Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1211 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1201-1211

Névmutató: Szent (I.) László /magyar király/

2014. május 19.

Kitakar(ítot)tuk!: félszázan az utolsó páncélcsehi református templomáért
Csipkerózsika palotáját lephette be így a mesebeli bozót és tövis, mint a XIII-XIV. századból eredeztethető, feltételezett Szent László-freskókat is őrző, romos páncélcsehi templomot.
A községen egykor a mai Kolozsvár-Nagyvárad országútéval felérő jelentőségű útvonal haladt át, pezsgő városi élet zajlott, Szőke Albert tanító még a XIX. században itt találta ki a kettős iskolapadot, és a templom padlóján emléktábla hirdeti, hogy 1928-ban történt – az alighanem utolsó – renoválása. A település központjában Kolozsvár felől előbb az ortodox templomot érjük el, száz méterrel odébb a rövidesen átadásra kész vadonatúj polgármesteri hivatal, a kettő közötti dombon pedig már legalább másfél évtizede sűrű cserjés, a néhány toronymagas fa között elvadult bokrok. Csak a mállott templomtorony kármentésként hevenyészetten szűkre szabott fedelének a fák lombjai között itt-ott kibukkanó foltjai sejtetik, hogy ez a domb mégsem erdőrengeteg a falu közepén. A településen ma már csak egyetlen református lakik.
Szombaton több mint ötvenen – kolozsváriak, mezőségiek, kalotaszegiek –, idősek és fiatalok, mintegy félnapi munkával kitakarították a romosan is tetszetős páncélcsehi templom kertjét. A Kolozsvári Református Egyházmegye ezzel csatlakozott a Szeretethíd nevű Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokhoz.
Talán a hetvenes években tartották az utolsó templomi szolgálatot itt, most az egymásra halmozott törött padok mellett hallgatjuk a lelkészeket beszélni csüggedésről és derűről, mondjuk a miatyánkot és énekelünk, mind. Áldás után egy kis szervezés, majd láncfűrészek és kaszagépek burrognak, ásókkal, gereblyékkel, fejszékkel, metszőollókkal, seprűkkel, puszta kézzel csapják-vágják-pusztítják a bozótot a csoportok. Néhányan a templom szerény déli faajtója előtt kőlapra bukkannak, nem kis erőfeszítésbe telik pár négyzetméteren letakarítani a tenyérnyi széles földréteget. Ölre fogva hurcolják a templom mögé halomba az ágakat, ott mások válogatják a rönköt a gallyaktól, aprítják a tűzifának valót.
Nemsokára hozzák a hírt: találtak még egy sírkövet, feliratnak nyoma sem látszik rajta. Aztán előkerül egy harmadik is, a templom előtt, mellette előbukkan a sűrűből az egykori fa harangláb kőalapja. Néhány óra múlva három méter magasan húzódik legalább húsz méteren a zöld fal az egymásra halmozott ágakból. Reggel még lehetetlennek tűnik, de délutánra már látjuk a templomajtóból az utcát, balra az egyház telkére kérdezetlenül felhúzott vadonatúj községházát, mögötte a megtépázott kommunista kényszertömbházat, a templomdomb lábánál kötelező tyúkudvarral.
KEREKES EDIT. Szabadság (Kolozsvár)

2014. május 19.

Festum Varadinum: naponta küzdenünk kell a jóért
A nagyváradi székesegyházban egyházi és világi méltóságok jelenlétében tartották a Festum Varadinum keretében a hagyományos vasárnapi ünnepi szentmisét és körmenetet, mely 2010 óta egyházmegyei zarándoklat is. A szentmise főcelebránsa exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt.
A városalapító tiszteletének hagyománya van, mondta Böcskei László megyéspüspök, hiszen 1914-ben gróf Széchényi Miklós püspök is elmondta, hogy a július 27-i Szent László-ünnep mellett húsvét ötödik vasárnapját is megünnepeljék, 1942-ben pedig Szent László-évet hirdettek. A hagyománynak két fő iránya van, az első, hogy szent királyunk erényeinek időszerűségét megismerjük, a második, hogy az ő közbenjárása iránti bizalomra alapozva mi is maradandót építsünk, tette hozzá.
Máté evangéliumában leírja, hogy a farizeusok provokálni akarják Jézust, ezért felteszik neki a kérdést, hogy mi a legfőbb parancsolat. Ugyanakkor kíváncsiak is a véleményére, és ezt a fajta kíváncsiságot kell elsajátítanunk, hogy kérdéseinket az Úr elé vigyük.
A Szent László iskola egyik kisdiákja neki válaszolva a vitéz Szent Lászlót említette, idézte fel a megyéspüspök. Napi tapasztalatunk, hogy küzdenünk kell azért, hogy megtaláljuk jövőnket és megalapozzuk boldogulásunkat Isten akarata szerint. Isten választott népe is harcolt Isten igéjéért és Isten mellett, ami legszorosabb szövetség, és nekünk is harcolnunk kell, nem egymás ellen, hanem azért, hogy megvédjük az igazat és felemeljük az elesettet. Isten közel hozzánk, számíthatunk erejére, hiszen harcolni a kell ma a családapának, a nevelőnek, a hivatalok viselőinek, a politikusoknak is. „Harcolnunk kell Istenért és egymásért” – mondta Böcskei László.
A szentmise után a hagyományos körmenet következett, melynek során Szent László hermájával ez alkalommal a Petőfi parkot is megkerülték a hívek, akik már a bazilikát is zsúfolásig megtöltötték.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro

2014. május 19.

Díjátadással ért véget vasárnap a Festum Varadinum
Vasárnap este a Nagyváradi Szigligeti Színházban megtartott díjátadóval ért véget a XXIII. Festum Varadinum ünnepségsorozat.
Székelyhídon meglátogatták a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított gyermekotthont, ahol olyan gyermekek élnek, akiknek életéből sokáig hiányzott egy biztos pont - kezdte beszédét Kelemen Hunor Kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke.
„Remélem és bízom abban, hogy mindaz, amit mi örökségül kaptunk, és ami világítótoronyként segít bennünket eligazodni a világban, az megmarad, meg tudjuk őrizni, ez csak rajtunk múlik.” – mondta az RMDSZ elnöke, majd hozzátette, hogy a Festum Varadinum rendezvénysorozat 23 esztendeje olyan támpont, mely értékké vált, mert 23 esztendeje fölmutatja, megmutatja a magyar kultúra, a magyar történelem értékeit.
A rendezvénysorozat „a Szent László legendából, Szent László alakjából, történelmi és egyházi alakjából nőtt, a történelmi magyar egyházak összefogásával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség segítségével, támogatásával, a nagyváradi magyar emberek igényét kielégítve” – mondta Kelemen Hunor, majd hozzátette: az elmúlt 23 évben felmutatott értékekre támaszkodni lehet, azok alapján el lehet igazodni.
Ez volt az első olyan nagy magyar rendezvény Erdélyben, Partiumban, Romániában, amelyet aztán újabbak és újabbak követtek, és ma már szinte nincsen olyan város, ahol magyar közösség él, amelynek ne lenne ilyen vagy ehhez hasonló, rangos, kulturális, egyházi és általában kulturális értékeket felmutató rendezvénysorozata. „Eligazít bennünket, segít bennünket és azt hiszem, kötelességünk ezt továbbvinni, kötelességünk az utánunk következő nemzedékeknek is támpontként hátrahagyni” – fogalmazott Kelemen Hunor, majd hozzátette: „ma, amikor van egy szabad világ, amikor képesek vagyunk magunk választani, magunk dönteni arról, hogy hogyan akarunk továbbmenni, hogyan akarunk építkezni, jövőt alakítani magunk és gyermekeink számára, a Varadinum azt mutatja meg, hogy igen, közösségépítés csak úgy lehetséges, ha összefogunk, hogyha figyeljük azokat is, akik nélkülöznek, hogyha figyelünk egymásra, hogyha figyelünk minden egyes olyan értékre, amelyet a történelemből hozunk és tovább akarunk vinni.” – mondta a rendezvény fővédnöke.
„A következő időszakban is legyünk képesek megmutatni, hogy Erdélyben, Romániában a Partiumban egy erős közösség él, amely tudja, honnan jött és hová megy, ismeri a céljait, a szándékai világosak, tisztességesek, őszinték, emberiek, a keresztény világ értékeit képviselik, és képes képviseletet megtartani mindenhol, ahol döntések születnek. (….) Egy hét múlva, május 25-én megszámláltatunk, és időről időre fel kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk közösségként is megjelenni, közösséget építve leszünk sikeresek, és akkor biztos, hogy nemcsak mi, hanem azok is, akik esetleg kisgyermekkortól nélkülözhetnek, megkaphatják azt a pluszt a nagy családtól, amire minden ember vágyik, ők is ennek a közösségnek erős és hasznos tagjai lesznek” - zárta szavait Kelemen Hunor.
Ezt követően Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke olvasta fel először a Szacsvay Imre Általános Iskola, másodszor a Mihai Eminescu Főgimnázium és a Vivant Professores Egyesület laudációját, melyek nevében Pásztor Gabriella igazgató és Hochnauser Enikő aligazgató vették át a 2013-as tevékenységükkel kiérdemelt Varadinum-díjat. Ezt követően Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, az idei rendezvénysorozat kurátora jelentette be, hogy idéntől az ezévi rendezvények szervezőit is jutalmazzák, majd felolvasta a Várad Kulturális folyóirat laudációját, mely idén a legtöbb eseményt szervezte a Varadinumon belül, majd Szűcs László főszerkesztő vehette át a díjat, majd a szervezéséből 23 éve részét kivevő Kovács Magdolnát, az RMDSZ munkatársát köszöntötték egy csokor virággal.
A díjátadás után a debreceni Csokonai Színház Antigoné című előadásával zárult az est.
Fried Noémi Lujza. maszol/bihor.ro

2014. május 20.

50 éve védték meg a lebontástól a nagyváradi Szent László templomot
Az 1964-es eseményekre emlékeztek Nagyváradon, amikor a pártvezetés elhatározta, hogy városrendezés címén lebontatja a püspöki székesegyházat. A magyarok és a románok azonban összefogtak, a város polgárai napokig tartó élőlánccal megvédték a templomot.
Éppen Pünkösd előtt hirdették ki, hogy az épületet kedden le fogják bontani, ám Pünkösdhétfőn a templom zsúfolásig megtelt hívekkel. A templom körül másfél ezer idős ember gyűlt össze.
A protestánsok és román ortodox hívők is nyíltan támogatták a katolikusokat. A városi építkezési vállalat sem volt hajlandó elvégezni a bontást, sőt még a környező falvakban sem tudtak erre a munkára toborozni.
Az ellenállás nem volt hiábavaló, a kommunista pártvezetés meghátrált.
Duna Tv. Erdély.ma

2014. május 27.

Az űrlap alja
Ahol eleven Szent László kultusza
Több száz zarándok a lovagkirály egykori sírja helyén
Második alkalommal tartották meg vasárnap délután a Szent László-zarándoklatot Nagyváradon, amelyen közel négyszáz katolikus hívő vett részt. A jelenlevők a velencei Templom térről indulva, imádkozva és Szent Lászlót és Szűz Máriát dicsőítő énekeket énekelve elzarándokoltak a várig, ahol a király eredeti sírhelye volt.
A zarándoklatot Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök vezette. Nemcsak Nagyváradról, de más településekről is érkeztek sokan, akik ily módon akarták kifejezni tiszteletüket a városalapító lovagkirály emléke és a keresztény értékrend előtt. A Szent László-kultusz elvitathatatlanul és megvétózhatatlanul egyre erősebben összekovácsolja a környék magyarságát, ugyanis az elmúlt esztendőkben a katolikus egyház által felkarolt, hamar tradícióvá fejlődő zarándoklatok azok, amelyeken minden politikai villongást mellőzve lehet éltetni és megtartani Várad magyar múltját, jelenét és ezáltal remélhetőleg jövendőjét is.
A zarándoklat után Böcskei László megyéspüspök Szent László királynak, az egyházmegye alapítójának közbenjárását kérve szentmisét mutatott be a nagyváradi vártemplomban. A szentmise szónoka Fodor József általános helynök volt. A vikárius beszélt Szent László érdemeiről, majd közel ezer év óta meglevő kultuszáról is. Szent László királyt tájainkon elsősorban a nagyváradi püspökség megalapítójaként tisztelik. Kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól. Kultusza halála után hamarosan kifejlődött. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt a Szentszék hivatalosan megtette volna ezt. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is.
A vasárnapi szentmise végén a zarándokok a Szűzanya közbenjárását kérték az ő tiszteletére szentelt első székesegyház helyén felállított Mária oltár előtt. Az immáron hagyománnyá vált zarándoklat egyértelműen felelevenítette azt az évszázadok óta meglevő hagyományt, miszerint a lovagkirály sírjánál igazságért, gyógyulásért könyörögtek a hívek.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2014. június 1.

Zarándoklat indul az újjáépült széphavasi kápolnához, felszentelése alkalmából
A Széphavas Egyesület zarándoklatot szervez június 9-én, Pünkösdhétfőn a Gyimesfelsőlok nyugati oldalán található Széphavas nevű tetőre, ahol a környékbeli hívők és a külföldi adományozók jóvoltából újjáépülhetett Szentlélek-kápolna. Emberöltőkön át ez volt az a hely, ahol a moldvai csángó magyarok Szent László útján jőve itt találkoztak székely zarándok-testvéreikkel a csíksomlyói búcsúba igyekezvén, és itt köszöntek el egymástól a visszafele-vezető útjukon. A szép-havasi kápolna a nemzet egyesülésének szent helye volt – vélekedik róla Orbán Balázs – amíg Mária Terézia 1744-ben meg nem tiltja a moldvai csángók Erdélybe jövetelét. Később a kápolnát is leromboltatja.
A széphavasi ünnepség programja:
Kezdete: 13.00 órakor
1. Antal Imre és zenészek bevezető éneke 2. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Csíkszék, Szépvíz és környéke – felolvasás 3. Vas Nimród Atya üdvözlő szavai 4. Molnár V. József köszönő szavai és rövid beszéde a három templomról. Fallóskút, Szép-havas, Anna-rét 5. Esztány Zsolt építésvezető köszönete az önkéntes építőknek 6. Tímár Zsombor és Ferenc Tibor polgármesterek a helyiek nevében köszöntik a zarándokokat. 7. Moldvai csángók Szentlélek-hívó éneke. Szentmise és kápolnaszentelés: körülbelül 14 órakor. A szentmisét, Tamás József segédpüspök és a környék papjai celebrálják. A szentmise után zenés-táncos együttlét a helyiekkel, a moldvaiakkal. Közreműködnek: Antal Imre és a zenészek. Forrás: szephavas.hu. erdély.ma

2014. június 2.

Sipos Zoltán AZ OROSZ SZÁL Vér nélkül nem lehet: magyar nemzeti radikálisok Erdélyben II. Az erőszak legitim eszköz a központi irányítás nélkül szerveződő Hatvannégy Vármegyések számára, akik nem félnek attól, hogy elveszítik támogatóikat.
Nincs olyan, hogy egy akció túlságosan radikális. Sőt, utólag általában nincsenek megelégedve, sokszor hangzik el, hogy keményebben is kiállhattak volna. „Maximalisták vagyunk” – jegyzi meg Szőcs Zoltán. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szervezetét.
Az egészen kis csoportokat leszámítva jelenleg három-négy fontosabb magyar radikális szervezet is működik Romániában. Bár mindegyik kapcsolódik ilyen vagy olyan formában valamelyik magyarországi szélsőséges szervezethez, ezek nem a magyarországi szervezetek kicsinyített másai.
A legfeltűnőbb különbség a nyilvános diskurzusban érhető tetten: míg Magyarországon főként az euroatlanti szervezetekkel kapcsolatos szkepticizmus, az antiszemitizmus és a cigányság problematikája foglalkoztatja a nemzeti radikálisokat, addig Erdélyben inkább a kisebbségi lét különféle problémáit, Székelyföld autonómiáját tematizálják.
Foglalkoznak még szimbólumhasználattal (a székely zászló használata állandóan szálka a román hatóságok szemében), nyelvi jogokkal. Ezen kívül tüntetéseken, megemlékezéseken vesznek részt, koszorúznak. Ezek a témák egyébként a mainstream erdélyi magyar pártokra is jellemzőek. A radikális szervezetek annyiban képviselnek mást, hogy azok sokszor nem ismerik el a trianoni határokat, és esetenként az erőszakra mint a cél eléréséhez szükséges, legitim eszközre tekintenek.
Jelen sorozat az említett négy szervezet vezéregyéniségeivel való háttérbeszélgetéseken alapul. Bár tisztában vagyunk vele, hogy ezen szervezetek között óriási különbségek vannak, az anyag egységes keretét az képezi, hogy a beszélgetések során főleg a szervezeti felépítésre, célkitűzésekre, finanszírozásra és más szervezetekkel való együttműködésekre kérdeztünk rá.
Az erdélyi HVIM 2003-ban alakult, jelenleg 14 erdélyi településen létezik HVIM csoport. Ezek egy részének azonban minimális a tevékenysége – úgy tudjuk, jelenleg Kézdivásárhelyen és Kolozsváron van számottevő HVIM-sejt, emellett Erdővidéken, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön van folyamatos aktivitás.
Szőcs Zoltán, az erdélyi Vármegye elnöke szerint az erdélyi sejtekben összesen 350 személy aktivál. A legfontosabb különbség a HVIM és a többi, nemzeti oldalon álló erdélyi szervezet között, hogy a HVIM nem ismeri el a trianoni határokat. Székelyföld autonómiáját nem célként, hanem a Szent Korona Országa visszaállításának egy lépéseként fogják fel.
„Vér nélkül nem lehet”
És míg a mainstream Székelyföld autonómiáját csakis békés eszközökkel kívánja kivívni, Szőcs Zoltán szerint „a tettek mezejére kell lépni, fizikailag ki kell harcolni mindent, vér nélkül nem lehet”. A szervezet felépítése kevéssé központosított, nagyjából önállóan akciózó sejtekből áll. Szőccsel ugyan konzultálnak a helyi szervezetek, mielőtt egy döntést meghoznának, azonban az erdélyi elnök sosem ad konkrét utasítást semmire.
„Eddig sosem volt olyan, hogy amit egy tagszervezet akar, azt ne csinálná meg. Rálátok dolgokra, kikérik a véleményem, de úgysem rendelkezem azzal a terepismerettel, mint a helyiek, így a helyi vezetőkre van bízva a döntés” – így Szőcs.
Az elnök szerint a sejtek vezetői „természetes kiválasztással” kerülnek pozícióba, aszerint, hogy ki mennyit dolgozik. A tagok nem szavaznak tehát személyükről, ugyanakkor állítása szerint Budapestnek sincs beleszólása ebbe (egy másik interjúalanyunk viszont azt állította, a vezetőket Budapestről nevezik ki).
Maximalisták A budapesti „központtal” is nagyjából hasonló a helyzet: néha kérnek tanácsot ugyan, hiszen ők „jóval tapasztaltabbak”, azonban az erdélyieknek senki nem mondja meg, hogy mit csináljanak. „Nem félünk, hogy elveszítjük a támogatást, szponzorációt”.
Elnökként Szőcs nem emlékszik arra, hogy valamikor leállított volna egy akciót azért, mert túl radikálisnak ítélte. Sőt, utólag általában nincsenek megelégedve egy-egy fellépéssel, sokszor hangzik el, hogy keményebben is kiállhattak volna. „Maximalisták vagyunk” – jegyzi meg az elnök.
Szőcs úgy látja, az erdélyi HVIM a szervezés időszakát éli. Egyre többen vannak jelen a rendezvényeiken, és bár a sejtek a maguk útját járják, ezek az utak „sokszor keresztezik egymást” más szervezetekkel.
Orosz kapcsolat
Bár őket „békésebbnek” tartják, azért jó kapcsolatot ápolnak az EMI-vel, egymás rendezvényeit támogatják, sőt, Kézdivásárhelyen össze is dolgoznak. A HVIM a Jobbikkal is szoros kapcsolatban áll, annak ellenére, hogy a HVIM elutasítja a politikai eszközöket.
Az erdélyi HVIM tavaly télen a Moldovai Köztársaságban járt tapasztalatcserén: a Mişcarea Naţional Democrată (MND) nevű, moldáv oroszpárti szervezettel találkoztak. Az MND egyébként viszonozta is a látogatást: a Magyar Szigeten vakációztak, az elnökük interjút is adott a Barikádnak.
A találkozónak idén is lesz folytatása, alakul a testvérszervezeti viszony. Szőcs szerint ezúttal egy oroszországi szervezet is jelen lesz a megbeszéléseken. „Kíváncsiak arra, hogyan építettük fel ezt a szervezetet, akarnak tőlünk tanulni” – mondta, hozzátéve: „az EU a székelységnek jót nem hozott. Putyin előtt le a kalappal, az oroszokra számíthatunk”.
„A szervezés időszakát éljük. Kapcsolatokat építünk, ápolunk, és majd ha kell, lépünk is” – így Szőcs.
Egyébként nemrég posztoltak a HVIM Erdély Facebook-oldalára egy, „Hazafias kiállás Oroszország mellett” című közleményt. Az orosz szerveren működő Deres TV-n publikált anyag szerint „Erdélyi hazafiak juttatak el szerkesztőségünkbe két képet, és egy rövid üzenetet. A nyugati liberális eszmékkel szemben, az igazság jegyében, kiállunk a szabadságukért harcoló orosz emberek mellet! Igenis kijelentjük, hogy Kárpátalja nem Ukrajna, Székelyföld nem Románia! Szabadságharcosokká kell válnunk és harcolnunk kell a függetlenségünkért, Kelet lándzsahegyeként!” A közlemény mellett két fotó is található, maszkos, fegyveres férfiak állnak körül egy Székelyföld függetlenségét kérő bannert. Két oldalt az orosz és a székely zászló látható.
Marosvásárhelyen „a tettek mezejére léptek”
Az elnök az erdélyi HVIM sikeres akciójának nevezte a március 10-i autonómia-tüntetést Marosvásárhelyen. A több ezer fős, békés tüntetésen a radikálisok dulakodni kezdtek a csendőrökkel, miközben azt skandálták: „Székelyföld nem Románia!” és „Idegenek, menjetek haza!”.
(Képaláírás: HVIM-esek csapnak össze a csendőrökkel Marosvásárhelyen, 2014 március 10-én. A szervezet kilenc tagja összesen mintegy 1,5 millió forintnyi büntetést kapott.)
A tüntetés után néhány nappal a Terrorizmus és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyosztály (DIICOT) vizsgálatot indított a Jobbik több aktivistája ellen „alkotmányos rend felforgatása” gyanújával. A Belügyminisztérium akkor kiadott közleménye szerint nemzetbiztonság és közrend veszélyeztetése miatt kitiltottak az országból több, Magyar Gárdához, Betyársereghez, Jobbikhoz és HVIM-hez köthető magyar állampolgárt.
Azóta a kitiltottak neveit is ismerjük: ők Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője (a HVIM volt vezetője), Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, valamint Mikola Béla, az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakaszának vezetője, aki egyébként évek óta Marosvásárhelyen él.
Nem ez az első eset, amikor magyarországi radikálist tiltanak ki az országból: például 2013. októberében a román hatóságok a határról visszafordították Toroczkai László HVIM-elnököt.
Egyre több a névtelen támogató
A HVIM egyébként nem utolsósorban azért vállalja a konfrontációt, mert ettől remélik, hogy Székelyföld autonómiája napirenden marad. „Ha nem lettünk volna, a román médiában egy 10-15 másodperces tudósítással elintézték volna. Így egész Románia erről beszélt” – ecsetelte.
A HVIM-nek Erdélyben nincsen jogi személyisége, ellenben Szőcs Zoltán az elnöke a Szent László Serege Egyesületnek. Ez az egyesület gyűjti például a 2%-os felajánlásokat, hogy aztán ebből a pénzből a HVIM-mel közös rendezvényeket szervezzen. Ez az egyesület békésebb rendezvényeket, például gyermektáborokat is szervez.
A HVIM-nek egyébként egyre több támogatója van – állítja Szőcs. Ők helyi vállalkozók, magánszemélyek, akik politikai okok miatt nem vállalják fel az identitásukat.
Székely Szigetből családi nap
A HVIM a Magyar Sziget mintájára 2009 óta szervez saját nyári tábort, a Székely Szigetet. A rendezvény néhány évig a Kézdivásárhely és Nyergestető között található Katrosában, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ ügykezelésébe tartozó, katrosai Erdős Vidéki Iskola (EVITA) táborban lett megszervezve. Az oktatási központ igazgatója azonban 2013-ban közölte, az országos botrány miatt nem tudja felvállalni a tábort.
Tavaly így a Székely Sziget – Családi Nap 2013 néven a kézdivásárhelyi sportcsarnokban lett megszervezve az éves rendezvény, ahol többek között Zagyva György Gyula tartott előadást „Nemzeti ellenállás” címmel.
Szőcs egyébként tömegrendezvény helyett nyugodtabb, családiasabb táborként képzeli el a Székely Szigetet ezúttal Erdővidéken, Baróton. Nem lesznek koncertek, ehelyett tábortűz, gitár várja a látogatókat. A korábbi kiadásokon ugyanis sokan voltak, akik kizárólag a buli kedvéért látogattak el a táborba. „Sokan csak a zenekarok miatt jöttek, leitták magukat, nem tanultak semmit” – így Szőcs.
Egy elszámolási vita után egyébként 2010-ben kivált a Székely Sziget egyik szervezője, és megalapította a Székely Félszigetet. A Székely Pajzs Egyesület által szervezett rendezvénynek nem lett folytatása.
A belépés nem egyszerű
A HVIM iránt érdeklődő fiatalok mintegy 60 százaléka bírja ki az egyéves próbaidőt. Szőcs szerint a jelentkezőket a helyi sejt elnökéhez irányítják, aki egy évig figyeli a jelöltet. Mindenkinek kell valamilyen sportot űzni, ugyanakkor megvizsgálják, ki miben jó, milyen szerepben lehet használni a mozgalomban.
„Van, aki fizikailag erős, viszont nem tud beszélni. Mások inkább írni tudnak. Mindenki számára megtaláljuk a megfelelő szerepet, azonban a legfontosabb az, hogy ennek belülről kell jönnie. Enélkül nem lehet” – így az elnök.
(A cikksorozat eredetileg az Atlatszo.hu-n jelent meg. A cikksorozat következő részében a a Jobbik erdélyi tagszervezetei mellett bemutatjuk a Székely Gárdát is.) Transindex.ro

2014. június 4.

Az űrlap alja
Előállították a tüntetőket
Az űrlap alja
Hetek óta téma Váradon az, hogy a volt Olaszi temető helyén létesített parkot a város önkormányzata Mihai Viteazul egykori havasalföldi vajdáról akarja elnevezni, s a tervek szerint a néhai uralkodót ábrázoló (jelenleg a Szent László téren álló) lovas szobrot is oda akarják átvinni.
A váradi magyarok zöme azonban úgy véli, a pár éve felszámolt régi magyar temetkezési helynek meg kellene hagyni eredeti nevét, utalva ezzel arra, hogy a jelenlegi park egy olyan sírkert felett húzódik, ahol több évszázadig egykori váradi magyarok sírjai domborultak. Mihály vajdának történelmi szempontból nem sok köze van ugyanis sem a régi Váradhoz, sem a volt magyar temetőhöz. Erre igyekezett felhívni a figyelmet az a kéttucatnyi váradi magyar, akik az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének felhívására vasárnap este pár perces villámcsődületet tartottak az egyik kápolna előtt. A villámcsődület részvevőinél három kartonlapokra festett felirat is volt, melyekben felhívják a figyelmet arra, hogy a váradi magyaroknak joguk van a magyar nevek használatához, és ahhoz is, hogy a régi magyar temetőt ne román fejedelmekről nevezzék el.
A demonstráció csendben, civilizáltan le is zajlott, eleinte mindössze egy rendőr jelent meg, aki videokamerával felvételt készített az eseményekről. Semmilyen szónoklat, hangoskodás nem volt a villámcsődület ideje alatt. Mikor az emberek szétszéledtek, és a sajtósok is elmentek onnan, csendőrök kerültek elő, akik felszólították az EMI-seket, hogy igazolják magukat, majd előállították a fiatalokat. A Reggeli Újság munkatársát a park kapujában érte utol egy váradi magyar ember, és szólt, hogy a fiatalokat elvitték a közeli templom mellett leparkolt csendőrségi autókhoz. Így mentünk vissza oda, ahol valóban, éppen a feliratokat kobozták el a csendőrök. Kérdésünkre az akciót koordináló csendőrtiszt elmondta, az EMI-sek nem kértek engedélyt a tüntetésre, holott a 60/1990-es törvény szerint olyan esetekben, amikor transzparenssel demonstrál egy csoport, engedélyt kell kérni az esemény előtt három nappal a polgármesteri hivataltól, 48 órával pedig a csendőrségtől. Joguk van tüntetni, jelentette ki a tiszt, azonban máskor kérjenek ehhez engedélyt. Azt is megtudtuk, egy feljelentés alapján szálltak ki a helyszínre. A feliratokat a csendőrség elkobozta, majd udvariasan kezet fogtak a fiatalokkal, akik elhagyták a park területét.
Kérdésünkre Molnár Csongor, az EMI váradi vezetője elmondta, az esemény nyilvánosan nem lett meghirdetve, így szerintük nem is számít tüntetésnek. Mivel semmilyen rendbontás, egyetlen szó sem hangzott el a tiltakozás ideje alatt, így nem értik a hatóságok közbelépését. Amúgy pár héttel ezelőtt a városközpont egyik legforgalmasabb helyén, az EMI székház előtt RMDSZ-es politikus szervezte tiltakozás zajlott egy magyarországi párt (a Jobbik – szerk. megj.) ellen, mondta Molnár, azonban érdekes módon akkor senki nem tett feljelentést, és a csendőrök sem léptek közbe. Érdekes ez, mert figyelembe véve pont azt a törvényt, amire most hivatkoztak, annak a villámcsődületnek sem lehetet semmilyen engedélye, ugyanis három nappal előtte még maguk az EMI-sek sem tudták, hogy ott sajtótájékoztatót tartanak majd magyarországi politikusok.
Értesüléseink szerint az előállított fiatalok írásbeli figyelmeztetést kapnak rendbontás miatt.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2014. június 4.

Udvarhelyszéki településtörténetek rajzolódnak ki
Fizikai, szellemi és eszmei mivoltában is teljesen saját tárlattal jelentkezik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum: az intézmény régészei által végzett tízéves kutatómunka summázása a Templomok a föld alatt című kiállítás, melynek megnyitóját csütörtökön délután hat órától tartják.
Az elmúlt tíz év régészeti tevékenységének egy szegmense tárul a látogató elé az udvarhelyi múzeumban: a földszinti termekben berendezett, Templomok a föld alatt című kiállítás kurátorai Nyárádi Zsolt és Sófalvi András régészek. A több mint két tucatnyi udvarhelyszéki településen végzett ásatások, geofizikai kutatások és felmérések célja a középkori templomok és a köréjük szerveződött temetők feltárása volt.
„Az ásatások egyre kiterjedtebbek, legújabb projektünk a patakfalvi elpusztult középkori templom feltárása. Ebben amerikai antropológusok is segédkeznek. A kutatások most már nemcsak önmagukban zajlanak, hanem tágabb kiterjedésben is próbáljuk kontextusba helyezni az eredményeket. A templomok kiemelkedő szerepet játszottak egy-egy település történetében, és ha ezek létrejöttét keltezni tudjuk, akkor nagyon közel járul a település kezdeteinek keltezéséhez” – sorolta Nyárádi Zsolt. A szakember kifejtette: a tavaly nyáron alkalmazott, ún. C12-es módszer (melynek során az élő szervezetekbe beépült szénatomot vizsgálják) segítségével sikerült megállapítani például, hogy Bögözben és Lövétén is a 12. század második felében keletkeztek az első sírok, és közvetlenül ezek közelében épültek az első templomok is.
Fenyéd például a vizsgálatok alapján valamivel korábban, a 11. század végén, a 12. század elején keletkezhetett. „Mindez hihetetlenül újszerű eredmény, hiszen csupán a leletekre hagyatkozva időben ennyire nem tudtunk volna visszamenni. Az amerikai antropológusok által a csontanyag vizsgálata során kapott eredmények kiegészítik ezt a kutatást” – tette hozzá a régész.
A tetemes kutatási eredmény és adat egy szegmense látható ezúttal a múzeumban: a kurátorok kiemeltek néhány olyan udvarhelyszéki templomot, amelyek valamilyen szempontból érdekesek. „Csupán néhány négyzetméteren képtelenség lenne bemutatni mindazt, amit az évek alatt összegyűjtöttünk, ezért kiemeltünk néhány objektumot, amelyek legérdekesebb szegmenseit igyekszünk bemutatni” – magyarázta Sófalvi András, a régészpáros tagja.
A tárlatot két kisfilm is kiegészíti, ezek egyike a sokszor „csodabogárként” kezelt régészek mindennapi munkáját mutatja be. „További érdekesség, hogy a homoródszentmártoni templom elpusztult Szent László-freskóját, amelyet Huszka János örökített meg, kiegészítő elemként csatoltuk a tárlathoz” – árulta el Sófalvi. Egyébként a kiállítás látványtervét Baróti Hunor képzőművész készítette.
A templomok a föld alatt elnevezésű tárlat beilleszkedik a Haáz Rezső Múzeum korábbi, mind tartalmi mind formai megjelenítésben korszerű kiállításainak sorába, érdekessége azonban, hogy az udvarhelyi múzeum régészei által végzett tízéves munka konkrét eredménye, amely fizikailag, eszmeileg és szellemileg is a Haáz Rezső Múzeumhoz köthető – hangsúlyozta Miklós Zoltán múzeumigazgató.
A csütörtökön délután 6 órától tartandó megnyitón köszöntőbeszédet mond Bunta Levente polgármester, a tárlatot pedig Gyöngyössy János szakíró, grafikus és Juhász Ábel református lelkész nyitja meg.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. június 14.

Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok. Programkavalkád nem csak gyermekeknek
Idén is színes és felejthetetlen programmal várják a családokat a Rhédey-kertbe (Bălcescu park) a Szent László Napok keretében. A részletekről Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke és Varga Korpos Dalma, a Szent László Egyesület elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit.
z idei gyermekfoglalkozásokat a Pro Partium Egyesület, a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC), és a Magyar Polgári Egyesület (MPE) szervezi. Partnerként részt vesz a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat nagyváradi fiókja, a jászkarajenői Magor Magyarjai Hagyományőrző Egyesület, a Manus Pulchrae Egyesület, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület, a nagyváradi Mozgásfejlesztő Egyesület, valamint a Székelyföldi Legendárium csapata. Fő támogató: a Bethlen Gábor Alapítvány.
A programok lebonyolításában az említett civil szervezetek képviselői mellett a Partiumi Keresztény Egyetem önkéntesei, valamint óvónők, tanítónők, pedagógusok, és a Szent László Napok kirakodóvásárán részt vevő kézművesek is szerepet vállalnak.
A szervezők szeretettel hívnak és várnak minden érdeklődőt az alábbi program, szerint:
Június 28. szombat, 10–15 között
Kézműves foglalkozások:
nemezelés, kosárfonás, üvegfújás, csuhézás, agyagozás. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat sátra: érdekes és mókás játékok, mezei virágok, vidám lepkék készítése papírból. Bemutatók: sólyomröptetés, honfoglalás kori jurta-, fegyver- és viseletbemutató, rovásírás-oktatás, karikásostor csattogtató, baranta.
Történelmi, népi és logikai játékok: kézzel hajtott fakörhinta, sárkányűzés, hordólovaglás, Katica-verseny, ágyúval törököt, kardozó, lengőteke, babzsák reptető, ütlegelő, patkódobó, bohóc kalapács, bárányka- legeltető, vak fűzőcske, nyuszi etető, halacska szemező, mini gólyalábak, nyíldobó, karikadobó, bige, kapunyitogató, mocsárjáró, Toldi erőpróba, zsákbaugrás, kötélhúzás, óriás ördöglakatok, labirintus, méricskélő, egyensúlyozó, pulicsalogató.
Székelyföldi Legendárium társasjáték és meseszekér
Játékos mozgásfejlesztő torna gyermekeknek
Június 29. vasárnap, 11–15 között
11 órától
Mesejáték: Pinkó és a szegényember Előadja: a budapesti Térszínház Székelyföldi Legendárium társasjáték és meseszekér Honfoglalás kori jurta-, fegyver- és viseletbemutató Játékos mozgásfejlesztő torna gyermekeknek A gyermekprogramokkal párhuzamosan több rendezvény is zajlik majd a Rhédey-kertben. Szombat reggel a Magyar ízek kóstolóján többek között honfoglalás kori ételeket kóstolhatnak majd meg az érdeklődők. 12–16 óra között jeles meghívottak részvételével néptánctalálkozó helyszíne lesz a kert. Vasárnap folytatódik a kézművesvásár, továbbá irodalmi programok is lesznek. [Forrás: a Szent László Napok sajtószolgálata] itthon.ma/erdelyorszag

2014. június 17.

Fókuszban a hagyományápolás, valamint nemzeti és népi értékeink
A Szent László Napok egyik fontos célkitűzése a hagyományápolás, valamint a népi és nemzeti értékeink széles körű népszerűsítése. Ennek jegyében több programot is szervezünk a rendezvény négy napja során.
A Hagyományok kézről kézre jelszóval meghirdetett kézművesvásár keretében az érdeklődőket színes kínálat várja: megismerkedhetnek a csuhéfonás fortélyaival, találkozhatnak karikás ostorkészítő mesterrel és kipróbálhatják az üvegfújást is. Több mint húsz kézműves kínálja majd portékáit, köztük iparművész, fazekasmester, keramikus, szarufaragó, bútorfestő, gyékényfonó, bőrdíszműves, valamint ékszerkészítő is. A szombaton 12 órától kezdődő néptánctalálkozón fellép a Jászság Népi Együttes (a Fölszállott a páva elnevezésű tehetségkutató verseny győztese tánc kategóriában), a Csillagocska néptáncegyüttes (Nagyvárad), a Galagonya néptáncegyüttes (Bors), az Egri Csodaszarvas Néptáncegyüttes (Szatmár megye), az Aranyosszék Hagyományörző Néptánccsoport (Kolozs megye), az Ombodi Néptánccsoport (Szatmár megye), valamint a Regős Néptáncegyüttes (Győr). A néptánctalálkozóval párhuzamosan Magyar ízek kóstolója címmel örömfőzést szerveznek, amelynek során többek között honfoglaláskori ételeket lehet majd megkóstolni. Közben fellépnek a Köröstárkányi Gyermekzenekar és Bertalan Attila citeramuzsikus. A szervezők a gyermekprogramokat is úgy állították össze, hogy minél nagyobb hagngsúlyt kapjanak a népi játékok. Többek között lesz jurtabemutató, nemezelés, kosárfonás, üvegfújás, csuhézás, agyagozás, rovásírás-oktatás, karikásostor csattogtató, baranta, ugyanakkor jelen lesz a Székelyföldi Legendárium csapata is. A hungarikumokról péntek délután Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke fog előadást tartani, Az érték a mérték címmel. Továbbá a hungarikumnak minősülő solymászattal június 28-án, 12 órától a Rhédey-kertben ismerkedhetnek meg testközelből a résztvevők.
Szent László Egyesület
erdon.ro

2014. június 24.

Száztagú Székely Férfikar
A székelyudvarhelyi kórustalálkozón 2013-ban megszületett a gondolat, és tett követte. Az ottani Székely Dalegylet Férfikórusa 2014. június 13–15. között találkozóra hívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikart, a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórust és a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárdát.
Csíkszépvízen, csodálatosan szép környezetben, a vízgyűjtő gát alatti Turista Szállóban találkozott száz dalos, és amikor az együttlét nemes törekvéseit próbálom leírni, csak szuperlatívuszok jutnak eszembe. A megszólaló dalok, művek, a kirándulások mind azt bizonyították, hogy a dalnak van összetartó ereje, képes az embert nagy tettekre buzdítani! Az eredmény nem is maradt el: megszületett a nagy harmónia, a Száztagú Székely Férfikórus. A találkozás előtti próbák, a közös tanulás, majd együttes megszólaltatása eggyé kovácsolta a négy vidékről érkező dalosokat. A szívek egyszerre dobbantak, szállt a dal, szárnyaltak a lelkek. A száztagú férfikar a csíkszépvízi római katolikus, majd a csíkszeredai unitárius templomban tartotta bemutatkozó hangversenyeit. Mind a négy kórus külön-külön is énekelt saját műsorából, együtt pedig kánonokat, Salieri-, Mozart-, Erkel Ferenc-műveket adtak elő Biró Zsolt, Molnár Katalin, Kovács László, László Attila vezényletével és Filtner Tünde tanárnő zongorakíséretével. A sikeres bemutatkozás után elhatároztuk, hogy Erdély-szerte és Isten segítségével messzebbre is elvisszük az együtt éneklés örömét. Köszönetet mondunk minden karnagynak, dalosnak, szervezőnek, támogatónak és külön a borzsovaiaknak a Pogány-havasra és a Szent László kápolnájához való kirándulás élményéért! László Attila karnagy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. június 24.

Bukovinai Székely Találkozó előadásokkal és koncertekkel
Előadásokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket szombaton és vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozón a budapesti Reménység Szigetén.
A találkozó hivatalosan szombaton 13 órakor nyílik: köszöntőt mond Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Az ünnepségen közreműködik az Osztováta Együttes - közölték a szervezők az MTI-vel.
Délelőtt megrendezik a Szent László labdarúgó kupa elődöntőit, emellett fotókiállítás és a Hidas-Bonyhád Székelykör bemutatója is szerepel a programok között. Szent László és a Magyar Királyság mint európai hatalom címmel Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke tart előadást, majd Medvigy Endre irodalomkutató Nyirő József Madéfalvi veszedelem című művét mutatja be.
Horváth Zoltán Szent László legendájáról és az erdélyi freskókról beszél, míg a székely katonarendet és az egyenruha kialakulását Bátonyi Pál ezredes és Demjén Imre ismerteti meg az érdeklődőkkel. Este hat órától római katolikus szentmise lesz, majd Tamás Gábor koncertje és táncház zárja a napot.
Vasárnap Székelyföld autonómiájáról tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vesz mások mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Potápi Árpád János államtitkár, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is.
A magyar szakrális királyok címmel Kocsis István erdélyi magyar író, Madéfalva és következményei címmel Tamás Menyhért József Attila-díjas író tart előadást. Az eseményen fellép Meister Éva erdélyi színművész, az Érdi Népdalkör, a Monori Strázsa Néptáncegyüttes, Dévai Nagy Kamilla és növendékei, valamint a Siculus Együttes. MTI

2014. június 25.

Kezdődnek a Szent László Napok Nagyváradon
Kiállítás, koszorúzás, régi- és népzenei koncert: többek között ezek szerepelnek a nagyváradi Szent László Napok első napjának a kínálatában.
Csütörtökön kezdődnek és vasárnap zárulnak a Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok. Az idén második alkalommal megszervezett, és négynaposra bővült kulturális seregszemle keretében csütörtökön 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszéke hallgatóinak jubileumi kiállítását nyitják meg a Moszkva kávézóban (Sonnenfeld-palota, Moscovei u. 8. szám).
A tárlatnyitón Ujvárossy László képzőművész, a PKE professzora a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesül. A díjat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa adja át a művésznek. 18 órától koszorúzással tisztelegnek Szent László előtt a római katolikus püspöki palota kertjében.
Ünnepélyes megnyitó
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára ugyancsak csütörtökön 19 órától kerül sor a nagyváradi Szigligeti Színházban. Az eseményen közreműködik a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus, régi- és népzenei koncerttel fellép az Unesco-díjas Sebestyén Márta és Andrejszki Judit. Az első nap utolsó eseménye a Loyal Apples Club koncertje lesz a Moszkva Kávézóban 20.30 órától.
Az idei Szent László Napok keretében pénteken este 19 órától A. G. Weinberger és Póka Egon koncertjére kerül sor a Rhédey-kertben, ugyanitt lép fel 21 órától Deák Bill Gyula is. Szombaton 21 órától Quimby-koncertnek örülhetnek a rajongók, míg vasárnap Hot Jazz Band- és Budapest Bár-koncertekkel zárul az esemény. Ezek mellett pedig lesz néptánctalálkozó, magyar ízek versenye, kreatív gyermekprogramok, kiállítások, könyvbemutatók és beszélgetések. Erdély.ma

2014. június 27.

Holnap: Szent László-napi Kórustalálkozó
Holnap, június 28-án rendezik meg Tordaszentlászlón az immár 25. kiadásához érkezett Szent László-napi Kórustalálkozót.
Az érkező kórusok fogadása után a rendezvény 9 órakor istentisztelettel kezdődik a református templomban, igét hirdet Bibza Gábor, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese. 10 órától, a Vörösmarty Mihály-Egressy Béni Szózatának eléneklése után kiharangozás következik az öreg Szent László-harang (1487) szavával, majd a kórusok szólamonként felzárkóznak Szent László szobra körül a cinteremben. A Himnuszt – a Tordaszentlászlói Fúvószenekar előadásában – koszorúzás követi Szent László király szobránál illetve a Dalosszövetség volt tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak az emlékfenyőjénél. Szabadság (Kolozsvár)

2014. június 27.

Szent László ünnepe Nagyváradon
Jubileumi kiállítással, koszorúzással, valamint Sebestyén Márta és Andrejszki Judit régi és népzenei koncertjével vette kezdetét csütörtökön délután Nagyváradon a vasárnap estig tartó Szent László Napok, a partiumi megyeszékhely immár másodjára megszervezett magyar rendezvénysorozata.
A rendezésben aktív szerepet vállaló Partiumi Keresztény Egyetem épp a fesztiválra időzítette az Alkalmazott víziók című kiállításának megnyitóját, amelynek keretében a felsőoktatási intézet reklámgrafika szakának professzora, Ujvárossy László átvehette a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. A képzőművész a váradi egyetemen végzett munkájáért és az erdélyi kortárs művészeti életben betöltött meghatározó szerepéért részesült az elismerésben.
Kerékpáron melegítettek
Noha a fesztivált csupán csütörtökön kora este nyitották meg, szerdán már biciklitúrával melegítettek, a szakadó eső ellenére mintegy harmincan tekertek át a határ másik oldalán, Nagyváradtól mintegy húsz kilométerre található Biharkeresztesre, hogy ott is megkoszorúzzák a partiumi megyeszékhelyt alapító lovagkirály szobrát.
A programmal nem csupán Szent László emlékének adóztak a résztvevők, a határon átívelő összefogást is népszerűsítették, ugyanakkor a környezettudatos életstílust, a mozgás fontosságát hangsúlyozták. Utóbbira a teljes fesztivál ideje alatt nagy hangsúlyt fektetnek, de Zatykó Gyula főszervező tájékoztatása szerint fontos pillére még a rendezvénynek az önkéntesség és a karitatív tevékenységek népszerűsítése is.
Koncertcsemege a Rhédey-kertben
„Igazából nem tudnék egyetlen programot sem kiemelni, hiszen mind a mi gyermekünk, mindegyiket szeretjük” – szögezte le lapunknak Zatykó. Hozzátette, a legnagyobb tömegre természetesen a Rhédey-kertben (Bălcescu park) tartandó esti koncerteken számítanak. Idén ráadásul a partiumi megyeszékhely szülöttje, az Amerikai Egyesült Államokban is elismert blueszenész, A. G. Weinberger is közönség elé lép a Hobo Blues Band és a P-Mobil basszusgitárosaként rocktörténelmet író Póka Egon mellett.
Weinberger külön dallal is készült a hazai zenélésre: a Váradi Blues című nóta a fesztivál közösségi oldalán már meghallgatható, és várhatóan a pénteken 19 órakor kezdő koncerten is elhangzik. A pénteki bluesest ezzel még nem ér véget, 21 órától a magyar blueszene ikonikus alakja, Deák Bill Gyula koncertezik.
Szombaton az alternatív zenéé lesz a főszerep, 21 órától a magyarországi Quimby együttes lép fel. Vasárnap 19 órakor a Hot Jazz Banddel dzsesszre vált a fesztivál, majd 21 órától a nagy népszerűségnek örvendő Budapest Bár lép színpadra. A Farkas Róbert által alapított zenekar több neves magyarországi előadóval kiegészülve lép fel a váradi színpadon.
Negyvenezer résztvevőre számítanak
A nagykoncertek sikerén kívül Zatykó Gyula szerint a Nagyváradról elszármazottak szombat déli találkozója is népszerűnek bizonyulhat, ezt a Moszkva Gardenben (volt Promesse-kert) tartják. Szombaton 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című könyvének bemutatója is többeket vonzhat, hiszen az egyik meghívott beszélgetőpartner Orbán Viktorné Lévai Anikó lesz.
Összességében a főszervező a tavalyihoz hasonló méltóságteljes ünneplésre és mintegy 40 ezer részvevőre számít. Elmondta, bár a szervezés során akadtak nehézségek, megérte dolgozni, és reméli, hogy azok is rájönnek a Szent László Napok jelentőségére, akik eddig rossz szemmel tekintettek a rendezvénysorozatra.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

2014. június 28.

Bukovinai Székely Találkozó
Előadásokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket szombaton és vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozón a budapesti Reménység Szigetén.
A találkozó hivatalosan szombaton 13 órakor nyílik: köszöntőt mond Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Az ünnepségen közreműködik az Osztováta Együttes – közölték a szervezők az MTI-vel.
Délelőtt megrendezik a Szent László labdarúgó kupa elődöntőit, emellett fotókiállítás és a Hidas-Bonyhád Székelykör bemutatója is szerepel a programok között. Szent László és a Magyar Királyság mint európai hatalom címmel Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke tart előadást, majd Medvigy Endre irodalomkutató Nyirő József Madéfalvi veszedelem című művét mutatja be.
Horváth Zoltán Szent László legendájáról és az erdélyi freskókról beszél.
Vasárnap A magyar szakrális királyok címmel Kocsis István író, Madéfalva és következményei címmel Tamás Menyhért József Attila-díjas író tart előadást. Az eseményen fellép Meister Éva színművésznő, az Érdi Népdalkör, a Monori Strázsa Néptáncegyüttes, Dévai Nagy Kamilla és növendékei, valamint a Siculus Együttes. Népújság (Marosvásárhely)

2014. június 28.

Megkezdődtek a nagyváradi Szent László Napok
Gyermekkórussal és Ujvárossy László nagyváradi képzőművész kitüntetésével kezdődött meg a váradi magyarság legnagyobb kulturális rendezvénysorozata. A Szent László Napok nyitógáláján Sebestyén Márta és zenésztársai Üdvözlégy Szent László király! című előadása jelentette a fénypontot.
Sosem adott még át magyar állami kitüntetést ilyen szokatlan helyszínen, „romgalériában” – mondta csütörtök délután Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki Ujvárossy László nagyváradi képzőművésznek nyújtotta át a magyar érdemrend tisztikeresztjét. A kitüntetés átadására a Szent László Napokon került sor, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet tanszékének tíz éves fennállását ünneplő, Alkalmazott víziók című tárlat megnyitóján. A Himnusz közös éneklése és főkonzul köszöntője után Ujvárossy László laudációját Jakobovits Márta kerámiaművész olvasta fel, s a kitüntetés átadása után ugyancsak ő nyitotta meg a Moszkva kávézó galériájában egy héten át látható tárlatot, melyen többek között plakáttervek, installációk szerepelnek.
„Ez a kitüntetés mindannyiunké” – mondta az érdemrend átvétele után Ujvárossy László. A képzőművész szavai szerint ahhoz, hogy most a szak fennállását megünnepelhessék, szükség volt a PKE nyitottságára, a román és magyarországi kollégák odaadására, akik vállalták az oktatást, és természetesen a diákokra is. Szavait vastapssal fogadták a megjelentek.
Az ünnepség a római katolikus bazilika udvarán található Szent László-szobor megkoszorúzásával folytatódott, majd a nagyváradi színházban megtartott gálaesttel, Sebestyén Márta és barátai fellépésével fejeződött be.
A gálaest első, protokollárisabb részét a nyíregyházi Cantemus Gyermekkórus fellépése színesítette. A megnyitón elsőként Zatykó Gyula, a Szent László-napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke mondott beszédet, ő a közösségi ünnepek fontosságára hívta fel a figyelmet és bejelentette: elvi beleegyezést kaptak a rendezvényt is támogató váradi önkormányzattól Rhédey Lajos gróf szobrának felállítására, e célból közadakozást hirdettek. Száz év óta folyik a harc városaink megtartásáért, melyek szellemiségét sok támadás érte, fogalmazott Toró T. Tibor EMNP-elnök, aki a magyar napokat megszervező városok sorában Kolozsvár, Marosvásárhely és Brassó mellett Nagyváradot is köszöntötte.
„Várad Szent László városa” – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, aki az igazságos király és bátor államvezető alakját idézte fel, és azt is elmondta, az elmúlt években egyetemet és orvosi lakásokat egyaránt építettek, a magyarság pedig „közjogilag egyesített, lélekben összeforrott nemzeti közösségé” vált. Magdó János főkonzul egyebek mellett arról is beszámolt, hogy találkozott Ilie Bolojan polgármesterrel, akinek felpanaszolta a magyarság számára fontos problémákat, mint például a magyar nyelvhasználat visszaszorulása vagy a közösségi terek átépítése. Szent László és Ady városában a magyarságnak „láthatóvá kell válnia”, mondta a diplomata.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a szervezőket, mint mondta, dicséretesek felvállalt céljaik, a jótékonyság és környezetünk megóvása, ugyanakkor nekünk vigyáznunk kell, mert a „humán szférát is beszennyezhetik”. Az EP-képviselő a holokauszt 70. évfordulóját említve megemlékezett a váradi zsidóságról is, ugyanakkor azt is hozzátette: „mi nem szeretnénk zsidó testvéreik sorsára jutni”. Az unió nem fordít kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek sorsára, a megoldást az autonómia különböző formái jelenthetik, tette hozzá.
A gálaest fénypontját kétségtelenül Sebestyén Mártának és zenésztársainak Üdvözlégy Szent László király! című előadása jelentette. A Kossuth-, Liszt Ferenc- és UNESCO-díjas előadóművész társaival, Andrejszki Judit régizenei előadóművésszel (ének, csemballó, dob) valamint Havasréti Pállal (tekerőlant, bőgő) és a temesvári Caius Herával (lant, teorba, barokk gitár) csodálatos hangulatú estét ajándékozott a közönségnek. Többek közötti húsvéti és pünkösdi összeállítás csendült fel a Szent Lászlót dicsőítő énekek mellett, Sebestyén Márta pedig a régizenei és népzenei elemek összefonódásáról, a dalok eredetéről szóló ismertetőivel rövid kultúrtörténeti csemegét is átnyújtott a közönségnek, mely az est végén állva ünnepelte a művészeket.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro

2014. június 29.

„Ne a lobbikum vagy politikum határozza meg, mi az érték”
Valódi, ráadásul jó humorú polihisztort ismerhetett meg a közönség Birinyi József, a Magyar Hungarikum Szövetség elnöke személyében, aki pénteken délután tartott előadást Nagyváradon a Szent László Napok keretében.
Citerajátékával előadása elején és végén megénekeltette a közönséget, s teljes közvetlenséggel kért elnézést az egy órányi késésért, amivel érkezett, mint mondta, egy dokumentumfilm utómunkálatait kellett befejeznie, de foglalkozik néprajzzal, kémiai és közgazdasági végzettsége is van.
“Az érték a mérték” – ez volt Birinyi József előadásának címe és vezérgondolata, melybe a közönséget is bevonta. Szót ejtett a magyarországi vonatkozó törvény hibáiról is. Valami nem feltétlenül az ősisége miatt válik hungarikummá, derült ki, hiszen például a tárogatót 1987-ben szabadalmaztatta Schunda V. József. A nemzeti romantikában a politikum az akkor öntudathordózókat emelte ki, így lett például a magyar cigányzene, vagy éppen a paprikás jellegzetesen magyarrá, holott utóbbit például 1804-ben említik először.
A világ nem arra kíváncsi, mit tudunk leutánozni belőle, hanem ara, mit tudunk hozzátenni, fogalmazott az előadó, aki azt is elmondta: szövetségük céljai közé tartozik a kiemelt magyar értékek őrzése, mentése, új értékek létrehozásának támogatása, továbbfejlesztése, népszerűsítése, az országmárka erősítése Magyarországon és a nagyvilágban.
„A saját értékeinket nekünk kell tudatosítani” – fogalmazott Birinyi József, aki szerint nem a másságot kell tisztelni, hanem az értéket, függetlenül attól, ki teremeti meg. Egy értéke ugyanakkor a közösségnek és a szakmának is el kell fogadnia, tette hozzá az előadó, aki szerint fontos, hogy ne a „lobbikum vagy a politikum” határozza meg, mi számít értéknek.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro

2014. június 30.

Tordaszentlászlói kórustalálkozó, huszonötödször
Félezer énekkar, 12 ezer kórustag vett részt eddig a rendezvényen
Huszonötödik alkalommal szervezték meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót június 28-án, amelyen most húsz énekkar vett részt.
Közülük három magyarországi együttes volt: a veresegyházi Cantemus kórus (karnagy: Vadász Ágnes), a budaörsi Sapszon Ferenc Kórus és a Budapest Fővárosi Énekkar (karnagy: Krasznai Gáspár). A hagyományhoz hűen reggel istentiszteletet tartottak a helybeli református templomban (igét hirdetett Bibza Gábor esperes), a templomkertben közös éneklésre került sor. A kórusok felvonultak a falu utcáin, majd a Művelődési Házban öt órán át szebbnél szebb kórusműveket hallgathattunk meg. Az esemény végén minden kórus kapott emléklapot, plakettet és zászlószalagot. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) elnöke az esemény végén összegzésképpen azt hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradásunk egyik záloga az anyanyelven folytatott zenei nevelés, a kóruséneklés.
NAGY-HINTÓS DIANA

lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1201-1211