udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86

Névmutató: Kisgyörgy Réka

2000. február 11.

Romániában az elmúlt közel tíz esztendőben több mint 200 magyar nyelvű könyvkiadó és újság, lap, közlöny jelent meg. Az évek során több lap tönkrement. Vannak azonban olyan fórumok, amelyek képesek megújulni és a megmaradást, a sajátosan erdélyi értékeket szolgálják. Ilyen például a Kolozsváron a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye patronálásával megjelenő magyar nyelvű folyóirat, a Keresztény Szó, valamint az anyalapból levált hetilap, a Vasárnap is. Az első lapszám 1990. januárjában, Márton Áron püspökké szentelésének 51. évfordulójára jelent meg. /Kisgyörgy Réka: Tízéves a Keresztény Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2000. április 25.

Húsvét alkalmával az Evangélikus Harangszó ötödik évfolyamának első száma közölte Mózes Árpád püspök húsvéti pásztorlevelét, A Megváltás reménye címmel közölt írást Kisgyörgy Réka főszerkesztő. A húsvéti ünnepet köszöntötte a Csoda Csepp című ifjúsági lap ez évi második száma is homlokán a sepsiszentgyörgyi új evangélikus templom rajzával. Hankó Szilamér főszerkesztő Szórakozás a templomban? címmel közöl írást. /(Kisgyörgy): Ünnepi kiadványok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2000. május 12.

Az evangélikus egyház is bekapcsolódik a magyar és a világkereszténység 2000. évi egyetemes ünnepségsorozatába: máj. 14-21-e között jubileumi rendezvénysorozatot tartanak. Máj. 14-én a sepsiszentgyörgyi templomban igét hirdet Szebik Imre magyarországi evangélikus püspök, máj. 15-én lesz a Biblia Napja című konferencia Türkösön, Brassóban, majd Fűrészmezőn, máj. 16-án egyetemes lelkészértekezletre kerül sor Brassóban. Máj. 17-én zenés áhítat lesz a brassói Fekete-templomban. Május 18-án ifjúsági konferencia, majd A diakónia napja című eszmecsere zajlik Tatrangon, Pürkerecen, Zajzonban, Székelyzsomboron és Halmágyban. Máj. 20-án tartják az Apácai Kultúrnapot. A külföldi meghívottak mellett természetesen ott lesznek a hazaiak, Mózes Árpád, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspöke, Kiss Béla püspök-helyettes esperes, Raduch Zsolt, a brassói evangélikus egyházközség lelkésze is. /Kisgyörgy Réka: Zsinat előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2000. június 26.

Ha nem vagyunk előrelátóak, úgy hamarosan felfedezhetjük azt, hogy a romániai magyarsággal együtt hamarosan kihal a romániai magyar irodalom is. Martos Gábor Éjegyenlőség (Írások az erdélyi magyar irodalomról) /Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 2000/ című kötete erről a komoly problémáról szól. Martos Gábor irodalomtörténésznek 1994-ben két "ikerkönyve" jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó gondozásában: a Marsallbot a hátizsákban az úgynevezett Forrás harmadik generációjáról szólt egy tanulmány és a szerzők műveiből összeállított válogatás segítségével, míg a Volt egyszer egy Fellegvár a generáció egyik legfontosabb orgánumát, a kolozsvári Igazság című lap ifjúsági mellékletét mutatta be. Az Éjegyenlőség ennek a két kötetnek a folytatása, kiegészítése, középpontjában a Forrás harmadik nemzedéke tagjainak, illetve az őket követő fiatalabb alkotóknak a munkássága áll. Kisgyörgy Réka úgy látja, hogy e munkából kimaradt néhány igen-igen fontos téma, mert a szerzőnek hiányzik a terepismerete. Mintha a szerző megfeledkezne arról, hogy a magyar irodalom mindenkori egysége a legfőbb követendő cél, és az erdélyi "fél" mintha olykor bátrabb és értékesebb is lenne, mint az anyaországi. A szerző szinte megfeledkezik arról is, hogy Erdélyben nagyon sok minden a költészeten múlott. /Kisgyörgy Réka: Egy újabb éjegyenlőség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. augusztus 14.

A Kovászna megyei Árkoson a falu híres szülöttének, Dahlström Kálmánnak a nevét viselő közművelődési egyesület a falu múltjára emlékezett. Dahlström Kálmán és felesége, Kiss Ilka közös sírja mellett a faragott kopjafákat állítottak. Ő ugyanis a fafaragás, a zene és a műkedvelő festészet, felkarolója, a mesék és muzeális tárgyak gyűjtője volt. Bálint Zoltán egyesületi elnök ösztönzésére születhetett meg a műemlék-vártemplom épületegyüttesében a Bástyamúzeum. /Kisgyörgy Réka: Hagyománymentés Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2000. december 9.

Pusztinai csángó női közösség látogatta végig december első napjaiban a Székelyföld néhány kisvárosát. Karácsonyi és Mária-köszöntgető énekeket csendültek fel. A szenvedésből teremtetett ez a sajátos énekkultúra, írta Kisgyörgy Réka. S ha a csángómagyarságot sikerül tényleg "átmentenie″ a jelenbe az erdélyi magyar választott képviseletnek, elmondhatjuk azt is, hogy nem volt hiábavaló a küzdelem: értük. /Kisgyörgy Réka: Pusztinai látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2000. december 22.

A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-12. között Csíkszeredában tartotta XI. Kongresszusát. Összehívásának időszerűségét az indokolta, hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetősége, a szövetség nagyjából működésképtelenné vált. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága átvilágította a MAKOSZ teljes pénzügyi és anyagi helyzetét, s az eredményt november 10-én hozták a kongresszusi küldöttek tudomására. Kiderült, hogy a könyvelésben nincs semmi hiány, megvan az összes leltári tárgy. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot, s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai, akik még az idén megerősítik ez irányú szándékukat. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot, ahogy az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága javasolta. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevű szerveződésbe, amelynek célja, hogy a 2001-es évtől az Ifjúsági és Sportminisztériumtól egyes ügyeket és hatásköröket átvegyen. Döntöttek arról, hogy a MAKOSZ információs irodája decembertől Kolozsváron fog működni. A küldöttek új elnökséget választottak, elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyről; ügyvezető elnök: Kovács Richárd Nagybányáról; információsiroda-vezető: Székely Tünde Kolozsvárról; kultúra-szabadidő: Csuszner Ferenc Gyergyóból; külügy: Bartha Amália Tímea Besztercéről; szórványügyek: Gábor Dániel Déváról; tanügy: Norel Carmen Kézdivásárhelyről. A kongresszus utáni első MAKOSZ-rendezvényre Kézdivásárhelyen került sor december 1. és 3. között. /Kisgyörgy Réka: Decembertől Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. december 30.

A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. január 5.

Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2001. január 17.

Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 27.

Kozma Mária írónő, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyik vezetője elmondta, hogy anyagi nehézségeink vannak. Jó lenne, ha a könyvtárak fel tudnák vásárolni a könyveket, de nekik sincs erre pénzük. 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó megjelent könyveit szinte kötelező volt megvásárolni, egyfajta erkölcsi kötelességből. Manapság ilyesmi már nem létezik. Egy megjelenő könyvnek pedig legalább 1500 példányban piacra kell kerülnie ahhoz, hogy kinyomtatása kifizetődő legyen. Azonban sokszor a piac csak kb. 300-at tud felvásárolni. - A Pallas-Akadémia Könyvkiadó legértékesebb sorozatai: a Bibliotheca Transsylvanie, az erdélyi tudományosság és művelődéstörténet köréből való könyvek, a másik pedig a Nobile Officium, olyan szerzőket művei, akik valamikor Erdélyben éltek. /Kisgyörgy Réka: Olvasó kerestetik. Beszélgetés Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2005. november 14.

A történelmi Székely- és a Szászföld határán, Aldobolyban évfordulós megemlékezést tartottak. A reformáció ünnepén köszöntötték a 90. életévét betöltő Deák Józsefet, aki 46 esztendőn át végzett lelkészi szolgálatot a Kovászna megyei faluban, illetve a prázsmári szórványban. Az idős tiszteletes hosszú esztendőkön keresztül feladatának tekintette az életvédelmet is. Magyar és román embereket egyaránt védett, hol a vasgárdisták, hol pedig egyéb szervezetek túlkapásaitól. Tetteiért három alkalommal idézték hadbíróság elé. /Kisgyörgy Réka: Kettős ünnep, szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2006. február 9.

Évek óta elégedetlen a háromszéki Sepsikilyén és Szotyor képviselete, amiért a sepsiszentgyörgyi városi tanács költségvetéséből alig jut a közművelődés serkentésére. Kilyénben Egyed-Kolumbán László református lelkipásztor felkarolta a település haldokló kórushagyományát, felnőttekből énekkart szervezett. Szotyorban a jól működő gyerektánccsoportot Rápolti István táncoktató vezeti, aki emellett a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske hagyományőrző néptáncegyüttes vezetője. A szotyori lelkész házaspár, Berszán Sándor és neje, kézműves foglalkozást indítottak asszonyok és kiskorúak számára. Sepsikilyént és Szotyort az 1968-ban végrehajtott megyésítés alkalmával – az itteniek véleményét ki nem kérve – csatolták Sepsiszentgyörgyhöz. /Kisgyörgy Réka: Kultúra a város peremvidékén. Lelkészek ápolják lelkesen a hagyományokat Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. március 22.

Jubileumi ünnepséget tervez 25. száma megjelenését követően Baróton az Erdővidéki Lapok. „A lap körül formálódó műhely munkálatainak eredményeképpen létrehoztuk az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tárat is” – nyilatkozta Demeter László, az EL szerkesztője, aki a 15 éves múlttal rendelkező baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke is. Néhány éve indított helytörténeti és néprajzi folyóiratot Erdővidéki Lapok címmel az egyesület, s ebben számos, Erdővidékről szóló tanulmányt közölt. Szeretnék országszerte, de a határokon túl is ismertté tenni a kiadványt. Az Erdővidéki Lapok 500 példányban jelenik meg. /Kisgyörgy Réka: Erdővidéki Lap- és Tár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2006. április 20.

Egymás után öt alkalommal került víz alá a Kovászna megyei Nagyborosnyó településnek a Kovászna-patak árterületére eső része. A Kovászna-patak medre erőteljesen feltöltődött hordalékkal. Az önkormányzat minden lehető hivatalos fórumot megkeresett azért, hogy kezdjék meg a Kovászna-patak medrének mélyítését. Válasz nem érkezett. /Kisgyörgy Réka: Ha ismét jön az ár... = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2006. július 11.

Kolozsvár, Brassó és Kovászna után Sepsiszentgyörgy evangélikus templomában is felcsendült Kovács László Attila kolozsvári lelkész új opera-oratóriuma, a Kő-kantáta. Az operaszerzőként is ismert Kovács László Attila az oratóriumot választotta mondanivalója keretéül. A Kő-kantáta egy többtételes, szóló énekhangokra, kórusra és zenekarra komponált nagyszabású zenemű. /Kisgyörgy Réka: A Kő-kantáta Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2006. augusztus 3.

A tizennegyedik országos ifjúsági és gyerekfúvóstábor zajlik Háromszéken. Az ország kilenc megyéjéből közel 250 iskoláskorú és ifjú vesz részt a Rétyen zajló fúvószenei képzésen. „Az erdélyi magyar fúvósmuzsika számára igen fontos tartalékképző fórum a rétyi Antos János Általános Iskola erre a célra kiképzett környezetében zajló táborunk” – mutatott rá Kelemen Antal táborvezető karnagy, az Erdélyi Magyar Dalosszövetség fúvóstagozatának vezetője. /Kisgyörgy Réka: Zenél a Rétyi Nyír. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2006. augusztus 21.

A kézdiszentléleki Perkő-hegy a történelmi Háromszék és a Szentföld néven nyilvántartott Felső-Háromszék augusztus 20-i búcsújáró helye. Szent István király napján a régió öt más településén is tartottak ünnepet és zarándoklatot, valamint szentmisét celebráltak. Kézdiszentléleken és Mikóújfaluban falunapok előzték meg a búcsút. Ugyancsak Szent István a védőszentje Kovászna fürdőváros templomának, ahol T. Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános és a környék papsága tartott ünnepi szentmisét. Sepsiszentkirályon augusztus 20-án, a református templomban gyűlt össze a falu népe. /Kisgyörgy Réka: Perkő-hegyi búcsú. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2008. május 31.

Miután megjelentek Reményik Sándor hátrahagyott versei s utána egy többé-kevésbé teljesnek mondható gyűjtemény (,,összes versei”), cikkei, jegyzetei esszéi, tanulmányai, levelezése Olosz Lajossal, más levelei még régebben a Marosi Ildikó szerkesztette Erdélyi Szépmíves Céh Levelesládája (1924 – 1944) című gyűjteményben, majd a Molter-leveleskönyvekben és egy évtizede a Kisgyörgy Réka szerkesztette Emlékkönyv, végül Lehet, mert kell. Reményik Sándor emlékezete. Válogatta, szerkesztette és összeállította Dávid Gyula. Nap Kiadó, 2007 című antológia betetőzte az emlékezést. Hozzáférhetővé tett számos dokumentumot, levelet, vallomást, a korabeli folyóiratok és napilapok évfolyamaiból előbányászta a szinte hozzáférhetetlen, Reményikről szóló kritikákat, tanulmányokat, cikkeket, esszéket. Ezután egy monográfiának kellene következnie. Reményik Sándor halála után évtizedekre eltűnt. Ez köszönhető többek között Nagy István harcos és ostoba pamfletjének /Reményik Sándor a magyar polgárság nacionalista költője/, ahol csak úgy záporoztak az elfogult, indokolatlan vádak. Csak 1983-ban jelent meg egy válogatás Reményik verseiből a Kriterion Romániai Írók sorozatában, Kántor Lajos előszavával. /Bogdán László: Reményik Sándor emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék