udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1217
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1201-1217
Névmutató:
Bethlen Anikó
1999. október 5.
Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története című munkája negyedik, záró kötetének 1918-tól Trianonig és Trianon után fejezetei sok érdekes, új dokumentumot felhasználva, az eddig kényesnek tartott részletekre, tragikus eseményekre is kitérnek. Újszerűen tagolja a kötet a feldarabolt magyarság sorsát. Károlyi Mihály gróf felelőtlen, káros szereplése, a vörös terror, valamint a békebíróság elfogult döntése előtt az országba keleten és délen betörő román és szerb csapatok gyilkos rémtettei, Budapest önkényes román megszállása és a fosztogatás - csak néhány kérdés, amelyet a történészek eddig elhallgattak, és emiatt az anyaországban is nemzedékek sora nőtt fel szemellenzővel, tudatlanul. Lászlóffy Csaba a Kossuth Rádióban beszélt a könyvről. "Ezt a könyvet azért kellett megírni, mert határon innen és túl nagyon sok minden nem hangzott el az utóbbi évtizedekben", hangsúlyozta. Teljesen hiánycikk a magyar nemzet története, a nemzeté, melynek a lecsatolt területek a részei. A magyarországi szakkönyvekben, az egyetemi oktatás szintjén hol szerepel az az ötezer Dél-Fehér megyei magyar áldozat, akiket azért gyilkoltak meg - bűnözők és pópák -, mert rájuk mondták, hogy "ungur"-ok, tette fel a kérdést. Az "őszirózsás forradalom" még mindig meghamisítva jutott a magyar érettségizők könyveibe, s csak részleteiben megírva. Károlyi Mihálynak a bűnös szerepét dokumentumszerűen meg kell írni. Nagyon fontos a román megszállás, amiről soha nem esett szó az öt-hatszáz oldalas magyar történelemkönyvekben, és most, hogy írnak róla, hát néhány mondat erejéig. Az olyan korszaka volt Magyarországnak, amely öt-hatezer ember életébe került. A román betörés törvénytelen volt, és Budapest megszállása egyenlő volt a fosztogatással, amely odáig fajult, hogy Clemenceau, a román ügyek pártfogója, nagyon gondolkodott azon, hogy meg kellene változtatni a már amúgy is igazságtalannak látott helyzetet. /A történelmi igazság szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1999. október 8.
Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 11.
Okt. 8-án nem hivatalos látogatásra Marosvásárhelyre érkezett Harach Péter, Magyarország szociális és családügyi kérdésekkel foglalkozó minisztere. A Caritas-házi központban, valamint, a belvárosi római katolikus plébánia nagytermében találkozott az egyházi, valamint a helybeli szociális téren tevékenykedő nemkormányzati szervezetek képviselőivel, Marosvásárhely polgármesterével, illetve RMDSZ-politikusokkal. A résztvevők az árva gyerekek, idősek, munkanélküliek, nagycsaládok, testi és szellemi fogyatékosok helyzetét, illetve azokat a próbálkozásokat ismertették, miként vállalja fel a civil társadalom és az egyház helyi szinten azt, amit az állam nem. Lőrincz János református lelkész, az Add a kezed nevet viselő, fogyatékos gyerekek óvodájának létrehozója kifejtette: a gondok góliátiak, amelyekkel csak dávidi parittyával állnak szemben. Az állam levette a gondját a társadalom elesettjeiről. Kétségbeejtő helyzetben vagyunk - összegzett gróf Bethlen Anikó -, mert akárcsak a többi alapítvány, szervezet, a magánkapcsolatoknak köszönhető külföldi segélyekre támaszkodhatunk. "Beteg társadalmat örököltünk, s az ebből adódó bajok csak egyre fokozódnak" -, mondotta Kelemen Atilla, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy csökkenőben a magyarok lélekszáma a Kárpát-medencében. A jelenlegi prognózisok szerint az anyaország lakossága 2020-ra 8 millióra csökken. Sajnos, hasonló a helyzet Erdélyben is, s az életszínvonal tartós romlása miatt egyre nagyobb számú kivándorlással kell szembenézni, mert Magyarország, amely jelentősen magasabb életszínvonalat biztosít, elszívja el a Kárpát-medence lakosságának jelentős részét. Csató Béla katolikus főesperes szerint a legnagyobb gond az, hogy az összmagyarság elbizonytalanodott, s a magyarok körében egyfajta inercia tapasztalható. Harach Péter miniszter röviden ismertette az anyaország politikáját e területen. A jelenlegi polgári kormány éppen ezért hozta létre az általa vezetett minisztériumot, hogy kezelje a szociális kérdéseket, így a fogyatékosok, az idősek, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a munkanélküliek ügyét. /Mezey Sarolta: Parittyával Góliát ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./1999. október 16.
Wass Albert a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében, részt vett több lap (Ahogy Lehet, Új Magyar Út, Magyar Könyvbarátok) szerkesztésében. Létrehozta és működtette az Amerikai Magyar Szépműves Céhet. Ceausescu "diplomatái" sokat zaklatták, egy alkalommal floridai kertjében rálőttek az íróra. A kilencvenéves korában, 1998-ban elhunyt erdélyi magyar író emlékét ápoló alapítvány Wass Albert szellemi és politikai hagyatéka a Kárpát-medencében címmel hirdetett pályázatot. A pályázatot 1998-ban írta ki, amelyre több százan jelentkeztek. Munkáikat a floridai székhelyű gróf Czegei Wass Albert Alapítvány bírálta el. A nyertesek Budapesten, a Magyarok Házában vehették át a díjakat. /Átadták a Wass Albert Alapítvány díjait. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./1999. október 23.
Okt. 22-én iskolaalapítókra, -fenntartókra, az iskola mindenkori diákjaira, tanáraira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium létesítésének 140. évfordulója alkalmából. Gróf Mikó Imre adománya lehetővé tette a háromszéki iskola fennmaradását. 140 gyertyát gyújtottak meg a kollégium ablakaiban, emlékezőül. Megkoszorúzták a Mikó-szobrot és az emléktáblát, megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Mikó-kiállítást, megszemlélték a kollégiumi könyvtárban rendezett iskolatörténeti kiállítást. Emléktáblát lepleztek le, a Vártemplomnál kopjafakoszorúzás következett, este színházi emlékműsor és táncház zárta a megemlékezés napját. /A Székely Mikó Kollégium 140 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Fekete Réka: 140 éves a Székely Mikó Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./2000. február 17.
A dr. Aszalós János Emlékalapítvány kuratóriuma /Marosvásárhely/ harmadik alkalommal hirdet pályázatot. A pályázat célja: az erdélyi magyarság egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. A már megvalósított vagy folyamatban levő magánkezdeményezést díjazza. Erre kötelez az alapítvány névadója, dr. Aszalós János /1901- 1939/, a szegények orvosa, aki életét a szegények gyógyításának, valamint a betegségek, járványok megelőzésének szentelte. Az alapítvány eddigi díjazottjai: dr. Nagy Irén, Lukácsi M. Szilamér, Bethlen Anikó, dr. Kónya Ágnes, Szabó Attila - 1998-ban, Böjthe Csaba, Farkas Miklós, dr. Bartha Eszter, Orbán Zsuzsa és dr. Finna Judit - 1999-ben. /Magánkezdeményezést díjazó pályázati lehetőség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./2000. február 23.
Csősz Irma nyugalmazott óvónő, falukutató és népművelő másfél évvel ezelőtt megjelent könyvben választott faluját, Disznajót mutatta be: történetét, népszokásait és ragadványneveket. Napvilágot látott új könyve /Rhédeyek és Fráterek, Tinivár, Kolozsvár/ szintén Disznajóhoz kapcsolódik. A falu egykori grófi családjai voltak a Rhédeyek és Fráterek. /Antal Erika: Megjelent Csősz Irma új könyve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./2000. március 18.
Az EMKE egyike a sok betűszavunknak. Kolozsvárott a szó gyorsan terjedt, különösen az EMKE-palota felhúzása után. Majd megjelent az EMKE park, az EMKE tér. De létezett EMKE -drogéria, -gyufa, -gyertya, -levélpapír is. Az Egyesület a magyarság legnagyobb művelődési csoportosulása lett az elmúlt 110 évben. A kiegyezés után a magyar állam nem tudta felvállalni a művelődésre és az oktatásra vonatkozó valamennyi feladatot. Ugyanakkor a nemzetiségek szervezkedni kezdenek, értekezleteket és ünnepségeket szerveznek. A szórványmagyarság művelődési körülményei romlottak és az asszimiláció egyre gyorsult. Az 1880-as években a felelősséget érző férfiak rendre egyesületeket alakítottak Erdélyben, Bánságban és Felvidéken egyaránt. A románság ASTRA néven 1861-ben Nagyszebenben alapította meg kulturális egyesületét. Kun Kocsárd gróf, akiről azóta díjat neveztek el, Hunyad megyében 1876 végén elindítja a Hunyadi mozgalmat. Haller Károly, Kolozsvár polgármestere 1884-ben a városházára hívta a közművelődés után érdeklődőket és tenni is akarókat. A következő év augusztus 31-én alakul meg az EMKE, elnöke Haller Károly, majd őt gróf Bethlen Gábor követte. Kun Kocsárd az EMKE első tiszteletbeli elnöke. Évente volt közgyűlés, közben kirándulások, városnézések, műsorok, kitüntetések és más rendezvények váltogatták egymást. A gyökerében többször megújuló egyesületet az állandó útkeresés, a valós, többféle tartalmat magában hordozó közművelődési és közösségi ideológiaváltás jellemezte és jellemzi ma is. /Matekovits Mária: Az EMKE történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./2000. április 18.
Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2000. május 5.
Egy Csoma Sándor-rajongó "idegen", a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv /Bethlen Gábor Kiadó, Sopron/ francia szerzője Bernard Le Calloc'h. A Sorbonne-on jogot végzett és a közép-európai népek történelmét tanulmányozta, ezért kérte 1947-ben a francia külügyminisztériumot, hogy Magyarországra helyezzék. Diplomáciai pályáját Budapesten kezdte, de ezt megelőzően, míg meg nem szüntették, a gödöllői premontreiek francia nyelvű gimnáziumában tanított. Mint nyugati követségi titkárt, az ötvenes évek kommunistái nem nézték jó szemmel. "Gyanús" magyarbarátként ellenségnek számított. Figyelték, követték, zaklatták. 1949-ben, a Rákosi-korszakban idegennek magyar nőt venni feleségül kész kálvária volt. Öt év magyarországi tartózkodás után, 1953-ban, éppen Sztálin halála napján tért haza Párizsba magyar családjával. Rövid diplomáciai karrierje során megtanult magyarul, oroszul, szerb-horvátul, s részben finnül is. Tudományos munkássága eredményeként számtalan történelmi és földrajzi vonatkozású cikket, tanulmányt írt. Hat könyve jelent meg a témában. Kőrösi Csoma sorsa, tudós magatartása, példája élete fontos részévé vált. Eddig közel 300 cikket közölt és két könyvet írt róla magyar nyelven. A Francia Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Francia Finnugor Társaság alelnöke és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Le Calloc'h minden írást, könyvet, dokumentumot áttanulmányozott, ami Kőrösi Csoma Sándorról szólt. Szerkesztett is egy 4000 szócikket és fotókat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont és összegyűjtött minden rá vonatkozó, vele kapcsolatos cikket, tanulmányt, relikviát. A Magyar Tudományos Akadémián is többször tartott előadást. Két földrajzi kutató expedíciót szervezett Közép-Ázsiában, járt a Himalájában és Ladakhban is. Élményeit, tapasztalatait nagy sikerű útikönyvben írta le. Újabban a magyarbarát kutatót más magyar nagyságok - Ujfalvy Károly finnugor szakértő, Munkácsy Mihály festőművész, gróf Pállfy Mária, Kinsky herceg feleségének az élete és múltja is foglalkoztatja. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-napok előadó vendége volt. /Kicsoda Ön, Bernard Le Calloc'h? = Brassói Lapok (Brassó), 2000. máj. 5./2000. május 13.
Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2000. május 28.
Máj. 6-án zajlott le Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium által szervezett jubileumi kórustalálkozó. Az iskola igazgatója, Baróti László elmondta, hogy a hagyományos ökumenikus kórustalálkozóra idén a következő évfordulók esztendejében került sor: a kereszténység fennállásának 2000. éve, a magyar államiság és a Szent István királyunk által alapított erdélyi egyházmegye 1000 éve, II. János Pál pápa születésének 80. évfordulója, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök halálnak 60., Márton Áron püspök halálának 20. évfordulója, a kisszeminárium újraindulásának 10., dr. Jakubinyi György püspökké szentelésének 10. és a kisszeminárium fiúkórusa újjáalakulásának 5. évfordulója. A színhely ezúttal is az ősi székesegyház volt. Kilenc kórus mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó kórus Fodor László vezényletével, a négy éve alakult székelyudvarhelyi Jubilate kórus /vez. Székely István/, az 1997-ben alakult sepsiszentgyörgyi Laudate felnőtt kórus; a kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban alakult vegyes kara /vez. Majó Julianna/, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont 1991-ben alakult vegyes kara /vez. Szabó Mária/, a dévai kollégiumban 1998-ban megalakult Magyarok Nagyasszonya gyermekkórus /vez. Kolozsi István/. Ezúttal sem verseny, hanem találkozó volt. /Schuller Mária: Énekelni szépen, a helyhez illően. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./2000. május 30.
A Házsongárd temetőben egyre kevesebb olyan magyar feliratos, régi sírkő található, amely még eredeti állapotában maradt meg. A törvény nem védi a sírokat, a családi kriptákat feltörik, meggyalázzák. Az 1999. december 7-én megalakult Házsongárd Alapítvány célkitűzése éppen a műemlékszámba menő sírok, kripták helyreállítása, megjavítása. A református egyház keretén belül megalakult alapítvány magánszemélyek, alapítványok és más intézmények támogatását kéri, ugyanakkor az erdélyi történelmi magyar egyházak is pártfogolják. A kuratórium elnöke dr. Sipos Gábor, ügyvezető elnöke dr. Gaal György. A Házsongárd Alapítvány 2000-re céljául tűzte ki az uzoni gróf Béldi és a branyicskai báró Jósika család kriptájának rendbetételét. Az alapítvány mindenkitől segítséget kér. /Veres Noémi: S. O. S. Házsongárd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2000. június 24.
A bőség zavarával küzd a tudósító a Marosvásárhelyi Napokkal kapcsolatban. A marosvásárhelyi új címert magában foglaló zászlót jelképesen gróf Bethlen Anikónak adták át, hiszen az új címer majdnem teljes egészében megegyezik a Bethlen Gábor által annakidején a városnak adományozott címerrel. Frunda György beszédében hangsúlyozta: a marosvásárhelyi magyarság elfogadja a többség döntését, a román polgármestert, de jó lenne, ha nem szakadna meg az a folyamat a városban, melynek során a kétnyelvűség természetes jelenséggé vált. A jún. 8-i szoboravatás békében zajlott le, melyen jelen volt annak a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért nevű szervezetnek a képviselője, Györffy Adrienn Erika, amely hathatós anyagi támogatással járult hozzá az emlékmű létrehozásához. Az egyesület vezetője, Györffy Ilona, és férje marosvásárhelyi származásúak, lányuk Fodor Imrével együtt leplezte le a szobrot. - Az Ariel ifjúsági és gyermekszínház előadást tartott a gyermekkórházakban, az öregek otthonában és az árvaházakban. Rendkívül gazdag a Marosvásárhelyi Napok sportkínálata is. Emil Constantinescu államfő üzenetében üdvözölte a Marosvásárhelyi Napokat. /(Máthé Éva): IV. Marosvásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./2000. augusztus 11.
A Kolozsvár-Belvárosi Református Nőszövetség aug. 3-án megemlékezett meg gróf Bánffy Miklós halálának 50. évfordulójáról. Bálint József nyug. bonchidai lelkipásztor ismertette a nagymúltú főúr életét és tevékenységét. Hangsúlyozta közéleti szerepléseit, politikai küzdelmeit, közbenjárásait, érdemeit, melyekről évszázadunk második felében hallgatni kellett. Bánffy Miklós tehetséges képzőművész is. Erdélyi írók műveit is szívesen illusztrálta. Színművei, elbeszélései mellett Kisbán Miklós (írói álneve) nevezetes nagylélegzetű regénye az Erdélyi Történet című trilógia. Önéletrajz, de hű korrajza is az első világháború előtti időknek. Jelentős pártfogója volt az erdélyi irodalomnak, megszervezte az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadását, főszerkesztője volt a Helikonnak. /Csutor Éva: 50 éve halt meg Bánffy Miklós. Megemlékező ünnepség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2000. augusztus 23.
A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2000. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./2000. november 8.
Nov. 11-én Pécskán felavatják gróf Klebelsberg Kunó /Pécska, 1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./ szobrát, születésének 125. évfordulóján. A rendezvény Klebelsberg Kunó megidézésével kezdődik. T. Molnár Gizella, dr. T. Kiss Tamás és dr. Tőkéczki László tart előadást. Gyulay Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspökök szentmisét celebrálnak, majd Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter mond szoboravató beszédet. A szobor és az emlékplakett Jecza Péter temesvári szobrászművész munkája. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1931 augusztusáig a volt kultuszminiszter. 1922-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1924-től igazgatótanácsi tagja. 1917-től haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. - 1922-ben vallotta: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Meghirdette a népiskola-építési akciót, öt év alatt ötezer népiskolai objektum épült fel Magyarországon. /Nagy István: "Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni." /Szobrot kap Klebelsberg Kunó, Pécska szülötte. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./2000. november 29.
Csép Sándor, a MÚRE elnöke kifejtette, hogy az utóbbi másfél évben a kolozsvári stúdió sorsa rossz irányba fordult. A kisebbségi stúdióban egy ember maradt állandó munkaszerződéssel, illetve meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel. Az egyből idővel lett négy. Csép társaival azt akarta elérni, hogy a magyar-német osztály külön szerkesztőség lehessen, ehelyett az történt, hogy az osztály is megszűnt. A mostani szervezeti felépítésben nincs megnevezve, hogy létezne egy magyar-német szerkesztőség. A magyar műsoridőt többször rövidítették, majd más-más időpontra tették. Csép Sándor főszerkesztő-helyettesként vezette a magyar adást tíz éven át, ezt a funkciót megszüntették. Az RMDSZ vezetői próbáltak segíteni, de nem tudtak eredményt érni. Ez már sok volt Csép Sándornak, eljött a tévétől. Csép azt szeretné - sokadmagával -, hogy legyen egésznapos romániai magyar televíziózás. Csép hangsúlyozta: független televíziót kell létrehozni. Ehhez sok millió dollár kell. Csép Sádornak a BBC az eszményképe. Tárgyilagosság, komolyság, korrektség. Ha megszületik az egésznapos magyar nyelvű TV, akkor ennek is ezek lesznek a célkitűzései. Csép azt is felvetette, hogy egy világra szóló gyűjtést lehetne rendezni. Van már konkrét kezdeményezés: a Sándor grófi család tagjai felajánlottak ilyen célra egy tízhektáros ingatlant Kolozsvár környékén. /Csomafáy Ferenc: A BBC erdélyi ikertestvére magyarul, ha Románia magyarsága és a világ magyarsága akarja, akkor létrejön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2001. január 6.
Kolozsváron a Gaudeamus könyvesbolt jan. 8-tól Bánffy Miklós-emlékkiállításnak nyújt otthont. Az érdeklődők ízelítőt kapnak gróf Bánffy Miklós sokoldalú írói, képzőművészeti és közéleti tevékenységéből. Jan. 10-én Bánffy Miklós életéről és munkásságáról Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. /Bánffy Miklós-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./