udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
252
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-252
Névmutató:
Kelemen Attila Ármin
2000. május 13.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke különvéleményt fogalmazott meg Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztésével kapcsolatban. Tőkés László tagja az RMDSZ Operatív Tanácsának (OT), nem tudott részt venni a testület ülésén, mert a bukaresti tanácskozásra szóló meghívót késve kapta meg. A püspök sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: kényszerű távolléte ellenére is fontosnak tartja véleményét megfogalmazni. Szerinte az OT döntése törvénytelen, mert az RMDSZ alapszabálya nem ad lehetőséget arra, hogy ez a testület egy területi elnököt tisztségéből felfüggesszen. Ha Kincses Előd vétett, ügyének elbírálása csakis a szövetség fegyelmi szerveire, vagy a megyei szervezet illetékes testületének hatáskörébe tartozik. Leszögezte: "Kincses Előd közigazgatási úton való önkényes eltávolítása a tíz évvel ezelőtt megdőlt rendszer rossz ízű módszereinek emlékét idézi és a politikai leszámolás szándékának gyanúja alá esik". Kincses az RMDSZ legutóbbi kongresszusán jelöltként indult a szövetégi elnöki posztért Markó Béla ellenében. Felfüggesztése után pedig azt a személyt, nevezetesen Kelemen Attila képviselőt bízták meg a Maros megyei elnöki teendőkkel, aki 1998-ban a megyei elnökválasztáson alulmaradt Kincsessel szemben. Tőkés úgy vélte, az OT döntése az RMDSZ-t a pártosodás irányába taszítja tovább, és az elhibázott intézkedés erkölcsi, politikai károsodást okoz. /Tőkés: Törvénytelen az OT döntése. A püspök szerint Kincses önkényes eltávolítása nagy kárt okoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2000. május 13.
Kincses Előd máj. 12-én tartott sajtóértekezletén kijelentette: felfüggesztése törvénytelen és megosztja a választókat. A törvényszékhez fordulhatna, de nem teszi, az RMDSZ-en belül keresi az igazát. Először az Operatív Tanácsot felkéri, tárgyalja újra az ügyét, végső esetben pedig az SZKT-hoz fordul. Kincses Előd Kelemen Attila kinevezett ideiglenes elnökkel nem akar vitába szállni, viszont a választások után, jún. 5-én felkéri őt, adja át a helyét. /Szucher Ervin: Ünnepi sajtóértekezlet a felfüggesztett elnöknél. Kincses pezsgőt bontott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2000. június 7.
Jún. 5-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ megyei szervezetének székházánál megjelent dr. Kincses Előd, felfüggesztett megyei RMDSZ elnök, aki bejelentette, hogy visszafoglalja elnöki székét. Kincses Előd hamarosan elhagyta az irodát, és a következő sajtónyilatkozatot adta: "Arról van szó, hogy az RMDSZ sajnálatos módon, kommunista pártként működik. Előre a lenini úton, ebből mi nem kérünk, egy lépés előre, kettő hátra, ez nálunk tűrhetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy egy rendkívüli SZKT tiszta vizet öntsön a pohárba, mert megengedhetetlen az, hogy a szövetségi elnök és az Operatív Tanács hatáskör nélkül, a demokratikusan megválasztott megyei elnököt felfüggessze, nincs erre hatáskörük, az Operatív Tanács határozatában nem is jelölik meg a jogszabály-helyet, mert ilyen nincs, hanem csak egyszerűen felfüggesztenek." Kincsest a vele kapcsolatos eljárás emlékeztette a 89 decemberi Tőkés-perre. Minderre - az újságírók felkérésére - dr. Kelemen Attila reagált. Szerinte egy országos fórum döntését "nem lehet helyi szinteken megtámadni, majd döntenek azok, akik erre jogosultak. Én se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok vissza", jelentette ki. Szepessy László, a szövetségi elnöki iroda igazgatója ismertette a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottság május 26-án keltezett, most nyilvánosságra hozott határozatát. Eszerint elutasítják Kincses Előd óvását. A bizottság megállapította Kincses Előd kötelezettségszegésének tényét. /Bögözi Attila: "Se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok.". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2000. július 3.
Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2000. július 17.
Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2000. július 31.
Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2000. szeptember 4.
Szept. 4-én kezdődik a parlamentnek a novemberi választásokig hátralevő, csonka ülésszaka, amelynek két-két és fél hónapja hivatott arra, hogy megszavazzák a négy éven át halogatott, fontos törvényeket, mint például az egyházi és közösségi ingatlanok helyzetét rendezni hivatott törvény. Az RMDSZ számára a legfontosabb a helyi közigazgatási törvényt módosító törvény elfogadása a képviselőháznál van. A szenátusnál a kommunista időszakban elkobzott ingatlanokról szóló törvény megvitatása lenne a legfontosabb. Az első napon a képviselőház vezetésének megválasztására kerül sor. A képviselőháznak négy-négy alelnöke, titkára és jegyzője - háznagya - van, és ezek a tisztségek vándorolnak a parlamenti frakciók között a négy év során. - Az újonnan választott házbizottság - állandó büró - megtárgyalja a törvényhozási prioritásokat - mondotta Mátis Jenő. /Salamon Márton László: Csonka ülésszakot kezd a parlament. Évekig halogatott, fontos törvénytervezetek kerülnek terítékre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Szept. 4-én, az RMDSZ-frakció ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort jelölte a Szenátus Állandó Bürója titkárának. A plénum a jelölést elfogadta és megszavazta. Az RMDSZ Képviselőházi csoportja vezetőjének Kelemen Attila Maros megyei képviselőt, frakcióvezető-helyettesnek Pécsi Ferenc Szatmár megyei és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselőt, a csoport titkárának pedig Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./2000. szeptember 15.
A Szövetségi Operatív Tanács arra törekedett, hogy döntései ne legyenek kirekesztő jellegűek - nyilatkozta Kelemen Attila, aki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként tagja a testületnek. Gazda Árpád megjegyezte, hogy nem lehet befogadónak tekinteni azt a döntést, hogy Kincses Előd négy évvel ezelőtt kettős állampolgárként is felkerülhetett a szenátorjelölti listára, most viszont alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Kincses egyáltalán megpróbál beiratkozni a versenybe. Négy év alatt nem változott az alkotmány. Változott viszont a szemlélet. Az RMDSZ is szemet hunyt afelett, hogy Alexandru Herlea jelenlegi brüsszeli nagykövet két éven át kettős állampolgárként lehetett miniszter a román kormányban. Most viszont ugyanaz az RMDSZ nem tartja elégségesnek Kincses ígéretét, hogy lemond magyar állampolgárságáról, ha képviselőnek választják. Mindebből csak az látszik, hogy Kincsest mindenáron félre akarják tenni, ő pedig nem hagyja magát. Érdemes ezt üzenni a választóknak, tette fel a kérdést Gazda Árpád, hozzátéve. "Nem inkább a Kelemen Attila által említett befogadó szellemet kellene Erdély-szerte meghonosítani.?" /Gazda Árpád: Válogatós befogadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2000. szeptember 30.
Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2000. október 21.
Okt. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott konferenciát az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa. Napirenden az elnök jelentése, a megyei vezetés megválasztása és a novemberben megtartandó országos önkormányzati tanács Maros megyei küldötteinek kijelölése szerepelt. Nem szabad elfelednünk, hogy sikerült megőrizni a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-többséget, és sikerült először megszerezni a megyei tanács elnöki tisztségét - hangsúlyozta Virág György, a Maros megyei önkormányzati tanács elnöke. Markó Béla szövetségi elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyhatósági választások még nem zárultak le. A következő állomás a november 26-i választás lesz, s akkor lesz lezártnak mondható, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti frakciót sikerül összehoznia. A saját közösségünkben, folytatta, jókedvű, reménykedő magyarságot kell teremteni, amely anyanyelvét az önkormányzatokban nyíltan használhatja. Tegyék ki a kétnyelvű táblákat, konkrét megoldásokkal válaszoljanak arra, hogy milyen magyarságot akarnak, kérte Markó Béla. Hozzátette, hogy a hátrányos helyzetű régiók fellendítésére támogatást kérnek a magyar kormánytól. - Az erdélyi magyarság azt várja az RMDSZ-től, hogy az önazonosságának megtartását célzó követelései mellett megoldásokat hozzon a magyar lakosság gazdasági gondjaira is - állapította meg dr. Kelemen Attila. Hivatkozva a legutóbbi közvélemény-kutatásra. Borbély László államtitkár az általa képviselt Területrendezési Minisztérium Maros megyei beruházási terveiről számolt be. Elmondta: a Mezőségen beindult víz-, illetve útprogram keretében 2 év alatt mintegy 220 milliárd lej áramlik a megyébe. /Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21. - 1831. sz./2000. október 25.
Okt. 25-én Kolozsváron ülésezik az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete. A magyar történelmi egyházak vezetői Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Verestóy Attila szenátusi és Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezetőkkel találkoznak. A megbeszélés témája a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ viszonya lesz. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete időszakonként szokott összeülni, hogy a magyar közösséget és a magyar történelmi egyházakat érintő kérdésekben egyeztessenek, közös álláspontot alakítsanak ki. /RMDSZ-vezetőkkel találkoznak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. október 26.
Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2000. november 7.
A képviselőház nov. 7-én megvitatja az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről készült egyeztető bizottsági jelentést. Székely Ervin képviselő hangsúlyozta: az ingatlantörvény nem felel meg az RMDSZ elvárásainak, de egyik napról a másikra nem lehet jobb törvényt elfogadni. A semminél ez is több, hiszen a jogszabály értelmében a volt tulajdonosoknak körülbelül 80-90 százaléka kapná vissza ingatlanát, illetve részesülne kárpótlásban. Az RMDSZ képviselőházi frakciója a törvény "mellett" fog szavazni, Székely szerint a tartózkodás egyenlő az "ellene" szavazással. Az RMDSZ a szenátusban a szavazáskor tartózkodott. Kelemen Attila RMDSZ-frakcióvezető szerint ez nem ellentmondás, hanem törvényhozási technika. /Napirenden az ingatlantörvény a képviselőházban. Az RMDSZ megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. december 12.
Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2001. január 5.
Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -2001. január 12.
Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Mediafaxnak nyilatkozott: a szövetség nem csak magyar alprefektusok kinevezését kérte az RTDP-től, hanem azt is, hogy a megyei igazgatóságok és felügyelőségek élén maradhassanak meg azok az RMDSZ-es vezetők, akik bizonyították szakmai felkészültségüket. Kelemen szerint ez nem politikai, hanem etnikai kérdés, a magyarságnak jogos az az igénye, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős számú magyar lakosság él, képviselve legyenek a helyi adminisztrációban. Kelemen úgy véli: az RTDP nem zárkózik el kérésüktől. /Kelemen: Nem politikai, hanem etnikai kérdés az RMDSZ-es igazgatók, felügyelők tisztségben tartása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2001. február 7.
Febr. 5-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Adrian Nastase kormányfő a földtörvényről egyeztetett. A találkozóról Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: Nem hivatalos megbeszélés történt, szó esett az ingatlantörvényről, a helyi közigazgatási törvénytervezetről, illetve a Lupu-féle földtörvényről. Megállapodtak abban, hogy a földtörvény esetében két, RTDP- és RMDSZ-szakértő csapat elemzi a kérdést. Az RMDSZ részéről Kelemen vezeti a csapatot. A helyi közigazgatási törvényt illetően az RTDP egy része más irányba akarja elmozdítani a dolgokat. Kelemen remélte, hogy ezt a próbálkozást is sikerül kivédeniük. /Kelemen: Az RTDP számára nem elég világos a közbirtokosság kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2001. február 26.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete febr. 24-én tartotta tisztújító küldöttgyűlését, melyen döntő szavazattöbbséggel újból dr. Kelemen Attilát választotta a Maros megyei szervezet elnökévé. A résztvevők megvitatták és elfogadták a megyei szervezet alapszabályzatának módosítására vonatkozó javaslatokat. A testület megvonta a bizalmat Kincses Elődtől, valamint Izsák Balázstól a Reform Tömörülés képviselőjétől. Mivel az RT vezetői nem tettek személyi javaslatot a platform számára fenntartott egy TKT-tagsági tisztség betöltésére, a küldöttgyűlés úgy döntött, hogy az új RT-képviselő beiktatásának kérdését a soron következő TKT-ülésre halasztja. /Ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlése. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./2001. február 26.
Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2001. március 10.
Keserű Fodor Sándor Egyre javul című cikke /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./, aki a sorozatos sikertelenség miatt nem csupán a tájbasimuló RMDSZ-t veszi elő, hanem pártállástól függetlenül támadja a magyarországi politikusokat, és kétségbe vonja a magyar kormány külügyi államtitkárának véleményét is. "Nem tisztem Németh Zsolt megvédése, annál is inkább, mert nem tartom sportszerűnek a romániai magyar közéletbe való gyakori és kemény beavatkozásait." - írta Szatmári Tibor. Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés Külügyi Bizottsága márc. 7-i ülésén eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket, és újra kijelentette, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek "lélektani környezete" kedvező irányban változott. Ez így van, annak ellenére, hogy Szatmári Tibor szerint a Fidesz által támogatott határon túli csoportok nem a többséggel való együttműködést, hanem inkább a konfrontációt kedvelik. Szatmári Tibor szerint "nagy arányban csökkent visszautasítottságunk a román társadalomban." Szatmári sorolta pozitív eredményeket: A tanügyi törvényből sikerült törölni a restrikciók, a hátrányos megkülönböztetések döntő többségét. A volt szocialista államokban elsőként Romániában adtak ki diszkrimináció-ellenes kormányhatározatot. Nagyságrendekkel megnőtt a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek és lapjainak állami támogatása. Megszületett a Lupu féle földtörvény, amelyet szerinte Kelemen Attila képviselőről is elnevezhették volna. Szatmári szerint "ne csak a sérelmeket és a sikertelenségeket tüntessük fel a számadásban, hanem az eredményeinket is." /Szatmári Tibor: Bizony, javul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ A szerkesztő megjegyzése címmel Kiss János fűzött megjegyzéseket Szatmári Tibor, írásához. Fodor Sándor többnyire a véleményét mondja el bizonyos jelenségekről. A szerkesztő nem csodálkozik, ha Fodor Sándor nem éppen úgy látja a "lélektani környezetet", mint Németh Zsolt, aki hol négyszáz, hol ötszáz, hol ennél sokkal több kilométer távolságból szemlélheti például funárék Napokáját. Németh Zsolt, de Szatmári Tibor is hallott arról, hogy a tavalyi választásokon hány százalékot szerzett Funar és pártja Kolozsváron. "Mégis úgy tesznek, mintha semmit sem tudnának arról, hogy e párt tagjai választási sikerüknek megfelelően jutottak kulcspozíciókhoz minden szinten, vagy arról pláne nem hallottak volna, hogy most már ők védik a város főterén a szemétgödröket, amelyek jó négy éve javítják a "lélektani környezetet" (a többi mellett). Innen, egész közelről nézve, ebbe a lélektani környezetbe beletartozik még a Cserehát is, a csendőrlaktanyák sűrű sora, a hívek nélküli püspökség jövő-ígérete, megannyi túldimenzionált rendőrörs, számtalan "elajándékozott" (műemlékként is számon tartott) középület, avagy a köztisztviselői karban létező aránytalanság, a vissza nem kapott egyházi ingatlan, iskola, miegyéb mellett az olyan, kimondottan hangulatjavító apróság, mint az Ázsiába vissza! felszólítás." Kiss János megjegyeztea Reform Tömörülésről, hogy "már-már ők az RMDSZ is" Mi akadályozza meg abban, hogy súlyos visszaélések, az egész romániai magyarságot érintő alaptalan vádak, támadások és "vissza Ázsiába!"-szerű sértések ellen, ha nem is egy szót, de legalább (kormány- vagy ellenzéki pozícióból) egy ejnye-bejnyét néha választások után is elmotyogjanak? /Kiss János: A szerkesztő megjegyzése: Javul - de csak távolból.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./