udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
763
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 751-763
Névmutató:
Gazda Árpád
2013. június 19.
Brixenben mutatják be a RMDSZ kisebbségvédelmi polgári kezdeményezését
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) a dél-tiroli Brixenben szerdán kezdődő kongresszusán mutatják be azt az európai polgári kezdeményezést, amellyel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és európai partnerei szeretnék az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretszabályozás elfogadására sarkallni az Európai Uniót.
Az RMDSZ szerdai közleménye szerint a Minority SafePack Initiative című kisebbségvédelmi csomagot péntek délelőtt mutatják be a többségében német ajkú észak-olaszországi tartományban szervezett kongresszus küldötteinek. Ezután Brixen főterén indítják hivatalosan útjára a kisebbségi európai polgári kezdeményezést. A ceremónián jelen lesz a kezdeményezés héttagú bizottsága, beszédet mond Luis Durnwalder, Dél-Tirol kormányzója, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A héttagú kezdeményező bizottság megalakulását május 23-án Kolozsváron jelentették be. A testületben Luis Durnwalder, Hans Heinrich Hansen és Kelemen Hunor mellett részt vesz Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség kormányának miniszterelnöke, Anke Spoorendonk, a németországi Schleswig-Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és Európa-ügyi minisztere, Jannewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) hollandiai elnöke és az ausztriai Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, a karintiai Szlovének Nemzeti Tanácsának elnöke.
Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Az aláírásgyűjtést akkor kezdhetik el, ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy az uniónak jogosultsága van a javasolt szabályozásra.
A romániai magyarság politikai szervezetei nem jutottak közös nevezőre a kérdésben, és három különböző polgári kezdeményezést dolgoztak ki. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerdán közölte, hogy az előzetes normakontrollra benyújtott kezdeményezését az Európai Bizottság polgárokkal folytatott kommunikációért felelős részlege úgy ítélte meg, hogy nincs törvényes alap az elfogadására, mert a kisebbségügy nem uniós hatáskör.
Gazda Árpád MTI2013. július 23.
Sepsiszentgyörgyön nyithat új szakokat a Sapientia egyetem
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti
Agronómia és erdészeti szak indítását tervezi a magyar állam támogatásával működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Sepsiszentgyörgyön.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egy keddi sajtótájékoztatón elmondta, a városi és a megyei önkormányzat felújítja az egykori Gámán János iskola épületét, amit a Sapientia rendelkezésére bocsát – idézte a polgármestert a Mediafax hírügynökség.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón sikertörténetnek nevezte a Sapientia EMTE 13 évvel ezelőtti elindítását, és hozzátette, most Sepsiszentgyörgy is e sikertörténet részesévé válik.
Dávid László rektor az MTI-nek elmondta, az egyetem fejlesztéséről tavaly októberben aláírt fejlesztési megállapodásban szerepelt a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi helyszín.
"A Sapientia 2014-re tervezi a két helyszínre kihelyezett szakok esetleges indítását. Azt mérlegeljük, hogy meg tudjuk-e találni a megfelelő szakembereket, és szakmailag hosszú távon fenntarthatók-e a javasolt képzések" – jelentette ki Dávid László.
A rektor hozzátette, ha nem léteznek ilyen szakok a térségben, elvándorolnak a hallgatók, elvándorol a potenciális értelmiség. "A szándéknak nem kimondottan oktatáspolitikai, hanem nemzetpolitikai háttere van" – magyarázta a rektor.
Dávid László elmondta, Székelyudvarhelyen nem lehet megkerülni, hogy ne a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával közösen lépjenek, ez az iskola kihelyezett felsőoktatási képzést nyújt gazdasági szakokon.
MTI2013. július 26.
A Kárpát-medencei magyarság legfontosabb ügyeiről tárgyaltak határon túli magyar kormányfővel
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Valamennyi Kárpát-medencei magyar közösség legfontosabb ügyeit átbeszélték azon a tusnádfurdői munkavacsorán, amelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői vettek részt Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken – nyilatkozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a tanácskozás után az MTI-nek.
Kelemen Hunor elmondta: a kormány és a Fidesz-KDNP válasza minden kérdésre pozitívnak minősíthető. Talán még az ősz folyamán folytathatják a párbeszédet – tette hozzá.
Az RMDSZ elnöke közölte: délután kétoldalú találkozón is fogadta őt Orbán Viktor, ahol sorba vették az erdélyi magyarságot foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, és azokat a lehetőségeket, amelyek e kérdésekkel kapcsolatban a magyar politikának rendelkezésére állnak. "Beszéltünk a régióátalakításról, a kisebbségi szimbólumok használatáról, és abban maradtunk, hogy ezeket a találkozókat folytatjuk" – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az MTI-nek elmondta, tájékoztatta a miniszterelnököt a november 8-i szlovákiai megyei választások fontosságáról, és arról, hogy Szlovákiában is területi átrendezést tervez a kormány.
Az MKP elnöke elmondta, arról is tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a felvidéki magyarság jelöltet akar állítani a közelgő köztársaságielnök-választáson.
MTI2013. augusztus 6.
Akkrediálták az első magyar mesterképző szakot a MOGYE-n
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) döntése értelmében ősztől elindulhat az első magyar tannyelvű mesterképző szak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A gyógyszerészeti karon induló, egyéves képzést nyújtó orvosi biotechnológia szakon húsz fizetős és öt tandíjmentes helyet hirdettek meg a magyar nyelven tanulni akaró fiatalok számára.
Szilágyi Tibor rektorhelyettes az MTI-nek elmondta, bizonyos fokú áttörést jelent a szak elindítása. Eddig a klasszikus orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon felül indított új képzések mind román nyelvűek voltak. Az új szakok pedig fokozatosan a román tagozat javára billentették az egyensúlyt az intézményen belül – magyarázta a rektorhelyettes.
Szilágyi Tibor az MTI kérdésére elmondta, az ARACIS egyelőre nem adott választ az orvosi szak újraakkreditálása ügyében májusban benyújtott kérésre. Az akkreditációs kérelmet az egyetem román vezetése a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva nyújtotta be. A rektorhelyettes szerint az akkreditáció folyamatához tartozó helyszíni szemle az őszi tanévkezdés utánra várható. Többek között ennek a kimenetelétől függ, hogy a magyar tagozat elkezdi-e a júliusban kilátásba helyezett tiltakozásokat, s ha igen, milyen formában.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, melyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. A megállapodás pontjai csak részben teljesültek.
MTI2013. augusztus 8.
EMI-tábor – A neptuni titkos tárgyalások húsz év távlatából
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar politikát alapjaiban befolyásoló 1993-as neptuni titkos tárgyalásokat, és ezek hatásait vették számba a székelyföldi Borzonton zajló 9. EMI-tábor, az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület által szervezett tábor egyik csütörtöki pódiumbeszélgetésének résztvevői.
A romániai magyar politikatörténet Neptun-ügyként vagy Neptun-gateként emlegetett fejezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három politikusának, Borbély Lászlónak, Frunda Györgynek és Tokay Györgynek a román tengerpart Neptun üdülőhelyén 1993 júliusában lezajlott titkos tárgyalásait fedi. A meghatalmazás nélkül tárgyaló magyar politikusok amerikai közvetítéssel megállapodtak a román kormány képviselőivel néhány, a kisebbségeket érintő kérdésben. Az RMDSZ kisparlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elítélte a titkos tárgyalásokat, de a tárgyalók később fontos tisztségeket kaptak az RMDSZ-ben.
Borbély Zsolt Attila politológus, az egyik előadó a pódiumbeszélgetés után az MTI-nek elmondta, a neptuni tárgyalások logikája mindmáig meghatározza az RMDSZ politikáját. "Ekkor adta fel az erdélyi magyar érdekképviselet a nemzetközi nyomásgyakorlás politikai eszközét" – fogalmazott a politológus. Hozzátette, 1993-ban Románia várta felvételét az Európa Tanácsba, és mind a demokrácia kérdéseiben, mind a kisebbségi jogok tekintetében bizonyítási kényszer nehezedett az országra.
"A neptuni tárgyalók lehetőséget biztosítottak arra, hogy az etno-soviniszta román hatalom kisebbségbarát színben tetszelegjen a nemzetközi színtéren. Ahelyett, hogy növelték volna a Romániára nehezedő külföldi nyomást, az RMDSZ-programot messze alulmúló ígéretcsomag fejében legitimálták a román hatalmat" – értékelte a politológus, aki a húsz éves évfordulóra Neptun-gate címen szöveggyűjteményt adott ki a történtekről.
Borbély Zsolt Attila szerint a neptuni tárgyalások egyenes következménye volt az RMDSZ 1996-os bekerülése a kormányba, amelynek következtében Bill Clinton amerikai elnök kijelenthette, hogy Románia példaértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést.
Bodó Barna politológus – a beszélgetés másik előadója – az MTI-nek elmondta, a Neptun-ügy az RMDSZ belső viszonyaira is kihatott. "Az SZKT Neptunnal kapcsolatos állásfoglalása kimondta, hogy az elnöknek van egyedül joga mandátumot adni az RMDSZ nevében tárgyalóknak; ez nyitotta meg az utat Markó Béla hatalomkoncentrációja felé, amely az érdekvédelmi szervezetként alakult RMDSZ elpártosodásához vezetett" – jelentette ki Bodó Barna.
MTI2013. augusztus 9.
Az RMDSZ támogatja a székelyek nagy menetelését
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 27-re meghirdetett székely nagy menetelést – nyilatkozott az MTI-nek Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter elmondta, az utóbbi időszakban több alkalommal is egyeztettek az SZNT-vel és a Magyar Polgári Párttal (MPP) az októberi nagy menetelésről, és az RMDSZ által szeptember második felében szervezendő Hargita megyei tüntetésről, amelynek részleteit ezután kívánják bejelenteni.
"Úgy ítéljük meg, hogy a székelyek nagy menetelése támogatandó esemény, hiszen az a szervezet, amelyik kezdeményezte, nem vesz részt a választásokon, tehát nem lehet kampányeseményként elkönyvelni" – mondta Kovács Péter.
Az MTI kérdésére, hogy részt vesz-e az RMDSZ a mozgósításban is, Kovács Péter kijelentette: "azzal, hogy támogatandónak nyilvánítottuk az eseményt, az ügy mellé álltunk, és ezt az üzenetet fogjuk továbbra is képviselni országos és megyei szinteken".
Arra a kérdésre, hogy mi változott az RMDSZ-ben március óta, amikor a szövetség nem támogatta a Székely szabadság napját, az SZNT marosvásárhelyi tiltakozó megmozdulását, Kovács Péter megjegyezte, a márciusi rendezvény szervezésében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is részt vett. "Most előre kell néznünk. Most az a magyar közösség célja, hogy mind a szeptember végi, mind az október eleji székelyföldi tömegmegmozdulásokon erőt tudjunk felmutatni" – jelentette ki az RMDSZ főtitkára.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke egy csütörtök esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy október 27-én a székelyek "nagy menetelésével" kívánnak nyomatékot adni az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének. A terv szerint a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán a déli haragszó után 11 településről és egy útkereszteződéstől indulnak el székely zászlós menetoszlopok a szomszédos települések felé, amelyek – egymással szembetalálkozván – 45 kilométeres összefüggő oszlopot alakítanak ki.
MTI2013. augusztus 19.
Kolozsvári magyar napok – Közösen húzta meg a harangot Kelemen Hunor és Tőkés László a nyitógálán
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Közösen húzta meg Bálint Tibor kolozsvári író emlékharangját a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája végén hétfő este Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
A közös harangozásra Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője kérte fel az egymást gyakran bíráló politikusokat, megjegyezvén, hogy a Kolozsvári Magyar Napok az egyetlen olyan hely, ahol néha találkoznak.
Köszöntőbeszédében Tőkés László örvendetesnek tartotta, hogy Marosvásárhellyel ellentétben – ahol a polgármester nem engedélyezte a magyar napok megszervezését a város főterén – Kolozsváron lehet magyar napokat tartani. Hozzátette azonban, hogy a magyar napok mellett arra van szükség, hogy a közösségnek magyar jövője legyen. Úgy vélte, a magyarság 24 évvel a romániai rendszerváltozás után sem találta meg a jövőbe vezető utat. Példaként említette, hogy Mátyás király uralkodása alatt Kolozsváron a szász és a magyar közösség megosztotta a hatalmat. Évente váltották egymást a szász és a magyar bírók a városban. Hozzátette, a magyarság ma is ilyen autonómiát, ilyen hatalommegosztást képzel el. Tőkés azt is megemlítette, egy föderális berendezkedésű Romániában még "a visszacsatlakozó Moldova is elférne".
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arról beszélt, hogy teljesítménye alapján Kolozsvár a legerősebb erdélyi magyar város. Kolozsvárt pedig a befogadó jellege tette erőssé. Kérdésnek tartotta, hogy tud-e a közösség élni Kolozsvár erejével. Kelemen Hunor megemlítette, a magyarság önbizalmát ezer esztendő történelme erősíti. Úgy vélte, ma a bizalmat kell megerősíteni. A megelőlegezett egymás iránti bizalom szerinte a közösséget is erőssé teszi.
A nyitógálán Gheorghe Ioan Vuscan, Kolozs megye prefektusa arról beszélt, hogy a politikai diskurzus radikalizálódása ellenére Kolozsvárnak példát kell mutatnia a román-magyar együttélés területén. Horea Uioreanu, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke a román és a magyar kultúra hasonlóságára hívta fel a figyelmet, "közös bölcsőjükről" tett említést.
A gálát a kolozsvári és a környéki néptánc és népzenei együttesek fellépései tették ünnepélyessé. Amint a mikrofonhoz hívott Kallós Zoltán, Kossuth díjas néprajzkutató elmondta: "addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk".
MTI2013. augusztus 22.
Ukrajna felé próbál terjeszkedni az Igen, tessék! erdélyi anyanyelvi mozgalom
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az ukrajnai román közösség felé próbál terjeszkedni az anyanyelvhasználat szorgalmazására alakult Igen, tessék! erdélyi mozgalom – jelentették be csütörtök délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott pódiumbeszélgetésen a mozgalom vezetői.
A mozgalom azt próbálja sajátos eszközökkel szorgalmazni, hogy a vegyes lakosságú települések kisebbségi lakói bátran használják anyanyelvüket a kereskedelemben. Munkája eredményeként immár mintegy 200 kolozsvári üzlet ragasztotta ki bejáratára az Igen, tessék! matricát, ami azt jelzi, hogy az illető üzletben magyarul is beszélnek.
Bethlendi András a mozgalomnak jogi támaszt nyújtó, tavasszal bejegyzett egyesület ügyvezetője az MTI-nek elmondta, immár fel is vették a kapcsolatot olyan ukrajnai román csoportokkal, amelyek a nyelvi jogokért küzdenek, hogy segítsék a hasonló ukrajnai mozgalom beindítását. A román kisebbségiek felé történő nyitással azt szeretnék jelezni, hogy az anyanyelvhasználat kérdése nem sajátosan magyar ügy.
Az ügyvezető elmondta, a mozgalom az elmúlt évben havilapot indított, amelyet 15 ezres példányszámban ingyenesen juttatnak el a Kolozsvár környékén élő magyar anyanyelvű olvasókhoz. Ebben példák bemutatásával a tudatos anyanyelvhasználatra biztatják olvasóikat, ugyanakkor hirdetési lehetőséget is ajánlanak partnereiknek. A Kolozsvári Magyar Napokra tízezres példányszámban nyomtattak ki ingyenes Kolozsvár-térképet, amelyen a magyar nyelvű kiszolgálást vállaló kereskedelmi egységeket is feltüntették.
A mozgalom képviselői elmondták, korábbi tapasztalatuk szerint bátrabban kapcsolódtak be a mozgalomba magyarul beszélő alkalmazottakat foglalkoztató román vállalkozók. A magyar vállalkozók közül sokan attól tartottak, hogy román ügyfeleket veszítenek, ha nyíltan vállalják a magyar nyelvhasználatot. Egy közelmúltban végzett felmérés során azonban a mozgalom partnereinek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem származott hátránya a matrica kiragasztásából.
MTI2013. augusztus 25.
Balogh: A magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén – az István, a király rockopera előadásának bemutatója előtt vasárnap.
Balog Zoltán a Kolozsvár főterére egész Erdélyből összegyűlt – a szervezők bejelentése szerint közel ötvenezres – tömeg előtt elmondta: "a magyar kultúrát nem lehet kivonni Kolozsvár életéből, Erdély történetéből, Románia történetéből". Hozzátette, Románia történetéből Temesvárt, és Temesvár magyar hősének az érdemét sem lehet kivonni. Ezzel arra a romániai politikai vitára utalt, amely Tőkés László román állami kitüntetésének a visszavonásáról szól.
Balog Zoltán kijelentette, soha nem szabad lemondani arról a kultúráról, hitről, könnyről, reményről, amit Kolozsvár jelent. A magyar napokat "a mi időnknek" nevezte, és fontosnak nevezte, hogy "minden nap a miénk is" legyen. A miniszter szerint a Kolozsvári Magyar Napok Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát, és kifejezte reményét, hogy minél több hasonló rendezvény legyen "mindenütt, ahol a magyar kultúrának, múltja, jelene és jövője van".
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere köszönetet mondott a magyar közösségnek azért, hogy vele együtt sikerült az utóbbi tíz évben európaivá alakítani a várost. Hozzátette, két közös cél is egyesíti a kolozsvári közösségeket: a város már elnyerte a 2015-ös évre az Európa ifjúsági fővárosa címet, és azért küzd, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen. A polgármester – Románia korábbi miniszterelnöke – úgy vélte, a város ereje a többkultúrájúságában rejlik. Kijelentette, olyan város építésén dolgozik, amelyben mindenki otthon érezheti magát.
Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere azt hangsúlyozta, a magyar napok nem a tolerancia jegyében megtűrt, elviselt eseményként zajlanak Kolozsváron. "Ma már egymás kultúrájának az ízlelgetésével, az egymásból építkező közösségek bölcsességével ünneplünk együtt erdélyi magyarok és románok" – fogalmazott az alpolgármester.
Hozzátette: "talán elegen vagyunk ahhoz, hogy az összetartásnak, összetartozásnak az erejét és értelmét felmutassuk". A tömeg lelkesen megtapsolta Gergely Balázs főszervező bejelentését, hogy közel ötvenezren vannak a főtéren.
MTI2013. szeptember 20.
Együttműködési megállapodás a Sapientia egyetem és az MTVA között
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Kara, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a magyar közszolgálati médiát közép-erdélyi hírekkel, műsorokkal ellátó Video Pontes stúdió.
A megállapodás a júliusban aláírt keretszerződésnek a 2013-14-es tanévre vonatkozó kiegészítése. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója az aláírást követő pénteki sajtótájékoztatón elmondta, az MTVA a Sapientia tíz kommunikáció és média szakos hallgatója számára biztosít egy hathetes budapesti gyakornokság lehetőségét.
Az oktatáson túli együttműködés elemeként említette, hogy a Sapientia kolozsvári karának az átadás előtt álló épületében olyan televíziós stúdiót rendeznek be, amely nagyobb szabású kolozsvári élő adások közvetítésére is alkalmas. Hozzátette, az MTVA szakmai segítségével kialakítandó stúdiót a legkorszerűbb technikával szerelik fel, és az Románia egyik legmagasabb színvonalú stúdiója lesz. "Mindnyájunkra felelősséget ró, hogy miként tudjuk ezt az oktatáson túl is kihasználni" – jelentette ki a vezérigazgató.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese hozzátette, az együttműködési megállapodás arra is lehetőséget teremt, hogy a kolozsvári média szakos hallgatók filmjei közül a legjobbakat a magyarországi közmédia is bemutassa.
Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának a dékánja rendkívül fontosnak tartotta az MTVA és a Video Pontes szakmai segítségét a média szakos diákok képzésében, és a stúdió felszerelésében. Úgy vélte, az új stúdió ahhoz is hozzájárulhat, hogy az egytem általa saját bevételekre tegyen szert, és kevesebb támogatásra szoruljon.
Maksay Ágnes, a Video Pontes vezetője elmondta, a stúdió nagy méretei lehetővé teszik, hogy Kolozsvárról olyan nagy szabású műsorokat, például színházi produkciókat, táncelőadásokat közvetítsenek, amelyekre eddig nem volt lehetőség.
Gazda Árpád, MTI
Transindex.ro2013. november 19.
RMDSZ: Megfellebbezik a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés elutasítását
Megtámadják az Európai Unió luxemburgi bíróságán kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) - mondta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára kedden az MTI-nek.
A politikus, aki a FUEN alelnöki tisztségét is betölti, elmondta, a napokban jár le az a határidő, ameddig benyújthatják a keresetüket. Ennek a szövegét ügyvéd véglegesíti.
"Az elutasítás indoklásának tartalmát kifogásoljuk, a fellebbezés elsősorban ennek ellentmondásaira kíván rávilágítani" - jelentette ki Vincze Loránt.
Az Európai Bizottság szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elutasítást követően úgy értékelte: politikai döntést hozott a bizottság, és azonnal kilátásba helyezte a határozat bírósági megtámadását.
Gazda Árpád, (MTI)2013. december 2.
EP-választás – Az EMNP továbbra is erdélyi magyar koalíciós listát állítana
- Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is azt szorgalmazza, hogy az erdélyi magyar pártok koalíciója állítson jelöltlistát a 2014 májusában tartandó európai parlamenti választásokon.
Toró T. Tibor EMNP-elnök hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy vélte, mindennél fontosabb, hogy az erdélyi magyarság 2014-ben is megszerezze azt a három brüsszeli mandátumot, amellyel jelenleg rendelkezik, ez pedig csakis a magyar pártok összefogásával érhető el. Az elnök szerint az összefogásnak nincsen technikai akadálya, csupán a politikai szereplők ellenérzései hiúsíthatják azt meg.
Az EMNP az összefogás pártján van - nyomatékosította Toró T. Tibor, aki azt is elmondta, az elmúlt hetekben kétszer is tanácskozott Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. Az MTI kérdésére elmondta, e megbeszélések magánjellegűek voltak, ezért nem kívántak sajtónyilvánosságot adni ezeknek. "A közösség megérezte a katarzist október 27-én, a Székelyek nagy menetelésén, ezt a katarzist szeretnénk nyújtani számára az EP-választáson is" - tette hozzá az elnök.
Az MTI kérdésére, hogy lehetséges-e a koalíciós lista állítása az után, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete kizárta ennek a lehetőségét, Papp Előd, az EMNP alelnöke válaszolt. Elmondta, nem ez lenne az első eset, hogy a szövetség megváltoztatja az álláspontját. Toró T. Tibor azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy Kelemen Hunor csak ideig-óráig tudja elodázni a tárgyalásokat a közös listaállításról. "Elegendő társadalmi nyomás lesz az RMDSZ-en, hogy ezt a bújócskát tovább ne játszhassa" - jelentette ki Toró.
Papp Előd székelyföldi alelnök kampánycélokat szolgáló politikai blöffnek nyilvánította az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók átalakítását szorgalmazó aláírásgyűjtését. Hozzátette, sem Hargita, sem Kovászna megyében nem polgári kezdeményezésként, hanem az RMDSZ egyes önkormányzati képviselőinek a kezdeményezéseként nyújtották be a népszavazás kiírására vonatkozó tervezetét.
Zatykó Gyula partiumi alelnök szerint a polgárok bizalmával való visszaélésnek tekinthető, hogy a partiumi Szatmár és Bihar megyében az RMDSZ még csak napirendre sem tűzette a megyei önkormányzatban a fejlesztési régióról szóló népszavazás kiírásának a kérdését, amelyre aláírások tízezreit gyűjtötte össze. "Milyen háttéralku köttetett azért, hogy ne nyújtsák be?" - tette fel a kérdést az alelnök. Hozzáfűzte, az RMDSZ Bihar megyei szervezete mindig is a kormányra lépést szorgalmazta.
(Gazda Árpád, MTI)2013. december 7.
„Tiszta” Romániát! – (20.)
A nemzetállam gyökerei
Az egységes, homogén nemzetállam megteremtésére való tö- rekvés nem Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor nevéhez kötődik. Ennek gyökere másfél száz éves múltra tekint vissza, még az 1881-ben kikiáltott Románia előtti időkbe. A két román vajdaságból – Moldvából és Havaselvéből – alakult Egyesült Feje- delemség már az 1860-as évek első felében úgy egységesül, hogy nemcsak modern alapokra épül, hanem nacionalista nem- zetállami eszmeiségre is.
E törekvés ékes példája az 1864-es oktatási törvény, amely előírja, hogy román állampolgár csak román tannyelvű iskolákba járhat. Ennek értelmében a moldvai csángó magyarok és a négyötöd arányban nem román népességű Dobrudzsa lakói nem tanulhatnak anyanyelvükön. Az anyanyelvhasználatot hivatalosan a trianoni békediktátum után kezdik korlátozni. Ekkor teszik kötelezővé a román nyelv használatát a bíróságokon, a közigazgatásban, majd a munkahelyek elnyerésének is alapfeltétele lesz. Bár Romániát a nemzetközi szerződések a kisebbségi jogok biztosítására kötelezik, azokat kirakattörvényekkel és látszatengedményekkel semlegesítik. Az elnemzettelenítés – kisebb-nagyobb intenzitással és változatos módszerekkel – a mai napig folyamatos.
Kedvező történelmi helyzetben a román hatalom nem riad vissza a kisebbségi közösségek, főképp a zsidók fizikai megsemmisítésétől sem. Mihai Antonescu miniszterelnök az 1941. június 17-i minisztertanácsi ülésen nyilvánosan jelenti be, hogy a Szovjetuniótól meghódítandó területeken azonnal megkezdik az etnikai tisztogatást, mert elérkezett az a történelmi pillanat, amely „évszázadokig nem fog újra beköszönteni”. Ion Antonescu marsall az 1941. október 6-i minisztertanácsi ülésen kifejti, hogy mit sem ér Erdély, Besszarábia visszaszerzése, „ha nem tisztítom meg a román nemzetet”. Meggyőződése, hogy egy nemzetet nem a határok, „hanem faji egyöntetűsége és tisztasága” tesz erőssé.
A kommunizmus idején a kisebbségellenes munkába bekapcsolódik az 1948-ban szervezett hírhedt titkosrendőrség, a Securitate is. Hatáskörébe a nemzeti kisebbségi közösségek ellenőrzése tartozik. Elsősorban a kultúra terén dolgozók megfigyelése, megfélemlítése a cél, hogy elfogadják a többségi társadalom értékrendjét, ne küzdjenek nemzeti közösségük fennmaradásáért, hogy felgyorsuljon az asszimilációjuk, illetve ösztönözzék kivándorlásukat. A Kelet-Európában végbemenő változások Romániának kedveznek, az 1947-es párizsi békeszerződés után Magyarország védhatalmi státusa megszűnt, a kisebbségi kérdés belüggyé vált.
Ceauşescu kommunista parancsuralmi rendszere kemény kézzel folytatja a nagy előd, Antonescu marsall „tiszta” román nemzet megteremtésére irányuló programját, de – a megváltozott körülményeknek megfelelően – más eszközökkel. Parancsára készülnek el a kisebbségek felszámolását célzó tervezetek, melyek nevében is szerepel a „tiszta”, a nemzeti kisebbségek nélküli Románia megteremtése.
A Tiszta Románia program
A második világháború elején a sovén nacionalizmus, senkitől sem kényszerítve, a román hadsereggel negyedmillió zsidó nemzetiségűt mészároltat le. A háború végén a Szovjetunióba nagyszámú német lakost deportálnak, majd a háború után, 1946-ban megpróbálják elnyerni a szovjetek támogatását arra, hogy Észak-Erdélyből 400–450 ezer magyart telepítsenek ki. Folyamatos a nemzeti közösségek, elsősorban a magyarok és a németek anyagi tönkretétele a földreform, a CASBI-törvény által, a szövetkezetek ellehetetlenítésével. Mivel Romániában még mindig tekintélyes számú kisebbség él, ezért Ceauşescu parancsára kidogozzák a Tiszta Románia fedőnevű tervet, melynek célja, hogy egyszer és mindenkorra megszüntessék a más nyelvű és kultúrájú nemzetiségeket.
E terv elkészítéséhez az 1970-es években fognak hozzá, több variánst, tizenkét tervezetet készítettek. Az 1976-os előirányozza, hogy húsz év alatt öt nemzetiségtől, a németektől, a magyaroktól, a zsidóktól, a cigányoktól és a törököktől kell megszabadulni. Ceauşescu e tervet 1977-ben hagyja jóvá. Eszerint a kisebbségek felszámolását két tízéves szakaszban kell megvalósítani. Minden évben kiértékelik az elért eredményeket, és az új adatok birtokában javítják a korábbit. Országos szinten a kiértékelésekre évenként Bukarestben kerül sor a megyei főnökök jelenlétében. A megyék szintjén havonta tartanak gyűlést, amelyen részt vesz egy bukaresti küldött is, aki számon kéri az elvégzett feladatokat.
E program alaposabb megismerését teszi lehetővé a Gazda Árpád által 1995-ben közreadott dokumentumértékű vallomás*, melyben egy volt szekustiszt, Roland Vasilievici nyugalmazott ezredes beszámol arról, hogy a hatalom miként próbált megszabadulni a nemzetiségektől. A munka megtervezésénél az 1977-es népszámlálási adatok alapján, alapos pontossággal térképezik fel a magyar és más közösségek helyzetét, igyekeznek megismerni a különböző beosztásban dolgozók anyagi körülményeit is.
A beindult gépezet minden téren nyomást gyakorol a kisebbségekre, hogy „önként” kérjék a kitelepedésüket. Persze, úgy kell ezt megrendezni, hogy úgy tűnjék, mintha a kitelepedni vágyó azt saját akaratából tenné. Főképp a bánsági németek körében alakítják ki azt a tudatot, hogy nehéz útlevelet szerezni. Ez azzal magyarázható, hogy a németek kitelepítése tervszerű, nem egyszerre, hanem tíz évre betervezve valósulhat meg, mert az elköltözők helyére csak fokozatosan lehet beszervezni azokat a családokat, amelyek pótolják a hiányt. Ezek jó része Moldvából, illetve Olténiából érkezik. Rendszerint 30 ezer lejt kapnak (70 ezer lejbe került egy új Dacia), és más juttatásokban is részesülnek. A Securitate pontosan tudja, hány német és magyar költözik el, ennek függvényében szervezik be a helyükbe települőket. A telepítési módszer emlékeztet a Constantin Anghelescu közoktatási miniszter által az 1920-as években meghonosított kultúrzóna intézményére. Akkor is óriási anyagi támogatásban részesült a kisebbségi régióban letelepedő munkavállaló.
A munkaerő ésszerű elosztását emlegetve a kitelepítést és az etnikai arányok megváltoztatását tervszerűen végzik. Az 1977-es tervet a zsidók esetében 90 százalékban, a németekét 85, a magyarokét 12, míg a cigányokét 18–20 százalékban teljesítik. A török közösséget bolgár minta szerint négy év alatt kell felszámolni. A cigányokat a pünkösdista vallásra térés irányába befolyásolják, mert tudják, hogy azok így könnyebben kaphatnak menedékjogot Amerikában, Franciaországban, Németországban és máshol.
A magyarkérdés megoldása már nehezebb. A magyarok és a székelyek Erdély őshonos lakói, ugyanakkor a határ mellett az anyaországuk, ezért a Securitate külön magyarországi kémkedési programot dolgoz ki, melynek a Helga fedőnevet adják. Külön kiképzést szerveznek Törcsváron, ahol a résztvevők két-három évig csak magyarul tanulnak, magyarul beszélnek, ismerkednek a magyar irodalommal, történelemmel, hallgatják a magyar rádiót, és magyar tévét néznek. Hasonló tanfolyamokra kerül sor a Temes megyei Securitatén is. Minden szekusnak ismernie kell egy idegen nyelvet, választhatnak a magyar, a német és az angol közül.
Ahol kisebbségi közösség él, minden megyei parancsnok ismeri a Tiszta Románia programot. Ők megkapják a tervezet másolatát és egy etnikai térképet, amely aprólékosan mutatja a nemzetiségek számát, egészen addig, hogy hányan élnek vegyes családban. A program egészéről csak a Securitate főnöke tudhat, a többiek, a kisebb beosztásúak csak azt a részt ismerhetik, amely rájuk vonatkozik. A különböző régiók szekus vezetői is csak a saját körzetükben élő kisebbségi helyzetet ismerhetik, így a dobrudzsai a törökkérdést, a Temes megyei a magyar-, a német- és a zsidókérdést.
Mivel a nemzeti kisebbségek felszámolása összetett feladat, megvalósítására felhasználják az állam intézményeit. Például a mezőgazdasági minisztérium feladatul kapja, hogy a magyar, a német kollektív gazdaságok ne részesüljenek támogatásban.
A főügyész tudja, hogy feladata alaposabban büntetni a kisebbségieket, bár nem ismeri a Tiszta Románia tervet. A kultuszminisztérium a magyar egyházak templomainak restaurálását akadályozza. A tanügyminisztérium feladata a magyar származású tanárok kihelyezése Olténiába vagy Moldvába. Meghatározzák az egyetemekre való bejutás küszöbét is. Ez történelmi összehasonlításban talán a zsidótörvényekhez mérhető, hisz a második világháború előtt és alatt a német befolyású országokban megszabják, hogy bizonyos állásokat a zsidók hány százalékban tölthetnek be. A különbség annyi, hogy itt bizonyos tevékenységi ágazatokban a magyarok számaránya már a diploma megszerzésének akadályozásával csökkenthető. A honvédelmi minisztérium a magyar fiatalok egy részét nehéz munkára, főképp a bányákba irányítja.
Sajnos, Roland Vasilievici nyugalmazott ezredes 1995-ös vallomásának az a része is igaz, hogy 1989. után a helyzet alig változott. Idézem: „ma is folytatódik ugyanaz a disznóság, ami akkor volt, csak rafináltabban, leplezettebben”. Ez tetten érhető, ha valaki rendszeresen tájékozódik, mert naponta szembesül azzal, hogy a székely megyékben, de Erdély más vidékein is a prefektusok ádáz harcot folytatnak a magyar megnevezések, a székely zászló ellen. A kormánymegbízottak az elmúlt két évben csak zászlóügyben mintegy félszáz pert indítottak, hogy még külsőségekben se lehessen látni: Romániában – az egységes és homogén nemzetállamban – többmegyényi más nemzetiség is él.
A papíron létező nyelvhasználati jog még a magyar többségű székelyföldi településeken sem érvényesül. Mindezek mellett az utóbbi két évben sűrűsödnek a magyarellenes intézkedések, provokációk. Újabban a régiósítás álarcába bújtatva szeretnék felszámolni Székelyföldet, illetve a Partiumban még jelentékeny arányban magyarok által lakott tájegységeket. Alig-alig észlelhető, de nem tagadható, hogy egy maréknyi román értelmiségi is rájött arra: a 21. században a valódi és teljes körű, minden tevékenységi ágazat decentralizációja biztosíthatja a fejlődést, de úgy, hogy tiszteletben tartják a nemzeti közösségek kollektív jogát önazonosságuk megőrzésére.
A szélsőségesen nacionalista nemzettudat-formálás eredménye: bárhogy kizsigerelik, elnyomják a román népet, mind a mai napig riogatni lehet a román állam széthullásának rémével, el lehet terelni a figyelmet arról, hogy egy gazdag országban mély szegénységben élnek, mert a korrupció velejéig áthatja a román központosított államapparátust. A tömeges méretűvé duzzasztott szélsőséges nacionalizmus gyakran felszínre tör. Gondoljunk csak arra, hogy 2013-ban Bukarestben tízezrek ordítják: „Ki a magyarokkal az országból!” Ismerve az elmúlt másfél száz év román nemzetiségpolitikáját, számunkra egyértelmű: az idegengyűlölet, a nemzeti elnyomás nemcsak egy-egy kormány, politikai párt, illetve politikus bűne. Megmaradásunk kerete csak a területi, a kulturális és a helyi autonómia lehet. Kollektív jogok nélkül Erdély földjén nincs magyar jövő, ezért mi, székelyek és magyarok következetesen küzdünk ezek megszerzéséért. Tudjuk, hogy a szabadságot sehol nem adják ingyen, de azt is, hogy a kitartás meghozza gyümölcsét!
Vége
Kádár Gyula
* Gazda Árpád: Húszéves terv a kisebbségek felszámolására /Szabadság (Kolozsvár), 1995. június 27.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. december 15.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
A Ceausescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés 24. évfordulóján Tőkés László volt temesvári lelkipásztor egy sajtótájékoztató keretében bejelentette az 1989-es Temesvári Emlékbizottság megalakulását. Ezen alkalomból Temesváron, a forradalom kitörésének első és szimbolikus helyszínén ma, 2013. december 15-én a tőle jogtalanul elvitatott Románia Csillaga érdemrendet az Emlékbizottságnak adományozta.
Tőkés László N Y I L A T K O Z A T A
„Meddig sántikáltok kétfelé?” – szegezi nekünk a helyzet- és lelkiismeret-vizsgálatra késztető kérdést Illés próféta, majd pedig ugyanő rögtön el is igazít bizonytalankodásunkban ekképpen: „Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baál, kövessétek azt” (1.Kir 18,21).
A próféta szavával hangzik egybe Krisztus tanítása: „Senki sem szolgálhat két Úrnak… Nem szolgálhatok Istennek és a Mammonnak” (Mt. 6,24).
Mammon a Pénz, Baál a Hatalom bálványa, illetve jelképe a Szentírásban. Az Isten- és emberellenes diktatúrák pénzzel és hatalommal tartották uralmuk alatt a lelkeket. Ceausescu idejében inkább a zsarnoki megfélemlítés tartották fogságban őket, utóbb, a posztkommunizmus időszakában pedig az anyagiak, az érdekek, a korrupció vették át a hatalom szerepét.
Mindkettőtől meg kell szabadulnunk – immár végérvényesen. A kommunista önkényuralom bukásához vezető temesvári felkelés 24. évfordulóján azáltal emlékezünk hitelesen, és akkor maradunk hűek temesvári református gyülekezetünkhöz – egykori önmagunkhoz –, valamint a szabadságért életüket feláldozó vagy kockáztató Temesvár népéhez, hogyha az emberi uralommal szemben Isten előtt hajlunk meg, és az ő igazságához ragaszkodunk – azonképpen, amiként Péter és apostoltársai tesznek bizonyságot erről: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5,29). 1898 szent várakozásokkal teli adventjében nekünk is ez volt az igei jelmondatunk és meggyőződésünk, amikor a kollaboráns püspöki önkénnyel, valamint az ateista Ceausescu-rezsimmel bátran szembeszállunk református közösségünkben.
Egy egészen friss közvéleménykutatás felmérése szerint országunk polgárainak közel a fele úgy ítéli, hogy a kommunizmus jobb volt Románia számára, mint ami utána következett. A felmérés sokkoló adatai arra vallanak, hogy – bibliai szóhasználattal élve – Románia népe „kétfelé sántikál” a kommunista múlt és a demokratikusnak nevezett jelen között. Ez ügyben még az sem igazán jelenthet vigaszt, hogy a kommunizmus iránt nosztalgiát és illúziókat táplálók aránya Erdélyben az országos átlagnál alacsonyabb (44,4–43,1), míg Partiumban és Bánságban „csupán” 36,2%.
Viszonylagosan jobb temesközi–partiumi regionális eredményeink az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás folytatására és beteljesítésére indítanak bennünket. Más szóval: jövőnket az 1989-es alapokra kell helyeznünk, hogy a keservesen megszenvedett múltat, a Kondukátor sötét korát senkinek ne legyen oka visszasírnia.
Vaclav Havel véleménye szerint egy második rendszerváltozásra van szükség: a kommunizmus után a posztkommunizmust is meg kell buktatni a volt szovjet tábor országaiban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tegnap tartott 10. évfordulóján mi is egy új rendszerváltozás mellett foglaltunk állást. A romániai kommunista visszarendeződés körülményei között ennek szükségessége: nyilvánvaló.
Az EMNT tegnapi ünnepi ülésén 1989 jövő évi 25. évfordulójára jubileumi emlékévet hirdetett. Ezzel együtt a temesvári felkelés egykori kiváltói – résztvevői és részesei – megalakították az 1989-es Temesvári Emlékbizottságot (lásd tagjainak névsorát mellékelve). Közös célunk az – melyben minden bizonnyal valamennyi romániai rendszerváltoztató erő és szervezet osztozik –, hogy ne hagyjuk ellopni a forradalmat, és a múlttal való szembenézés, valamint az igazság kimondása és az igazságtétel előmozdítása révén is továbblendítsük a 24 évvel ezelőtt elkezdődött demokratikus rendszerváltozás folytatását.
Európai szinten ugyanezeket a célokat és feladatokat vallja a magáénak az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja. A szomszédos Magyarországon viszont mostanság van megalakulóban a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
A rendszerváltozásnak kisebbségpolitikai, nemzetiségi téren is végbe kell mennie. A temesvári románok, magyarok, németek, szerbek, a különböző etnikai és vallási közösségek 1989 Szabadító Karácsonyán való összefogása arra figyelmeztet, hogy a romániai demokrácia próbaköve és – egyik –fokmérője a kisebbségi közösségek jogainak és egyenrangúságának biztosítása.
A „Steaua României” / Románia Csillaga érdemrend visszavonásának szándéka körül kialakult botrányos helyzettel kapcsolatban, találóan állapítja meg Borbély Zsolt politológus, hogy ez ügyben „az egész erdélyi magyarság áll a román hatalom célkeresztjében”. Az érdemrend becsületbíróságának múlt havi döntése vonatkozásában egyik román forradalmi harcos pedig ezt írta telefonüzenetében: „Minthogyha 1989 decemberében volnánk” („Parcă suntem în decembrie 1989”). Nem kétséges, hogy a Victor Ponta-féle neokommunista, álliberális kormány – miként az elmúlt negyed században mások is: nemcsak a magyaroktól, hanem Temesvár népétől akarja „ellopni” az 1989-es forradalmat, vagy legalábbis elvitatni és lekicsinyíteni az abban játszott, meghatározó szerepüket.
Válaszképpen ezekre a törekvésekre, ezennel Temesvár forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlom fel jelképes formában a Románia Csillaga lovagi érdemrendemet, mellyel a Tismăneanu-jelentést kezdeményező, a kommunista diktatúrát elítélő Traian Băsescu államelnök tüntetett volt ki, 2009 decemberében. A magas kitüntetéssel együtt méltán megilleti őket egész Románia elismerése.
Küszöbön álló Emlékévünk központi gondolata: az Igazság és békesség. Ésaiás próféta hirdeti, hogy: „Lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké” (És. 32,17). – Igazság- és szabadságharcunkat azért kell folytatnunk, hogy a kommunizmus visszahúzó örökségétől megszabadulva, végre igazi békességben és biztonságban élhessen országunk népe, és mi, magyarok is itthon érezhessük magunkat Erdélyben.
Temesvár, 2013. december 15.
Tőkés László
1989-es Temesvári Emlékbizottság
Tőkés László
Balaton Zoltán
Borbély Imre
Borbély Zsolt Attila
Gazda Árpád
Kabai József
Kincses Előd
Mátyus Ernő
Molnár János
Sepsy Béla
Sükösd Antal
Teleki László
Tolnay István
2013. december 19.
Toró T. Tibor: A "hidegbéke" éve után a "forróbéke" évére készül az EMNP
A "hidegbéke" évét zárta és a "forróbéke" évére készül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - jelentette ki Kolozsváron tartott csütörtöki évértékelő sajtóbeszélgetésen Toró T. Tibor, a párt elnöke.
A 2013-as évet azért minősítette a "hidegbéke" évének, mert míg az EMNP folyamatosan tárgyalni szeretett volna politikai vetélytársaival, az erdélyi magyarság többsége által támogatott Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) folyamatosan "le akarta taszítani a Néppártot a politikai pályáról".
Toró T. Tibor szerint a jövő év forróságát a magyarországi országgyűlési, majd az európai parlamenti, végül pedig a romániai elnökválasztás adja. Kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választás előtt az EMNP-nek a részvételre való buzdítás a feladata.
Az európai parlamenti választásokon azt tartja a párt feladatának, hogy biztosítsa Tőkés László számára a lehetőséget a Brüsszelben elkezdett munka folytatására. Toró lehetséges, de nem kívánatos "kamikázerepülésként" írta le azt az alternatívát, hogy az EMNP önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra.
"Nagyon extrém dolognak kellene történnie, hogy egy ilyent bevállaljunk. Azt sem szeretnénk viszont, hogy ajándékba adjunk a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek százezer szavazatot" - tette hozzá.
A pártelnök megerősítette, azzal az alternatívával is számolnak, hogy Tőkés László a Fidesz európai parlamenti jelöltlistáján szerezzen újabb brüsszeli mandátumot. Úgy vélekedett, Tőkés László olyan "nemzeti intézmény", akit nem lehet mással helyettesíteni.
Az MTI kérdésére válaszolva nem tartotta valószínűnek, hogy a Fidesz erdélyi személyiséget is feltegyen az országgyűlési képviselőjelölt-listájára. "A néppárt elképzeléseiben ugyan benne van, hogy legyen egy ilyen szószóló a magyar parlamentben. (...) Tőkés László pedig talán jobban meg tudná jeleníteni Budapesten a kárpát-medencei magyar ügyet, mint Brüsszelben, de legyen ez a Fidesz problémája" - jelentette ki az elnök.
Toró T. Tibor a 2014 végére várható romániai elnökválasztást arra tartaná jó lehetőségnek, hogy ismertessék meg jobban a közvéleménnyel Románia - román politikusok által jelenleg tabuként kezelt - föderális berendezkedésének elképzelését.
Toró T. Tibor a magyarországi választások előtti konjunktúrának tulajdonította a Fidesz az RMDSZ közötti jó viszonyt. Hozzátette, a Fideszre szövetségesként tekintenek, és elfogadják, hogy az folyamatosan "pacifikálni" próbálja az erdélyi magyar politikai viszonyokat
Gazda Árpád, MTI2014. január 24.
Az erdélyi magyar oktatás minőségét kifogásolja a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke - Az erdélyi magyar oktatás minőségét kifogásolja a magyar oktatóknak címzett nyílt levelében Péntek János nyelvészprofesszor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke.
A kolozsvári Krónika napilap pénteki számában közölt nyílt levélben Péntek János megállapítja, hogy az erdélyi magyar közoktatás színvonala, eredményessége, versenyképessége folyamatosan romlik. "Ezt nem lehet +a románokra+, a román oktatási rendszerre, a pedagógusok alacsony bérére vagy éppen a vizsgákon felszerelt kamerákra hárítani" - fogalmazott Péntek János.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott professzora felidézte, hogy 1990 után a jogos restitúció részeként épülhetett újjá a magyar közoktatási hálózat Erdélyben, a megújult tanintézmények nevet is választhattak maguknak. "Abban bízhattunk, iskoláink nemcsak büszkék lehetnek a nagy nevekre, hanem méltóvá is válnak a viselésükre. Ez a reményünk ritkán teljesült" - állapította meg.
Péntek János szerint az erdélyi magyar közoktatásnak "nincs kellő szakmai megalapozása; nincs összefogott, jól szabályozott irányítása; nincs kellő felügyelete, nem sok jele van abban a felelősségnek és a fegyelemnek". Azok a magyar pedagógusok pedig, akik az oktatási hatósági intézményekben kaptak megbízást, "gyakran elfeledkeznek arról, hogy ők a magyar oktatás érdekeinek képviselőiként kerültek oda, nem a központi utasítások egyszerű közvetítőiként, végrehajtóiként".
A professzor megállapította, a magyar oktatás alacsony színvonala sok mindennek a következménye, de egyben sok mindennek az okozója is. Azok a magyar szülők, akik román tannyelvű iskolába adják a gyermeküket - mondta -, "egyre inkább, és nem ok nélkül hivatkoznak a magyar iskola alacsony színvonalára, esetleg az idő- és pénzveszteséggel járó nagyobb távolságra".
Péntek János szerint "hiú remény" arra számítani, hogy a román oktatási hatóság teszi eredményessé a magyar nyelvű oktatást, vagy arra, hogy "az anyaország jó szándékú támogatása" pótolja az említett mulasztásokat.
Úgy vélte, ettől az évtől szigorúan érvényesített kvótarendszer súlyosan diszkriminálja és korlátozza a magyar oktatást, veszélyezteti a magyar közösség jövőjét.
"Önök, tisztség- és felelősségviselőink, és maga a közösség vagy határozottan elutasítja a pénz logikáját, az ebből eredő hátrányos megkülönböztetést és korlátozást, vagy beletörődik oktatási hálózatunk fokozatos felszámolásába" - összegzi következtetéseit a pedagógusoknak címzett nyílt levelében a szerző. Végül kérdésekbe burkolva fogalmazza meg, hogy kellő tudás, iskolázottság hiányában az erdélyi magyar fiatalok csak "a Kárpát-medence és Európa cselédpiacán" válhatnak versenyképessé.
Gazda Árpád
(MTI)2014. január 30.
Románoknak szánt magyar történelemkönyvet mutattak be Kolozsváron
- Kolozsváron csütörtökön mutatták be azt a magyar történelemkönyvet, amelyet román nyelven, kimondottan románok számára írt egy fiatal történészekből álló csoport.
Szabó Csaba kolozsvári televíziós újságíró, a könyv megírásának az ötletgazdája az MTI-nek a bemutató előtt elmondta, az O istorie a maghiarilor (A magyarság története) című 172 oldalas könyv olvasmányos stílusban próbálja a román olvasó számára összefoglalni a magyarok történetét a honfoglalás előtti kortól napjainkig.
"A könyv a magyar történelemszemlélet alapján született, vannak viszont olyan történelmi események amelyekben a román olvasó számára meg kellett jegyezni, hogy a román történelemszemlélet mást tart arról az illető eseményről. Az ilyen eseményeknél csak tájékoztatjuk az olvasót, és nem döntjük el, hogy melyik a jó változat" - jelentette ki Szabó Csaba, a kolozsvári Fehér Holló Újságíróklub vezetője.
"A román-magyar történelmi mérkőzést mindig lefújták, amikor az került szóba, hogy ki volt itt hamarabb. Arra tettünk most kísérletet, hogy végigjátsszuk ezt a meccset" - tette hozzá Szabó Csaba. Elmondta, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen doktorált, vagy jelenleg doktori képzésen részt vevő fiatal történészeket kért fel egy-egy fejezet megírására.
Az őstörténet és a honfoglalás korát Pál Szabó Ferenc, a középkori magyar királyság Mohácsig tartó történetét Váradi Éva, Mohácstól az 1700-as évekig Ciprian Rad, Erdélynek az osztrák birodalomba való betagolódásától 1914-ig Pócsai Sándor, 1914-től napjainkig Wellmann László írta meg a történelmi összefoglalót, Szabó Csaba pedig a Kárpát-medencében élő és a világban szétszóródott magyarság mai helyzetéről írt egy fejezetet. A könyv ötletgazdája megjegyezte, több román történészt is be szeretett volna vonni a munkába, de végül csak egy vállalkozott a feladatra.
A könyvet a kolozsvári Világhírnév kiadó jelentette meg. :
Gazda Árpád, (MTI)2014. február 27.
Meghirdette 2014-es pályázatait az RMDSZ- Meghirdette a román költségvetési támogatásból finanszírozott 2014-es pályázatait a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A pályázatok lebonyolításával az RMDSZ idén is a korábbi és jelenlegi vezetői által alapított Communitas Alapítványt bízta meg. Az alapítvány honlapján a napokban kilenc pályázati felhívást tettek közzé.
Támogatást nyújtanak egyebek között az ifjúság közéleti tevékenységéhez, művelődési tevékenységekhez, sporttevékenységekhez. Támogatásért pályázhatnak például a magyar nyelvű újságok, könyvkiadók, tudományos tanácskozásokon részt vevő oktatók, kutatók, a szórványban dolgozó lelkészek, ösztöndíjat kaphatnak a 35 év alatti alkotók. A pályázatokat szakértőkből és RMDSZ-politikusokból álló szaktestületek bírálják el.
Románia a 2014-es költségvetés törvény alapján 85,6 millió lejt (5,69 milliárd forint) fordít a nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatására, öt százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A magyar nemzeti kisebbségnek juttatott 18,5 millió lejes (1,3 milliárd forint) támogatást az RMDSZ kapja.
Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke az MTI-vel közölte: a 2014-es pályázatok költségkerete 3,76 millió lej (250 millió forint). Az összeg az idei támogatás 20,34 százalékát teszi ki. Az alapítvány kuratóriuma további közel 300 ezer lejes (20 millió forint) keret fölött rendelkezik, ebből az év kiemelt rendezvényeit támogatja.
A romániai kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást. A magyarságnak szánt összeget 1997-ig az RMDSZ, 1997 és 2000 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), 2001 és 2009 között a Communitas Alapítvány, azóta ismét az RMDSZ kapja. Az RMDSZ 2009-től lemondott arról a költségvetési támogatásról, amelyet parlamenti pártként kaphatna, hogy a magyar kisebbségnek járó, lényegesen nagyobb támogatás fölött rendelkezhessen. A törvény értelmében ugyanis ugyanaz a szervezet nem kaphat pártként és egy kisebbség megjelenítőjeként is támogatást.
https://www.communitas.ro/palyazatok/2014/
Gazda Árpád
(MTI)2014. március 17.
Erdélyi látogatásra érkezett Áder János köztársasági elnök - Háromnapos nem hivatalos erdélyi látogatásra érkezett hétfőn Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Altorjai Anita, az elnöki hivatal kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: Áder János és felesége, Herczeg Anita hétfőn délután repülőgéppel érkezett Nagyszebenbe, ahonnan azonnal a székelyföldi Sepsiszentgyörgyre utazott.
Áder János útja során kulturális rendezvényeken vesz részt, történelmi emlékhelyeket keres fel, és tiszteleg az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt.
Sepsiszentgyörgyön hétfő este megtekinti a Tamási Áron Színház Hamlet előadását. A Bocsárdi László szepsiszentgyörgyi színházigazgató által rendezett előadást öt kategóriában (köztük a legjobb előadás, legjobb rendezés, legjobb férfi főszerep) jelölték a Román Színházi Szövetség 2014-es díjára. Az áprilisi díjátadó gáláján derül ki, hogy a jelölések közül hányat sikerül díjra váltania a társulatnak.
Az MTI-hez eljuttatott program szerint a köztársasági elnök kedden ellátogat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, Kézdivásárhelyen megkoszorúzza az 1848-49-es szabadságharc székelyföldi hősének, Gábor Áron ágyúöntő mesternek a szobrát. A Háromszék és Csíkszék közötti Nyergestetőn kopjafát állít a szabadságharc egyik emlékezetes ütközete helyszínén.
Szerdán meglátogatja a bonchidai Bánffy-kastélyt, és válaszúti kúriájában keresi fel Kallós Zoltán néprajzkutatót. A köztársasági elnök szerdai kolozsvári programjában szerepel egy séta a Házsongárdi temetőben, valamint a Szent Mihály plébániatemplom meglátogatása.
Gazda Árpád
(MTI)2014. március 31.
A határok fölötti nemzetegyesítés folytatására szavazott Toró T. Tibor - A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés politikájának a folytatására szavazott hétfőn Magyarország kolozsvári főkonzulátusán Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki levélszavazata leadása után rögtönzött sajtótájékoztatót tartott.
Toró T. Tibor azt ajánlotta az erdélyi magyar szavazóknak, hogy mindenképpen Magyarország külképviseleteire juttassák el a szavazataikat. Azok a levélszavazatok ugyanis, amelyeket ezután kívánnak postázni, nem biztos, hogy időben eljutnak a Nemzeti Választási Irodához.
Az EMNP elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy nem az erdélyi magyarok szavazatai fogják meghatározni az Országgyűlés összetételét, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy mindenki éljen a szavazás jogával, aki felvételt nyert a választói névjegyzékbe.
"Így tudjuk bizonyítani, hogy közjogilag is egy a nemzet, és összenőtt, ami összetartozott" - jelentette ki Toró. Hozzátette, az EMNP szimpatizánsai a szavazatukkal igazolhatják, hogy jó úton jár a magyar kormány. "A garanciát Orbán Viktorban és a Fideszben látjuk, hogy tovább haladjanak azon az úton, amelyiken elindultak" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a hét végén felhívásban kérte híveit, éljenek a választás lehetőségével. "Az Erdélyi Református Egyházkerület arra buzdítja minden olyan kettős állampolgársággal rendelkező, és a választásokon regisztrált gyülekezeti tagját, hogy vegyen részt az április 6-i szavazáson, és lelkiismerete szerint szavazzon arra a pártra, amelyik számára a legszimpatikusabb" - áll az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban.
Gazda Árpád
(MTI)