udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1808
találat
lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 1801-1808
Névmutató:
Kovács Péter
2007. június 11.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésével kapcsolatban túlzottak voltak az esetleges személycserékhez fűzött remények. Igaz hogy Eckstein-Kovács Péter több vezető visszalépését követelte, de ezzel az RMDSZ-en belül általánosan elfogadott, tudatos ellenzéképítés-koreográfiába próbált beilleszkedni. A szabadelvűek bírálata betöltötte eredeti szerepét, a közvélemény az eddiginél erőteljesebb belső ellenzéket vélhet felfedezni, ami az RMDSZ megítélésének használ. A kisebbségi közösségek szervezeteiben fokozottabb a megkövesedés veszélye, mint a többségi pártban. Ezzel az RMDSZ nem tud mit kezdeni, írta a lap, hozzátéve, akárcsak ellenzéke, amely képtelen leváltani a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) élén álló Szász Jenőt, „de a közéleti szerepvállalásban alaposan megkopott, sok tekintetben anakronisztikussá vált Tőkés Lászlóval szemben sem sikerült új vezéregyéniséget felmutatniuk. ” Az RMDSZ-ben vitát kell folytatni a belső megújulásról. Ezen az úton az első lépést jelenthetné a Tőkés László független európai parlamenti képviselő-jelölttel való kiegyezés. Az RMDSZ vezetőségének, de főleg a Kelemen Hunor ügyvezető elnök által képviselt „új hullámnak” el kellene gondolkodnia azon, hogy mit kezd a romániai magyar közösséget megillető román állami támogatással, amelynek részrehajló, sokszor politikai szempontok alapján történő elosztásával folyamatos támadási felületet biztosít ellenfeleinek. /Borbély Tamás: A nehezebbik úton. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./2007. június 16.
Nyílt levélben fordult Románia környezetvédelmi miniszteréhez, Korodi Attilához Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselő. Eszerint „a verespataki beruházás szempontjából egy kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot nyújtott be Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor a bukaresti törvényhozás elé”, amelyet ha elfogadnak, Románia egész területén betiltanák a cianidos bányászatot. Olajos Péter ezért az RMDSZ-es miniszter közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a javaslat minél előbb elfogadásra kerüljön. /Verespatak: Nyílt levél Korodi Attilához. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2007. június 18.
Az ügyészségről és a Román Hírszerző Szolgálattól kér tájékoztatást Kovács Attila Brassó megyei képviselő arról, miként szivároghatott ki a sajtóba egy tavalyi telefonbeszélgetésének lehallgatási jegyzőkönyve. Az RMDSZ-es politikus 2006. szeptemberében Nicolae Bujdoiut, a brassói Transilvania Egyetem jogi karának dékánját kereste fel telefonon a fakultáson tanuló felesége egyik vizsgájának ügyében. A brassói törvényszéki ügyészség a beszélgetést rögzíttette, a vádhatóságtól kikerülő – a törvény értelmében titkos – átiratából pedig a Transilvania Expres napilap június 15-i száma közölt részleteket. A képviselő azt állítja: a szövegben semmi kompromittáló nincs. „A professzor ugyanazon a tanszéken tanít, ahol én, kollégaként jogomban áll beszélgetni vele, akár a feleségem magiszteri vizsgájáról is, amelyet a gyerek megszületése miatt többször is kénytelen volt elhalasztani” – fejtette ki a politikus. Kovács Attila szerint a lejáratási szándék politikai célzatú és az RMDSZ ellen irányul. „Több RMDSZ-képviselő ellen is törvénytelen nyomozási eljárások folynak. A Nagy Zsolt miniszter ellen indított eljárás kezdetét is egy lehallgatott telefonbeszélgetés képezi, amelyben róla beszélnek, és ügyének minden mozzanata politikai eseményekhez köthető” – vélte a képviselő. Kovács elmondta: bizonyítékai vannak arra, hogy a jegyzőkönyv tartalmának ismeretében egyes helyi politikusok zsarolták a Brassó megyei RMDSZ-es megyei tanácsosokat bizonyos önkormányzati határozatok megszavazása előtt. Az RMDSZ-es képviselő beszélgetése úgy került szalagra, hogy a múlt évben a brassói nyomozóhatóság a Transilvania Egyetem rektorának állítólagos korrupciós ügyeiben vizsgálódott. Gheorghe Achim professzort azzal gyanúsították, hogy kenőpénzért cserében osztogatta a diplomákat, pere jelenleg a brassói ítélőtáblán zajlik. „A beszélgetésekről szóló jegyzőkönyvek titkosságát 2006. december 4-én feloldották” – áll a brassói törvényszéki ügyészség közleményében. Kovács kifogásolta, hogy az ügyészek utólag nem értesítették sem őt, sem a dékánt a beszélgetésük lehallgatásáról, pedig ezt törvény írja elő. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke jelezte: a kiszivárogtatás a jelenlegi törvények értelmében csak fegyelmi vétség, nem bűntény. /Lehallgatások: folytatódik a politikai lejáratási kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2007. június 22.
Gáncsolja a képviselőház Eckstein-Kovács Péter szenátor törvénykezdeményezését, amely a ciántechnológia betiltását célozza a román bányászatban. A szenátus jóváhagyta, hogy sürgősségi eljárással tárgyalják a tervezetet, a képviselőház állandó bizottsága azonban nem. /Sz. K. : Nem sürgős a T. Háznak a ciántechnológia betiltása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2007. június 25.
Kolozsváron Az emberi piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról című rendezvénysorozat III. részének meghívottja Tamás Gáspár Miklós Kolozsvárról elszármazott filozófus volt, akivel Magyari Nándor László beszélgetett. Tamás Gáspár Miklós úgy vélte, az emberek emlékezetében két fontos emlék él a pártállam időszakából: a titkosszolgálatok hatalma és a nacionalizmus. A vendég szerint nem sokat jelent az, hogy a volt szekus tisztek, központi bizottsági titkárok, pártaktivisták ma a rendszer vezetői között vannak. Azzal érvelt, hogy bár a személyekben megnyilvánuló kontinuitás erkölcsileg elfogadhatatlan, az nem strukturális kérdés, így abból nem következhet a rendszer kontinuitása. Másfelől undorítónak tartja, hogy az 1989 előtti titkosszolgálati emberek bármilyen szerepet is játsszanak napjainkban. Kijelentette: „Nekünk nem elsősorban az ezzel-azzal besúgásra kényszerített ügynökökre kell haragudnunk, hanem a Szekuritáté és a kommunista pártok vezetőire. ” Eckstein-Kovács Péter és Könczei Csilla azért bírálták a vendéget, mert szerintük túlságosan elméleti síkra terelte a beszélgetést, s keveset szólt a konkrétumokról, saját egykori romániai tapasztalatairól. Selyem Zsuzsa a szekusok és besúgók viszonyát taglaló értékeléssel szállt vitába. A vendég azonban hajlíthatatlan maradt. – Az erkölcsi felelősségből több jut annak, akinek nagyobb volt a hatalma. – mondta. Az igazi vita a beszélgetés befejezése után, a Tranzit Ház udvarán következett, ahol többen is vitatták Tamás Gáspár Miklós azon véleményét, miszerint súlyosabb erkölcsi felelősség terheli a rendszer vezetőit és működtetőit, mint pedig az egykori besúgókat. /T. Sz. Z. : Ellenségeink rémtetteinél jobban fáj barátaink árulása? TGM a Tranzit Házban a múlt feltárásának ellentmondásairól beszélt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Az Erdélyből a ‘70-es években Magyarországra költözött közíró beszélgetőtársa Magyari Nándor László volt, aki szerint a múlt átbeszélése mindenkinek hasznos. /Stanik Bence: Szekus „vég” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2007. július 2.
Alternatívák a magyar érdekképviseletben címmel kerekasztal-megbeszélést rendezett a hét végén, Marosvásárhelyen a Szabadelvű Kör, melyen meghívottként részt vettek Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke, Magyari Nándor László szociológus és Ovidiu Pecican történész. Ezt megelőzően Marosvásárhely főterén a szimpatizánsok vagy érdeklődők találkozhattak, érdeklődhettek, és aláírásukkal támogathatták a Szabadelvű Kör platformként történő újra bejegyzését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke szerint a magyar közösség csak úgy tud a továbbiakban politizálni, ha „abszolút regionáliscentrikus” politikát dolgoz ki. „A régiókon belül létre kell hozni a helyi parlamenteket. Erdélyben a magyarság 20-22 százalék, egy regionális parlamentben lesz helye több magyar pártnak is” – mondta Eckstein. /Bögözi Attila: „Régiókban kell gondolkozni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2007. július 3.
Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2007. július 13.
Az 1948 és 1963 között politikai bűnökért hozott ítéletek eltörlésére vonatkozó törvényt kezdeményez Eckstein-Kovács Péter. A tervezet, amelynek másik két társszerzője Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő, kártérítést is kilátásba helyez az érintettek, illetve azok utódai számára. – Nem rehabilitálásról, hanem az olyan politikai perekben született ítéletek megsemmisítéséről van szó, amelyeket 1948–1963 között hoztak Romániában – az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére. A jogszabály hivatalból törölne minden ilyen ítéletet függetlenül attól, hogy az érintettek kérvényezik-e vagy sem. A törvény hatálya alá eső ügyek azonosítása az erre a feladatra kijelölt ügyészek dolga lesz. Ami pedig a kártérítést illeti, az elképzelések szerint pontos összeg lenne meghatározva minden börtönben töltött hónapért, amelyet az elítélteknek ártatlanul kellett elszenvedniük. Eckstein-Kovács Péter reményének adott hangot, hogy az RMDSZ-vezetőknek és Tőkés Lászlónak sikerül megegyezniük abban, hogy a püspököt befutó hely illesse meg a szövetség EP-jelöltjeinek listáján. /SZ. K. : Javaslat politikai bűnökért hozott ítéletek eltörlésére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2007. július 14.
A tusnádfürdői EU-tábor második napjának témája a média és politika viszonya volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elmondta: a sajtószabadság csakis korlátok között működhet. A törvény szabályozhatja azt, hogy mi kerüljön be egy műsorba és mi ne, a műsor megszerkesztésébe viszont már nincs beleszólása. Gáspárik szerint három tényező döntő módon befolyásolja a sajtószabadságot: lényeges, hogy kik állnak a média tulajdonosi körében; fontos ugyanakkor a technológiai, műszaki felkészültség, mint ahogy a szakmai felkészültség is mérvadó. Kelemen Attila az Erdély Fm igazgatója A média mint manipulációs eszköz címmel tartott előadást. Anekdotákkal fűszerezett beszéde a sajtó negatív oldalára mutatott rá: a „féligazságok tőzsdéjének” nevezte a sajtót, amelynek hihetetlen játéktere van. Bár sokan úgy vélik, hogy a politikum befolyásolja a médiát, Tamás Sándor képviselő azt bizonygatta, hogy ez épp fordítva van: a politikusok azok, akik alkalmazkodnak a sajtóhoz, félnek ennek hatalmától, a sajtószabadságtól. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a politikusok és sajtósok egymásra vannak utalva. Kádár Magor, a BBTE oktatója a politikai marketingről, illetve a politikusok arculatáról, imázsáról tartott előadást. /Média és politika viszonya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2007. július 18.
Az RMDSZ Állandó Tanácsa azt javasolja Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, hogy szerepeljen bejutó helyen a szövetség európai parlamenti listáján. Az EMNT elnökének az RMDSZ-listán való esetleges szerepeltetése először idén tavasszal merült fel, amikor számos magyarországi közéleti személyiség, illetve több RMDSZ-es politikus (Sógor Csaba, Toró T. Tibor, majd Eckstein-Kovács Péter) arra kérte Markó Bélát: tegye lehetővé egy összmagyar jelöltlajstrom összeállítását, amelyen Tőkés László befutóhelyre kerülne. Ettől a javaslattól akkori az RMDSZ vezetősége határozottan elzárkózott. Tőkés László szerint konszenzusos alapon olyan nemzeti jelöltlista összeállítása szükséges, amelyet az egész erdélyi magyarság támogat. Az így összeállítandó 35 fős jelöltlistán helyet kellene kapnia például a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőinek, Hantz Péternek és Bodó Barnának is. A tárgyalások időpontja és helyszíne egyelőre még bizonytalan. /Benkő Levente: RMDSZ: Tőkéssel az EP-be. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./2007. július 21.
Demokrácia-deficit Romániában és Magyarországon címmel zajlott július 20-án beszélgetés a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Gabriel Andreescu egyetemi oktató az igazságügy terén található visszásságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a román alkotmánybíróság nem a demokrácia pillére, megkérdőjelezhető, politikai befolyástól sem mentes döntéseket hoz. Az ügyészség nem tartja be a demokrácia alapvető játékszabályait, semmibe veszi az ártatlansági vélelmet, és viszonylag gyakran alapvető állampolgári jogaiban sérti meg azokat, akiket valamilyen ügyben vizsgál. Lányi András magyarországi előadó kijelentette: 2007 történelmi dátum Magyarországon a demokrácia megcsúfolásában, erre az egyik legsúlyosabb példa a nemzeti vagyon kiárusítása, nagy részének idegen magánkézbe kerülése. „A demokrácia nem az, amikor a többség és a kormány bármit megtehet, hanem ellenkezőleg” – hangsúlyozta. „A román és a magyar történelem nem demokratikus rendszerek sora, csak nagyon rövid ideje tanuljuk a demokráciát” – mutatott rá Ovidiu Pecican történész. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ-en belül tapasztalható demokrácia-deficitről szólva elmondta: ez a párt szervezeti jellegéből is adódik. Baj, hogy például az SZKT tagjait nem választják, hanem küldik. Hogyha az SZKT a parlamentnek felel meg, létezni kellene „pártoknak” is, ezt a szerepet pedig a különböző politikai platformok tölthetnék be. Hangsúlyozta: a verseny hiánya rossz hatással van az érdekképviseletre, mindenki igyekszik „jóban lenni” a felső vezetéssel. Megoldást azt jelenthetne, ha átszerveznék a struktúrát, és minden tisztséget titkos szavazással lehetne betölteni, mivel most „be vannak betonozva” az emberek a vezető pozíciókba. /Farkas Imola: Lábbal tiporják a demokráciát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./2007. július 23.
Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2007. július 26.
Meglepő javaslattal állt elő internetes naplójában Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszter, európai parlamenti képviselőjelölt. Azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ-nek és a rajta kívül álló civil szervezeteknek közösen megállapított kritériumrendszeren alapuló előválasztásokat kellene szerveznie az európai parlamenti választásokra. Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője erről elmondta: nem a novemberi, hanem a következő választások perspektívájából van jelentősége a javaslatnak, ugyanis az ilyen belső választás lebonyolításához szükséges az úgynevezett kataszter, vagyis a romániai magyarok nyilvántartási listájának az összeállítása. Toró, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, közölte: az EMNT egyik kiemelt javaslata az RMDSZ-szel tervezett csúcstalálkozón éppen ennek a kataszternek az elkészítése. Szerinte ezt a feladatot a magyarigazolvány kibocsátásával foglalkozó státusirodák végezhetnék el. Ezt viszont képtelenség elkészíteni az EP-választások előtt, ezért nincs idő az előválasztás megszervezésére sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának a vezetője a Szabadság kérdésére elmondta: elvileg egyetért Nagy Zsolt ötletével. Szerinte az elkövetkező időszakban minden jelöléskor lehetővé kell tenni a belső választást. /Borbély Tamás: Nagy Zsolt előválasztásokat javasol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2007. augusztus 6.
Kóka János, az SZDSZ elnöke augusztus 3-án Budapesten megbeszélést folytatott Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ szenátorával. A találkozón a politikusok az egyik legfontosabb célként a határon innen és túl élő magyarok „közös kulturális terének kitágítását” jelölték meg. Az SZDSZ-nek új liberális nemzetpolitikát kell képviselnie, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok, és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül – fejtette ki Kóka János. Eckstein-Kovács Péter kitért arra, hogy a regionalizmus a kibővült EU egyik legfontosabb kérdése, ennek formálásában partnernek tekinti az SZDSZ-t és a román liberális pártot is. /Kóka–Eckstein találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2007. augusztus 13.
Új nemzetpolitikát szeretne képviselni az SZDSZ, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül, mondta Kóka János pártelnök Eckstein Kovács Péternek, amikor Budapesten találkozott a Szabadelvű Kör vezetőjével. A nemzetpolitikával kapcsolatban az SZDSZ azt fogalmazta meg, hogy az nem épülhet a 20. század sérelmeire, mert „ha sérelmeken, kudarcokon alapul, és nem a kibontakozás lehetőségét keresi, hanem a konfliktuspontokat, akkor az tartós kilátástalanság-érzéshez vezet. A magyarországi konzervatívok a sérelmekre és kudarcélményekre rájátszva tartották karban ezeket a vitákat. Úgy gondolom, nekünk ki kell lépnünk ebből a viszonyrendszerből, pragmatikusan, a fejlődést szolgáló programokat megfogalmazva kell megteremtenünk a határon túli politika vízióját”, mondta Kóka. Ebben a kontextusban jelölte ki Budapesten a két liberális politikus a „közös kulturális tér kitágítását”. Markánsan ellenezte az SZDSZ a kettős állampolgárság bevezetését, mivel „a nemzet egyesítése nem teátrális gesztusok által kell történjen, hanem az Európai Unión belül”. Az SZDSZ a két ország, a határon túli magyarság integrációjában véli megvalósulni a nemzet egységét, és az európai normarendszerre, valamint a gazdasági fejlődésre, együttműködésre, a kultúrára alapozza a nemzetpolitikát. Ide sorolja továbbá a szomszédság-politikát. „Magyarország jó együttműködése azokkal a szomszédos országokkal, ahol magyar kisebbségek élnek, szintén megoldást jelent a kisebbségi jogok, az identitás megőrzésére” – áll az SZDSZ egyik, a külpolitikára vonatkozó dokumentumában. A kormány nemzetpolitikáját, az új támogatási rendszer bevezetését alapjaiban a liberális Törzsök Erika szociológus, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója dolgozta ki. A liberálisok szerint a kisebbségben élő közösségek csak az adott állam többségi nemzetével együttműködve érhetik el kitűzött céljaikat. /Simon Judit: Liberális nemzetpolitika Kóka módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2007. augusztus 14.
Az „Oszd meg, és uralkodj” elvet követi Traian Basescu, amikor a Magyar Polgári Szövetséghez (MPSZ) közeledve a radikálisok pozícióját erősíti, és ellenszenvet kelt a román többség körében – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. A politikus szerint az államfő magatartása azzal is kapcsolatba hozható, hogy az RMDSZ támogatta a Basescu tisztségéből való felfüggesztésére irányuló törekvéseket. /Eckstein: az államfő megosztana. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2007. augusztus 25.
Erkölcsi és anyagi kártérítést igényelhetnek azok a személyek, illetve hozzátartozóik, akiket 1945. március 6. és 1989. december 22. között politikai okokra hivatkozva ítéltek el Romániában – áll az igazságügyi minisztériumi törvénytervezetben. Hasonló kezdeményezést tett a nyár folyamán Eckstein-Kovács Péter szenátor is. – A törvénytervezetet Toró T. Tibor képviselővel és Sógor Csaba szenátorral közösen hoztuk létre Varga Andrea történész hathatós segítségével – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. – Hogy benyújtjuk-e saját törvénytervezetünket, azon múlik, hogy a minisztérium tervezete mennyire átfogó. A tárcavezető olyan hiteles személyekkel és intézményekkel dolgozott együtt, mint Ticu Dumitrescu, a Hadifoglyok Országos Szövetségének elnöke, és Marius Oprea, a kommunizmus ügyeit kutató intézet igazgatója. /N. -H. D. : Két tervezet a politikai elítéltek kártérítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2007. augusztus 28.
Fennáll annak a lehetősége, hogy Iliescu volt államfő káderdossziéja vagy nem létezett, vagy időközben módosították, jelentette ki sajtótájékoztatóján Dorin Dobrincu, az Országos Levéltár igazgatója. Ion Iliescu a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára volt. Az elmúlt években több közéleti személyiség, köztük Traian Basescu államfő is utalt arra, hogy Iliescunak káderdossziéja van. Augusztus 27-én a képviselőház jogi bizottsága elfogadta az Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es és Gheorghe Funar NRP-s szenátor által benyújtott, a ciántechnológia alkalmazásának betiltására vonatkozó törvénytervezetet. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2007. augusztus 29.
Kedvezően értékelte a képviselőház jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a ciántechnológia alkalmazását a hazai bányaiparban. A jogszabály elfogadása esetén meghiúsulna a Verespatakra tervezett színesfémbánya. A törvénytervezetet Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok terjesztették be a parlament tavaszi ülésszaka idején. /Eckstein–Funar páros kontra RMGC. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./2007. szeptember 5.
A képviselőház közigazgatási, területrendezési és ökológiai szakbizottsága kedvezőtlenül véleményezte a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, illetve Petre Lificiu független honatya a dokumentum elfogadása mellett szavazott. A többiek az elutasításra voksoltak. A törvénytervezet kezdeményezője Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor volt, ez a jogszabály megakadályozta volna a ciántechnológia alkalmazását az arany- és ezüstkitermelés bármelyik szakaszában. /Nem tiltják be a ciántechnológiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./