udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
127
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-127
Névmutató:
Török Sándor
2011. január 27.
Az erdélyi magyarság megérdemli az alternatíva lehetőségét – Elkezdték az aláírásgyűjtést az Erdélyi Magyar Néppárt magalakításához
Egy igazi demokráciában a politikai pluralizmus lehetőség és nem akadály, egy olyan lehetőség, amely megvédi a polgárokat attól, hogy kiszolgáltatott alanyai legyenek politikai sakkjátszmáknak, s a fejük fölött mások döntsenek életükről és gyermekeik életéről, hangzott el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján.
Elkezdték ugyanis az aláírásgyűjtést az új pártnak, az Erdélyi Magyar Néppártnak a bejegyzésére, amelynek az alapítását az EMNT mint civil szervezet jelentette be január 15-én, Kolozsváron, tudtuk meg tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet az EMNT három Bihar megyei vezetőségi tagja, Török Sándor, Zatykó Gyula és Orbán Mihály tartott.
Az EMNT elérkezettnek véli az időt arra, hogy egy új, a nemzeti értékrendet, az erdélyi magyarság valós érdekképviseletét felvállaló párt megalakulását támogassa, ugyanis az elmúlt évek politikai eseményei ékesen bizonyítják, hogy az érdekvédelmi szerepet kisajátító Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem mindig és nem mindenhol tudta, akarta felvállalni ezt a szerepet. Összesen 18 megyében, illetve Bukarestben kell nekilátniuk az aláírásgyűjtésnek az eléggé restriktív román párttörvény előírása szerint. Huszonötezer támogató szignó szükséges ahhoz, hogy az új pártot bejegyezzék. A magyar emberek Erdélyben és a Partiumban az elmúlt években sokszor azért nem mentek el szavazni, mivel kiábrándultak az aktuális politikai hatalmakat válogatás nélkül kiszolgáló RMDSZ-ből. Tanulni kell a megtörtént tévedésekből, s úgy politizálni ezután, hogy az érdekképviselet valóban az legyen, aminek lennie kell, s magyar mivoltunkat ne csak a kampányrendezvényeken használják ki, hanem tegyenek is azért, hogy erdélyi magyarnak lenni tényleg jó legyen ezen a tájon, sommáztak az EMNT-sek.
Az aláírásgyűjtő íveket ki lehet tölteni a demokráciaközpontokban (Nagyváradon a Széles/Menumorut utca 23. szám alatt). Felhívják a polgárok figyelmét, hogy az, hogy valaki aláírja ezeket az íveket, nem azt jelenti, hogy tagja is lett az Erdélyi Magyar Néppártnak, hanem csak azt, hogy támogatja ennek megalakulását. Török elmondta, a leendő párt nem zárkózik el majd az RMDSZ-szel való esetleges együttműködéstől sem, hiszen itt nem a pártoskodás a lényeg, hanem a közös és nemes cél, az erdélyi magyarság életének jobbá tétele. A másik nagyon fontos dolog, amire felhívják az emberek figyelmét az, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásához szükséges aláírásgyűjtésnek semmi köze nincs a gyorsított honosítással kapcsolatos segítségnyújtáshoz. Nem igaz az sem, hogy csak azoknak nyújtanak segítséget a kettős állampolgárság igénylésében, akik ezért cserében aláírják a pártalakulást támogató ívet. Külön önkéntesek foglalkoznak ugyanis a két dologgal. A következő hetekben több közösségi fórumra kerül majd sor, ezeken az EMNT ismerteti majd az új párttal kapcsolatos terveket, tudnivalókat és köszönettel fogadnak minden véleményt, ötletet.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)2011. január 28.
Együttműködne az RMDSZ-szel az Erdélyi Magyar Néppárt
Választási pártot vagy akár pártszövetséget is alapítana az RMDSZ-szel közösen az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentették be tegnap Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei vezetői. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének szükségességét hangsúlyozták tegnapi sajtótájékoztatójukon a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei vezetői is.
Biharban tegnap kezdték el az új párt bejegyzését támogató aláírások gyűjtését.
Az EMNT eredetileg nem azzal a céllal alakult, hogy később párt létrehozását kezdeményezze, de az azóta eltelt idő alatt rá kellett ébredniük: sem az RMDSZ, sem a politikai élet más szereplője nem ül velük tárgyalóasztalhoz, amíg nem lépnek fel pártként – magyarázták tegnapi sajtótájékoztatójukon az EMNT megyei vezetői, Török Sándor megyei elnök, Zatykó Gyula alelnök, illetve Orbán Mihály partiumi régióelnök. Hangsúlyozták: az új párt bejegyzésével nem az erdélyi magyarság további megosztását, hanem egységét kívánják szolgálni, meggyőződésük ugyanis, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt olyanokat is visszacsábít majd a szavazófülkékbe, akik egy ideje nem vettek részt választáson, vagy csalódtak az RMDSZ-ben. Ahhoz azonban, hogy helyhatósági pozíciókat vagy parlamenti jelenlétet szerezzenek, együttműködésre van szükség.
Orbán Mihály kijelentette: ha valóban egyfordulóssá válnak az önkormányzati választások, sok helyütt reális esély nyílik arra, hogy magyar legyen a polgármester – például a legutóbbitól eltekintve az első fordulót Nagyváradon is mindig a magyar jelölt nyerte.
Török Sándor azt is elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum gyűlésein mind az EMNT, mind az RMDSZ küldöttei is sokszor értetlenkednek annak láttán, hogy Bihar megyében semmiképpen és semmilyen témában nem sikerül megegyezésre jutnia a két oldalnak, holott máshol bizonyos ügyeket közösen is képesek képviselni. Kijelentette: a készülő új párt már csak azért sem a széthúzást szolgálja majd, mert elsődleges célkitűzéseként épp azt jelöli meg, amit megalakulásakor az RMDSZ: az autonómiát.
Mindhárman leszögezték: azzal, hogy valaki aláírja a párt létrehozását támogató ívet az EMNT önkénteseinél vagy a demokrácia-központokban, nem lesz a párt tagja, sőt aláírásával akkor is támogathatja a bejegyzést, ha más politikai alakulatban tevékenykedik. A néppárt létrehozásához 25 ezer aláírásra van szükség 18 megyéből, illetve Bukarestből.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének szükségességét hangsúlyozták tegnapi sajtótájékoztatójukon a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei vezetői is. „Tőkés Lászlónak erkölcsi és nemzeti felelőssége, hogy megalakítsa az Erdélyi Magyar Néppártot” – jelentette ki Nagy András megyei ügyvezető elnök. A politikus szerint ugyanis Tőkés személye lehet a garancia arra, hogy megvalósul az autonómia, ő képes rá, hogy az erdélyi erőket összefogja, megfogalmazta és megtartotta azt a nemzeti minimumot, amiből nem engedhet az erdélyi magyarság. Tőkés a kiállásból mutatott példát, amikor megvédte az Európai Parlamentben az Orbán-kormányt, jelentette ki Nagy András, aki hasonló magatartásra biztatja párttársait és a magyar elöljárókat.
„Tőkés László, tetszik, nem tetszik, az erdélyi magyarság ikonja, és ezen sem Markó Béla, sem Szász Jenő nem tud változtatni, mert Tőkés magasra tette a mércét, és mindent megtesz, hogy ott is tartsa” – szögezte le az MPP-s politikus. Hangsúlyozta, Tőkést segíteni kell abban, hogy a magyar szervezetek a nemzeti minimum mentén összefogjanak, hiszen szerinte ő a garancia arra, hogy létrejöjjön egy koalíció az erdélyi magyar szervezetek között, és megvalósuljon az autonómia. Hozzátette, az MPP megyei ügyvezető elnökeként hajlandó segíteni, hogy összegyűljenek az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges aláírások.
Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke hozzátette, az erdélyi magyar jobboldalnak össze kell fognia. Mint mondta, ez okból keresték meg az EMNT háromszéki vezetőit, ugyanis szerintük a koalíciókat még a pártbejegyzés előtt meg kell kötni. Krónika (Kolozsvár)2011. február 25.
Az RMDSZ „kétes pénzügyeiről” beszél az EMNT
„Sokáig reménykedtünk, hogy mégsem Nagyvárad lesz a helyszíne a tizedik RMDSZ-kongresszusnak, hiszen a szövetség Bihar megyei szervezete az utóbbi években Kárpát-medence-szerte hírhedtté vált botrányaival és kétes pénzügyeivel” – közölték csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatójukon az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagjai.
Török Sándor megyei elnök felvázolta az általuk kifogásolt ügyletek krónikáját, különös tekintettel az Ady Endre Kulturális Központra, amelyet 320 millió forintból épített az RMDSZ a nagyváradi strand mellett. „A baj csak az, hogy a pénzt eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte az első Orbán-kormány, arra, hogy Ady szülőfalujában, Érmindszenten épülhessen fel egy olyan központ, ahol az évente megszervezett Ady-zarándoklatokat megtarthatják, illetve egy termálhotel, ahol a jeles vendégeknek szállást biztosíthatnak” – idézte fel Török. A mindszenti létesítmény alapkövét elhelyezték, ám az időközben kormányra lépő MSZP átirányította a pénzt, így épülhetett fel a váradi központ, melynek szomszédságában évek óta befejezetlenül áll a projekt keretében tervezett termálhotel, tette hozzá. Az eredetileg kulturális központnak épített létesítményben egyébként kulturális rendezvényből tartanak a legkevesebbet: többek között a Bihar megyei RMDSZ különböző rendezvényeinek ad otthont, de lakodalmakat, keresztelő utáni partikat vagy éppen „megamulatósokat” tartanak itt.
Bihari RMDSZ-paktum az „ellenséggel”
Szövetségre lépett csütörtökön a Bihar megyei RMDSZ az ellenzéki pártok – a szociáldemokraták, nemzeti liberálisok és konzervatívok – alkotta Szociálliberális Unióval (USL). A bihari RMDSZ egyébként az országos RMDSZ–PDL-paktumtól eltérően korábban is a nemzeti liberálisokkal lépett szövetségre mind megyei, mind helyi szinten. Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a csütörtöki eseményt követően úgy nyilatkozott, egyebek mellett azért is döntöttek az együttműködés mellett, mivel „a kormány nem képviseli megfelelően a megyét”. Kiss leszögezte, az RMDSZ helyi szervezetei autonómiát élveznek, s az országostól eltérő koalíciókat is megköthetnek. A megyei tanács alelnökeként azt rótta fel a központi RMDSZ-nek, hogy ahányszor kormánypénzekre próbálnak pályázni, mindig egy hölggyel kell tárgyalniuk – itt Elena Udrea fejlesztési miniszterre utalt. „Talán ezentúl nem egy hölggyel kellene tárgyalnunk, hogy Bihar megyébe is jöjjenek pénzek” – hangsúlyozta a központi vezetéssel egyébként már korábban is szembeforduló RMDSZ-es politikus. Hozzátette: nem hiszi, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök felszólítaná őket, hogy mondjanak le erről az együttműködésről. „Talán mi győzzük meg a többieket, hogy térjenek át a mi utunkra” – fogalmazott Kiss. Egyébként a hétvégén az RMDSZ kongresszusával párhuzamosan zajlik az Ady-központban a Szociálliberális Unió Bihar megyei helyi és megyei önkormányzati politikusainak találkozója. Az USL célja a PDL– RMDSZ-kormány megdöntése.
Megakadályozott ünneplés?
Miután a helyi RMDSZ 15 és 20 óra között valamennyi olyan helyszínt lefoglalta, ahol Nagyváradon március 15-i megemlékezéseket szoktak tartani, az EMNT csak délután egy és fél három között szervezheti meg ünnepségeit – számolt be csütörtökön Orbán Mihály, az EMNT partiumi régióelnöke. A politikus azt kifogásolja, hogy az RMDSZ által szervezett megemlékezéseken egyik helyszínről a másikra vándorol a tömeg, így lehetetlen, hogy öt órán át mindenütt foglalt. Mint mesélték, megpróbálták előre a jövő évre lefoglalni az időpontokat, de állítólag nem lehet: csakis a folyó évre szabad engedélyt kérni. Azt azonban megtudták, hogy az RMDSZ már októberben lefoglalta az idei időpontot, bár értesüléseik szerint idén januárban lépett életbe a szigorítás, amely szerint tilos egy évre előre szervezni.
Nagy Orsolya, Krónika (Kolozsvár)2011. február 26.
Az EMNT Bihar megyei Demokrácia Központjába látogatott Semjén Zsolt
2011. február 26-án, délelőtt, Tőkés László európai parlamenti alelnök nagyváradi irodájába látogatott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pelczné dr. Gáll Ildikó a Fidesz alelnöke, európai parlamenti képviselő, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
A küldöttséget Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Orbán Mihály, az EMNT partiumi régióelnöke, Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke, Zatykó Gyula a partiumi Demokrácia Központok régióelnöke és az EMNT Bihar megyei elnökségének tagjai fogadták.
A találkozón szó volt a magyar nemzetpolitikai aktuális kérdéseiről, a magyar-román együttműködés lehetőségeiről.
A magyarországi delegáció ellátogatott az EMNT nagyváradi Demokrácia Központjába is. Itt Nagy József Barna, a Központ irodavezetője fogadta a vendégeket, majd beszámolt az irodában végzett honosítási munkáról. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nagyra értékelve a Demokrácia Központok tevékenységét, a magyar állampolgárság törvényi hátteréről, a nemzeti összetartozás fontosságáról szólt a jelen lévő sajtónak és az iroda munkatársainak.
Erdély.ma2011. április 12.
?j tervek, új vezetõ a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céhben
A magyar költészet napja volt az egyik témája annak a tegnapi sajtótájékoztatónak, amelyet Tõkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott nagyváradi irodájában. Verses gondolatokkal indította a tájékoztatót, röviden beszélt József Attila költészetérõl, s rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, amelyet mai napig éltetnek egyes magyarországi és romániai magyar szocialista és balliberális pártok vezéralakjai, amikor József Attilát proletár, baloldali költõnek állítják be. A magyar költészet napján fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kulturális örökségünk kincseit senki ne sajátítsa ki, ne állítson ezekrõl valótlanságot. Az EP alelnöke elmondta, március végén Schmitt Pál magyar államelnökkel megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség, valamint az Európai Kulturális ?rökség mintájára kezdeményezik a aq Programjának beindítását, amely olyan kiemelt jelentõségû történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magába, ahová minden magyar embernek illõ volna ellátogatni életében legalább egyszer.
Tõkés közölte azt is, hogy március elsejétõl a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma új igazgatót nevezett ki az alapítvány által mûködtetett Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh (PMMC) élére, Mostis Gergõt, a Partiumi Keresztény Egyetem volt hallgatóját és szóvivõjét, aki az elmúlt években tanúbizonyságot tett szervezõi rátermettségrõl. A PMMC volt igazgatójának, Barabás Zoltánnak megköszönték több esztendeig tartó munkáját, õ a következõkben új posztot fog betölteni. Az új igazgató is szót kapott, s röviden ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövõben meg szeretne valósítani. Kiemelte azt, hogy meglátása szerint a váradi és talán egész erdélyi magyar kulturális életünk azért laposodott el az elmúlt két évtized alatt, mert sokan a kulturális rendezvényeket egyszerûen a politika eszközévé degradálták. Márpedig ezt nem szabad és nem is lehet megengedni egyetlen politikai vonulatnak sem, sommázott Mostis, hozzáfûzve, azon lesz, hogy a PMMC rendezvényein a kultúra kultúra maradjon, nem pedig a politikusok felvonulási terepe.
Azt is megtudtuk, hogy a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh és a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság közösen útjára indítja az ?lõ Partium elnevezésû honismereti és kulturális turisztikai programot. Ennek célja, hogy felelevenítsék és a köztudatba visszaemeljék a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot.
A sajtótájékoztató után Tõkés László is részt vett azon a koszorúzáson, amire csak a sajtó volt hivatalos. A magyar költészet napja alkalmából József Attila szobránál tisztelgett több magyar szervezet képviselõje: János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Hermán M. János elõadó-tanácsos; Mostis Gergõ, a PMMC új igazgatója, illetve az EMNT bihari szervezete részérõl Török Sándor megyei elnök és Nagy József Barna ügyvezetõ elnök. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetét Csomortányi István elnökségi tag képviselte.
Szõke Mária, Reggeli ?jság
Erdély.ma2011. május 5.
Szeptembertõl utazhatnak a határon túlra az anyaországi diákok
Javában készülnek az erdélyi és a partiumi megyék a magyarországi diákok fogadására, miután az elmúlt héten megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása. Ennek keretében a magyarországi közoktatási intézmények diákjainak határon túli magyar területekre szervezett kirándulásait finanszírozza az Orbán-kormány, idén 500 millió forint áll rendelkezésre. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes szerint a rendelkezésre álló összeget évrõl évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az a közjogi keret, amit az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthetõ meg, ha társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfõhelyettes.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár eközben arról tájékoztatott, hogy két kategóriában lehet pályázni, a tavaly, az Apáczai Közalapítvány által indított kísérleti programban részt vett szakiskolák, valamint a 7. osztályok jelentkezhetnek. Az elsõ kategória esetében az a cél, hogy a határon túli magyar intézményekkel testvériskolai kapcsolatot építsenek ki, és közös programokat valósítsanak meg. A hetedik osztályosok számára pedig osztálykirándulásokhoz nyújtanak segítséget. Azt szeretnék, ha idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra. A pályázatokat június 3-áig várják, az együttmûködési programok esetében pedig június 17-éig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, a kirándulások már szeptembertõl indulhatnak.
Adatbázisok Erdélybõl
Erdélyben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mûködik együtt partnerként az Apáczai Közalapítvánnyal. Sándor Krisztina MIT-elnök a Krónika kérdésére elmondta, jelenleg a közalapítvány honlapjára tervezett adatbázis elkészítésén dolgoznak. Ennek keretében azt szeretnék, ha a magyarországi diákok nemcsak helyszínek és útvonalak közül választhatnának, amikor az erdélyi turisztikai látványosságok vagy kulturális értékek között keresgélnek, hanem egy ifjúsági rendezvénynaptárt is összeállítanának számukra, hogy a városnézések, túrázások mellett helyi ünnepekbe, ifjúsági rendezvényekbe is betekintést nyerhessenek. A MIT-esek ugyanakkor egy másik adatbázist is összeállítanak, amelyben az úgynevezett magyar közösségi - egyházi vagy ifjúsági - szálláshelyeket jelenítenék meg, hiszen egy kollégium vagy vendégház sokkal elérhetõbb árú, mint egy kereskedelmi szálláshely. Természetesen a vendéglátósok is jelezhetik a közalapítvány felé, ha szeretnének kapcsolódni a programhoz, tudtuk meg. Sándor Krisztina ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatbázisok még nem véglegesek, rendezvényszervezõk és közösségi szálláshelyeket üzemeltetõk jelentkezését egyaránt várják. A MIT-elnök közlése szerint az általuk begyûjtött adatok hamarosan az Apáczai Közalapítvány honlapján is elérhetõek lesznek.
Külön utakon
Eközben az erdélyi és a partiumi megyék javában készülnek az anyaországi diákok fogadására. ?gy tûnik azonban, hogy van, ahol e tekintetben is külön kezdett el szervezkedni az EMNT és az RMDSZ. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke lapunk érdeklõdésére arról számolt be, hogy jelenleg egyeztetnek az magyar oktatási minisztériummal, és azon keresztül ajánlják majd a bihari látnivalókat. Addig feltérképezik az olcsó szálláslehetõségeket, s a tervek szerint majd idegenvezetést is biztosítanak a környékre látogató diákoknak. Eközben Szabó ?dön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke arról beszélt, hogy a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával, illetve az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel együttmûködve már évekkel ezelõtt több könyvet jelentettek meg, amelyek a bihari látnivalókat ismertetik. A szövetség munkatársai ezeket az információkat rendszerezték most, és egy úti csomagba foglalva eljuttatták a határhoz közel esõ magyarországi települések iskoláiba, a különbözõ testvértelepülések önkormányzataihoz. Terveznek továbbá egy honlapot is, ahol a bihari úti célokat népszerûsítik majd.
Hasonló a helyzet Szatmár megyében is, ahol az RMDSZ és az EMNT egyaránt készül a magyarországi kiránduló gyerekek fogadására. Veres-Kupán Enikõ Szatmár megyei EMNT-elnök kérdésünkre elmondta, már megkezdték a szervezést a diákcsoportok fogadása érdekében, akiknek lehetõség szerint idegenvezetõt is biztosítanának. Turisztikai egyesületekkel közösen már terveztek útvonalakat, amelyek érintenék például az Ady-szülõházat vagy Kölcsey szülõfaluját, Szõdemetert. Veres-Kupán arra is hangsúlyt helyezne, hogy a közös múltra felhívják a gyerekek figyelmét, például azáltal, hogy összehasonlítják Nyíregyháza és Szatmárnémeti fõterét, az egy idõben, hasonló stílusban készült épületeket. A szálláslehetõségek tekintetében az elnök az iskolai kollégiumokban lát lehetõséget. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök eközben arról számolt be, hogy egy európai uniós finanszírozású pályázat keretében most készül egy, a környék látványosságait népszerûsítõ turisztikai kiadvány, ezzel szándékoznak felkeresni magyarországi iskolákat. A román nyelvû változat már kész van, hamarosan a magyar nyelvû is lesz, így hozzákezdhetnek a népszerûsítéshez. A szórólapban szerepelnek emlékhelyek, épületek, mint például a nagykárolyi Károlyi-kastély, a kaplonyi Károlyi-kripta vagy az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély.
Konkrét javaslatokkal rukkolnak elõ
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyon fontosnak tartja ezt a kezdeményezést, és minden eszközünkkel támogatjuk a program sikerességét - fogalmazott a Krónika megkeresésére Papp Elõd, az EMNT alelnöke. A Hargita megyei politikus arról, hogy konkrétan mit terveznek Hargita megyében, nem beszélt, mint mondta, az EMNT partnerszervezeteként mûködõ Magyar Ifjúsági Tanács eddig is foglalkozott és ezután is foglalkozik a kérdéssel.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyûlés elnöke lapunk kérdésére arról számolt be, hogy már az elmúlt évben szorgosan dolgoztak azon, hogy a Székelyföld környékét válasszák a határon túli gyerekek kirándulásuk célpontjául. Mint részletezte, Hargita megyének tíz testvérmegyéje van Magyarországon, így több ezer gyerek járt már ezen a vidéken, de további csoportok fogadására is készen állnak. Borboly arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi év végén több panzióval, szállásadóval is felvették a kapcsolatot és közösen három-, négy- vagy akár ötnapos csomagajánlatokat készítettek elõnyös áron, abban bízva, hogy sok anyaországi iskola a Székelyföldet, és ezen belül Hargita megyét is választja. Borboly hangsúlyozta, ezek az ajánlatok a testvérmegyék honlapjain is elérhetõek. Szeretnénk, hogy olyan látványosságokat tekintsenek meg a magyarországi gyerekek, amelyek identitásuk megerõsítésében szerepet játszhatnak, amelyek révén átfogóbb képet kapnak a székelyföldi eseményekrõl, történésekrõl - mutatott rá célkitûzéseikre a tanácselnök. Hozzátette: szeretnék továbbá, ha a kirándulások nemcsak a természeti adottságok feltérképezésérõl, az állatvilág megismerésérõl, híres helyszínek megtekintésérõl szólna, hanem a helyi gyerekekkel kialakított ismeretségrõl, barátságokról is. Sõt a tanácselnök tervei között szerepel a Hargita megye három szórványmegyéjében (Beszterce, Temes és Aranyos) élõ gyerekek bevonása is a programba. Javaslatukat már továbbították a magyar állam illetékes szerveihez.
Gazda Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, az SZNT sepsiszéki elnöke a Krónikának elmondta, nyolcnapos úti csomagot állítottak össze az anyaországi diákok számára, ebbõl hét napra háromszéki látnivalókat ajánlanak, és egy napra a Brassó megyei Törcsvári-szoros megtekintését javasolják. A könnyen áttekinthetõ programban természeti látnivalók, történelmi vagy irodalmi vonatkozású emlékmûvek, székely jellegzetességek és szórakozás is szerepel. Gazda arról is beszámolt, hogy a programhoz olcsó szállás- és étkezési lehetõségeket is csatoltak, ezt általában diákbentlakásokban, diákétkezdékben oldanák meg, a csillagtúrákra csomagba vihetnék magukkal a kiránduló gyerekek az elemózsiát. 2011. május 10.
A botrányt keltõ bemutató
A Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke hétfõn ismertette a sajtó munkatársaival a pénteki fórumra szánt bemutatót. A botrány éppen amiatt pattant ki, hogy a fórumon Szabó ?dön folytatta prezentációjának ismertetését a szervezõk tiltakozása ellenére.
A bemutató több csoportra oszlott: az elsõ kategóriába tartoztak azok a felvételek, melyek bizonyítják azt, hogy milyen elõrelépések történtek az anyanyelvhasználat terén, kezdte mondandóját Szabó ?dön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke, aki felidézte Tõkés László EP-képviselõ azon nyilatkoztát, miszerint lépésrõl lépésre hátrafelé haladunk az anyanyelvhasználati jogunk érvényesítése tekintetében. Bemutatónk ezen részével viszont éppen az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: nem hátrafele, hanem elõre haladunk etéren - fogalmazott Szabó
A náci vonalvezetés
A prezentáció második része képezte az RMDSZ válaszát az ellenük megfogalmazott vádaskodásokra.Szabó ?dön kiragadott a Várad lelke címû kiadványból két mondatot, melyek közül az egyik így hangzik: A munka fõleg az 1940-1944 közötti idõszak utcaelnevezéseivel foglalkozik majd a következõ mondatot idézte: Szándékunk az, hogy mi, mai nagyváradi magyarok az ekkor adott utcaelnevezéseket használjuk. Ezt követõen Szabó jelezte azt, hogy a könyvben van egy nagytérkép is, amely a felirat szerint az 1942-es nagyváradi utcaneveket tartalmazza, és amelyet Csomortányi István rajzolt. Abban az idõben azonban több közterület neve náci vezetõkrõl volt elnevezve, de a térkép készítõje ezek közül a Hitler utcát és a Mussolini teret kijavította ?ri utcára, és Nagyvásártérre, de benne hagyta a Ribbentrop utcát. Szabó szerint ez történészi szempontból pontatlanság, amibõl szerinte arra lehet következtetni, hogy a Várad lelke könyv összeállítói Ribbentrop nevét szeretnék feltüntetni váradi közterületen. Ezt követõen Szabó ?dön hivatkozott a 31/2002 számú kormányrendelet 13. cikkelyére, mely kimondja azt, hogy tilos olyan személyekrõl közterületet elnevezni, akik emberiség és békeelellenes tettek elkövetõi. Mi is éppen erre a cikkelyre hivatkozva tudtuk megváltoztatni az Antonescu utcanevet - mondta Szabó, majd elmondta: Csomortányi István vagy nem tudta azt, hogy létezik egy olyan törvény, mely tiltja azt, hogy emberiség- és békeellenes tettek elkövetõinek neveit közterületen tüntessék fel, és akkor inkompetens, vagy pedig tudott errõl a törvényrõl, ebben az esetben pedig hazudik.
Tükröset, vagy sem?
Majd az Erdélyi Magyar Ifjak képviselõinek sajtóban megjelent, régebbi nyilatkozataiból tallózott Szabó, mely idézetek tanúsága szerint akkoriban még õk is az utcanevek tükörfordítása mellett kardoskodtak. Most azonban, hogy látják azt, hogy az RMDSZ megmozdult ebben az ügyben, akkor már a történelmi magyar utcaneveket követelik, azt állítva, hogy sosem akartak tülörfordításokat, fejtegette Szabó. Mikor hazudtak az erdélyi magyar ifjak - akkor, vagy most? - kérdezte. Ezt követõen Szabó ?dön megjegyezte, hogy a Sf Ladislau utcaelnevezést 1994-ben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács. Akkor az RMDSZ frakció tagja volt Lengyel György is, aki jelenleg az MPP Bihar megyei elnöke. Szabó ?dön hozzátette, hogy a korabeli Bihari Naplóban abban az idõszakban nem talált egyetlen tiltakozó megnyilvánulást sem Tõkés László részérõl. Végezetül Szabó ?dön elmondta, hogy ebben a kérdésben nem az utcanevekrõl van szó, hanem arról, amit Török Sándor sajtótájékoztatón korábban már lenyilatkozott az utcanévügy összefüggésében: a politika nem maradhat tovább az RMDSZ egyeduralma alatt.
RMDSZ a betûtulajdonos
Szabó ?dön külön kitért arra, hogy mit értett azalatt, hogy az állami színház felirat minden betûje az RMDSZ tulajdonában van. A betûket a nyíregyházi önkormányzat adományozta az RMDSZ-nek. Annak idején Sarkady Zsolt a saját kocsiján csempészte át azokat a határon, árulta el a politikus. Mivel akkoriban a betûk az intézményeken csak bronzból lehettnek, de az RMDSZ észrevette, hogy a román felirat betûi nem bronzból vannak, így a nyíregyházi önkormányzat kiöntötte broznból az összes betût, mely az RMDSZ tulajdonában van, éppen azért, hogy ha valakinek kifogása lesz a magyar felirattal, és ha ezért le akarja venni azokat, akkor a román betûket is le kell vegye - mondta Szabó.
Pap István
erdon.ro2011. november 16.
Nyílt válaszlevél
A ,,sikeres alkupolitika” – magmaradásunk záloga?
„Kovács Péter RMDSZ-főtitkár megírta a nagyszalontai iskolaalapításról szóló propagandisztikus elektronikus naplóbejegyzését (blog), aztán elviharzott Budapestre, a Magyar Szocialista Párt kongresszusára. Jól tette volna, ha Nagyszalontát útba ejti, és ha már ott van, megszemléli, mit adtunk át a nagyszalontai románságnak, milyen körülmények között, hány épületben tanulnak diákjaink a csere nyomán. De mindezt nem tette meg, ennek hiányában született meg blog-bejegyzése. Úgy tűnik, ugyanaz a téma másként látszik Kolozsvárról RMDSZ-es szemüvegen keresztül, és másként Nagyszalontáról, érintettként. Korántsem arról van szó, amit a főtitkár így fogalmaz: ,,az áruló, megalkuvó RMDSZ-nek volt pofája létrehozni egy önálló magyar iskolát!” Hanem arról, hogy ez mibe került. Csoóri Sándor Markó Bélához írt aggódó írása jut eszünkbe a nagyszalontai iskolacsere kapcsán is. Ebben nagy írónk abbéli félelmét osztja meg, még 2002-ben, az RMDSZ akkori elnökével, hogy az út, amelyen vezetik az erdélyi magyar közösséget, megmaradásunk szempontjából nem hatékonyabb, mint az elmúlt 80 év önfeladásos politikája. Most, majdnem tíz év távlatából olvasva ezt az írást, úgy tűnik, sajnos igaza van az aggódónak. Ráadásul minden bizonnyal az RMDSZ mai vezetése nem tanult az utóbbi esztendők hibáiból”
Török Sándor
Reggeli Újság (Nagyvárad)2011. december 14.
Harcoló szabadkőművesség
Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség. Küzdelem a katolikus egyház ellen című kötetének bemutatására került sor december 13-án, a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.
A bemutató elején Török Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke a következőképpen jellemezte Raffay-t: „Az írót a történelmi hűséghez való ragaszkodás jellemzi, a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, de nem hallgat el semmit, nem udvarol senkinek, vállalja nemzetét és véleményét.” Raffay Ernő elmondta, hogy a szabadkőművességről eddig két kötete jelent meg, jövőre a polcokra kerül a harmadik könyve a Politizáló szabadkőművesség címmel, és még tervez megjelentetni egy kötetet ugyanebben a témában. „Könyveimben azt szeretném feltárni, hogy mi történt Magyarországgal? Mert nem csak a románokban kell keresnünk a hibát, igaz találunk bennük is, hanem a magyarokban is. A román szándék és a magyar ostobaság oda vezetett, hogy Magyarország feldarabolódott. Könyveimben arra keresek választ, hogy a Trianon előtt működő szabadkőműves páholyok mennyire járultak hozzá a belső ellenállás csökkentéséhez”- fejtette ki az író, aki legújabb Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvében részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét, különösen pedig a nagyváradi László király páholy tevékenységét.
Szabadkőművesek
A könyv írásához Raffay levéltári anyagokat használt fel. Érdekességként elmondta, hogy más országok szabadkőművességéről szóló dokumentumokat nem lehet kutatni, csak a magyarországi iratok hozzáférhetők, mivel Magyarországon két alkalommal (1920, 1950) tiltották be a szabadkőműves páholyok működését, és ekkor az összes kapcsolódó iratot begyűjtöttek. A magyarországi szabadkőművesekre, saját megállapításuk szerint a következők jellemzőek: filozofikusak, filantropikusak (humanitárius cselekedeteket hajtottak végre) és a progresszivitás hívei. Raffay könyve ez utóbbi jellemvonás céljáról szól. A bemutatón ismertette a szabadkőművesek progresszív célrendszerét, amellyel a társadalmat át akarták alakítani. A célrendszer első pontjaként a politikai szerkezet átalakítását említette. „Az általános választójog bevezetését hangoztatták a kétcenzusos választójoggal szemben, ami szerintem a legnagyobb ostobaság, mivel az iskolázatlan, munkanélküli elemek szavazatát még most is meg lehet venni aprópénzért”- magyarázta.
Célrendszer
A szabadkőművesek célrendszerének második pontja a nemzeti és történelmi tudat átalakítása. Harmadik pontként a katolikus egyház gazdasági és lelkek feletti hatalmának megszüntetéséről beszélt, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó célt, az iskolák államosítását, a vallásórák beszüntetését említette. „A szabadkőművesek tevékenységükkel nem szétdarabolni szerették volna az országot, hanem minden szempontból uralni”- tette hozzá összegzésként Raffay Ernő. Nagy József Barna, az EMNT Partium régió elnökének kérdésére, hogy vajon vannak-e szabadkőművesek a magyarországi és helyi pártokban, az író nem válaszolt konkrétan, csupán egy nevet említett, Mesterházy Attiláét, az MSZP elnökének nevét. „A politikusok beszéde alapján meg lehet állapítani, ki tartozik a szabadkőművesek közé és ki nem, abból, hogy milyen beszédelemeket, frázisokat használnak.” A hatalmas érdeklődést övező könyvbemutató dedikálással zárult. Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség című könyve megvásárolható az Illyés Gyula Református Könyvesboltban, ára 55 lej.
Erdélyország
Az est folyamán Szakács Árpád, az Erdélyország című folyóirat lapigazgatója bemutatta a történelmi magazin legújabb: a Doberdói pokol, valamint a Hunyadi című lapszámait. A lapigazgató a magazin tevékenységéről is beszélt. Elmondta, hogy a folyóirat azokat az elhallgatott eseményeket szeretné feltárni szakértők segítségével, amelyek a Kárpát-medencében történtek.
Nagy Noémi
Erdon.ro2012. január 20.
Emléktáblaavató az egyetem udvarán
Bolyai János, a világhírű erdélyi matematikus tiszteletére emléktáblát helyeztek el csütörtök délután a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán. Az ünnepélyes táblaavatót előadás követte a Bolyai-teremben.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem udvarán gyűltek össze mindazok, akik részt kívántak venni a tanintézet és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete által rendezett ünnepségen. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke köszöntöte az egybegyülteket, s szólt arról: az egyetem udvarán, ebben a magyar panteonban, magyar tudósok, írók, művészek emléktáblája mellé helyezik el a 210 évvel ezelőtt született Bolyai János, az egyik leghíresebb magyar matematikus emléktábláját.
„Nincs mit szégyellnünk”
„Bolyai Jánosban a geometria Kopernikuszát tisztelhetjük, az erdélyi tudományosság leghíresebb képviselőjét, aki 1831-ben, Appendix című művével megalkotta a nem euklideszi geometriát, ezzel megalapozva az einsteini gravitációértelmezést szinte száz évvel korábban, minthogy megszületett volna” – mondta Török Sándor, kihangsúlyozva: akinek ilyen elődjei vannak, nincs mit szégyeljen sem európai, sem világviszonylatban. Az emléktáblát Deák Árpád neves váradi képzőművész alkotta, s felállításának gondolata néhai Toró Tibor professzor ötlete és kívánsága volt. „Így most nem csak Bolyai János, de az általunk jól ismert és tisztelt Toró Tibor (Tibi bácsi ) emléke előtt is tisztelgünk” – mondta a Bihar megyei elnök.
Közös mű
A Partiumi Keresztény Egyetem részéről dr. János Szatmári Szabolcs, az egyetem rektora szólalt fel. Elmondta: egy évvel korábban az egyetem Bolyai-termében emlékkonferenciát szerveztek Toró Tibor atomfizikus tiszteletére, s most annak a Bolyai Jánosnak a tábláját avatják, akinek a legavatottabb kutatója maga Toró professzor volt. A későbbiekben a rektor Bolyai János életéről szólt.
Ezt követően Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt elnöke, valamint János Szatmári Szabolcs rektor leleplezték az emléktáblát, melyen többek között az is olvasható: Bolyai János hadmérnökként 1826 és 1830 között a nagyváradi vár korszerűsítésének munkálatait irányította.
Kevéssel később a mintegy negyven jelenlévő a tanintézet Bolyai termében gyűlt össze, ahol dr. Weszely Tibor marosvásárhelyi kutató tartott előadást Bolyai Jánosról. Elhangzott: a mindössze 29 oldalas függelék Bolyai Farkas és Bolyai János – apa és fia – közös műve, „apa és fia együvé tartozásának csodálatosan szép szimbóluma”. Az Appendix a tudományok új fejezetét jelenti, hiszen ezen alapszik a modern térelmélet, e nélkül az űrkutatások is lehetetlenek lennének. Mindazonáltal Bolyai János életét a legkevesebb elismerés sem övezte haláláig, utolsó útjára három vásárhelyi civil kísérte. Viszont hét évvel halála után e munkáját franciára, majd olasz nyelvre is lefordították, s rövidesen világhírűvé vált. A világszerte elismert erdélyi matematikus életéről és munkájáról szóló előadás vetítéssel zárult.
Neumann Andrea
erdon.ro2012. január 27.
Ö S S Z E F O G L A L Ó
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei Elnöksége szerint az RMDSZ által folytatott megalkuvó és népnyomorító politika az erdélyi magyarság hitelét rontja.
Nagy József Barna partiumi régióelnök és Török Sándor Bihar megyei elnök péntek délelőtt tartott sajtótájékoztatójukon fogalmazták meg az RMDSZ országos, illetve helyi politikájával szembeni ellenvetéseiket. Török aggasztónak nevezte az országos méreteket öltött kormányellenes demonstrációk miatt kialakult bizonytalan helyzetet, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tüntetéssorozatot kiváltó megszorításokban – az állami alkalmazottakat érintő, 25 százalékos bércsökkentésben, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek befagyasztásában, vagy az adóemelésben – az RMDSZ-nek is jelentős szerepe volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fizetések és a nyugdíjak emelését javasolta a román kormánynak, amire Török szerint nagy szükség lenne. Érhetetlen, hogy miért nem emeli fel a szavát az RMDSZ a megszorítások enyhítése, és a fizetések és nyugdíjak emelése érdekében, miközben az egész ország nyomorban van, hangzott el a sajtótájékoztatón. A szövetség politikai tehetetlensége a környezetvédelem és az egészségügy terén is hangsúlyosan kiütközik. Ezt igazolandó Török az Erdély kirablásával felérő verespataki bányatervet említette meg, amely annak ellenére valósulhat meg, hogy a környezetvédelmi tárca tulipános kézben van. Ez nemcsak az RMDSZ, hanem az egész erdélyi magyarság hitelét és becsületét rontja, hangsúlyozta Török Sándor.
Nagy József Barna a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ tevékenységéről szólva lajstromba vette, kiket látott vendégül az elmúlt években a szervezet. Megállapította, hogy a legtöbb meghívott a balliberális szférából került ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elszakított területeken, egyedül Nagyváradon látták vendégül Gyurcsány Ferencet…
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei Elnöksége egy közleményben figyelmezteti a magyar nemzet ügyét és sorsát szívén viselő művészeket, tudósokat, politikusokat és a közélet minden szereplőjét a Bihar megyei RMDSZ viselt dolgaira.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei Elnöksége által kiadott közlemény alább olvasható.
K Ö Z L E M É N Y
„Aki korpa közé keveredik...!”
Mély tanulságokat rejtő közmondásunk juthat eszébe mindazoknak, akik nyomon követik a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ tevékenységét. Számos közbotrányt és derültséget okozó megnyilvánulásukkal (lásd pl. az utcanév-fordítási, ferdítési tevékenységüket) most nem foglalkozunk, csupán – mint rossz szellemeket – megidézzük azokat a személyiségeket, akiket a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ látott vendégül az elmúlt években.
A rosszemlékű, nyolcéves MSZP-s, SZDSZ-es kormányzás alatt a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ képviselői szinte kivétel nélkül csak MSZP-s és SZDSZ-es politikusokat és hozzájuk kötődő történészeket, írókat hívtak Nagyváradra. Vendégük volt többek között: Horn Gyula, Kuncze Gábor, Demszky Gábor, Mesterházy Attila (vele és az MSZP más politikusaival együtt mulat az RMDSZ az évente megrendezésre kerülő Partiumi bálnak nevezett rendezvényen).
Vendégük volt Gyurcsány Ferenc, akit egyedül a nagyváradi RMDSZ látott vendégül a határon túli szervezetek közül. Nem csoda, hiszen egyik Bihar megyei parlamenti képviselőjük a sajtóban nyilatkozva kijelentette: „Nem találok semmi kivetnivalót Gyurcsány őszödi beszédében”. De előadást tartott Nagyváradon Aczél György, Nyakó István és Újhelyi István is. A két utóbbi politikus Nagyváradon, az RMDSZ rendezvényén, vendéglátójuk nagy megelégedésére a FIDESZ és Orbán Viktor ellen uszított. A FIDESZ a két politikust nagyváradi kijelentéseik miatt a közéletből való távozásra szólította fel.
Újhelyi kijelentette: „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog”. Hogy az RMDSZ (különösen a nagyváradi és Bihari szervezet) és az MSZP ezer szállal kötődik egymáshoz, ez mindenki számára egyértelművé vált. A Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ vezetői – jó tanítványokként – minden megnyilvánulásukban, beszédükben a FIDESZ, annak vezetői és nemzetpolitikai elképzelései ellen szólaltak és szólalnak meg.
Az elmúlt évben Szacsvay Akadémia néven előadássorozatot szerveztek, ahová nagyrészt az MSZP-s, balliberális eszmerendszert képviselő előadókat hívtak meg, de több gyanútlan, jóhiszemű, a nagyváradi RMDSZ kétes ügyeiről, nemzetrontó vendégeiről mit sem tudó előadót is vendégül láttak.
Nem tudjuk, milyen dicsőség a nagyváradi RMDSZ vendégének lenni, a Szacsvay Akadémián előadást tartani Gyurcsány, Demszky és a többiek után.
Felkérjük a magyar nemzet ügyét és sorsát szívén viselő művészeket, tudósokat, politikusokat és a közélet minden szereplőjét, jól gondolják meg, be szeretnének-e állni ebbe a sorba, szeretnének ezek után is a nagyváradi RMDSZ vendége lenni?
Mi figyelmükbe ajánljuk ősi népi bölcsességünket: „Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók!”
Nagyvárad, 2012. január 27.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Bihar megyei Elnöksége2012. február 22.
Magyarok vagyunk, nem turisták
A Da, poftiti – Igen, tessék program a turisták könnyebb tájékozódására szolgál, a romániai magyarokat a turistáknál sokkal szélesebb körű nyelvi jogok illetik meg.
A nyelvi jogok alkalmazása terén tapasztalható hiányosságokról tartott sajtótájékoztatót szerdán a váradi Demokrácia Központban Török Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke és Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezési igazgatója. Elöljáróban Török Sándor kifejtette, hogy sok kívánnivalót hagy maga után az, ahogy Romániában a nyelvi jogokat alkalmazzák. „Perifériára kerülünk, nem csak gazdasági, oktatási téren, de nyelvi jogaink tekintetében is. Államalkotó nemzet vagyunk akkor is, ha ezt a román Alkotmány nem ismeri ezt el. Az Alkotmánynak ezt a kitételét meg kell változtatni, mert őshonos nemzet vagyunk, és elvárjuk, hogy ne vendégmunkásokként kezeljenek minket.” Török Sándor nemzeti minimumnak nevezte azt, hogy Erdélyszerte küzdjenek a magyarok a jogaikért. „Szükség van magyar egyetemre és az autonómiára, ebből nem lehet engedni” – szögezte le Török Sándor.
Nem kérnek a táblákból
Ezt követően Török Sándor és Csomortányi István beszámoltak arról, hogy mintegy két hónappal ezelőtt felkeresték Craciun Marioarat, a nagyváradi önkormányzat ügyfélszolgálatának vezetőjét, és javasolták azt, hogy azokon a helyeken, ahol a munkatársak beszélnek magyarul is a polgárokkal, helyezzenek el kis táblákat ezzel a felirattal: „Beszélünk magyarul is.” A két magyar szervezet képviselői el is vittek az önkormányzathoz az általuk elkészített táblákból két darabot, hozzátéve, hogy ők elkészítik az összes szükséges táblát, amennyiben az önkormányzat erre igényt tart, továbbá felajánlották azt is, hogy lefordíttatják magyar nyelvre a hivatalban használatos formanyomtatványokat. A hivatalnok, aki egyébként nagyon szívélyesen fogadta őket, azt ígérte, hogy egy héten belül választ ad a felvetésre, de tíz nap után, mivel választ nem kaptak, a politikusok maguk érdeklődtek az ügyben. Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezési igazgatója elárulta, hogy az önkormányzat nem tartott igényt a táblákra, azzal indokolva ezt, hogy a táblák formailag nem illenek bele az önkormányzat által kialakított dizájnba, továbbá a nagyváradi önkormányzat is részt vesz a Da, poftiti – Igen, tessék elnevezésű, határon átívelő uniós programban, és megítélése szerint ennek a programnak a keretében megoldódnak a magyarul szólni kívánó polgárok problémái. „A Da, poftit – Igen, tessék program csak egy látszatmegoldás”, fejtette ki Csomortányi István. Egyértelmű feliratok kihelyezése helyett matricákat tűznek ki a magyarul is tudó munkatársak ruhájára, a da, poftiti, – igen, tessék felirtattal, „amiről mindenki azt gondol, amit akar” – fogalmazott Csomortányi. Külön felháborítónak tartja Csomortányi István azt, hogy a program értelmében kiterjesztik a román nyelvet a magyar közigazgatásban. „Ami nem sikerült kilencven évig a román államnak, az most sikerül az RMDSZ segítségével” – fűzte hozzá Csomortányi. A politikus kifejtette, hogy a Da, poftiti – Igen, tessék program egy szolgáltatási lehetőséget biztosít arra, hogy román turisták Magyarországon, magyar turisták pedig Romániában tájékozódhassanak saját nyelvükön, csakhogy egy turisztikai szolgáltatást nem szabad összekeverni egy nemzeti kisebbség nyelvi jogaival: „mi magyarok nem turisták vagyunk Romániában, a mi nyelvi jogaink egészen mások, mint egy túristáé” – fogalmazott a szervezési igazgató.
Hiányosságok
Csomortányi István számba vette a nyelvi jogok terén a Bihar Megyei Tanácsnál és a nagyváradi önkormányzatnál tapasztalt hiányosságokat, kezdve azzal, hogy az önkormányzat tudakozójánál senki nem tud magyarul, teljességgel hiányoznak a magyar nyelvű formanyomtatványok, a két intézmény hivatalos honlapján nincsenek meg magyarul a fontos közérdekű információk, a határozattervezeteket nem fordítják le magyar nyelvre, noha ez az érvényben lévő közigazgatási törvény értelmében ez az intézmények kötelessége lenne. Ugyanakkor nagyon sok intézményről hiányzik a magyar felirat, ahol egyébként a törvény értelmében szerepelnie kellene, (erre példaként említette Csomortányi a vegyes tannyelvű iskolákat), de a földrajzi és helynevek sincsenek magyarul feltüntetve, mint ahogy a kétnyelvű útjelző táblák is hiányoznak a közutakról.
Utcanevek
Csomortányi István kitért a nagyváradi utcanevek ügyére is: elmondta, hogy a város 2012-es költségvetésben 30 ezer lejt különítettek el kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére. Csomortányi szerint ez látszatmegoldás, hiszen egyrészt ennyi pénz nem elég a belváros kitáblázására, ráadásul valószínűleg a helyi tanács által elfogadott utcanévváltozatokat, nem pedig a történelmi magyar neveket fogják kifüggeszteni, és ezzel megfosztják a váradi magyarságot attól, hogy a valódi magyar utcanevek kerüljenek ki a közterületekre. Végezetül Török Sándor felkérte a magyar polgárokat arra, hogy igényeljék a kétnyelvű formanyomtatványokat, éljenek nyelvi jogaikkal, és ha ellenkezéssel, értetlenséggel találkoznak, jelezzék ezt az EMNT-nek vagy az EMNP-nek.
Pap István
erdon.ro2012. február 23.
Nem vagyunk turisták!” – kifogásolja az Igen, tessék! programot a nagyváradi EMNT–EMNP
Nem a Magyarországról jövő turisták miatt kell az önkormányzatok közönségszolgálatain jelezni, ki beszél magyarul, hanem azért, mert Erdélyben a magyar kisebbség őshonos – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, illetve Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója.
A politikusok a Bihar megyei önkormányzat által megpályázott „Da, poftiţi! – Igen, tessék!” mottójú kampányra utaltak, amelynek értelmében a közönségkapcsolati irodák dolgozói, amennyiben a román mellett magyarul is beszélnek, a mottót hordozó matricát viselnek majd, hogy az ügyintéző állampolgár hamar megállapíthassa, kihez szólhat anyanyelvén. Csomortányi szerint a kezdeményezés a „nesze semmi, fogd meg jól” tipikus esete, ráadásul káros és veszélyes, hiszen a megyei tanács uniós pénzt fordít arra, ami valójában törvényes, állami feladatkörbe tartozna. Azt már egyenesen szégyenletesnek tartja, hogy a kampánynak a határ magyar oldalán is párja lesz, és azok az önkormányzati dolgozók, akik a magyar mellett a román nyelvet is bírják, hasonló matricákat tűznek majd ki ingükre, hiszen, mint fogalmaz, ezzel a román közigazgatási nyelv kerül be a magyarországi hivatalokba.
Elutasították a magyar táblákat
Csomortányi István felidézte: Nagyváradon állandó probléma a kétnyelvű utcanevek kérdése, illetve az, hogy több vonatkozó törvény értelmében a városban az összes tájékoztató feliratot fel kellene tüntetni magyarul is. „Hiába nyilatkozza akárhányszor az RMDSZ, hogy minden rendben van az anyanyelvhasználattal, amikor semmi nincs rendben” – szögezte le. Példaként a nagyváradi városháza előterében található információs pultot említette, amelyre szerinte hiába írták ki magyarul is, hogy „Tudakozó”, amikor az ott szolgálatot teljesítő hölgyek egy szót sem tudnak magyarul.
Az EMNP és az EMNT helyi szervezetei egyébként két hónappal ezelőtt „Beszélünk magyarul is” feliratú, asztalra helyezhető táblákat vittek be a nagyváradi városháza közönségszolgálati osztályára, és felajánlotta, hogy annyit készít belőlük, amennyi csak kell. Az illetékesek azonban visszautasították az ajánlatot, arra hivatkozva, hogy hamarosan a megyeszékhely önkormányzata is csatlakozik a megyei tanács „Igen, tessék!” programjához. Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es tanácsos úgy tudja, Várad valóban csatlakozott is már, de hogy a városházán mikor lesznek láthatóak a matricák, még nem tudni.
Az önkormányzati képviselő elmondta: a megyei közgyűlés már elkészíttette a matricákat, és elkészült az a felmérés is, amelyből kiderül, hogy a különböző megyei intézményekben és hivatalokban hányan beszélnek magyarul. Erről részletes jelentést majd jövő heti ülésén kap a testület. Szabó Ödön ígérete szerint biztos, hogy márciusban már az állampolgárokkal kapcsolatot tartó dolgozók ingén is megjelennek majd a kétnyelvű matricák.
Vásárhelyen is beindul a program
Mint ismeretes, az Igen, tessék! – Da, poftiţi! mozgalom tavaly augusztus 15-én indult Kolozsváron, a civil kezdeményezés célja a kommunikáció megkönnyítése azon szolgáltatók (intézmények, cégek, civil szervezetek) és ügyfeleik között, melyek a többnyelvűséget mint erőforrást kívánják hasznosítani. Borbély László, az RMDSZ alelnöke nemrég jelentette be, hogy hamarosan Marosvásárhelyen is elindul a mozgalom a Bernády György Közművelődési Alapítvány koordinálásával. „Az Igen, tessék! mozgalom a magyar nyelv nyilvános használatára bátorít, ezért természetesen nagyon örülök, hogy általunk Marosvásárhely is csatlakozik a kezdeményezéshez” – mondta el Borbély László.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. február 29.
Megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére február 28-án Nagyváradon is megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja.
Marosvásárhely, Brassó és Székelyudvarhely után Nagyváradon is megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja, amelynek első ülését február 28-án, kedden tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Már az első alkalomra is sokan eljöttek, a klub kezdeményezői és tagjai a következő találkozóra még több visszahonosított magyar állampolgárra számítanak. Török Sándor az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke már az első percekben kihangsúlyozta, hogy a klubhoz bárki csatlakozhat, politikai nézetektől függetlenül, aki magyar állampolgárságát visszakapta, vagy azt igényelni fogja. Elmondta, hogy a találkozókat kötetlen beszélgetésekként képzelték el, amelyek alkalmával a jelenlevők megoszthatják tapasztalataikat a magyar állampolgárság vagy az útlevél igénylésével kapcsolatban, ismertetik a magyar kormány határozatait, amelyekről magyar állampolgárként tudniuk kell, megbeszélik a jogokat és kötelezettségeket stb. Kavinszki András a klub vezetője kihangsúlyozta, hogy akinek kérdése van, bármikor bizalommal fordulhat hozzájuk, e mellett a klubtagok építő jellegű javaslatait is várják.
Útlevél
Orbán Mihály az EMNT gazdasági bizottságának tagja a találkozó során gyakorlati információkat osztott meg a magyar útlevél igénylésével kapcsolatban. „Miután megkapjuk a magyar állampolgárságot, körülbelül tíz nap múlva igényelhetjük az útlevelet is. A személyi igazolvány, a honosítási okirat és a lakcímkártya szükséges a kérvény kiállításához, amelyet Biharkeresztesen, de máshol is kérhetünk. A kérvény alapján egy csekket kapunk, amelyet a legközelebbi postán be lehet fizetni, öt évre 7 500, tíz évre 14 000 forint. Az illeték befizetése után már készítik a fényképet és hét-tíz napon belül kész is az útlevél”-magyarázta Orbán Mihály. Török Sándor a továbbiakban elmondta, hogy március 4-én a Nagyvárad–olaszi református templomban 10 órától szolidaritást vállaló istentiszteletet fognak tartani azokért a Szlovákiában élő magyarokért, akik elvesztették szlovák állampolgárságukat. Kassai Gyula lévai református lelkipásztor hirdeti majd az igét, tőle szintén elvették a szlovák állampolgárságot, miután igényelte a magyart. Nagy József Barna az EMNT partiumi régióelnöke elmondta, a romániai magyarok nyugodtan felvállalhatják magyar állampolgárságukat, hiszen itt a nagy számarány miatt nem történhet meg az, ami Szlovákiában.
Folytatás
Kavinszki András zárásként kijelentette, hogy a fiatalokat is be kell vonni a klub életébe, hiszen „nem csak az a magyar akinek ősei is magyarok voltak, hanem az, akinek unokái is magyarok lesznek.” A Magyar Állampolgárok Klubja továbbra is várja a nagyváradi és Bihar megyei visszahonosított magyar állampolgárokat és mindazokat, akik a magyar állampolgárságot kérik, vagy kérni fogják. Kavinszki hozzátette a következő találkozóról a tagok a sajtóból értesülhetnek majd.
Nagy Noémi
erdon.ro2012. március 1.
Megalakult Nagyváradon a Magyar Állampolgárok Klubja – Ismerni kell jogainkat és kötelességeinket
Mintegy száz érdeklődőt vonzott kedd délután az a találkozó, amelynek során Nagyváradon is megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére. A Lorántffy-központban megtartott alakuló ülésen kiderült, a közeljövőben valószínűleg még többen iratkoznak majd be a klubba, akik már igényelték, várják, esetleg megkapták a magyar állampolgárságot, vagy csak ezután szeretnének élni a lehetőséggel, amit a magyar kormány biztosít az anyaországtól elcsatolt területeken élő magyarok számára.
A Bihar megyei EMNT több vezetőségi tagja, így Török Sándor, Nagy József Barna, Orbán Mihály és Kavinszki András is jelen volt, s valamennyien felszólaltak, elmondták véleményüket, elképzelésüket az újonnan alakult klub lényegéről, tevékenységéről. Erdélyben már több helyen megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja, s az eddigi tapasztalatok azt igazolják, van igény rájuk. A magyar állampolgárság megszerzése ugyanis nem csupán erkölcsi, lelki elégtétel, hanem olyan jogi állapot, amely az állampolgárnak lehetőségeket biztosít, ugyanakkor kötelezettségekkel is jár. Ezekről és a magyar kormány munkájáról folyamatosan tájékoztatják a klub tagjait, és természetesen a felvetődő kérdésekre is válaszolnak majd. Az első klubtalálkozón arról esett szó, milyen hivatalos procedúra során lehet igényelni a magyar útlevelet. A nagyváradi magyar állampolgároknak legegyszerűbb Biharkeresztesen kérni az okmányt. A hivatalban kérhető és kitöltendő nyomtatványokon kívül fel kell mutatni a honosításról szóló igazolást, a román személyigazolványt, valamint 14 500 forint befizetését igazoló nyugtát. A kezelési költség a 14 éven aluliaknak, illetve a 70 éven felülieknek 7250 forint. Az útlevelet két héten belül megkapják az igénylők.
A nagyváradi klub elnöke Kavinszki András lett, aki elmondta, társaival azon lesznek, hogy valóban hasznos és kellemes találkozásokká váljanak ezek a délutánok. Legközelebb (a találkozó időpontját a magyar sajtón keresztül tudatják majd) arról beszélgetnek, milyen orvosi ellátásra van lehetőségük Magyarországon a honosított állampolgároknak, és hogyan lehetséges ezeket igénybe venni. A magyar állampolgársággal kapcsolatos bármilyen kérdésekre a továbbiakban is választ lehet kapni minden munkanapon a váradi Demokrácia Központ irodájában (Széles, ma Menumorut utca 23 szám).
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)2012. március 4.
Felvidéki Szolidaritás Napja
A szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok melletti szolidaritásvállalás jegyében március 4-én megtartották a Felvidéki Szolidaritás Napját.
A Nagyvárad-Olaszi református templomban megtartott szolidaritás napot a szlovák kormány kettős állampolgárságot büntető gyakorlatával szembeni fellépés és a szlovák állampolgárságtól jogtalanul megfosztott felvidéki magyar állampolgárok melletti szolidaritásvállalás jegyében rendezték meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Állampolgárok Klubja és Tőkés László Központi EP-irodájának szervezésében. Ez alkalommal igét hirdetett Kassai Gyula lévai református lelkész, akit szintén töröltek a szlovákiai lakcímnyilvántartásból, miután hivatalosan is bejelentette és vállalta magyar állampolgárságát. Kassai Gyula lelkipásztor Ézsaiás könyvéből választott igerészre építette prédikációját: „Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának, hogy bűne megbocsáttatott; hiszen kétszeresen sújtotta őt az Úr keze minden bűneiért” (Ézs. 40, 2). Elmondta, hogy az ige a magyar nemzetre is érvényes, amely Istenben bízva képes új hazát építeni. „A magyarság életében a XX. század a bűn és a gyalázat százada volt. Annyi ítélet és vád érte, amit nehéz volt kibírni, főleg az anyaországtól elszakított területeken”-mondta el a lelkipásztor, majd hozzátette, hogy a magyarok sorsa Isten akarata, de csak rajta keresztül szabadulhatnak meg. „Erdélyi testvéreink kiállása mellettünk vigasztalás. Építsük közösen az utat, vegyük az Ő kezéből a próbákat, mert ha ezt tesszük megmarad a népünk. Vállaljuk identitásunkat egyénileg és kollektíven is”-fűzte hozzá Kassai Gyula. Az istentisztelet után többek között felszólaltak a szlovák állampolgárságukat elvesztő magyarok is: Fehér István, Gubík László, és Dolník Erzsébet.
Rossz törvény
Kassai Gyula lévai református lelkipásztor igehirdetése után Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy Trianon óta a magyarságnak mindig félnie kellett, annak ellenére, hogy Felvidéken és Erdélyben is a magyarok otthon vannak, és szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Hozzátette: „nem mi költöztünk, hanem a határok, mi itthon vagyunk, még ha az állampolgárág, az utcanevek változnak is”. Fehér István felvidéki tanár elmondta, hogy az állampolgárságot elvi kérdésként fogta fel. „Tudtam milyen következményekkel jár, ha felveszem a magyar állampolgárságot, és fel is vállaltam. Nem szabad félnünk, élnünk kell a lehetőséggel, hogy újra a törvény szerint is magyarok legyünk”-fűzte hozzá. Gubík László jogász hallgató jogi szempontból közelíttette meg a törvényt ami lehetővé tette, hogy elvegyék tőlük az állampolgárságot, és amely törvény a szlovák alkotmánynak is ellentmond. „Törvénytelen módon jártak el, hiszen csak azt kaptam vissza, ami a történelem szerencsésebb alakulásával jogosan megilletne”-zárta beszédét Gubík. Dolník Erzsébet volt parlamenti képviselő leszögezte, hogy a nyolc magyar állampolgárságát a szlovák kormány előtt is felvállaló személy nem mártír akart lenni, hanem példa társaiknak. Elmondta, hogy „minden ember feladatot kap, a mi generációnk feladata az, hogy túléljük és megoldást találjunk arra a helyzetre ami az egész Kárpát-medence magyarságát érinti. A joggal amellyel nem élünk, olyan mintha nem is lenne.” Nemes Csaba a magyar kormány Egyházügyi Államtitkárság politikai főtanácsosa beszédében aláhúzta, hogy a magyar nemzeti kormánynak fontos az, hogy a Békéscsabán élő szlovákok, a Gyulán élő románok jól érezzék magukat, de az még fontosabb, hogy a Léván, Rimaszombaton vagy Nagyváradon élő magyarok is jól érezzék magukat. Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a négy szlovák állampolgárságát elvesztő magyarokhoz intézte szavait: „Rendkívüli tiszteletet érdemelnek ők, hiszen példát mutatnak nemzettársaiknak. Ha azt akarjuk, hogy ezer év múlva is legyenek magyarok, ilyen példamutatásra van szükség.”
Tettekre van szükség
Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök és az Emberi Méltóság Tanácsának egyik alelnöke kifejtette: „Az igazság és a jogtalanság valóban sok sebet ejt az emberekben, de ugyanakkor egybe tereli a nemzetet. Mai együttlétünk is üzenetet hordozó jel: egybetartozunk és lélekben ezt az egységet megvédhetjük”. A vendégek beszédei után Fábián Enikő színművésznő előadásában Sütő András Maradok, másként nem tehetek! Című Sinkovits Imréhez írott levelét hallgathatták meg a jelenlevők. Ezt követően Tőkés László tartotta meg beszédét. Elmondta: „Tettekre van szükség. Ne csak prédikáljunk és szavaljunk, hanem cselekedjünk is. Vegyük fel a magyar állampolgárságot minél többen. Ezért hívtuk össze ezt a mai alkalmat is, hogy szolidaritást vállaljunk. Álljunk ki egymás mellett, fogjunk össze egymás érdekében”. Továbbá kitért a jövő héten tartandó szlovákiai parlamenti választásokra is, kijelentette, hogy imádkozni fognak azért, hogy a magyar koalíció pártja is helyet kapjon a szlovák parlamentben. Tőkés László felolvasta a március 4-én kibocsátott Szolidaritási Nyilatkozatot, amelyet az állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki magyarok védelmében fogalmaztak meg. Ezt követően Tőkés László Erdély tiszteletbeli polgárává fogadta a négy felvidéki meghívottat, valamint Tamás Ilonkát és Boldoghy Olivért.
Eredmények
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Lomnici Zoltán elmondta, hogy több esetben is Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak, e mellett minden érintettnek azt tanácsolták, hogy igényeljenek kártérítést. Az első eredményt elérték, hiszen a száz éves Tamás Ilonkát és leányát levélben értesítette a szlovák kormány, hogy visszakapják társadalombiztosításukat. Dolník Erzsébet hozzátette, hogy a perek megnyerésével nem csak egyéni sikereket akarnak elérni, hanem a törvény hatályosságát szeretnék megszüntetni, valamint azt elérni, hogy minden érintett kapja vissza többek között szlovák állampolgárságát, szavazati jogát, társadalombiztosítási jogosítványát és lakcímét.
Szolidaritási Nyilatkozat
„… A hazai és a nemzetközi nyilvánossághoz fordulva, határozottan kiállunk a Szlovákia lakosságának közel 10%-át kitevő, őshonos magyarság emberi méltóságának és alapvető emberi jogainak a védelmében, és visszautasítjuk azt, a kisebbségi közösségi jogaikat is durván sértő diszkriminációt, amely nem csupán az egyetemesen elfogadott európai értékrenddel, hanem a visegrádi együttműködés alapelveivel is szöges ellentétben áll. Szlovákia adófizető, törvénytisztelő magyar polgárait méltán megilleti a szabad identitásválasztás és a szabad anyanyelvhasználat joga – ezzel együtt pedig a szlovák nemzetiségű polgártársaikkal való teljes jogegyenlőség. Ezek olyan európai alapjogok, melyektől egyetlen nemzet tagját sem szabad megfosztani! Mindezek tudatában felhívással fordulunk egész Kárpát-medencei magyarságunkhoz, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a hátrányos megkülönböztetést és jogfosztást szenvedő felvidéki magyar nemzeti közösségünk védelmében útjára indított, ezen folyamodványunkhoz. Szlovákia Kormányához, politikai vezetőihez és a szlovák közvéleményhez eljuttatandó közös nyilatkozatunkban ezúton – is – követeljük a szlovák állampolgárság haladék nélküli visszaadását mindazoknak, akiket önkényes egyoldalúsággal megfosztottak ettől. Aláírásunkkal és összefogásunkkal ugyanehhez kérjük a nemzetek Európájának – az Európai Uniónak – a segítségét és támogatását.”- részlet a Szolidaritási Nyilatkozatból.
erdon.ro2012. március 5.
Állampolgárságuktól megfosztott felvidékieket láttak vendégül Nagyváradon
Biztosan a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok javára dönt majd a strasbourgi Emberjogi Bíróság, hiszen a szlovák állampolgársági törvény több ponton is sérti az emberi jogokat – mondta el tegnap Nagyváradon Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki ugyanakkor a szlovák állam józanságában is bízik a törvény viszszavonását illetően. Elmondta, a szlovák kormány levélben értesítette a 99 éves Ilonka nénit, akit tavaly megfosztottak szlovák állampolgárságától, mert felvette a magyart, hogy ismét részesülhet ingyenes társadalombiztosításban Szlovákiában.
A nyugalmazott tanítónő az elsők között volt, akitől egy szlovák törvény nyomán elvették állampolgárságát. Ügye azóta a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került – rajta kívül több felvidéki magyar is a nemzetközi jogvédő fórumhoz fordul hamarosan. Lomnici Zoltán, illetve négy, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar Tőkés László meghívására érkezett tegnap Nagyváradra a Felvidéki Szolidaritás Napja elnevezésű rendezvényre, amelyre a nagyvárad-olaszi református templomban került sor.
Bíznak a szlovák állam józanságában
Lomnici Zoltán az istentisztelet után megtartott sajtótájékoztatón elmondta: a strasbourgi Emberjogi Bíróságtól négy dolgot kérnek a panaszosok. Az első az önkényesen elvett állampolgárság, a másik az állandó lakcím, a harmadik pedig a szlovákiai szavazati jog visszaadása – a negyedik, a társadalombiztosításban való részesülés ismételt megadása már megoldódni látszik, legalábbis Tamás Ilonka néni esetében, amely akár precedensként is szolgálhat a további panaszokra nézve. Lomnici azt mondja, minden panaszos pénzbeli, egyénenként változó összegű kártérítést is követel a szlovák államtól az okozott kárért.
A jogvédő bízik benne, hogy a szlovák állam józanul közelít majd a kérésekhez, már csak azért is, mert a számos, magyar állampolgárságot felvevő felvidéki 7–15 ezer eurós kártérítéseinek megfizetése komoly terhet róhat az államkasszára, amennyiben mindannyiuk esetében a jogfosztottak javára dönt Strasbourg – ami valószínű, tekintve, hogy emberi jogaik hat ponton sérültek – magyarázta Lomnici Zoltán.
Vissza kell vonni a törvényt
Az emberjogi pereknél is magasabbra teszi a mércét Dolnik Erzsébet volt szlovákiai parlamenti képviselő, aki viszont azt vallja, hogy nemcsak az egyéni eseteket kell elbírálni, így a jogsértettek egy részén segíteni, hanem a szlovák állampolgársági törvény hatályosságát kell megszüntetni. A politikus azt reméli, hogy a közelgő választások után olyan politikai légkör alakulhat ki az országban, amely ezt akár lehetővé is teszi, annál is inkább, mert a törvény a szlovák alkotmánnyal is ellenkezik – mondta el a szintén jelen lévő, születéssel szerzett állampolgárságától megfosztott Gubík László felvidéki jogászhallgató.
Hozzátette: a magyar állampolgárságot is felvevő felvidéki magyarok legtöbbje érthető okokból be sem jelenti, hogy immár kettős állampolgársággal rendelkezik, hiszen jól tudja, mi lesz ennek a következménye. Fehér István felvidéki tanár azt mondja, társaival együtt biztosan elmennek majd szavazni a jövő heti parlamenti választáson, ám abban is biztos, hogy a hatóságok nem fogják engedni, hogy az urnákhoz járuljanak. A Felvidéken már mintegy kétszáz magyar vesztette el szlovák állampolgárságát amiatt, hogy felvette a magyart.
„Nyugodjatok meg, testvéreitek vannak!”
A várad-olaszi református templom vasárnap délelőtti istentiszteletén a felvidéki Léváról érkezett Kassai Gyula lelkipásztor hirdette az igét. A lelkész a babiloni fogsághoz hasonlította azokat a megpróbáltatásokat, amelyeket a magyar nemzetnek ki kell állnia, ám kijelentette: az ige bíztat, és már az is Isten szeretetét jelzi, hogy Nagyváradon együtt lehetnek a velük szolidaritást vállaló partiumi testvérekkel. Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntőjében a felvidéki vendégek példamutató helytállását hangsúlyozta, akik sorra fel is szólaltak a gyülekezet előtt néhány mondat erejéig. A magyar kormány biztatását hozta Nemes Csaba, az egyházügyi államtitkárság politikai főtanácsadója. „Nyugodjatok meg, testvéreitek vannak, számos millió” – fogalmazott. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki református püspök az Istenben való hit fontosságára hívta fel a figyelmet.
Erdély tiszteletbeli polgárai
Az istentisztelet után Tőkés László európai parlamenti képviselő szólt a szolidaritásról, mielőtt jelképesen átadott volna egy-egy tiszteletbeli erdélyi polgári címet jelentő oklevelet a felvidéki vendégnek. Tőkés elmondta: többekkel együtt levelet írt a szlovák kormánynak, amelyben azt kéri, hogy Tamás Ilonka néni közelgő századik születésnapja alkalmából, mintegy ajándékképpen kaphassa vissza elvett szlovák állampolgárságát.
A volt püspök azt a szolidaritási nyilatkozatot is felolvasta a gyülekezetnek, amelyhez a következő időszakban bárki csatlakozhat, és amelyben felvidéki magyar nemzettársaikkal vállalnak közösséget az aláírók. „Szlovákia adófizető, törvénytisztelő magyar polgárait méltán megilleti a szabad identitásválasztás és a szabad anyanyelvhasználat joga – ezzel együtt pedig a szlovák nemzetiségű polgártársaikkal való teljes jogegyenlőség. Ezek olyan európai alapjogok, melyektől egyetlen nemzet tagját sem szabad megfosztani!” – áll a nyilatkozatban.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. március 13.
Március 15-i rendezvények az EMNP szervezésében
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdély számos magyarlakta településén emlékezik ünnepségsorozattal az 1848-as szabadságharc kitörésének 164. évfordulójára. A Néppárt és az EMNT kiemelt ünnepi rendezvényei idén három helyszínen zajlanak:
I. Nagyvárad
A nagyváradi Szacsvay Imre szobornál délután három órakor kezdődő rendezvényen ünnepi beszédet mond Tőkés László, az EMNT elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt Partium régióért felelős országos alelnöke, valamint meghívott vendégünk, Csóti György, a Fidesz országgyűlési képviselője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke olvassa fel. Ezt követően a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákkórusa, a Nagyváradi Asszonykórus, valamint a Váradi Dalnokok lépnek fel. Az eseménysorozat a nagyváradi-olaszi református templomban fél öt órakor kezdődő ökumenikus istentisztelettel zárul. II. Zilah
Zilahon, a Wesselényi-szobor előtt 18 órakor kezdődik a megemlékezés. A Néppárt részéről ünnepi beszédet mond Toró T. Tibor országos elnök, dr. Sándor József Szilágy megyei elnök, valamint Tunyogi Tímea helyi elnök. A megemlékezésen felszólal Varga Ferenc, az Erdélyi Magyar Ifjak szilágysági elnöke is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Lukács Levente, a Néppárt zilahi szervezetének alelnöke tolmácsolja. A rendezvényen Ady Endre és Juhász Gyula versek hangzanak el. A megemlékezés utolsó mozzanata a Wesselényi szobor megkoszorúzása lesz, ahol – többek között – Püsök Csaba, az EMNT egyházi és szociális ügyekért felelős alelnöke helyez el koszorút.
III. Marosvásárhely
Marosvásárhelyen március 14-én, szerdán délben a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében tartandó Rendhagyó 1848-as történelemórával veszi kezdetét az ünnepségsorozat. Délután 18 órakor a helyi Demokrácia Központban Spielmann Mihály író, történész nyitja meg a képeslap-kiállítást. Március 15-én délelőtt 10 órakor nyílik a Pilvax Kávéház, ahol kokárdakészítésre, valamint a 12 pont kinyomtatására régi nyomdagépen történő kinyomtatására is lehetőség lesz. Az EMNT által meghirdetett Az én szabadságharcom gyermekrajz-pályázat eredményeit fél kettőkor ismertetik a szervezők, majd ezt követően Sebestyén Aba és barátai előadását tekinthetik meg az érdeklődők. A kávézóban délután '48-as dalokat oktatnak, majd magyaros ruhák bemutatására kerül sor. A vár területén délben nyitja meg kapuit a kézműves vásár.
A 17 órakor a Petőfi-szobornál kezdődő ünnepi műsor keretében beszédet mond Portik Vilmos, a Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke valamint a rendezvény díszvendége, Balogh Zoltán, a Magyar kormány társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára. A rendezvény az EMI fáklyás felvonulásával zárul. Az eseményen jelen lesz Papp Előd, a Néppárt Székelyföld régióért felelős országos alelnöke is.
A kiemelt ünnepi rendezvények mellett a Néppárt valamint az EMNT helyi szervezeteinek képviselői több helyszínen is részt vesznek az 1848-as megemlékezéseken.
Kolozsvár
A kolozsvári Biasini szállónál rendezett ünnepségen a Néppárt részéről Gergely Balázs, a közép-erdélyi régióért felelős országos alelnök tart beszédet.
Erdővidék
Az erdővidéki civil szervezetek által március 14-én rendezett bodvaji ünnepségen beszédet mond Nemes Előd, a Néppárt Kovászna megyei szervezetének elnöke.
Sepsiszentgyörgy
Március 15-én délelőtt 12 órától a Váradi József Iskolában díjazzák az EMNT Magyarnak lenni jó! gyermekrajz-pályázatának háromszéki nyerteseit. A Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének részéről Nemes Előd, Kovács István, Bedő Zoltán és Váncsa Zsuzsanna helyeznek el koszorút a Kossuth-szobornál, majd a Szabadság téri 1848-as emlékműnél.
Barót
A Véczeri-emlékműnél szervezett ünnepségen beszédet mond Szép Béla, a Néppárt baróti szervezetének elnöke. Az EMNT erdővidéki szervezetének részéről Marián István elnök valamint Benkő Levente alelnök helyeznek el koszorút.
Orbaiszék
Az orbaiszéki EMNT elnöksége megkoszorúzza a kovásznai '48-as emlékművet, majd a Néppárt zabolai szervezetének vezetőségével közösen részt vesznek a Zabolán szervezett megemlékezéseken is.
Kézdivásárhely
A főtéri Gábor Áron-szobornál tartott megemlékezésen beszédet mond Johann Taierling, a Néppárt kézdivásárhelyi szervezetének alelnöke.
Csíkszék
Csíkszeredában két helyszínen, a Gál Sándor szobránál, illetve a Mikó-várnál is megemlékeznek az 1848-49-es márciusi eseményekről. A Néppárt részéről mindkét helyszínen jelen lesz és koszorút helyez el György László, a megyei szervezet elnöke, Tőke Ervin, a városi szervezet elnöke, valamint Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke.
A Néppárt helyi képviselői jelen lesznek más csíkszéki településeken szervezett rendezvényeken is, így a madéfalvi Siculicidium emlékműnél Szász Attila, a Néppárt csíkcsicsói elnöke, Csíkdánfalván Kajtár Edit, a Néppárt helyi szervezetének elnöke, Csíkszenttamáson a helyi szervezet részéről Bíró Ferenc, míg Csíkszentdomokoson Máthé Zoltán megyei elnökségi tag koszorúz. A nyergestetői emlékműnél a Néppárt részéről Bölöni Ferenc, a csíkszentimrei szervezet elnöke, Nemes Zoltán, a tusnádfürdői szervezet elnöke, Tőke Ervin, a csíkszeredai szervezet elnöke, valamint Sorbán Attila, a Csíkszékért felelős Hargita megyei alelnök helyez el koszorút.
Székelyudvarhely
A Márton Áron téren található Vasszékely szobornál szervezett ünnepi megemlékezésen jelen lesz László János, a Néppárt Udvarhelyszékért felelős Hargita megyei alelnöke és Zakariás Zoltán, a Néppárt udvarhelyi szervezetének elnöke. Az EMNT részéről koszorút helyez el Nagy Pál udvarhelyszéki elnök, valamint Bíró Edith és Szabó K. Attila helyi elnökségi tagok.
Gyergyószentmiklós
Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobránál koszorúznak a Néppárt és az EMNT gyergyószéki szervezeteinek képviselői: Bákai Magdolna, a Néppárt Gyergyószékért felelős Hargita megyei alelnöke, Szőcs Gábor, a gyergyószentmiklósi szervezet elnöke és Bicsak Péter alelnök. A gyergyószéki EMNT részéről Pázmán Attila alelnök tiszteleg a '48-as forradalom hősei előtt.
Brassó
A Brassó megyei EMNT – az eddigi hagyományokhoz híven – idén is körbejárja és megkoszorúzza a megye területén található '48-as emlékműveket.
Arad
A Néppárt Arad megyei szervezetének elnöke, dr. Burián Sándor valamint Endreffy Lajos alelnök a helyi Szabadság-szobornál tisztelegnek nagyjaink emléke előtt.
Beszterce-Naszód
A Néppárt és az EMNT Beszterce-Naszód megyei szervezeteinek képviselői a vicei Szent István szobrot koszorúzzák meg. A bethleni Demokrácia Központban 18 órától kezdődik a László Jolán tanárnő illetve ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei szervezetének elnöke által tartott, vetítéssel egybekötött előadás, amelyen az 1848-49-es események felelevenítésével emlékeznek az egybegyűltek.
Erdély.ma2012. május 18.
Toró: a püspök ne delegáljon jelölteket
Nem tartja föltétlenül jónak Toró T. Tibor, hogy a történelmi egyházak jelölteket delegáljanak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltlistáira. Az EMNP-elnököt tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján kértük meg, reagáljon a Csűry István királyhágómelléki református püspök múlt heti nyílt levelére, amelyben több mindent felrótt a néppártnak.
A levélváltást Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke indította el egy múlt heti nyilatkozatával, amelyben azt kifogásolja, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkipásztorai mintegy kampányarcokként jelennek meg RMDSZ-es politikusok mellett vagy a szövetséget népszerűsítő kiadványokban, sajtóanyagokban.
Egyebek közt „kampányarcnak” nevezi magát a püspököt is, bár a nevét nem írja le – ismeretes, hogy a KRE püspöke támogatóként részt vett és felszólalt Cseke Attilának, az RMDSZ váradi polgármesterjelöltjének hivatalos bemutatásán. Mintegy válaszul érkezett meg Csűry István püspöknek a partiumi magyarokhoz írott nyílt levele, amelyben két jelentős állítást tesz az EMNP-vel kapcsolatban. Az egyik az, hogy elmondása szerint mind az RMDSZ, mind az EMNP legutóbbi kongresszusára egyházának képviselőjeként nyílt levelet küldött, előbbi ezt „köszönettel nyugtázta”, utóbbi viszont „nem vette figyelembe sem a küldött jelenlétét, sem a fórumhoz intézett levelet”. A másik állítás szerint a püspök nemcsak az RMDSZ megyei jelöltlistájára delegált volna befutó jelöltet, hanem az EMNP-ére is, mégpedig Antal János személyében, ám ezt sem fogadta el az új párt.
A Krónika kérdésére Toró T. Tibor azt mondta, a kongresszusra küldött levél esetében valószínűleg kommunikációs problémáról volt szó, ő ugyanis nem is tudott a levél létezéséről. A második felvetésre azt felelte: a párt Bihar megyei, illetve váradi jelöltlistáján is szerepel egyházi ember, mégpedig Török Sándor és Nagy József Barna személyében, őket azonban a párt jelölte ki szavazással. A pártelnök azt mondja, nem hiszi, hogy jó módszer, ha a püspök delegál valakit a listára, mert szerinte ennél sokkal mélyebb az EMNP-nek az egyházzal ápolt kapcsolata, nem pedig propagandisztikus, mint az RMDSZ-é.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2012. november 4.
Hősök, mártírok emléknapján
A Hősök, mártírok és áldozatok emléknapján, november 4-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség szervezésében istentisztelettel egybekötött megemlékezés keretében tisztelegtek az áldozatot vállalók emléke előtt.
A vasárnap délelőtti istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László várad-olaszi lelkipásztor, EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki kifejtette: a szeretet vezérelte mindazokat, akik a kockázatok tudatában vállalták sorsukat, és készek voltak életüket áldozni a hazáért. Krisztus példáját követték, amikor legyőzték félelmüket és kiálltak hitük és nemzetük mellett – mutatott rá az igehirdető arra bíztatva a gyülekezetet, hogy a hősök, mártírok és áldozatok által kijelölt utat követve küzdjék le saját szívükben is a félelmet. A lelkipásztor szerint a hősök, mártírok és áldozatok gyásznapja hitbéli és erkölcsi tanulsággal szolgál mindannyiunk számára.
Az istentisztelet után Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Fábián Enikő alkalomhoz illő szavalata után Tallai Gábor budapesti történész, a Terror Háza Múzeum projektigazgatója tartott előadást. Meglátása szerint a megtévesztés és a manipuláció korszakát éljük, ami az 1956-os forradalom és szabadságharc megítélésére is rányomja bélyegét. Fontos, hogy megemlékezzünk hőseinkről, és ne hagyjuk, hogy mártírok és hősök nélküli, arctalan világ vegyen bennünket körül. Arcot a hősöknek – 1956 hősei című előadásában Tallai felelevenítette a forradalom előzményeit, bemutatta a sorsfordító napok eseményeit és beszélt az ezt követő megtorlásokról is. Rámutatott arra, hogy az 1989-es rendszerváltozáskor, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásakor tulajdonképpen az 56-osok győztek. A „pesti srácok” félelmet nem ismerő harca mellett a történész kiemelte a „nagyváradi srácok” helytállását is, ezáltal megemlékezve a kommunistaellenes megmozdulások erdélyi áldozatairól is.
Az előadást követően a jelenlévők egyperces néma csenddel tisztelegtek a Gulágot túlélő, nemrég elhunyt Rózsás János emléke előtt, majd a megemlékezés záróakkordjaként megkoszorúzták a Várad-Olaszi templom kertjében található Millecentenáriumi Emlékművet, így adózva minden magyar hős, áldozat és mártír emlékének.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája .
Tőkés László K Ö Z L E M É N Y E