udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
191
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-191
Névmutató:
Blaga, Vasile
2009. augusztus 10.
A kiszivárgott információk szerint a kormánynak jövő év közepéig 100–150 ezer közalkalmazottat kell elbocsátania a központi és a helyi közigazgatásból, valamint a decentralizált intézményekből. A nyugdíjasok idénre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelése elmarad, és 2010-ben sem számíthatnak járandóságuk növelésére. A nemzeti össztermékhez viszonyított 7,2 százalékos államháztartási hiányt ugyanis a Nemzetközi Valutaalap csak úgy fogadja el, ha a kormány szigorú reformintézkedéseket hoz. Emil Boc miniszterelnök hivatalosan is megerősítette, hogy az IMF nem ad haladékot a kormánynak az egységesített közalkalmazotti béreket, valamint az egységes nyugdíjakat szabályozó jogszabályok elfogadására. A demokrata Vasile Blaga leszögezte, hogy a szociáldemokrák /PSD/ vagy egyetértenek a szóban forgó jogszabályok mihamarabbi elfogadásával, vagy a koalíció egy hónap múlva felbomlik. /(borbély): Befagyasztott nyugdíjak, elbocsátott közalkalmazottak 2010-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./2009. szeptember 12.
Butaságnak minősítette szeptember 11-én, sepsiszentgyörgyi látogatása során Vasile Blaga fejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt ügyvezető főtitkára a Ioan Lacatusu által aláírt, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ által készített, többek között Székelyföld ,,visszarománosításáról”, Hargita, Kovászna és Maros megye más megyékbe történő beolvasztásáról szóló tanulmány javaslatait. Az autonómiatörekvésekről szólva Vasile Blaga azt mondta, a decentralizáció mindent megold, ő ugyanakkora fokú autonómiát szeretne Székelyföldön, mint az ország más vidékein. Vasile Blaga a székely zászló parlamentben történő kitűzése ellen foglalt állást, hangsúlyozva, Románia egységes nemzetállam. /Farcádi Botond: Decentralizációt most vagy soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2009. szeptember 14.
Újból beszélnek arról, hogy az instabil kormánykoalíció felbomlása esetén az RMDSZ jó eséllyel pályázik az újabb kormányzati szereplésre. Most Vasile Blaga, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára lebegtette meg a koalíció lehetőségét az RMDSZ előtt. Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. A kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. /Balogh Levente: Szirénhangok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2009. október 3.
Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2009. október 29.
Elkezdődött a miniszter-jelöltek megszavazása. Korodi Attila RMDSZ-képviselő indokolta az RMDSZ-nek Vasile Blaga régiófejlesztési miniszterjelölt mellett szóló szavazatát: nem részesítette hátrányban a magyarlakta régiókat, ezért gesztusként mellette szavaztak a szakbizottsági meghallgatáson. Ez nem jelent politikai állásfoglalást a Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt kormánya mellett. „Amikor a teljes kormányról voksolunk majd a parlamentben, ellene szavazunk” – tette hozzá Korodi. Bogdan Aurescunak megelőlegezett pozitív szavazaton kívül a honatyák elutasítottak négy miniszter-jelöltet. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Meghallgatások: hatból kettő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2009. október 30.
A parlament szakbizottságai elutasították a Lucian Croitoru kormányfőjelölt által javasolt minisztereknek a nagy többségét. A tizennégy személy közül csak ketten kaptak kedvező véleményezést: Vasile Blaga fejlesztési miniszter-jelölt és Bogdan Aurescu külügyminiszter-jelöl. /A Croitoru-kormány tagjai majd’ mind „elvéreztek”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2009. december 3.
Az államtitkárokra ruházta át december 2-tól feladatkörét Vasile Blaga. Az ügyvezető belügyminiszter azért kényszerült erre a lépésre, mert a Bukaresti Ítélőtábla felfüggesztette a tárcavezető kinevezéséről szóló államfői rendeletet. Az elnökválasztások második fordulójának megszervezése így Mihai Capra államtitkárra hárul. /Cs. P. T. : Államtitkárok vezetik a belügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2009. december 23.
Vasile Blaga belügyminiszter-jelölt azt nyilatkozta a parlamenti meghallgatáson, hogy Románia stratégiai célkitűzése március 27-én csatlakozni a Schengen-térséghez. /Románia március 27-én csatlakozna a Schengen-térséghez. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2010. február 12.
Hogyan sikerült az RMDSZ-nek 2012-től létrehoznia Székelyföldet
A fenti kijelentő mondattal veszi tudomásul a citynews.ro hírportál publicistája azt a szerdai sajtóhírt, hogy a román parlament felsőháza hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ által kidolgozott, a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet.
Megvan az esély arra, hogy 2012-ben Románia hivatalosan is elismerje Székelyföldet, mindezt egyidőben az ország 16 területi-adminisztratív régióra való újraosztásával, mely régiók egyike a három jelenlegi székelyföldi megyét foglalná magába – közölte Csutak István, a tegnap elfogadott regionalizációs terv RMDSZ-es kidolgozója.
Szász Alpár magyar elemző úgy látja, az RMDSZ a történelmi magyar határok visszaállítását szeretné, a Pro Democtatia Egyesület vezetője, Cristian Parvulescu pedig országos nézpszavazást javasol a terv kapcsán.
A kisebbségek jogállásáról valamint a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet az RMDSZ szemszögéből a magyarság számára a rég óhajtott Székelyföldi Régió létrejöttét jelentené, korábban, mint ahogy azt vezetőink látni engedték volna. Így a mikrorégióba való újrarendezés területileg vonja össze a Székelyföldet, a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény pedig lehetőséget teremt majd arra, hogy az állami költségvetésből közpénzekhez jussanak az RMDSZ céljainak eléréséhez.
A kisebbségi törvényt Emil Boc miniszterelnök nyilvánosan támogatta, sőt ennek elfogadását sürgette, a területi újrarendezés RMDSZ-es modellje kapcsán is történt előrelépés a Szentátus tegnapi hallgatólagos beleegyezése nyomán.
Csutak István, a fejlesztési tervek RMDSZ-es szakértője, a romániai területi újrarendezési terv forgatókönyvének megalkotója úgy véli, a tervezetet nemhivatalosan a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja már jó pár éve. „2006-ban került sor egy megbeszélésre a Megyei Tanácsok Országos Egyesületének vezetőjével, Liviu Dragnea úrral (a PSD főtitkárával – szerk. megj.). Elmondta, hogy noha senki nem törekszik az első lépéseket megtenni attól tartva, hogy nehogy hátrányt jelentsen ez a párt számára, a megyei tanácsok vezetőivel folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy mindannyian érdekeltek a fejlesztési régiók újrarendezése ügyében. Feltételük, hogy úgy legyenek ezek kialakítva, hogy utólag – változtatások nélkül – közigazgatási jogkört kaphassanak – emlékeztetett Csutak.
Ennek megfelelően a Szociáldemokrata Párt is hajlik a 16 megyére való áttérésre. „Vasile Blaga urat (PDL főtitkár – szerk. megj.) valamikor januárban hallottam egy televíziós nyilatkozatában azt mondani, hogy a fejlesztési régiók újraszervezése már egy meghozott döntés” – folytatta Csutak.
Csutak szerint Románia akkor kaphatja meg az Európa Tanács jóváhagyását az új közigazgatási rendszerre való áttérésre, ha bizonyítja, hogy nem csupán egy belső politikai játék ez. „Ha ugyanakkor a 16 fejlesztési régió jogi személyiséget kaphatna, ez növelné az ország hitelességét az Európa Tanács előtt, hisz bizonyítéka lenne annak, hogy nem pusztán egy politikai érdekeket kiszolgáló újrarendeződésről van szó. Úgy vélem, ez lenne az ideális és a lehető legszebb megoldás” – jelentette ki az Unió fejlesztési régiók szakértője.
Tartózkodó e téma kapcsán Cristian Parvulescu elemző, a Pro Democratia Egyesületének elnöke. Úgy látja, hogy a közigazgatási újraosztás ellentáborát maguk a megyei tanácsok elnökei jelentik, beleértve az RMDSZ színeiben megválasztottakat is. „A Szövetség nagyon elégedetlen a jelenlegi Központi Régióval, melyben a magyarok lakta megyék hátrányba szorultak, hisz nem tudják felvenni a versenyt a két szintén tag román megyével, és úgy érzem ezek a legnyomósabb érvek, melyek a törvény megváltoztatására késztették. De gondolják, hogy az RMDSZ meg tudja majd fosztani tisztségüktől a megyei tanácsok vezetőit? Azt hiszem, egyikük sem ért majd ezzel egyet” – mondta Parvulescu. Hozzátette: Románia megyéinek újrarajzolása népszavazás tárgyát kellene képezze.
Szász Alpár elemző kijelentette, hogy a területi újrarendezést az RMDSZ a történelmi tartományok határait követve próbálja elérni, melyből a Székelyföld sem hiányozhat. „A jelenlegi fejlesztési régiók nem eléggé szervesek. Jelenleg ezeknek a régióknak nincs identitásuk. Amit az RMDSZ javasol, az hasonló ahhoz, ahogy korábban létezett a Bánát, Körös vagy Dobrudzsa, és így ismét létrejöhetne a Székelyföld” – magyarázta Szász. A kisebbségek jogállásáról szóló törvény ugyancsak az RMDSZ-nek kedvezne, ez a romániai kisebbségek közös fóruma lehetne, viszont nem helyettesíthetné a kisebbségi szervezeteket.
„A törvénytervezet nem közigazgatási-területi, hanem közigazgatási-közösségi jellegű, általa a kisebbségek kiterjedtebb jogkörre tennének szert, a törvény a közpénzek kezelésére szolgáló közösségi fórumokat hívna életre.
Az RMDSZ törvénytervezetének megfelelően a Szász Alpár által említett intézményeket A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa névvel illetik majd, ezek közpénzekből fognak működni. Hatáskörükbe tartozik majd a kulturális intézmények, iskolák és sajtóorgánumok, televízió- és rádiótársaságok vezetőinek kinevezése és visszavonása.
Forrás: www.citynews.ro. Forrás: erdély.ma2010. február 16.
Koalíció: keresik a közös nevezőt
Akárcsak a kisebbségi törvény tervezetét, az RMDSZ régióátszervezési elképzeléseit is előbb a koalíció szintjén vitatja meg a két kormányzó alakulat. Erről tegnapi ülésén döntött az RMDSZ és a PD-L vezetőt tömörítő koalíciós tanács.
„Abban megegyeztünk, hogy a jelenlegi felosztás működésképtelen, de az új régiók kialakításáról még nem tárgyaltunk” – mondta Markó Béla RMDS-elnök. Lapunk úgy tudja, a PD-L Vasile Blaga belügyminiszter bízta meg azzal, hogy egyeztessen a kisebbik kormánypárt képviselőivel.
Mielőbb közös nevezőre szeretne jutni az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a régiók átszervezésének ügyében. Erről tegnap Markó Béla szövetségi elnök, kormányfő-helyettes nyilatkozott a két kormányzó alakulat vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács ülését követően.
A testület napirendjére azután került a régiók átszervezésének kérdése, hogy a szenátus a múlt héten hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ vonatkozó törvénytervezetét, majd az ellenzéki pártok kereszttüzébe került. A leggyakrabban hangoztatott kifogás az volt, hogy a tervezet „etnikai alapon” rajzolná meg az új régiók határait.
Markó tájékoztatása szerint a koalíciós partnerek „az elkövetkező napokban” egyeztetik elképzeléseiket az ország új régióinak kialakításáról. „Abban már megegyeztünk a koalíciós partnerrel, hogy a jelenlegi felosztás működésképtelen, de az új régiók kialakításáról még nem tárgyaltunk” – mondta az RMDSZ elnöke.
Emil Boc miniszterelnök megerősítette: a PD-L is úgy látja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók sem méretükben, sem számukban nem felelnek meg az ország – elsősorban gazdasági – érdekeinek. „Azonban az RMDSZ javaslata sem tűnik számunkra megfelelőnek. Éppen ezért előbb koalíciós, majd parlamenti szinten is tárgyalnunk kell arról, hogyan rajzoljuk át a régiók határait” – nyilatkozta a Mediafaxnak a kormányfő.
Koalíciós bizottságok
A közös nevező megkeresésében az erre a célra létrehozott pártközi bizottság segít, melyben az RMDSZ és a PD-L megbízott politikusai együtt elemzik a lehetséges elképzeléseket, elsősorban a kisebbik koalíciós alakulat javaslatait.
„Előbb a koalíció szintjén tárgyalunk a régiók átszervezéséről, s azt szeretnénk, hogy a törvénytervezet képviselőházi vitája előtt konzultáljunk a kérdésről a többi parlamenti párttal is” – vázolta tegnap lapunknak Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Tájékoztatása szerint az egyeztetés folyamata tulajdonképpen már tegnap, a koalíciós tanács ülésén megkezdődött.
„Az már jó kiindulópont, hogy a PD-L is 15-16 régiót képzelne el a jelenlegi 8 helyett” – mondta a politikus. Lapunk úgy tudja, az RMDSZ fő tárgyalópartnere régióügyben Vasile Blaga belügyminiszter lesz.
Mint ismert, korábban a kisebbségi törvény előmozdítására szintén egyeztető bizottságot hozott létre a koalíció. Ebben RMDSZ részről Márton Árpád és Varga Attila, a PD-L részéről pedig Daniel Buda, a képviselőház jogi szakbizottságának vezetője vesz részt.
A testület célja egyeztetni a tervezet szövegét a Velencei Bizottság ajánlásaival. A nemzetközi véleményezést az RMDSZ korábban éppen azért kérte, hogy eloszlassa a PD-L aggályait a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. A bizottság tudomásunk szerint még egyszer sem ült össze.
Nem lesz könnyű
A két testület munkája nem ígérkezik könnyűnek. A PD-L egyik, név nélkül nyilatkozó poltikusa a România liberă napilapnak azt mondta: pártja hallani sem akar az RMDSZ régiókkal kapcsolatos elképzeléseiről. Valamivel óvatosabban nyilatkozott erről Daniel Buda a Ziua de Cluj napilapnak.
„Az RMDSZ-el való koalíciós kormányzás nem jelenti azt, hogy bármit elfogadunk, amit a partnereink javasolnak. Semmiképpen nem fogadhatjuk el például azt, hogy az ország regionális vagy közigazgatási felosztása etnikai alapon történjen” – vette át az ellenzéki érveket a képviselő. Korábban a kisebbségi törvényről Daniel Buda megjegyezte: pártja „csakis az uniós jogrendhez igazítva” képzeli el kidolgozását.
Emil Boc dicséri a koalíciós partnert
Akárcsak Markó Béla RMDSZ-elnök, Emil Boc, a PD-L vezetője is úgy látja, a közös kormányzás elmúlt másfél hónapjában nem voltak jelentősebb viszályok a koalícióban.
„Bízom a koalíciós partnerünkben. Jobb lábbal kezdtük a közös kormányzást. Az RMDSZ-szel könnyebb együttműködni, mint korábbi koalíciós parnerünkkel” – jelentette ki a Mediafaxnak a miniszterelnök. Boc úgy látja, a viszálymentes együttműködést az is elősegítette, hogy idén már nem lesznek választások Romániában, „így kevesebb a politikai feszültség”.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 20.
A decentralizálás a legfőbb prioritás
Emil Boc kormányfő pénteken Kolozsváron, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ülésén kijelentette, hogy a kormány prioritásait a decentralizálás és az európai alapok lehívása jelenti, kiemelve ugyanakkor a decentralizálás jelentőségét az oktatás és az egészségvédelem terén. Az európai alapokkal kapcsolatosan leszögezte, hogy a kormány szintjén munkacsoport teszi hatékonyabbá a közbeszerzésekre vonatkozó törvényt.
A kormányfő egyszersmind felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvános-privát partnerségek gazdasági növekedést eredményezhetnek, s azt ajánlotta az adminisztrációknak, vegyék minél komolyabban figyelembe ezt az opciót. Kétnapos találkozóra gyűlt össze a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalba a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének vezető tanácsa, a találkozó utolsó napján, pénteken jelen volt Emil Boc kormányfő és Vasile Blaga belügyminiszter is.
Paprika Rádió. Forrás: erdély.ma2010. február 23.
Adóköteles nyugdíjak: igaz is meg nem is
A pénzügyminiszter összevissza kijelentései újból felélénkítették a sajtót, és sorra jelentek meg a politikusok nyilatkozatai, az internetes honlapokon pedig az olvasók megjegyzései. Ezúttal a nyugdíjak adóztatása került terítékre: Sebastian Vlădescu (képünkön) a központi sajtónak adott egyik interjújában kijelentette, hogy minden nyugdíjnak adókötelesnek kellene lennie, hiszen „egy civilizált államban minden jövedelmet megadóztatnak”. Azt is hozzátette, hogy közvitára kellene ezt bocsátani, hiszen elképzelhetetlen, hogy közel hatmillió jogosultat fizessen az állam, miközben három milliónál alig többen fizetnek jelenleg hozzájárulást, és kevesebb arányban, mint amennyit a kifizetések jelentenek. Hasonló, sőt még rosszabb a helyzet az egészségügyben, ahol 18 millió az ellátásra jogosult, és szintén csak három milliónál valamivel többen fizetik a biztosítást. Éppen ezért komolyan gondolkodik az egész adózási rendszer megváltoztatásán, ennek korszerűsítése érdekében.
Vasile Blaga, a Demokrata-liberális Párt főtitkára tagadta hétfőn, hogy tudomása lett volna a pénzügyminiszter nyugdíj-adóztatási szándékáról, és azt állította, hogy erről nem beszéltek kormánykoalíciós szinten. Crin Antonescu, a liberálisok elnöke már élesen bírálta Vlădescu azon szándékát, hogy közvitára bocsássák a nyugdíjak adókötelezettségét. Ironikusan megjegyezte: ez a kezdeményezés egy olyan, magát jobboldalinak tartó kormány próbálkozása, amely csak a különféle jövedelmek kifosztásával képes valami pénzt hozni a költségvetésnek, mindez pedig annak a rossz jele, hogy előbb-utóbb fizetésképtelenné válik az állam.
Sebastian Vlădescu tegnap már pontosította korábbi kijelentéseit, szerinte a nyilatkozók, de a sajtó is, túloztak, amikor „minden nyugdíj” adóztatásáról beszéltek. Elmondta, a kisnyugdíjakat semmi esetre nem terhelnék hasonló „kiadással”, a nagyobbakat pedig eddig is megadózták. Valótlannak nevezte azt a szintén felröppent hírt is, miszerint a társadalombiztosítási járulékot is megadóznák, ugyanakkor tagadta, hogy fizetésképtelenség fenyegetne. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 25.
Eljött az ideje az alkotmányos reformnak!"
Itt az ideje az alkotmányos reformnak, az alkotmány módosításának – jelentette ki keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. Kifejtette, az RMDSZ és a PD-L képviselőházi frakciói kezdeményezték egy alkotmánymódosító bizottság létrehozását, amely a módosításokat és az eljárási folyamatot kidolgozza.
Rámutatott, az RMDSZ itt nem elsősorban és nem kizárólag a novemberi referendum eredményei mentén képzeli el az alkotmány módosítását: továbbra is komolyak a szövetség fenntartásai az egykamarás rendszerrel szemben. A demokrácia elvei egyik esetben sem sérülnek: egyes demokratikus rendszerekben egy, máshol két háza van a törvényhozásnak – mutatott rá más országok gyakorlatára, hozzátéve: a román politikumnak az ország jelenlegi szükségleteit kell elemeznie. Indoklása szerint egy olyan, viszonylag nagy kiterjedésű, sokszínű, sok hagyományos térséggel, sajátos érdekeket felvonultató helyi közösségekkel rendelkező országban, mint Románia, sokkal hasznosabb a kétkamarás rendszer megőrzése, szükség van képviselőházra és szenátusra is. Hozzáfűzte, azt is figyelembe kell venni, hogy 2003-ban, amikor utoljára módosították az alapokmányt, Románia még nem tartozott az Európai Unióhoz, 2010-ben uniós tagállamként tisztázni kell jó néhány kérdést.
A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ egy mélyreható alkotmányreform végrehajtását szorgalmazza, amely érinti az állami intézmények közötti kapcsolatokat (államfői intézmény, kormány, parlament), az igazságszolgáltatás helyét és szerepét az államon belül, a kormány hatásköreit és mindent, ami egy ország demokratikus működéséhez hozzátartozik. Itt kiemelte a közigazgatás decentralizációját, illetve a közigazgatási felosztás újragondolását.
Elgondolása szerint az alkotmánymódosítási folyamat befejezésére a 2012-es választások előtt sor kell kerüljön
Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy a mostani 8 régió helyett 15-16-ot kell létrehozni, ezek megrajzolását illetően a napokban elkezdődik az egyeztetés, ennek megbízottjai a két politikai alakulat képviselőházi frakcióvezetői, illetve Vasile Blaga és Borbély László miniszterek. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 3.
Aggódnak a székelyföldi románok
Felkavarták a székelyföldi román politikusokat az elmúlt időszak magyar témái, van, aki hevesebben, mások diplomatikusabban reagálnak a kisebbségi törvény napirendre tűzésére, a regionális átszervezésre vagy akár a magyar nyelv hivatalossá tételének igényére.
Horia Grama, az SZDP képviselője múlt héten jelentette be, interpellációban fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez, mert meglátása szerint a magyar nyelv gyakorlatilag hivatalossá vált Kovászna megyében, a felújított polgármesteri hivatalokat említette, például Árkoson, ahol a homlokzaton magyarul írták ki, hogy Községháza, no meg a „magyar revizionista" szimbólumokkal ellátott címereket, kétnyelvű fejléceket a hivatalos papírokon, a pecséteket. Egy másik interpellációt is előkészít, mondotta, az RMDSZ regionális átszervezési elképzeléseit kifogásolja, az etnikai alapon létrehozott Kovászna—Hargita—Maros régió elfogadhatatlan.
Finomabban, de elítélően fogalmaztak a demokrata-liberálisok is. Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi pártelnök is úgy látja, a magyar nyelv gyakorlatilag hivatalos nyelvként használható a Székelyföldön, nem érti, milyen előnyökkel járna, ha hivatalosan is elnyerné ezt a státust. A regionális átszervezés gazdasági érveit érti, és elfogadhatónak tartja, de a három, többségében magyarok lakta megye egy régióba sorolása fölösleges riadalmat kelt, és eltereli a lényegről a figyelmet. A Brassó megyével egybetartozás szerinte sem jó ötlet, de például Fehér vagy Beszterce idecsatolása elejét venné a nacionalista vitának. A kisebbségi törvény újra napirendre kerülését szintén nem értik, Petre Străchinaru, a párt megyei alelnöke felidézte: három éve, 2007 márciusa óta semmi nem történt a jogszabállyal, a képviselőház összevont bizottságainak asztalán hever. A D-LP vezetői akkor is megmondták, ilyen jogszabályra szükség van, de az RMDSZ által kidolgozott forma elfogadhatatlan, ha kiveszik a kulturális autonómia fejezetet, tárgyalhatnak elfogadásáról. Străchinaru, aki akkor képviselő volt, a párt álláspontját ismertette, amely szerinte most sem változott.
A demokrata-liberális politikusok úgy vélik, ezek a témák fölösleges indulatokat gerjesztenek, növelik a magyar—román ellentétet. Véleményük szerint az együttműködésre kellene összpontosítani, egymás segítésére helyi és központi szinten.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. március 5.
Blaga: Közel Schengenhez
Románia kész csatlakozni jövő év márciusában a schengeni övezethez – jelentette ki tegnap Vasile Blaga belügyminiszter. A tárcavezető megállapította, hogy az általa vezetett minisztérium számára elsődleges fontosságú a schengeni övezethez való csatlakozás, amire Romániának jó esélyei vannak.
A belügyminiszter közölte, hogy Románia esetében már zajlik a felmérési folyamat, amely most tart éppen a legfontosabb szakaszában, amikor a terepen ellenőrzik a Románia által vállalt kötelezettségek teljesítését. Rámutatott, hogy 2009-ben öt felmérést is végeztek, ebből négynek a jelentését jóváhagyták, mégpedig kedvező következtetésekkel.
Blaga szerint Románia nagy mértékben felkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra, hiszen a szóban forgó jelentések közül egyik sem javasolja a felmérések megismétlését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fekete-tengeren Romániának van Európában az egyik legjobb teljesítőképességű határfigyelési rendszere. Most a légi határ biztonságosságának a felmérése van folyamatban, ezen a téren még infrastrukturális beruházásokat kell végrehajtani a bukaresti Otopeni és a temesvári repülőtéren. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 15.
Beijedt a székely zászlótól Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke
A „térségbe” hívja Vasile Blaga belügyminisztert Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ioan Selejan egyúttal parlamenti vizsgálatot követel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, valamint a székely zászló csíkszeredai felvonása kapcsán.
Kérjük, hogy a belügyminiszter mihamarabb látogasson a térségbe. Ugyanakkor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is kérjük, hogy vizsgálja ki az utóbbi napokban történteket – idézi az Agerpes az ortodox püspököt. A hírügynökség szerint Selejan arra reagált, hogy a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen javaslatot fogalmaztak meg a magyar nyelv hivatalossá tételéről, illetve hogy hétfőn felvonták a székely zászlót a csíkszeredai megyeházára. A püspök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a románok és a magyarok egyetértésben kívánnak együtt élni, de ebben a térségben a románok azok, akiket az államnak védenie kell, mert ők vannak kisebbségben. Forrás: Erdély.ma2010. március 19.
Blaga: az az egységes román nemzetállamban a román a hivatalos nyelv
„A román a hivatalos nyelv az egységes román nemzetállamban!” - fejtegette pénteken Nagyváradon Vasile Blaga. A belügyminiszter a Székely Önkormányzati Nagygyűlés múlt heti ülésére reagált, ahol a jelenlevők a magyar nyelv hivatalossá tételét kérték.
Nem vagyok híve annak, hogy szájkosarat tegyünk állampolgáraink szájára, amikor véleményt akarnak nyilvánítani. Azonban a véleménynyilvánítás szabadságától az Alkotmány áthágásáig hosszú az út” - mondta a tárcavezető. „Biztosítok mindenkit, hogy a belügyminisztérium teszi a dolgát” - nyomatékosította Blaga.
A belügyminiszter kijelentette: az Alkotmány első szakasza – amelyik szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam – nem képezheti alku tárgyát. Forrás: Krónika2010. április 6.
Vasile Blaga: nincs pénz a magyar nyelvű on-line tesztekre
Egyelőre nincs pénze a román kormánynak a jogosítványért vizsgázók magyar nyelvű internetes tesztelésére. Vasile Blaga belügyminiszter megígérte, hogy hamarosan elkülönítik a szükséges anyagi forrásokat, hogy a gépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzéséhez az on-line teszteket magyar nyelvre is lefordítsák.
Bokor Tibor háromszéki RMDSZ-es szenátor még március elején nyújtott be interpellációt a tárcavezetőhöz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 2002/195-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a kisebbség nyelvén is lehet vizsgázni a jogosítvány megszerzéséért, a gépkocsik bejegyzésével és jogosítványok kibocsátásával foglalkozó igazgatóság honlapján az on-line tesztelési lehetőség román nyelven működik. A szenátor arra kérte a belügyminisztert, utasítsa az illetékeseket a törvény előírásainak betartására, hogy a kisebbségiek is egyenlő esélyekkel pályázhassanak a jogosítvány megszerzéséért.
Vasile Blaga hivatalos válaszában kifejtette, az on-line tesztelés lehetőségét már tavaly júliusban elérhetővé tették, de a kisebbségek nyelvén való elérését nem indíthatták el, mert nem volt pénz a szükséges fordítások elkészíttetésére. A következő időszakban a teszteket lefordítják, és így lehetővé teszik a kisebbségek nyelvén történő on-line tesztelést is, ígéri Blaga. Amíg azonban a kérdéseket és válaszokat lefordítják, a tesztelés továbbra is csak román nyelven zajlik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2010. április 7.
Vasile Blaga: nincs pénz a magyar nyelvű online-tesztekre
Egyelőre nincs pénze a román kormánynak a jogosítványért vizsgázók magyar nyelvű internetes tesztelésére. Vasile Blaga belügyminiszter megígérte, hogy hamarosan elkülönítik a szükséges anyagi forrásokat, hogy a gépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzéséhez az on-line teszteket magyar nyelvre is lefordítsák.
Bokor Tibor háromszéki RMDSZ-es szenátor még március elején nyújtott be interpellációt a tárcavezetőhöz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 2002/195-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a kisebbség nyelvén is lehet vizsgázni a jogosítvány megszerzéséért, a gépkocsik bejegyzésével és jogosítványok kibocsátásával foglalkozó igazgatóság honlapján az on-line tesztelési lehetőség román nyelven működik. A szenátor arra kérte a belügyminisztert, utasítsa az illetékeseket a törvény előírásainak betartására, hogy a kisebbségiek is egyenlő esélyekkel pályázhassanak a jogosítvány megszerzéséért.
Vasile Blaga hivatalos válaszában kifejtette, az on-line tesztelés lehetőségét már tavaly júliusban elérhetővé tették, de a kisebbségek nyelvén való elérését nem indíthatták el, mert nem volt pénz a szükséges fordítások elkészíttetésére. A következő időszakban a teszteket lefordítják, és így lehetővé teszik a kisebbségek nyelvén történő on-line tesztelést is, ígéri Blaga. Amíg azonban a kérdéseket és válaszokat lefordítják, a tesztelés továbbra is csak román nyelven zajlik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2010. április 14.
Népszámlálás jövő ősszel
Hét hónappal, 2011 októberéig halasztották a népszámlálást, a költségek csökkentése érdekében a lakosság és a lakások megszámlálását egyszerre végzik a mezőgazdasági állomány felmérésével — nyilatkozta Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter a polgármestereknek és prefektusoknak tartott videokonferencián. Becsléseik szerint a számbavétel ötvenmillió euróba kerül.
A népszámlálás európai uniós követelmény is. Az erre vonatkozó jogszabályt 2008-ban fogadta el az Európai Parlament, és a referenciaévet 2011-ben jelölte meg, az eredményeket, statisztikákat 2014 elejéig kell közölni az unióval. Ilyen összefüggésben a népszámlálás nemcsak országos, de nemzetközi szempontból is fontos esemény — mondta el György Ervin prefektus. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a népszámlálás pontos adatokkal szolgál a lakosság számáról, etnikai, területi, szociális eloszlásáról, lakhatási feltételeiről. A polgármesterek megkapták a prefektúrától a népszámláló bizottságok működési szabályzatát, valamint az utcanevek és házszámok ellenőrzésére és aktualizálására vonatkozó útmutatót. Már a héten működőképessé kell tenni a helyi számlálóbizottságokat, és 2010. április 30-ig le kell tenniük a kormányhivatalba az utcák és házszámok címjegyzékét. Vasile Blaga elmondta: országos szinten százezer számlálóbiztost, húszezer főszámlálóbiztost és ezer koordinátort alkalmaznak, főleg a tanárok, a közintézmények alkalmazottjai, az egyetemisták és az egyetemet végzett nyugdíjasok soraiból. A 2011-es a harmadik népszámlálás lesz az 1989-es események után. Népszámlálást tartottak még 1992-ben és 2002-ben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)