udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
191
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-191
Névmutató:
Olosz Gergely
2010. szeptember 27.
Gyenge, habozó, de a miénk?
Nagyváradon tartja soron következő kongresszusát az RMDSZ – döntötték el a hétvégén Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjai. A várakozással ellentétben Markó Béla nem nyilatkozott egyértelműen arról, indul-e a februári kongresszuson újabb elnöki mandátumért.
„Mindannyian tudtuk, hogy gazdasági válságban vagyunk, de vállalkozni kellett a kormányzásra, mert esélyt láttunk az állami berendezkedés átrendezésére, a reformra” – vont mérleget az elmúlt kilenc hónap kormányzásáról Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. Markó kifejtette, az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság képviseletét ellátni hivatott programja van, képviselőinek ezért jelen kell lenniük a döntéshozatalban.
Elégedetlen az RMDSZ
Az oktatási törvény elfogadásának törvényhozási halogatása kapcsán Markó leszögezte: az RMDSZ rendkívül elégedetlen, hogy – bár van koalíciós többség – nem tudja érvényesíteni minden esetben akaratát. Úgy fogalmazott, a szövetség egy gyenge, habozó koalíció tagja, és az RMDSZ nem fogadhatja el az ingadozást: szerinte a jogszabályt még ezen az őszön el kell fogadni, de el kell kezdeni olyan, az erdélyi magyarság számára fontos jogszabály vitáját is, mint a kisebbségi törvény vagy a régióátszervezést célzó kezdeményezés.
A szövetségnek Markó szerint ragaszkodnia kell az általa kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatba ültetéséhez (a minimáladó eltörlése, a kisvállalkozások számára biztosítandó kedvezményes hitel biztosítása, az elkezdett infrastrukturális beruházások folytatása, a napszámosmunka kérdésének rendezése).
Markó: a fizetéseknek növekedniük kell
Markó ugyanakkor megismételte, az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, a szervezetnek az az álláspontja, hogy a jövő év elejétől a fizetéseket újból növekedési pályára kell állítani. Az RMDSZ kormányzati létének feltétele ez: folytatni a decentralizációt, és világos intézkedéseket hozni a gazdaság tekintetében.
„Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válságidőszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy az indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon” – hangsúlyozta az elnök.
Ernyő alá hívják az EMNT-t
Politikai beszámolójában a szövetségi elnök élesen bírálta mindazokat, akik azt vetik az RMDSZ szemére, hogy együttműködik a „népnyúzó Demokrata-Liberális Párttal” és Traian Băsescuval, holott, mint rámutatott, a választásokon „éppen ezek az emberek buzdították a magyarokat a Băsescura való szavazásra”.
Mint mondta, nem szokása a szövetségeseket bírálni, de furcsállva hallotta, hogy az EMNT a pártalapítás gondolatával kacérkodik, ami akár azt is jelenthetné, hogy a magyar összefogás nem működik. „Szerintem jól működik, és működtethető, másrészt pedig nem hiszem, hogy egy egyébként nehéz helyzetben lévő magyar közösségnek az lenne az érdeke, hogy pártokra bomoljon ahelyett, hogy azt az érdekképviseletet, mely itt van a kezünkben, húsz évig jól működött, próbáljuk megerősíteni, megpróbáljunk ennek ernyője alá mindenkit bevonni” – szögezte le Markó.
Személyi kérdésekről csak jövő februárban
A jövő februárban esedékes RMDSZ-kongresszus feladatairól szólva a szövetségi elnök úgy értékelte, változásra van szükség, újra kell gondolni a szövetség alapszabályzatát és programját. Bár a hozzászólók közül Olosz Gergely képviselő burkoltan feszegette a személyi változások kérdését is (a tiszteletbeli elnöki tisztség visszaállítását javasolta), Markó erről csupán annyit mondott: szükség van a személyi változásokra is, de nem mindenáron.
„Magam támogatni fogom a változás gondolatát, és vállalom, hogy konzultálni fogok a területi szervezetekkel, platformokkal annak érdekében, hogy kialakítsunk egy közös víziót arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbbmennie. Ezekről a változásokról azonban nem 2010-ben, hanem 2011 februárjában kell döntést hozni” – szögezte le Markó Béla.
Frunda ismét bírál
Frunda György szenátor felszólalásában bírálta az RMDSZ kormányzati részvételét, amelynek szerinte „túl nagy az ára”. Azt az ígéretet kaptuk, hogy júniusig meglesz a tanügyi törvény, nem lett meg. Az RMDSZ nem kapta meg azokat a helyeket az intézmények élén, amelyeket megígértek. Egyetlen olyan törvény vagy döntés nem született, amitől az emberek fellélegezhetnek. Ez nem olyan partner, aki betartja az ígéreteit” – sorolta Frunda az érveket, amelyek szerinte a demokrata-liberálisokkal való szakítás mellett szólnak.
Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint sem könnyű az RMDSZ élete a koalícióban. „Igaza van ebben Frundának, meg kell nézni, hol a tűréshatár. Közel voltunk ehhez a határhoz egyes döntéseknél: alkotmánybírók megválasztása, nyugdíjcsökkentés” – tette hozzá Borbély. Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök arra figyelmeztetett: az RMDSZ szervezeti életét sem szabad elhanyagolni a kormányzati munka miatt. „Foglalkozzunk a szervezettel, és vigyázzunk az egységére” – kérte az SZKT tagjait Takács Csaba.
Nagyváradon rendezik a kongresszust
Az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik – döntötte el a hétvégi SZKT. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték, Nagyvárad egy ellenszavazattal és két tartózkodással győzött.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. szeptember 27.
Eltérő állspontok az SZTK-n
A RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a Szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések.
Az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy ezeknek a lépéseknek mihamarabb, még az ősszel meg kell valósulniuk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó szerint fontos a tisztújítás az RMDSZ-ben, és a programot és alapszabályzatot is újra kell gondolni. Az SZKT döntése értelmében az RMDSZ 10. kongresszusát Nagyváradon tartják 2010 februárjában. Az RMDSZ elnöke a szövetség miniparlamentjének is nevezett SZKT ülésén hangsúlyozta: a kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések. Leszögezte: a szövetség az idén már nem hajlandó újabb megszorító intézkedésekre, mivel azokra nincs már szükség.
Markó felhívta a figyelmet, hogy a következő hetekben-hónapokban több kérdésben sürgősen lépnie kell a kormánynak, így például a szenátusban elakadt oktatási törvénynek még az ősz folyamán meg kell születnie. Az oktatás decentralizációja nemcsak a magyarságnak, hanem az egész országnak az érdeke – fűzte hozzá.
Hozzá kell fogni a magyarság számára különösen fontos jogszabályok megalkotásához – folytatta a szövetség elnöke –, tető alá kell hozni a kisebbségi törvényt, neki kell látni a gazdasági régiók átszervezéséhez.
A koalíciós partnerrel, a Demokrata Liberális Párttal (PDL), eddig korrekt volt az együttműködés – mondta, ám megállapította, hogy abban a pártban az utóbbi időben kiéleződtek a belső konfliktusok. Ez a fő oka annak, hogy bár a parlamentben többséget élvez a koalíció, mégsem képes érvényesíteni akaratát a legjelentősebb kérdésekben. „Ilyen értelemben gyenge, habozó koalíció tagjai vagyunk, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt az állandó ingadozást” – szögezte le Markó Béla.
Hatékonynak nevezte a magyar miniszterek munkáját, külön hangsúlyozva, hogy az egészségügyben sikerült megvalósítani a kórházi rendszer decentralizációját. A környezetvédelmi tárca élén működő magyar miniszternek köszönhető, hogy a nehéz körülmények között is ki tudták aknázni a lehetőségeket, a kulturális minisztérium élén pedig ugyancsak magyar miniszter érte el, hogy a kultúrát nem szolgáltatták ki a piacgazdasági körülményeknek – fejtette ki a politikus.
Markó ismét állást foglalt a romániai magyarság erős és egységes képviselete mellett. Szerinte nem jó, ha ez a közösség különböző pártokra bomlik, furcsállotta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pártalapítás gondolatával kacérkodik. Markó szerint ugyanis ebből az következne, hogy nem működik a magyar összefogás. Márpedig – hangsúlyozta – az RMDSZ és az EMNT között jól működik az egyeztetés (az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum – EMEF – keretében).
A februárban esedékes RMDSZ-kongresszussal és saját személyével kapcsolatosan Markó Béla nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vállalja-e a jövőben is a szövetség vezetését. Úgy vélte, most még korai „megelőlegezni” azt, hogy mi lesz 2011-ben. Mindenképpen fontosnak tartotta a változásokat és a tisztújítást az RMDSZ-ben, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni. Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá.
„Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, az elkövetkező hónapokban majd ezekről konzultálunk a területi szervezetekkel, platformokkal, a fontos politikai tényezőkkel” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: semmiképpen sem akar kivonulni a közéletből, a felhalmozott tapasztalatokat bármilyen szerepben kamatoztatni kívánja a közösség javára.
Frunda György vitába szállt Markóval
Kormányon maradni vagy sem, és ha igen, akkor meddig lehet ott maradni anélkül, hogy ezért túlságosan nagy árat kelljen fizetnie az RMDSZ-nek – tette fel a kérdést az SZKT-ülésen felszólaló Frunda György szenátor (képünkön), aki vitába szállt Markó Bélával. Frunda szerint a jelenlegi helyzetben az a fő kérdés, hogy a szövetség maradjon-e a kormányon vagy sem, és ha igen, meddig. Utalt a megszorító intézkedések nyomán megcsappant jövedelmekre, a kisvállalatok tömeges tönkremenésére, az állástalanok számának növekedésére, a kisnyugdíjasok nyomorúságos helyzetére.
Ilyen körülmények között Frunda szerint az a kérdés: kell-e továbbra is vállalnia a szövetségnek mindezért a felelősséget, kell-e vinnie tovább „azt a keresztet, amely az emberek elszegényedését jelenti?”. Azzal az elvvel egyetértett a felszólaló, hogy egy kisebbség képviseleti szervének valóban hasznos lehet kormánykoalícióban lennie, de – tette hozzá – nem mindenáron és nem mindent vállalva.
Borbély László környezetvédelmi miniszter a Novum Forum platform nevében abban igazat adott Frunda Györgynek, hogy valóban meg kell állapítani: hol van az a határ, ameddig szabad vállalni a kormányzati szerepet. Megjegyezte: az RMDSZ már néhányszor közel volt ehhez a határhoz, például a nyugdíjakat érintő szavazás esetében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést a kollektív felelősség szellemében kell elemezni, alaposan megvizsgálva, hogy mi valósult meg a kormányprogramból, és mi nem. Szerinte a következő három hónap ebből a szempontból döntő lesz.
Olosz Gergely, a Székelyföldi Frakció nevében maga is úgy látta, hogy az RMDSZ-nek változnia kell. Igaz ugyan, hogy az elmúlt húsz év alatt fontossá, megkerülhetetlenné vált a szervezet, de nem biztos, hogy jelenlegi szervezeti formájában alkalmas-e továbbra is a romániai magyarság érdekeinek képviseletére. Nem tért ki az esetleges személyi változások témájára, de javasolta, hogy állítsák vissza a szövetségen belül a tiszteletbeli elnöki címet.
Markó Béla a hozzászólásokra reagálva nem értett egyet Frunda György érvelésével. Úgy vélte, nem lenne helyes, ha a szövetség az ország nehéz helyzetében hátat fordítana, lemondana a kormányzati cselekvésről. Példaként említette, hogy ellenzékből nem lehet jó oktatási törvényt alkotni.
Nagyváradon rendezik az RMDSZ-kongresszust
Az SZKT szombaton úgy döntött, hogy az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik. A testület erről egy ellenszavazattal és két tartózkodással határozott. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei is. Krónika (Kolozsvár)2010. október 21.
Markó: nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről” – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat”, nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is” – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért” – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Erdély.ma2010. október 22.
Markó visszavonulna – Kelemen az esélyes utód?
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Szabadság (Kolozsvár)2010. december 8.
Megfelezik a gyest
(MTI) – Sürgősségi rendelettel fogadta el a kormány az új gyereknevelési támogatási rendszert, amely szerint január 1-től megfelezik a gyermeknevelési szabadság időtartamát, így a kismamák a jelenleg érvényben lévő két év helyett csak egy évig kapják majd az állami támogatást.
A rendelet azonnal hatályba lép, mihelyt megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az új rendszer ugyanakkor nem vonatkozik azokra a kismamákra, akik már most gyereknevelési szabadságon vannak, ők az eddig érvényben volt kétéves időszakban végig kapják a juttatást. Azok járnak rosszabbul, akik majd ezután szülnek és maradnak otthon csecsemőikkel. Igaz, a juttatás havi összegét, az előzetes tervekkel ellentétben, nem módosították.
A kismamák tehát jövedelmük függvényében továbbra is 600 lej és 3.400 lej közötti támogatásban részesülnek havonta egy éven keresztül. Maradhatnak még otthon a második évben is, de az fizetetlen szabadságnak számít. Ugyanakkor az állam 500 lej értékű támogatásban részesíti azokat a kismamákat, akik még a két év lejárta előtt visszaállnak a munkába.
A kormány annak ellenére fogadta el ezt a döntést, hogy a kormánykoalícióban alaposan megoszlottak a vélemények. A Demokrata Liberális Párttal együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a kormányt a parlamentben támogató független honatyák és a nemzeti kisebbségeket képviselő törvényhozók frakciója sem értett egyet a gyereknevelési szabadság időtartamának megfelezésével.
Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kedden elégedetlenségét fejezte ki a kabinet döntése miatt, ugyanis szerinte a kormány „felülírta" a koalíción belül korábban született megállapodást, miszerint nem csökkentik felére a támogatás időtartamát. Az RMDSZ törvényhozási frakciói kedden kora délután üléseztek a parlament épületében. A megbeszélésről lapzárta előtt nem kaptunk tájékoztatást. Népújság (Marosvásárhely)2010. december 13.
Visszavonul Markó Béla (Eckstein és Kelemen a trónkövetelő)
"Nem kívánom jelöltetni magam újabb RMDSZ-elnöki mandátumra" — jelentette be a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla. Az érdekvédelmi szervezetet tizennyolc év óta vezető szövetségi elnök hangsúlyozta: a politikai életből nem kíván visszavonulni. Az SZKT ülésén egyébként Kelemen Hunor művelődési miniszter bejelentette, hogy a februári kongresszuson versenybe száll a szövetség elnöki tisztségéért, és megerősítette indulási szándékát Eckstein-Kovács Péter.
Édesanyám, mit segítsek?
A szokásosnál nagyobb érdeklődés övezte az RMDSZ miniparlamentjének szombati ülését: Markó Béla ugyanis erre a dátumra ígérte, hogy tisztázza, vállal-e újabb elnöki mandátumot. Láthatólag nem ez foglalkoztatta a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt tiltakozó több tucat szakszervezeti tagot: ők a kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek, és követelték, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból. Nem véletlen hát, hogy ezzel kezdte politikai beszámolóját Markó Béla, hangsúlyozva: bármikor készek tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel, de politikai tanácskozás zajlik most, amelyen az RMDSZ-nek is fontos döntéseket kell hoznia. A szövetségen belül az elmúlt években felszínre került ideológiai nézetkülönbségeket, vitákat ecsetelte konkrét példákkal, hangsúlyozva: az RMDSZ-t nem az ideológia köti össze, hanem a magyar közösség identitásának erősítésére, jogainak bővítésére irányuló szándék. Szövetség voltunk, vagyunk, és a továbbiakban is szövetségként kell működnünk — szögezte le, majd a felvidéki, kárpátaljai helyzetet hozta fel annak alátámasztására, hogy miért nem jó, ha pártokra szakad egy kisebbség. Anélkül, hogy megnevezte volna, bírálta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, "pártalapítás kísértete járja be Erdélyt" — jegyezte meg gúnyosan, de nem úszták meg szárazon azok az RMDSZ-es politikusok sem — többnyire a háromszékiekre célzott —, akik az együttműködés lehetőségét villantották fel nyilatkozataikban. Egyes kollégák "lányos zavarukban" már-már azt mondják, nem is olyan rossz, ha új párt alakul — fűzte hozzá, az Édesanyám, mit segítsek, törjek cukrot, hozzak lisztet? gyermekvers sorait idézve a helyzet illusztrálására.
Vastaps, könnyek, testamentum
Az elmúlt húsz év tanulságait próbálta összegezni beszédében, hangsúlyozva: erénynek tekinti azt, amivel többen vádolják, hogy a szövetség mindenkivel szövetkezett. A maga mandátumáról szólva Markó felidézte: tizennyolc évvel ezelőtt két, nagyjából egyforma erőt képviselő tábor feszült egymásnak az RMDSZ-en belül, kettészakadni látszott a szövetség, ezért volt szükség olyan vezetőre, aki biztosítani tudta, hogy egységes marad a szövetség. Félelem, szorongás és remény élt benne, amikor átvette az RMDSZ irányítását — idézte fel a kezdeteket, majd bejelentette: nem kívánja jelöltetni magát újabb mandátumra az RMDSZ februári kongresszusán. Hangsúlyozta: büszke az elért eredményekre, az anyanyelvű oktatás kiterjesztésére, a nyelvi jogok bővítésére, a magán- és közösségi javak visszaszolgáltatására, az egységes politikai képviseletre, majd azt is leszögezte: nem kíván visszavonulni a politikai életből, tovább folytatja tevékenységét az RMDSZ-en belül, hiszen "ez az én szervezetem".
Hosszan, állva tapsolták az SZKT ülésének résztvevői Markó bejelentését, majd többnyire az általa felvetett témákat folytatták. Szabó Ödön bihari ügyvezető elnök ostorozta igen keményen Tőkést, Lakatos Péter partiumi képviselő arra biztatta, gondolja meg magát, és vállaljon újabb mandátumot, Tamás Sándor háromszéki elnök a Székelyföld kérdésének fontosságát hangsúlyozta, Winkler Gyula EP-képviselő a gazdasági helyzetről beszélt, Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető a hogyan továbbról értekezett, hangsúlyozva: az elnök személyénél fontosabb a csapat, Verestóy Attila szenátor arról szólt, hogy továbbra is meghatározó szerepet kell biztosítani Markónak. A várakozásoknak megfelelően Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó az SZKT plénuma előtt is bejelentette, megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, amennyiben támogatottságot nyer. Felszólalásában maga is elítélte az EMNT pártalapítási kezdeményezését, hangsúlyozva: nem tesz jót a megosztottság, de elismerte: "megvan a magunk hibája is abban, hogy ide jutottunk". Meg kell nyitni az esernyőt, befogadni azokat, akik belefásultak, eltávolodtak a szövetségtől, és mérlegelni kell a kormányzati szerepvállalást is, hiszen az elsődleges célkitűzés a parlamenti képviselet, amennyiben előbbi ezt veszélyeztetné, akkor érdemes alaposan elgondolkodni a folytatáson — hangsúlyozta. Szerinte az RMDSZ legfőbb értéke a gerincesség, és ő ezt "szentül" továbbvinné. Utolsóként szólalt fel Kelemen Hunor, és — szintén a várakozásoknak megfelelően — bejelentette: a februári kongresszuson versenybe száll az elnöki mandátumért. "Sok egyeztetés után azt mondtam, hogy ez az a testület, ahol döntésemet bejelentem, nem a sajtón keresztül, nem közvetítőkön keresztül üzenem indulási szándékomat" — közölte, miután felidézte: tizennégy évvel ezelőtt jött az RMDSZ-be, lépésről lépésre tanult, és megtapasztalta, hogy jó döntéseket közösen, érveket felsorakoztatva, megvitatva lehet hozni. A változásokról szóló elképzeléseit ismertetve elmondta: az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni, a területi elnököknek, önkormányzati vezetőknek, platformok képviselőinek ott kell lenniük a Szövetségi Állandó Tanácsban. "Erős, következetes, szavahihető és önálló RMDSZ-t akarok, amely képes önmagát megújítani, megváltoztatni. Olyan szövetségre van szükségünk, amely meghallgatja az embereket, odafigyel gondjaikra, problémáikra. Meggyőződésem, ha egy befogadó szövetség maradunk, a magyar közösség egységét is meg tudjuk őrizni" — fejtette ki. Ezt követően ismét Markó Béla emelkedett szólásra, Eckstein felvetésére reagálva leszögezte, hogy a parlamenti képviselet sem öncélú, hanem a kormányzás, a döntések befolyásolása a célja. Majd hozzáfűzte: amennyiben az oktatási törvényt nem tudják elfogadtatni, értelmetlenné válik a további kormányzati szerepvállalás. Azt is elmondta, nem kell neki helyet keresni a szövetségben, segíti majd a szervezetet, de a végső döntés az elnöké lesz. "Sohasem hagytam, hogy mások diktáljanak, ez egyik nagy bűnöm" — fogalmazott. Az utána felszólaló Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök már nem is bírta visszatartani könnyeit. "Aki így tud beszélni, annak tiszta a lelkiismerete" — mondta Markó felszólalására utalva, majd átölelte a szövetségi elnököt.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 14.
Szász: Nem tudom, Máthé László Ferenc
„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.
– Hogyan fogadta a bejelentést, hogy megszületik az Erdélyi Magyar Néppárt?
– Azt tudom mondani, hogy Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti képviselője, RMDSZ-tag, és hogy ha pártot kíván bejegyezni, akkor elsősorban annak a szervezetnek a tevékenységéről állít ki bizonyítványt, melynek keretein belül politizál. Ugyanakkor azt látom, Tőkés László húsz évet késett a pártbejegyzéssel, 1990-ben kellett volna pártot csinálnia, mint az akkori rendszerváltás egyik főszereplője. Már tudjuk, hogy nem volt forradalom, az akkori forgatókönyvet megíró puccs szervezőitől kapott szerepet, és elkövette azt a hibát, hogy posztkommunistákkal alapított pártot, ami egyfajta azonosulást is jelent ezekkel az emberekkel. Ezért persze meg is kapta a fizetségét, hisz tiszteletbeli elnök lett, ehelyett viszont létrehozhatott volna egy nemzeti pártot. 1993-ban volt még egy esélye, Domokos Géza visszavonulásakor, most pedig úgy érzem, végérvényesen elkésett.
– Úgy érveltek, a két párt nem hozta a várt eredményeket, ezért van szükség egy harmadikra...
– 2003-ban állt fel a nemzeti oldal, mely 2008-ig sikeresen együttműködött: létrejött az EMNT, az SZNT, az MPSZ, 2007-ben függetlenként Tőkés Lászlót bejuttattuk az Európai Parlamentbe, az alig bejegyzett MPP székelyföldi 40 százalékos sikere pedig politikatörténeti bravúr. Ez az időszak tehát az életről szólt. A jövőt pedig úgy látom, hogy az RMDSZ alternatívájaként 2003 és 2008 között működő nemzeti oldalt kellene tovább erősíteni. Annak, hogy most Tőkés olyan hangnemet üt meg az MPP-vel szemben, amelynek már 2004-ben megmutatkoztak a jelei, hisz a Magyar Polgári Szövetség indulásakor a bihari különítményét igyekezett előre tolni, és nem akarta, hogy én legyek a szövetség vezetője. Ez a különítmény tehát már azóta működik Tőkéssel, Szilágyi Zsolttal és Lengyel Györggyel közösen. Eltelt hat esztendő, és most külön pártot akarnak alapítani – nem látom ennek most az idejét.
– Lépésük a nemzeti oldal szétdarabolódását is jelenti...
– Tőkésék az RMDSZ-en belüli, Markóékkal szembeni pozicionálásukat akarják megteremteni, és továbbra is az RMDSZ-en belül képzelik el politikai jövőjüket.
– Olyan véleményezés is volt, hogy az új párt magába szippantja az MPP-t...
– Az RMDSZ nagyobb veszélyben van, hisz az MPP-n belül nagy a belső kohézió. Azt látom, hogy a Kovászna megyei RMDSZ fogja meghasítani az RMDSZ-t, belül vagy Tőkésék irányába. Ezt még borítékolni is merem, mint politológusi jövendölést. A Markó-vonal és örökösei számára Tamás Sándor, Antal Árpád és Olosz Gergely nem életbiztosítás, és Tőkésék erre építenek. Ez kihatással lesz az MPP életére is, hisz ha az RMDSZ-en belül egy ilyenfajta erőviszonyrendszer alakul ki, azzal meg lehet téveszteni a választókat, mint ahogy az Összefogás-lista is megtévesztette az embereket. Ez is le fog lepleződni, kérdés, hogy hány év vagy mandátum alatt.
– Lát esélyt arra, hogy az új párt 2012-ben labdába rúgjon?
– Az új párt nem fog 2012-ben megméretkezni, nem is volna semmi esélye. Ha lesz is EMNP, nem fog önállóan indulni, mert biztosan kullogó lenne, eléggé gyalázatos eredménnyel, és attól a pillanattól senki nem állna vele szóba. Mivel ezt nem fogják megkockáztatni, és nem is erre megy ki a játék, az a kérdés, hogy a nemzeti oldalt képviselő MPP-vel fognak együttműködni, vagy pedig az RMDSZ-en belül képzelik el jövőjüket. Attól tartok, hogy Tőkés és Toró T. Tibor nem tud az RMDSZ-es múltjától megválni. Nem szeretném, hogy így legyen, de attól tartok, igazam lesz. Egyébként az MPP-n nem fog múlni az együttműködés, ez egészen biztos.
– Tőkés azt közölte, nem legitim az MPP vezetősége, és kérte, rendezzék belső ügyeiket, utána szóba jöhet a tárgyalás.
– Most erre mit mondhatnék? Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat csak azért, hogy RMDSZ-színekben EP-képviselő lehessen.
– Egyesek tudni vélik, megvan már a forgatókönyv az MPP és az EMNP összeolvadására, sőt önnek tisztsége is van az új pártban.
– Ezt a forgatókönyvet még nem láttam, nincs kizárva, hogy ilyenek készülnek, de nem a mi konyhánkban. Ettől függetlenül – bár Tőkés az utóbbi időben műharagot mímel irányomba – ez nem befolyásolna engem, hogy az EMNT-vel együttműködjünk. Nem tud engem Tőkés úgy megsérteni, hogy ne tudjunk leülni tárgyalni a nemzeti oldal akár mesterségesen történő egyben tartása érdekében. A kérdés ugyanis nem rólam, hanem a közösség jövőjéről szól.
Máthé László Ferenc2010. december 14.
Hát én immár kit válasszak? (Háromszéki RMDSZ-esek a tisztújításról)
Sem Kelemen Hunor, sem Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-elnökjelölt mellett nem foglaltak állást a szövetség háromszéki elöljárói, abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy markánsabb Székelyföld-politizálást várnak el a leendő vezetőtől. Markó Béla visszavonulását várhatónak minősítették, ugyanakkor azonban újabb elnökjelöltek jelentkezését sem tartják kizártnak. A sajtó korábban az elképzelhető jelentkezők közé sorolta Olosz Gergelyt is, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője nem zárta ki a lehetőséget, de sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az információt.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke szerint az elmúlt időszak történéseit látva nem volt meglepő Markó Béla szombati bejelentése, miszerint nem vállalt újabb elnöki mandátumot. Az élet nem áll meg, nem okozhat ez fennakadást az RMDSZ életében, hiszen lesz a szövetségnek új elnöke. Olyan vezetőre van szükség, aki az önálló erdélyi magyar politizálást viszi tovább, elsősorban Bukarest irányába, hogy ne váljék egyetlen román párt csatlósává sem a szövetség. Mindamellett szükséges szövetkezni velük, de nem ideológiák, hanem etnikai kérdések mentén. Nem az a fontos, kivel szerződünk, hanem az, hogy mire — magyarázta, hangsúlyozva: az RMDSZ célja a kisebbségi jogok bővítése, a magyarok lakta régiók fejlesztése. Markánsabb Székelyföld-politizálást várnak el az új elnöktől, ennek hangsúlyosabban kell megjelennie a programban, éppen ezért jó néven is veszik, örülnek, hogy Kelemen Hunor személyében székelyföldi jelölt is megméretkezik a kongresszuson. Bár a területi szervezetben szó esett arról, hogy kit támogatnak, döntés még nem született. Óvatosabban nyilatkozott lapunknak Albert Álmos szenátor, aki korábban több éven át vezette az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetét. Mint mondta, meg kell várni a jelentkezési időszak végét, hiszen a két jelöltön kívül mások is versenybe szállhatnak, programjaikat sem ismerni még teljességben. Nehéz, de inkább jó időszak következik az RMDSZ életében, új politikai kihívásokra kell válaszolnia a leendő elnöknek — vélekedik Albert Álmos, aki örvendetesnek tartja a versenyhelyzetet. Szerinte az RMDSZ-nek olyan vezetőre van szüksége, aki eléggé erős ahhoz, hogy nem csak az RMDSZ-t, hanem az egész romániai magyarságot összefogja, ugyanakkor a tömbmagyarság, a régiók kérdését is kezelni tudja. Ő is Székelyföld hangsúlyosabb megjelenítését várja el az új szövetségi elnöktől. Várható volt Markó Béla visszavonulása, meg kell újulnia a szervezetnek, vissza kell fordulnia a választók felé — vélekedett lapunk kérdésére Olosz Gergely felső-háromszéki képviselő. A szövetség alsóházi frakciójának vezetője azonban fenntartásainak adott hangot az SZKT-n elhangzott retorikával szemben. Meglepőnek tartja, hogy mind Markó Béla, mind Kelemen Hunor a független, önálló politizálást hangsúlyozta, szerinte ez nem jelenthet bezárkózást, a párbeszéd elutasítását, de egyenlő távolságtartást sem, hiszen nem lehet ugyanúgy viszonyulni Gyurcsány Ferenchez, mint Orbán Viktorhoz. Szorosabb kapcsolatra van szükség az anyaországgal, az összmagyarság vonatkozásában pedig nem újabb frontokat kell nyitni, hanem megoldásokat kell találni az RMDSZ-en belül — fűzte hozzá. Jó, hogy van alternatíva, választási lehetőség, meg kell nézni a jelöltek programját, de nem lehet kizárni újabb jelentkezőket sem, a legfontosabb, hogy az új elnök integratív személyiség legyen, és megtalálja az utat az RMDSZ összetartására. Kérdésünkre, hogy ő maga versenybe száll-e, Olosz kitérő választ adott, nem is erősítette meg és nem is cáfolta azokat a sajtóinformációkat, melyek szerint megpályázná az elnöki tisztséget. Az elnök személyénél azonban fontosabb a csapat — szögezte le.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 15.
Szász: nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re
„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.
– Hogyan fogadta a bejelentést, hogy megszületik az Erdélyi Magyar Néppárt? – Azt tudom mondani, hogy Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti képviselője, RMDSZ-tag, és hogy ha pártot kíván bejegyezni, akkor elsősorban annak a szervezetnek a tevékenységéről állít ki bizonyítványt, melynek keretein belül politizál. Ugyanakkor azt látom, Tőkés László húsz évet késett a pártbejegyzéssel, 1990-ben kellett volna pártot csinálnia, mint az akkori rendszerváltás egyik főszereplője. Már tudjuk, hogy nem volt forradalom, az akkori forgatókönyvet megíró puccs szervezőitől kapott szerepet, és elkövette azt a hibát, hogy posztkommunistákkal alapított pártot, ami egyfajta azonosulást is jelent ezekkel az emberekkel. Ezért persze meg is kapta a fizetségét, hisz tiszteletbeli elnök lett, ehelyett viszont létrehozhatott volna egy nemzeti pártot. 1993-ban volt még egy esélye, Domokos Géza visszavonulásakor, most pedig úgy érzem, végérvényesen elkésett.
– Úgy érveltek, a két párt nem hozta a várt eredményeket, ezért van szükség egy harmadikra... – 2003-ban állt fel a nemzeti oldal, mely 2008-ig sikeresen együttműködött: létrejött az EMNT, az SZNT, az MPSZ, 2007-ben függetlenként Tőkés Lászlót bejuttattuk az Európai Parlamentbe, az alig bejegyzett MPP székelyföldi 40 százalékos sikere pedig politikatörténeti bravúr. Ez az időszak tehát az életről szólt. A jövőt pedig úgy látom, hogy az RMDSZ alternatívájaként 2003 és 2008 között működő nemzeti oldalt kellene tovább erősíteni. Annak, hogy most Tőkés olyan hangnemet üt meg az MPP-vel szemben, amelynek már 2004-ben megmutatkoztak a jelei, hisz a Magyar Polgári Szövetség indulásakor a bihari különítményét igyekezett előre tolni, és nem akarta, hogy én legyek a szövetség vezetője. Ez a különítmény tehát már azóta működik Tőkéssel, Szilágyi Zsolttal és Lengyel Györggyel közösen. Eltelt hat esztendő, és most külön pártot akarnak alapítani – nem látom ennek most az idejét.
– Lépésük a nemzeti oldal szétdarabolódását is jelenti...
– Tőkésék az RMDSZ-en belüli, Markóékkal szembeni pozicionálásukat akarják megteremteni, és továbbra is az RMDSZ-en belül képzelik el politikai jövőjüket.
– Olyan véleményezés is volt, hogy az új párt magába szippantja az MPP-t...
– Az RMDSZ nagyobb veszélyben van, hisz az MPP-n belül nagy a belső kohézió. Azt látom, hogy a Kovászna megyei RMDSZ fogja meghasítani az RMDSZ-t, belül vagy Tőkésék irányába. Ezt még borítékolni is merem mint politológusi jövendölést. A Markó-vonal és örökösei számára Tamás Sándor, Antal Árpád és Olosz Gergely nem életbiztosítás, és Tőkésék erre építenek. Ez kihatással lesz az MPP életére is, hisz ha az RMDSZ-en belül egy ilyenfajta erőviszonyrendszer alakul ki, azzal meg lehet téveszteni a választókat, mint ahogy az Összefogás-lista is megtévesztette az embereket. Ez is le fog lepleződni, kérdés, hogy hány év vagy mandátum alatt.
– Lát esélyt arra, hogy az új párt 2012-ben labdába rúgjon?
– Az új párt nem fog 2012-ben megméretkezni, nem is volna semmi esélye. Ha lesz is EMNP, nem fog önállóan indulni, mert biztosan kullogó lenne, eléggé gyalázatos eredménnyel, és attól a pillanattól senki nem állna vele szóba. Mivel ezt nem fogják megkockáztatni, és nem is erre megy ki a játék, az a kérdés, hogy a nemzeti oldalt képviselő MPP-vel fognak együttműködni, vagy pedig az RMDSZ-en belül képzelik el jövőjüket. Attól tartok, hogy Tőkés és Toró T. Tibor nem tud az RMDSZ-es múltjától megválni. Nem szeretném, hogy így legyen, de attól tartok, igazam lesz. Egyébként az MPP-n nem fog múlni az együttműködés, ez egészen biztos.
– Tőkés azt közölte, nem legitim az MPP vezetősége, és kérte, rendezzék belső ügyeiket, utána szóba jöhet a tárgyalás.
– Most erre mit mondhatnék? Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat csak azért, hogy RMDSZ-színekben EP-képviselő lehessen.
– Egyesek tudni vélik, megvan már a forgatókönyv az MPP és az EMNP összeolvadására, sőt önnek tisztsége is van az új pártban.
– Ezt a forgatókönyvet még nem láttam, nincs kizárva, hogy ilyenek készülnek, de nem a mi konyhánkban. Ettől függetlenül – bár Tőkés az utóbbi időben műharagot mímel irányomba – ez nem befolyásolna engem, hogy az EMNT-vel együttműködjünk. Nem tud engem Tőkés úgy megsérteni, hogy ne tudjunk leülni tárgyalni a nemzeti oldal akár mesterségesen történő egyben tartása érdekében. A kérdés ugyanis nem rólam, hanem a közösség jövőjéről szól.
Máthé László Ferenc, Hargita Népe (Csíkszereda)2010. december 18.
Olosz: Elkerülhetetlen a magyar kormánnyal való jó viszony
Nem erősíttettem meg, de nem is cáfoltam, hogy indulnék – jelentette ki Olosz Gergely RMDSZ-es képviselő, képviselőházi frakcióvezető azokat az értesüléseket kommentálva, amelyek szerint azt fontolgatja, hogy indul az RMDSZ elnöki tisztségéért illetve, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke támogatja ebben a vállalkozásában.
„Továbbra is szorgalmazom, hogy azt nézzük meg, milyen lesz az RMDSZ jövője. Az elnök személyét illetően meg kell találni a legjobb változatot, fel kell állítani azt a kritériumrendszert, amely alapján eldönthető, hogy milyen legyen az RMDSZ új elnöksége. Ilyen értelemben az elnök személye másodlagos kérdés. Az nem titok, hogy többen szorgalmazzák – önkormányzati részről és más oldalról is, hogy támogatják indulásomat. Még túl korai az indulási szándék bejelentésére, még másfél hónap áll rendelkezésre, nem is értem, hogy miért kellene ebben a kérdésben most döntést hozni. Ami Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP-t illeti, egyértelmű, hogy jó viszonyokat ápolunk. A magyarországi kormánypárttal jó, sőt nagyon jó viszonyokat kell ápolni, jelen pillanatban olyan konjunkturális előnyök mutatkoznak, pusztán abból, hogy az európai közösségen belül ugyanazon pártban vagyunk mind a Fidesz-KDMP-vel, mind a jelenlegi koalíciós partnereinkkel, a PD-L-vel (Európai Néppárt – szerk. megj.), amely számunkra, erdélyi magyar közösségre nézve olyan előnyt jelent, amelyet most kell kihasználnunk a nemzetépítés kérdésében is. Ilyen értelemben megkerülhetetlen, hogy a jelenlegi, jobboldali magyar kormánnyal jó viszonyokat ápoljuk. Nem is hiszem el, hogy másképpen lehetne politizálni” – véli Olosz.
Tőkés László pártalapítási szándékával kapcsolatosan elmondta, ez még nem történt meg, még helye van a párbeszédnek, szükség is van erre. „Meg kell találni azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek révén ki lehet építeni azt a közös jövőt, ami mindenki számára kielégítő. Tőkés Lászlót az RMDSZ-hez köti az európai parlamenti képviselet. Olyan kijelentéseket hallani, hogy Tőkés Lászlót közel kell hozni az RMDSZ-hez. Erre nincs szükség, hiszen Tőkés – én úgy érzem, hogy emberileg is – közel van a Szövetséghez. Meg kell találni azt a megoldást, ami számára, és az RMDSZ-en belül is elfogadható. Én úgy érzem, hogy az erdélyi magyarságnak túl nagy luxus lenne az, hogy háborúskodásokba kezdjünk. Ha a választási küszöböt nézzük, egyértelmű, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymás ellen indulva veszélyeztessük a parlamentbe való bejutást. Az utóbbi időben többször is elhangzott az, hogy meg kell őrizni az RMDSZ függetlenségét. Hangsúlyoztam, hogy az RMDSZ függetlensége valóban fontos, de ez nem jelenti azt, hogy be kellene zárkóznunk, vagy kizárjuk a párbeszéd hiányát. Az egyenlő távolságtartás bizonyos személyektől és kormányoktól nem lehet azonos: nem tudok és az erdélyi magyarság sem tud egyenlő távolságra lenni a nemzetet eláruló Gyurcsány Ferenctől, vagy egy nemzetet egyesítő Orbán Viktortól” – mondta.
(Transindex) Nyugati Jelen (Arad)2010. december 23.
„Én nem vagyok Markó Béla”
Az elnökjelöltek programjával a kongresszusi küldötteknek is szembesülniük kell, de nem a kongresszuson, hanem jóval előtte. Az én elképzelésem szerint az elnök programja nem lehet más, mint az RMDSZ programja, ami a politikai célkütűzéseket illeti, és természetesen emellett kell egy nagyon karakteres rész arról, hogy – amennyiben megválasztanak – hogyan kívánom ellátni az elnöki teendőket.
Miniszter úr, a napokban azt nyilatkozta, 98 százalékos támogatottságot élvez RMDSZ-elnökjelöltként. Ezt hogyan számolta ki?
– Nem vagyok matematikus, és belátom, hogy nem volt szerencsés százalékarányokat emlegetnem. Igazából azt akartam mondani, hogy a szervezetek nagy többsége engem támogat, ami lehet, hogy 98, lehet, hogy 95, lehet, hogy 85 százalék, végül is teljesen mindegy.
Közelítsük meg másképp a kérdést. Mi a két százalék?
– Ugye azt tudjuk, hogy Kolozs megye Eckstein-Kovács Pétert támogatja. Ez várható volt, hiszen ő Kolozs megye szenátora volt, három mandátumon át. A Szabadelvű Kör, amely platformként szintén jelölhet, ugyancsak őt jelöli, és ez is érthető, hiszen ő a platform elnöke, alapítója. Másrészt a szervezetek támogatásától a küldöttek szavazatáig még van egy kis távolság, és ebben a pillanatban még azt sem tudjuk pontosan, kik a küldöttek.
Én a megyei szervezetek vezetőivel, tagjaival beszélgettem a napokban, és az ő visszajelzésükből, biztatásukból, illetve az általuk tett ígéretekből jutottam el arra a következtetésre, hogy a szervezetek nagy része támogatni fog. Szilágy megye, Hunyad megye már meghozta az ilyen irányú döntést, és januárban a többi szervezetnél is megtörténik ugyanez.
Mivel tudta meggyőzni őket, hogy támogassák?
– Amikor találkoztunk, elmondtam nekik, hogy én milyen RMDSZ-t képzelek el. Az RMDSZ helyéről, szerepéről, a magyar közösség jövőjéről beszélgettünk. Ezután jutottak el arra a következtetésre, hogy támogatni fognak. De meg kell várni a küldöttgyűléseket, én nem szeretnék előreszaladni, nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy itt előre lehet tudni mindent.
Gondolom, jelöltként van már RMDSZ-elnöki programja.
– Van, és hamarosan el fog készülni írott formában is. A megyei szervezeteknél közvitára bocsátjuk, elküldjük a közvélemény-formálóknak, azoknak, akik úgy gondolják, hogy véleményt akarnak mondani róla. Az elnökjelöltek programjával a kongresszusi küldötteknek is szembesülniük kell, de nem a kongresszuson, hanem jóval előtte. Az én elképzelésem szerint az elnök programja nem lehet más, mint az RMDSZ programja, ami a politikai célkütűzéseket illeti, és természetesen emellett kell egy nagyon karakteres rész arról, hogy – amennyiben megválasztanak – hogyan kívánom ellátni az elnöki teendőket.
Van néhány alapelv, ami számomra szentírás: csapatmunka, munkamegosztás, az RMDSZ függetlenségének megőrzése a román és a magyarországi politikától, és természetesen arról is kell beszélnünk, hogy hogyan valósítható meg az erdélyi magyarság politikai képviselete 2012-ig és 2012 után, amikor minden bizonnyal éles versenyhelyzet lesz, amennyiben Tőkés László kollégánk nem gondolja meg magát, és nem hagy fel pártalapítási szándékával. A tavalyi, 2009-es elnökválasztási kampányomból nagyon sok elemet átveszünk, például azt, hogy a politikus ne ígérjen olyasmit, amit nem tud betartani, és amiről előre tudja, hogy nem fogja tudni betartani.
Kelemen Hunort Markó Béla közeli munkatársának, követőjének tartják. Mi az az elem, az a személyes jegy, amiben RMDSZ-elnökként megkülönbözteti majd magát Markó Bélától?
– Én nem vagyok Markó Béla, mint ahogy Markó Béla sem volt annak idején Domokos Géza. Nem úgy fogok dolgozni, nem úgy fogok döntéseket hozni, mint Markó Béla. Ez nem jelenti azt, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-től bármilyen módon elhatárolódnék.
Markó Béla a Kárpát-medence legsikeresebb politikusa az elmúlt húsz esztendőben, össze tudta tartani a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget tizennyolc éven keresztül. Én nem szégyellem, hogy azzal az emberrel dolgoztam együtt, attól az embertől tanultam, akinek emberi habitusát, értékrendjét, politikusi arcát nagyon nagyra tartom. De, ismétlem, ez nem jelenti azt, hogy olyan vagyok, mint Markó Béla.
Mit csinálna másképp, mint ahogyan Markó Béla csinálta?
– Változtatni kell munkamegosztásban – és ilyen szempontból én a csapatmunka feltétlen híve vagyok –, változtatni kell a kommunikációban. Én nem fogok ugyanúgy kommunikálni, mint Markó Béla: jobb vagy rosszabb lesz a kommunikációm, erről majd sokat fognak vitázni az újságírók, de más kommunikációt folytatok, mint ő.
A döntéshozatalt kiszélesíteném bizonyos esetekben, a megyei területi szervezeteknek nagyobb autonómiát, hatáskört adnék, ami a politikai döntések meghozatalát illeti: a különböző jelöléséknél – megyei önkormányzati képviselőtől polgármesterig – a felelősség és a döntéshozatal a megyei szervezeteké kell, hogy legyen. Mint ahogyan, fennebb lépve, a parlamenti képviselőtől az európai parlamenti képviselőig az országos vezetőségé kell hogy legyen a felelősség.
Ilyen szempontból a felelősségek újragondolása, újra körülhatárolása, illetve a munkamegosztás lenne az, amin mindenképp változtatnék. De ez nem jelenti azt, hogy a szervezetet a feje tetejére állítjuk.
Ami a román és a magyarországi pártokkal való viszonyt illeti, folytatná a „Markó-vonalat ”?
– A román demokratikus parlamenti pártokkal szerintem a kiegyensúlyozott viszony megtartandó, nem kötelezzük el magunkat senki mellett, nem vagyunk senkinek a csatlósai. Nincsenek örök barátaink, nekünk érdekeink vannak, mint ahogyan az erdélyi magyarságnak is érdekei vannak. Ami a magyarországi politikát illeti, én a Fidesszel közelebbi, szorosabb viszonyra törekszem, mint amilyent Markó Béla az utóbbi években ki tudott alakítani, nem feltétlenül az ő hibájából.
Én azt gondolom, a Fidesszel szót lehet, szót kell érteni, megint csak azt az elvet követve, hogy a partnerség fontos. A partnerségnek pedig az a lényege, hogy egymásra oda kell figyelni, egymást meg kell érteni, de a döntéseket külön-külön hozzuk meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kormányzó párttal, pártokkal a viszonyunkat rendezzük, és ilyen szempontból megint csak változásra lehet számítani, amennyiben én leszek az RMDSZ elnöke.
Sok bírálat hangzott el az RMDSZ irányában egyrészt román részről, másrészt magyar ellenfelei részéről azzal kapcsolatban, hogy a mgyar érdekvédelmi szervezet mindig a mindenkori hatalom oldalán áll.
– Az RMDSZ-nek mint politikai szervezetnek arra kell törekednie, hogy a végrehajtó hatalomban is benne legyen. Legyen benne a végrehajtó hatalomban a megyékben, legyen benne a végrehajtó hatalomban központi szinten. Nem bármi áron, de erre kell törekednie. Ha erre törekszik egy magyarországi párt kétharmados parlamenti többséggel, nem látom, hogy miért rossz az, ha az RMDSZ arra törekszik, hogy az egységes képviseletet biztosítsa?
Én erre a vádra azt szoktam mondani, hogy az RMDSZ-nek egyetlen szövetségese a romániai magyarság, amellyel hosszú távú, felbonthatatlan szövetségre léptünk. A többi partner, a többi szövetséges csak eszköz a romániai magyarság céljainak megvalósításában.
Átalakítaná-e a szövetség külső és belső viszonyrendszerét?
– Szerintem szükséges egyfajta nyitás a civil szervezetek felé, illetve a magyar politikai szereplők felé: a Magyar Polgári Párt felé, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felé, azt a fajta ernyőszervezet-jelleget erősítve, amely az RMDSZ-t mindig is jellemezte.
Bár az elmúlt években ezt a jelleget némi sérülés érte, és ezt korrigálni kell. Ami a politikai platformokat illeti, ők azok, akik a különböző ideológiai értékekeket meg tudják jeleníteni, és én úgy gondolom, hogy hasznos, ha a döntés-előkészítésben az eddiginél hangsúlyosabban részt vesznek. Ehhez egy olyan testületben kell jelen lenniük, mint a Szövetségi Állandó Tanács, mert erre az értékartikulációra szükség van.
Ön azt mondja, hogy a Fidesszel szorosabbra fűzné a viszonyt. Éppen ezt az „aduászt” villantgatja meg mostanában egyik lehetséges ellenjelöltje, Olosz Gergely. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője aki bírálta a szövetség eddigi „egyenlő távolságtartás”-politikáját a magyarországi pártok felé, arra hivatkozva, hogy – nem idézem pontosan – a magyarországi jobboldal közelebb áll az erdélyi magyarság értékrendjéhez.
– A Fidesszel, mint mondtam, rendezni kell a viszonyt; a többi magyarországi párttal rendezett a viszonyunk, és ezt nem kell elrontani. Arról, hogy a romániai magyarságnak mekkora százaléka jobboldali, és hogy egyáltalán ebben a pillanatban mit értünk jobboldaliság alatt, sokat lehetne beszélni. Én nem gondolom azt, hogy az erdélyi magyarságot be lehet így skatulyázni, hogy jobboldali, mint ahogyan a Tőkés László által igen kedvelt skatulyába sem lehet bezárni az RMDSZ-t, hogy „posztkommunista”.
Ma egyébként a jobboldali pártok programjában rengeteg szociális, populista elemet lehet fölfedezni, ami a jobboldali pártokra korábban egyáltalán nem volt jellemző. Ezeket az ideológiai vitákat én Olosz Gergellyel vagy bárki mással szívesen lefolytatom, de én nem innen látom megközelítendőnek a problémát. A problémát onnan kell megközelíteni, hogy az erdélyi magyarságnak nem érdeke, hogy konfliktusban legyen a magyar kormánnyal, a magyar kormányzó pártokkal. Hogy most a magyar kormányzó pártok középjobboldali pártok, ez egy adott helyzet, így döntöttek a magyar választópolgárok. De nem lehet és nem is szabad az erdélyi magyarságnak megmondani, hogy akkor a jobboldalt kell szeretni, vagy a baloldalt kell szeretni.
Nem tartja taktikai hibának, hogy az RMDSZ bejuttatta Tőkés Lászlót az európai parlamentbe, hiszen ő most azokat a forrásokat és azt a legitimációt használva ellenpártot indít?
– Nem tartom hibának, de azt meg kell mondanom, hogy jobbra számítottam. A politikában meg kell tanulni, hogy jótett helyében ne várj jót. Mi azt gondoltuk, hogy egy ilyen megállapodással hosszú távú együttműködést alapozunk meg, bennünket a jó szándék vezérelt. Tőkés László tudta, hogy az ő püspöki, egyházi karrierje a végéhez közeledik, ő politikai karriert akart, és mi azt gondoltuk, hogy ha egy ilyen úton együtt indulunk el, az a hosszú távú együttműködést erősíti. Hát nem ez történt.
Mit jósol, meddig tart még ki a jelenlegi romániai kormánykoalíció?
– A román politikában nehéz jósolni. 2010 nehéz esztendő volt, a megszorító intézkedések miatt rengeteget veszítettünk, ennek ellenére azt gondolom, egy felelős politikus ilyen helyzetekben nem futamodik meg, hanem megpróbál megoldásokat találni, megpróbálja megmagyarázni, hogy a döntései mögött milyen ráció áll. Remélem, hogy 2011-ben a megszorító intézkedéseket nem kell folytatni, és azt is remélem, hogy a következő döntések – ha nem is a nagyon gyors, de – a kiszámítható javulást vetítik előre.
Az ellenzék soraiból egyre gyakrabban hallatszik a hívó szó az RMDSZ felé...
– A tapasztalat azt mutatja, hogy egy négyéves ciklus félidején túl az ellenzék már nemigen hajlandó kormányozni, főleg ilyen nehéz időszakban. A mostani ellenzék nem akar kormányozni, egyetlen célja van: ezt a kormányt megbuktatni. Ez kevés politikai programként, és a két ellenzéki pártot rengeteg minden el is választja egymástól.
Nem hiszem, hogy képesek szövetséget létrehozni anélkül, hogy valamelyikük identitása ne sérüljön. Csak egy példát mondok: az egységes adókulcs kérdése. Ennek feladása a liberálisok szempontjából a politikai halált jelentené. Ezért én azt gondolom, hogy ez a kormány, amely két európai néppárti tagpártból áll, képes erre a két esztendőre együtt maradni.
Utolsó kérdés önhöz, mint RMDSZ-elnökjelölthöz: mikor lesz autonómia?
– Nem az a fontos, hogy mikor, hanem az, hogy hogyan. Ha rajtunk múlna, akkor tegnaptól lenne autonómia. A hogyan sokkal fontosabb, és a hogyanra az a válaszom, hogy egy hat és fél százalékkal rendelkező kisebbségi szervezet csak a többségi társadalommal folytatott párbeszéddel, parlamenti eszközökkel és nemzetközi lobbival tudja elérni az autonómiát. Ehhez kell egyfajta akciótervet elkészíteni a következő jó néhány esztendőre.
A következő két évben két jogszabályt kell elfogadtatnunk: a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia kereteit biztosítja, és a régióátszervezési törvényt. Mindkettő a törvényhozásban vár sorsára, és valószínűleg jövő tavasszal tudunk újra elkezdeni ezekkel foglalkozni. Ehhez azonban nagyon erős szolidaritásra van szükség.
Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 7.
Olosz Gergely is megpályázná az RMDSZ elnöki tisztségét
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének tegnapi választmányi ülésén Olosz Gergely képviselő, a tulipános szervezet képviselőházi frakciójának vezetője nem hivatalosan bejelentette, ő is megpályázná a szövetségi elnöki tisztséget. Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter után ő a harmadik versenybe szálló politikus. A bejelentést felszólalások követték, a választmány egyelőre nem foglalt állást a kérdésben.
szekelyhirmondo.ro, Erdély.ma2011. január 8.
Olosz Gergely is RMDSZ-elnök lenne
Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter mellett a háromszéki Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is megpályázza a szövetség elnöki tisztségét.
Olosz Gergely a kézdivásárhelyi RMDSZ ülésén nem hivatalosan bejelentette: jelölteti magát a szövetségi elnöki tisztségbe, írta a Székely Hírmondó. A Mediafax hírügynökség RMDSZ-es forrásokból úgy tudja, hogy Olosz a jövő héten jelenti be hivatalosan indulási szándékát.
Az RMDSZ elnöki tisztségét eddig két politikus vette célba: Kelemen Hunor kulturális miniszter, valamint Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója decemberben közölték, hogy a szövetség februári kongresszusán indulnak az elnökválasztáson. Krónika (Kolozsvár)2011. január 10.
Felsorakoznak az elnökjelöltek
Nagyon lassan körvonalazódnak az RMDSZ-ben a februári kongresszuson várható változások. Egyelőre kevés szó esik az alapszabályzat és a program módosításáról, az új irányok, célok szinte csak az elnökjelöltek "csatolmányaként" kerülnek szóba. Az azonban kitetszik, dolgoznak a táborok, érdekcsoportok, háttéralkuk születnek, s jó kampányhoz illően ígéretek hangzanak el. Egy-egy kiszivárgott, kiszivárogtatott nyilatkozat jelzi, nagy a munka, sürgés-forgás a kulisszák mögött.
Eddig három nagyon különböző jelölt jelentette be, hogy az RMDSZ elnöke szeretne lenni. Kelemen Hunor egyértelműen Markó politikáját folytatná, néhány változást ő is célként határozott meg, ám ezek többnyire formai módosítások. Mögötte áll a teljes RMDSZ-gépezet, a szövetségi források csak Kelemen üzeneteit közvetítik, főszereplő az alárendelt médiában, és sok, a jelenlegi vezetésnek elkötelezett megyei szervezet úgy dönt támogatásáról, hogy az ellenjelölteket meg sem hallgatja. Eckstein-Kovács Péter nem számíthat elsöprő többségre, érdekes színfoltja a megmérettetésnek, ötletei, elképzelései akár figyelemre méltóak is lehetnének, ám előre borítékolható: kevesen adják rá voksukat. Van, aki Băsescu faltörő kosaként tekint rá, mások szabadelvűségét, szabad véleménynyilvánításait nem fogadják el. Olosz Gergely szándékairól egyelőre keveset tudni. Sokat elárul azonban, hogy itthon elzárkózott, de magyarországi lapoknak nyilatkozott terveiről. Változást, új irányt akar a szövetségnek, a felsorakoztatott közhelyhalmazból annyi kihámozható, hogy a magyar közösség versenyképessé tételét tartja fontosnak. Aránylag későn jelentette be indulását, de nem tekinthető esélytelennek, képviselőházi frakcióvezetőnek való megválasztásakor már bizonyította: jól ért a szervezkedéshez, maga mellé tudja állítani azokat, akik úgy érzik, háttérbe szorították őket, semmibe veszik véleményüket. Olosz eredményesen építgette magyarországi kapcsolatait, Semjén Zsolt KDNP-elnök kebelbarátjának tekinthető, és ezt sikerült úgy tálalnia, hogy sokan hiszik, a Fidesz támogatását is élvezi. Tény, régóta készítette a terepet a szövetségi elnöki megmérettetéshez, tetemes vagyonával eddig is jó helyeket, embereket vásárolhatott magának, bizonyára most is megteszi majd. Három nagyon különböző elnökjelölt pályázik az RMDSZ vezetőségére, s hosszú évek óta most először van esély a váltásra, mégis úgy tűnik, csak a rossz és még rosszabb közül választhatnak majd a kongresszusi küldöttek. Nevezhetnénk az egyik romániai magyar párt belügyének a kérdést, de még mindig az RMDSZ a legnagyobb, legnépszerűbb alakulat, amely — egyelőre legalábbis — meghatározó a magyar közösség jövője szempontjából. Nem mindegy hát, hogy ki vezeti, és merre halad, meg tud-e újulni, jövőt építeni, vagy szétcincálják hatalomsóvár önjelöltek, egyéni és kis csoportérdekek.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 10.
Az RMDSZ cenzúrázná a sajtót?
Eckstein maga a választási kampányt regulázná meg, mert úgy véli, a szervezet nem biztosít egyenlő esélyt azoknak, akik az elnökei szeretnének lenni.
Nem indulhatnak egyenlő eséllyel az RMDSZ szövetségi elnöki posztjáért azok, akik szeretnének bizonyos szabályozható, illetve nem szabályozható körülmények miatt. A jelenlegi elnök, Markó Béla pénteken világossá tette Kolozsváron, hogy Kelemen Hunort tartja a megfelelő személynek, hogy utóda legyen az RMDSZ élén.
Nem igazán mérhető, hogy ez mennyit számít majd a szavazáson a februári kongresszuson, ahogy az sem, hogy a sokáig RMDSZ-ügyvezető, jelenleg kormánytag Kelemen felhasználja-e és hogyan befolyását a szervezet infrastruktúrája és a költségvetésből kormányzati vonalon kiutalható összegek felet.
Ami viszont mérhető és szabályozható a küzdelemben, azt Ecktsein-Kovács Péter szeretné átláthatóvá tenni. Most, hogy tíz év után ez az első igazi kampány az RMDSZ-en belül,
véli maga a jelölt. Alapos korrekcióra szorulnak tehát az RMDSZ elnökválasztási kampányára vonatkozó előírások Eckstein-Kovács Péter szerint. Miközben az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága ülésezett, a szövetség egyik elnökjelöltjeként hétfőn bemutatta saját módosító javaslatait.
Eszerint ideje lenne leszögezni, mettől meddig tart az RMDSZ elnökválasztási kampányának időszaka. Szabályozásra szorul továbbá, hogy a jelöltek hogyan jutnak hozzá a szövetség erőforrásaihoz, ki és hogyan használhatja az infrastruktúrát, az adatbázisokat (a testületek összetételéről, elérhetőségek).
Nem biztosított az egyenlő hozzáférés
a jelöltek számára a szervezet által rendelt közvélemény-kutatásokhoz, felmérésekhez, a helyi szervezeti eseménynaptárokhoz, az RMDSZ saját kiadványaihoz és médiafelületeihez. Elmondta, amennyiben az RMDSZ apparátusát támogatói aláírások gyűjtésére kívánják felhasználni, akkor az aláírásgyűjtés minden jelölt nevét feltüntető, közös íven történjék.
Foghíjas a jelöltek előzetes támogatásának egységes metodológiája is. Szerinte a jelölteket kötelezően meg kéne hívni a jelöltállító / támogatás-megítélő gyűlésekre, hogy az adott megyei vagy területi szervezet képviselői megismerhessék a jelöltek programját és személyét. Kifogásolta, hogy a Szilágy és Hunyad megyei szervezet úgy utasította el őt, hogy esélyt sem adtak neki a bemutatkozásra. Eckstein megtiltaná továbbá a kötött mandátumot, szerinte a megyei szervezeteknek nincs joguk előírni küldöttjeik számára, kire szavazzanak.
Az sem világos, kik mennek a jelölőgyűlésre,
legalábbis Ecksteinhoz még nem jutott el ez az információ, miközben a másik jelölt, Kelemen Hunor számára ez nem lehet titok. Az sem leszögezett, hogy csak egyetlen jelöltet lehet-e támogatni, vagy többet, és hogy a támogatás kötelező-e vagy sem. Fontosnak tartja továbbá, hogy az előzetes támogatásról titkos szavazással döntsenek a megyei, a területi szervezetek, a platformok és a MIÉRT.
Szóvátette, hogy van néhány szabályzatmódosító indítvány, amelyet határozottan ellenez. Ilyen például az, amely szankcionálná, ha valaki az RMDSZ-en belül a vezetőség álláspontjával ellentétes véleménynek ad hangot a sajtóban. Sőt a javaslat azt a sajtóorgánumot is büntetné, amely közölné ezt. Nem ért egyet azzal sem, hogy a szövetség politikai alelnöke – az új tisztség elegendő támogatás esetén jönne létre – az RMDSZ szövetségi elnöke előtt vállaljon felelősséget munkájáért, Ecktsein ezt a Szövetségi Képviselők Tanácsára bízná.
Több és erősebb jogosítvánnyal ruházná fel
a partiumi megyék képviselőit, és lehetőséget biztosítana számukra, hogy a szövetség vezetőségében is nagyobb szerepet vállaljanak.
A módosító javaslatokat Eckstein az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának, Állandó Tanácsának, Ügyvezető Elnökségének és Kongresszusi biztosának postázta.
Arra hivatkozva, hogy az RMDSZ új elnökének megválasztása és az azt megelőző kampány a közelmúltban előzmény nélküli, illetve az elnökválasztási kampány szabályozottságának hiányosságai vannak, Eckstein választási kódex elfogadására hívta fel a két másik jelöltet, Olosz Gergelyt és Kelemen Hunort.
A sajtótájékoztató után elküldött választási kódexen Eckstein-Kovács Péter neve mellett ott szerepel Kelemen Hunoré is egyfajta ajánlatként, és várják, hogy ténylegesen írja alá. Olosz Gergelyé még azért nem szerepel, mert hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát. Manna.ro2011. január 13.
Kérdéses támogatás (Hivatalos Olosz Gergely indulása)
Indul az RMDSZ-elnökválasztáson — tegnap hivatalosan is bejelentette döntését Olosz Gergely képviselő. Nyitást és változást akar az érdekképviseletben, a Kelemen Hunor által képviselt folytonossággal szemben kíván alternatívát nyújtani — mondta. Számít a háromszéki szervezet támogatására, ez azonban kérdéses, értesüléseink szerint a döntő szót kimondó megyei Állandó Tanácsban többen ellenzik szándékát, és a megmérettetést lehetővé tevő beleegyezést sem akarják megadni.
Olosz Gergely szerint a romániai magyar közösség új kihívások előtt áll, éppen ezért új irányra, új vezetőre van szüksége. Változás kell a magyar—magyar, illetve a román—magyar viszonyban, válaszokat kell adni a gazdasági válság okozta gondokra. A január 26-án kezdődő belső kampány lehetőséget nyújt majd a kényes kérdések kitárgyalására is, ezek között említette az RMDSZ vezetőségének elfordulását a tagságtól, a szövetség viszonyát más magyar szervezetekhez (ő olyanná kívánja tenni az RMDSZ-t, ahová visszatérnek azok, akik átálltak más szervezetekbe), illetve ki kell térni a magyarországi pártokkal kialakítandó kapcsolatra. Szakítani kíván a kis lépések politikájával, radikális fellépést ígér, és azt, hogy az egyszemélyes vezetést csapatmunkára váltja, lehetőséget teremt valós testületi döntések meghozatalára. Olosz Gergely (képünkön) úgy látja, van esélye megválasztásának a februári kongresszuson. Felmérte támogatottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a megyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az jelöltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támogat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből kiszivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hozzájárulásukat Olosz indulásához. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. ,,Én bízom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos számomra, hogy mellettem álljon az a testület, amelynek és is része vagyok. Nem is gondolkodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőződésem, hogy megkapom jóváhagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a demokrácia szabályai szerint az én szervezetem lehetőséget biztosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs megyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Péternek, Csíkszeredában Kelemen Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom" — mondta. Ha mégis valóra válna felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmondta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki elnökökből, polgármesterekből, képviselőkből, szenátorokból stb. álló testület az ÁT döntését. Szombaton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációváltásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hatvanas generációnak át kell adnia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Gergely, még túl fiatalok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legreprezentatívabb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnökként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 13.
Olosz a nevető harmadik?
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára.
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára. Ugyanakkor véget vetne az eddigi „kislépések” politikájának, amely szerinte akár évszázadokra is kitolhatja az eredményeket.
Olosz szerint személye a változást , a Kelemen Hunoré pedig a folytatást jelentené. „A szövetségnek alapvetően meg kell változnia, a tét nem kisebb, mint a romániai magyar közösség jövője” – mondta a politikus.
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint a februári kongresszus utáni RMDSZ-nek válaszokat kell találnia a közösség szükségleteire, hogy a magyarság ne érezze úgy, hogy egy másik politikai ernyő alá kell behúzódnia. Léteznek a közösség egységét veszélyeztető erők, de legtöbb esetben az ellentétek a személyes sértődések miatt alakultak ki. Bejelentette: megválasztása esetén tárgyalna minden hazai magyar politikai szervezettel, illetve ki szeretné mozdítani a holtpontról az RMDSZ és az Orbán-kormány kapcsolatát.
A háromszéki képviselő hibásnak tartja, hogy az RMDSZ vezetőinek részéről egyesek kinyilvánították, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden magyarországi párttól, mintha ugyanúgy kellene viszonyulni a nemzetegyesítést kimondó Fidesz–KDNP szövetséghez, mint ahhoz a szocialista párthoz, amelyik számára egyszerűen nem is léteztünk. Olosz Gergely ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek szervezeti szempontból is változnia kell, mert a jelenlegi csúcsvezetés ráerőlteti döntéseit a közösségre.
Mint ismert, ahhoz, hogy megpályázhassa az elnöki tisztséget, Olosz Gergelynek legalább egy megyei szervezet bizalmát kell élveznie. Emellett meg kell szereznie egy további, a Szövetségi Képviselők Tanácsában reprezentált szervezet vagy platform támogatását. Ha ez nem sikerül, legalább ezer RMDSZ-tagtól támogató aláírásokat kell begyűjtenie a jelöltdosszié leadási határidejéig, január 26-ig.
Olosz az ÚMSZ-nek elmondta: nem gondolkodik aláírásgyűjtésben, előbb saját szervezetének támogatását szeretné megszerezni, és bízik abban, hogy ez sikerül is. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet szombaton dönti el, melyik jelöltet támogatja a februári kongresszuson. Ekkora ül össze az Állandó Bizottság és a Háromszéki Képviselők Tanácsa, az ülésre pedig meghívták a másik két jelöltet – Kelemen Hunor művelődési minisztert és Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsost –, így a háromszéki az első erdélyi szervezet, amelynek mindhárom jelölt egyszerre mutatkozik be.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke értésünkre adta, hogy személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és Kelemen támogatását javasolja majd szombaton a küldötteknek is. „A 30-as éveikben járó politikusok generációja még túl fiatal lenne egy országos szintű politikai szervezet vezetéséhez, de támogatom a nemzedékváltást, és fontosnak tartom, hogy székelyföldi legyen a szövetségi elnök” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 14.
Újítást!
Olosz Gergely háromszéki képviselő bejelentése, miszerint ő is indul az RMDSZ országos elnöki tisztségéért, alighanem az eddigi két pályázó közül a jelenlegi csúcsvezetés bizalmát élvező Kelemen Hunornak kedvez.
Hiszen Tamás Sándor háromszéki RMDSZ- és megyei tanácselnök első reagálása meglehetősen világosan jelzi: a székely megye aligha támogatja saját parlamenti képviselőjét, vagyis Oloszt a szövetségi elnöki tisztségért zajló versengésben. A Kelemen Hunorral és Eckstein-Kovács Péterrel szemben eleve esélytelennek tűnő Olosz ilyen körülmények között a kongresszuson többnyire attól az Eckstein-Kovácstól vesz majd el szavazatokat, aki gyakran másként vélekedett, mint a szövetségi csúcsvezetés, és a szövetség belső parlamentjében, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsában nem egy ízben bírálta nyíltan a csúcsvezetés ballépéseit.
Mint például a Traian Băsescu államelnök eltávolításáért 2007-ben lezajlott, sikertelen népszavazást. Olosz bejelentése egyben azt is érzékeltetni látszik, hogy Háromszéken – talán általában a székely tömbben? – minimális elvárás az RMDSZ igazi megújulása, és olyan érdekképviseletté, vagy ha így jobban tetszik: politikai tényezővé való átgyúrása, amely nem elmaszatolja, és nem elutasítja, hanem tudomásul veszi és fel is vállalja a székelyföldi, általában a magyar többségű vidékeknek a szórványénál hangsúlyozottabb elvárásait. Is! Például azt, hogy az önrendelkezés ne választási jelszó legyen, hanem mind a magyarság, mind a románság körében a kérdéskörről folytatott párbeszéd révén is jól megfogalmazott, elérendő cél. Például azt, hogy legyen ehhez bel- és külpolitikája.
És például azt, hogy a romániai magyarság egyetlen parlamenti képviseleteként ne (csak) a határon túli magyarságot megtagadó magyarországi, bukott szocialistákkal és szabaddemokratákkal parolázzon, hanem rendezze viszonyát és vállalja fel az előrevivő együttműködést a nemzetegyesítő politikai erőkkel. Ha mindehhez nemzedékváltás kell, ám legyen. De legyen! Mert az RMDSZ akkor fog tudni megújulni igazán, ha elnökét nem irányítják a szövetség oligarchái, akik igen közel járnak már a hatvanhoz, és a munkájukat ők is elvégezték – már aki, már ahogyan. Mert addig minden mai elképzelés villával falra hányt borsó marad.
Benkő Levente. Krónika (Kolozsvár)2011. január 14.
A regionális RMDSZ-szervezetek létrehozását szorgalmazzák
Rábólintott a héten az RMDSZ szabályzatmódosító bizottság arra a módosító indítványra, mely szerint lehetőséget teremtenének a regionális RMDSZ-szervezetek létrehozására. Ma Csíkszeredában tanácskoztak az RMDSZ székelyföldi vezetői, az ülésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó jelölt is részt vett.
A tanácskozáson arról született politikai döntés, hogy lehetőséget kell biztosítani egy partiumi, egy közép-erdélyi és egy székelyföldi regionális RMDSZ-szervezetet létrehozásának, hiszen a helyi ügyeket helyi szinten kell megtárgyalni. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök megkeresésünkre elmondta, a mai egyeztetés eredménye szerint 2-3 megyei szervezet társulása révén lehetne létrehozni egy regionális szervezetet, amelyre azért lenne szükség, mert a régiók saját problémáikat jobban ismerik, és a helyi érdekeket is jobban lehetne így érvényesíteni.
Tamás Sándor továbbá elmondta, a szombaton sorra kerülő Háromszéki Állandó Tanácson dől el, hogy a Kovászna megyei RMDSZ kit támogat a szövetségi elnöki tisztséget megpályázó három jelölt közül. Elmondta, a más megyék esetéből okulva mindhárom jelöltet meghívták az ülésre, így Kelemen Hunornak, Eckstein-Kovács Péternek és Olosz Gergelynek egyaránt lehetőséget adnak programjuk bemutatására, miután a testület eldönti, kinek nyújt támogatást. Mint ismeretes, a korábbi MKT-k hol Kelemennek, hol Ecksteinnak nem nyújtottak lehetőséget a programjuk bemutatására.
A mai, csíkszeredai ülést követő sajtótájékoztatón Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja. „Az ötvenes-hatvanas generáció már elvégezte feladatát, a harmincas generációnak még nincs elég tapasztalata, a negyvenes generációnak kell átvenni a stafétát” – fogalmazott a háromszéki tanácselnök. (hírszerk.) Transindex.ro2011. január 15.
Édler András: a szomszéd fiát támogatjuk?
Erős hangnemben bírálta a szövetség csúcsvezetőségét és a háromszéki szervezet vezetőségét Édler András az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője. Édler kifogásolja, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége és a szervezet egész apparátusa azért dolgozik, hogy Kelemen Hunort előnyös helyzetbe hozzák. A sepsiszentgyörgyi képviselő mai sajtótájékoztatóján kifejtette nem demokratikus, hogy január 26-ig lehet benyújtani az elnöki tisztségre való jelöléseket, de több szervezet már eldöntötte, hogy Kelemen Hunort támogatja.
„Hogyan lehet eldönteni ezt a dolgot mielőtt a jelölés lezárult volna? Számomra egyértelműen látszik, hogy ez az eljárás nem demokratikus. Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi csúcsvezetés minden áron át akarja vinni az akaratát. Ezt az „akaratát”, ha meg kell nevezni, úgy hívják, hogy Kelemen Hunor. Ennél súlyosabb az, hogy a cél elérése érdekében nem számítanak az eszközök, akár zsarolásról, megfélemlítésről is beszélhetünk. Ilyen visszajelzések is vannak. Ki kell mondani ezeket a dolgokat. A demokrácia szabályai között demokratikus verseny kell legyen, mindenki egyforma esélyt kell kapjon. Sokan nem értik az RMDSZ területi szervezete elnökének azt a kijelentését, hogy nem a saját jelöltjét támogatja. Ki kell mondani őszintén, hogy ez nincs rendben. Ha példával szeretnék élni olyan ez mintha egy apa azt mondaná: fiam én nem téged szeretlek, hanem a szomszéd fiat” – fejtette ki Édler András sepsiszentgyörgyi képviselő.
A háromszéki RMDSZ szombaton dönt arról, hogy melyik elnökjelöltet – Kelemen Hunort, Eckstein Kovács Pétert vagy Olosz Gergelyt – támogatja a szövetségi elnöki tisztségre jelentkezők közül.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma