udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
101
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-101
Névmutató:
Kuncze Gábor
2006. április 26.
A magyarországi országgyűlési választások után ezerféleképpen magyarázzák a Fidesz kudarcát: rossz kampányt folytatott stb. Ezek azonban mind mesék. Nem mese viszont az, hogy nagyon sokakon pánikszerű félelem lett úrrá arra a gondolatra, hogy Orbán lesz a miniszterelnök. Ellenfelei odáig mentek, hogy legszívesebben holtan látnák, Kuncze Gábor a gyűlölettől reszketve ki is mondta: tűnjön el végleg a közéletből. Kiket képvisel a Magyar Szocialista Párt? Mivel az MSZMP jogutódja, nyilván azokat, akik a múlt rendszer haszonélvezői voltak, s akik továbbra is a szocialista kormányzás haszonélvezői. Gyurcsány esete példaértékű: KISZ–funkcionáriusból lett üzletember, mégpedig az állami vagyon privatizációja útján. Ilyenek rengetegen vannak az országban. Ezek tartják kezükben a sajtót, az államit és a magánt egyaránt, s évek óta rágalmazzák, gúnyolják a Fideszt és Orbánt, írta Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. /Veres István: Miért nem tudott nyerni az ellenzék? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 26./2006. április 27.
A szabad demokraták a mérleg nyelvét jelenthetnék a magyar politikai életben, ha lenne egyáltalán mérleg. Azonban Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a választások éjszakáján „közös” kormányzást ígért a liberális, a szocialista és a konzervatív választóknak (az utóbbiakon az MDF választóit kell érteni), a Fidesz választóiról szó sem esett. Azonban a Fidesz a választópolgárok közel felét teszi ki. Bíró Béla felfogásában a szabad demokratáknak egy normális társadalomban a két szélsőség (a konzervatívok és a szocialisták) között lenne a helyük. A magyar szabad demokraták azonban a baloldal számára nyerik meg – hovatovább ciklusról ciklusra – a választásokat. Bíró szerint az egyetlen kiút a liberális és a „nemzeti” tábor közti történelmi „kiegyezés” lehetne. Ennek kulcsa a liberálisok kezében van, mert a cikkíró szerint ők rendelkeznek azzal a hatalommal, tekintéllyel és szellemi kapacitással, amely egy ilyen lépés megtételére képessé tehet. /Bíró Béla: Érzelmi torlaszok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. május 26.
Zárt ajtók mögött zajlott Gyurcsány Ferenc kormányfő és az ellenzéki pártok vezetőinek mintegy kétórás egyeztetése május 25-én Budapesten, az MDF székházában. Gyurcsány a múlt héten kezdeményezett külön-külön egyeztetést az ellenzéki pártok elnökeivel, de ezt csak Dávid Ibolya, az MDF elnöke fogadta el, ő is azzal a feltétellel, hogy erre az MDF székházában kerüljön sor. Miután a Fidesz és a KDNP ötpárti egyeztetést javasolt, Dávid Ibolya meghívta valamennyi párt képviselőjét az egyeztetésre. Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nem volt jelen. „Sok-sok év után sikerült kimozdítani a magyar pártpolitikát a tárgyalásképtelenség állapotából” – nyugtázta Gyurcsány. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, több témában van kidolgozott javaslatuk, amit rövidesen megküldenek a kormány számára. /Guther M. Ilona: Egyezkedik a kormány az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2006. május 30.
A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. június 27.
Magyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának tapasztalatait felhasználva újrafogalmazza külpolitikai stratégiáját – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az ellenzék a nemzeti érdekek képviseletét kérte számon a miniszterelnökön, míg a kormányoldal pártjai az új külpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet. Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsősorban az Európai Unióban is. Semjén Zsolt (KDNP) szerint az állampolgárságról szóló népszavazás óta Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség szót kiejtheti a száján. Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javítani helyzetükön. /Vita a magyar külpolitikai stratégiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./2006. szeptember 19.
Több ezren követelték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány lemondását szeptember 18-án a Parlament előtti demonstráción. A túlnyomó többségében fiatalokból álló tömeg vasárnap késő este óta folyamatosan fütyül, sípol és az „Áruló!”, „Mondjon le!”, „Vesszen a kormány!”, „’56,’56” szavakat skandálta. A közfelkiáltással elfogadott petícióban a több száz egybegyűlt felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új országgyűlési választásokat, ha Gyurcsány Ferenc mégse mondana le. Felkérték továbbá a nemzeti-keresztény politikai erőket, hogy minden törvényes, parlamentáris és politikai eszközt vegyenek igénybe, „a csalással hatalomra került kormány megbuktatására”. Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferencet és azt a politikát, amit a miniszterelnök folytat, jelentette ki Hiller István MSZP-elnök. – Aki eljuttatta a sajtónak a májusi frakcióülés hangfelvételét, rosszat akart tenni a miniszterelnöknek, mégis használt a magyar politikai életnek. Kitörve a hazugságspirálból végigvisszük a reformokat, amelyek a korszerű és modern Magyarországhoz vezetnek – közölte. A Parlament épülete előtt a miniszterelnök és a kormány távozását szeptember 17-e, vasárnap este óta követelő demonstráció kapcsán az MSZP elnöke azt mondta, az alkotmány és a jogszabályok betartása mellett mindenkinek joga van véleményét kifejezni, akár egyénileg, akár csoportosan. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: a történtek nem befolyásolják a koalíció működését. Úgy fogalmazott, a beszédet nem ő mondta, nem ő vállalja a tartalmát, másként vélekedik az elmúlt négy évről és a kampányról. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására – jelentette be Semjén Zsolt, a KDNP-frakció vezetője hétfőn Budapesten. „Úgy látjuk, hogy ez az erkölcsi válság immár politikai és alkotmányos válsággá fajult, ezért az alkotmány 29. szakasza alapján, amely arról szól, hogy a köztársasági elnök őrködik az ország demokratikus államszervezete felett, ezen rendelkezés alapján felkértük a köztársasági elnök urat, hogy az alkotmányos válság megoldása érdekében a szükséges lépéseket tegye meg” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Hozzátette: az alkotmányos válság megoldása a Gyurcsány-kormány menesztése lenne. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvesztette a kormányzáshoz elengedhetetlen bizalmat, ezért arra kérik, távozzon a magyar közéletből – mondta Dávid Ibolya MDF-elnök. Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, de rámutatott morális felelősségére. „A köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi felhatalmazási lehetőséget” – mondta az államfő. Kiemelte: a vasárnapi hír „morális válságot” okozott Magyarországon, és a miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a televízió Nap-kelte című műsorában szeptember 18-án reggel azt mondta: arra készül, hogy Magyarországot szembesítse az elmúlt évekkel. Gyurcsány Ferenc a Népszabadság című napilapnak leszögezte: esze ágában sincs lemondani posztjáról. Büszke arra, hogy végre valaki – és nem csak belső körben – ki meri mondani az igazságot: azt, hogy a politika hosszú évek óta hazugságokra épült. /Tüntetők követelték a Gyurcsány-kormány lemondását. Politikai botrányt kavart a balatonösződi beszéd. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2006. szeptember 20.
Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2006. szeptember 21.
Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szeptember 20-án. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte, a napok óta tartó tüntetések miatt. A három legfőbb közjogi méltóság közös nyilatkozatban leszögezte, hogy minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, képesek-e szavatolni, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Gyurcsány úgy fogalmazott: nincs türelem a rendbontókkal szemben, a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. Az MSZP azt kéri, követeli a Fidesztől, hogy az ellenzéki párt ne tartsa meg szeptember 23-i demonstrációját – jelentette be Hiller István MSZP-elnök. „Azzal vádolom Orbán Viktort, hogy a nyugalom helyett a felfordulást erősíti. Azzal, hogy az alkotmányos rend kereteit feszegető kezdeményezéseivel a megválasztott és felelős kormány helyére olyan kormányt akar, amely saját önös hatalmi érdekeit szolgálja” – fogalmazott Hiller István. Az éjszaka folyamán elkövetett rongálásért 98 embert vettek őrizetbe a rendőrök, az előző napi 104 után újabb 24 rendőr sérült meg. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy az önkormányzati választás a népszavazás, hogy nem volt szükség stabilizációs intézkedésekre, és hogy a Fidesznek semmi köze nincs a megmozdulásokhoz. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint ebben a helyzetben felelőtlen és érthetetlen Orbán Viktor magatartása, aki továbbra is arra biztatja az embereket, hogy „ne húzódjanak meg a házaikban”, maradjanak az utcákon. Románia számára figyelmeztető jel a budapesti „zendülés” – véli a román sajtó. A Ziua két teljes újságoldalt szentelt a budapesti „zendülésnek”. /Ellenzik a szeptember 23-i demonstrációt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./2006. szeptember 26.
Esett a tiltakozók száma a Kossuth téren, azonban még így is nyolcezer ember tüntetett szeptember 25-én, a kormányfő lemondását követelve. A Blikk magyarországi bulvárlap értesülései szerint az MTV székházát védők parancsnoka meg akarta tagadni a parancsot. A bulvárlap birtokába került felvételek szerint Gíber László a székház védőinek kivonására készült, mivel, mint mondta „nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben”. Gíbert arra utasították, védje tovább az épületet, ő azonban megtagadta a parancsot. Az MSZP ismételten bejelentette: nem fogják leváltani a miniszterelnököt. /Lankadó hév a Kossuth téren. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetője bejelentette: Gyurcsány lemondatásával az MSZP „nem a köznyugalmat állítaná helyre, hanem végső válságba taszítaná az országot, éppen ezért ezt nem teszi meg”. Hasonlóan nyilatkozott Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke. A Fidesz viszont továbbra is a szakértői kormány felállítását szorgalmazza. /Farcádi Botond: Magyarországon immár kilencedik napja tartanak a Gyurcsány-ellenes tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2006. szeptember 30.
„Dübörög a gazdaság”, „Lendületben az ország” – hangzott el az MSZP választási kampányában. Aztán kemény megszorítások lettek belőle. Budapesten a Kossuth téren naponta összegyűlt a tömeg, a „csőcselék”. Mert ugye ő minden, a fennálló hatalommal szembeni megmozdulás főszereplője. Párizsban 1789-ben, Magyarországon 1848-ban, nemkülönben 1956-ban – írta Asztalos Lajos. A „csőcselék” békés, derék polgárokból, egyetemi tanárokból, tisztviselőkből, kétkezi dolgozókból, vidékről érkezett gazdákból, erdélyiekből állt. A szónoki emelvényre lépők Gyurcsány miniszterelnök és a kormány lemondását követelték, de volt, aki arról szólt, hogy a külföldi, bizonytalan minőségű élelmiszertermékek helyett vásároljon mindenki hazai terméket, hogy a mindenkori kormány a nagy nemzetközi cégek helyett a hazai vállalkozásokat, a kis vállalkozókat támogassa. Tekintélyes közéleti személyeknek a köztársasági elnökhöz, az országgyűlés elnökéhez intézett levelét olvasták fel, amelyben a kialakult erkölcsi, politikai válság megoldását sürgetik. Időnként népi együttesek is felléptek. Többen különböző szövetségek, szervezetek, magán személyek, személyiségek felhívását, üzenetét tartalmazó röpcédulákat osztogattak. A gazdák sátrainál díjmentesen ásványvizet, gyümölcslét, hagymás zsíros kenyeret osztogattak. Rákóczi lovas szobra alatt felállított koporsó figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy erkölcsi hullaként nincs mit keresnie bársonyszékében. Eközben a tévében Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy a Fidesz vezetőibe szorult „féktelen hatalomvágy” juttatta az országot a jelenlegi helyzetbe, Hiller István, az MSZP elnöke a „Vádolom a Fideszt!” kezdetű szövegét ismételte. Éppen ők voltak azok, akik hazugságözönt zúdítottak a választókra, sátáni képet festettek a Fideszről. „Másfél, két évig hazudtunk”, „négy évig semmit sem tettünk”, mondta Gyurcsány, de ezt most újabb hazugsággal tizenhat évre bővítik. A beszéd nem az országnak szólt, csak zárt körnek, nem ők tárták fel, csak kiszivárgott, most mégis nagyszerű tettnek állítják be. A most már megbízható miniszterelnök berlini látogatásáról hazatérve szemrebbenés nélkül azt állította, hogy a német kancellár megdicsérte bátor kiállásáért. Amit a kancellár szóvivője azonnal cáfolt. /Asztalos Lajos: Helyszíni tudósítás a Kossuth térről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2006. október 4.
Most jó erdélyiként nagyon kellene örülni annak, hogy Magyarország térképe szinte teljes egészében narancsliget lett, írta Lokodi Imre a lap munkatársa. A válságnak nyugvópontra kell jutnia, különben „magyaráznunk kell román barátainknak” hogy Magyarországon nincs szó újabb ötvenhatról. Elsősorban a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz közötti megméretkezésről szólt a választás, de nem szabad eltekinteni az újságíró szerint a magyar s kormányzati politika „meghatározó erejéről”, a liberális párttól sem. A Szabad Demokraták Szövetsége kétségtelenül bajban van, folyamatosan egy sípot fújt „a szocikkal”. Lokodi Imre szerint a felelős Kuncze Gábor. A magyar liberális pártnak is új arcokra van szüksége. /Lokodi Imre: Dudapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2006. október 7.
Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2006. október 9.
Gyurcsány Ferenc kormányfő bizalmat kapott a parlamenttől. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásáig minden nap délután öt és hat között az ellenzék parlamenti képviselői ott lesznek a Kossuth-téren. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentette be október 6-án, miután bizalmat szavaztak a parlamentben Gyurcsány Ferencnek. A Kossuth téri nagygyűlésen Orbán Viktor bejelentette: az erkölcsi rend helyreállításának érdekében a politikusoknak „tiszta lappal kell indulniuk”, ezért útjára bocsátják az „Igen, Magyarország” Chartát. Felszólított minden tisztségviselő politikust, hogy csatlakozzon a Chartához, igent mondva ezzel a politikusok példamutatására. Ugyanakkor bejelentette, hogy az ország stabilitása érdekében nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy a kormánypártok állítsanak „új, hiteles miniszterelnököt” és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére. Az MSZP párt szóvivője, Nyakó István ezzel szemben leszögezte: az MSZP-nek most nem az a dolga, hogy a „képzavarokkal tűzdelt orbáni beszédet” megfejtse, hanem az, hogy a gazdasággal, az ország békéjével és nyugalmával, az előttük álló reformokkal foglalkozzon. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kormány megkapta a felhatalmazást programja végrehajtásához, s „mostantól kezdve nem kell foglalkozni Orbán Viktorral, amíg kívülről akarja gyengíteni a magyar parlamentáris demokráciát”. Az MDF közleményben leszögezte, hogy a magyar ellenzéknek nem Chartára, hanem alternatív programra van szüksége, amivel a Fidesz még mindig adós, így „továbbra is az a helyzet, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben kizárólag a Magyar Demokrata Fórumnak van programja”. Mintegy nyolcvanezren hallgatták Orbán Viktor beszédét. /Guther M. Ilona: Folytatódik a politikai kötélhúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2006. október 23.
Sólyom László köztársasági elnök október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több mint hetven személyiségnek adományozta október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend elismerését, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkeresztjét, illetve a Nagy Imre-érdemrendet. A Parlament kupolatermében tartott ünnepségen a magyar államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen kilenc kitüntetett a három közjogi méltóság közül csak az államfőnek nyújtott kezet. Csak az államfővel fogott kezet Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékán-helyettese, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) több megyei tisztségviselője, valamint több nyugállományú katonatiszt. Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag tagozatának elnöke, illetve Mészáros Gyula, a Pofosz Veszprém megyei elnöke Sólyom Lászlónak és Szili Katalinnak kezet nyújtott, de Gyurcsány Ferencet nem hagyta gratulálni. Az eseményen jelen volt a kormány több tagja, Boross Péter volt miniszterelnök, a négy parlamenti párt képviselője – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője –, valamint számos közéleti személyiség. Felavatták a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet is a magyarországi Csömörön. A kommunizmus áldozatainak emléket állító kompozíció az első ilyen alkotás a világon. Az eseményen, amelynek fővédnöke Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, felszólalt többek között Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. /Több kitüntetett mellőzte Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin gratulációját. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ A kézfogás gesztusok aritmetikája Budapesten – az, hogy hányan nem fogtak kezet Gyurcsánnyal, és hányan sem Gyurcsánnyal, sem Szilivel – egyértelműen jelzi: a politika nem lezárja, hanem épp ellenkezőleg: lezáratlanul tartja a múltat. Ma már bizonyosabban látható, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy ‘56 emléke Erdélyben jóval erőteljesebb, jóval meghatározóbb, és hogy 1956 összekapcsolta a szolidaritást a magyar szabadsághagyománnyal és a kommunizmus elutasításával. Bakk Miklós szerint a „magyar szétfejlődés” döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött. 1956 után különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. /Bakk Miklós: Erdély, 1956. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2006. november 10.
Nyugdíjazását kérte december 31-ei hatállyal Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya. Demszky Gábor főpolgármester azt kérte tőle, hogy változtassa meg szándékát, mert Budapestnek szüksége van egy jól felkészült rendőri vezetőre. Kérelme okairól Gergényi nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. „Nincs kommentár” – válaszolta azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy döntése összefügg-e a korábbi hetek történéseivel, az utcai zavargások idején a rendbontókkal szemben foganatosított rendőri intézkedések miatt személyét ért szakmai és politikai támadásokkal. Sajtóinformációk szerint két főkapitány-helyettes – a közbiztonságért, illetve a gazdálkodásért felelős – is fontolóra vette nyugdíjazási kérelmének benyújtását. A BRFK felső vezetői közül egyedül a bűnügyi főkapitány-helyettes maradna. Ugyancsak nyugdíjazási szándékát jelezte több főosztályvezető és kerületi kapitányság-vezető is. A főpolgármester mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is maradásra kérte a főkapitányt. „Egyben visszautasítjuk azt a föltételezést, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitány vállalhatatlanná vált volna az SZDSZ számára” – olvasható a Kuncze Gábor pártelnök által aláírt közleményben. A Fidesz álláspontja, hogy a rendőrfőkapitány nyugdíjba vonulása nem oldja meg az október 23-i események miatt kialakult helyzetet, bár szerintük Gergényi döntése mindenképpen a felelősség beismerését jelenti. A budapesti zavargások kapcsán 93 rendőrök ellen tett feljelentés ügyében rendelt el nyomozást az ügyészség. Ebből 38 eljárást a szeptemberi, 55-öt az októberi eseményekkel összefüggésben indítottak. A feljelentések hivatalos eljárásban történő bántalmazásokat tartalmaznak. Emellett hivatalos személy elleni erőszak miatt – a szeptemberi és októberi budapesti zavargásokkal összefüggésben – az ügyészség 67 eljárást indított. /Guther M. Ilona: Nyugdíjba menne, de nem tudni, miért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2007. február 7.
A 2006 szeptemberében és októberében Magyarországon kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is – olvasható a február 6-án nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben. A jelentés szerint a 2006. szeptemberi-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen a sérelmi nemzettudat, a kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök balatonőszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is. /A teljes politikai osztály felelős a Magyarországon kialakult helyzetért. Közzétették a Gönczöl-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Gönczöl Katalin büntetőjogász, kriminológus által vezetett kilenctagú testület tavaly november 6-án alakult meg Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére, feladata az volt, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A jelentés azt javasolja, hogy a kormány tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén. A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Az erőszak alkalmazása a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánta kommentálni a jelentést. Gyurcsány Ferenc kormányfő alapos munkának nevezte a dokumentumot. Az MDF egyetért a jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat. A KDNP megfontolásra javasolja a politikai tényezőknek a bizottság megállapításait, közölte Simicskó István frakcióvezető-helyettes. /Mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./ Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és közvélemény között. A felmentett tömeg indulatait többek között – a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudatnak – tulajdonítja az elemzés. A kommunista internacionalizmus torz szellemében szocializálódott, az elszakított országrészeket a térképen elhelyezni sem tudó embertől milyen alapon kérhetné bárki is számon, hogy miért nem tud higgadtan viszonyulni a nemzeti öntudat kérdéséhez. E tudatlanság átka bukkant fel a rendőrök logikátlan engedékenységében, illetve indokolatlan brutalitásában is. /Csinta Samu: Sérelmi nemzetöntudat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2007. március 23.
Orbán Viktor után most már Gyurcsány sem mindig tudja a magyar társadalmat úgy megszólítani, hogy ne fiktív skatulyaként használja a nemzet fogalmát, amelyben eltűnik a mai magyarok személyes gondjaival átszőtt, bonyolult és prózai jelen, írta Cs. Gyimesi Éva. „Úgy tűnik, a bal és a jobb vezérei ma inkább ügyekben és nem emberekben gondolkodnak. ” Cs. Gyimesi Éva szerint Dávid Ibolya beszéde „az RMDSZ aradi kongresszusán egyenként volt képes mindnyájunkat megszólítani. ” Szerinte jó volt hallani az m2 egymás utáni két műsorában, ahogyan Kuncze Gábor, majd Herényi Károly beszélget „a békés többség” egyszerű tagjaival. /Cs. Gyimesi Éva: A békés többség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2007. október 30.
A Wass Albert-életmű kiadásával foglalkozó Kráter Irodalmi és Művészeti Műhely Egyesület közleménye szerint az 1998-ban, az egyesült államokbeli Floridában elhunyt író soha nem kérte magyar állampolgársága visszaállítását, csupán annak igazolását. Turcsány Péter, a Kráter Műhely vezetője ezt Wass Albert egyik 1997-es nyilatkozatával támasztja alá. 1997 januárjában Kuncze Gábor akkori belügyminiszter az író 1996-os kérelmére adott válaszlevele szerint Wass Albertnek nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként felhozta, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampolgárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A közlemény szerint a Belügyminisztérium 1997 júliusában Kuncze aláírásával „állampolgársági bizonyítványt állított ki Wass Albert részére, amelynek érvényessége „1997. június 26. – 1998. június 26-áig” szólt. Az idős író ezt méltatlannak és sérelmesnek tartotta, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideiglenes bizonyítvánnyal” – áll a Kráter Műhely közleményében. /Vitatott állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2008. február 20.
Az SZDSZ-nek már régebben gondoskodnia kellett volna az önfelszámolásról, írta Lokodi Imre, a lap munkatársa. A kudarcosabb periódus, Kuncze Gábornak a párt éléről való távozása után fellépett bizonytalanság, káosz, vergődés befejezéséről van szó. Az SZDSZ jelenleg „látszatpárt, kvázipárt”. Az SZDSZ-t is elérte a korrumpálódás, a politikai elmocsarasodás. A párt nagy árat fizetett az MSZP feltétlen támogatásért. – Az SZDSZ ott tart, hogy a magyar bíróságnak kell kiderítenie, csalást követtek-e el egy évvel ezelőtt, vagy nem, amikor Kóka János vette át a párt vezetését. A „liberális pártot végképpen lezüllesztő Kókának mennie kell, feltételezhetően pártja szűkebb vezetéséből is”. /Lokodi Imre: A kvázipárt iszapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2009. március 3.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szerint Magyarországról irányított csoport támadt rá Nagyváradon. Arra a kérdésre, honnan tudja, hogy Magyarországról irányították őket, Demszky a román rendőrökre hivatkozott. A lap felelős szerkesztője megjegyezte, hogy Demszky előtt egy másik szabaddemokrata politikust, Eörsi Mátyást ért hasonló atrocitás évekkel korábban Kolozsváron, illetve Kuncze Gábort Nagyváradon. Úgy tűnik, rájár a rúd a magyarországi liberálisokra. Demszky tiltakozott, szerinte inkább a kormánypárti politikusokról lehet beszélni, az SZDSZ korrekt kisebbségpolitikája sérti a nem demokratikusan gondolkodók fülét. Az újságíró felvetette, Erdélyben, a határon túli magyar közösségekben nem a kisebbségvédő politikájáról híres az SZDSZ. Demszky erre is tudott magyarázatot: a kettős állampolgárságra vonatkozó akkori népszavazás régen volt. Ma, amikor mindkét ország, Magyarország is Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz, nincs már igazán nagy jelentősége. Az újságíró közbevetésére, hogy az SZDSZ politikájának homlokterében nem éppen a határon túli magyar közösségek helyzete áll, Demszky megmagyarázta: kétnyelvű feliratok vannak a húsz százalékosnál nagyobb kisebbséggel rendelkező romániai települések bejáratánál, Nagyváradon magyarul tanítják a rendőröket és így tovább. /Salamon Márton László: Demszky és a „magyar betegség” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./