udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 506 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-506

Névmutató: Geoana, Mircea Dan

2001. január 24.

Bukarestben jan. 23-24-én tartották az év első EBESZ-találkozóját. A tárgyalásokon a huszonhárom főmegbízott is részt vett, akik bemutatták jelentéseiket Mircea Geoana soros elnöknek. Geoana rámutatott: a konflikusok megelőzésre léteznek közös emberi és gazdasági tényezők. Az előbbivel kapcsolatban a nemzeti kisebbségek védelmét, a diszkrimináció felszámolását és a romák beilleszkedését említette. Geoana elnökségének irányelveit: a régiók sajátos válságkezelése, a hatékonyabb EBESZ-lefedettség, a közvetlen kapcsolatteremtés, és az emberi jogok tiszteletben tartása. Mircea Geoana mint Románia megbízottja és az EBESZ soros elnöke már ellátogatott Jugoszláviába és Svédországba, és ígéreteinek megfelelően hamarosan Délkelet-Európában, majd a Kaukázusban és a közép-ázsiai államokban is terepszemlét tart. (Szász Attila): Geona: az EBESZ irányelvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2001. február 2.

Mircea Geoana külügyminiszter ismét Washingtonba utazott. Szerinte a balkáni helyzet továbbra sem megoldott, ezért intenzív amerikai és európai részvétel melletti kezelést igényel. Geoana, Románia volt washingtoni nagykövete jan. 31-én Washingtonban, a sajtóklubban tartott előadást. Álláspontját a The Washington Times jan. 31-i számában is kifejtette. Mircea Geoanat febr. 1-jén fogadta Colin Powell, az Egyesült Államok nemrég kinevezett külügyminisztere is. /Mircea Geoana (ismét) Washingtonban. A balkáni helyzet továbbra sem megoldott - hangoztatta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 3.

Martonyi János külügyminiszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az interjú előtt írta alá Martonyi János a Mircea Geoana román külügyminiszternek címzett levelét, amelyben javasolja, márciusban vagy esetleg áprilisban román partnere tegyen látogatást Budapesten. - Martonyi kifejtette, hogy a "romániai választások eredménye kezdetben komoly aggodalommal töltött el bennünket is, megdöbbentett a Nagy-Románia Párt előretörése." Megnyugtató volt viszont az, ami a választások óta eltelt időszakban történt, így például a PDSR-RMDSZ megállapodás, a törvényalkotási fejlemények és nem utolsósorban az, hogy a Nagy-Románia Párt semmilyen formában nem vesz részt a kormányzásban. - A kétoldalú kapcsolatok keretében a legkülönbözőbb területeken kell majd előrelépni. Szeretnék napirendre tűzni a csíkszeredai és a konstancai főkonzulátusnak a megnyitását. Új szociális és társadalombiztosítási egyezmény megkötését kezdeményezik, amelyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, készülőben lévő törvény is szükségessé tesz. Javítani szeretnék az együttműködést a migráció és a menekültügy terén. Szükséges a határátkelőhelyek bővítése, a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáépítése vagy az észak-erdélyi útépítés. Szükség van egy új környezetvédelmi egyezmény és határvízi megállapodás megkötése, átfogóan szabályozni kellene a Tisza vízgyűjtőterületén folytatott gazdasági tevékenységet, katasztrófavédelmi egyezményt kellene kidolgozni. - Remélhetően 2001-ben a két ország között a kereskedelmi forgalom meg fogja haladni az 1 milliárd eurót. Tavaly ez körülbelül 900 millió volt. A magyar vállalatok eddig összesen 160 millió eurót fektettek be Romániában, körülbelül 3000 közös vállalat működik. - A román félnek fel kellene számolnia a magyar húskivitelt érintő korlátozást. Martonyi leszögezte: "Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSZ egységes legyen. És ez fontos az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a román politikai élet fontos tényezője." /Guther M. Ilona: Interjú MARTONYI JÁNOS külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2001. február 7.

A magyar-román kapcsolatok kérdéseiről folytatott konzultációt febr. 6-án Bukarestben Lőrincz Csaba, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral tárgyalt, és fogadta őt Mircea Geoana külügyminiszter. Előkészítették Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jövő heti hivatalos bukaresti tárgyalásait. Markó Béla szövetségi elnök febr. 6-án a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Lőrincz Csabát. /Magyar-román konzultációk Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

2001. február 8.

Mircea Geoana román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke febr. 7-én Moszkvában tárgyalt kollégájával, Igor Ivanovval. Az orosz-román kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tevékenysége volt a fő téma. Orosz kommentárok szerint a román miniszter moszkvai vizitje a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítését is célozza: Bukarest elégedetlen amiatt, hogy az árucserében évente komoly - 500 millió és egymilliárd dollár közötti - román deficit jelentkezik. Az EBESZ tekintetében alapvető probléma marad a csecsen kérdés. /Mircea Geoana Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2001. február 17.

Mircea Geoana külügyminiszter febr. 16-án Rómába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Lamberto Dini olasz kollégájával. A megbeszélés témája a két ország közti kapcsolatok, illetve az EBESZ-szel kapcsolatos kérdések megvitatása lesz. Geoana kifejezte reményét, hogy Románia mihamarabb teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket és Olaszország támogatását kérte. /Geoana Olaszországban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. február 20.

Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. február 22.

Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./

2001. február 24.

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2001. március 5.

A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2001. március 6.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2001. március 6.

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 5-én Berlinbe, majd márc. 6-án Londonba látogat, ahol miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és üzletemberekkel folytat megbeszéléseket. Mircea Geoana Berlinben találkozik Joschka Fischer német külügyminiszterrel, a Bundestag tagjaival és részt vesz egy, a romániai befektetésekkel foglalkozó kerekasztal-megbeszélésen. Londonba utazik, ahol megbeszéléseket folytat Keith Vas brit Európa-ügyi miniszterrel, Jean Lemierre EBRD-elnökkel, brit üzletemberekkel és Irvine of Lairg lordkancellárral, majd "Az európai biztonság és az EBESZ szerepe: a román perspektíva" címmel előadást tart a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Geoana találkozik Robin Cook brit külügyminiszterrel, Geoffrey Hoon védelmi államtitkárral, a londoni kormány más képviselőivel és a román közösség tagjaival. A román külügyminiszter londoni látogatásának végén megbeszélést folytat Emma Nicholson bárónővel, az Európai Parlament romániai jelentéstevőjével. /Külügyminiszteri látogatás. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2001. március 21.

Az Európai Unió és Románia társulási tanácsa márc. 20-án Brüsszelben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Anna Lindh, az EU soros elnökségét betöltő Svédország és Mircea Geoana, Románia külügyminisztere is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint Romániára nagyon hosszú és nagyon nehéz út vár az Európai Unióhoz való csatlakozás során, de az unió segíteni fogja Bukarest erőfeszítéseit. A bővítési biztos kijelentette, hogy az EU-tagjelöltek közül Románia helyzete a legnehezebb. Verheugen kiemelte, hogy Romániának különösen nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. - Románia az egyetlen olyan EU-tagjelölt, amely állampolgárainak még mindig vízumot kell kiváltaniuk az unióba való utazáshoz. Verheugen: nagyon hosszú és nehéz út áll Románia előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2001. március 21.

Márc. 20-án Brüsszelben George Robertson NATO-főtitkárral találkozott Mircea Geoana külügyminiszter. A megbeszélésen szót ejtettek a macedóniai helyzetről, a román hadsereget érintő reformokról, a NATO-hoz való csatlakozás feltételeinek a teljesítéséről, az északatlanti szövetség és Oroszország, Ukrajna, valamint a Moldova Köztársaság viszonyáról. - Fontos, hogy Románia rendelkezzen mindazokkal az erőforrásokkal, amelyek biztosíthatják a csatlakozás éves tervének a teljesítését, hogy ilyenformán a következő felmérésnél haladást mutathasson - nyilatkozta a Mediafaxnak a román külügyminiszter. Az első felmérést idén március 5-8. között végezték. /Geoana-Robertson találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2001. március 22.

Mircea Geoana külügyminiszter március 25-26-án hivatalos látogatást tesz Budapesten. A tervek szerint a tárgyalások a Romániában létesítendő új magyar konzulátusok és a Gojdu-hagyaték ügyére is kiterjednek. Geoana tárgyalni fog magyar kollégájával, Martonyi Jánossal, fogadja őt Orbán Viktor kormányfő, Mádl Ferenc államelnök. Találkozik a magyar parlament külügyi bizottságának képviselőivel, és különböző politikai pártok vezetőivel, valamint a magyarországi román közösség és ortodox egyház reprezentánsaival. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2001. március 26.

Mircea Geoana külügyminiszternek márc. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra kellett volna Magyarországra utaznia, 26-án kezdte volna meg hivatalos programját. Azonban a magyar féllel egyetértésben a látogatást egy héttel elhalasztották, mert a román külügyi tárca vezetőjének, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke is, márc. 26-án és 27-én Bukarestben a macedóniai krízisről amerikai és nyugat-európai vezetők részvételével sorra kerülő EBESZ-tanácskozáson kell részt vennie. Geoana a tavalyi választások nyomán hatalomra jutott kormány tagjai közül elsőként látogat Budapestre. Victor Micula román külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a főkonzulátusok kérdése, a Gozsdu-hagyaték és a magyarországi román iskolák ügye, a román-magyar kapcsolatok számos más időszerű témája, valamint a regionális biztonsági politika és a két ország európai és euroatlanti integrációjának kérdései szerepelnek a külügyminiszter budapesti tárgyalásainak programjában. Markó Béla RMDSZ-elnök március eleji budapesti látogatása során összefogásra ösztönzött annak érdekében, hogy a bukaresti illetékes hatóságok ne lassíthassák le az erdélyi magyar magánegyetem tervezett három szakának engedélyezési folyamatát. Hangsúlyozta, hogy Mircea Geoana budapesti tárgyalásain a romániai egyházi és közösségi ingatlanok ügyének, valamint a hazai állami és magánegyetemi magyar oktatásban történő előrelépés kérdésének mindenképpen napirendre kell kerülnie. Az 1996-ban aláírt alapszerződés alapján létrejött kormányközi vegyes bizottság és szakbizottságai munkáját a magyar fél fel kívánja újítani, mert ezek megalakulásuk óta gyakorlatilag semmilyen eredményre nem jutottak. A magyar-román kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, a magyar közvetlen befektetések Romániában mintegy 160 millió dollárt tesznek ki, és több mint 3400 magyar-román vegyes vállalat működik. /Napirenden az egyetem, a főkonzulátusok és a Gozsdu-hagyaték ügye. Egy héttel elhalasztotta budapesti látogatását a román külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2001. március 29.

Ion Iliescu elnök márc. 27-én fogadta Max van der Stoelt, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát és Carlo Ungarot, az EBESZ macedóniai missziójának vezetőjét. A találkozón részt vett Mircea Geoana román külügyminiszter és Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. A találkozóról kiadott sajtóközlemény szerint Iliescu elnök és Max van der Stoel "különös aggodalmuknak" adtak hangot az észak-macedóniai események fejleményeivel kapcsolatban. A dél-kelet-európai helyzetről szólva Ion Iliescu nemzetközileg összehangolt fellépést szükségességét hangoztatta a térség békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében. A román külügyminiszter Bukarestben konzultációt folytatott a macedóniai helyzetről Max van der Stoellal és Carlo Ungaroval. /Nemzetközi konzultációk Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2001. április 3.

Bukarest nyitott a párbeszédre, politikáját pedig egyértelmű Európa-párti orientáció jellemzi - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mircea Geoana külügyminiszter. A román félben ugyanakkor megvan a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy a román-magyar kétoldalú viszony az átláthatóság, illetve a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását szolgáló pragmatikus megközelítés elvei alapján fejlődjön. Az egyeztetések napirendjére kívánunk tűzni a kétoldalú viszonyhoz vagy a regionális együttműködéshez és biztonságpolitikához kapcsolódó kérdéseket csakúgy, mint az európai és euroatlanti integrációs folyamat meghatározó elemeit - mondta a külügyminiszter. /Pataky István: Bukarest a legrövidebb úton készül Európába. = Magyar Nemzet, ápr. 3./

2001. április 4.

A budapesti magyar-román külügyi tárgyaláson elsősorban a kétoldalú kapcsolatokat tekintik át, a regionális biztonsági politika és együttműködés kérdéseit és a két ország európai és euroatlanti integrációját meghatározó módon érintő elemeket, jelezte Mircea Geoana külügyminiszter a vele készült interjúban. A román-magyar kapcsolatok a két kormány teljes nyitottságát tükrözik a párbeszédre. Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a CEFTA-tagországok közül, a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly csaknem egymilliárd dollárra emelkedett. Arra a kérdésre, hogy Románia beleegyezik-e a csíkszeredai és a konstancai magyar főkonzulátusok megnyitásába, Geoana kitérően válaszolt: a román küldöttség kész a magyar féllel ezt is megvitatni. A tárgyalások eredményeinek értékelését korainak tartja. A romániai magyarság közösségi és egyházi vagyonának a visszaszolgáltatásával kapcsolatban a román külügyminiszter a kérdés összetettségére hivatkozott, hozzátéve: ezt az ingatlanok visszajuttatásának átfogó folyamata keretében lehet rendezni. A romániai állami magyar egyetem létrehozásáról kérdezte Geoanát Tibori Szabó Zoltán. Geoana szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a multikulturális fejlesztést tervezik, ezt az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is támogatásáról biztosította. Az új magánegyetem működési engedélyét az Országos Akkreditációs Tanács bocsátja ki. - Az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja viszonya építő jellegűnek minősíthető. - Mircea Geoana /sz.1958/ 1990 óta diplomata, az európai ügyek igazgatója a külügyminisztériumban. 1992-ben elvégezte a párizsi közigazgatási akadémiát, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. 1999-ben elvégezte a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Harvard egyetemi vezetői továbbképző programját. 2000. decemberétől Románia külügyminisztere, ebbeli minőségében ez év januárjától az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét fél gyakorlatias és átlátható megoldásokra törekszik. Interjú Mircea Geoana külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2001. április 5.

Ápr. 4-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatásra Budapestre utazott. - Minden feltétel megvan a kétoldalú kapcsolatok további töretlen fejlődéséhez, és ahhoz, hogy valódi partneri kapcsolat jöjjön létre Magyarország és Románia között - jelentette ki a Martonyi János külügyminiszterrel folytatott hivatalos megbeszélést követő sajtótájékoztatóján. A tárgyaláson nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a határok átjárhatóságának javítására. A román fél folytatja konzultációit a magyar kormánnyal a romániai magyarság helyzetét illetően, a romániai magyar főkonzulátusról pedig szélesebb körű tárgyalásokra van szükség. Kovács László MSZP-elnökkel való tanácskozásán Mircea Geoana sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány eddig nem konzultált hivatalosan Romániával a készülő státustörvényről. A román külügyminisztert Orbán Viktor kormányfő is fogadta. /Mircea Geoana látogatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-506




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék