udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5072
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 5071-5072
Névmutató:
Gelmarean, Alin
2003. június 10.
Jún. 9-én a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon végleg tisztázódott a szovátai Fenyő (Bradet) Szálló jogi helyzete. A legfőbb ügyész visszavonta korábbi beadványát, amellyel semmisségi eljárást indítványozott egy korábbi legfelsőbb bírósági ítélet ellen. A privatizációs szerződést 2001. máj. 18-án kötötte meg a Salina Invest Rt. és az Országos Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS), amely értelmében a szovátai fürdővállalat négy szállodája, a gyógykezelő és negyven villa, azaz a fürdővállalat részvényeinek 82,17 százaléka a Salina Invest tulajdonába ment át. A Szováta jó ürügy lett arra is, hogy a román nacionalista erők támadást indítsanak a magyarországi tőke megjelenése ellen. - Az igazság győzött Bukarestben - jelentette ki Wisky Péter, a Salina Invest, illetve Fülöp Nagy János, a fürdővállalat vezérigazgatója. Az új tulajdonos tavaly hozzákezdett a Szováta Szálló és a gyógykezelő központ felújításához. A privatizációs szerződés értelmében az elmúlt évben 4,1 millió dollárt fordítottak a felújításra. Tavalyhoz képest óriási a változás, civilizáltabb, kulturáltabb üdülőtelep várja a Szovátára érkezőket. /A Fenyő Szálló (is) a szovátai fürdővállalaté. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2003. június 18.
A Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottságának döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Ennek következtében, más minisztériumok mellett, megszűnt a Vasile Dancu által vezetett Tájékoztatási Minisztérium is, amelynek keretében működött a kisebbségekkel foglalkozó hivatal is. Markó Attilát, a Kisebbségi Hivatal helyettes államtitkára elmondta, a Kisebbségi Hivatal minden valószínűség szerint a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. Az intézmény eddig sem volt minisztérium, mert nem rendelkezett önálló gazdálkodási jogkörrel. /Köllő Katalin: A kormányfőtitkárság hatáskörében a kisebbségi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2003. június 19.
Az erdélyi magyar sajtót elemezni szándékozó írás jelent meg a közelmúltban (György Attila: Tájba simul az erdélyi sajtó. Magyar Nemzet, május 14.). A szerző szerint nincs sem jobb-, sem baloldali sajtó. Nincs, mert nincs sem jobb-, sem baloldali magyar párt. Csak az egyetlen, hol érdekvédelmiként, hol pártként viselkedő RMDSZ. De van lap, amely előszeretettel közöl Tőkés Lászlót bíráló vagy éppenséggel támadó írást. Az ilyen akár baloldalinak is nevezhető. Van, amely ezzel ellentétben az RMDSZ vezetését, vezetőit bíráló írásokat is közöl. Asztalos Lajos megjegyezte: úgy látszik, György Attilának nincs tudomása arról, hogy az ilyet az érintettek nem egy esetben perrel fenyegették, azzal, hogy elintézik: fitying támogatást se kapjon. Arra, hogy a lapban maguk cáfolják meg a róluk közölteket, egyes lapok erre nem adtak lehetőséget. A támogatásokkal függőségben akarják tartani a lapokat. A néhai megyei pártlapok utódai többé-kevésbé ugyanazokkal a szerkesztőkkel dolgoznak. Több lap szerekesztője a pártklientúra érdekeinek támogatója. Így "az erdélyi sajtó már nem haldoklik, hanem évek óta halott" - jelezte György Attila. A lapok példányszáma alacsony, mert unalmasak, szövegükben egyéniségnek nyoma sincs, a nézeteltéréseket kínosan kerülik, s ez nagy többségüknél szolgalelkűségbe fullad. Asztalos úgy látja, hogy az alacsony példányszám oka az általános gazdasági helyzet, a fokozódó szegénység is. Többen emlegetik, hogy Tőkés László a hibás, mit akar, a pap ne politizáljon. Vannak, akik mindenkire rohadt párttitkárt kiáltanak. /Asztalos Lajos: Tájba simulás... tájból szökkenés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2003. június 24.
A Kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját vette át ünnepélyes keretek között a kisvárdai református templomban Orbán Viktor ex-miniszterelnök. Az ökumenikus istentisztelet keretén belül sorra kerülő nyilvános kuratóriumi ülésen jelen volt maga a kitüntetett, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, az első Tőkés-díj tulajdonosa, Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjai, valamint dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, aki laudátiót mondott, továbbá sok más meghívott. A zsúfolásig megtelt templomban, valamint a templomon kívül rekedtek számára az istentisztelet után Lengyel Szabolcs felolvasta a kuratórium határozatát, amely szerint az április 7-én megtartott ülésen egyöntetű szavazással a kuratórium tagjai úgy döntöttek, hogy idén a Tőkés László-díjat Orbán Viktor ex-miniszterelnöknek adományozzák, a magyarság mint nemzet értékeinek és érdekeinek képviseletéért. /Köllő Katalin: Orbán Viktor Tőkés László-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2003. június 25.
Darvay Nagy Adrienne színháztörténész immár második éve a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának egyik művészeti tanácsadója: Szűcs Katalin Ágnes színikritikussal közösen döntik el, egy adott társulat mely darabbal szerepel a versenyprogramban Kisvárdán. Darvay Nagy Adrienne lassan húsz éve foglalkozik a határon túli magyar színházakkal. Az eddigi jelöléses rendszertől eltérően a teátrumok most csak javaslatot tesznek a versenyelőadásokra vonatkozóan. Az az általános kritérium, hogy szakmai szempontból legyen értékes az előadás. A fesztivál versenyprogramjában minden színházi műhely részt vehet egy előadással. A fesztiválnak van egy versenyen kívüli, off-programja is. Az off-program a társulatok művészi sokszínűségét igyekszik bemutatni, továbbá a kisvárdai közönség szórakozni vágyó rétegeit ezzel szeretnék becsalogatni a színházba. /Botházi Mária, Kisvárda: "Nem csupán szelektorok vagyunk" . = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2003. június 30.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata térhetett haza a legtöbb díjjal, összesen öttel a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiváljáról, amelynek záróünnepségére jún. 28-án került sor. A nagy sikert a kolozsváriak Doktor Faustus tragikus históriája című előadása érte el, amely elnyerte - a Komáromi Jókai Színház Sirály című előadásával megosztva - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által fölajánlott nagydíjat. A Marlowe előadásban nyújtott alakításáért, Mephistophilis szerepéért Kézdi Imola elnyerte a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díjat. Ugyancsak egyéni díjat tudhat magáénak Cristian Rusu, az előadás díszlettervezője. Két díjjal térhetett haza a kolozsvári színház kitűnő művésze, Bogdán Zsolt, aki a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban a fiatal Faustus szerepének megformálásért elnyerte a szintén a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által felajánlott Különdíjat, valamint megkapta a dr. Nagy Szilárd, Kisvárda város alpolgármestere által hagyományteremtő szándékkal alapított különdíjat. A fesztivál tizenötéves történetében még nem teltek meg ilyen mértékben a színházi előadásokra hivatott termek. A zsűri elnöke, Fodor Tamás értékelte a tíznapos fesztivál előadásait, hangsúlyozva, hogy nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen sok jó előadás és társulat létezik a határon túli magyar intézményekben, ez pedig nagyszerű dolog, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol sok fásult színész van, akik iparként űzik a mesterségüket. /Köllő Katalin: Öt kisvárdai díj a kolozsvári magyar színjátszásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2003. július 4.
Vekov Károly képviselő júl. 3-i sajtótájékoztatóján cáfolta azokat a beszámolókat, amelyek arról szóltak, hogy a bekövetkezett módosítások az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján születtek meg. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a vitákon a Nagy-Románia Párton kívül, a többi parlamenti párt is jelen volt, és hozzájárult a törvénytervezet kidolgozásához. Az előzetes tárgyalásokon az RMDSZ elfogadta, hogy a vitán ne essen szó két érzékeny problémáról, amelyet a Vekov Károly által vezetett RMDSZ-platform javasolt, éspedig az autonómia, valamint a szubszidiaritás kérdéséről. Vekov Károly jelezte: az általa előterjesztett törvénytervezet, amely a műemlék-templomok környékén zajló különböző rendezvények, sörfesztiválok és egyéb események korlátozását, illetve betiltását írná elő, egyetlen kifejezés módosításával átment a szenátusi vitán, majd ősszel kerül a képviselőház plénuma elé. A képviselő véleménye szerint az SZKT továbbra is az RMDSZ jelenlegi vezetőségének közvetlen irányítása alatt áll. /Köllő Katalin: Az SZKT-t továbbra is a csúcsvezetőség irányítja. A szenátus elfogadta Vekov Károly törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 5.
Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 5.
Tavaly volt az áttörés, amikor Pusztinán és Klézsén intézményesített keretben is megindult a magyar nyelvoktatás, az elmúlt napokban ismét fordulóponthoz érkezett a moldvai csángómagyar iskolásgyerekek ügye. A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által az utóbbi időben folytatott tájékoztató-meggyőző munka eredményeként más csángóföldi falvakban is több tucatnyi szülő fogalmazott meg hivatalos, közjegyző által hitelesített kérést, amelyben kifejezi óhaját: gyermeke tanulhassa a magyar nyelvet az iskolában. Júl. 3-án megbeszélés zajlott le a bákói megyeházán. A Bákóba érkezett RMDSZ-küldöttség tagjait, Markó Béla szövetségi elnököt, Szép Gyula művelődésügyi alelnököt, Márton Árpád képviselőt, valamint Szepessy Lászlót, a marosvásárhelyi Elnöki Hivatal vezetőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének székhelyén Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök tájékoztatták a kezdeményezés részleteiről, átfogó helyzetképet nyújtva egyúttal a csángómagyarok mindennapjairól is. Szó esett többek között a csángóföldi iskolákban és iskolán kívül magyar nyelvet oktatók javadalmazásáról, az Erdélyben vagy épp Bukarestben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakásköltségeinek fedezéséről, a státustörvényből eredő, gyermekes családoknak szánt támogatás folyósításáról, valamint a csángómagyarok megélhetési lehetőségeiről (a férfiak közül sokan dolgoznak vendégmunkásként Magyarországon, illetve Olasz- és Spanyolországban, valamint Izraelben). Elhangzott, hogy egyes csángóföldi papok igyekeznek - lebeszélés vagy akár megfélemlítés révén - eltéríteni a magyaroktatásról a szülőket. Markó Béla szerint jó lenne, ha létrehoznák klézsei székhellyel az RMDSZ Bákó megyei szervezetét. A prefektúrai megbeszélésen az RMDSZ-küldöttség tagjai, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és alelnöke mellett jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus, illetve a Bákó megyei főtanfelügyelő, Gheorghi Iorga. A bő félórás találkozó sikeres volt, a vártnál könnyebben elvi megállapodás született további egy-egy, magyar nyelvet tanuló csoport ősszel történő indításáról Frumószán, Magyarfaluban, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Somoskán, valamint Pusztinán. Markó Béla elmondta, megegyezetek abban, hogy a más településen megfogalmazott kéréseket is jóváhagyják, így újabb csoportok alakulhatnak. Remélhető, hogy szeptemberre az eddigi 31 mellett még közel 140 csángó gyermek ismerkedhet majd szülőhelyén a magyar nyelvvel és kultúrával. Bilibók Jenő úgy látta, hogy meglepő könnyedséggel született meg a beleegyezés, eddig apró kifogásokat hoztak föl, amelyek miatt szerintük nem indulhatnak újabb csoportok. Bilibók Magyarországra indul, támogatást kér az Erdélyben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakás-költségeinek térítéséhez. /(Szonda Szabolcs): Kedvező fejlemény a csángóföldi magyaroktatás ügyében: ősszel további csoportok indulhatnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2003. július 5.
A bukaresti World Trade Center (WTCB), ahogyan a képzőművészek látják - címmel rendezett országos művészeti vetélkedőt a WTCB, a Romániai Képzőművészek Szövetsége tagjai, valamint a képzőművészeti egyetemek végzős diákjai számára egy majdani magángyűjtemény létesítése céljából. A több tucatnyi beérkezett alkotásból a zsűri huszonöt pályamunkát érdemesített a verseny végső szakaszában való részvételre. A három legjobbnak ítélt munka pedig kolozsvári festők műve. A nagydíjat Dobribán Emil, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem adjunktusa nyerte el Építészet és tükröződés című, nagyméretű 1,60/2 méteres olajképével, az utána következők pedig Calin Anton és Marius Ghenescu Karnevál, illetve. A WTC-nagydíjjal egyidőben Dobribán Emilnek a bukaresti Schiller-házban nyílt egyéni tárlata. A kiállítás központi témája az emberi test. /Németh Júlia: Kolozsvári festők sikere Bukarestben. Dobribán Emil WTC-nagydíjas. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 7.
Júl. 5-én Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánia udvarán nyolc bográcsban készült a gulyás. A Marosvásárhelyi Magányosok Klubja tagjai Baricz Lajos meghívásának köszönhetően versenghettek az idei, hagyományos bográcsgulyás-főzésben Hargita és Iasi megyéből érkezett csoporttársakkal, a marosszentgyörgyi Kolping-családosokkal és a marosvásárhelyi klub-szimpatizánsokkal. Végül magyarul és románul szólt a köszöntő szó. /Járay Fekete Katalin: Bográcsgulyás főtt Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./2003. július 12.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a Marosvásárhely határában lévő Weekend Telepen idén másodszorra szervez diákfesztivált. A Félsziget Ifjúsági- és Diákfesztivál keretében sorra kerülő Igen! Irány Európa! című konferencia szinte egy időben zajlik a több éves múltra visszatekintő Bálványosi Szabadegyetem (azaz Tusványos) programjával, amelynek egyik társszervezője idéntől a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). A szabadegyetem szervezésében eddig részt vevő Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), sokak számára meglepetésszerűen, idén átigazolt, és a MIÉRT-hez társult a szervezésben. A MIT eddig résztvevőként volt jelen a Bálványosi Szabadegyetemen, idén viszont társszervezővé lépett elő. Jakab István MIT-elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar társadalmat nem éppen a közös megegyezés jellemzi, inkább a meg nem egyezés. Ez a közösségen belüli ellentét, széthúzás a gyümölcse az elmúlt tíz évben folytatott RMDSZ-politikának. Jelenleg Erdélyben két jelentős ifjúsági rendezvényre kerül sor egy időben, ezek a Félsziget és a Tusványosi Szabadegyetem, amely szintén nagy veszteség mindenki számára. Tusványos olyan rendezvény, amely bizonyított, értékeket gyűjtött be. Itt ült le először tárgyalni a román és a magyar miniszterelnök, itt beszéltek első ízben a státustörvényről. A MIÉRT politikamentes rendezvényt ígért, a konferenciával viszont kemény politikai összejövetel lesz. Mindez a MIÉRT valaminek a kárára szervezi. Lehetett volna más időpontban is. A MIT az újságból értesült arról, hogy lesz a Félsziget, annak ellenére, hogy a tél folyamán voltak közös megbeszélések a MIÉRT-tel. Erről viszont ott nem tettek említést. Mindennek az erdélyi magyar közösség a vesztese, elsősorban azok a fiatalok, akik kiábrándulnak mindenből, és elmennek. Megfigyelhető, hogy megpróbálják lejáratni a Bálványosi Szabadegyetemet. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke szerint minden tevékenységüket "ellenrendezvényként" könyvelik el. Kovács kijelentette, hogy ők nem a jobboldali vagy a baloldali pártokat hívják meg, hanem a döntéshozókat. /Köllő Katalin: Két úton Európába? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/2003. július 14.
A nemrég megalakult Népi Akció (AP) a hét végén tartotta első kongresszusát. Az új párt részt akar venni a jövő évi helyhatósági választásokon, és el akarja érni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az egyik független képviselő csatlakozott hozzájuk, ennek révén az AP máris parlamenti képviselettel rendelkezik. Az AP kész együttműködni bármely parlamenti és parlamenten kívüli alakulattal, kivéve a szélsőséges Nagy-Románia Pártot és a kormányzó szociáldemokratákat. Emil Constantinescu lett az új párt elnöke, a volt államfő, a vezetők között van az exállamfő néhány korábbi munkatársa: Zoe Petre elnöki tanácsos, Decebal Traian Remes volt (liberális párti) pénzügyminiszter és Catalin Harnagea titkosszolgálati vezető./Szőcs Levente: Tizenöt a tizenötezerből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./2003. július 15.
Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/2003. július 15.
Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében kiállították a Csittszentiváni Általános Iskola kis faragóinak legjobb munkáit. Bandi Dezső iparművész elmondta, hogy már évekkel ezelőtt szerette volna újjáéleszteni Csittszentivánon a régi kézműves mesterségeket. A lányok már nem tudtak szőni, varrni. Alkotótábort - fafaragás, szövés, rojtozás - rendeztek a gyerekeknek. Székely Erzsébet, a helyi iskola igazgatónője hangsúlyozta: szükségét érezték a hagyományok ápolásának. Ezért is indították tíz évvel ezelőtt néptáncoktatást. Az egyik tanár két éve faragócsoportot szervezett. /Járay Fekete Katalin: Értékeljük türelmüket, igyekezetüket! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. július 19.
Júl. 18-án Csíkszeredán bemutatták A mi utcánk című, Csíkszereda lebontott utcáinak emlékére készült képeskönyvet. A katalógust a Csíki Műemlékvédő Egyesület adta ki, szerkesztette Daczó Katalin és Máté Klára. A könyvből megismerhető Csíkszereda építéstörténeti vázlata, a hetvenes évek utcái, a kisajátítások, bontások ideje, a városrendezés kronológiája. Több mint kétszáz lakóház, több száz emberi lélek és egy történelmi városrész esett áldozatul a hetvenes-nyolcvanas évek városrendezésének. /Ferencz Imre: Emlékkönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2003. július 21.
Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./2003. július 22.
Sylvester Lajos Csupa csapás az élet /Háromszék Lap- és Könyvkiadó Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000/ Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és a csángó szétrajzások emlékkönyve alcímmel írt riportkönyve arra a háttéranyagra épül, amelyet 1996- 99 között a Voltunk mük es hatvanperces történelmi dokumentumfilmhez a Kárpátok külső lábánál, Csángóföld ön és a Kárpát-medencében a Barcaságtól Sopronig gyűjtött. Sylvester felfigyelt az elmúlt napokban a csángóföldi magyarórák tárgyában közölt, többnyire euforikus hangvételű írásokra. Az eddigi csángómentő erőfeszítések óvatosságra intenek, figyelmeztetett Sylvester.A papság agresszívebbé vált magyarellenessége, és a helyi hatóságok jelenlegi támadása is erősebb minden ellen, ami a csángók magyar identitástudatát alakíthatná vagy megtarthatná. A helyi sajtó hajmeresztő hamisítás pedig egyszerűen példátlan. A hírek szerint júl. 3-án Bákóban egy olyan megbeszélésre került sor, amelyen a csángószervezetek vezetői, Markó Béla RMDSZ-elnök és kísérői társaságában jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus és Gheorghi Iorga megyei főtanfelügyelő. A megbeszélésen a magyar részvevők meglepetésére elvben megállapodtak, hogy szeptembertől magyar nyelvet tanuló csoportok indulhatnak a szülők közjegyző által hitelesített kérése alapján Frumószán, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Magyarfaluban és Somoskán is. Ekképpen a heti néhány órányi magyaroktatás Klézsével és Pusztinával együtt hét déli csángó településre terjedne ki. Ez a magyarkönyvmáglyákhoz, a gyermekek és szülők meghurcoltatásához és megfélemlítéséhez, a papság intoleráns viselkedéséhez viszonyítva üdvözlendő lépés. A csángókérdés kapcsán viszont nem szabad megfeledkezzünk alapvetően fontos dolgokról, írta Sylvester Lajos. A moldvai csángóság ősztől összesen 140 gyermekre kiegészülő heti néhány órás anyanyelvi oktatása nem helyettesíti a teljes értékű anyanyelvű oktatást. A mostani ígéret elsősorban gesztus- és szimbólumértékű. A mostani néhány órás magyar nyelvű oktatás és képzés, az anyanyelvi nevelés az első lépés a moldvai magyarság teljes értékű anyanyelvi oktatásának megszervezése felé. A csángó fiatalok erdélyi és magyarországi oktatását fenntartó támogatásra és ennek bővítésére alapvetően szükség van. /Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./ 2003. augusztus 5.
Néhány éve úgy látszott: hagyományteremtő ünnepséggé válik Hadad Napja. A hajdani mezővárosból a mostoha gazdasági körülmények miatt a lakosság jó háromnegyede települt át az ország különböző városaiba vagy éppenséggel a határon túlra. Ezért gondoltak, legyen évente egyszer egy nap - adott esetben augusztus első vasárnapja - amikor az egymástól és szülőföldjükről messze került hadadiak összetalálkozhatnak egymással. Az idén azonban hiányzott a kezdeti lelkes tenniakarás. Aug. 3-án, vasárnap benépesült az iskola egy részének otthont adó Dégenfeld-kastély udvara. Fellépett a környék két legjobb néptáncegyüttese, a bogdándi Rozsmalint és a nagykárolyi Rekettye. /Báthory Éva: Hadad: A Hazatérés Napjára a szokásosnál jóval kevesebben jöttek el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./2003. augusztus 7.
A Magyar Néprajzi Társaság júl. 24-26-a között Csornán rendezte meg a XVIII. Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót. A rendezvényen nem első alkalommal vett részt hallgatóival Asztalos Enikő ny. tanár, aki tíz éve oktat, vezet néprajzi tanfolyamot a marosvásárhelyi Népfőiskolán. Asztalos Enikő előadásában beszélt az önkéntes magyar néprajzgyűjtők képzéséről: tíz éve folyik ez a képzés a marosvásárhelyi Népfőiskolán. Ez az országban az egyetlen olyan, felnőtteknek szánt néprajzi tanfolyam, mely oklevelet nyújt. /Járay Fekete Katalin: Néprajzosok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./