udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
105
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-105
Névmutató:
Stoica, Valeriu
2000. december 5.
A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./2000. december 13.
Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2000. december 28.
Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2001. január 30.
Elképzelhető, hogy az RTDP törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely az elkobzott erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály módosítására lenne hivatott - jelentette ki jan. 29-én Adrian Nastase kormányfő. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a visszakért földterületek hektárainak számát. Nastase közölte: az ügyben egyeztetni fognak a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel is. - Valeriu Stoica, az NLP-alelnök kijelentette: amennyiben az RTDP valóban módosítani akarja a földtörvényt, a liberálisok újragondolják a kormánypárttal kötött együttműködési egyezményt. Markó Béla szerint az RMDSZ nem ismeri, hogy az RTDP módosító indítványai mit céloznak, s csak akkor tud érdemben is nyilatkozni az ügyről, amikor konkrét formát öltenek ezek a javaslatok. Petre Roman, a DP elnöke szerint a demokraták egyetértenek abban, hogy a földtörvény módosításokra, kiegészítésekre szorul, a földvisszaszolgáltatás ugyanis nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. /Nastase egyeztetni kíván földtörvény-ügyben az RMDSZ-szel és a liberálisokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2001. február 19.
A Nemzeti Liberális Párt kongresszusán eddigi első alelnökét, Valeriu Stoicát választotta elnökké. Stoica már jó ideje az első számú döntéshozó pártjában. A párt második embere Theodor Stolojan, a liberálisok tavalyi államfőjelöltje lett. A tisztújítás kapcsán a liberálisok kongresszusának igazi tétje az volt, hogy megmarad-e az alakulat eddigi politikai irányvonala. Az NLP - akárcsak az RMDSZ - együttműködési megállapodást kötött a kormányzó Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával, vállalva, hogy az idén nem nyújt be és nem támogat a parlamentben bizalmatlansági indítványt a Nastase-kabinet ellen. Stoica pártbeli ellenfelei az RTDP-vel való együttműködés megszakítása mellett voltak. Stoica két hónapos "próbaidőt" javasolt. Elképzelése szerint ez idő alatt az NLP központi vezető testülete figyelemmel követné, hogy az RTDP betartja-e a protokollumba foglalt ígéreteit, és a tapasztalatok szerint dönt majd a két párt jövőbeni viszonyáról. /Nincs pályamódosítás a szabadelvűeknél. Stoica lett az NLP elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./2001. február 28.
Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2001. március 16.
Több mint félszáz demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, az államtitok védelmére vonatkozó törvény ellen emeltek kifogást. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette: ez a törvény durván megsérti az információkhoz való szabad hozzáférhetőség jogát, az alapvető emberi jogokat, a vallásszabadságot. Ugyanakkor szabad kezet ad a kormánynak abban, hogy visszaéljen egyes információk államtitokká minősítésével. Felháborítónak tartják ugyanakkor azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot ruházták fel azzal a joggal, hogy megállapítsa, kik azok a személyek, akik hozzáférhetnek a különböző információkhoz. /Alkotmányellenesnek tartják az államtitok védelméről szóló törvényt is. Fellebbez a DP, NLP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2001. április 7.
Az RTDP-kormány első 100 napjára a választási ígéretek be nem tartása jellemző - nyilatkozta Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. A kormány nagyszámú sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, így azok a - választási kampányban hangoztatott - kijelentések, miszerint vissza kell állítani a törvényhozás hatáskörét, üres szavak maradnak. Ápr. 6-án Markó Béla RMDSZ-elnök is értékelte a Nastase-kormány 100 napjának teljesítményét: elégedetten nyilatkozott a kormányzás dinamikájáról, megítélése szerint azonban felmerült néhány "fáziseltolódás" is a törvényhozás területén, példának említve a titokvédelmi törvény körül kirobbant vitát. A szövetségi elnök ugyanakkor kifogásolta, hogy a privatizáció területén nem történtek jelentős lépések. Markó hangsúlyozta: a szövetség elégedetlen, amiért az RTDP köreiben nem sikerült visszafojtani a nacionalista retorikát. Ami a két párt közti egyezményt illeti, Markó szerint az RTDP tiszteletben tartotta a helyi közigazgatási törvény életbe léptetésére vonatkozó ígéreteit, ami igen fontos Románia EU-csatlakozási szempontjából is, és folyamatban van az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kérések rendezése is. /"Ciorbea-szindrómában" szenved Nastase Az új kormány első száz napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2001. április 13.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti frakciói felhatalmazták Valeriu Stoica pártelnököt, hogy indítványozza a párt vezető testületénél az RTDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását. Az NLP parlamenti frakciói az RTDP-t a protokollum többszöri megszegésével vádolták meg. Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-én a parlamentben kifejezte örömét, hogy a liberálisok a kétoldalú egyezmény felbontását kezdeményezik, mert az elmúlt három hónapban az NLP meglehetősen kétszínű volt. /Nastase örül, hogy megszabadul a liberálisoktól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./2001. május 12.
Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt, megyei RMDSZ-elnököt nem érte meglepetésként a liberálisok bírálata. Kónya szerint a liberálisok elsősorban azért lendültek támadásba, mert az RMDSZ nem támogatja az NLP és a DP közösen szerkesztett egyszerű bizalmatlansági indítványát a kormány ellen. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: hiába számít arra Valeriu Stoica, hogy pártja népszerűbb lesz a magyarellenes kirohanásoktól, azok az idők, amikor ebből tőkét lehetett kovácsolni, elteltek. Ha olyan komoly kifogásai vannak az NLP-nek az RMDSZ-szel szemben, nem kellett volna vállalnia 1996-ban a szövetséget - hangsúlyozta Markó. /Sz. K.: Kónya-Hamar: Az NLP-DP-indítvány támogatása nem jelentené az RTDP-RMDSZ-egyezmény megszegését). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2001. május 12.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke máj. 11-i sajtónyilatkozatában keményen bírálta az RMDSZ-t a kormánypárttal való együttműködése miatt. Az NLP vezetősége máj. 11-i ülésén felmondta az RTDP-vel kötött parlamenti együttműködési megállapodást, jóváhagyta két liberális párti bizalmatlansági indítvány szövegét. A testület felszólította a román kormányt, hogy "határozottan" utasítsa vissza a magyar státustörvényt. Stoica szerint az RMDSZ a Nagy-Románia Párthoz (NRP) közeledik. Szerinte: "ettől a pillanattól kezdve Romániában kompromittálódott az etnikai párt gondolata", majd kijelentette: "a román nemzet az etnikai, vallási vagy társadalmi hovatartozásra való tekintet nélküli román állampolgárok politikai projektje". Kijelentette: "Európában nincs szükségünk újabb pángermanizmusra vagy pánszlávizmusra a pánhungarizmus formájában". /Bírálják a liberálisok az RMDSZ-t Stoica: Kompromittálódott az etnikai párt fogalma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2001. május 14.
A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ 2001. május 29.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a készülő magyar státustörvény etnikai koncepción nyugszik, ami a volt Jugoszláviában történtekhez hasonló méretű konfliktusokat robbanthat ki. Szerinte a törvény előírásai ellentmondanak az európaiságnak. Oka: a státustörvény etnikai és nem polgári alapokon nyugszik. Stoica szerint meg kell akadályozni, hogy a magyar törvény jelenlegi formájában alkalmazásra kerüljön. /Státustörvény - a román liberális vezér "véres kardja" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2001. június 1.
Valeriu Stoica ismét élesen bírálta a Nastase-kormányt, ezúttal a temérdek sürgősségi rendelet miatt. Az NLP elnöke felszólította a kormánypártot, változtasson stratégiáján, ugyanis e módszer a parlament hatáskörének csökkentését okozza. /(Szász Attila): Csökken a parlament hatásköre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2001. június 19.
Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2001. augusztus 16.
Ion Iliescu elnök a hírhedt "bányászjárások" egykori vezérének esetleges megkegyelmezése ügyében a tűzzel játszik - írta a sajtó, amely vezető politikusok véleményét is ismertette a kérdéssel kapcsolatban. Az aradi Nyugati Jelen azt írta: világossá vált, hogy Iliescu meg akar kegyelmezni Miron Cozmának. Annak idején Iliescu parancsára hívták Bukarestbe a fővárost feldúló bányászokat, s azok a bunkósbotos álbányászok segítségével Iliescu kérésére "teremtettek rendet". Világos tehát, hogy újbóli hatalomra jutása után Iliescu meg akar kegyelmezni Cozmának. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára, Cosmin Gusa jogosnak mondta, hogy az államfő "pótlólagosan tájékozódni" kíván a Cozma-ügyben, amelynek hangsúlyozott politikai jellege van. Gusa szerint "az SZDP egyetért azzal, hogy nagy figyelemmel kell megvizsgálni a Cozma-ügyet, nehogy helyrehozhatatlan hiba történjék, s mindenképpen tiszteletben kell tartani a törvényt". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "nem Cozma kegyelembe részesítése a román igazságszolgáltatás legégetőbb gondja". Megkegyelmezés helyett inkább büntetőjogi felelősségre kellene vonni azokat, akik erőszakoskodásra uszították a bányászokat - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kedvező államfői döntés azt jelentené, hogy Iliescu "szolidarizál a román társadalmat terrorizáló bányászjárásokkal, amelyek tíz éven át fenyegették az alkotmányos rendet". Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke antiszociális cselekedetnek nevezte Cozma esetleges megkegyelmezését. A DP állásfoglalása pedig azt domborította ki, hogy ha Iliescu megkegyelmez Cozmának, az azt jelentené, hogy a jelenlegi hatalom bűnrészességet vállal a bányászvezérrel, akinek kegyelembe részesítése ellenkezne a jogállamisággal. Sem a média, sem a politikusok nem tették azonban szóvá, hogy Cozmát az 1999-es bányászjárások kivitelezésére a Nagy-Románia Párt és annak elnöke, C. V. Tudor bátorította. /Cozma-ügyben az államfő a tűzzel játszik. Ion Iliescu felelőssége és imázs-nyeresége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2001. augusztus 23.
A képviselőház jogi bizottsága aug. 22-én is elhalasztotta a státustörvényről szóló szakértői jelentésnek a vitáját, amelynek alapján kialakítják állásfoglalásukat a jogszabályról. Az RMDSZ-nek nem áll szándékában részt venni az ülésen, amennyiben valóban napirendre tűzik a jelentést. Olteanu bizottsági elnök elzárkózott a három független jogi szakértő kilétének felfedésétől. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint nem a parlament hatáskörébe tartozik a magyar státustörvény fölött ítéletet mondani, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a Magyarország és Románia között semmiféle kétoldalú egyezmény nincs. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a román parlament megalkosson egy olyan törvényt, amely "ellensúlyozhatná", a magyar státustörvény hatását, amennyiben nem sikerül megegyezni a magyar féllel ebben a kérdésben. Terveik szerint a képviselőház jogi bizottságának a státustörvénnyel kapcsolatosan kialakítandó állásfoglalását a kormány elé terjesztik. /Sz. K. : Újabb halasztás: a jogi bizottság nem tárgyalta a státustörvényről szóló jelentést. Titok fedi a független jogi szakértők személyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2001. augusztus 23.
Aug. 22-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: Romániának nem nyilatkozatokra, hanem tettekre van szüksége. Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, miszerint a jövő évi NATO-csúcs előtt a parlamenti pártoknak fegyverszünetet kell kötniük, Markó a következőképpen reagált: "Véleményem szerint nem háborúskodunk, tehát fegyverszünetre sincs szükségünk". Azzal viszont egyetértett, hogy Románia euroatlanti felzárkózása érdekében a pártoknak egyazon utat kell követniük. Kétségbe vonta viszont, hogy egy parlamenten belüli ultranacionalista párt hajlandó lesz-e ilyen irányban haladni. - Traian Basescu szerint Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor kéz a kézben haladtak, amikor NATO-ellenességről és Milosevics támogatásáról volt szó. Valeriu Stoica liberális pártvezér szerint Adrian Nastasenak a pártok összefogására való felhívása pusztán csak elterelő hadművelet, amellyel az ország egyre nehezebb gazdasági és társadalmi problémáira igyekszik fátylat borítani. Markó Béla elmondta: amint azt a román újságírók is tapasztalhatták, a nyári vakáció idején az RMDSZ igyekezett minél visszafogottabb lenni a magyarországi kedvezmény-jogszabály körül a román közéletben kialakult vitában. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román parlament elé vigyék a magyar státustörvényt. Rámutatott: a román politikai életben a státustörvénnyel kapcsolatban kialakult vita, az e közben megfogalmazódott nyilatkozatok arra irányultak, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ körül s általában a két ország viszonyában. /Fegyverszünet helyett nyilatkozatháború. Pártvezetők válasza Nastasénak. - Markónak elege van a nacionalistákból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Markó Béla kitért Valer Dorneanunak, a képviselőház elnökének, az etnikai pártok, köztük az RMDSZ létét megkérdőjelező marosfői kijelentésére, amelyeket utólag Dorneanu kénytelen volt visszavonni, helyesbíteni, de a témát a sajtó felkapta, s ez közvetlenül érinti az RMDSZ-t. RMDSZ igen fontos szerepet töltött és tölt be a politikai életben. Akik megkérdőjelezik az etnikai közösségeket képviselő szervezetek létét, azok valójában a nemzeti és a kisebbségi kérdések pozitív megoldását kérdőjelezik meg. /Feszültséget keltettek az RMDSZ körül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./2001. augusztus 30.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke furcsának nevezte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot felkérték, hogy vizsgálja meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénynek a nemzetbiztonságra való esetleges hatásait. A magántulajdon tiszteletben tartása nem teszi lehetővé a megkülönböztetést egyes tulajdonosok között, mindenkinek joga van elkobzott ingatlanjához - mondotta Stoica. /Stoica: Mindenkinek joga van tulajdonához. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2001. szeptember 4.
Mircea Geoana külügyminiszter visszautasította Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnökének bírálatát, szűklátókörűséggel vádolva a politikust. Stoica a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint Románia számára jelenleg a legnagyobb veszélyt a külpolitikai elszigetelődés jelenti. Stoica sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány engedett a "nacionalista robbanásnak". Kijelentette: "nincs semmiféle különbség" Orbán Viktor és a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor között, mivel mindketten a polgári elvek hátrányára az etnikai elveket helyezik előtérbe. /Liberális bírálat a román külpolitikának. Geoana visszautasítja Stoica vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./