udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
408
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 391-408
Névmutató:
Medgyessy Péter
2002. július 9.
Fodor Sándor szerint Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári útja "nem okozott csalódást nekünk, romániai magyaroknak." Szép a jó szándék a közös gondok megoldására, de jobban örvendett volna legalább egy konkrét megegyezésnek. Ha például Adrian Nastase miniszterelnök megegyezik Medgyessy Péter miniszterelnökkel a Magyarországot Észak-Erdéllyel összekötő műút építésében. Egyelőre az a meggyőződés erősödött meg Fodorban, hogy Adrian Nastase miniszterelnök és Mircea Geoana külügyminiszter - kiváló politikusok. /Fodor Sándor: Kapcsolatfelvétel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ 2002. július 9.
Júl. 8-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: Markó Béla szövetségi elnök, többek között, kiértékelte az elmúlt parlamenti ülésszakot, a képességvizsgák eredményeit, a nemrég nyilvánosságra hozott részleges népszámlálási adatokat és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök romániai látogatását. Napirenden szerepelt a megyei szintű protokollumok kiértékelése is. Ami a Kolozs megyei helyzetet illeti, Kónya-Hamar Sándor ismételten azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg nem rendeződik a református egyház tulajdonában lévő Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan helyzete, a megyei szervezet nem írja alá a kormánypárttal a helyi szintű együttműködési megállapodást. Ugyanakkor a megbeszélésen szóba került a volt Református Kollégium épületének sorsa is, amelyet bár törvényesen visszaszolgáltattak a református egyháznak, a gyakorlatban azonban azt nem sikerült birtokba venni. A jelenlévők pozitívan értékelték, hogy a Medgyessy-kormány megháromszorozta azoknak a magyarországi hivatalnokoknak a számát, akik a magyar igazolványok kézbesítéséért felelnek. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. Kolozs megye nem tágít. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ 2002. július 10.
Medgyessy Péter miniszterelnök Kolozsváron nem a Transilvania (volt Belvedere) Szálloda elnöki szobájában, hanem unokatestvére, a Török család lakásában töltötte az éjszakát. A család mindig tartotta a kapcsolatot Medgyessyvel. Medgyessy Péter júl. 5-én este érkezett Kolozsvárra. Előzőleg a vacsorát a tordaszentlászlói Tamás Bisztróban fogyasztotta el, az RMDSZ vezetőinek társaságában. A Kolozs megyei RMDSZ zokon vette, hogy a helyieket nem hívták meg a falatozásra. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte: annak ellenére, hogy Tőkés László is az RMDSZ Operatív Tanácsának a tagja, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét nem hívták meg a vacsorára, mi több, Medgyessy Nagyváradon sem találkozott vele. Kónya szerint "egy asztalhoz hasonlók csupán hasonlókkal ülnek le". /Kiss Olivér: Medgyessy Péter kolozsvári unokahúga. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2002. július 12.
Markó Béla RMDSZ-elnök júl. 10-én a szövetség bukaresti székházában megbeszélést folytatott Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával a román kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás végrehajtásáról, valamint a magyar státustörvényről. Az RMDSZ elnöke ismertette az EBESZ főbiztosával az elmúlt parlamenti ülésszakban a tulajdonkérdés kapcsán hozott két fontos jogszabályt (a földtörvényt és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt). A tárgyaláson szóba kerültek az oktatással kapcsolatos kérdések is, amely téren még mulasztások vannak. Nem valósultak meg például a kormánypárttal kötött protokollumban foglalt előírások a magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatban, szögezte le Markó Béla. Az RMDSZ elnökének tájékoztatása szerint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott megbeszélés másik témája a státustörvény volt. Markó Béla rámutatott: ebben a tekintetben rendkívül eredményesnek bizonyult Medgyessy Péter magyar kormányfő és Adrian Nastase román miniszterelnök kolozsvári találkozója, amelyen a felek megállapodtak abban, hogy a román-magyar vegyes bizottság őszig elkészíti a státustörvényt módosító javaslatait. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelentősnek nevezte, hogy megismerhette az RMDSZ vezetőinek álláspontját a státustörvénnyel kapcsolatban. /Rolf Ekeus az RMDSZ vezetőivel tárgyalt. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa elégedett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ 2002. július 13.
Adrian Nastase miniszterelnök szerint kívánatos lenne a kedvezménytörvény alkalmazásának befagyasztása mindaddig, amíg a törvényt nem módosítják. Nastase hangsúlyozta: a magyarok bírálása helyett azt kell eltanulni tőlük, ahogy a külföldön élő nemzeti kisebbségeikkel törődnek. Nastase szerint nem elegendő, amit Románia jelenleg tesz a határon túl élő románok érdekében. A kormányfő a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélések oldott légkörét emelte ki. Nastase emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek a partneri kapcsolatok kialakításáról. A dokumentum javaslatokat tartalmaz arról, hogy miként lehet a kétoldalú együttműködést ösztönözni, elsősorban gazdasági téren. Nastase újból leszögezte: a nemzeti kisebbségek védelméért annak az országnak a kormánya felelős, ahol ezek a kisebbségek élnek. Egyetlen állam sem követelheti magának azt a jogot, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének bírája legyen más országokban. /A törvény befagyasztását kérik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2002. július 13.
Az aggodalmak nem voltak alaptalanok, kezd nyilvánvalóvá válni: a kormányfő kijelentése, amelyik szerint az előző kormány "túlszeretett" bennünket, a kedvezménytörvény felülvizsgálása, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma megbízatásának idő előtti megvonása arra utal, hogy ez a kormány, akár Horné, híven kitart a kádári kolonc mellett: úgy szeret bennünket, mint az ablakos a hátraesést, írta Asztalos Lajos. Az Illyés Közalapítvány esetében például a jól bevált kommunista módszert alkalmazzák: Szabó Vilmos politikai államtitkár makacsul ismételgeti, hogy az alapítvány kuratóriumában megingott a bizalom, mert, úgymond, a folyó évi pályázatok támogatására fordítandó összeg nyolcvan százalékát elköltötték, miközben Veress László, a kuratórium igazgatója határozottan állítja, hogy nem igaz, mert eddig csak ötven egynéhány százalékot fizettek ki. A Medgyessy Péterrel, másképp a D 209-essel - ahogyan most "becézik", Péterkémmel, azaz Péter-kémmel - kapcsolatos botrány fölött nem lehet semlegesként átsiklani, azzal áltatva magunkat, hogy semmi közünk hozzá. - Előzőleg Orbán Viktort kinevezték országgyűlést felszámoló diktátornak, cigánynak, talált gyermeknek, szélsőségesnek, fasisztabarátnak stb. Beleakadtak abba, hogy az apja dolomitbányája szállítja a követ ide meg oda, hogy Bostonba ment a kitüntetést átvenni, s hogy milyen sokba került a repülőút. Tehát alkalmatlan a kormány vezetésére. Bezzeg Horn Gyula annál "alkalmasabb" volt. Már csak azért is, mert mint pufajkás, úgynevezett munkásőr, azaz karhatalmista részt vett az 56-os forradalom vérbefojtásában, szemtanúk szerint például az 1956. decemberi Kossuth téri mészárlásban, szódásüveggel verte szét egy később Svédországba meg egy Svájcba menekült ötvenhatos állkapcsát. Mindezt persze hiába hozták a nyilvánosságra, mert ő egy na és?-sel intézte el a dolgot, miközben a múltjára vonatkozó iratok szőrén-szálán eltűntek. A Magyar Nemzetben közölt titkos irat nyomán kiderült, hogy Medgyessy a D 209-es ügynök. Először tagadta, hogy igaz lenne. A titkosszolgálatokat felügyelő MSZP-s elvtárs kijelentette, hogy ez hamisítvány. Másnap reggel fordult a kocka: Medgyessy beismerte, hogy évekig kémelhárító volt. Azzal hozakodott elő, hogy magyar érdekekért tette, azért, hogy Magyarország a Szovjetunió akarata ellenére beléphessen a Nemzetközi Valutaalapba. Valójában akkor Magyarország semmit sem tehetett anélkül, hogy arról a szovjet kémelhárítás, a szovjet titkosszolgálat ne tudott volna. Ezt egy volt III/2-es tiszt is megerősítette. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke következetesen Medgyessy lemondását követelte, jött a bosszú: "egyesek" sürgősen kiderítették, hogy baj van a családjában, és közzétették apja múltbeli tevékenységét. Amikor felindultságában Pokorni lemondott, Medgyessy ártatlan képpel kijelentette, hogy a múltat le kell zárni, ne forduljon elő több családi tragédia, s a jövővel kell foglalkozni. Vagyis aki a múltban bármi - önkéntes titkos ügynök, ávós tiszt, verőlegény, besúgó, pufajkás meg egyéb válogatott legény - volt, felejtsük el minden disznóságát. A D 209 számára az lenne a legtisztességesebb lépés, ha lemondana. /Asztalos Lajos: Péterkémék és az erkölcs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ 2002. július 15.
Sajtóhírek szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem lesz jelen a júl. 17-én Budapesten sorra kerülő Magyar Állandó Értekezlet-ülésen, amelyen a szövetséget várhatóan a Markó Béla által vezetett ötfős delegáció képviseli. Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyeket felügyelő politikai államtitkára közölte, hogy Budapest az RMDSZ-nek küldött meghívót, nem személyeknek, s az érintett pártokra bízta, hogy kit delegálnak a MÁÉRT-re. Mint mondta, az RMDSZ egyelőre nem tájékoztatta Budapestet a delegáció összetételéről. Tőkés mellőzése nem jelent meglepetést, arra talán már abból is következtetni lehetett, hogy az egy héttel ezelőtti nagyváradi látogatása során Medgyessy Péter magyar kormányfő a püspökkel nem találkozott. Nem csupán Erdélyben vannak gondok a MÁÉRT-ülésre történő meghívásokkal kapcsolatban. A parlamenti képviselettel rendelkező Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) például arra gyanakszik, hogy a MÁÉRT-re egy olyan horvátországi magyar párt is meghívót kapott, amelyet korábban töröltek a pártok listájáról. Az állítólagos meghívást a HMDK ügyvezető elnöke, Jakab Sándor összefüggésbe hozta Szabó Vilmos államtitkár horvátországi látogatásával, amelynek során szerinte a politikus részt vett a Horvátországi Magyar Néppárt tanácskozásán. A Fidesz üdvözölte a MÁÉRT összehívását. Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor a testület felhígulásától tart, mert szerinte nem egyértelmű, milyen alapon hívja meg a magyar kormány a júl. 17-i tanácskozásra a határon túli szervezeteket. Németh fontos célnak mondta, hogy a MÁÉRT résztvevői nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről, és jelezte: a Fidesz el is készített egy ilyen nyilatkozattervezetet. /Felhígul a Magyar Állandó Értekezlet? Tőkés Lászlót nem hívták meg Budapestre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ 2002. július 16.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy Magyarországon a szocialisták kerültek kormányra, hisz a nyugdíjasok és a munkabérből élők számára egy közeljövőben el nem érhető Kánaánt ígértek választási programjukkal. Sikertelenségükhöz nagyban hozzájárult a vitákat kiváltó "státustörvény" elfogadása Duray Miklós és Markó Béla félretájékoztató sugallataira, a Magyarok Világszövetségének a működését ellehetetlenítő pénzelvonás személyes ambíciók alapján, az FKGP szétbomlása Torgyán József késői kirekesztésével a kormányból stb. A jelenlegi miniszterelnök, Medgyessy Péter, fokozatosan hátrál és magyarázkodik, csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni mindamellett, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet "elkötelezettje", de ellenvetés nélkül elfogadja találkozójukon Adrian Nastase azon kijelentését, hogy a kisebbség helyzetét azon ország rendezi, ahol élnek. Simon Endre szerint az Európai Parlamentbe is a tagországoknak nemzetiségi összetételüknek megfelelően kell delegálniuk képviselőiket. /Simon Endre: A látás iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 17.
Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. július 18.
Júl. 17-én tartotta a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) ülését Budapesten. Medgyessy Péter kormányfő beszédében hangsúlyozta, a kedvezménytörvényre vonatkoztatva, hogy a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. - Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - tette hozzá a miniszterelnök. Kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzeti identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, továbbá: azonos jogokkal csatlakozni az Európai Unióhoz. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. A MÁÉRT-ot levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását. A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László a MÁÉRT ülésén. A támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell végezni. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kovács szerint bonyolult jogi helyzetet teremtett a Orbán-Nastase-megállapodás. Kovács László jelezte: a helyzet tisztázására megkezdték a szomszédos országok kormányaival való konzultációt. A külügyminiszter jelezte: a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére Közép-európai Híd elnevezéssel alapítványt hoznának létre. Bővítenék a vállalkozás-fejlesztési irodák hálózatát, és az elképzelések között egy olyan kedvezmény bevezetése is szerepel, amely a magyar vállalkozókat a szomszédos országokban történő befektetésekre ösztönözné. A hazájukban tanuló magyar anyanyelvű középiskolások, egyetemisták támogatására egy Ady Endréről elnevezett ösztöndíjrendszert hozna létre a kormány, a szórványmagyarság anyanyelvi képzésére pedig szórványkollégiumokat létesítenének. A MÁÉRT következő ülésén tárgyalnak a kedvezménytörvény módosításának az alapelveket nem érintő javaslatáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Kiemelte: egyetértés van abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. /Eddigi legbékésebb MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ 2002. július 19.
A román-magyar memorandummal ellenkező módon alkalmazzák a magyar igazolványok igénylésével kapcsolatos eljárást a romániai magyar konzulátusok - áll az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottság jelentésében. Adrian Nastase miniszterelnök hivatalosan kérni fogja Medgyessy Péter magyar kormányfőtől, hogy késlekedés nélkül vessenek véget ennek a gyakorlatnak - közölte Claudiu Lucaci román kormányszóvivő. Az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottságot a román közigazgatási, a külügy- és a belügyminisztérium, valamint az RMDSZ képviselőiből hozták létre. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a bizottság tagja szerint az RMDSZ képviselői csak júl. 15-én, a Hargita, Kovászna és Maros megyében végzett ellenőrzésnél voltak jelen. "Az itt működő tájékoztatási irodák tevékenységében semmi olyat nem találtunk, ami sértené az egyetértési nyilatkozatot" - jelentette ki az MTI-nek Kelemen. "Az RMDSZ nem ért egyet a jelentéssel, nem fogadja el azt" - szögezte le. /Tiltakozások RMDSZ-részről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2002. július 20.
Óvnám a román kormánypártot attól, hogy téves taktikai megfontolásokból újra megnyitni akarjon olyan, már letárgyalt ügyeket, mint például a kedvezménytörvény kérdése - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó azután nyilatkozott, hogy a román kormányszóvivő bejelentette: a román fél szerint a Romániában működő magyar konzulátusok tévesen alkalmazzák a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött román-magyar egyetértési nyilatkozatot, és Adrian Nastase miniszterelnök felkéri Medgyessy Péter magyar kormányfőt, hogy késlekedés nélkül vessenek véget ennek a gyakorlatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a román kormánypárt megsértette a két szervezet együttműködési megállapodását, mivel az egyértelműen kimondja, hogy közösen ellenőrzik az egyetértési nyilatkozat betartását. Ennek ellenére a legutóbbi ellenőrzésről nem értesítették az RMDSZ-t, így a szövetség képviselői csak néhány helyen tudtak jelen lenni. - Ott, ahol az RMDSZ képviselői is jelen voltak, semmiféle problémát nem tapasztaltak, így nem értem, miként lehet utólag kifogásokat emelni - fogalmazott. - Az RMDSZ nem fogja aláírni a jövő héten azt a megállapodást, amelyet a román politikai pártok terveznek az alkotmány módosításának kérdéséről - közölte. A módosításra váró pontok közé nem került be néhány fontos kérdés, mint például Románia nemzetállamként történt meghatározásának megváltoztatása, a kisebbségi jogok, a közigazgatási szerepeltetése az alaptörvényben. Ezek nélkül az RMDSZ nem tud részt venni a munkában - szögezte le. /Letárgyalt ügyeket téves újra megnyitni. Markó Béla a kedvezménytörvényt ellenőrző bizottság észrevételeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ 2002. július 24.
Fodor Sándort megdöbbentette a MÁÉRT-en az RMDSZ-küldöttség személyi összetétele. Az RMDSZ küldöttségéből (ezúttal először) kimaradt az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - Tőkés László püspök. Fodor hozzátette: nem tartozik a püspök politikai hívei közé, sőt éppen a Szabadság hasábjain rendreutasítást is kapott tőle. Azonban Tőkés László a romániai diktatúra bukásának az elindítója. "Olyan, vezetésre termett ember, akinek véleményével adott esetben lehet, sőt kell is vitatkoznunk, de akit nemlétezővé politikai ellenfelei se tehetnek. Kiváltképpen az RMDSZ nem ignorálhatja Őt, amelynek - tudtommal - mindmáig tiszteletbeli elnöke." Ez annak a jele, hogy "az RMDSZ operatív vezetősége nem tűri a "másként " gondolkodást". Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben Nagyváradon tett látogatásakor nem mindkét történelmi egyház püspökét kereste fel Medgyessy miniszterelnök. "Tőkés László püspök úr akkor is a romániai magyarság egyik vezető személyisége marad, ha (olykor) vitatkozunk is vele." "Az RMDSZ-küldöttség egyik meghatározó egyéniségének a kizárásával történő összeállítása viszont - aggasztó jele egy olyanféle újrarendeződésnek, amelyből nem kértünk, és ezután se kívánunk részesülni." /Fodor Sándor: Aggasztó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ 2002. július 31.
A román-magyar kisebbségi vegyes bizottság júl. 30-i bukaresti ülésén megegyezés született arról, hogy augusztus végén szakértői tanácskozás lesz, majd az ősz folyamán tartják meg a kisebbségi vegyes bizottság teljes ülését. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette román kollégájának: a magyar félnek szándékában áll a törvény megváltoztatása. Ebben a magyar kormányt támogatja a Magyar Állandó Értekezlet, illetve a kérdésről konzultációkat folytat minden érintett ország kormányával. A találkozón részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mind a két fél egyetértett abban, hogy amíg nem találják a közös megoldást, addig az egyetértési nyilatkozat érvényben van. Szabó Vilmos átadta Cristian Diaconescu külügyi államtitkárnak azt a levelet, amelyet Medgyessy Péter küldött Adrian Nastasénak. A magyar kormányfő ebben a levélben választ adott a kolozsvári találkozón felvetett román javaslatokra, és arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy készülnek a magyar javaslatok a román-magyar partneri együttműködés kialakításáról Kolozsváron átadott román emlékeztetőre. A magyar fél átadott az együttműködés egyéb kérdéseire vonatkozó válaszjegyzékeket is. Ezek egyebek között a Gozsdu-alapítvány kérdéséről, illetve a munkavállalással kapcsolatos dolgok kezeléséről szólnak. A román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a találkozón a román fél "a Velencei Bizottság és a Jürgens-jelentés értékelése alapján megfogalmazott európai normáknak megfelelően, a román-magyar kétoldalú párbeszéd keretébe ágyazottan" közelítette meg a kedvezménytörvény módosításának kérdéseit. /Magyarország módosítaná a státustörvényt. Érvényben van a Nastase-Orbán egyetértési nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ Konkrét eredmények nélkül zárult a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának elnökei közötti találkozó. A román fél képviselője, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár nem nyilatkozott a sajtónak. A találkozó után Szabó Vilmos magyar társelnök, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a megbeszélés kötetlen napirenddel zajlott. "Egészen pontosan abban állapodtunk meg, hogy augusztus végén a kisebbségi vegyes bizottság ülését előkészítő szakértői találkozóra kerül sor" - fogalmazott az államtitkár. Szabó Vilmos nagyon jó hangulatú, őszinte és eredményes megbeszélésnek nevezte a találkozót. "Nem volt szándékunkban, hogy konkrét kérdésekben most dűlőre jussunk" - mondta Szabó Vilmos. /Szőcs Levente: Tartalmatlan román-magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./2002. augusztus 1.
Hasznosnak tartja a találkozót, nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság bukaresti üléséről, mert számos felvetett kérdésben sikerült tisztázniuk az álláspontokat. Diaconescu államtitkár a megbeszéléseket követően a Velencei Bizottságra és a Jürgens-jelentésre hivatkozott, emlékeztetett a lap. Bálint-Pataki József megjegyezte, Jürgens-jelentés egyelőre nem létezik, ez módosításra, kiegészítésre szorul. - A magyar kormányzat, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem támogatására a jövő évben is biztosítja a kétmilliárd forintos támogatást. A HTMH elnöke döbbenettel vette tudomásul, hogy egy egész egészségügyis osztályt kivisznek dolgozni Szombathelyre. Ezt adminisztratív eszközökkel meggátolni nem lehet, ugyanakkor bízik benne, hogy valamilyen formában ezt fékezni lehet. /Gyarmath János: Medgyessy Péter válaszlevelével érkeztek. Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./2002. augusztus 2.
Medgyessy Péter miniszterelnökre célzott Dr. Sasi Nagy Béla cikkében: egy új hatalmasság, aki a régi rend düledező tanyájáról került ismét a felszínre, programbeszédet tartott. A politikus szerint ne a múlttal törődjünk, hanem a jövővel. Egy eminens író, volt Pen Club elnök még a könnyű drogok szabad forgalmazásáért is hősiesen síkraszállt. /Konrád Györgyről van szó./ El kell felejteni a 19-es vörös terrort, a világháborút, a Don-kanyart, továbbá azokat, akik megjárták a Duna csatornát, Recsket? Két ország összes börtöneit? Az egyik miniszterelnök "csak" az ifjú kommunisták felső vezetésében vett részt. /Iliescu/. A másik miniszterelnök kicselezte a KGB-t, hogy Európába vezesse országát a "nagy testvér" háta mögött. /Dr. Sasi Nagy Béla: Elmúlt-e a múlt? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./2002. augusztus 6.
Még a koalíciós kormányzás idején hagyták jóvá a máramarosszigeti önálló magyar középiskola létrehozását, Kötő József akkori tanügyminisztériumi államtitkár idején. Azonban megfelelő épület hiányában beindítása azóta is húzódik. Végül az önkormányzat az erdészeti hivatal főtéri székházát vásárolta meg erre a célra, az épületegyüttes felújítása lassan halad. Medgyessy Péter kolozsvári látogatása és Markó Bélával való találkozása alkalmával is felvetődött a szigeti magyar líceum támogatásának szükségessége. Zahoránszky Mihály, a város alpolgármestere a Magyar Szó megkeresésére elmondta: ha rövid időn belül nem jön meg a beígért támogatás, akkor nem tudják befejezni az első kilenc tanterem kialakítását, és szeptemberben nem indulhat be a tanítás. Az iskolára nagy szükség lenne, mert fogy a máramarosi rész magyarsága, s igen jelentős a beolvadás. /(Sike Lajos): Veszélyben a máramarosszigeti magyar líceum őszi megnyitása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2002. augusztus 13.
Mindannyiunk gyalázatos arculcsapása, ha a hír igaz: az erdélyi magyarság támogatása ürügyén Alexandru Mandura váradi üzletember, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja és vadásztársa, akinél a magyar kormányfő kolozsvári látogatása után megszállt, több mint 2 milliárd forinthoz jut, hogy Nagyváradon hatalmas bevásárlóközpontot építhessen, írta Sylvester Lajos. Jellemző Magyarország újabb kori leggazdagabb miniszterelnökének gátlástalanságára, hogy nem tudja érzékelni ennek a támogatásnak az erkölcstelenségét. A pláza közvetlenül a magyar határ mentén lesz, ahonnét a magyarországi nagy bevásárlóközpontok órányi vagy néhány percnyi járásra megtalálhatók, de az országok és régiók közötti árdifferenciák egy üzletház ügyeskedése révén vagyonszerzésre jól kihasználhatóak. Meg kellene kérdezni viszont, hogy a bihari vállalkozóknak, üzletembereknek mi a véleményük erről a magyar baráti segítségről. Az ügynök-bankár kormányfő az egy brancsbéliek számára nyit teret határon innen és túl. /Sylvester Lajos: Határhelyzetek. Erdélyi kindertojás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./2002. augusztus 22.
Aug. 20-án Medgyessy Péter miniszterelnök a nemzeti ünnep alkalmával fogadta a határon túli magyarok képviselőit. Az eseményről az MTI is csak egy képpel tudósított. A határon túli magyarok lebecsülésének hat, ha egy ilyen eseményt, bárki is legyen annak anyaországi főszereplője, pártpolitikai szempontok alapján lefokoz. /Határon túli magyar vezetők a magyar miniszterelnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2002. augusztus 26.
Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./