udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
509
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-509
Névmutató:
Kriza János
2000. január 28.
Jan. 28-án mutatták be Csíkszeredában a városban működő Pallas-Akadémia Könyvkiadó 100. könyvét: Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete c. munkáját. A kiadó tevékenységéről Kozma Mária főszerkesztő beszélt. A Vámszer-hagyaték értékére hívta fel a figyelmet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Vámszer Géza munkásságának nagy része a mai napig kiadatlan maradt. Remélhető, hogy Pallas Akadémia Kiadó a jövőben bővebb könyvet ad ki a Vámszer-hagyatékból. Tőzsér József igazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásért. /A századik könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2000. március 20.
A Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából márc. 18-19-én Csíkszeredán nemzetközi konferenciát tartott. Nem véletlen a helyszín megválasztása sem, mert a társaság első vándorgyűlését ebben a városban rendezte meg 1990 szeptemberében. A konferencia kezdeteként Ádám Gyula alkalmi, a moldvai csángók életéből merített etno-fotó tárlatát méltatta Halász Péter budapesti kutató, majd dr. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke felvázolta az elmúlt tíz év eredményeit. A konferencia egyik neves meghívottja, dr. Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az itt dolgozó néprajzkutatókról elmondta, hogy nagy erdélyi elődeik a 111 évvel ezelőtt megalakult Magyar Néprajzi Társaság bölcsőjét is ringatták. Dr. Péntek János egyetemi tanár a kolozsvári BBTE keretében működő néprajzoktatásról értekezett. A Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Kájoni János Szakközépiskola lánykara műsorral köszöntötte a konferencia résztvevőit. /Kristó Tibor: Tízéves a Kriza János Néprajzi Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./2000. március 29.
Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke beszámolt a társaság kiadványairól. Évkönyvükből már hét szám jelent meg, a nyolcadik kötet hamarosan elhagyja a nyomdát. A Kriza-Könyvtár sorozatban három kötet jelent meg. Az első /Változó társadalom/ fiatal néprajzkutatók tanulmányait tartalmazta, a második egy háromszéki falu, Zabola interetnikus együttélési modelljét mutatta be, ez román nyelvű kiadványuk, a harmadik pedig a Torockón megrendezett népzenei ülésszak válogatott anyaga. Kiadásra vár egy erdélyi hiedelmekkel foglalkozó tanulmánykötet, amely Keszeg Vilmos irányításával készült. Kiadványaik egy része más kiadóknál jelenik meg. A marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadónál ősszel jelent meg Keszeg Vilmos doktori disszertációja a mezőségi hiedelmekről. Nemsokára napvilágot lát dr. Kós Károlynak eddig kéziratban levő, kétezer oldalas munkája, a Mezőség néprajza. A csíkszeredai Cominter Könyvkiadóval két kötetet szeretnének kiadni. /Szőcsné Gazda Enikő: Erkölcs és közösség és Gazdáné Olosz Ella kéziratban maradt hímzésekkel foglalkozó munkája/ A csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadóval együtt jelentették meg Vámszer Géza munkáját Csík vármegye településtörténetéről. /Néprajzi szakkiadványok, nem csak szakembereknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2000. április 18.
Sepsiszentgyörgyön tartották meg az első ízben megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyt. Az április 13-15-e között zajló versenyt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Mikes Kelemen Kulturális Egyesület Könyvtári Szakosztálya szervezte. A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolga. A két első díj, a szászrégeni Berekméri Hubát, valamint a kézdivásárhelyi Salamon Bíborkát illette. A különböző megyéket 30 diák képviselte. /(Klárik Attila): Az első országos magyar balladamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2000. május 9.
Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./2000. május 13.
Az 1000 éves magyar államiság és a Vörösmarty-évforduló jegyében máj. 9-én tartották a kápolnási Kriza János iskola szervezésében a Kis-Homoród mente falvainak immár hagyományosnak is mondható iskolás szavalóversenyét. A hetedik alkalommal megrendezett találkozó Vörösmarty Mihály költészetének méltatásával kezdődött, ezután következett a szavalóverseny. /Lőrincz György: A példaadás erkölcse. Kis-Homoród menti iskolások szavalóversenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2000. május 15.
Máj. 13-án Csíkszeredán tartották meg a Néprajzkutatás Székelyföldön című konferenciát. Márciusban is ebben a városban találkoztak a néprajzosok, így lassan Csíkszereda a néprajzkutatók gyülekezőhelye lesz. Sok értékes előadás hangzott el, az előadók között volt Gazda József, Pozsony Ferenc, dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula és Fülöp Lajos. /Kristó Tibor: Néprajzkutatás Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Márc. 18-19-én a Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából tartott tartotta ülését Csíkszeredában. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./2000. június 3.
Megnyílt Kolozsváron a Torockó képekben című fényképkiállítás, melyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett. Hanz Lám Irén volt a kiállítás megálmodója. /Ördög I. Béla: Torockó képekben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2000. június 7.
A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2000. június 28.
Az udvarhelyszéki Máréfalva faragott-festett székelykapui egyediek mind a Székelyföldön, mind Erdélyben. Itt jelent meg először kapumonográfia /Kovács Piroska: Székelykapuk Máréfalván, Mentor, Marosvásárhely/ a Kriza János Néprajzi Társaság sorozatában. Bálint Zsigmond fotóművész készítette a könyvhöz a fotókat, aki elmondta, hogy sok díszítőelemet örökített meg a kapukból. A könyvbemutató és fényképkiállítás után rendezték meg Máréfalván azt a tudományos ülésszakot, melynek témája a székely kapu múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozott. A megnyitó után az óvoda bejárata elé felállították a millenniumi székely kaput, melyet fiatal faragók készítették az első világháború előtti díszítőelemek felhasználásával. A tudományos ülésszakon Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke előadását a székely kapuk eredetéről, Kolumbán József mérnök-kutató az időálló festékek alapanyagáráról beszélt. Tervezik a nyilvántartásba vett kapuk leírását, feldolgozását, lerajzolását és kötetbe foglalását. Ezt ki kellene bővíteni a többi tájegységre is. /Adamovits Sándor: Beszélgetés Bálint Zsigmond fotóművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2000. június 30.
Jún. 28-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén bemutatták a Pro Minoritate /Budapest/ negyedévi szemle 2000/Tavasz számát. Bakk Miklós tartotta a bevezetőt. Zákonyi Botond főszerkesztő és Ábrahám Barna szerkesztő ismertették a Pro Minoritate célját, terveit. Szerintük Kelet-Európában nemcsak a magyarság, hanem minden etnikum frusztrált, és ennek a kudarcérzetnek az alapját a 20. századi két világháború kapcsán megkötött békeszerződések képezik. A lap ezt kívánja részletesen bemutatni. A most megjelent szám az utóbbi tíz évben Közép-Kelet-Európában végbement gazdasági átalakulásokra összpontosít, mert napjainkban a nyugatiak szemében ez a legfontosabb megítélési szempont. Emellett több tanulmányt közöltek, például Alina Mungiu-Pippidi (Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítő és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében) és Marius Turda (Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai) írásait. - A Pro Minoritatét Erdélyben a Magyar Kisebbség juttatja el könyvtárakba és más megrendelőihez. /Ördög I. Béla: Bemutatták a Pro Minoritate legújabb számát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2000. július 8.
Megjelent a Kriza János Néprajzi Társaság 8. Évkönyve, amely a különböző magyarlakta vidékekről, azok népművészetéről, néphitéről és vallási néprajzáról, valamint népszokásairól közöl adatokat. Demény István Pál tanulmánya arra kereste a választ, hogy "ki tudunk-e mutatni a honfoglalás kori hitvilágból megmaradt elemeket, illetve igazolható-e a valamikori magyar sámánizmus megléte?" Takács György negyvenkét csángó archaikus népi imát mutatott be. /Vajda András: Megjelent a Kriza János Néprajzi Társaság 8. Évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./2000. július 15.
Dáné Tibor Kálmán, Kolozsvár és Erdély egyik közismert alakja, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztályát vezeti, ugyanakkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület titkára. Elmondta, hogy 1979-ben elvégezte Kolozsváron az egyetemet, a matematika szakot. A Hét hetilap tudomány rovatához került, majd Mócson, 1983-tól pedig Kolozsváron tanított. 1982-től elkezdte szervezni Kolozsváron az Ember és természet szabadegyetemi kollégiumot. 1991-92-ben a kolozsvári tanfelügyelőségen dolgozott, majd egy évig vezette a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségét. 1993-ban alakult meg az RMDSZ mai önkormányzati struktúrája. Azóta az RMDSZ főosztályvezetője és az EMKE titkára. Fontosnak tartja a felnőttképzést. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Az önszerveződés terén sok szakmai szervezetnek a létrehozását segítették. Most abban kellene segíteni a civil szervezeteket, hogy megerősödjenek. Főleg azokat, amelyek háttérintézményként működnek az egyetemmel. /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Bolyai Társaság/. /Ördög I. Béla: Találkoztam elégedett erdélyi magyarokkal Egy "javíthatatlan" közszolgáló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./2000. szeptember 23.
Szeptember végén címmel foglalta össze e hónapi kulturális rendezvényeit Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Kulturális Központ. Homoródszentmártonban szept. 22-én kezdődött meg a Kriza János Néprajzi Társasággal közösen rendezett néprajzi konferencia, melynek témája a népi gyógyászat. A konferencián dr. Hála József (Budapest) bemutatja Homoród monográfiáját. Csíkszeredában szept. 23-án kezdődik a kórusszövetségek találkozója: a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagjai évi közgyűlésüket tartják, szept. 24-én pedig a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszakát rendezik meg, valamint a meghívott kamarakórusok hangversenyét a Szakszervezetek Művelődési Házában. Gyimesfelsőlokon ugyancsak szept. 24-én kerül sor a Tatros forrásánál elnevezésű tizenegyedik alkalommal megrendezett csángó fesztiválra. /Szeptember végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./2000. szeptember 26.
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Megyei Kulturális Központ néprajzi konferenciát rendezett Homoródszentmártonban a népi gyógyászat témakörben szept. 22-24. között. Dr. Pozsony Ferenc és dr. Keszeg Vilmos vázolta a tervezett megbeszélések rendjét. Komáromi Tünde a Kolozsvár környéki (1583-1584) beteg eretnekekről értekezett, Bálint Emese a kora újkori népi gyógyászatról tartott előadást, Mód László a szentesi veszett orvosok 19. századi működéséről beszélt, Grynaeus Tamás a gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmekről, mondákról, narratívumokról szólt. Olosz Katalin a 17-19. századi kéziratos magyar orvoslókönyvek kolozsvári gyűjteményét ismertette, Keszeg Vilmos a szinkronizáció és egymásutániság jelenségét vizsgálta az igézés gyógyításában, Soós Tímea a rontásvád aktivizálódását elemezte válsághelyzetekben, Bloss Jáni Melinda egy eresztvényi asszony gyógyító tehetségéről számolt be. Szabó Judit a különböző növényeknek és virágoknak a test- és szépségápolásban betöltött szerepéről, Antal Mária a Gyimes-völgyi népi gyógyászatról tartott előadást, Bernádi Ilona a bábáskodásról, Virt István a mágikus eljárásokról értekezett. További előadások hangzottak el: Tamás Irén a magyarszováti, Pataki Tünde a homoródszentmártoni, Czégényi Dóra a szilágysági népi gyógyászatról tartott előadást. /Népi gyógyászati konferencia Homoródszentmártonon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2000. október 19.
Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai nyitották meg Suba László tordai képzőművész Agyag-humor című kerámiakiállítását. /Agyagból gyúrt humor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. november 11.
Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 18.
Nov. 16-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában bemutatták az 1982-től megjelent 9 Ellenpontok szamizdat kiadványait összefogó kötetet, amely a Pro-Print Kiadó és a Teleki László Intézet közös programja keretében jelent meg. Bárdi Nándor budapesti történész, vette fel a kapcsolatot a kiadványok szerzőivel. Nem mindenben értett egyet velük, de végül e kapcsolat vezetett a kötet megjelenéséhez. Tóth Károly a nyolcvanas évekről beszélt, áldozatvállalásukról, hiszen feleségével sokszorosították a kéziratokat. Szőcs Géza 18 évvel ezelőtti lebukását, illetve a folyamodványaival kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A kilenc számban olyan értékek gyűltek össze, melyet büszkén vállalhatnak a szerzők - mondotta. /Horváth Gyöngyvér: Ellenpontok 1982. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2000. december 1.
December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2000. december 4.
Dec. 2-4-e között több erdélyi városban és Bukarestben első ízben tartottak olyan rendezvényeket, amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra, a hányatott sorsú magyar közösség ügyére. Dec. 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött előadás/beszélgetés nyitotta meg. Hegyeli Attila tanár a Szeret-Klézse Alapítvány részéről a csángók magyar nyelvű oktatásának jelenét és jövőjét mutatta be. Klézsén egy éve működik közösségi ház, ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket, a matematikát és az informatikát. A következő fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. Olyan közösségről van szó, ahol családonként átlagosan 7-10 gyermek jövőjéről kell gondoskodni. Közismert az a következetes beolvasztási erőszak, amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre, és nem utolsósorban, bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltöző fiatal szakembereknek. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyőződése, hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. Vagyis kapcsolatok fejlődjenek ki erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között, búcsúk alkalmával kölcsönlátogatásokat lehet szervezni, és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. /Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./