi Pál Genfből, intézményként pedig a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet; 1999-ben: Erdélyből Czirják Árpád, Magyarországról dr. Szilágyi Ferenc, az USA-ból Hámos László, intézményként a Demokrata és a Határok nélkül szerkesztősége; 2000-ben: Erdélyből Duma András, Magyarországról Beke György, Nagy-Britanniából Vitéz Szakály János, intézményként: Vasárnapi Újság és a Szatmári Friss Újság szerkesztősége; 2001-ben: Erdélyből Kató Béla és dr. Egyed Ákos, Magyarországról dr. Lovas István, intézményként az Erdélyi Napló szerkesztősége; 2002-ben: Erdélyből Gergely István plébános, Magyarországról dr. Orbán Viktor, Nyugatról Komlóssy József, intézményként a Marosvásárhelyi Bolyai Gimnázium.) A díjak átadására jún. 21-én kerül sor a szinérváraljai református templomban. /Ebben az évben Szinérváralján adják át a Bocskai Díjakat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./2003. augusztus 9.
A Hunyad megyei Rákosdot ősi magyar településként tartják számon. Első okleveles említése a XIV. századból való. A reformáció idején kálvinista hitre tért lakossága évszázadokon keresztül virágzó iskolát tartott fenn. A mára igencsak megfogyatkozott magyar ajkú lakossága töretlen hittel próbálja őrizni a múlt hagyatékát. Régi templomukat két esztendő alatt önerőből, a vajdahunyadi önkormányzat minimális támogatásával teljesen felújították. A megszépült templom felszentelésére az elmúlt vasárnap, aug. 3-án került sor. Az ünnepségen a gyülekezeti tagok mellett részt vett Kató Béla egyházkerületi főjegyző, Albert István, a Hunyadi Egyházmegye esperese, Nagy János volt rákosdi lelkész, Győrfi Jenő tanácsos, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke, Winkler Gyula parlamenti képviselő és Zsargó János, a rákosdi gyülekezet új, beszolgáló lelkipásztora. /GBR: Templomjavítás önerőből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./2003. szeptember 2.
Szept. 4-én kerül sor Kolozsváron a Sapientia Alapítvány alapítói közgyűlésére, amelyen a négy erdélyi magyar történelmi egyház nyolc püspöke dönteni fog az új kuratórium összetételéről és elnökéről. Ugyanekkor döntés születhet a Sapientia rektorának kinevezéséről is.A nemrég elhunyt Tonk Sándor egy személyben mindkét tisztséget betöltötte, a jövőben azonban az egyházak várhatóan különválasztják a két feladatkört. A katolikus egyház a kilenctagúra csökkenő kuratórium ötletét támogatja. A lehetséges jelöltek közül a legmagasabb tudományos fokozata Szilágyi Pálnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektor-helyettesének van, így sokan őt tekintik a legesélyesebbnek a rektori tisztség elnyerésére. Szilágyi Pál, aki jelenleg a katolikus egyház képviseletében van jelen a kuratóriumban, nem kívánt nyilatkozni.A Krónika szerint a kuratórium elnöki tisztségének betöltésére Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a legesélyesebb. /Lepedus Péter, Lukács János: Nem nyilvános a jelöltek neve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22003. szeptember 5.
Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2003. szeptember 6.
Első sajtótájékoztatóját tartotta meg szept. 5-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem új vezetősége. Szilágyi Pál, az egyetem újonnan megválasztott rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszámoltak az egyetem terveiről és nehézségeiről. A kurátorok kérésére a közeljövőben elfogadandó három dokumentumban kiértékelik az alapítvány elmúlt három évi tevékenységét, újrafogalmazzák az egyetem működési alapelveit és célkitűzéseit, illetve vázolják az alapítvány és az egyetem pénzügyi rendszerét. A kurátorok és az egyházfők egyben közösen lépnek fel a 2 milliárd forint nagyságú évi költségvetés bővítéséért. Utóbbi javaslatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke fogalmazta meg. A személyi döntésekkel Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is egyetértett. Az egyetem vezetői reménykednek, hogy a magyar kormány növelni fogja az évi 2 milliárd forint nagyságú költségvetést. Az egyetemnek évről-évre bővített költségvetésre van szüksége azért, hogy intézmény fennakadások nélkül működhessen, illetve a tervezett beruházások megvalósuljanak. A tervek szerint ezért az egyetemnek a nemsokára kezdődő tanévben 2,5 milliárd forint, a 2004-2005-ös tanévben 3,1 milliárd forint, és a 2005-2006-os tanévben 3,6 milliárd forint nagyságot elérő költségvetésre lenne szüksége. Az egyetem új vezetősége Kolozsváron egy új épület megvásárlását tervezi, mivel az adminisztrációs központként használt Bocskai-házban a kincses városban jelenleg működő két szak szűkösen fér el. Az egyetem csíkszeredai kara is helygondokkal küszködik, ezért a székelyföldi városban is az intézmény tulajdonában lévő épületen kívül a Sapientia más termek bérlésére kényszerül. Szilágyi Pál rektor szerint a legnehezebb helyzet Marosvásárhelyen van, ahol elkezdődtek a város határába tervezett campus építkezési munkálatai. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma által egyhangúlag elfogadott szerződés szerint az építkezés költsége 6,08 millió euró. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma idénre és jövőre 600-600 millió forintot hagyott jóvá a marosvásárhelyi beruházás megvalósítására, ami összesen 4,8 millió euró. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, hogy az 1,2-1,5 millió euró értékű hiányt megpróbálják gyűjtésekből előteremteni. Közölte, hogy a soproni Orbán Balázs Alapítvány 100 ezer forinttal támogatta a campus építését. A budapesti székhelyű Bolyai Alapítvány is gyűjtést kezdeményezett, emellett az intézmény nyugat-európai magyar közösségek segítségét is kérte. /Borbély Tamás: A Sapientia a támogatás növelésében reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2003. október 6.
Észre kell vennünk, hogy mégiscsak csoda történt. A tervek szerint első körben felépül az egyetem főépülete, s a mintegy ezer diákot befogadó épület több mint 7,5 ezer négyzetméter hasznos területen látja el funkcióit. Távlatilag a campus a kiegészítő rendeltetésre megépítendő két épülettel valamint egy sportpályával is bővülni fog... Itt a helyszínen Hollanda Dénes úr és lelkes csapatának munkáját dicséri a kétéves előkészítést koronázó mai ünnepség" - hangzott el okt. 4-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében Marosvásárhely és Koronka határában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának helyet adó épület alapkőletétele alkalmával. Az eseményen részt vettek a Sapientia Alapítványt létrehozó erdélyi magyar egyházak vezetői, illetve azok megbízottai, a magyar kormány képviselői, az RMDSZ tisztségviselői, az egyetem oktatói, diákjai, meghívottak és számos érdeklődő. Este a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották meg a marosvásárhelyi karok évnyitó ünnepségét. A magyar kormány üdvözletét tolmácsolva Bálint-Pataki József kijelentette: "Mindannyian egyetértünk abban, hogy az anyanyelvű felsőoktatás kérdésének megoldása olyan, halasztást nem tűrő feladat, amelyet csak közös munkával, összefogással lehet megvalósítani. Ebben aktív szerepet vállalt a mindenkori magyar kormány. Ezért dolgozott több száz értelmiségi Erdély-szerte immár több mint 12 esztendő óta." A Sapientia Kuratóriumának nevében Kató Béla elnök mondotta el, hogy "bár kénytelenek voltunk Marosvásárhely központjából - ahol egykor iskoláink voltak és vannak -, kiköltözni a város végére új bástyát, új falakat, új várat építeni, mégsem lehetünk szomorúak, mert ezen a helyen minden megadatik majd ahhoz, hogy jó körülmények között fejlődhessen tudományos életünk, és tanuljanak diákjaink." Szilágyi Pál, a Sapientia rektora a négy pilléren nyugvó EMTE fejlődését és szerkezetét bemutatva (18 szakon 1500 körüli a diákok száma, a partiumi testvéregyetemen 2500 hallgató tanul), kiemelte, hogy egy egyetem felépítésének fontos szerepe lehet a szellemi élet fellendítésében, a fogyatkozó magyarság kulturális erejének megsokszorozásában. Tempfli József katolikus, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, valamint a többi történelmi egyház vezetőinek megbízottai áldásukat adták az épülő egyetemre. Végül Hollanda Dénes dékán helyezte el a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. A Magyar Köztársaság mindent megtesz, hogy a ma még gyermekcipőben járó egyetem európai színvonalra emelkedjen - hangzott el az ígéret Szabó Vilmos államtitkár beszédében. Végül felolvasták a Duna Televízió értékes könyvajándékáról szóló adományozó levelet. /(bodolai): Elhelyezték a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./2003. október 6.
Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2003. október 25.
Okt. 24-én Csíkszeredában tartotta kihelyezett ülését a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Az ülést Szilágyi Pál rektor vezette. Tanácskozási joggal részt vett a Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője, Kató Béla református püspök-helyettes is. Az ülés napirendjén a felvételi vizsgák, a tanulmányi eredmények kiértékelése és az oktatói állások betöltésének kérdése szerepelt. Kató Béla elmondta, hogy a rendelkezésre álló magyar kormánytámogatás - amely a jelek szerint abszolút értékben is csökken - még egy évig teszi lehetővé a fejlesztést. A kuratórium elnöke nagyra értékelte a csíkszeredai önkormányzat segítségét az egyetem fejlődéséhez. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./2003. október 28.
Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2003. október 28.
Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./2003. november 6.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 5-én elfogadta azt a fideszes javaslatot, amelynek értelmében a jelenlegi kétmilliárdról hárommilliárd forintra emelnék a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami támogatását. /A 22 tagú testület ülésén öt ellenzéki és három kormánypárti honatya vett részt, az utóbbiak nem pártfogolták a Sapientia támogatásának növelését célzó ellenzéki indítványt.A finanszírozás növelésére csak akkor van esély, ha a képviselőház vitája során a kormánypárti politikusok is támogatják az indítványt. A javaslatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád fideszes képviselő terjesztette elő. A bizottság ellenzéki többsége ugyancsak elfogadta azt a kormány képviselői által nem támogatott módosító indítványt, amelyek a Határon Túli Magyarok Házának létrehozására 250 millió forintot irányoz elő, továbbá azt, amely az Illyés Közalapítvány támogatását 500 millió forinttal növelné. Hárs Gábor szocialista képviselő szerint a bizottság által támogatott javaslatoknál figyelembe kell venni, hogy az ülésen a kormányoldal kisebbségben volt. Az EMTE-t működtető Sapientia Alapítvány már szeptember elején javaslatot tett a magyar kormánynak a Sapientia Egyetem támogatásának növelésére. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint a 2004-2005-ös tanévre 3,1, az utána következőre pedig már 3,6 milliárd forintra lenne szükség az egyetem optimális működéséhez. /Rostás Szabolcs: Hárommilliárd forint a Sapientiának? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2003. november 8.
Gyurcsány Ferenc magyarországi ifjúsági, gyermek- és sportminiszter nov. 7-én Kolozsvárra érkezett. Először a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagjaival találkozott, fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezetével tárgyaljon. A beszélgetést követően a tárcavezető a szövetség ügyvezető elnökségi tagjaival találkozott, majd az Sapientia székhelyére látogatott, ahol az EMTE és a BBTE képviselőivel folytatott beszélgetést. A megbeszélésen jelen volt Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint egyetemi tanárok mindkét intézmény részéről. Gyurcsány Ferenc elmondta: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás képviselőivel folytatott megbeszélésen főleg a támogatási lehetőségekről s az EMTE költségvetésének az emeléséről esett szó. Az EMTE képviselői azt szeretnék, ha a magyar kormány növelné az 1,248 milliárd forintos költségvetési tervezetet. A tárcavezető kifejtette: az állami egyetemen tanuló, több mint 11 000 magyar diákról sem feledkeznek meg, nekik továbbra is biztosítják a pályázati lehetőséget. Szeptembertől beindítanak egy programot, melynek keretében 1100 erdélyi magyar egyetemi oktató továbbképzését biztosítják. Gyurcsány Ferenc magyar egyetemi hallgatóknak tartott előadást, majd válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Kifejtette: az erdélyieknek meg kell érteniük: többet kell tenniük annál, mint hogy kinyújtják a markukat, nekik is vállalniuk kell a felelősséget, a két félnek pedig kölcsönösen kell eldöntenie, mire fordítják a támogatásokat. /Pap Melinda: Gyurcsány: "Osztozzunk a felelősségben!" Kolozsváron tárgyalt a magyar ifjúsági, gyermek- és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Gyurcsány Ferenc miniszter szerint a következő évi költségvetés-tervezetben 1,8 milliárd forint szerepel az EMTE támogatásaként. Szilágyi Pál EMTE-rektor úgy véli, ha a finanszírozás kétmilliárd forint alá csökken, nem tudnak céljaiknak megfelelően tevékenykedni. /Bálint B. Eszter, Lázár Lehel: Csökken az EMTE-támogatása? = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2003. november 13.
A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 2003. november 20.
Tettlegességig fajuló vita robbant ki nov. 18-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektor-helyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmművészet és média szak egyik vezetője között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt. Xántus Gábor elmondta, hogy az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezéséről tárgyaltak. Ebben nem sikerült egyetérteniük, Tánczos Vilmos ezért nekiment. Az EMTE 114 ezer euró értékű fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról. A konfliktus valós oka, hogy Pethő Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. Szilágyi Pál rektor kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. /-or-: Tettlegességig fajuló konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta, hogy tettlegességre, vagy pedig verbális agresszióra került volna sor közte és Xantus között. Tánczos szerint Xantus - annak hallatára, hogy a rektor-helyettes független kolozsvári és budapesti szakemberekkel is konzultált a médialabor kapcsán - "felugrott a székről, majd az asztalom sarkához állva, az előttem álló papírnyalábot felragadva, megvető gesztussal folyamatosan csapkodni kezdett, egészen közel az arcomhoz, miközben hangosan azt kiabálta, hogy velem soha többé nem áll szóba, és végül a papírköteget megvetően felém lökte. Az előkészített érveim belémfojtása és a sértő gesztus miatt magam is indulatba jöttem, felugrottam, azzal a szándékkal, hogy Xantus Gábort saját irodámból, sőt az egész épületből kikergessem. Ekkor a jelen lévő Szilágy Pál rektor úr elém állt, Xantus kolléga ijedtében kiugrott az ajtón, én pedig utána szaladtam, és az emeleti üléstermen átvágva a titkárságig követtem, ahová ő előlem bemenekült. Az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt, egyikünk részéről sem" - áll a Katónak címzett levélben. Szilágyi Pál a Krónika kérdésére elismerte, hogy az irodában szóbeli konfliktus alakult ki a két fél között, de több ízben is kijelentette: irodáján belül nem történt tettlegesség, szerinte az ügy rendkívüli mértékben "fel van fújva". A rektor úgy nyilatkozott: nem hallott senkitől semmit a testi bántalmazásról. Xantus kifejtette, megvárja a szenátus és az alapítói közgyűlés döntését. Mint mondta, számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Tánczos és Szilágyi tagadják a testi bántalmazás tényét, és fontolóra veszi, hogy távozni fog a Sapientiáról. A filmes szakember egyelőre nem tartja meg előadásait az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Lepedus Péter: Akadémiai tettlegesség? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./2003. november 22.
Magyarország által támogatandónak tartja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő viszont a tervezetek készítésénél fontosabbnak tartotta az apró autonómiaszigetek kiépítését. A Kárpát-medencei magyarság megmaradására és gyarapodására az egyedüli reális lehetőség, ha az képes kivívni autonómiáját - jelentette ki a Krónikának Németh Zsolt. A fideszes politikus úgy ítélte meg, a határon túli magyarság szociológiai helyzetének drámai alakulása megköveteli a határozott megoldások keresését. Németh Zsolt szerint ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váló Magyarország támogassa az erdélyi autonómiatörekvéseket, világos politikai elkötelezettségre van szükség a magyar kormányzat részéről. A külügyi bizottság elnöke úgy vélte, jelenleg a nemzetközi feltételrendszer kedvez az autonómiatörekvéseknek. Sajnálatosnak mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány mögött nincsen még meg a szükséges elkötelezettség. Tabajdi Csaba elmondta, már húsz éve figyelemmel követi a határon túli magyarság kérdését, és ezen belül az autonómiatörekvéseket is. A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ autonómiaépítési folyamatát tartja követendő modellnek. Úgy vélte, egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya-építés legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése. - Azt tartom szigetépítésnek, amit Kató Béla Sepsiillyefalván, Böjte Csaba Déván vagy Gergely István Csíksomlyón tesz, de a Sapientia Tudományegyetem is ilyen, mondta. Tabajdi úgy vélte, a magyarországi jobboldal mákonyozza a határon túli magyarságot az autonómiával és a kettős állampolgársággal. "Magyarországon sikerült az országot kettészakítani, és úgy látom, hogy a jobboldal Németh Zsolt vezetésével azon mesterkedik, hogy Romániában is két magyarság legyen" - szögezte le Tabajdi. A Kolozs megyei PSD, a kormánypárt dicséri az RMDSZ tisztánlátását és hevesen elítélte az autonómiatervezetet, amelyet "az önjelölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács" mutatott be az "etnikai alapú enklávék" létrehozásáról. A megyei PSD közleménye kiemelte az RMDSZ "realizmusát és tisztánlátását", amellyel megszavazta annak az alkotmánynak a módosítását, amelynek 1. cikkelye kimondja: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam". /B. M., Gazda Árpád: Határokon átívelő nézetkülönbségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./2003. november 22.
A Sapientia Alapítvány közleményt adott ki a nov. 18-án dr. Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus közötti incidenssel kapcsolatban. Az eseményekről az abban érintett két fél egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat juttatott el az alapítvány vezetőségéhez. Éppen ezért a történtek tisztázására Kató Béla, az alapítvány elnöke kivizsgálást kért. Az alapító egyházfők nov. 27-én kerítenek sort az ügy megtárgyalására. /A Sapientia Alapítvány közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./