udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
232
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-232
Névmutató:
Keyes, David
2007. július 31.
Nem tilthatják ki az országból Eva Maria Barki nemzetközi jogászt – áll abban a válaszlevélben, amelyet Cristian David belügyminiszter írt Petre Strachinaru demokrata képviselő erre vonatkozó kérésére. A Bécsben élő nemzetközi jogász tavasszal Sepsiszentgyörgyön tartott, autonómiáról szóló előadása kapcsán fordult a szaktárcához Strachinaru, úgy értékelte, Barki erőszakra buzdította hallgatóságát, és veszélyeztette az ország egységét, területi integritását. A minisztérium értelmezése szerint azonban nincsenek erre utaló bizonyítékok. A demokrata képviselő elégedetlen a miniszter válaszával, és fenntartja korábbi állításait. /Farkas Réka: Nem tiltják ki Barkit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./2007. augusztus 22.
Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Óriási baklövésnek tartja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását, akik azt hitték, hogy kedvére kell tenni a román közvélemény nacionalista részének. Közölte: már az elhelyezés előtt beszélt Ludovic Orban közlekedési és Cristian David belügyminiszterrel, megmagyarázta, hogy miről van szó, arra kérte őket, ne avatkozzanak bele. Markó szerint nevetséges, hogyan keresték az ürügyet a tábla eltávolítására. Jelezte: az RMDSZ nem hőköl vissza, és Székelyföld más bejáratánál is kitesznek majd hasonló jelzéseket, ugyanis a régiónak szimbólumokkal is minél nagyobb súlyt kell adni. Felhívta a figyelmet arra a „nagy” ellentmondásra, hogy Romániában már léteznek olyan vidékek – a Barcaság, az Avas vidéke vagy Hátszeg –, ahol megjelölik a hagyományos tájegységeket. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke bejelentette, hogy hatósági engedélyt kértek a Székelyföld-tábla visszahelyezésére. /B. T. : Markó: Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2007. augusztus 23.
Mintegy 200 roma és 150 magyar volt részese annak az összetűzésnek, amely augusztus 21-ről 22-re virradóra robbant ki a Brassó megyei Apáca községben, miután egy csapat roma nemzetiségű személyt lucerna-lopáson értek. A rendőrség szerint egyikük megütötte a közösségi rendőrt, aki megpróbált közbelépni a konfliktusban. Ekkor a magyar lakók botokkal, vasvillákkal és kövekkel felfegyverkezve kivonultak az utcára. Az összecsapás során, amíg a rendőr- és csendőrcsapatok kiértek, három személy könnyen megsérült, és négy ház ablakait betörték. A Brassó megyei hatóságok közös ülésen eldöntötték: 25 fős faluőrséget állítanak fel a községben, amelyben magyarok, roma személyek és rendőrök egyaránt helyet kapnak. Florin Cioba, a romák önjelölt királya nyugalomra intette az apácai romákat, és arról biztosította őket, hogy a verekedés kirobbantásáért felelős személyek a törvény előtt fognak felelni. /Önbíráskodás Apácán? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Apáca határában járőröző csősz öt roma nemzetiségű férfit állított meg, akik egy fűvel megrakott szekérrel a romák által lakott része felé tartottak. A szekéren ülők egyike egy bottal megütötte az egyik csőszt. A vérző fejű férfi elpanaszolta a helybelieknek, hogy mi történt, és arra buzdította őket, hogy ezt nem hagyhatják annyiban. Percek alatt kaszákkal, vasvillákkal, fejszékkel és botokkal felfegyverkezve elindultak a „romanegyed” felé. Hasonlóképpen szerszámokkal és kövekkel felfegyverkezve várták a magyarokat a romák. „Ezt már nem lehetett tovább tűrni! Elegünk volt a cigányokból, hogy folyton lopnak, és senki sem fogja el őket. Ha más nem tett semmit, teszünk majd mi” – mondja indulatosan egy férfi az összecsapás után. „Fel akarták gyújtani a házainkat! Jöttek benzines üvegekkel, kaszával, villával, és ütöttek! Mi persze védtük otthonunkat, dobáltuk őket kövekkel, sikerült is többeknek betörni a fejét” – emlékezett vissza az egyik roma. Borzos Aurel a verekedés kirobbantója, aki először ütött, nem ismeretlen a rendőröknek, ellene folyt már bűnvádi eljárás. „Nem kell feltétlenül etnikai színezetet adni a dolognak, egy bűncselekmény gyanúja miatt a tulajdonosok önkényesen védték meg a tulajdonukat” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára. Jelezte: létrejött az orvosláshoz a tulajdonosok és a romák közös bizottsága. /Mihály László: Romaellenes magyar parasztfelkelés Apácán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felkérte Cristian David belügyminisztert, hogy hozzon “drasztikus intézkedéseket” az Apácán történt konfliktus ügyében. “Megengedhetetlen, hogy Romániában egyesek dolgozzanak, mások lopjanak és a rendfenntartó erők csak akkor lépjenek közbe, amikor már kirobbant a konfliktus, és nem dolgoznak annak megelőzésén” – mondta Tariceanu. Apáca községnek 3200 lakosa van, közülük fele roma nemzetiségű. /A kormányfő közbeszól. = Nyugati Jelen (Arad), 2007. aug. 23./2007. szeptember 11.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház vasárnap, szeptember 16-án megnyitja a 215. színiévadot, a tavalyi évad nagysikerű vígjátékát, az Elie Malka által rendezett Jákobi és Lájdentál című zenés komédiát láthatják az érdeklődők. Ezzel az előadással nagy sikerrel vendégszerepeltek Budapesten, a Thália Színházban zajló Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek program keretében, valamint Sepsiszentgyörgyön, illetve a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján is. Szeptember folyamán felújítják a tavalyi évad olyan előadásait, mint a Hosszú péntek, a Bohémélet és A windsori víg nők. Részletes program a www.huntheater.ro oldalon. Az évad további bemutató előadásai: A. P. Csehov: Ványa bácsi (rendező: Andrei Serban) G. Puccini: Gianni Schicchi (rendező: Silviu Purcarete), A. P. Csehov: Három nővér (rendező: Tompa Gábor), Thomas Bernhard: A vadásztársaság (rendező: Dragos Galgotiu), H. Ibsen: Peer Gynt (rendező: David Zinder) és Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke (rendező: Robert Raponja). Az évad kiemelkedő eseménye a kolozsvári színjátszás 215. évfordulója alkalmából szervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, melynek keretében hat külföldi és két hazai társulatot látunk vendégül. /Évadkezdés a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2007. október 1.
Átadja az 1989 előtti rendőrség, a Milícia dossziéit a belügyi és közigazgatási tárca a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Az átadás több szakaszban történik, első lépésként mintegy 3500 folyóméternyi dosszié kerül át a CNSAS-hoz. Cristian David belügyminiszter kijelentette: a tárca már eljuttatta a központi archívumban őrzött dokumentumok listáját, amelyen főképp a volt alkalmazottak egyéni dossziéi, jelentések, elemzések szerepelnek. A CNSAS tagjait elsősorban a volt titkosszolgálat egykori levéltáraiban őrzött iratok, a börtönökben működő operatív szolgálatokra és a határőrök tevékenységére vonatkozó dokumentumok, valamint a rendőrségi besúgódossziék érdeklik. Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS vezetőségi tagja szerint a vidéki rendőrségi levéltárakban őrzött dokumentumok együttesen tízszer nagyobb archívumot tesznek ki, mint a jelenleg átadandó központi. /Nagy B. István: Napvilágra kerülnek a Milícia dossziéi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./2007. október 18.
A Kovászna megyei rendőrség beleegyezését adta a Székelyföld határát jelző tábla újbóli kihelyezéséhez. Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a háromszéki önkormányzat kérését kizárólag közlekedésbiztonsági kritériumok alapján bírálták el. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint már csak az Országos Útügytől kell a szükséges engedélyt beszerezniük. /Kovács Zsolt: Előrelépés táblaügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./ A Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének vezetősége Cristian David belügyminiszter lemondását kéri, miután a megyei rendőr-felügyelőség közlekedési osztálya kibocsátotta az engedélyt a Székelyföld tábla újrafelállítására Kovászna megye Brassó megye felőli határában. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./2008. január 8.
A prefektustól és a belügyminisztertől is kérték Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester megbüntetését azért, mert nem viselt háromszínű román nemzeti sálat Románia nemzeti ünnepén. Petre Strachinaru liberális demokrata képviselő Cristian David tárcavezetőtől, a megyei Mi, Románok Egyesület pedig György Ervin prefektustól várja Albert Álmos megrovását a december 1-jén számára kötelező piros-sárga-kék sál nélkül való megjelenéséért. Albert Álmos nem kívánta kommentálni a helyzetet, csak azt jelentette ki, hogy számított ehhez hasonló tiltakozó akciókra. /Büntetnének a díszsál hiányáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2008. január 18.
Mezei Gabriella színművésznő stúdiószínpadi előadás keretében mutatja be Daniel Keyes regénye alapján dramatizált Az ötödik Sally-t január 19-én Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színművésznőjét már régóta foglalkoztatja Daniel Keyes regénye. Maga írta színpadra a darabot. /Jánosi András: Udvarhelyen tudathasadást játszanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./2008. február 18.
Marius Opreát, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnökét több csíkszeredai polgár azzal kereste meg, hogy Radu Moldovan, a Hargita megyei rendőrség parancsnoka megfenyegette őket. Moldovan a kommunizmus éveiben az akkori milícia kapitánya volt, ebben a minőségében pedig rendszeresen verte az akkori rendőrségre behívott személyeket. „A hozzám forduló négy-öt személy a kommunizmus éveiben megpróbált Magyarországra szökni, ám a határnál elfogták, és hazatoloncolták őket. Ez a kapitány, a jogi iroda vezetője hetente hívatta be őket az őrsre, és verette valamennyiüket. Rajtuk kívül további mintegy 50 olyan személlyel bánt hasonlóképpen, akik nem értettek egyet a rendszerrel. A névsor a Szekuritátétól érkezett” – ecsetelte Marius Oprea. A történész szerint több személyt hordágyon hoztak ki a rendőrség épületéből, s szállítottak kórházba, ám Moldovant mindez nem akadályozta meg abban, hogy következő héten ismét berendelje őket a milíciára „kihallgatásra”. Oprea a testület két tagját Csíkszeredába küldte, hogy megvizsgálják az elhangzottak valóságalapját, akik visszatérve arról tájékoztatták Opreát, hogy az áldozatokat az érintett rendőr megfenyegette: „ha feleslegesen beszélnek, jobban megveri valamennyiüket, mint a rendszerváltás előtt, mivel most a megyei rendőrség vezetője”. Oprea Cristian David belügyminisztert arra szólította fel, hívja vissza tisztségéből Radu Moldovant. „Nem tudom, hogy ez az ember börtönbe kerül-e. De elmondhatom, 99 százalék az esély arra, hogy elveszítse tisztségét. A visszamaradó egy százalék azért van, mert előfordulhat, kapcsolatai révén meg tudja tartani a székét” – szögezte le Oprea. Radu Moldovan főfelügyelő tagadja az ellene felhozott vádakat, és azzal fenyegette Opreát, hogy pert indít ellene az alaptalan vádaskodás miatt. Moldovan beismerte, 1989 előtt tisztként dolgozott a rendőrségen. „Opreának alá kell támasztania kijelentéseit. Nem értem, hogy tud ilyen nyilatkozatokat tenni kivizsgálás, megfelelő utánanézés nélkül. Én is állíthatom azt Marius Opreáról, hogy a Szekuritáté besúgója volt” – szögezte le Radu Moldovan. /Ütlegeléssel vádolt rendőrparancsnok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2008. február 23.
David Rodearmel, az amerikai külügyminisztérium vallásszabadságot monitorizáló ügyosztályának (US State Department, Office of International Religious Freedom) vezetője február 21-én Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosát. Antal a vallásszabadság útjában álló romániai akadályokról tájékoztatta a magas rangú politikust, kiemelve az egyházi ingatlan-restitúció régóta vajúdó kérdését. /Amerikában az egyházi javak restitúciójáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2008. február 28.
Az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyében interpellál Petre Strachinaru demokrata képviselő. Cristian David belügyminisztertől kéri, vizsgálják ki újra Mihai Viteazul főtéri szobra robbantásának körülményeit. A robbanás során életét vesztette a 12 éves Vaszi Jánoska. Strachinaru szerint hozzáférhetővé váltak a Szekuritáté iratcsomói, nyomára lehetne bukkanni a tettesnek vagy tetteseknek.,,Az RMDSZ-es képviselők és a magyarok ma is azt állítják, a Szekuritáté provokációja volt a robbantás, szerintem azonban magyar szélsőségesek tették oda a bombát. Itt az ideje, hogy megtudjuk az igazat, s bárki volt a tettes, meg kell büntetni. Ennyivel tartozunk az elhunyt kisfiúnak is" – nyilatkozta a képviselő. Eddig nem tudták kideríteni, mi történt 1984. június 5-én. 1999-ben, 15 évvel a robbanás után elévültnek nyilvánította a brassói ügyészség az esetet. A szülők is kérték dossziéikat az átvilágítóktól, de eddig nem kaptak választ. /Farkas Réka: Ki robbantott? (Magyar tettest keres Strachinaru). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./2008. március 18.
Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2008. április 23.
Az Aradi Kamaraszínház és a marosvásárhelyi Yorick Stúdiószínház közös produkciója, a Virágot Algernonnak minden tekintetben siker. Daniel Keyes regényét Nagy István és Kulcsár-Székely Attila alkalmazta színpadra, az előbbi rendezte, az utóbbi játszotta. /Jámbor Gyula: Aradi Kamaraszínház. Miért kell virág Algernonnak? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./2008. május 13.
Az olasz hatóságok feladata lett volna, hogy kemény fellépéssel megakadályozzák a városok szélén felállított roma sátortáborok létrehozását, mivel ezek a bűnözés melegágyává váltak – jelentette ki az olaszországi románok által elkövetett bűncselekmények ügyében összehívott munkaülést követően Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: megengedhetetlen, hogy azok a román állampolgárok, akik becsületes módon élnek és dolgoznak az olasz félszigeten, a bűnözők miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek. A miniszterelnök felszólította Cristian David belügyi és közigazgatási tárcavezetőt, hogy még a hét folyamán utazzon Rómába, és tárgyaljon az olasz hatóságokkal a román állampolgárok helyzetének tisztázása és rendezése végett. /Nagy B. István: Rómát okolja Bukarest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2008. május 21.
Május 21-én lesz Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke című művének magyar nyelvű ősbemutatója a kolozsvári színházban. A Borisz Davidovics síremléke című regényt maga a szerző alkalmazta színpadra, a drámát Radics Viktória fordította magyarra. A főhős a szovjet titkosrendőrség foglyaként védekezik a csekista vizsgálóbíróval szemben. Az előadás rendezője a horvátországi Robert Raponja. /Borisz Davidovics síremléke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./2008. június 5.
A trianoni békediktátum egyik döntéshozója – David Lloyd George – a békeparancs utáni években megfogalmazta kritikát /a diplomáciatörténet legigazságtalanabb békéje/, ennek ellenére tabunak számít a trianoni döntés jogosságának kétségbe vonása. Nemcsak a politikusok hiányoznak, de a megfelelő jogi intézmények is, amelyek szakszerűen felülvizsgálhatnák az igazságtalan nemzetközi szerződéseket. A történelmi Magyarország szétverése nem volt jogos, mert nem egy összelopkodott, toldott osztrák császárság, török, szovjet stb. birodalom felosztásáról, nem a különböző kultúrájú népek leigázásából kialakított államközösségről, nem gyarmatbirodalomról, hanem nemzeti területről van szó, amely Európa legelső és leghosszabb ideig fennálló, egységes állama volt. Külön kellene vizsgálni, miért csökkent a magyarság létszáma a Kárpát-medencében, miért növekedett a beköltöző és az itt hazát nyerő közösségeké. Ki kellene már mondani, hogy csak a történelmi Magyarországon érvényesült a betelepedő közösségek autonóm önrendelkezési joga, és immár 440 éve a világon először Erdélyország törvényhozása mondta ki a vallásszabadságot, biztosította a vallási toleranciát. A betelepülők, a románok, a szerbek és más közösségek nem voltak kitéve a francia mintájú (1792) erőszakos beolvasztásnak, helyzetük össze sem hasonlítható a cári, az alig megalakult román fejedelemség (1859) nemzetiségellenes politikájával. A nemzetközi fórumokon nem ismerik a Kárpát-medence valós történelmét, etnikai helyzetét, a magyarsággal elkövetett igazságtalanságokat. Nem a mai politikai határokat kell szétbontani, hanem a két békediktátum – az 1920. június 4-i trianoni és az 1947. február 10-i párizsi – jogtalanságát kell feltárni, írta Kádár Gyula. Mivel a magyarság egyharmada akarata és megkérdezése nélkül került idegen uralmak alá, az utódállamokat nemzetközi szinten kell kötelezni arra, hogy a magyar nemzetrészek számára kollektív jogokat, különböző szintű autonómiákat biztosítsanak. /Kádár Gyula: A diplomáciatörténet legigazságtalanabb békéje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./2008. július 30.
Az árvízkárosult családokból származó személyek egyenként 300 lejt, az elhunytak családjai pedig 5000 lejt kapnak. Az árvízben négy ember meghalt, 99 ház tönkrement, s további 122 lakást az összeomlás fenyeget. Megrongálódott több mint 2000 ház. Összesen 145 helységben voltak árvízkárok. 8 300 kút vize ihatatlan, 1408 híd és palló tönkre ment. Hargita megyében, a Kis-Homoród völgyében az esőzés okozott károkat. /Hat megyében pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Folytatódtak a kitelepítések az árvíz sújtotta moldvai vidékeken, 15 ezer fölé emelkedett a természeti katasztrófa miatt otthonukból távozni kényszerülők száma. Bákó megyében a Szeret vízszintje rekordmagasságot ért el, ennyire még sohasem emelkedett a folyó szintje. A Szeret több települést teljes egészében elöntött. Eddig öten haltak meg az áradásokban, 148 lakóépület megsemmisült, 123 bármikor összedőlhet, és összesen kétezer lakóházat rongáltak meg a megáradt folyók. A román hatóságok részben Ukrajnát teszik felelőssé az áradások okozta károkért. Cristian David belügyminiszter közleménye szerint rosszul működött az információcsere a két ország hatóságai között. /Balogh Levente: Újabb kitelepítések Moldvában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./2008. augusztus 2.
David Esrig színművészeti akadémiájának tanáraival az Andrei Muresanu Színház szervezésében egy hónapos képzést tart Sepsiszentgyörgyön a két társulat és az M Stúdió színészeinek. Csapatában Európa neves, színházművészetet oktató professzorai mellett a kontinens legrangosabb színházberendezési szakemberei is részt vesznek. Utóbbiak gyorsmérlege: Németországban a színészek és a nézők biztonságáért a sepsiszentgyörgyi színházunkat azonnal bezárnák. David Esrig szerint Romániában a színházművészetet nem fejlődhetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki céljául a mostani képzés. Esrig a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. David Esrig emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt. /Váry O. Péter: Veszélyes a színházépület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./2008. augusztus 13.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./2008. augusztus 14.
A Konzervatív Párt (PC) vizsgálatot kért Cristian David belügyminisztertől az EMI által szervezett múlt heti, gyergyószentmiklósi nemzeti táborban állítólag elhangzottak miatt, miszerint ott Erdély függetlenségét kérték. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint a PC a tábor népszerűségét akarja felhasználni a közelgő választási kampányban. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kérték, tájékoztassa a legfőbb ügyészséget az általuk „félkatonai kiképzőtábornak” nevezett EMI-rendezvényről. /B. S. : Konzervatívok az EMI ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./